1997. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2012. március 1.
A 2012. január 1. és 2012. március 1. között hatályba lépett módosítások. 15 sor került be, 8 sor került ki.
← Előző módosítás (2012. január 1.)Következő módosítás (2012. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 964 változatlan sor ⋯
- a) bírósági titkárnál a kinevezése előtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga letételének a napjától számított időt,
- b) igazságügyi szakértő, szakértőjelölt és felsőfokú végzettségű tisztviselő esetén a kinevezésig a szakirányú végzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött időt,
- c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.
- c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, kormánytisztviselői, köztisztviselői, kormányzati ügykezelői, közszolgálati ügykezelői, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a beszámítandó időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba való előresorolás az adott év első napjával történjék. A beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes bérarányok fenntartására.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
103/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott alapilletménye nem lehet kevesebb
- a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
- b) az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
- c) az a)–b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél
- a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban Kttv.) 134. § (1) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,
- b) az egyéb igazságügyi szerv alkalmazottja esetén a Kttv. 134. § (2) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szerveknél,
- c) az a)–b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei, fővárosi kormányhivatalnál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselő Kttv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél [Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a központi államigazgatási szerveknél [Kttv. 134. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértő-jelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértőjelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező kormánytisztviselőnek a Kttv. szerint a megyei, fővárosi kormányhivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.
⋯ 209 változatlan sor ⋯
(3) Az igazságügyi szervhez vezényelt hivatásos állományú személy jogállására – az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya nemzetközi szervnél vagy az Európai Unió szervénél történő munkavégzésre figyelemmel szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnésére és az azt követő újabb létesítésére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 16/A. §-át megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha az igazságügyi alkalmazott nemzetközi szervnél vagy az Európai Unió szervénél jogviszonyt létesít, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonya az új jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. A megszűnés időpontját a felek ettől eltérően is meghatározhatják.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg az igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya, annak megszűnésétől számított hat éven belül – az igazságügyi alkalmazott írásban bejelentett kérelmére – a kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül, volt munkáltatója a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört köteles számára felajánlani. A volt munkáltatót felajánlási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha az igazságügyi alkalmazott kérelmét a nemzetközi szervezettel vagy az Európai Unió szerveivel való jogviszonya fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított 30 napon belül küldi meg a volt munkáltatónak. Ha az igazságügyi alkalmazott az ajánlatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül elfogadja, az igazságügyi alkalmazottat ki kell nevezni.
(6) Mentesül a volt munkáltató a munkakör-felajánlási kötelezettség alól, ha az igazságügyi alkalmazott
- a) a (4) bekezdés szerinti jogviszonyát neki felróható módon szüntette meg,
- b) nyugdíjasnak minősül.
125. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – 1997. október 1-jén lép hatályba.
(2)
⋯ 138 változatlan sor ⋯