1997. évi LXXX. törvény — mi változott? 2011. december 31.

(4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak – törvényben meghatározott mértékű – tagdíjat fizetnek.

- r) Igazgatási szerv: 1. a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési-, nyilvántartási-, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék- és tagdíj bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben – a 34–35. §, 41. § (4)–(5) bekezdés, 42–43. § kivételével – az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság, 2. a 34. § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-ának (2) bekezdése és a 42–43. §-ainak alkalmazásánál a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, 3. a 34. § (10) és (12) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-a (2) és (4)–(5) bekezdésének, a 42–43. §-ainak, alkalmazásánál az egészségbiztosítási szerv. 4.

(2) A magánnyugdíjpénztár tagja tagdíj fizetésére kötelezett.

(2) A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

- a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,

- b) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Tbj. 21. § Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:

(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ).

Tbj. 26. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

(2) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.

(9) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a foglalkoztató az e törvény szerinti társadalombiztosítási, a biztosított az e törvény szerinti nyugdíjjárulék (tagdíj) és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

(4) Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

Tbj. 30/A. § (1) A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló – 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A magán-nyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelő 10 százalék tagdíjat fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az (1)–(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Tbj. 31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

(2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.

(4) A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha

### A magánnyugdíjrendszer keretében fizetendő tagdíj

Tbj. 33. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalék tagdíjat fizet. A tagdíj alapjának meghatározására a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(2) A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.

(3) A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – 0 százalék.

Tbj. 41. § (1) A 40. §-ban említett nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék (tagdíj) összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.

(5) Az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv – az adatszolgáltatás módjára kötött megállapodás alapján – a pénztártagok magánnyugdíjpénztári tagsági jogosultságának, tagdíjfizetési kötelezettségének megállapításához, ellenőrzéséhez a PSZÁF részére a rendelkezésére álló adatokból a következő adatokat szolgáltatja:

- a) a biztosított személyi adatai (neve, leánykori neve, anyja neve, születési helye, ideje), lakcíme (levelezési címe), TAJ száma,

- b) a biztosítási jogviszony kezdete, megszűnése,

- c) a foglalkoztató azonosító adatai,

- d) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésének, megszűnésének időpontja.

(4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik az előző korlátozás alá, ha az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátások megállapításához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az állami adóhatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei és a PSZÁF az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok (tagdíj) alapjául szolgáló jövedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak.

(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (8) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését

- a) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást nem vezet, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév utolsó napján (fordulónap) fennálló értékben, a fordulónapot követő 50 napon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül,

- b) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást vezet, a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben a megszűnés napját követő 18 munkanapon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül

utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag személyi adataira és taj-számára, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a foglalkoztatót, a volt pénztártagot és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegen felül az egyéni számlán maradó, a pénztártag követelését képező összeget a pénztár az a)–b) pontokban foglalt határidőig a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át.

(3) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól–ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

### A járulék és a tagdíj megállapítása, bevallása, megfizetése

(6) A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

(9) Az Mpt. 24. § (4)–(5) bekezdésében foglalt megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.

(10) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján megállapított magán-nyugdíjpénztári tagdíjkülönbözet összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni, és egyidejűleg közölni kell a pénztártag nevét, TAJ-számát, a tárgyévi prémiumévek programban töltött időszak kezdő és befejező napját, a tagdíjkülönbözet megállapítása érdekében figyelembe vett járulékalap, a tagdíj, valamint a tagdíjkülönbözet összegét.

Tbj. 51. § (1) A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván.

(2) A magánnyugdíjpénztár egyeztetést kezdeményez az állami adóhatósággal, ha a bevallás és a befizetés adatai között eltérést állapít meg, tagdíj bevallására, befizetésére nem került sor. Az egyeztetés lefolytatásához szükséges adatokat a pénztár – az adatátadás módjáról kötött megállapodásnak megfelelően – átadja az állami adóhatóságnak.

(3)–(5)

(6) A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik.

(7) Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíjpénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában, az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően számolja el.

(8) A foglalkoztatót – a levont, de a pénztárnak meg nem fizetett tagdíj miatt – a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék mellett a pénztártagnak okozott kár megtérítése is terheli.

(9) Az Mpt. 26. §-a szerinti kötelezettségvállalás alapján megállapított tagdíjkiegészítés bevallására, megfizetésére, ellenőrzésére, behajtására és végrehajtására a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(7) A foglalkoztató által levont járulék és tagdíj a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.

(4) Ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a határidőben benyújtott vagy a pótolt bevallás alapján a tagdíjtartozást és a tartozás után felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság igazolása szerint elévülési időn túl fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak, a befizetett összeget a pénztár a pénztártag egyéni számlájára számolja el az (1) bekezdésben foglaltak szerint. A tagdíjtartozás és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék elévülésére vonatkozó adóhatósági igazolást a foglalkoztató a befizetéssel egyidejűleg megküldi az érintett magánnyugdíjpénztárnak.

- b) a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be, a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a társadalombiztosítási járulékot, a b) pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

- a) járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,

- b) járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,

(2) Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra.

- g) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és a tagdíj önellenőrzés, valamint az elektronikus adatfogadás részletes szabályait,

- h) a magánnyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggésben felszámított bírság és pótlék elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,