1996. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2025. szeptember 1.
A 2025. július 1. és 2025. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. július 1.)Következő módosítás (2026. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 139 változatlan sor ⋯
- d) a tárgyalásról az ügyészséget értesíti, kötelező védelem esetén a védőt idézi, egyébként értesíti.
- e) a kiadni kért személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára; és a kiadatás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre, ha erre nyilatkozni kíván;
- f) tájékoztatja a kiadni kért személyt a 16. §-ban meghatározott szabályokról, a lemondás lehetőségéről, és a kiadni kért személyt erre nézve nyilatkoztatja, továbbá a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti;
- g)
- g) a miniszter útján kiegészítő információkat kérhet, ha megítélése szerint a megkereső állam igazságügyi hatósága által közölt tények és adatok nem elégségesek a kiadatás tárgyában történő határozathozatalhoz, amelynek megküldésére az e törvényben meghatározott határidők figyelembevételével észszerű határidőt szabhat;
- h) amennyiben a kiadatás feltételei fennállnak, elrendeli a kiadni kért személy kiadatási letartóztatását.
(1a) A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatást elrendelő véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt a miniszternek terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.
⋯ 30 változatlan sor ⋯
23. § (1) A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése során, amennyiben a kiadatás feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóak, tájékoztatja a kiadni kért személyt, hogy ha a kiadatásához hozzájárul, a miniszter a kiadatáshoz hozzájárulhat a kiadatási kérelem megérkezése előtt is; a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti (egyszerűsített kiadatás).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nem vonható vissza.
(2) A kiadni kért személy (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulása, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel nem vonható vissza.
(3) Ha a kiadni kért személy hozzájárul a kiadatáshoz, a bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatást elrendelő véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt felterjeszti a miniszternek.
(4) Ha a miniszter az egyszerűsített kiadatási eljárásban a kiadatáshoz hozzájárult, de a kiadni kért személy átadására a 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidő alatt nem került sor, azonban a megkereső állam a kiadatási kérelmet megfelelő időben előterjesztette, a miniszter a hozzájáruló nyilatkozatát visszavonja, és az ügyiratokat a kiadatási kérelemmel együtt a bíróság részére küldi vissza. Az ügyiratok visszaérkezését követően a bíróság a (3) bekezdés szerinti végzését hatályon kívül helyezi és az eljárást a kiadatási kérelem alapján a 20–22. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
(5) Ha a (4) bekezdés alapján a kiadatás kérdésében tartott tárgyaláson a kiadni kért személy az egyszerűsített kiadatási eljárásban tett hozzájárulását fenntartja, a kiadatási letartóztatás legfeljebb három hónapig tarthat, amelyet a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat.
24. § (1) Sürgős esetben – különösen ha szökés veszélye áll fenn – a megkereső állam a kiadatási kérelem előterjesztése előtt is kérheti azon személy ideiglenes kiadatási letartóztatásának elrendelését, akinek kiadatása iránt megkeresést szándékozik előterjeszteni.
(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést a NEBEK útján is elő lehet terjeszteni. A NEBEK intézkedik a keresett személy őrizetének kiadatás céljából történő elrendelése és a Fővárosi Törvényszék elé állítása iránt. Az őrizet tartama legfeljebb hetvenkét óra lehet.
25. § (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. Ha a kiadatás iránti megkeresést utóbb előterjesztik, az ideiglenes kiadatási letartóztatás megszüntetése nem zárja ki a 20. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti kiadatási letartóztatás elrendelését.
(3) A megkereső állam által a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) útján kiadatás céljából előterjesztett nemzetközi elfogatóparancsot ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti kérelemnek kell tekinteni.
25. § (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. Ha a kiadatás iránti megkeresést utóbb előterjesztik, az ideiglenes kiadatási letartóztatás megszüntetése nem zárja ki a 24. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes kiadatási letartóztatás ismételt elrendelését.
(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatásról a miniszter haladéktalanul értesíti az intézkedést kérő államot. Az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően mikor szűnik meg az ideiglenes kiadatási letartóztatás.
25/A. § (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem alkalmazható. A kiadatási eljárás során óvadék alkalmazásának nincs helye.
⋯ 1161 változatlan sor ⋯
(2) Ha a nyilatkozattevő fogva van, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a hozzájáruló nyilatkozatot az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az elsőfokon eljárt bíróságnak megküldi.
82. § (1) Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, a jogsegély előterjesztésére jogosultnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.
82. § (1) Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, a jogsegély előterjesztésére jogosult igazságügyi hatóságnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott fordítással kapcsolatos késedelem a jogsegélykérelem előterjesztését, illetve teljesítését veszélyezteti, az iratok lefordítása iránt a jogsegély során eljáró központi hatóság, miniszter vagy más hatóság is jogosult intézkedni. Az így felmerült bűnügyi költséget a központi hatóság, a miniszter vagy más hatóság előlegezi.
⋯ 38 változatlan sor ⋯