1997. évi XXXI. törvény — mi változott? 2024. július 1.

- u) intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, valamint a mini bölcsőde, a nevelőszülői hálózat és a javítóintézet. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői hálózatra is,

- v)

- w) szolgáltató: gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek vagy helyettes szülői hálózatnak,

(7) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy tudatos és felelősségteljes internet-, valamint médiahasználatot − ideértve a zaklatás internetes formáival szembeni hatékony fellépést − biztosító nevelésben, oktatásban és képzésben részesüljön.

- a)

- c) tartózkodjék a saját és a többi gyermek testi, lelki egészségét veszélyeztető magatartástól vagy azt károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától,

- d) a véleménynyilvánítás szabadságához való jogának gyakorlása során – ideértve, ha az internet- vagy médiaszolgáltatás igénybevételével történik – tiszteletben tartsa a többi gyermek emberi méltóságát.

- b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II–IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, pénzmosás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem és kényszermunka, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészés, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, pénzmosás vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, vagy a 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság miatt

### A gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott személyek alkalmassági vizsgálata

10/C. § A javítóintézetbe, valamint – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézménybe, a gyermekotthonba és a nevelőszülői hálózatba vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottként (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott) az a személy nevezhető ki, ilyen munkakör ellátásával az a személy bízható meg, foglalkoztatásra irányuló jogviszony azzal létesíthető (a továbbiakban együtt: foglalkoztatható), akinek alkalmasságáról a kinevezési, megbízási, munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: munkáltatói jogkör gyakorlója) meggyőződik. E célból a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnak és a gyermekvédelmi intézményben lévő munkakör betöltésére kiválasztott személynek (a továbbiakban: pályázó)

- a) a Kormány rendeletében meghatározott pszichológiai alkalmassági vizsgálaton való részvételéről,

- b) a 10/E–10/H. § szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzésben való részvételéről, és

- c) előző munkáltatójának a 10/I. §, nevelőszülő esetén a 66/B. § (8) bekezdése szerinti megkereséséről.

10/D. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen jóváhagyott pszichológiai alkalmasságvizsgálati szakmai protokoll alapján, a Kormány rendeletében meghatározott szervezeti és eljárásrend szerint kell elvégezni.

(2) Nem foglalkoztatható, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt alkalmatlanságra tekintettel azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony e jogcímen történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár. Ha a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott pszichológiai alkalmassági vizsgálatán korlátozott alkalmasságot állapítanak meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatási jogviszonyt – az érintett személy foglalkoztatására irányadó szabályok szerint – felmentéssel vagy felmondással megszüntetheti. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem szünteti meg, a további foglalkoztatás feltételeit a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményére tekintettel kell meghatározni.

(3) A gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának fennállása alatt – a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal – időszakos pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a munkáltatói döntések megalapozása, az azokkal kapcsolatos jogviták rendezése, valamint a későbbi vizsgálatok megkönnyítése érdekében –

- a) alkalmas minősítés esetén a vizsgálattól számított öt évig,

- b) alkalmatlan minősítés esetén,

- ba) ha ennek okán a foglalkoztatásra nem került sor, az erről hozott döntéstől számított egy évig,

- bb) ha ennek okán a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésre kerül, a megszüntetéstől számított öt évig,

- c) korlátozottan alkalmas minősítés esetén a vizsgálattól számított öt évig

kezeli a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnak és a pályázónak a pszichológiai alkalmassági vizsgálata eredményéről készült dokumentumban szereplő adatait.

(5) A Kormány rendeletében kijelölt pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző szerv – a későbbi vizsgálatok eredményes elvégzése és az érintett személy alkalmasságát érintő körülmények azonosítása érdekében – a vizsgálattól számított öt évig kezeli a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott alkalmassági minősítését megalapozó és azt tartalmazó dokumentumokat, valamint a következő adatait:

- a) név,

- b) születési név,

- c) születési hely,

- d) születési idő,

- e) anyja születési neve,

- f) telefonszám,

- g) társadalombiztosítási azonosító jel,

- h) lakóhely, és

- i) iskolai végzettség.

10/E. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázó foglalkoztatása előtt kezdeményezi, továbbá a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnál a foglalkoztatás időtartama alatt kezdeményezheti az érintett kifogástalan életvitelének ellenőrzését.

10/F. § (1) A pályázó életvitelét a foglalkoztatását megelőzően ellenőrizni kell, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitelét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának időtartama alatt évente legfeljebb egy alkalommal soron kívül ellenőrizni lehet. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutott információkból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(2) A pályázó és a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott 1. mellékletben meghatározott személyes és bűnügyi adatait, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét a pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott és a hozzátartozó írásban tudomásul veszi.

(3) Gyermekvédelmi intézményben az foglalkoztatható,

- a) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki a 2. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi a (4) bekezdésben meghatározottaknak a foglalkoztatását megelőzően és a foglalkoztatás időtartama alatt történő ellenőrzését,

- b) aki csatolja a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a 3. melléklet szerinti nyilatkozatát,

- c) aki tudomásul veszi, hogy feladatai törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – törvényben meghatározott esetekben és módon – az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(4) Az életvitel nem kifogástalan, ha

- a) a pályázó nem felel meg a 10/A. § szerinti alkalmassági követelményeknek,

- b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottal szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

- c) a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott nem felel meg a gyermekek biztonságos ellátása, gondozása és nevelése, valamint alapvető jogai, mindenek felett álló érdekei biztosítása követelményének, különös tekintettel olyan magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, a gyermekek megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemmel és gondoskodással össze nem egyeztethető életvitelére vagy ilyen életvitelt folytató, vagy bűncselekményt elkövető, azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára, ami alkalmas lehet arra, hogy a gyermekvédelmi intézményben történő feladatellátását hátrányosan befolyásolja.

(5) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve (a továbbiakban: kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv) végzi a Kormány rendeletében a kifogástalan életvitel-ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan megállapított szabályok szerint.

(6) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 2. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli.

(7) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy a (4) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során

- a) adatot igényelhet a pályázóról, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv által kezelt nyilvántartásokból,

- b) a pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével környezettanulmányt készíthet a pályázóról vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottról.

10/G. § (1) A pályázót és a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele a 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatala előtt köteles a foglalkoztatottat az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntés meghozatala előtt meghallgatja.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója

- a) az elvégzett vizsgálat megállapításai alapján, a 10/F. § (4) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállása esetén megállapítja, hogy a pályázó vagy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele kifogásolható,

- b) az elvégzett vizsgálat megállapításai és a (2) bekezdés szerinti meghallgatás alapján – a gyermekek biztonságos ellátását, nevelését és gondozását, valamint alapvető jogaikat és mindenek felett álló érdeküket is figyelembe véve – dönt arról, hogy a pályázó vagy gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele a 10/F. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdés szerinti megállapításáról vagy döntéséről nyolc napon belül tájékoztatja a kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet. A keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve – meg kell semmisíteni, ha

- a) a pályázó nem kerül foglalkoztatásra, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy

- b) a foglalkoztatás fennállásának időtartama alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.

(5) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitele kifogásolható, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (4) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

10/H. § (1) Kifogásolható életvitel megállapítása esetén

- a) a pályázó nem foglalkoztatható,

- b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(2) A foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak az (1) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár.

10/I. § (1) A 10/C. § c) pontja szerinti ellenőrzés elvégzése céljából a munkáltatói jogkör gyakorlója

- a) a pályázó

- aa) előző munkáltatójától tájékoztatást kér az érintett személlyel szemben esetlegesen alkalmazott fegyelmi intézkedésekről és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésének vagy megszüntetésének okáról, és

- ab) előző munkáltatójától, az előző munkáltatónál jogvédelmi feladatot ellátó személyektől és szervektől szakmai véleményt kér az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, ha az érintett személy az előző munkáltatójánál gyermekek ellátásával, nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével foglalkozott;

- b) ismételt foglalkoztatás esetén

- ba) szakmai véleményt kér az intézményben működő gyermekjogi képviselőtől, gyermekvédelmi gyámoktól, érdekképviseleti fórumtól és nevelőtestülettől az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról,

- bb) tájékozódik az intézményt érintő, a működést engedélyező szerv, az alapvető jogok biztosa és az ügyészség által lefolytatott vizsgálatok eredményéről, és

- bc) a javítóintézet igazgatójának és otthonvezetőjének, valamint a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének ismételt kinevezése, megbízása esetén véleményt kér az érintett személy által vezetett intézmény székhelye, telephelye szerinti települési önkormányzat polgármesterétől az érintett személynek a települési önkormányzattal vezetői minőségében való együttműködéséről.

(2) Az előző munkáltató és a települési önkormányzat polgármestere az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és véleményt az erre irányuló kérés megérkezésétől számított 15 napon belül, írásban adja meg.

- c) ellátja a gyermek törvényes képviseletét mindazon ügyekben, amelyekben nem a nevelőszülő vagy a gyermekotthon jár el a gyermek törvényes képviseletében, és

- fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak.

(9a)

(9b)

(3b) Aki gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermeket hatósági határozat rendelkezése vagy a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása nélkül fogad be, köteles haladéktalanul jelzéssel élni

- a) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál,

- b) a rendőrségnél vagy

- c) a (7) bekezdés b) pontja szerinti ingyenesen hívható telefonos szolgáltatás útján a szolgáltatás működtetőjénél.

(3c) A (3b) bekezdés szerinti jelzési kötelezettség 24 órán belül történő nem teljesítése esetén a (3b) bekezdés a) pontjában meghatározott szerv, valamint a gyermekvédelmi gyám szabálysértési eljárást kezdeményez.

- b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan egyéb ellátásban részesül, amely a nyugellátások és egyes más ellátások emeléséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik.

- a) a szociális vetítési alap összegének a 245%-át, ha

- ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy

- b) a szociális vetítési alap összegének 225%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

(3a) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a gondozó családban élő gyermek árvaellátását.

23. § (1) A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában

- a) megállapított határozott összeget,

- b) a százalékos marasztalás alkalmazása esetére megállapított alapösszeget, vagy

- c) a Ptk. 4:207. §-a alapján meghatározott, a fogyasztói árindex növekedésének mértékével emelt tartásdíj összegét

előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát.

(1b) A megelőlegezett gyermektartásdíj (1) bekezdés c) pontja szerint megállapított összegét évente, tárgyév február 28-áig hivatalból felül kell vizsgálni, és az ellátást, ha a tartásdíj bírósági megállapítására

- a) 2024. január 1-jét megelőzően került sor, a tárgyév január 1. napjára visszamenőleg,

- b) 2023. december 31-ét követően kerül sor, a tárgyév február 1. napjára visszamenőleg,

a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex növekedésének mértékével megemelt összegben kell továbbfolyósítani azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege ebben az esetben sem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti legmagasabb összeget.

(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a határozatot közölni kell az ellátást nyújtó intézmény vezetőjével is.

- i) – ha a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el – a törvényes képviselet ellátásának módjáról, egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő és a gyermekotthon kirendelésének lehetőségéről, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőségéről és panaszjoga gyakorlásáról.

- j) a nevelőszülőtől, gyermekotthonból történő engedély nélküli eltávozás során a gyermeket befogadó személy 17. § (3b) bekezdése szerinti jelzési kötelezettségéről, továbbá elmulasztásának 17. § (3c) bekezdése szerinti jogkövetkezményéről.

(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn, a kapcsolattartásra jogosult az átmeneti gondozásban részesülő gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje vagy a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltatóval, intézménnyel történt előzetes egyeztetés szerint, a gondozás helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhatóság kérelemre dönt. A gyámhatóság szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el.

feltéve, ha a szolgáltató, intézmény rendelkezik az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.

48. § (1) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a szolgáltató, intézmény által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában.

(4) A nevelőszülő – a nevelőszülői hálózat hozzájárulásával – helyettes szülői feladatokat is elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek, kivéve, ha a nevelőszülő az utógondozói ellátott fiatal felnőttnek és annak átmeneti gondozásban részesülő gyermekének együtt nyújt ellátást.

(6) A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőtteket is – számát a befogadó szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény a befogadó szülővel egyetértésben állapítja meg. A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit.

49. § (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja.

(3) A helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti. A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti a helyettes szülő munkáját, ha

(4) A helyettes szülőket a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény

(16)

- a) a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat közreműködésével, vagy – ha ez nem lehetséges –

(2) Az utógondozói ellátást a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja.

(2) Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a nevelőszülői hálózatnak az (1) bekezdés szerinti létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.

(3) Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a nevelőszülői hálózatnak az (1) bekezdés szerinti létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a nevelőszülői hálózatnak az (1) bekezdés szerinti létszámot két fővel kell csökkentenie.

(3a) Ha a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a nevelőszülői hálózatnak az (1) bekezdés szerinti létszámot minden kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.

- b) elősegíti – a nevelőszülői hálózat támogatásával – a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttműködik a családdal, vagy ha ez nem lehetséges, illetve ez nem áll a gyermek érdekében, örökbefogadó családnál történő elhelyezését,

(4) A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a nevelőszülői hálózat hozzájárulásával

feltéve, hogy személyében, valamint körülményeiben alkalmas e feladatok végzésére és a nevelőszülői hálózat biztosítja számára a speciális szakmai támogatást.

(5) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőt

(6) A nevelőszülő – a nevelőszülői hálózat vezetőjének jóváhagyásával – legfeljebb három napra befogadja a 46. § szerint ellátást igénylő gyermeket, és az intézményvezető a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket.

(7) A nevelőszülő a saját háztartásában – a nevelőszülői hálózat közreműködésével – utógondozói ellátást nyújt.

58. § (1) A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális csoportja vagy a gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy a nevelésbe vett súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szert használó, emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált és a kettős szükségletű gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. A speciális gyermekotthon legfeljebb 90 napra befogadja a rendőrség általános védelmi intézkedése alapján a fővárosi, vármegyei gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye hiányában is

66/A. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a nevelőszülői hálózat, másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő (a továbbiakban együtt: nevelőszülő) között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, a 66/B. § (1) bekezdése szerinti írásbeli keretmegállapodás alapján, a 66/B. § (3) bekezdésében foglalt időponttól létrejövő foglalkoztatási jogviszony.

- d) munkáltató alatt a nevelőszülői nevelőszülői hálózatot,

66/B. § (1) A nevelőszülői hálózat és a nevelőszülő a köztük létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseiről – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – írásbeli keretmegállapodást köt. Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendelet szerinti tartalommal – a nevelőszülői hálózat és a nevelőszülő kiegészítő megállapodást köt.

(2) A keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a nevelőszülői hálózat és a nevelőszülő közös megegyezéssel módosíthatják. A keretmegállapodás és a kiegészítő megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a nevelőszülői hálózattal kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

(8) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a nevelőszülői hálózat meggyőződik a nevelőszülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságáról. A nevelőszülőnek jelentkező személy az alkalmassága vizsgálata körében nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más nevelőszülői hálózattal nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban. A nevelőszülői hálózat a nevelőszülő alkalmasságának megállapítása céljából a nevelőszülő előző nevelőszülői hálózatától szakmai véleményt kér a nevelőszülőnek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, a gyermekek gyermekvédelmi gyámjával, szükség esetén vér szerinti családjával, a nevelési-oktatási intézményével, az egészségügyi ellátást nyújtóval és a nevelőszülői hálózattal való együttműködéséről, valamint a nevelőszülő jogviszonya megszűnésének vagy megszüntetésének okáról.

- a) a nevelőszülői hálózattal,

(2) A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a nevelőszülői hálózatot, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható.

(3) A nevelőszülői hálózat a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint az 55. § (5) bekezdése szerinti feladatokat el tudja látni.

- b) a nevelőszülői hálózat jogutód nélküli megszűnésével,

(5) A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A nevelőszülői hálózat indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a nevelőszülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes a nála elhelyezett gyermek érdekeivel.

(6) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – hatvannapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a nevelőszülői hálózat bizonyítja.

- a) a nevelőszülői hálózat engedélye nélkül másik nevelőszülői hálózattal is megállapodást köt,

- c) magatartásával ellehetetleníti a nevelőszülői hálózattal történő együttműködést, vagy

- e) a 10/C. § a) pontja szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálaton, illetve a 10/C. § b) pontja szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzésen nem felelt meg, feltéve, hogy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyát a (7) bekezdés szerint nem kell azonnali hatállyal felmondani.

(7) A nevelőszülői hálózat azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha

(8) Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza, élelmezését megvonja, a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, örökbefogadását akadályozza vagy a gyermek, fiatal felnőtt ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja,

- a) a nevelőszülői hálózat megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése érdekében, valamint a nevelőszülői hálózat erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a gyermekjogi képviselőt, és

- b) a gyermekvédelmi gyám, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyermekjogi képviselő értesíti a nevelőszülőt foglalkoztató nevelőszülői hálózat működését engedélyező szervet.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülőnek a 66/H. § alapján járó díjazása folyósítását a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról szóló gyámhatósági döntés véglegessé válásáig fel kell függeszteni. Ha a gyámhatóság nem változtatja meg a gyermek gondozási helyét, a felfüggesztés idejére járó nevelőszülői díjazást a nevelőszülői hálózat egy összegben kifizeti a nevelőszülő részére. Ellenkező esetben a nevelőszülői díjazás folyósítását a felfüggesztés időpontjára visszamenő hatállyal meg kell szüntetni.

(10) Ha a (8) bekezdésben foglaltakról a gyámhatóság nem a nevelőszülői hálózattól értesül, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondását kezdeményezi a nevelőszülői hálózatnál. Ezzel egyidejűleg a gyámhatóság szükség esetén kijelöli a gyermek új gondozási helyét.

(13) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti megszűnésekor, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor a nevelőszülő átadja a gyermekkel kapcsolatos iratokat a nevelőszülői hálózatnak és a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatásokkal elszámol.

66/E. § (1) A nevelőszülőt legalább három év folyamatosan nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő után végkielégítés illeti meg, ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a nevelőszülői hálózat jogutód nélküli megszűnésével vagy a nevelőszülői hálózat általi felmondással szűnik meg, kivéve, ha a nevelőszülői hálózat általi felmondásra a 66/D. § (6a) vagy (7) bekezdésében foglaltak miatt kerül sor.

(3) A nevelőszülői hálózat és a nevelőszülő megállapodnak a szabadság kiadásának időpontjáról és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időpontja tekintetében a nevelőszülő kérését lehetőség szerint figyelembe kell venni. A szabadságot – a (4) bekezdés szerinti eset kivételével – az adott naptári negyedévben kell kivenni.

(5) A szabadság időtartamára a nevelőszülői hálózat a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díjnak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint kiszámított arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani.

66/G. § (1) A nevelőszülői hálózatnak gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a nevelőszülői hálózat a nevelőszülő segítéséről másik, helyettesítésre kijelölt nevelőszülő biztosításával vagy a gyermekvédelmi intézmény által biztosított gyermekfelügyelettel is gondoskodhat.

(6)

(2) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben a nevelőszülőnek okozott kárért az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdése, 167. §-a és 177. §-a szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

(3) A nevelőszülő és a nevelőszülői hálózat között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitára az Mt. 285. § (1)–(3) bekezdését, 286. §-át, 287. § (1), (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

66/J. § (1) A helyettes szülői jogviszony – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény és a helyettes szülő között, a gyermekek átmeneti gondozása-nevelése céljából, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony.

(4) A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény és a helyettes szülő a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti.

- b) a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény jogutód nélküli megszűnésével vagy

(8) A helyettes szülő a helyettes szülői jogviszonyt harmincnapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény indokolt esetben a felmondási idő alatt felmentheti a helyettes szülőt a munkavégzés alól, ha az nem ellentétes az általa gondozott gyermek érdekeivel.

(9) A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény a helyettes szülői jogviszonyt – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – harmincnapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja. A felmondás okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény bizonyítja.

(10) A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény azonnali hatállyal felmondja a helyettes szülői jogviszonyt, ha

66/K. § (1) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltatóval, intézménnyel, a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal.

(2) A helyettes szülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltatót, intézményt, ha feladatainak ellátásában akadályoztatva van vagy életkörülményeiben jelentős változás várható.

(3) A helyettes szülő – a helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény hozzájárulásával – nevelőszülői feladatot vagy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító feladatokat is végezhet. Ilyen esetben reá nézve a 66/A–66/I. §-ban vagy a 44/A–44/C. §-ban meghatározottakat alkalmazni kell.

66/L. § A helyettes szülői hálózatot működtető szolgáltató, intézmény a helyettes szülőt arra az időtartamra, amikor átmeneti gondozást nyújt a gyermeknek, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű helyettes szülői díjban részesíti.

- d) a gyermeket, ha a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásában megkeresi amiatt, hogy a gyermeket gondozó szülő önhibájából maradt el a kapcsolattartás,

- e) azt az ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett, nevelésbe nem vett gyermeket, aki esetén az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére került sor a 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

- k) figyelmezteti a kapcsolattartást akadályozó, a gyermeket gondozó szülőt, hogy a gyámhatóság a szülői felügyelet rendezése, illetve a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése érdekében pert indíthat,

- l) figyelmezteti a szülőt, hogy eredménytelen védelembe vétel esetén a gyámhatóság feljelentéssel élhet kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt.

(5) A gyámhatóság – kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát, és annak eredményeként, ha szükséges, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében haladéktalanul megteszi a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott intézkedéseket.

(4) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szülő gondozási, nevelési joga szünetel, valamint ehhez kapcsolódóan a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben a törvényes képviselői jog is szünetel, ha a gyámhatóság – a gyermek teljes körű ellátáshoz való hozzájutása érdekében – megállapította, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés oka alapján a szülőtől nem várható együttműködés e törvényes képviselői feladatok ellátásában.

(4a) A gyermek teljes körű ellátásának biztosításával összefüggésben az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben a törvényes képviseletet a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyek tekintetében

- a) a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülő vagy gyermekotthon, vagy

- b) ha a nevelőszülő vagy a gyermekotthon egyes gyámi feladatokra gyámként nem rendelhető ki, továbbá, ha a gyermeknek más gondozási helye van, a gyermekvédelmi gyám

látja el.

- e) nyolc napon belül szükség esetén felhívja a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben a törvényes képviselet ellátására

- ea) a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülőt, gyermekotthont, vagy

- eb) – ha a nevelőszülő vagy a gyermekotthon egyes gyámi feladatokra gyámként nem rendelhető ki, továbbá, ha a gyermeknek más gondozási helye van –, a gyermekvédelmi gyámot.

- c) gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, azzal, hogy a törvényes képviseletet a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ügyekben – erre történő kirendelés esetén – a gyermek ideiglenes gondozási helyét biztosító nevelőszülő vagy gyermekotthon látja el.

75/B. § Ha a Ptk. alapján a gyermek a szülő hozzájárulása nélkül örökbefogadható, a családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermek örökbefogadása iránt soron kívül intézkedni szükséges.

- b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, valamint – a 85. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont,

(5) A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózat, a gyermekjóléti központ vagy a gyámhatóság gondoskodik.

- b) a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám személyéről, indokolt esetben a nevelőszülőnek vagy a gyermekotthonnak a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyes gyámi feladatokra gyámként történő kirendeléséről,

- f) a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyermek ellátási szükségletéről, valamint ha a gyermek személyes szabadságának negyvennyolc órát meghaladó korlátozását az országos vagy a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményében javasolta, a nevelési felügyelet elrendeléséről vagy annak mellőzéséről,

(8) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózat, a gyermekjóléti központ vagy a gyámhatóság gondoskodik.

(5a) A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata során dönt a nevelési felügyelet elrendeléséről vagy annak mellőzéséről, ha a gyermek személyes szabadságának negyvennyolc órát meghaladó korlátozását az országos vagy a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményében javasolta.

(4) A gyermekvédelmi gyám felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhatóság egyidejűleg új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő vagy gyermekotthon gyámi tisztségből való felmentése vagy elmozdítása esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.

81. § (1) A gyámhatóság – kivéve ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt – a szülő kérelmére, vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes kérelmére, az egyes gyámi feladatokat ellátó nevelőszülő vagy gyermekotthon véleményének megismerése után, vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn. Ha a nevelésbe vétel megszüntetését a szülő kéri, a megszüntetéssel egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek a Ptk. 4:126. § (1) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.

(1a) A gyámhatóság – a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel – a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával, az egyes gyámi feladatokat ellátó nevelőszülő vagy gyermekotthon véleményének megismerése után, a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett a Ptk. 4:187–189. §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése és a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

81/B. § (1) Ha a gyermek személyes szabadságának korlátozása előreláthatólag negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, és

- a) erre a gondozási hely meghatározására vagy megváltoztatására irányuló eljárásban az országos vagy a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a szakmai véleményében javaslatot tett, a gyámhatóság a gondozási hely meghatározásával egyidejűleg dönt a nevelési felügyelet elrendeléséről vagy annak mellőzéséről, vagy

- b) a gyermek személyes szabadságának 81/A. § szerinti korlátozására már sor került, a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését azzal, hogy a gyámhatósági határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére és a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.

(4) A vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság és a 76/B. § szerinti intézkedés esetén az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye tartalmazza

- a) a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára, az egyéni elhelyezési tervre és a gyermek gondozására, nevelésére, fejlesztésére, esetleges terápiájára vonatkozó javaslatot, annak indokolásával együtt, és

- b) a speciális szükséglet megállapítása esetén, ha azt szükségesnek tartja, a nevelési felügyelet elrendelésére és annak időtartamára vonatkozó javaslatot.

- a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és

- aa) a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyekben a gyermek törvényes képviseletének ellátására nem rendelhető ki gyámként a gyermeket ideiglenesen befogadó nevelőszülő vagy gyermekotthon, vagy

- ab) pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,

- f) a gyermek szülője a gyermekét közvetlenül a szülést követően az egészségügyi intézményben hagyta és hat héten belül a gyermekért ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik.

- e) a hivatásos gondnok és a hivatásos támogató.

(7) A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben meghatározott gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont, feltéve, hogy a nevelőszülő vagy a fenntartója hozzájárulásával a gyermekotthon a gyámságot vállalja. A gyermekotthon nevében az egyes gyámi feladatokat a gyermekotthon vezetője vagy az általa kijelölt, szakmai munkakörben foglalkoztatott személy láthatja el, aki személyében megfelel a gyámmal szemben a Ptk.-ban támasztott követelményeknek.

(2) A gyermekvédelmi gyám – az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének megismerése után – kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására gyámként történő kirendelését

- a) a nevelőszülőnek, ha

- aa) a nevelőszülő már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

- ab) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, és a gyermek nem örökbefogadható, és

- ac) a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátását; vagy

- b) a gyermekotthonnak, ha

- ba) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, és a gyermek nem örökbefogadható, és

- bb) fenntartója hozzájárulásával a gyermekotthon vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátását.

(2a) Ideiglenes hatályú elhelyezés esetén a gyámhatóság hivatalból is kirendelheti a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyekben a gyámi feladatok ellátására, ha a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, valamint b) pont ba) alpontjában foglalt feltételek fennállnak.

(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot, az egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt vagy gyermekotthont a kirendelő határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.

(5) A gyermekvédelmi gyám a működéséről és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő vagy gyermekotthon a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti gyámi feladatok ellátásáról, valamint a gyermekvédelmi gyám, nevelőszülő, gyermekotthon a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.

(5a) A gyermek az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt nevelőszülő vagy gyermekotthon gyámi feladatainak ellátásával kapcsolatban a gyermekvédelmi gyámhoz fordulhat, aki a gyermek jelzését, panaszát köteles kivizsgálni.

(6) Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg – amennyiben a gyermek otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges – új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő vagy gyermekotthon gyámi tisztségből való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.

(2) Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt vagy a gyermekotthont,, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő, a gyermekotthon köteles egymással együttműködni.

87. § (1) A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben képviselje. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám – ha az a)–c) pont szerinti ügyekben nem a nevelőszülő vagy a gyermekotthon jár el törvényes képviselőként – különösen

89. § (1) Ha a gyámhatóság a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gyámot rendel elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve – ha a gyermekotthont vagy a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti – a nevelőszülői hálózatnak ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül.

- b) a fiatal felnőtt tekintetében a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetője

93. § (1) A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére – a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő vagy gyermekotthon javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és

- a) a havi jövedelme a kötelező legkisebb munkabér társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 150%-át nem haladja meg, vagy

(9) A szolgáltatót, intézményt, hálózatot (székhelyet, telephelyet) a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell működtetni, amelyet a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások lefolytatására kijelölt hatóság (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) ellenőriz. Ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) működése nem felel meg a jogszabályokban vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak, a működést engedélyező szerv

- a) az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek az e törvényben biztosított jogait megsérti,

- b) az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a tájékoztatási kötelezettséget megszegi, vagy a gyermeket, a szülőt vagy más törvényes képviselőt, az érdek-képviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, a gyermekjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,

- m) támogatja a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek és fiatal felnőtt önálló életkezdését, a pályaválasztását, és a munkaerőpiacon való elhelyezkedését,

- n) statisztikai vizsgálatot végezhet a szakpolitikai döntés-előkészítés, tervezés megalapozása érdekében, amelyre tekintettel jogosult a 137. § (2) bekezdése, a 138. § (1) bekezdése, a 139. § (1), (1a) és (1e) bekezdése, a 139/A. § (1) bekezdése, a 139/B. § (1) bekezdése, a 140. § és a 141. § szerinti nyilvántartás vezetéséért felelős szervtől – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat kérni.

(2a) A miniszter a rendszerszintű problémák és hiányosságok feltárása, illetve az ágazati irányítói feladatköre ellátása céljából a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint átfogó vizsgálatot folytathat a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben, ha felmerül, hogy a szolgáltatás, ellátás nyújtása súlyosan sérti az ellátott gyermekek, fiatal felnőttek érdekeit.

(2b) A miniszter a (2) bekezdés m) pontjában foglalt feladata ellátása során a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt és a munkaerőpiaci szereplők közötti kapcsolatfelvétel biztosítása, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, fiatal felnőtt számára a személyiségének, érdeklődési körének, képességeinek és végzettségének legmegfelelőbb foglalkoztató kiválasztásának támogatása céljából, a gyermeknek, fiatal felnőttnek a foglalkoztatása kezdő időpontjáig kezeli a gyermek és fiatal felnőtt 135. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) és ae) alpontja szerinti adatait, valamint az a) pont af)–ah) alpontok szerinti adatai közül azokat, amelyek az elhelyezkedést befolyásolják és a konkrét munkakör betöltéséhez szükségesek, továbbá jogosult a pontosság elvére figyelemmel azokra vonatkozóan a 135. § (1) bekezdésben meghatározott személyektől és szervezetektől adatszolgáltatást kérni.

(3a) A (3) bekezdés szerinti, a miniszter által az emberkereskedelem feltételezett áldozatává vált gyermek befogadására kijelölt speciális gyermekotthon legfeljebb 90 napra befogadja a rendőrség általános védelmi intézkedése alapján az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye hiányában is

- i) az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének és feladatkörének megváltoztatása esetén kikéri a gyámhatóság véleményét, és ha a változás otthont nyújtó ellátást vagy utógondozói ellátást nyújtó intézményt érint, egyidejűleg arról tájékoztatja a minisztert is,

(1a) A fenntartó hozzájárul a gyermekotthonnak a 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyes gyámi feladatok ellátására való kijelöléséhez, ha annak személyi és tárgyi feltételeit biztosítani tudja.

- e) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő 5. § t) pontja szerinti adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelének, a nevelőszülői tevékenységre való alkalmasság vizsgálatára, felülvizsgálatára és a nevelőszülői hálózat döntésére vonatkozó adatoknak, dokumentumoknak a rögzítése a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben,

(4a) A nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek biztonságos ellátása, a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmasság megállapítása és felülvizsgálata céljából kezeli

- a) a nevelőszülőnek jelentkező személy személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét és a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmassága vizsgálatára vonatkozó adatokat,

- b) a nevelőszülőnek a (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatain túl a nevelőszülői tevékenység ellátására való alkalmassága vizsgálatára és felülvizsgálatára vonatkozó adatokat,

- c) a nevelőszülőnek jelentkező személlyel és a nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek személyazonosító adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait és azon egészségi állapotra vonatkozó adatait, amelyek kihatással lehetnek a gyermek ellátására.

(6d) A törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a feladatkörében eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, pártfogó felügyelői szolgálat és büntetés-végrehajtási intézet, valamint a védőnő és az anyakönyvvezető jogosult a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz szolgáltatás igénybevételével közvetlen adatigényléssel megismerni a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszeréből, hogy

- c) a helyettes szülő és a nevelőszülő személyazonosító adatait, a végzettségére, képzettségére vonatkozó adatait, a 10/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró okokra, a 10/C. § szerinti alkalmassági vizsgálatok eredményére vonatkozó adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait, az egészségi állapotára vonatkozó adatait, az ellátási hellyel összefüggő adatait, valamint a helyettes szülővel, nevelőszülővel egy háztartásban élő személyek személyazonosító adatait, a gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatait és azon egészségi állapotra vonatkozó adatait, amelyek kihatással lehetnek a gyermek ellátására,

- a) a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárás során helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetén a működtető szolgáltató, intézmény és a fenntartó felé, egyéb esetben a működést engedélyező szerv felé hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

- b) adatmódosítás során nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén, vagy ha a működést engedélyező szerv ezt kéri, a működést engedélyező szerv felé, helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetén a működtető szolgáltató, intézmény és a fenntartó felé, egyéb esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója felé hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

139/B. § (1) A nevelőszülői hálózat az 55. § (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettségének a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszerében tesz eleget.

(2) Az állami fenntartó, az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságának feltétele

- a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak,

- b) a gyermekek napközbeni ellátása, gyermekvédelmi szakellátás és – az 51. § (4)–(9) bekezdése szerinti ellátás kivételével – a gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek

a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekvédelmi szakellátás területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, valamint a 145/C. §-ban foglaltak kivételével.

- d) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervvel nevelőszülőnél és gyermekotthonban biztosított otthont nyújtó ellátást, valamint utógondozói ellátást nyújtó, a (2) bekezdés szerinti új szolgáltató, intézmény, hálózat vagy férőhely tekintetében kötött ellátási szerződéssel rendelkező nem állami, egyházi fenntartót.

- a) a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55–80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre, valamint a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó feltételeket,

146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, térítési díjat kell fizetni

- a) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért,

- b) a gyermekétkeztetésért, és

- c) a fenntartó döntésétől függően a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének átmeneti gondozásáért.

(7) Ha a fenntartó úgy dönt, hogy az általa fenntartott intézményben a 146. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátást térítésmentesen biztosítja, intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.

148. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10/C. § a) pontja szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálat részletszabályait, a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző szervet és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat gyakoriságát.

(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10/C. § b) pontja szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzése végrehajtásának szabályait.

- l) a 17. § (4d) bekezdésében meghatározott kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményeket,

188/F. § (1) A gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 7. § (2) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult gyermekek átmeneti gondozását érintő ügyekben, ideiglenes hatályú elhelyezésre, nevelésbe vételre, a gondozási hely meghatározására vagy megváltoztatására irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(2) A Módtv3.-mal megállapított 10/C–10/H. §-t a Módtv3. hatálybalépésének napján a Módtv3.-mal megállapított 10/C. § szerinti foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra is alkalmazni kell azzal, hogy

- a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a Módtv3. hatálybalépését követő tíz napon belül felhívja a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottat a 2. és 3. melléklet szerinti nyilatkozat benyújtására,

- b) a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott az a) pont szerinti felhívástól számított harminc napon belül, elháríthatatlan akadály igazolása esetén a felhívástól számított negyvenöt napon belül benyújtja a 2. és 3. melléklet szerinti nyilatkozatot,

- c) ha a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott a b) pont szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni; a foglalkoztatási jogviszony e jogcímen történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár,

- d) a munkáltatói jogkör gyakorlója az első pszichológiai alkalmassági vizsgálat lefolytatását – kivéve, ha azt a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról rendelkező Korm. rendeletben foglaltak alapján a Módtv3. hatálybalépésének napjáig már kezdeményezte –, valamint a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatását a Módtv3. hatálybalépését követő hatvan napon belül kezdeményezi a vizsgálatok lefolytatására jogosult szervnél,

- e) a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és kifogástalan életvitel ellenőrzést – a Módtv3.-mal megállapított 10/C–10/H. §-ban foglalt eljárásrend követésével – első alkalommal 2024. december 31-ig kell lefolytatni,

- f) a rendszeres pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és az esetleges ismételt kifogástalan életvitel ellenőrzést a 10/C–10/H. §-ban foglaltak, valamint a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról rendelkező Korm. rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni,

- g) alkalmatlan pszichológiai vizsgálati minősítés esetén a 10/D. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni,

- h) kifogásolható életvitel megállapítása esetén a 10/H. §-ban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(3) A gyermekvédelmi rendszerben a Módtv3. hatálybalépésének napján szakmai munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében – a vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény miatt – a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási tilalmat akkor kell alkalmazni, ha a Módtv3. hatálybalépését követően indul büntetőeljárás a vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVIII. Fejezetében meghatározott hivatali bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

(4) A Módtv3.-mal megállapított 11. § (2) bekezdés c) pontját, 78. § (2) bekezdés b) pontját, 79. § (5) bekezdés b) pontját, 81. § (1) és (1a) bekezdését, 84. § (1) bekezdés a) pontját és (7) bekezdését, valamint 85. § (2), (2a) és (5) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult gyámrendelési eljárásokban, ideiglenes hatályú elhelyezésre és nevelésbe vételre irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(5) A Módtv3.-mal megállapított 19. § (2) és (3a) bekezdését a Módtv3. hatálybalépésének napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(6) A Módtv3.-mal megállapított 23. § (1) bekezdését a 2024. július 1-jén a gyermektartásdíj megelőlegezésének megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, ideértve a megelőlegezés továbbfolyósítása, illetve ismételt elrendelése tárgyában indult eljárásokat is.

(7) A Módtv3.-mal megállapított 58. § (1) bekezdését és 101. § (3a) bekezdését a 2024. június 30-át követően elrendelt általános védelmi intézkedés esetén kell alkalmazni.

(8) A Módtv3.-mal megállapított 68. § (2) bekezdés d) és e) pontját, 68. § (3) bekezdés k) és l) pontját, valamint 68. § (5) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult védelembe vételre irányuló eljárásokban és a védelembe vétel 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(9) A Módtv3.-mal megállapított 72. § (4) és (4a) bekezdését, 73. § (1) bekezdés e) pontját és 75. § c) pontját a 2024. június 30-át követően elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés esetén kell alkalmazni.

(10) A Módtv3.-mal megállapított 79. § (5) bekezdés f) pontját, 80/A. § (5a) bekezdését, 81/B. § (1) bekezdését és 82. § (4) bekezdését a 2024. június 30-át követően indult nevelésbe vételre irányuló eljárásokban, valamint a nevelésbe vételnek a 2024. június 30-át követő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(11) A Módtv3.-mal megállapított 93. § (3) bekezdés a) pontját az utógondozói ellátás megállapítása és megszüntetése iránt 2024. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(12) A 2024. július 1-jén hivatásos gondnoki, illetve hivatásos támogatói feladatokat is ellátó gyermekvédelmi gyám az e feladatok ellátására létesített jogviszonyát 2025. június 30-áig köteles megszüntetni, és ennek tényét – a jogviszony megszüntetése időpontjának megjelölésével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. Ennek elmaradása esetén a gyermekvédelmi gyám közalkalmazotti jogviszonya 2025. július 1. napjával megszűnik.

### 1. melléklet az 1997. évi XXXI. törvényhez

#### A kifogástalan életvitel ellenőrzése során kezelt személyes és bűnügyi adatok

I. Személyes adatok

1. név, születési név,

2. arcképmás,

3. saját kezű aláírásminta,

4. születési hely, idő,

5. anyja születési neve,

6. lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely,

7. elérhetőséget biztosító telefonszám(ok), email cím(ek),

8. családi állapot,

9. társadalombiztosítási azonosító jel,

10. adóazonosító jel,

11. fizetési számlaszám,

12. személyi igazolvány vagy útlevél azonosító adatai.

II. Közös háztartásban élő hozzátartozók adatai

1. közös háztartásban élő házastárs, élettárs

1.1. neve, születési neve,

1.2. lakcíme,

1.3. társadalombiztosítási azonosító jele,

1.4. adóazonosító jele.

2. közös háztartásban élő gyermekek

2.1. neve,

2.2. születési helye, ideje,

2.3. anyja születési neve,

2.4. eltartás kezdete,

2.5. lakcíme,

2.6. társadalombiztosítási azonosító jele,

2.7. adóazonosító jele.

3. közös háztartásban élő egyéb hozzátartozó

3.1. neve, születési neve,

3.2. lakcíme,

3.3. társadalombiztosítási azonosító jele,

3.4. adóazonosító jele.

III. Iskolai végzettségek, képzettségek, képesítések adatai

1. alap-, közép- és felsőfokú iskolai végzettségek (képzőintézmény és befejezés idejének megjelölésével),

2. felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek, szakképesítések

3. tudományos fokozat,

4. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítések,

5. idegennyelv-ismeret és annak szintje,

6. gépjárművezetői engedély megszerzésének ideje, kategóriája.

IV. Korábbi foglalkoztatási adatok

(valamennyi korábbi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozóan)

1. korábbi foglalkoztató szerv, vállalat neve, székhelye, telephelye,

2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellege (közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, kormányzati szolgálati viszony stb.)

3. utolsó ellátott munkakör,

4. jogviszony kezdete és vége,

5. biztosítási jogviszony tartama,

6. a jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módja.

V. Az ellátott munkakörre vonatkozó adatok

1. a munkáltató megnevezése, címe, statisztikai számjele,

2. a munkakör megnevezése és a FEOR száma,

3. az előírt iskolai végzettség, képzettségi követelmény,

4. a munkakör ellátásához előírt egyéb feltétel (vagyonnyilatkozat, nemzetbiztonsági ellenőrzés),

5. a munkakör ellátásának kezdete és vége,

6. munkaköri leírás.

VI. Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai

1. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány,

2. egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,

3. pszichológiai alkalmasságra vonatkozó adatok.

VII. A jogviszonyra vonatkozó adatok

1. a jogviszony kezdete, a kinevezés ideje,

2. helyettesítési megbízások,

3. kitüntetések, egyéb elismerések,

4. szabadságolási adatok,

5. fizetés nélküli szabadság,

6. a jogviszony szünetelése,

7. a jogviszony megszűnésének ideje, jogcíme,

8. végkielégítés.

VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok

1. hozzátartozóval engedélyezett közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési kapcsolat,

2. engedélyezett más keresőfoglalkozás vagy tevékenység,

3. a bejelentéshez kötött egyéb, jogviszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok.

IX. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások adatai

1. a jogviszony alatt megállapított illetmények, kifizetések adatai,

2. jubileumi jutalomra vonatkozó adatok,

3. lakhatási támogatásokra vonatkozó adatok,

4. az aktuális tanulmányi szerződésre, tanulmányi támogatásra vonatkozó adatok,

5. szociális vagy temetési segélyezésre, támogatásra vonatkozó adatok.

X. Fegyelmi, szabálysértési, kártérítési és személyiségi jogsértéssel összefüggő adatok

1. folyamatban levő fegyelmi eljárások adatai,

2. folyamatban levő büntetőeljárás, valamint korábbi büntetőügyben a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának adatai,

3. folyamatban levő szabálysértési eljárás, valamint korábbi szabálysértésben a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint a szabálysértési hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának adatai,

4. kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok,

5. a személyiségi jogsértés miatt alkalmazott szankciók, a sérelemdíj mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.

### 2. melléklet az 1997. évi XXXI. törvényhez

#### ADATLAP a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez

| I. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyi adatai | |

| --- | --- |

| 1. Családi neve: | |

| 2. Utóneve: | |

| 3. Előző neve (születési név): | |

| 4. Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország): | |

| 5. Születési ideje (év, hó, nap): | |

| 6. Anyja születési neve: | |

| 7. Állampolgársága: | |

| 8. Állandó lakhelye (irányítószámmal): | |

| 9. Tartózkodási helye (irányítószámmal): | |

| 10. Lakástelefon (körzetszámmal): | |

| 11. Munkahelyi telefon (körzetszámmal): | |

| 12. Mobiltelefon: | |

| 13. E-mail cím: | |

| II. Családi állapotra vonatkozó adatok | |

| --- | --- |

| 1. Családi állapota: | 1.1. nőtlen – hajadon 1.2. házas – élettársi kapcsolat 1.3. elvált – özvegy |

| III. A pályázóval, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottal közös háztartásban élő hozzátartozók adatai | |

| --- | --- |

| 1. Neve: | |

| 1.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | |

| 1.2. Együttélés kezdete: | |

| 2. Neve: | |

| 2.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | |

| 2.2. Együttélés kezdete: | |

| 3. Neve: | |

| 3.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | |

| 3.2. Együttélés kezdete: | |

| 4. Neve: | |

| 4.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | |

| 4.2. Együttélés kezdete: | |

| 5. Neve: | |

| 5.1. Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | |

| 5.2. Együttélés kezdete: | |

| IV. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott korábbi munkahelyeire vonatkozó adatok (öt évre visszamenőleg) | | |

| --- | --- | --- |

| 1. Munkahely cégszerű elnevezése és címe: | | |

| 1.1. Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): | | |

| 1.2. Munkaviszony tartama: | Kezdete: | Vége: |

| 2. Munkahely cégszerű elnevezése és címe: | | |

| 2.1. Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): | | |

| 2.2. Munkaviszony tartama: | Kezdete: | Vége: |

| 3. Munkahely cégszerű elnevezése és címe: | | |

| 3.1. Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): | | |

| 3.2. Munkaviszony tartama: | Kezdete: | Vége: |

| V. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott gazdasági érdekeltségére vonatkozó adatok | |

| --- | --- |

| 1. Gazdasági társaság (vállalkozás) neve: | |

| 1.1. Formája, cégjegyzékszáma: | |

| 1.2. Címe: | |

| 1.3. Tulajdonos és tulajdoni hányad: | |

| 1.4. Társaságban való részvétel formája: | |

| 2. Gazdasági társaság (vállalkozás) neve: | |

| 2.1. Formája, cégjegyzékszáma: | |

| 2.2. Címe: | |

| 2.3. Tulajdonos és tulajdoni hányad: | |

| 2.4. Társaságban való részvétel formája: | |

| VI. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok | |

| --- | --- |

| 1. A pályázónak, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnak az adatlap kitöltését megelőző egy évben szerzett jövedelmei: | 1.1. Munkajövedelem 1.2. Befektetésből származó jövedelem 1.3. Gazdasági társaságból származó jövedelem 1.4. Szociális vagy álláskeresési ellátás 1.5. Ösztöndíj 1.6. Egyéb forrás (pl. vagyonértékesítés, jogdíj) 1.7. Eltartott |

| 2. Az adatlap kitöltését megelőző egy év havi nettó átlagos jövedelme: | |

| 3. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott tulajdonában lévő ingatlanok, ingatlanrészek: | |

| 4. Tulajdonában lévő jelentősebb (legalább 300 000 Ft) értékű ingóságok és vagyoni értékű jogok: | |

| 5. Jelentősebb (300 000 Ft-ot meghaladó) hitelállomány, kölcsöntartozások összege: | |

| VII. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott szabadidős szokásaira vonatkozó adatok | |

| --- | --- |

| 1. Rendszeresen gyakorolt szabadidős tevékenység (sport, kulturális, egyéb hobbi): | |

| 2. Rendszeresen látogatott szórakozóhelyek a rendszeresség megjelölésével (havi, heti, napi gyakoriság): | |

| VIII. A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott életvitelére vonatkozó adatok | |

| --- | --- |

| 1. Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben? | |

| 2. Szenvedett-e alkoholfüggőségben? Volt-e alkoholelvonó kúrán? | |

| 3. Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, előállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát? | |

| 4. Dohányzáson kívül van-e egyéb káros szokása, szenvedélye, függősége (pl. játékfüggőség)? | |

A pályázó, a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott nyilatkozata:

Tudomásul veszem, hogy az adatlapon szereplő adataim valóságát, az életvitelemet, a jövedelmi és vagyoni viszonyaimat, életkörülményeimet, lakó- és családi környezetemet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 10/C. § b) pontja alapján elrendelt ellenőrzés során megvizsgálják.

……………………………….., 20……………………………………………………..-n

………………………………………

pályázó, a gyermekvédelmiintézményben foglalkoztatott

Az adatlapot kitöltve átvettem:

Dátum:. …………………………………………..

………………………………………….

gyermekvédelmi intézmény képviselője

### 3. melléklet az 1997. évi XXXI. törvényhez

#### A kifogástalan életvitel ellenőrzéssel érintett személlyel közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozó nyilatkozata

Alulírott ………………………………………………………………….. (név, születési hely és idő, anyja születési neve) tájékoztattak arról, hogy a velem közös háztartásban élő hozzátartozóm kifogástalan életvitel-ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet. Tudomásul veszem, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv ezen adatokat megismerheti.

(Kelt, dátum)

………………………………………..

aláírás, lakcím