1997. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2014. március 15.

10. § (1) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, a jogviszony tartalmának módosítására és megszüntetésére, a munka értékelésére, az elismerésre, a fegyelmi és kártérítési felelősségre, illetve sérelemdíjra vonatkozó nyilatkozat (határozat) és megállapodás.

(2) Igazságügyi alkalmazottnak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki

- a) tizennyolcadik életévét betöltötte,

- b) magyar állampolgár,

- c) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, és

- d) a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik.

(3) Fizikai dolgozónak és – a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével – írnoknak, továbbá egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottjának az is kinevezhető, aki a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik. Fizikai dolgozónak az is kinevezhető, aki a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll, ha a cselekvőképesség korlátozása, illetve a támogatott döntéshozatal a munkakör ellátását nem érinti.

30. § (1) Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az igazságügyi szerv a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntette meg, az igazságügyi alkalmazottat az eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Meg kell téríteni az elmaradt illetményét és az egyéb juttatásokat, valamint a jogellenes megszüntetésből eredő kárát. Az igazságügyi alkalmazott sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely máshonnan megtérült.

(2) Ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának a fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekintetni, mintha a szolgálati viszony a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Az elmaradt illetményt és juttatásokat, valamint a kárt ekkor is meg kell téríteni, továbbá meg kell fizetni a felmentési időre járó átlagilletményt, a végkielégítést, továbbá a sérelemdíjat.

### Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége

77. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat követelhet.

(2) A vétkességet, a kár bekövetkeztét és mértékét, az okozati összefüggést, valamint a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.

78. § (1) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az igazságügyi alkalmazott 1 havi illetményének az 50 százalékát nem haladhatja meg.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést

- b) ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével

okozta.

(3) A vezető is 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kár, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti igény olyan jogellenes utasításának a végrehajtásából keletkezett, amelynek jogellenes voltára a figyelmét az utasított előzőleg felhívta.

(4) Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az igazságügyi alkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni, illetve a sérelemdíj megfizetésére – illetménye összegétől függetlenül – köteles.

80. § (1) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen együttesen okozták, a vétkességük arányában felelnek, illetve kötelesek a sérelemdíj megfizetésére. A megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén, ha a kárt együttesen okozták, az illetményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

82. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2) A kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

82/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.

### Az igazságügyi szerv kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége

83. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért a munkáltató – vétkességére tekintet nélkül – teljes mértékben felel, továbbá a szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség, illetve sérelemdíj megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetve a személyiségi jogsértést működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult, illetve a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Az igazságügyi alkalmazottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás, illetve a személyiségi jogsértés a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkaköréből eredő feladatokat rendeltetésszerűen a szolgálati helyén kívül is ellátja, az eközben történt károsodásának, illetve személyiségi joga megsértésének okát az igazságügyi szerv működési körén belül esőnek kell tekinteni.

85. § (1) A munkáltató a 83. §-on alapuló felelőssége, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettsége alapján és a 84. §-on alapuló felelőssége alapján az igazságügyi alkalmazottnak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beállott értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.

87. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni az igazságügyi alkalmazott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. A hozzátartozó az okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíjat is igényelhet.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az igazságügyi alkalmazott meghalt, eltartott hozzátartozója kártérítésként olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségleteinek – a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

- c) azt az összeget, amelyet az igazságügyi alkalmazott a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve azt a jövedelmet, amelyet az igazságügyi alkalmazott munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ért el,

- e) azt az összeget, amelyet a jogosult a károkozás folytán megtakarított.

90. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül, indokolt írásbeli választ ad. Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti igényt elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősséget nem vagy csak részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, az igazságügyi alkalmazott az igényét bíróság előtt érvényesítheti. Az igazságügyi alkalmazott az igényét akkor is bíróság előtt érvényesítheti, ha a munkáltató a sérelemdíj megfizetése iránti igényt nem ismerte el, továbbá ha a megfizetett sérelemdíj összegével nem ért egyet.

91/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.

(2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a fényképet és az esküokmányt, a személyi adatlapot, a kinevezésről, az elektronikus aláírási jogosultságról, illetve a vezetői megbízásról és az illetmény megállapításáról készült iratokat, az értékelést, az elismerésekről és a kitüntetésekről szóló okiratokat, a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot, a jogerős kártérítési, illetve sérelemdíjról szóló határozatot, valamint a kirendelésről, áthelyezésről és a szolgálati viszony megszűnéséről szóló iratokat tartalmazza. Bírósági titkár esetén a pályaalkalmassági vizsgálatról készült véleményt a személyi nyilvántartásban kell elhelyezni.

124. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-át, 8. § (1)–(3) bekezdését, 9. §-át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §-át, 20. § (3) bekezdését, 21. § (1)–(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)–(7) bekezdését, 23. §-át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és harmadik mondatát, valamint (2), (3) és (4) bekezdését, 25–28. §-át, 29. § (1) és (3)–(5) bekezdését, 30. §-át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 60. §-át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4) bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját, 87. és 88. §-át, 91. §-át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. § (2)–(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §-át, 100. §-át, 102. § (1) és (5) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110–113. §-át, 115. § (2) bekezdését, 118. §-át, 120. és 121. §-át, 122. § (3)–(5) bekezdését, 123. § (1)–(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124–133. §-át, 134. § (1)–(3) bekezdését, valamint (4) bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 153. §-át, 155. és 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 160–164. §-át, 192. § (1) bekezdését, 231. §-át, 270–271. §-át, 272. § (2)–(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát, valamint (2)–(5) bekezdését, 275. §-át, 286. §-át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontját, valamint (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

136. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón és hozzátartozón a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.