1997. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2014. március 1.

A 2014. január 1. és 2014. március 1. között hatályba lépett módosítások. 47 sor került be, 13 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. január 1.)Következő módosítás (2014. március 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 1997. évi LXVIII. törvény

az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról

### I. Fejezet — A SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya

- a) a bíróságokkal,

- b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH),

- c) az igazságügyi szakértői intézménnyel (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv)

- c) az igazságügyi szakértői intézménnyel (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv), valamint

- d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél (a továbbiakban: a rendőrség szakértői szerve) az igazságügyi szakértőként és szakértőjelöltként, valamint a technikusként foglalkoztatottal létesített szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.

létesített szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt igazságügyi szerv (a továbbiakban: igazságügyi szerv) által fenntartott bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt igazságügyi szerv (a továbbiakban: igazságügyi szerv) által fenntartott bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.

(3) A katonai tanácsokkal rendelkező bíróságokon igazságügyi alkalmazottként hivatásos szolgálati viszonyban álló katonák, az OBH-nál – honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátására – a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.

(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény elrendeli.

2. § (1) A szolgálati viszony alanyai az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott.

2. § (1) A szolgálati viszony alanyai egyrészről az igazságügyi szerv vagy a rendőrség szakértői szerve, másrészről az igazságügyi alkalmazott.

(2) Igazságügyi alkalmazott:

- a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,

- b)

- b) a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott technikus,

- c) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,

- d) a tisztviselő,

- e) az írnok,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkaköri csoportokon belül a munkavégzés jellegére, illetve a szolgálat teljesítésének a helyére utaló munkaköri elnevezéseket jogszabály állapíthat meg.

2/A. § (1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában tisztviselő alatt a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottat is érteni kell.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik,

- a) az egyéb igazságügyi szervre irányadó rendelkezéseket a rendőrség szakértői szervére is,

- b) az egyéb igazságügyi szervnél létesített szolgálati jogviszony tekintetében irányadó rendelkezéseket a rendőrség szakértői szervénél létesített szolgálati jogviszonyra is alkalmazni kell.

(3) A rendőrség szakértői szervére nem kell alkalmazni

- a) a 35/A. §, valamint

- b) a 93–94. §

rendelkezéseit.

3. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók működnek.

(2) A bírósági fogalmazó részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A fogalmazó önálló hatáskörét törvény állapítja meg.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

- a) az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH elnöke,

- b)

- c) az igazságügyi szakértők, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese tekintetében az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

- d)

- d) a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak tekintetében jogszabályban meghatározott személy,

- e) a járásbírósági fogalmazók és titkárok, a bírósági ügyintézők, a végrehajtási ügyintézők tekintetében a törvényszék elnöke,

- f) az egyéb igazságügyi alkalmazottak tekintetében az igazságügyi szerv vezetője (a továbbiakban együtt: munkáltató) gyakorolja.

⋯ 66 változatlan sor ⋯

(2)

(3) Egyéb igazságügyi szervhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértő.

(3) Egyéb igazságügyi szervhez és a rendőrség szakértői szervéhez igazságügyi szakértővé az nevezhető ki, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértő.

(4) Szakértőjelöltnek a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki.

⋯ 181 változatlan sor ⋯

(2) A végkielégítés összegének a meghatározásánál szolgálati viszonyban töltött időként az igazságügyi és az ügyészi szerveknél megszakítás nélkül eltöltött idő, az ismételten létesített szolgálati viszony megszűnésekor pedig csak a korábbi végkielégítést követően e szerveknél eltöltött idő vehető figyelembe. A Központi Kárrendezési Irodától (a továbbiakban: KKI) áthelyezett igazságügyi alkalmazott esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a KKI-nál és jogelődjénél köztisztviselőként eltöltött idő is.

(3) A rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott esetében a végkielégítés összegének a meghatározásánál – a (2) bekezdésben meghatározottakon felül – szolgálati viszonyban töltött időként vehető figyelembe a rendőrség szakértői szervénél megszakítás nélkül eltöltött idő is.

### Eljárás a szolgálati viszony megszűnésekor

29. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon az igazságügyi alkalmazott részére ki kell fizetni az illetményt, az e törvény szerinti kötelező járandóságokat, pénzben meg kell váltani a ki nem vett szabadságot, és át kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

⋯ 674 változatlan sor ⋯

- a) bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének a napjától számított időt,

- b) igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a kinevezésig a szakirányú végzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött időt,

- c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.

- d) a rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottainál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a beszámítandó időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba való előresorolás az adott év első napjával történjék. A beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes bérarányok fenntartására.

⋯ 317 változatlan sor ⋯

(2) Ahol a törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig munkaügyi bíróságot kell érteni.

134/B. § (1) A 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a rendőrség szakértői szerve esetében a 2014. március 1-jén vagy azt követően létrejött megbízásokra kell alkalmazni.

(2) A rendőrség szakértői szerve 2014. december 31-ig

- a) megteszi a 93. és 94. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint

- b) az igazságügyi alkalmazottairól a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B–83/D. §-ában meghatározott nyilvántartást vezeti.

134/C. § A rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottját megillető egyes illetményelemek együttes összege nem lehet alacsonyabb az őt 2014. március 1-jét megelőzően megillető egyes illetményelemek együttes összegénél.

135. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerveket rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv esetében meghatározza a beosztási pótlék megállapítására jogosító szervezeti egységeket.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

- a)

- b) az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket – az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével –,

- b) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket – az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével–

- c) a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke véleményének kikérésével,

- d) az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat

- d) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyi kör kivételével az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében

- a) rendeletben határozza meg

- aa) a munkaköri elnevezéseket és képesítési követelményeket, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket,

- ab) az igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik vonatkozásában a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások, rendszerét és feltételeit, valamint az üdülés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat,

- ac) a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás körét, továbbá ezek törvényi szintű szabályozást nem igénylő részletszabályait,

- ad) az 1. számú mellékletben meghatározott szempontok mellett az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, valamint az egyes munkakörökben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak minősítésénél kizárt szempontokat, valamint

- b) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét.

136. §

137. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

⋯ 96 változatlan sor ⋯