1997. évi LXVI. törvény — mi változott? 2011. március 1.

(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jog felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedés megtételére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható.

(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok és a 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.

(6) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint – ha a bíróság azzal rendelkezik – az érintett bíróság internetes honlapján közzé kell tenni.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.

- e) a munkaügyi bíróságok.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét – az OIT javaslatára – a köztársasági elnök határozatban módosítja.

18. §

(3)

(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bíróság elnökén a munkaügyi bíróság elnökét is érteni kell.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – a külön törvényben meghatározott megyei bíróságokon és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el.

21. §

22. § (1)

23. § (1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(2)

(3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy.

(5) Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó megyei bíróság kollégiumi ülésén.

34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait.

(3) Az OIT székhelye Budapest.

35. § (1) Az OIT létszáma 16 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

(4) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjait akként választja meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi és kollégiumvezetői, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnöki, elnökhelyettesi és kollégiumvezetői tisztségét betöltő személyek (a továbbiakban együtt: bírósági felsővezető) száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(5) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 9 bírót – a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával – póttaggá választ. A bírósági felsővezető póttagok száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(6) A (4) és (5) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén a bírósági felsővezetők közül – a törvényben meghatározott számban – azokat kell az OIT megválasztott tagjának (póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

(7) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent és az OIT zavartalan működése vagy a (4) bekezdésben meghatározott felső határ érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát – új választás tartásával – 9 főre kell kiegészíteni.

35/A. § (1) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.

(2) Az OIT választott bíró tagjainak és póttagjainak választása során a tagok és a póttagok személyére a küldöttek közül az OIT elnöke – a bírósági szintek, a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével – tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(3) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.

(4) Megválasztott tagnak, póttagnak – a törvényben meghatározott számban – azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg – a 35. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerinti számban, póttagok esetében a 35. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint – a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja.

(5) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb – küldötté nem választott – bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

36. § (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.

(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után – titkosan – egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a tíz főt nem haladhatja meg és két főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

(3) Az adott bíróságon megválasztott küldöttek fele lehet bírósági felsővezető.

(4) A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (továbbiakban: Hivatal), illetve az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság, ennek hiányában a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak.

(5) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(6) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OIT elnökének.

(7) A küldöttértekezletet az OIT elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(8) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni, aki azt haladéktalanul továbbítja a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökének.

(9) Az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az OIT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

- d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,

- e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, a Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével,

- f) aki a választást közvetlenül megelőzően hat évig az OIT tagja volt.

38. § (1) Az OIT, illetve a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OIT megbízatása az újonnan megválasztott OIT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

(2) Akadályoztatása esetén az igazságügyért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(3) Az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.

- a) elfogadja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, továbbá évente meghatározza a bírói munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását figyelembe véve a létszámgazdálkodás fő irányait, és azokat az elfogadásukat követően megküldi a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökeinek,

- b) összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,

- c) dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési előirányzatairól,

- d) irányítja a bírósági fejezet belső ellenőrzését,

- e) dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról,

- f) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére és felmentésére,

- h) dönt az ítélőtáblai, a megyei bírósági és a helyi bírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,

- i) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

- j) törvényben meghatározott személyügyi és munkáltatói jogkört gyakorol,

- k) jóváhagyja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,

- l) a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében a kollégiumok által készített elemzésekből tájékozódik a bíróságok gyakorlatáról,

- m) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását,

- n) a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti,

- o) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz,

- p) a törvény keretei között megállapítja a szervezeti és működési szabályzatát,

- q) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

40. § Az OIT személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni.

41. §

42. § (1) Az OIT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat.

(4)

44. § (1) Az OIT részére előterjesztést, tájékoztatót és javaslatot (a továbbiakban együtt: ülésanyag) lehet benyújtani.

(2) Az előterjesztés az OIT normatív vagy egyedi határozatainak írásba foglalt előkészítése. A tájékoztató az OIT feladatkörét érintő kérdésre vonatkozó információ összefoglalása. A javaslat az OIT hatáskörébe tartozó – az előterjesztés és a tájékoztató fogalomkörén kívüli – bármely ügyben való döntéshozatalra vonatkozó indítvány.

(3) Előterjesztés benyújtására az OIT elnöke és tagja és a Hivatal vezetője, tájékoztató és javaslat benyújtására az OIT elnöke, tagja, a Hivatal vezetője, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke, valamint a bírói tanács (a továbbiakban együtt: előterjesztő) jogosult. A helyi bíróság elnöke a megyei bíróság elnökénél indítványozhatja tájékoztató és javaslat benyújtását; ha a megyei bíróság elnöke az indítványban foglaltaknak nem tesz eleget, arról a helyi bíróság elnökét tájékoztatja.

(4) Az ülésanyagot napirendre kell tűzni, ha

- a) azt az OIT elnöke, tagja vagy a Hivatal vezetője nyújtotta be vagy

- b) azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

45. § Az OIT ülése nem nyilvános, kivéve, ha az OIT nyilvános ülés tartását rendeli el. Az OIT ülésén az OIT elnökén, tagjain, a Hivatal vezetőjén, a Hivatal által delegált személyen és a jegyzőkönyvvezetőn kívül az egyes ülésanyagok megtárgyalásán tanácskozási joggal részt vehet a nem OIT tag előterjesztő, valamint bármely előterjesztő által meghívott eseti szakértő.

45/A. § (1) Az OIT ülésén elhangzottakról a Hivatal jegyzőkönyvet, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő döntésekről összefoglalót, a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről pedig a sajtó számára sajtóközleményt készít. Az összefoglalóba kerülő döntésekről és a sajtóközlemény tartalmáról az OIT az ülésen határoz.

(2) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, a napirendre nem tűzött ülésanyagok címét és az elutasítás indokát, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

(3) Az összefoglaló tartalmazza az ülésanyag tömör összegzését, a döntést és indokait, valamint a döntéssel összefüggő feladatokat.

(4) A sajtóközlemény a sajtó és a közvélemény tájékoztatására alkalmas módon tartalmazza az ülésanyag és a döntés lényegét és indokait. A közérdeklődésre számot tartó ülésanyaghoz az előterjesztő sajtóközlemény-tervezetet csatol.

45/B. § (1) Az OIT határozatát az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. A jegyzőkönyvet és az összefoglalót az OIT tagjai részére az ülést követő 8 napon belül kell megküldeni.

(2) Az OIT szabályzatát, ajánlását és – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni. A bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni továbbá az OIT ülését legalább 8 nappal megelőzően a soron következő ülés napirendi javaslatát, valamint az OIT ülést követő 8 napon belül a sajtó részére készített tájékoztató anyagokat.

(3) A központi honlapon közzé kell tenni az OIT féléves üléstervét, az OIT elnökének a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak és az OIT elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét.

(4) Az intraneten kell közzétenni az OIT saját működése során e körben hozott határozatát és eljárási döntéseit, az összefoglalót, valamint a napirendre nem tűzött ülésanyagot.

45/C. § Az OIT ülésének előkészítésére, az ülésre, az ülésanyagokra, az OIT döntéseire és azok végrehajtására, a nem OIT tag által benyújtott ülésanyag napirendre vételére vonatkozó eljárás részletes szabályaira, az elutasított ülésanyagok kezelésére, a sajtóközlemény elkészítésére, valamint a jegyzőkönyv, az összefoglaló és a sajtóközlemény őrzésére, kezelésére, megtekintésére vonatkozó részletes szabályokat az OIT szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

- a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,

- b) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,

- c) képviseli az OIT-t,

- d) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet irányítását ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

- e) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

- f) évente egyszer tájékoztatja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, valamint az OIT-t a tevékenységéről,

- g) kinevezi és felmenti az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, elnökhelyetteseit, valamint a bíróságok kollégiumvezetőit,

- h) irányítja és ellenőrzi – a helyi bírósági elnökök kivételével – a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el,

- i) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja,

- j) ellátja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,

- k) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát,

- l) az OIT tagjának javaslatára kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

- n) kinevezi és felmenti a Hivatal vezetőjét és helyettesét,

- o) irányítja a Hivatal tevékenységét,

- p) jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

- q) a bíróságok véleményét a Hivatalon keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi – az önkormányzati rendeleteket kivéve – a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,

- r) kiírja a bírói álláspályázatokat,

- s) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére,

- t) dönt a megyei bíróság és helyi bíróság bírájának a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetve az ítélőtábla bírájának más szolgálati helyre történő kirendeléséről,

- u) a két ülés között megtett intézkedéseiről tájékoztatja az OIT-t,

- v) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, továbbá az OIT szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat.

(2) Az OIT elnöke döntéseinek közlésére a 45/B. § (1) bekezdésében, közzétételére a 45/B. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az OIT elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha e tisztség nincs betöltve – az OIT bíró tagjai közül három évre választott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes e tisztségre nem választható újra.

47. § Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT, valamint a bíróságok igazgatási tevékenységéről.

- e) ha az OIT tagsággal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OIT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta,

- f) ha bírósági felsővezetői kinevezést kap és ennek következtében a választott bíró tagok körében a bírósági felsővezetők száma a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja.

53. § (1) Az OIT póttagja – a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

54. § A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A Hivatal székhelye Budapest.

(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét.

(3) A Hivatal meghatalmazás alapján képviseli az OIT-ot, az OIT elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban.

(4) A Hivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) A Hivatal vezetőjét az OIT elnöke pályázat útján nevezi ki. A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatra a 72. § (5)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

57. § A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az,

- a) aki az OIT tagja,

- b) akivel szemben fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban,

- c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

- d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

- e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel,

- f) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bekezdés] áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT, illetve az OIT elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

58. § (1) A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

- c) a bírói tisztség megszűnésével vagy

- d) ha az 57. §-ban meghatározott kizáró feltételek utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.

(2) A hivatalvezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a hivatalvezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(3) A lemondás a hivatalvezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(4) A hivatalvezető e tisztségéből indokolás nélkül felmenthető.

(5) A hivatalvezetői tisztség megszűnése esetén a 76. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

59. § (1) A Hivatal vezetője felel a Hivatal jogszabálynak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.

(2) A Hivatal vezetője felett a munkáltatói jogkört az OIT elnöke gyakorolja.

59/A. § (1) A Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – a hivatalvezető-helyettes helyettesíti.

(2) A hivatalvezető-helyettes kinevezésére és felmentésére – az 56. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a Hivatal vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT elnöke kezdeményezhet.

(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.

- f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

- k) évente egyszer tájékoztatja az OIT-ot, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit

- ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,

- kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,

- kc) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,

- kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

- m) felelős az OIT és az OIT elnöke döntéseinek határidőben történő végrehajtásáért,

- n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és – amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik – a bíróság honlapján történő közzétételéről,

- o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.

(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét.

(3) Az ítélőtábla elnöke koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját.

64. § A helyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

- b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki,

- c) évente beszámol a helyi bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak

- ca) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,

- cb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.

65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

66. § (1) A kollégiumvezető

- a) szervezi a kollégium munkáját,

- b) évente beszámol a kollégiumnak

- ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,

- bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

- c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Kollégiumvezető-helyettes az OIT elnöke által kijelölt bíróságon működik.

68. § (1) A csoportvezető

- a) szervezi a csoport munkáját,

- b) évente beszámol a csoportnak

- ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,

- bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

- c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Csoportvezető-helyettes az OIT elnöke által kijelölt bíróságon működik.

69. § (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 6 évre szól.

(3) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese, továbbá a helyi bíróság elnöke és elnökhelyettese ugyanazon bírósági vezetői tisztségre – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vezető ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OIT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki.

70. § (1) A köztársasági elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit.

(2) Az OIT elnöke nevezi ki a 46. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt bírósági vezetőket.

(5) A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

(6) Ha a kinevező nem az elnök – az elnöki pályázat kivételével – beszerzi az érintett bíróság elnökének javaslatát.

(3) A benyújtott pályázatnak – tanácselnöki pályázat kivételével – tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól.

72. § (1) A pályázókról véleményt nyilvánít

- a) a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és kollégiumvezetője, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,

- b) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság, kollégiumvezető-helyettese, tanácselnöke, valamint a megyei bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő szintű és szakirányú kollégium,

- c) a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a helyi bíróságon működő bírói kar,

- d) a helyi bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a helyi bíróságon az adott szakirányban működő bírói kar.

(2) A kinevező a pályázókat meghallgatja.

(3) A kinevező a pályázatot – a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján – valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja. A kinevezőt a véleményező szerv javaslata nem köti, a javaslattól eltérő döntését azonban írásban indokolni köteles.

(4) A kinevező – az OIT elnöke kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével – döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OIT elnökét.

(5) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el.

(6) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(7) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást – legfeljebb egy évre – megbízás útján töltheti be.

(8) A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

74. § (1) A bírósági vezető köteles részt venni a kinevezője által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.

(2) A kinevező – a (3)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.

(3) A kinevező a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.

(4) A véleményező szerv – továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető- helyettese esetében a bírói tanács – javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.

(5) Ha

- a) az OIT azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban foglaltakat, továbbá az OIT elnökének határozatát a bírósági vezető nem hajtja végre, az OIT,

- b) az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv – továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács – a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevező elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.

(6) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(7) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT szabályzatban határozza meg.

74/A. § (1) Ha a bírósági vezetői vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen – a kézbesítéstől számított 15 napon belül – a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

- b) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálatuk elrendelésének kezdeményezéséről,

- d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,

- e) dönt az OIT elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT vagy az OIT elnöke kezdeményezte.

81. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet – eltérő döntésének hiányában – a határozatait titkos szavazással hozza.

(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

- a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hozzájárulása nélkül történő kirendelése, továbbá – a bírák jogállásról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. § (2) bekezdés a), e)–h) pontjaiban foglaltak kivételével – felmentése tárgyában,

- b) kezdeményezheti a helyi bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,

84. § (1) A bírói tanácsnak 5–15 tagja és 3–13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a megyei bíróság bírói tanácsa két – az ítélőtábla elnöke által kijelölt – ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa két – a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt – legfelsőbb bírósági bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.

- a) véleményt nyilvánít – a helyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével – a bírói álláspályázatokról,

- d) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,

### VIII. Fejezet — A bírósági határozatok végrehajtása és a bírósági épületek rendjének fenntartása

### A bírósági határozatok végrehajtása

### A bírósági épületek rendjének fenntartása

97/A. § (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából – e törvényben foglalt korlátozással – bárki beléphet.

(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

97/B. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke – helyi bíróság esetében a megyei bíróság elnöke – e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon – és ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is – közzéteszi az ezekről szóló, az OIT által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.

97/C. § (1) A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

(2) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó – a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint – gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy

- a) azt a személyt, aki a 97/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre – a bíróság által idézett személy kivételével – a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,

- b) az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,

- c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e §-ban együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,

- d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,

- e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.

(3) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

97/D. § (1) Ha a bíróság elnöke a 97/B. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében – az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OIT, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon – észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedést megtenni.

(2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:

- a) biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,

- b) ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,

- c) biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,

- d) a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,

- e) értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,

- f) megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.

(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei – így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya – alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.

## ÖTÖDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

### IX. Fejezet — A törvény hatálybalépése és végrehajtása

### Hatálybalépés

98. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 108. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-jén lép hatályba.

### Átmeneti rendelkezések

99–104. §

106. §

107. §