§Nyílt Jogtár

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

Utolsó ismert szöveg — 2020. március 1. napjától. A jogszabály már nem hatályos. 62 időállapot 2010 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás1997. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

1997. évi LXXX. törvény

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

Tbj. 1. § E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.

Alapelvek

Tbj. 2. § (1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.

(2) A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.

(3) A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – e törvény vagy társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában – az egyéni felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.

(4)

(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

(6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulásfizetési kötelezettségek terhelik.

(6a) A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően – a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében – törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

(7) A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulásfizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.

Tbj. 3. § (1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről

(2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

II. Fejezet — FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Tbj. 4. § E törvény alkalmazásában:

III. Fejezet — A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak

Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Tbj. 5/A. § A munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor.

Tbj. 6. § (1) A biztosítottak – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

(2) Az a személy, aki az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll, és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Tbj. 7. § (1) A biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

(2)

Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:

Tbj. 9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása – a 7. § (1) bekezdésében említett időszakon belül – akkor is fennáll, ha

Tbj. 10. § (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:

(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

(3) A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

Tbj. 11. § (1) A biztosítás nem terjed ki:

(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:

Tbj. 11/A. §

Tbj. 11/B. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn.

(2) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

Tbj. 12. § A 11. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a 34–35. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.

Tbj. 13. § E törvény rendelkezéseit

Tbj. 13/A. § (1) A törvény 13. § a) pontja szerinti rendeletek hatálya alá tartozó fogadó államban vagy EGT-államban a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálat nem minősül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet szerinti kiküldetésnek.

(2) Ha az e törvény szerinti biztosított a 13. § a) pont szerinti rendeletek hatálya alá tartozó fogadó államban vagy EGT-államban a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján a Külszoltv. szerinti tartós külszolgálatot teljesít vagy tartós külszolgálati kihelyezés előtt áll, a Kormány rendeletében erre kijelölt szerv, az abban meghatározott eljárásrend szerint köteles a biztosított vagy a Külszoltv. 2. § 11. pontja szerinti kihelyező szerv kérelmére a 13. § a) pontja szerinti rendeletekben foglalt feltételeknek megfelelő módon és tartalommal a biztosított biztosítási jogviszonya fennállását igazolni.

Társadalombiztosítási ellátások

Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.

(2) Egészségbiztosítási ellátások:

(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

Baleseti ellátásra jogosultak

Tbj. 15. § (1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint – a biztosítottakon túl – az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt), valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.

(2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

Tbj. 16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki

(2) A 13. § hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

(3) Az (1) bekezdés a)–k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében – az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.

(4) Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.

(5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg.

Tbj. 16/A. § A 16. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti tanuló, képzésben részt vevő személy és hallgató a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói jogviszony, a hallgató jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelésének időtartamát is.

A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásés kifizetés

Tbj. 17. § A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett

szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.

IV. Fejezet — AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE

Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok

Tbj. 18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére

fizet.

(2)

(3)

(4) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.

(5) A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

(6)

Tbj. 19. § (1)

(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint).

(5) A foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.

(6)

(7)

Tbj. 20. §

Tbj. 20/A. §

Járulékalapot nem képező jövedelem

Tbj. 21. § Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:

Tbj. 22. § Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a 11. §, a 11/B. § vagy a 13. § alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

Tbj. 23. § A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják.

Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék

Tbj. 24. § (1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. A foglalkoztatott nem fizet

(2)–(3)

(4) Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.

(5)

(6)

(7)

Családi járulékkedvezmény

Tbj. 24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.

(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.

(3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

(4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

(5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti.

(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

Tbj. 24/B. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Tbj. 24/C. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.

Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

Tbj. 25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyt) a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

Tbj. 25/A. § Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot

Tbj. 26. § (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban, rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban, részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

(2) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.

(3) Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével a 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

(4)

(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)–f), h)–o) és s)–v) pontjában meghatározott személyek után havonta 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

(6)

(7) A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.

(8)

(9) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított az e törvény szerinti nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

(10) A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(11)

A társas vállalkozás és a társas vállalkozójárulékfizetése

Tbj. 27. § (1)

(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

(3)

(4) A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

(5)

Tbj. 28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (2) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

Tbj. 29. § (1)

(2)

(3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

(6)

(7)

(8)

Tbj. 29/A. § (1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott járulékokat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.

(2) Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál értelemszerűen alkalmazni kell a 29. § (4)–(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit.

(3) Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (2)–(3) bekezdés szerinti járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.

Tbj. 30. §

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Tbj. 30/A. § (1) A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)–(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

(4) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (3) bekezdéstől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól és az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.

Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

Tbj. 31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

(2)

(3)

(4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha

(5) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

(6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (3) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

(7)

Tbj. 32. §

Tbj. 33. §

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

Tbj. 34. § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

(3) Az e § szerinti megállapodások hatósági szerződések.

(4) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 24 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

kívánja szolgálati időként elismertetni.

(6) A (5) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

(7) Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.

(8) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével

(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

(10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

(12) A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

(13) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

(14) A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik az 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonnyal.

(15) A járulékfizetés alapja a (14) bekezdés szerinti esetben a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese.

Tbj. 35. § (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.

(3) A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

(4) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Tny.tv., illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

(6) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.

(7)

Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése

Tbj. 36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.

Tbj. 37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot – az (1) bekezdésben meghatározott járulékalaptól eltérően – az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles járulék fizetésére.

(4)

Tbj. 37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó

Tbj. 38. § (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot – a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint – csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.

(3) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.

(5) Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor – a Tbj. 38. § (1) bekezdése figyelembe vételével – az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Tbj. 39. § (1) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének a)–o), s)–v) pontjában említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5) bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával biztosítja.

(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.

(4) A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.

(6) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által a 45/A. § (1) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.

Tbj. 39/A. § (1) A 39. § (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–w) pontja meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.

(2) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a 39. § alapján megfizetett járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az állami adóhatóságtól.

Tbj. 39/B. § (1) Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet.

(2) A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) A szociális szövetkezet az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.”

(4) A (3) bekezdés szerinti kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.

(5) Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a (3) bekezdés szerinti kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.

(6) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.

V. Fejezet — TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK

Tbj. 40. § (1) A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat.

(2) Az adatkezelő

Tbj. 40/A. § A nyugdíj-biztosítási nyilvántartás az egészségbiztosítási nyilvántartás és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól az adatkezelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

Tbj. 40/B. § (1) A kincstár központi szerve vezeti az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a kapcsolódó nyilvántartások azonosító kódjaként alkalmazandó Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) rendelkező természetes személyek nyilvántartását (a továbbiakban: TAJ nyilvántartás), és jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a TAJ szám képzésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A TAJ nyilvántartásban az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a munkanélküli és a szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat:

(3) A TAJ nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a kincstár központi szerve az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli.

(4) A kincstár központi szerve a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § t) pontjában és 30. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

Tbj. 40/C. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartást.

(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását:

(3) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő személyes adatok az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig nem törölhetőek.

Tbj. 41. § (1) A 40. §-ban említett nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.

(1a) A 40. § szerinti nyilvántartások az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásoknak minősülnek.

(2) Az állami adóhatóság a jogosulatlan társadalombiztosítási ellátások igénybevételének megakadályozása, az ellátások összegének megállapítása érdekében az e törvényben és az Art.-ben meghatározott adatokat a biztosítottak adóazonosító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás adatait a saját nyilvántartásának adataival az 1996. évi XX. törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogosulatlan ellátások igénybevevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatják az állami adóhatóságot.

(3) A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art.-ban foglaltak szerint adatot szolgáltat a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv részére.

(4)

(5)

(6) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltakon túl az Art.-ban meghatározott adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja. Amennyiben a felhasználás során a felhasználó igazgatási szervnek eltérő tény, adat jut tudomására, erről köteles az állami adóhatóságot értesíteni.

(7)

VI. Fejezet — AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME, ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

Tbj. 42. § (1) Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:

(2)

(3) Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(4) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(5) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmények alapján egészségbiztosítási jogosultságokat igazoló nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Tbj. 43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(2) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(2a) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.

(3) Az e törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(4) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

(5) Az igazgatási szervek, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

Tbj. 43/A. § Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja az 56/A. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat

Tbj. 43/B. § Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

Tbj. 43/C. § Az igazgatási szerv vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományának tagját érintő társadalombiztosítási adatszolgáltatás rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.

Tbj. 43/D. § (1) Az állami adóhatóság a 42. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, illetve jogszabályban meghatározott egyéb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése során kezelheti.

(2) Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja a 42. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatot

VII. Fejezet — A JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

Tbj. 44. § (1) A 4. § szerinti foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az 56/A. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és az Art.-ban meghatározott adatokról a bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.

(2)

(3) A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art.-ban foglaltaknak megfelelően az állami adóhatóságnak teljesíti.

(4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik az előző korlátozás alá, ha az egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátások megállapításához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az állami adóhatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei az Art. rendelkezései szerint az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok alapjául szolgáló jövedelemmel és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak.

(5) A foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

Tbj. 44/A. § (1) A kincstár központi szerve a 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv részére a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az adatok átadásának módjáról a kincstár központi szerve és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(2) Az illetékes járási hivatal a 42. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, a gyermekek otthongondozási díjában, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül. Az illetékes járási hivatal bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.

(3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést

a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.

(3a) A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja

jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.

(4) A nyugdíj-biztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket), rehabilitációs járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), , bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadigondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek. A nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettségének teljesítésére a központi nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt az egészségbiztosítási szervvel.

(5) A 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával, hatósági bizonyítványával, határozatával igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri.

(6) A 16. § (1) bekezdésének k) pontjában említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

(7) Az egészségbiztosítási szerv a 44. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(8) Ha az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata.

(9) A (7)–(8) bekezdésben meghatározott mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

(10) A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői:

(11) A (10) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.

Tbj. 44/B. § (1) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából – külön megállapodásban foglaltak szerint – havonta adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(1a) Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság, az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség ellenőrzése során az Art. szerinti be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén a jogsértésről szóló határozatának véglegessé válását követően – az adózó bejelentési kötelezettségének önkéntes teljesítése hiányában – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti.

(1b) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő, de biztosítotti státuszát okirattal hitelesen igazoló természetes személyre vonatkozóan – a biztosítotti jogviszony fennállásának az egészségbiztosítási szerv eljárása során történő tisztázását követően – az Art. 1. mellékletében foglaltak szerinti bejelentést hivatalból teljesíti az állami adó- és vámhatóság felé.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából – külön megállapodásban foglaltak szerint – adatot szolgáltathat az állami adóhatóságnak.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjedhet az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra.

(4) Az állami adóhatóság a (1)–(2) bekezdésben, valamint a 44/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

(5) Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a foglalkoztatottak az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv erről tájékoztatja az adóhatóságot.

(6) Az idegenrendészeti hatóság az állami adóhatóság kérésére a 39. § (2) bekezdésében előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (Európai Egészségbiztosítási Kártyával) igazolják. Az adatszolgáltatás az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt az idegenrendészeti hatósággal.

Tbj. 44/C. § (1) Ha az egészségügyi szolgáltatónak az Eb. tv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.

(2) Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában az érintett személyt – a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig – az egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogviszony fennállását.

(3) Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést követően – az okirat másolatának megküldésével együtt – a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a 44/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.

Tbj. 45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével teljesíti.

Tbj. 45/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett személy) a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.

(2) A 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a kötelezett személynek az (1) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(3) Az állami adó- és vámhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a kötelezett személy külföldön tartózkodik és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, a kötelezett személy a 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a kötelezett személy (1) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halálának napjával törli.

(4) Amennyiben az adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(5) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 39. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

(6) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 44/B. § vagy a 44/C. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és e törvény alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a 39. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapban járulékfizetésre kötelezett természetes személyek adatairól havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a (7) bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(9) A 44/B. § vagy a 44/C. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.

Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás

Tbj. 46. § (1) A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli.

(2) A foglalkoztató a biztosítottakról – az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól – köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. Az Mt. XVI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.

Tbj. 47. § (1) A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja és arról az Art-ban meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.

(2)

(3) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól–ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

(4) Amennyiben a 47. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség teljesítése, vagy a már teljesített adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetőleg az Art.-ben meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozik, az adatszolgáltatást a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni.

Tbj. 48. § A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Tbj. 49. §

A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése

Tbj. 50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak.

(1a) A foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az eva adózó egyéni vállalkozó a járulékot az Eva tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.

(3)

(4) A mezőgazdasági őstermelő a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

(5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

(6) A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

(7)

(8)

(9)

(10)

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

Tbj. 51. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.

(2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

összege.

(3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.

(4) A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

(5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

Tbj. 51/A. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

összege.

(3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

összege.

(4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

(5) Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

Tbj. 51/B. § (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A. § (3) bekezdés szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

(2) Ha a családi járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.

(3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor

Tbj. 52. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató – ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is – a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel.

(2) Ha a biztosított részére a (1) bekezdésben meghatározott táppénzt az egészségbiztosítási szerv állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.

(3)

(4) A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag – elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

(5)

(6)

(7) A foglalkoztató által levont járulék a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.

(8)

A járulékkülönbözet elszámolása

Tbj. 52/A. § (1) Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.

(2) A munkáltató, amennyiben a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

(3) A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri.

(4) A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetőleg javára.

(5) A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a természetes személlyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

(6) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes személytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt az 50. § (5) bekezdése alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítottat terhelő járulékok összegének és a természetes személy adóazonosító jelének közlésével értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa az 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítottat terhelő járulékok önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.

Tbj. 52/B. § Az 52/A. § rendelkezéseitől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.

A befizetések elszámolása

Tbj. 53. § (1)

(2)

(3)

(4)

Tbj. 53/A. § (1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 81,89 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 18,11 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.

(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára.

Ellenőrzés

Tbj. 54. § (1) Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot.

Tbj. 55. § Járulék utólagos megállapítása nélkül az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszonyt akkor törli, ha:

Késedelem, mulasztás következményei

Tbj. 56. § (1) Az Art. rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb.tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a

(2)

(3)

Különös szabályok a járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozóan

Tbj. 56/A. § (1) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás a 19. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.

(2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.

(2a) Az állami adóhatóság által a külföldi vállalkozásokról vezetett (2) bekezdés szerinti nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

(4) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására

(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig – a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal – elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezettet a 44. §-ban és a 46–47. §-ban, valamint az 50. § (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és igazolási kötelezettség nem terheli.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott járulékbevallás tartalmazza:

(7) Az állami adóhatóság a (2)–(3) bekezdés szerinti kötelezett által befizetett járulékokból 54,05 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,84 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,11 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.

Tbj. 56/B. § A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségeket.

Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan

Tbj. 56/C. § (1) A kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra 2011. december 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illetve túlfizetés kiutalását a Magyar Államkincstárnál vezetett, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla terhére teljesíti. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A tagnak visszajáró túlfizetést az állami adóhatóság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.

(2) A magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárt illet meg, a pénztár havonta köteles átutalni közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi számlájára.

Tbj. 56/D. § (1) Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot, annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-től kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.

Tbj. 56/E. § A foglalkoztató, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott (biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult eljárások lefolytatása a pénztárak feladata. Az egyeztetés eredményeképp kimutatott, a magánszemélyt jogszerűen megillető tagdíj-kiegészítés összegét a pénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól e célra visszaigényelt összeg terhére teljesíti.

Tbj. 56/F. § (1)

(2)

(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.

Tbj. 56/G. § Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépése miatt már nem áll fenn, a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék tekintetében az eljárást az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le.

Tbj. 56/H. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokhoz kötődő követelésérvényesítés biztosítása végett, a magánnyugdíjpénztáraknak 2011. augusztus 31. napjáig vissza kell vonniuk az állami adóhatóságnak átadott, mindazon – 2006. december 31. napja előtti biztosítási jogviszonyhoz kötődő követelésükre irányuló – végrehajtási megkereséseiket, melyekben az adott foglalkoztatóval szemben még van fennálló, végrehajtás alatti követelésük, és egyben nyilatkozatot tesznek, hogy ezen felül egyéb végrehajtási eljárás kezdeményezéshez kapcsolódó követelésük nem áll fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben.

(2) A magánnyugdíjpénztárak legkésőbb 2011. október 31. napjáig – foglalkoztatónkénti bontásban – átadják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak végrehajtási eljárás lefolytatása végett a szervezetük nyilvántartásába felvett hátralékos kötelezettségekre vonatkozó adatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz csak olyan követelések adhatók át, melyekhez kötődően az adó-végrehajtás lefolytatásához való jog még nem évült el.

(3) A magánnyugdíjpénztárak 2011. december 12-éig átadják az állami adóhatóságnak – foglalkoztatókra és biztosítottakra lebontva – azon még el nem évült tagdíj (bírság, pótlék) hátralékra vonatkozó adatokat, amelyek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokat érintenek, és amelyekre irányuló végrehajtási megkereséseiket az (1) bekezdés alapján visszavontak. A pénztár által átadott adatok alapján az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat le, és a befolyt összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi számlájára utalja át.

(4) A felszámolási eljárás során a magánnyugdíjpénztár által érvényesített és – a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére teljesített vagyonátadást követően – megtérült, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagot érintő, 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjjal (bírság, pótlék) összefüggő követelés jogosultja a Nyugdíjbiztosítási Alap.

Tbj. 56/I. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251. § (9) bekezdése a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag esetében nem alkalmazható.

Tbj. 56/J. § A 2012. december 31-éig magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék beszedési számlákra teljesített befizetéseket az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára utalja.

A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése

Tbj. 56/K. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor van lehetőség, ha

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.

VIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptetés

Tbj. 57. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezik.

(2)

(3) Az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.

Felhatalmazások

Tbj. 58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az e törvényben előírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, e körben feladatokat állapítson meg , szabályozza az igazgatási szervek közötti együttműködést, a biztosítottak és az egyes ellátásra jogosultak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat, a társadalombiztosítás nyilvántartási rendszerének működését, módszereinek összehangolását.

Tbj. 59. §

Tbj. 60. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Tbj. 61. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

Tbj. 61/A. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Átmeneti rendelkezések

Tbj. 62. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2010. december 31-én hatályos 19. § (2) és (7) bekezdését és 30/A. § (2) és (5) bekezdését kell alkalmazni a 2011. január 10-éig megszerzett és 2010. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

(2) Az adóellenőrzés során a Tbj. 2010. december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.

Tbj. 63. § A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 33. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdés b) pontját a 2011. február 1-jén, és az azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

Tbj. 64. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXIII. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat 2011. január 1-jére visszamenőlegesen alkalmazni kell.

Tbj. 65. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jön létre.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel beiktatott 24/A–24/C., 51., 51/A. és 51/B. §-okat az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

Tbj. 65/A. § A pénztártag 2010. november 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjának önellenőrzése (pótbevallása) esetén a bevallási adatokat az állami adóhatóság az önellenőrzés (pótbevallás) benyújtását követő hónap utolsó napjáig – a tagok folyószámlájának vezetéséhez – továbbítja a pénztár részére. Az önellenőrzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magán-nyugdíjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik.

Tbj. 65/B. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény által megállapított 39. § (2) bekezdése 2012. január 1-jétől alkalmazható.

Tbj. 65/C. § A nyugdíjjárulék megállapításakor e törvény 2012. december 31-én hatályos 24., 27., 28., 29., 31., 36., 37. és 56/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012 decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

Tbj. 65/D. § A 43/A. §-ban meghatározott adatátadást első alkalommal a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott bevallások adatai tekintetében kell alkalmazni, és első alkalommal 2013. május 31-éig kell az állami adóhatóságnak teljesítenie.

Tbj. 65/E. § Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos 18. § (1) bekezdés e) pontját, 19. § (6) bekezdését, 20/A. §-át, 27. § (5) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezetét kell alkalmazni.

Tbj. 65/F. § Ha a 2016. december 31-én hatályos 11/A. § alapján 2016. december 31-éig kiküldetés hosszabbítás történt, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés legfeljebb 2017. június 30-áig állhat fenn.

Tbj. 65/G. § A 11/B. § a 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén is alkalmazható.

Tbj. 65/H. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 31. § (4) bekezdés b) pontja az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen alkalmazható.

Tbj. 65/I. § A fizetési kötelezettség mértékét befolyásoló rendelkezést (így különösen a járulékmérték, hozzájárulás-mérték változását, új, változó vagy megszűnő kedvezményt, mentességet), továbbá fizetési kötelezettséget előíró vagy azt megszüntető rendelkezést arra a hónapra, adóévre kell először alkalmazni, amely hónapban, adóévben hatályba lép.

Tbj. 65/J. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 21. § c) pont hatálybalépéséig a 2012. július 1-jét követően az Mt. 83. §-a alapján megítélt elmaradt munkabér után fennálló társadalombiztosítási kötelezettségeket – amennyiben a társadalombiztosítás alapjait megillető teljesítés történt – teljesítettnek kell tekinteni.

Tbj. 65/K. § A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet szerint Bolyai János kutatási ösztöndíjban részesülő személyeket 2017. június 19-éig az ösztöndíj folyósításának időtartamára biztosítottnak kell tekinteni, és az ösztöndíjból levont egyéni járulékokat nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak kell tekinteni.

Tbj. 65/L. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Riasztv.) 27. § (1) bekezdésével módosított 5. § (1) bekezdés a) pontját és a Riasztv. 27. § (2) bekezdésével módosított 15. § (1) bekezdését 2019. január 1-től kell alkalmazni.

Tbj. 65/P. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően fennmaradt állami szolgálati jogviszonyt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.

Melléklet az 1997. évi LXXX. törvényhez