1997. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2012. január 1.

- b) az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH),

(3) A katonai tanácsokkal rendelkező bíróságokon igazságügyi alkalmazottként hivatásos szolgálati viszonyban álló katonák, az OBH-nál – honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátására – a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai vezénylés alapján teljesíthetnek szolgálatot.

(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.

6. § (1) Az igazságügyi szervnél – a 3–5. §-okban foglaltakon kívül – az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt is.

- a) az OBH elnökhelyettese és egyéb alkalmazottai tekintetében az OBH elnöke,

- b)

- e) a járásbírósági fogalmazók és titkárok, a bírósági ügyintézők, a végrehajtási ügyintézők tekintetében a törvényszék elnöke,

(2) Igazságügyi alkalmazottnak – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképes magyar állampolgár nevezhető ki, aki a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik.

13. § (1) Bírósági fogalmazónak az az egyetemi állam- és jogtudományi diplomával rendelkező személy nevezhető ki, aki az OBH elnöke által lebonyolított felvételi versenyvizsgát sikeresen letette. Bírósági titkárnak jogi szakvizsgával rendelkező személy nevezhető ki. A titkári kinevezés előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A katonai tanácsoknál működő bírósági fogalmazókat elsősorban a Magyar Honvédség ösztöndíjasai közül kell kinevezni.

(7) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket – így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is – a miniszter – a bíróságok és az OBH képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével – rendeletben határozza meg.

(7) Az OBH elnöke a felvételi versenyvizsga letételétől számított egy évig kezeli és nyilvántartja a fogalmazói állásra pályázók

(10) A bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.

(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll:

„A munkaköri kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(2a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése a (2) bekezdés szerinti eskü tétele során: igazságügyi alkalmazott.

(3) A törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét külön jogszabály tartalmazza.

(3) Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a szolgálati viszony csak akkor szüntethető meg, ha részére az egészségi állapotának és a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő más munkakört nem ajánlottak fel, vagy a megfelelő új munkakört nem fogadta el.

24. § (1) A felmentési idő – a (2)–(4) bekezdésben írt kivételtől eltekintve – 3 hónap.

(2) A felmentési idő 2 hónap, ha a felmentésre azért került sor, mert az igazságügyi alkalmazott a részére felajánlott megfelelő más munkakört nem fogadta el.

31. § (1) Vezetői megbízást az kaphat, aki az általános képesítési feltételeken túl, az adott szakterületen legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jogszabály vagy pályázat további feltételeket határozhat meg.

(2) Magasabb vezetői állásnak minősül az OBH elnökhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának az igazgatója.

(3) A vezetőkre –– a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az OBH elnökhelyettese esetében a 32–34. §-ok nem alkalmazhatóak, az e §-ok szabályozási körébe tartozó kérdések tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

33. § (1) Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást pályázat útján kell betölteni.

35/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott az igazságügyi szerv döntésétől függően fokozott biztonságú vagy minősített – hivatali – elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe vagy munkakörébe tartozó ügyben készült elektronikus okiratot. A bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszonyban álló igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában az igazságügyi szervet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az elektronikus aláírási jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben az OBH elnöke gyakorolja.

(6) Az igazságügyi alkalmazottak elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OBH elnöke határozza meg.

41/A. § (1) Törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat (a továbbiakban: kijelölt titkár) a törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál működő titkárok esetében a törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének javaslatára dönt a kijelölésről. A kijelölésben meg kell határozni, hogy az mely ügyek körére vonatkozik.

61. § (1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által megjelölt határidőn belül a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak csak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású igazságügyi alkalmazott, továbbá az OBH-nál és a bíróságokon az ott működő bíró jelölhető ki. Magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottnak az minősül, aki a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb fizetési osztályba tartozik, illetve magasabb mértékű vezetői pótlékra jogosító munkakört lát el.

93. § (1) A munkáltató az igazságügyi alkalmazottról személyi nyilvántartást vezet. A járásbírósági és a közigazgatási és munkaügyi bírósági igazságügyi alkalmazottak személyi adatlapját a törvényszéken is nyilván kell tartani.

(4) Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből az OBH látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait a következő adatokra vonatkozóan:

(4) Az igazságügyi szerv – a bíróságokkal létesített igazságügyi szolgálati viszony esetén az OBH – jogosult az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból a Szolgáltató részére az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.

(2) A bírósági végrehajtási jutalomról és a végrehajtási költségátalányról szóló jogszabály szerinti juttatások a törvényszéki végrehajtót és a végrehajtásban közreműködő személyt az (1) bekezdésben foglalt járandóságon felül illetik meg.

(3) Az OBH elnökhelyettese illetményére a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek az államtitkár javadalmazására, juttatásaira az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kúriai fogalmazót a Kúria elnöke – kivételesen – az I. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja.

- a) a Kúria és az OBH alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,

104. § (1) Vezetői pótlékra jogosult az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes, az igazgató és az igazgatóhelyettes, az osztályvezető és az osztályvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes, valamint a bírósági irodavezető.

105. § (1) Kúrián, az OBH-nál és az egyéb igazságügyi szerveknek a Kormány által rendeletben meghatározott szervezeti egységénél dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.

(2) A beosztási pótlék mértéke a Kúrián és az OBH-nál az illetményalap 10–15 százaléka, az egyéb igazságügyi szerveknél 5–10 százaléka.

109. § Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az illetményalap 15–30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10–15 százalékának, a törvényszéki végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult.

119. § (1) Az igazságügyi alkalmazott cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az OBH elnöke, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(3) Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az OBH elnöke szabályzata, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban lehetővé teszi. Az OBH elnöke szabályzatban, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban előírhatja, hogy az igazságügyi alkalmazott helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.

(4) Az igazságügyi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OBH elnöke, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az illetményalap háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

120. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a központi költségvetésről szóló törvény vonatkozó költségvetési fejezetében meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzatán belül – az igazságügyi alkalmazott részére képzettségi pótlékot állapíthat meg felsőfokú iskolarendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség, továbbá doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozat elnyerése esetén, ha a megszerzett ismeretek a munkaköre ellátásánál vagy a feladatainak teljesítése során közvetlenül hasznosíthatók.

(2) A képzettségi pótlék összege az illetményalap tíz százalékától harminc százalékáig terjedhet.

(3) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a képzettség megszerzéséhez, a képzettségi pótlékra addig nem jogosult, amíg a havonta fizethető pótlék összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján számára nyújtott pénzügyi támogatás mértékét.

- e) Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett stb.

(2) Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a III. fizetési osztályba tartozó, a tanácsosi cím pedig a IV. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére adományozható. A cím adományozására a bíróság és az OBH alkalmazottainak tekintetében az Országos Bírói Tanács, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult.

(3) Kiváló munkavégzés esetén és igazságügyi szolgálati jogviszonyban eltöltött legalább tíz év után az I. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazottnak „főtanácsos” cím adományozható.

(4) A címmel az illetményalap tizenöt százalékának megfelelő összegű címpótlék jár havonta. A címpótlék alapilletmény jellegű.

123. § Az e törvény alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint e törvény keretei között azok mértékét az érdekképviseleti szervekkel együttműködve az OBH elnöke, illetve a miniszter állapítja meg.

124. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 3. §-ának (2)–(4) bekezdéseit, 4. §-ának (2)–(3) bekezdéseit, 5–6. §-ait, 7. §-ának (1)–(5) bekezdéseit, 8–9. §-ait, 10. §-ának (1)–(3) bekezdéseit, 11–15. §-ait, 18–19/A. §-ait, 21–28. §-ait, 74. §-át, 75. §-ának (1) bekezdését, 76. §-ának (6)–(8) bekezdéseit, 76/B. §-át, 78/A. §-át, 79. § (2) bekezdését, 84. §-át, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 85. §-át, 85/A. § (1) és (2) bekezdését, 87/A. §-át, 89. §-ának (7) bekezdését, 90. §-ának (3)–(4) és (6) bekezdéseit, 93. §-ának (4) bekezdését, 107. §-át, 116. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (2) bekezdését, (3) bekezdése a) pontját és (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)–(5) bekezdéseit, 119. §-át, 120. §-át, 121. §-át, 125. §-át, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2)–(3) bekezdéseit, 133. §-át, 135–136. §-ait, 137–140/A. §-ait, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 150. §-ának (2) bekezdését, 151. §-át, 151/A. §-ának (1)–(2), (4)–(6) bekezdéseit, 152. §-ának (1)–(9) bekezdéseit, 153. §-át, 155–164. §-ait, 202. §-ának (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2)

134/A. § (1) Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot kell érteni.

(2) Ahol a törvény közigazgatási és munkaügyi bíróságról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig munkaügyi bíróságot kell érteni.

- b) az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket – az OBH-ra és a bíróságokra vonatkozóan az OBH elnöke véleményének kikérésével –,

- c) a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke véleményének kikérésével,

| Fizetési osztály | Fizetési fokozatok és a szorzószámok (az illetményalap = 1) | | | |

| I. osztály: bírósági titkár | 0,7 (0–2 év) | 0,8 (3–4 év) | 0,9 (5–6 év) | 1 (7 évtől) |

| II. osztály: bírósági fogalmazó | 0,38 | 0,41 | 0,44 | 0,47 |

- 1.