1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

1997. évi LXVI. törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Az igazságszolgáltatás feladatainak jogállami szintű ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

I. Fejezet — Alapelvek¶

1. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.

2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4. § (1) A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(2) A ülnök tisztsége választással keletkezik.

5. § (1) A hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3) A hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jog felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedés megtételére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. § A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.

7. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

8. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

9. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el.

10. § A bíróság előtt mindenki egyenlő.

11. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

(3) Az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható.

(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok és a 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.

(5) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.

(6) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint – ha a bíróság azzal rendelkezik – az érintett bíróság internetes honlapján közzé kell tenni.

(7) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12. § (1) A bíróság tárgyalása – ha törvény kivételt nem tesz – nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

13. § (1) A bíróság a határozatát – ha törvény másképpen nem rendelkezik – indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen – ha törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye.

(3) A bíróság ítéletét és az eljárási törvényekben meghatározott egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

14. § A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

15. § (1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben – törvény által meghatározott ügyekben és módon – ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.

MÁSODIK RÉSZ — A BÍRÓSÁGI SZERVEZET¶

II. Fejezet — A bíróságok¶

16. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

• a) a Legfelsőbb Bíróság,
• b) az ítélőtáblák,
• c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság),
• d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság),
• e) a munkaügyi bíróságok.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét – az OIT javaslatára – a köztársasági elnök határozatban módosítja.

18. §

Helyi és munkaügyi bíróság¶

19. § (1) A helyi bíróság első fokon jár el.

(2) A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3)

(4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

(5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(6) A helyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bíróság elnökén a munkaügyi bíróság elnökét is érteni kell.

Megyei bíróság¶

20. § (1) A megyei bíróság – a törvényben meghatározott ügyekben – első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

(2) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

(3) A megyei bíróság jogi személy.

(4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – a külön törvényben meghatározott megyei bíróságokon és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el.

21. §

Ítélőtábla¶

22. § (1)

(2) Az ítélőtábla elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

(4) Az ítélőtábla jogi személy.

23. § (1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(2)

(3)

Legfelsőbb Bíróság¶

24. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság.

(2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti.

(3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy.

25. § A Legfelsőbb Bíróság

• a) elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot.
• b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
• c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
• d) a bíróságok rendkívüli és aránytalan munkaterhének megszüntetése, valamint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának elősegítése érdekében kijelöli az eljáró bíróságot,
• e) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

26. § A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok,valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.

III. Fejezet — Az ítélkezés egységességének és az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása¶

Jogegységi eljárás¶

27. § (1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata.

(2) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé.

28. § (1) Ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illetőleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

(2) Az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetője, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét – a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével – tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a megyei bíróság, illetőleg az ítélőtábla elnöke, kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

29. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

• a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges,
• b) a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

Jogegységi tanács¶

30. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot az elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese.

31. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

• a) ha azt Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője, illetőleg – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a legfőbb ügyész indítványozza, továbbá
• b) a 29. § (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben.

(2) A legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

32. § (1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát.

(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tűzi ki az ülés határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfőbb ügyészt meg kell hívni.

(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfőbb ügyész felszólalhat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A jogegységi határozatát ,,A Magyar Köztársaság nevében'' hozza és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyűjteményében közzéteszi.

(6) A jogegységi határozatnak – ha törvény kivételt nem tesz – a felekre kiterjedő hatálya nincs.

(7) A Törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg.

A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban¶

33. § (1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az ítélőtábla kollégiumvezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha az ítélőtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

(4) A Legfelsőbb Bíróság képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumának ülésein.

(5) Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó megyei bíróság kollégiumi ülésén.

Eljáró bíróság kijelölése az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében¶

33/A. § (1) A Legfelsőbb Bíróság az OIT elnökének indítványára az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.

(2) A kijelölés iránti indítvány megtételét az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnöke az ügy érkezésétől számított 15 napon belül kezdeményezheti az OIT elnökénél. Ha az OIT elnöke a kezdeményezéssel egyetért, 15 napon belül teszi meg az indítványt a Legfelsőbb Bíróság részére.

(3) A kijelölés iránti indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett ügy vagy a bíróságra a (2) bekezdésben meghatározott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportja ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják. Az OIT elnöke az indítvány megtétele előtt kikéri a kijelöléssel érintett bíróság – és büntető ügy esetében a legfőbb ügyész – véleményét, továbbá az OIT Hivatalától és bármely bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni.

(4) A kijelölésről a Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívül 8 napon belül határoz; a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A Legfelsőbb Bíróság a határozat meghozatala előtt az OIT elnökétől további adatokat, véleményt szerezhet be, és megteheti a (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Az indítvány és a beszerzett vélemény a határozat meghozatalában a Legfelsőbb Bíróságot nem köti és az indítványban meghatározott ügyek elbírálására az indítványban megjelölt bíróságtól eltérő másik bíróságot is kijelölhet; e másik bíróság véleményét a döntéshozatal előtt ki kell kérni.

(6) Ha a kijelölés büntető ügyet érint, a Legfelsőbb Bíróság a kijelölésről értesíti a legfőbb ügyészt.

(7) A kijelöléssel érintett ügyben e § szerint újabb kijelölésnek nincs helye.

HARMADIK RÉSZ — A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA¶

IV. Fejezet — Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács¶

34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait.

(2) Az OIT jogi személy.

(3) Az OIT székhelye Budapest.

Az OIT létszáma és összetétele¶

35. § (1) Az OIT létszáma 16 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

(2) Az OIT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az OIT 9 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

(4) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjait akként választja meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi és kollégiumvezetői, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnöki, elnökhelyettesi és kollégiumvezetői tisztségét betöltő személyek (a továbbiakban együtt: bírósági felsővezető) száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(5) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 9 bírót – a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával – póttaggá választ. A bírósági felsővezető póttagok száma az 5 főt nem haladhatja meg.

(6) A (4) és (5) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén a bírósági felsővezetők közül – a törvényben meghatározott számban – azokat kell az OIT megválasztott tagjának (póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

(7) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent és az OIT zavartalan működése vagy a (4) bekezdésben meghatározott felső határ érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát – új választás tartásával – 9 főre kell kiegészíteni.

35/A. § (1) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.

(2) Az OIT választott bíró tagjainak és póttagjainak választása során a tagok és a póttagok személyére a küldöttek közül az OIT elnöke – a bírósági szintek, a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével – tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(3) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.

(4) Megválasztott tagnak, póttagnak – a törvényben meghatározott számban – azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg – a 35. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerinti számban, póttagok esetében a 35. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint – a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja.

(5) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb – küldötté nem választott – bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

36. § (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.

(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után – titkosan – egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a tíz főt nem haladhatja meg és két főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

(3) Az adott bíróságon megválasztott küldöttek fele lehet bírósági felsővezető.

(4) A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (továbbiakban: Hivatal), illetve az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság, ennek hiányában a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak.

(5) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(6) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OIT elnökének.

(7) A küldöttértekezletet az OIT elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(8) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni, aki azt haladéktalanul továbbítja a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökének.

(9) Az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az OIT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

37. § Nem választható az OIT tagjává az,

• a) akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,
• b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
• c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,
• d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,
• e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, a Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével,
• f) aki a választást közvetlenül megelőzően hat évig az OIT tagja volt.

38. § (1) Az OIT, illetve a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OIT megbízatása az újonnan megválasztott OIT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

(2) Akadályoztatása esetén az igazságügyért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(3) Az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.

Az OIT jogköre és feladatai¶

39. § Az OIT

• a) elfogadja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, továbbá évente meghatározza a bírói munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását figyelembe véve a létszámgazdálkodás fő irányait, és azokat az elfogadásukat követően megküldi a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökeinek,
• b) összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,
• c) dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési előirányzatairól,
• d) irányítja a bírósági fejezet belső ellenőrzését,
• e) dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról,
• f) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére és felmentésére,
• g) megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ, a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma és az érintett települések választópolgárai száma arányának figyelembevételével akként, hogy legalább egy ülnököt minden kisebbségi önkormányzat választhasson,
• h) dönt az ítélőtáblai, a megyei bírósági és a helyi bírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,
• i) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,
• j) törvényben meghatározott személyügyi és munkáltatói jogkört gyakorol,
• k) jóváhagyja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,
• l) a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében a kollégiumok által készített elemzésekből tájékozódik a bíróságok gyakorlatáról,
• m) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását,
• n) a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti,
• o) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz,
• p) a törvény keretei között megállapítja a szervezeti és működési szabályzatát,
• q) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

40. § Az OIT személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni.

41. §

Az OIT működése¶

42. § (1) Az OIT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat.

(2) Az OIT havonta legalább egyszer ülésezik.

(3) Az OIT ülését össze kell hívni, illetve a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

(4)

43. § (1) Az OIT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(2) Az OIT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

44. § (1) Az OIT részére előterjesztést, tájékoztatót és javaslatot (a továbbiakban együtt: ülésanyag) lehet benyújtani.

(2) Az előterjesztés az OIT normatív vagy egyedi határozatainak írásba foglalt előkészítése. A tájékoztató az OIT feladatkörét érintő kérdésre vonatkozó információ összefoglalása. A javaslat az OIT hatáskörébe tartozó – az előterjesztés és a tájékoztató fogalomkörén kívüli – bármely ügyben való döntéshozatalra vonatkozó indítvány.

(3) Előterjesztés benyújtására az OIT elnöke és tagja és a Hivatal vezetője, tájékoztató és javaslat benyújtására az OIT elnöke, tagja, a Hivatal vezetője, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke, valamint a bírói tanács (a továbbiakban együtt: előterjesztő) jogosult. A helyi bíróság elnöke a megyei bíróság elnökénél indítványozhatja tájékoztató és javaslat benyújtását; ha a megyei bíróság elnöke az indítványban foglaltaknak nem tesz eleget, arról a helyi bíróság elnökét tájékoztatja.

(4) Az ülésanyagot napirendre kell tűzni, ha

• a) azt az OIT elnöke, tagja vagy a Hivatal vezetője nyújtotta be vagy
• b) azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

45. § Az OIT ülése nem nyilvános, kivéve, ha az OIT nyilvános ülés tartását rendeli el. Az OIT ülésén az OIT elnökén, tagjain, a Hivatal vezetőjén, a Hivatal által delegált személyen és a jegyzőkönyvvezetőn kívül az egyes ülésanyagok megtárgyalásán tanácskozási joggal részt vehet a nem OIT tag előterjesztő, valamint bármely előterjesztő által meghívott eseti szakértő.

45/A. § (1) Az OIT ülésén elhangzottakról a Hivatal jegyzőkönyvet, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő döntésekről összefoglalót, a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről pedig a sajtó számára sajtóközleményt készít. Az összefoglalóba kerülő döntésekről és a sajtóközlemény tartalmáról az OIT az ülésen határoz.

(2) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, a napirendre nem tűzött ülésanyagok címét és az elutasítás indokát, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

(3) Az összefoglaló tartalmazza az ülésanyag tömör összegzését, a döntést és indokait, valamint a döntéssel összefüggő feladatokat.

(4) A sajtóközlemény a sajtó és a közvélemény tájékoztatására alkalmas módon tartalmazza az ülésanyag és a döntés lényegét és indokait. A közérdeklődésre számot tartó ülésanyaghoz az előterjesztő sajtóközlemény-tervezetet csatol.

45/B. § (1) Az OIT határozatát az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. A jegyzőkönyvet és az összefoglalót az OIT tagjai részére az ülést követő 8 napon belül kell megküldeni.

(2) Az OIT szabályzatát, ajánlását és – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni. A bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni továbbá az OIT ülését legalább 8 nappal megelőzően a soron következő ülés napirendi javaslatát, valamint az OIT ülést követő 8 napon belül a sajtó részére készített tájékoztató anyagokat.

(3) A központi honlapon közzé kell tenni az OIT féléves üléstervét, az OIT elnökének a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak és az OIT elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét.

(4) Az intraneten kell közzétenni az OIT saját működése során e körben hozott határozatát és eljárási döntéseit, az összefoglalót, valamint a napirendre nem tűzött ülésanyagot.

45/C. § Az OIT ülésének előkészítésére, az ülésre, az ülésanyagokra, az OIT döntéseire és azok végrehajtására, a nem OIT tag által benyújtott ülésanyag napirendre vételére vonatkozó eljárás részletes szabályaira, az elutasított ülésanyagok kezelésére, a sajtóközlemény elkészítésére, valamint a jegyzőkönyv, az összefoglaló és a sajtóközlemény őrzésére, kezelésére, megtekintésére vonatkozó részletes szabályokat az OIT szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

Az OIT elnöke¶

46. § (1) Az OIT elnöke

• a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,
• b) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,
• c) képviseli az OIT-t,
• d) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet irányítását ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,
• e) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
• f) évente egyszer tájékoztatja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, valamint az OIT-t a tevékenységéről,
• g) kinevezi és felmenti az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, elnökhelyetteseit, valamint a bíróságok kollégiumvezetőit,
• h) irányítja és ellenőrzi – a helyi bírósági elnökök kivételével – a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el,
• i) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja,
• j) ellátja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,
• k) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát,
• l) az OIT tagjának javaslatára kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,
• m) indítványt tesz a Legfelsőbb Bíróság részére másik bíróság kijelölésére, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges,
• n) kinevezi és felmenti a Hivatal vezetőjét és helyettesét,
• o) irányítja a Hivatal tevékenységét,
• p) jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
• q) a bíróságok véleményét a Hivatalon keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi – az önkormányzati rendeleteket kivéve – a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,
• r) kiírja a bírói álláspályázatokat,
• s) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére,
• t) dönt a megyei bíróság és helyi bíróság bírájának a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetve az ítélőtábla bírájának más szolgálati helyre történő kirendeléséről,
• u) a két ülés között megtett intézkedéseiről tájékoztatja az OIT-t,
• v) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, továbbá az OIT szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat.

(2) Az OIT elnöke döntéseinek közlésére a 45/B. § (1) bekezdésében, közzétételére a 45/B. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az OIT elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha e tisztség nincs betöltve – az OIT bíró tagjai közül három évre választott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes e tisztségre nem választható újra.

47. § Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT, valamint a bíróságok igazgatási tevékenységéről.

Az OIT tagjainak jogállása¶

48. § Az OIT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

49. § (1) Az OIT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(2) Az OIT bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OIT hozzájárulásával indítható.

50. § (1) Az OIT tag nem gyakorolhatja az OIT tagságból eredő jogait és kötelességeit

• a) az ellene indított fegyelmi vagy büntetőeljárás alatt,
• b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

(2) Az OIT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

51. § (1) Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

• a) a bírói tisztség megszűnésével,
• b) az OIT tagságról való lemondással,
• c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
• d) ha a 37. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,
• e) ha az OIT tagsággal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OIT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta,
• f) ha bírósági felsővezetői kinevezést kap és ennek következtében a választott bíró tagok körében a bírósági felsővezetők száma a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett OIT tagok OIT tagsága akkor szűnik meg, ha a jogállásukra vonatkozó törvény szerint az OIT tagságuk alapját képező megbízatásuk megszűnik.

Az OIT tag jogai és kötelességei¶

52. § (1) Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

• a) az OIT működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, és a Hivatal vezetőjétől adatokat, tájékoztatást kérni,
• b) az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni,
• c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

(2) Az OIT tag köteles a minősített adatot megőrizni.

(3) Az OIT bíró tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

Az OIT póttagja¶

53. § (1) Az OIT póttagja – a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

(2) Az OIT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

AZ OIT Hivatala¶

54. § A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A Hivatal székhelye Budapest.

55. § (1) A Hivatal előkészíti az OIT üléseit, és gondoskodik határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét.

(3) A Hivatal meghatalmazás alapján képviseli az OIT-ot, az OIT elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban.

(4) A Hivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

56. § (1) A Hivatal vezetője hivatásos bíró.

(2) A Hivatal vezetőjét az OIT elnöke pályázat útján nevezi ki. A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatra a 72. § (5)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Hivatal vezetőjének megbízatása határozatlan időre szól.

57. § A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az,

• a) aki az OIT tagja,
• b) akivel szemben fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban,
• c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
• d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,
• e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel,
• f) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bekezdés] áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT, illetve az OIT elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

58. § (1) A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

• a) lemondással,
• b) felmentéssel,
• c) a bírói tisztség megszűnésével vagy
• d) ha az 57. §-ban meghatározott kizáró feltételek utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.

(2) A hivatalvezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a hivatalvezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(3) A lemondás a hivatalvezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(4) A hivatalvezető e tisztségéből indokolás nélkül felmenthető.

(5) A hivatalvezetői tisztség megszűnése esetén a 76. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

59. § (1) A Hivatal vezetője felel a Hivatal jogszabálynak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.

(2) A Hivatal vezetője felett a munkáltatói jogkört az OIT elnöke gyakorolja.

(3) A Hivatal vezetőjére – ha törvény másképpen nem rendelkezik – a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

59/A. § (1) A Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – a hivatalvezető-helyettes helyettesíti.

(2) A hivatalvezető-helyettes kinevezésére és felmentésére – az 56. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a Hivatal vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

60. § (1) A Hivatalba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg meghatározott feladatra – hozzájárulásával – bíró is beosztható.

(2) A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT elnöke kezdeményezhet.

(3) A Hivatalba beosztott bíróra – ha törvény másképpen nem rendelkezik – a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet — Bírósági vezetők¶

Közös szabályok¶

61. § (1) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység vezetése.

(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.

62. § Bírósági vezető: a bíróság elnöke és elnökhelyettese, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes.

A bíróság elnöke¶

63. § (1) A bíróság elnöke

• a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
• b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
• c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
• d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,
• e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
• f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,
• g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,
• h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,
• i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,
• j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,
• k) évente egyszer tájékoztatja az OIT-ot, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit
• ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,
• kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,
• kc) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,
• kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
• l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT határozatában elrendelt – személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,
• m) felelős az OIT és az OIT elnöke döntéseinek határidőben történő végrehajtásáért,
• n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és – amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik – a bíróság honlapján történő közzétételéről,
• o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.

(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét.

(3) Az ítélőtábla elnöke koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját.

64. § A helyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

• a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó – a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli – kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,
• b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki,
• c) évente beszámol a helyi bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak
• ca) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,
• cb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.

Elnökhelyettes¶

65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes¶

66. § (1) A kollégiumvezető

• a) szervezi a kollégium munkáját,
• b) évente beszámol a kollégiumnak
• ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,
• bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
• c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Kollégiumvezető-helyettes az OIT elnöke által kijelölt bíróságon működik.

Tanácselnök¶

67. § A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

Csoportvezető és csoportvezető-helyettes¶

68. § (1) A csoportvezető

• a) szervezi a csoport munkáját,
• b) évente beszámol a csoportnak
• ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról,
• bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
• c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Csoportvezető-helyettes az OIT elnöke által kijelölt bíróságon működik.

A bírósági vezetők kinevezése¶

69. § (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

(3) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese, továbbá a helyi bíróság elnöke és elnökhelyettese ugyanazon bírósági vezetői tisztségre – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vezető ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OIT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki.

70. § (1) A köztársasági elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit.

(2) Az OIT elnöke nevezi ki a 46. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt bírósági vezetőket.

(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(5) A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

(6) Ha a kinevező nem az elnök – az elnöki pályázat kivételével – beszerzi az érintett bíróság elnökének javaslatát.

71. § (1) A bírósági vezetői állást – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A benyújtott pályázatnak – tanácselnöki pályázat kivételével – tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól.

72. § (1) A pályázókról véleményt nyilvánít

• a) a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és kollégiumvezetője, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,
• b) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság, kollégiumvezető-helyettese, tanácselnöke, valamint a megyei bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő szintű és szakirányú kollégium,
• c) a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a helyi bíróságon működő bírói kar,
• d) a helyi bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a helyi bíróságon az adott szakirányban működő bírói kar.

(2) A kinevező a pályázókat meghallgatja.

(3) A kinevező a pályázatot – a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján – valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja. A kinevezőt a véleményező szerv javaslata nem köti, a javaslattól eltérő döntését azonban írásban indokolni köteles.

(4) A kinevező – az OIT elnöke kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével – döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OIT elnökét.

(5) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el.

(6) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(7) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást – legfeljebb egy évre – megbízás útján töltheti be.

(8) A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A bírósági vezetői tisztség megszűnése¶

73. § A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

• a) közös megegyezéssel,
• b) lemondással,
• c) felmentéssel,
• d) a határozott idő elteltével,
• e) a bírói tisztség megszűnésével.

74. § (1) A bírósági vezető köteles részt venni a kinevezője által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.

(2) A kinevező – a (3)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.

(3) A kinevező a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.

(4) A véleményező szerv – továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető- helyettese esetében a bírói tanács – javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.

(5) Ha

• a) az OIT azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban foglaltakat, továbbá az OIT elnökének határozatát a bírósági vezető nem hajtja végre, az OIT,
• b) az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv – továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács – a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevező elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.

(6) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(7) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT szabályzatban határozza meg.

74/A. § (1) Ha a bírósági vezetői vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen – a kézbesítéstől számított 15 napon belül – a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

75. § (1) A vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

76. § (1) Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt – pályázat nélkül – lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

VI. Fejezet — Bírói testületek¶

77. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

• a) a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),
• b) a kollégium,
• c) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

Összbírói értekezlet¶

78. § Az összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.

79. § Az összbírói értekezlet feladata:

• a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,
• b) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálatuk elrendelésének kezdeményezéséről,
• c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,
• d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,
• e) dönt az OIT elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről.

80. § (1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT vagy az OIT elnöke kezdeményezte.

81. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet – eltérő döntésének hiányában – a határozatait titkos szavazással hozza.

(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

Bírói tanács¶

82. § (1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

83. § A bírói tanács

• a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hozzájárulása nélkül történő kirendelése, továbbá – a bírák jogállásról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. § (2) bekezdés a), e)–h) pontjaiban foglaltak kivételével – felmentése tárgyában,
• b) kezdeményezheti a helyi bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,
• c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott költségvetés felhasználására,
• d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

84. § (1) A bírói tanácsnak 5–15 tagja és 3–13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a megyei bíróság bírói tanácsa két – az ítélőtábla elnöke által kijelölt – ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa két – a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt – legfelsőbb bírósági bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(2) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

(3) Nem választható a bírói tanács tagjává,

• a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,
• b) a 16. § a)–c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese,
• c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

85. § Megszűnik a bírói tanácsi tagság

• a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,
• b) a tagságról való lemondással,
• c) a tagságból való felmentéssel,
• d) ha a 84. § (3) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be,
• e) a megbízás időtartamának leteltével.

86. § (1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.

(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

87. § (1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

88. § (1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

Kollégium¶

89. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2)

(3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.

(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.

(5) A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.

90. § A kollégium

• a) véleményt nyilvánít – a helyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével – a bírói álláspályázatokról,
• b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,
• c) véleményezi az ügyelosztási tervet,
• d) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,
• e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

NEGYEDIK RÉSZ¶

VII. Fejezet — A bírósági dolgozók¶

Bírósági fogalmazó és bírósági titkár¶

91. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű fogalmazók működnek.

(2) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Bírósági dolgozó¶

92. § A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak látják el.

93. § A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági dolgozók a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban állnak, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.

VIII. Fejezet — A bírósági határozatok végrehajtása és a bírósági épületek rendjének fenntartása¶

A bírósági határozatok végrehajtása¶

94. § A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a megyei bíróságon működik.

95. § A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása – ha jogszabály nem tesz kivételt – a bíró, a végrehajtási ügyintéző és a bírósági végrehajtó feladata.

96. § A bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a törvényben meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.

97. § (1) A bíróság szerveként a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó működik.

(2) A megyei bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.

(3) A megyei bíróság elnökének a helyi bíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény állapítja meg.

(4) A megyei és az önálló bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.

A bírósági épületek rendjének fenntartása¶

97/A. § (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából – e törvényben foglalt korlátozással – bárki beléphet.

(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

97/B. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke – helyi bíróság esetében a megyei bíróság elnöke – e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon – és ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is – közzéteszi az ezekről szóló, az OIT által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.

97/C. § (1) A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

(2) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó – a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint – gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy

• a) azt a személyt, aki a 97/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre – a bíróság által idézett személy kivételével – a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
• b) az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
• c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e §-ban együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
• d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
• e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.

(3) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

97/D. § (1) Ha a bíróság elnöke a 97/B. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében – az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OIT, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon – észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedést megtenni.

(2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:

• a) biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,
• b) ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,
• c) biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,
• d) a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,
• e) értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,
• f) megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.

(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei – így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya – alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.

ÖTÖDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

IX. Fejezet — A törvény hatálybalépése és végrehajtása¶

Hatálybalépés¶

98. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 108. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések¶

99–104. §

105. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

106. § (1) A 2012. január 1-jéig terjedő időszakban bírósági vezetői tisztségre pályázat nem írható ki, a már kiírt pályázat nem bírálható el, továbbá bírósági vezető nem nevezhető ki és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bírósági vezetői tisztség egyéb módon sem tölthető be.

(2) Ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg, a tanácselnöki tisztség legfeljebb 1 évre megbízás útján betölthető.

Hatályukat vesztő jogszabályok¶

107. §

108. §

Melléklet az 1997. évi LXVI. törvényhez¶