1996. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2018. január 1.
A 2017. január 1. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 631 sor került be, 112 sor került ki.
← Előző módosítás (2017. január 1.)Következő módosítás (2018. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 5 változatlan sor ⋯
1. § E törvény célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést.
2. § (1) A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.
2. § A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az sértené Magyarország közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét. E kérdésben az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik.
3. § E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
4. § (1) A bűnügyi jogsegély formái:
⋯ 25 változatlan sor ⋯
(4) Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő bűnügyi jogsegély iránti megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a külföldi hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a kérelem teljesítésekor a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényt kell alkalmazni.
(5) Eljárási jogsegély iránti megkeresés az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megszabott feltétel hiányában is teljesíthető, ha a megkeresett állam e tekintetben is biztosítja a viszonosságot. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
7. § A jogsegély iránti megkeresés teljesítését a miniszter, illetve a legfőbb ügyész megfelelő garanciákhoz kötheti, a garanciavállalás elutasítása esetén pedig megtagadja a teljesítést, ha feltételezhető, hogy a külföldön folyó eljárás, a várható büntetés vagy annak végrehajtása nincs összhangban az Alaptörvénynek, továbbá a nemzetközi jognak az emberi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseivel és alapelveivel.
8. § A más állam által a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséül szabott azokat a feltételeket, melyek e törvény alapján a külföldi jogsegélykérelmek teljesítésének feltételéül szabhatók, Magyarország nevében a miniszter, illetve a legfőbb ügyész elvállalhatja. Az igazságszolgáltatás megfelelő működésének érdekében egyéb ésszerű, és a 2. § rendelkezéseivel nem ellentétes feltétel is elvállalható. A külföldi állam által a jogsegélykérelem teljesítéséül szabott, és Magyarország által vállalt feltételeket teljesíteni kell.
⋯ 54 változatlan sor ⋯
(4) Ha a kiadni kért személy, a lemondás jogkövetkezményeivel kapcsolatos tájékoztatást követően, önként lemond az (1) bekezdésben meghatározott korlátozások alkalmazásáról, a kiadatás feltételéül nem szabhatók az (1) bekezdésben meghatározottak.
17. § Ha ugyanazon személy kiadatása iránt több állam terjeszt elő kérelmet, a kiadatásról szóló döntésnél figyelemmel kell lenni különösen az elkövetés helyére, a kiadni kért személy állampolgárságára, a megkeresések érkezési sorrendjére, és ha a megkeresések különböző bűncselekményekre vonatkoznak, azok súlyára.
17. § Ha ugyanazon személy kiadatása iránt több állam terjeszt elő kérelmet, a kiadatásról szóló döntésnél figyelemmel kell lenni különösen az elkövetés helyére, a kiadni kért személy állampolgárságára, a megkeresések érkezési sorrendjére, és ha a megkeresések különböző bűncselekményekre vonatkoznak, azok tárgyi súlyára.
18. § (1) A kiadatás iránti megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(2) Ha a megkereső állam ezt kéri, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a 30. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi felkutatását és lefoglalását.
(3) A megkereső állam által a nemzetközi elfogatóparancsban vagy a kiadatási kérelemben megjelölt, a 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyak lefoglalását a kiadni kért személy elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.
20. § (1) A Fővárosi Törvényszék
- a) a kiadni kért személlyel kapcsolatos iratokat indítványtétel végett megküldi az ügyésznek;
⋯ 5 változatlan sor ⋯
- g)
- h) amennyiben a kiadatás feltételei fennállnak, elrendeli a kiadni kért személy kiadatási letartóztatását.
(1a) A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzését az iratokkal együtt a miniszternek terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.
(2) Ha a kiadni kért személy nem tartózkodik Magyarországon, vagy a felkutatására tett intézkedés nem vezetett eredményre, értesíteni kell a minisztert, aki erről tájékoztatja a megkeresést előterjesztő államot.
(3) A kiadatási eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
⋯ 129 változatlan sor ⋯
A büntetőeljárás átadása
37. § (1) A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.
37. § (1) A büntetőeljárás átadható, ha – különösen az elkövetés helyére, a terhelt lakó- vagy tartózkodási helyére vagy a sértett érdekeire figyelemmel – célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.
(2) A büntetőeljárás átadása – a sértett jogos érdekeit is mérlegelve – különösen akkor célszerű, ha
(2) A büntetőeljárás átadásának, illetve a büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés előterjesztésének nem akadálya, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény miatt a megkeresett államban már büntetőeljárás van folyamatban.
- a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye,
- b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.
37/A. § A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által
- a) belföldön, valamint
⋯ 1 változatlan sor ⋯
elkövetett bűncselekmény üldözéséről Magyarország törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.
38. § A büntetőeljárás átadását a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezi. A büntetőeljárás átadásáról a legfőbb ügyész, illetve a miniszter dönt. A döntésről a külföldi hatóságoknak a büntetőeljárás átadása céljából történő megkeresésével egyidejűleg az ügyészt, illetve a bíróságot értesíteni kell.
38. § (1) A büntetőeljárás átadása iránt – a büntetőeljárást folytató bíróság vagy az ügyész (a továbbiakban: magyar igazságügyi hatóság) előterjesztése és az eljárás iratainak megküldése alapján – a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter keresi meg a külföldi államot.
39. § Ha a külföldi hatóság az eljárást átveszi, a legfőbb ügyész, illetve a miniszter erről szóló értesítése alapján az ügyész, illetve a bíróság az eljárást megszünteti.
(2) A legfőbb ügyész vagy a miniszter a büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem előterjesztésének indokoltságát külföldi állam kezdeményezésére is megvizsgálhatja.
40. § (1) A 39. §-ban szabályozott intézkedéssel egyidejűleg a bíróság – a vádemelésig az ügyész indítványára, azt követően hivatalból – elrendelheti a terheltnek a büntetőeljárás átadása céljából történő letartóztatását. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárás átadása céljából történő letartóztatást elrendeli, és egyidejűleg az előzetes letartóztatást megszünteti.
39. § (1) A büntetőeljárás átadása érdekében a legfőbb ügyész vagy a miniszter – indokolt esetben a megkeresés előterjesztését megelőzően is – a külföldi állammal egyeztetést folytathat, különösen
(2) A büntetőeljárás átadása céljából elrendelt letartóztatás addig tart, amíg a megkeresett állam a terheltet át nem veszi, de legfeljebb három hónapig. Erről a külföldi hatóságot értesíteni kell.
- a) az iratok, illetve azok meghatározott részének átadásáról, az átadás módjáról és az iratok lefordításának szükségességéről,
- b) a büntetőeljárásban lefoglalt vagy bűnjelként kezelt dolgokról, azok átadásáról és az átadás módjáról,
- c) a büntetőeljárásban zár alá vett vagyonról.
41. § A terhelt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2) A büntetőeljárás átadása esetén a Magyarországon folytatott eljárási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő ország által előterjesztett jogsegély iránti megkeresés alapján teljesítették volna. Az iratok, tárgyak, illetve vagyontárgyak átadása tekintetében az eljárási jogsegély rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
42. § Ha a megkeresett állam a terheltet nem veszi át a 40. § (2) bekezdésében megjelölt határidőig, vagy ha a terhelt kivonja magát a külföldi eljárás alól, a 39. § alapján megszüntetett büntetőeljárást folytatni lehet.
40. § (1) Ha a terhelt a büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés alapjául szolgáló magyar büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a legfőbb ügyész vagy a miniszter a terhelt átszállításáról a megkeresett állammal egyeztetést folytat.
(2) A terhelt átszállítására csak a magyar büntetőeljárás átvételét követően kerülhet sor.
(3) Ha a büntetőeljárás átadása érdekében a magyar büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban lévő, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt átszállítására kerül sor, a kényszerintézkedés a terhelt külföldi hatóság részére történő átadásáig tart.
(4) Ha a terhelt házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll, és a (3) bekezdés szerinti egyeztetés alapján átadására más módon nem kerülhet sor, az eljárást folytató bíróság vagy az ügyész az átszállítása érdekében a terhelt őrizetét rendelheti el. Az átszállítási őrizet elrendelése az alkalmazott személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést nem érinti. A terhelt átszállítási őrizete a terhelt külföldi hatóság részére történő átadásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Az átszállítási őrizetet meg kell szüntetni, ha a tartama alatt a terhelt átszállítása elháríthatatlan akadály miatt nem hajtható végre. Ebben az esetben a terhelt őrizete az átszállítása érdekében ismételten elrendelhető.
(5) A terhelt átszállításáról a külföldi hatósággal folytatott egyeztetés alapján a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(6) Ha a büntetőeljárás átadására oly módon kerül sor, hogy a terhelt a magyar büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a 13. § (2) bekezdését, a 15. §, illetve a 16. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
41. § (1) A büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem előterjesztését követően a büntetőeljárás folytatható, de nem kerülhet sor
- a) a nyomozás megszüntetésére,
- b) vádemelésre, a vádemelés elhalasztására,
- c) az ügy közvetítői eljárásra utalására, vagy
- d) ügydöntő határozat hozatalára.
(2) A büntetőeljárás átadására irányuló jogsegélykérelem a külföldi állam átvételről szóló döntéséig vonható vissza.
42. § (1) Az eljárást folytató ügyész vagy bíróság – a terhelt átszállítására és a büntetőeljárásban lefoglalt dolgok átadására is figyelemmel – a külföldi államnak a büntetőeljárás átvételéről szóló döntését követően megállapítja, hogy a büntetőeljárás átadására került sor és a büntetőeljárást a továbbiakban a külföldi állam hatósága folytatja le, és erre tekintettel a Magyarországon folytatott eljárást megszünteti.
(2) Az eljárást megszüntető határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Az átadott büntetőeljárás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – Magyarországon nem folytatható.
(4) A bíróság vagy az ügyész az átadott büntetőeljárás folytatását rendeli el, ha
- a) az átvevő külföldi állam a büntetőeljárás átvételével kapcsolatos döntését visszavonja,
- b) az átvevő külföldi állam a büntetőeljárás átvételét követően megállapítja, hogy a büntetőeljárás átvételére nem kerülhetett volna sor,
- c) az átadott büntetőeljárás lefolytatását Magyarország átveszi.
### 2. Cím
A büntetőeljárás átvétele
43. § Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, illetve Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
43. § (1) Külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvehető, ha – különösen az elkövetés helyére, a terhelt lakó- vagy tartózkodási helyére, vagy a sértett érdekeire figyelemmel – célszerű, hogy azt Magyarországon folytassák le.
(2) A külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvételének nem akadálya, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény miatt Magyarországon már büntetőeljárás van folyamatban.
(3) Ha egy külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárás átvétele indokolt, a legfőbb ügyész a büntetőeljárás átadása érdekében a külföldi államot megkeresheti.
44. § (1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.
(2) Az átvett eljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.
(2) A büntetőeljárás átvételével kapcsolatos egyeztetésre a 39. §-t és a 40. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha az átvett eljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába be kell számítani a külföldön végrehajtott előzetes fogva tartást.
(3) A külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt átvételére csak a büntetőeljárás átvételével kapcsolatos döntést követően kerülhet sor.
(4) Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi eljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt [Be. 173. § (3) bekezdés] a felhívás kézbesítésétől kell számítani.
(4) Ha a terhelt az átvétellel érintett büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, és átszállítására a büntetőeljárás átadásával összefüggésben került sor, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak, a terhelt átvételekor az ügyészség elrendeli a terhelt őrizetét.
### 3. Cím
(5) A terhelt átszállításáról a külföldi állammal történt megállapodásban foglaltak szerint, illetve a külföldi hatósággal folytatott egyeztetés alapján a NEBEK gondoskodik.
Feljelentés külföldi államnál
(6) Ha a büntetőeljárás átvételére oly módon került sor, hogy a terhelt a külföldi büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más enyhébb, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a 34/A. §-t megfelelően kell alkalmazni.
45. § (1) Ha az eljárás külföldön tartózkodó terhelt ellen folyik, és kiadatásának nincs helye, illetve a kiadatást megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, és az ügyész nem indítványozta, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében tartsák meg [Be. 532. §], a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államnál.
44/A. § (1) Az átvett büntetőeljárásban végrehajtott eljárási cselekményeket úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély alapján végezték volna.
(2) A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy a miniszter dönt. A feljelentés megtételéről az ügyészt, illetve a bíróságot értesíteni kell. Az ügyész, illetve a bíróság az értesítés alapján az eljárást megszünteti.
(2) Ha a büntetőeljárás átvételére a külföldi államban történt vádemelést követően kerül sor, az ügyész a Be. 216. § (1) bekezdése, indokolt esetben a Be. 310. §-a alapján jár el.
(3) Az eljárásnak a (2) bekezdés alapján történő megszüntetése nem akadálya a büntetőeljárás későbbi folytatásának.
(3) Ha az átvett büntetőeljárásban a külföldi hatóság a terheltet gyanúsítottként kihallgatta, vagy vele szemben vádemelésre került sor, a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatása időpontjának a büntetőeljárás átvételéről hozott döntést kell tekinteni. Ha a büntetőeljárás átvételére oly módon került sor, hogy a terhelt a külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban van, vagy más, enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelése időpontjának a külföldi elrendelés időpontját kell tekinteni.
### IV. Fejezet — VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK
(4) Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt a felhívás kézbesítésétől kell számítani.
### Általános szabályok
44/B. § (1) A külföldi hatóság kérésére az átvett büntetőeljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.
46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.
(2) Ha az átvett büntetőeljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába a külföldi államban folyamatban volt büntetőeljárásban a terhelttel szemben elrendelt külföldi fogvatartás vagy házi őrizet teljes időtartamát be kell számítani.
(1a) A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Több terhelt esetében az elismerésre annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a külföldi ítéletben elsőnként megjelölt terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található.
### 3. Cím
(1b) Ha a külföldi ítéletben elsőként megjelölt terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha ilyen nincs, az eljárásra a külföldi ítéletben a soron következőként megjelölt terhelt lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
Feljelentés külföldi államnál
(1c) A külföldi ítélet érvényének elismerésére a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ha
45. § (1) Ha
- a) a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt folyamatban lévő eljárás során az alapul szolgáló szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét is kezdeményezik,
- b) az Európai Unió tagállamában hozott jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozat elismerését és végrehajtását kezdeményezték.
- a) a Btk. 3. §-a alapján Magyarországnak nincs joghatósága, vagy a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész nem rendeli el, vagy
- b) a büntetőeljárás megszüntetése esetén a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében külföldi állam joghatósága állapítható meg, és
(1d) Az (1c) bekezdés a) pontja esetén az iratoknak a Fővárosi Törvényszékhez érkezésekor a Fővárosi Törvényszék a külföldi ítélet elismerése tárgyában folyamatban lévő eljárást a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét érintő eljárásához egyesíti, és a külföldi ítélet elismeréséről, valamint a végrehajtás átvételéről egyidejűleg határoz.
az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező külföldi államban a büntetőeljárás eredményes lefolytatása várható, a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét a külföldi államnál.
(2) Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig meg kell indítani.
(2) Ha a büntetőeljárás átadására került sor, az (1) bekezdés b) pontja alapján a büntetőeljárás megszüntetését követően a külföldi államnál feljelentés nem tehető.
(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.
(3) A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy a miniszter dönt. A feljelentés megtételéről az ügyészt, illetve a bíróságot tájékoztatni kell.
(4) A külföldi államnál tett feljelentés önmagában nem akadálya a büntetőeljárás későbbi folytatásának.
### IV. Fejezet — VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK
### Általános szabályok
46. § (1) A külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: külföldi ítélet) elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi ítélet elismerésére, valamint annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.
(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.
### 1. Cím
KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE
KÜLFÖLDI ÍTÉLET ELISMERÉSE
47. § (1) A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel.
47. § (1) A külföldi ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a külföldi ítéletet magyar bíróság e törvény alapján elismerte. El nem ismert külföldi ítélet a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe.
(2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, előzetes fogvatartást, valamint házi őrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.
(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni.
(3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
(3) A külföldi ítélet akkor ismerhető el, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(4) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.
(4) Ha a magyar joghatóság alá tartozó cselekményt külföldi bíróság már elbírálta, azonban a külföldi ítélet nem ismerhető el, a külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött időt a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.
(5) Külföldi ítéleten törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntetőbíróság jogerős ítéletét is érteni kell.
48. § (1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás.
(2) A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és – a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén – ennek megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(5) Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a magyar Btk. által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami – a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel – a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.
(6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás időpontjának meghatározásakor a Btk. 38. § (2) bekezdésétől, valamint – ha a feltételes szabadságnak a Btk. 39. § (1) bekezdés szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát – a Btk. 39. § (1) bekezdésétől el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
(6) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként ismeri el a külföldi ítéletben kiszabott büntetést, ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a külföldi ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát – az (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával – a külföldi ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.
(7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(8) A külföldi ítélet elismerése során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
(9) A külföldi bíróság által kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá a külföldi ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.
### 2. Cím
KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha a külföldön fogvatartásban lévő elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább hat hónap letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
(2) Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető, ha a külföldi ítélettel összefüggésben a külföldön fogvatartásban lévő elítéltet Magyarországra kitoloncolják, vagy más olyan határozatot hoznak, amely szerint az elítélt a szabadulása esetén nem tartózkodhat tovább a külföldi ítéletet hozó államban.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azzal a magyar állampolgárral, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgárral szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvehető, ha az elítélt a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért. Ebben az esetben a büntetés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető.
(4) A bíróság a végrehajtás átvételét megtagadó határozat jogerőre emelkedése után a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható azzal az elítélttel szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy akinek a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.
(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 34/A. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt a specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.
(6) A végrehajtás átvételét a miniszter ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a külföldi igazságügyi hatóság előzetes hozzájárulást ad a külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző bűncselekmény elkövetése miatti büntetőeljárás lefolytatásához.
(7) Ha a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.
50. § Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.
51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi a miniszternek.
51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozatát az iratokkal együtt megküldi a miniszternek.
(1a) Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők.
(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha
(2) A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.
- a) a külföldi ítélet elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők, vagy
- b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése szükséges, amelyről az elismerésről hozott korábbi határozat nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
52. § (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel kell függeszteni.
(3) A bíróság a 49. § (1) és (2) bekezdése esetén az iratok alapján dönt, a 49. § (3) bekezdése esetén ülést tart, amelyen az ügyész részvétele kötelező.
(4) A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.
52. § (1) Ha a külföldi ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel lehet függeszteni.
(2) Ha a miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
(3) A felfüggesztésről, illetve a megszüntetésről az az ügyész vagy az a bíróság dönt, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet az 51. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell befogadni.
(3) A büntetés végrehajtásának átvételét követően az ügyész indítványára a bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás átvételéről nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt nem lehet fellebbezni.
54. § (1) Az ügyben külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött időt az átvett büntetésbe be kell számítani.
54. § (1) Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött időt, valamint az 53. § (2) bekezdése alapján történő fogvatartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételével összefüggésben a fordítással kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
55. § A külföldi ítéletnek a Fővárosi Törvényszék határozatával elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították.
55/A. § (1) A 49. § (3) bekezdés esetén a bíróság az ügyész indítványára a végrehajtás átvétele iránti megkeresés teljesítése során elrendelheti a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha
- a) az előzetes adatok alapján a végrehajtás átvételét kizáró körülmény nem merült fel, és
- b) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzne, szökést kísérelne meg, vagy más módon kivonná magát a büntetés végrehajtása alól.
(2) Ha az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatásának elrendelése valószínűsíthető, az ügyész elrendelheti az elítélt őrizetbe vételét.
(3) A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás tárgyában ülést tart, amelyen az ügyész és a védő részvétele kötelező.
(4) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos megállapodás megkötéséig tart, és a tartama nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizetben és az ideiglenes végrehajtási letartóztatásban töltött időt be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.
### 3. Cím
MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
⋯ 13 változatlan sor ⋯
58. § (1) A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.
(3) A külföldi államnak az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, az átszállítás alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulással kapcsolatos kérelméről a miniszter a 16. § (1)–(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával dönt.
59. § Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.
60. § Ha a végrehajtás átengedését követően az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevő államot erről értesíteni kell.
⋯ 68 változatlan sor ⋯
### 1. Cím
Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére
Eljárási jogsegély előterjesztésének és teljesítésének szabályai nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában
61. § (1) Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóságok eljárási jogsegélyt nyújtanak.
61. § (1) Nemzetközi szerződés és viszonosság hiányában eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, illetve nem terjeszthető elő
(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes átadásra.
- a) ha az 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül,
- b) ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséhez kényszerintézkedés alkalmazása szükséges,
- c) ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséhez fogvatartott személy átszállítása szükséges,
- d) ellenőrzött szállítás esetén,
- e) fedett nyomozó alkalmazása esetén,
- f) titkos adatszerzés esetén,
- g) közös nyomozócsoport létrehozása esetén,
- h) tárgy visszaadása esetén.
62. § Az eljárási jogsegély iránti kérelem az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megszabott feltétel hiányában is teljesíthető, ha a megkeresett állam e tekintetben is biztosítja a viszonosságot.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a 76. § (1) bekezdésére figyelemmel a legfőbb ügyész fogadja, és – ha a jogsegély teljesítésének e törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak – gondoskodik azoknak az általa a jogsegély teljesítésére kijelölt ügyészhez történő eljuttatásáról.
63. § Irat kézbesítésére irányuló jogsegélykérelem csak akkor teljesíthető, ha a kézbesítendő irat magyar nyelven készült, vagy azt magyar nyelvű fordítással látták el.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a bíróság csak abban az esetben jogosult, ha azt a megkereső igazságügyi hatóság kifejezetten kéri, vagy a kért eljárási cselekmény végrehajtására a magyar jogszabályok alapján a bíróság jogosult.
64. § (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell eljárni. A megkereső hatóság kérelmére más eljárásmódot is alkalmazni lehet, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész a bírósághoz történő továbbítás végett a miniszter részére küldi meg.
(2) Ha a jogsegély iránti megkeresésben kérik, a megkeresést teljesítő magyar igazságügyi hatóság az eljáró külföldi hatóságot kellő időben értesíti a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről. Ha az eljáró külföldi hatóság képviselője jelen kíván lenni a megkeresés teljesítésénél, részére, illetve az előtte folyó büntetőeljárásban részt vevő és általa megjelölt személyek részére ezt a megkeresést teljesítő bíróság vagy az ügyész engedélyezheti. Ha az eljárás során a külföldi hatóság jelenlévő képviselője az eredeti megkeresést kiegészítve további bizonyítás felvételét kéri, e kérelmét a lehetőséghez képest teljesíteni kell.
(5) Magyarország a megkereséseket magyar nyelven fogadja. A Magyarország által előterjesztett megkeresést a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítva kell előterjeszteni.
65. § Ha a megkereső hatóság olyan személy részvételét kéri a megkeresés teljesítésénél, aki a megkereső hatóság államában előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, e személy a megkeresés teljesítése céljából ideiglenesen átvehető; őt Magyarországon őrizetben kell tartani, és a megkeresés teljesítését követően haladéktalanul vissza kell küldeni a megkereső hatóság államába.
(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére a vádemelést megelőzően a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter jogosult.
66. § Ha a külföldi hatóság által tanúként megidézett személy Magyarországon előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, őt a megkereső hatóságnak ideiglenesen át lehet adni, ha a megidézett személy ehhez hozzájárul, és biztosítják, hogy a megkereső hatóság államában továbbra is őrizetben tartják, valamint, hogy a meghallgatását követően visszaadják.
(7) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkereső igazságügyi hatósággal történő kapcsolattartásra a legfőbb ügyész vagy a miniszter útján kerülhet sor.
67. § Jogsegély iránti megkeresés alapján tárgyaknak és eredeti ügyiratoknak, valamint egyéb eredeti okiratoknak a megkereső hatóság részére történő megküldése feltételéül szabható, hogy azokat az átadáskorival azonos állapotban fogják visszaszolgáltatni. A tárgyak megküldése nem érinti az azokon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.
(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét a legfőbb ügyész, illetve a miniszter adja át a megkereső igazságügyi hatóság részére, illetve veszi át a megkereső igazságügyi hatóságtól.
68. § (1) A tanú, a szakértő vagy – erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján – a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására vagy meghallgatására vonatkozó, a külföldi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult.
(9) A megkereső államtól az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során felmerült bűnügyi költség megtérítése kérhető. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költséggel jár, a megkereső államtól annak részben vagy egészben történő megelőlegezése kérhető.
(2) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra a tanú vagy terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a szakértő lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a tanú vagy a terhelt Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértő Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
(10) A megkeresett állam kérésére a magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során felmerült költséget megelőlegezi, illetve megtéríti.
(3) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra vonatkozó, a külföldi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, és az áttételről a külföldi hatóságot értesíti.
(11) Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában e fejezet rendelkezéseit az (1)–(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése esetén a Be. 244/A. § (3) bekezdése irányadó azzal, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
### 2. Cím
(5) A végzést legalább öt nappal a kihallgatás vagy meghallgatás határnapja előtt közölni kell a terhelttel, a védővel, a kihallgatandó tanúval, kiskorú tanú esetén a törvényes képviselővel vagy gondozóval, a szakértővel, és ha a kihallgatandó személy fogva van, a fogva tartást végrehajtó intézettel. A végzést haladéktalanul meg kell küldeni a terhelt, a tanú kihallgatásához vagy a szakértő meghallgatásához elkülönített helyiséget biztosító illetékes bíróságnak, illetve fogvatartást végrehajtó intézetnek.
Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján teljesített eljárási jogsegély általános szabályai
(6) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése alapján tartott kihallgatáson vagy meghallgatáson a megkeresést teljesítő bíróság eljáró tagja részt vesz, és gondoskodik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, illetve a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.
62. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megkereső állam igazságügyi hatósága által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.
(7) Az e §-ban meghatározott kihallgatásra vagy meghallgatásra a megkereső külföldi hatóság államának joga irányadó. A kihallgatást vagy meghallgatást a megkereső külföldi hatóság folytatja.
(2) Ha e törvény vagy külföldi állam joga alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére vagy fogadására központi hatóság, miniszter vagy más hatóság jogosult, az eljárási jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban a külföldi igazságügyi hatóságra és a magyar igazságügyi hatóságra vonatkozó rendelkezéseket a megkeresés előterjesztésére vagy fogadására jogosult hatóságra kell megfelelően alkalmazni.
(8) A megkeresést teljesítő bíróság eljáró tagja a kihallgatáson vagy meghallgatáson tolmács segítségét igénybe veheti.
(3) Eljárási jogsegély iránti megkeresés alapján a megkereső igazságügyi hatóság által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.
69. § (1) A kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére a megkereső külföldi hatóság vagy e személyek kérelmére a bíróság tolmácsot rendel ki.
62/A. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(2) Ha a megkereső külföldi hatóság államának joga szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek nincs Magyarországon meghatalmazott védője, a bíróság a terhelt részére védőt rendel ki.
(2) A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, az a magyar igazságügyi hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.
(3) Az e §-ban meghatározott kihallgatásról vagy meghallgatásról a bíróság külön jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni
(3) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére – ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.
- a) a kihallgatás vagy meghallgatás helyét, illetve kezdő és befejező időpontját,
- b) a kihallgatott tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatott szakértő természetes személyazonosító adatait,
- c) az eljáró bíróság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető, illetve a jelen lévő egyéb személyek – a tanú érdekében eljáró ügyvéd, kiskorú tanú esetében a törvényes képviselője vagy gondozója, a védő, a tolmács, illetve a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzet – természetes személyazonosító adatait, és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vettek részt,
- d) a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás lefolytatásának körülményeit.
(4) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében az (1)–(3) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.
(4) A bíróság a jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a megkereső külföldi hatóságnak.
(5) Ha a magyar hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező miniszterhez vagy magyar igazságügyi hatósághoz továbbítja.
(5) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése alapján tartott kihallgatás vagy meghallgatás kezdetén a külföldi hatóság és a bíróság egyeztetést folytat a költségek viseléséről. A felek eltérő megállapodásának hiányában a kihallgatás vagy meghallgatás költségei a megkereső külföldi államot terhelik.
(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz.
70. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkereséseket a legfőbb ügyész fogadja, és – ha a jogsegély teljesítésének e törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak – gondoskodik azoknak az általa a jogsegély teljesítésére kijelölt ügyészhez történő eljuttatásáról.
62/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.
(2) Ha a külföldi igazságügyi hatóság az eljárási jogsegélynek kifejezetten bíróság által történő teljesítését kéri, vagy ha az a magyar jog szerint a bíróság által teljesíthető, a legfőbb ügyész a jogsegélykérelmet megküldi a miniszternek, aki azt a teljesítés végett az illetékes bíróságnak továbbítja.
(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlenül is előterjeszthető, az sürgős esetben a NEBEK útján is előterjeszthető. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.
(3) A megkeresés teljesítését követően, illetve ha a megkeresés teljesítése elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmények merülnek fel, amelyek folytán e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfőbb ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a megkereső igazságügyi hatóság által továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és – a megkereső állam által megkövetelt eltérő kapcsolattartási forma hiányában – a magyar igazságügyi hatóság által továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
71. § Az eljárási jogsegély teljesítéséről a legfőbb ügyész, illetve a miniszter értesíti a megkeresést előterjesztő igazságügyi hatóságot. Ugyancsak értesíti e hatóságot – az ok megjelölésével – arról is, ha a jogsegély iránti megkeresés nem, vagy csak részben volt teljesíthető.
62/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.
### 2. Cím
(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, indokolt esetben egyeztetést kezdeményez, amely során megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete, rendelkezésre bocsátása a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére észszerű határidőt tűzhet.
Külföldi hatóság megkereséseeljárási jogsegély iránt
(3) Ha a teljesítés akadálya a (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján sem küszöbölhető ki, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés akadállyal nem érintett részét teljesíti.
72. § Magyar bíróság vagy ügyész által külföldi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkeresésre e fejezet 1. Címének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
62/D. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell eljárni. A megkereső igazságügyi hatóság kérelmére más eljárási szabályok, illetve technikai módszer is alkalmazható, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.
73. § A külföldi igazságügyi hatósághoz intézett megkereséseket a bíróság a miniszternek, az ügyész a legfőbb ügyészhez küldi meg továbbítás végett.
(2) Az ügyész rendelkezése alapján a nyomozó hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresésben kért eljárási cselekményt elvégezheti, illetve az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésében egyéb módon is közreműködhet.
73/A. § (1) A bíróság a külföldi hatóságot megkeresheti tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása érdekében, ha az érintett személy megjelenése Magyarország területén akadályba ütközik vagy nem célszerű.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és – erre vonatkozó kérelem esetén – a megkereső állam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés alapján a külföldi hatóság előtt tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának kezdetén a bíróság és a külföldi hatóság egyeztetést folytat a költségek viseléséről. A felek eltérő megállapodásának hiányában a kihallgatás költségei a magyar államot terhelik.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkereső igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell teljesíteni. Ha a megkeresésben kérik, az azt teljesítő magyar hatóság az eljáró külföldi hatóságot kellő időben tájékoztatja a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről.
74. § (1) Az eljárási jogsegély következtében a büntetőügyekben eljáró magyar hatóság idézésére külföldről megjelenő tanú vagy szakértő ellen – a (2) bekezdés kivételével – büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható azon cselekmény miatt, amelyet az országba történő beutazása előtt követett el.
62/E. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a megkereső igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem illeti meg a tanút, a szakértőt 8 nappal azt követően, hogy a tanú vagy a szakértő az eljáró hatóság beleegyezésével az ország területét elhagyhatta volna, továbbá, ha később ide önként visszatért.
62/F. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a megkereső állam valamely hatóságának tagja a teljesítés során elvégzett eljárási cselekmény során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.
75. § Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar bíróság vagy az ügyész idézésére nem jelenik meg, a Be.-nek az idézéssel szembeni mulasztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a külföldi hatóság tagjának jelenlétére vonatkozó megkeresést teljesíti, ha valószínűsíthető, hogy a külföldi hatóság tagjának jelenlétére figyelemmel az eljárási jogsegély iránti megkeresés olyan módon teljesíthető, hogy ezáltal a megkeresés kiegészítése a továbbiakban elkerülhető.
75/A. § Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság a miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi hatóságot.
(3) A külföldi hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A külföldi hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a megkereső államtól. Ezenfelül további kártérítési igény a megkereső állammal szemben nem érvényesíthető.
62/G. § A megkereső igazságügyi hatóság kérelmére, vagy ha az az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során indokolttá válik, a magyar igazságügyi hatóság intézkedhet a büntetőeljárásban részt vevő személy vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről. A védelmi intézkedések alkalmazásával kapcsolatban a megkereső igazságügyi hatósággal egyeztetés kezdeményezhető.
62/H. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését, a megkeresésben meghatározott egyes eljárási cselekmények elvégzését, vagy a megkeresés alapján beszerzett bizonyítási eszköz átadását észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése, vagy az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti halasztásáról – az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével – a megkereső igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
62/I. § (1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a megkereső igazságügyi hatóságnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat. A bizonyítási eszközök, valamint az azzal kapcsolatos iratok átadásáról egyeztetés folytatható.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapján tárgyaknak és egyéb eredeti iratoknak a megkereső igazságügyi hatóság részére történő átadása feltételéül szabható, hogy azokat a megkereső állam az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása helyett – amennyiben a megkereső hatóság másként nem kérte – az eljárási jogsegély iránti megkeresést másolat átadásával, vagy az eredeti tárgyak, okiratok átadását helyettesítő más, megfelelő módszer alkalmazásával kell teljesíteni.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a megkereső állam joga irányadó.
62/J. § A magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóságot tájékoztatja, ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető.
62/K. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a megkereső igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a megkereső igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.
62/L. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő bűnügyi költségeket a magyar állam viseli.
(2) A megkereső államtól a tanú megjelenésével, valamint a szakértő kirendelésével kapcsolatos bűnügyi költség megtérítése kérhető.
(3) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költséggel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a megkereső igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.
### 3. Cím
Eljárási jogsegély nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján történő előterjesztésének általános szabályai
63. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a vádemelésig az ügyészség, azt követően a bíróság jogosult.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkeresett állam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságához kell továbbítani. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a megkeresés teljesítésére mely igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a megkeresést közvetlenül a külföldi állam központi hatóságához kell továbbítani.
(3) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott meghatározott feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.
(4) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben bármely, a Be. szerinti eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha a megjelölt eljárási cselekmény az ott meghatározott feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.
63/A. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a megkeresett állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelvre lefordítva kell megküldeni.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.
(3) Ha lehetőség van az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen megküldésére, a megkeresés sürgős esetben a NEBEK útján is előterjeszthető.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság által továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a megkeresett igazságügyi hatóság által a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
(5) A megkeresett állam rendelkezése alapján a megkeresés előterjesztése, más iratok megküldése vagy a tájékoztatás nyújtása során az iratokat az adott állam által meghatározott módon kell továbbítani, az adott állam központi hatóságának, illetve minisztériumának kell továbbítani, vagy a megkeresett igazságügyi hatóság mellett e szervek részére is továbbítani kell.
(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a megkeresett igazságügyi hatóság az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával egyeztetést folytathat egymással.
(7) Ha e törvény vagy külföldi állam joga alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére vagy fogadására miniszter, központi hatóság vagy más hatóság jogosult, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésével kapcsolatban a magyar igazságügyi hatóságra és a külföldi igazságügyi hatóságra vonatkozó rendelkezéseket a megkeresés előterjesztésére vagy fogadására jogosult hatóságra kell megfelelően alkalmazni.
63/B. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a megkeresett igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az eljárási cselekmény meghatározott határidőben vagy határnapon történő elvégzését kezdeményezheti.
63/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a megkeresett állam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.
(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a megkeresett állam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a megkeresett állam szabályai szerint köteles eljárni.
(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság megkeresett államban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a megkeresett állam által kifizetett kártérítés teljes összegét a megkeresett állam jogának megfelelően megtéríti.
63/D. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresett államban a büntetőeljárásban részt vevő személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést folytathat a megkeresett igazságügyi hatósággal a megkeresett államban biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a magyar igazságügyi hatóság a Be. 95–96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.
63/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során megszerzett bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok átvételéről egyeztetést kezdeményezhet.
(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a megkeresett igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja, amint arra Magyarországon már nincs szükség.
(3) Ha a megkeresett igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a megkeresett államban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a megkeresett állam jogszabályai irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.
63/F. § A magyar igazságügyi hatóság a megkeresett igazságügyi hatóságot tájékoztatja, ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének indoka már nem áll fenn.
63/G. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésével összefüggésben Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.
(2) A megkeresett állam kérésére az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a tanú megjelenésével, valamint a szakértő kirendelésével kapcsolatos költséget a magyar igazságügyi hatóság megtéríti.
(3) Ha a megkeresett igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresett állami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.
(4) Ha a megkeresett igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi hatóság által a külföldi hatóságnak megtérített költség bűnügyi költség.
### 4. Cím
Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok
64. § Az eljárási jogsegély formái különösen:
- a) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba,
- b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő államba,
- c) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,
- d) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,
- e) ellenőrzött szállítás,
- f) fedett nyomozó alkalmazása,
- g) közös nyomozócsoport létrehozása,
- h) megkeresés nélküli információátadás,
- i) tárgy visszaadása,
- j) hivatalos irat kézbesítése.
### 5. Cím
Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba
65. § (1) A Magyarországon fogvatartott személynek a megkereső állam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadására irányuló megkeresést a miniszter fogadja.
(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására a megkereső állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) A miniszter az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesíthetőségéről
- a) előzetes letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bírósággal vagy az ügyésszel,
- b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíróval egyeztet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személyt nyilatkoztatja, hogy az ideiglenes átadáshoz hozzájárul-e. A fogvatartott személy nyilatkozatát írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal teheti meg. Ha a fogvatartott személynek van védője, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a védőjével egyeztethessen.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy
- a) a megkeresés teljesítése ne veszélyeztesse a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás időszerűségét, amely érdekében a megkeresés teljesítése elhalasztható,
- b) az ideiglenes átadás nem eredményezheti a fogvatartás időtartamának meghosszabbítását.
(6) Előzetes letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során az előzetes letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatósággal együttműködve biztosítja az előzetes letartóztatásban lévő személy részvételét az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.
(7) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.
(8) A fogvatartott személy megkereső államba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a megkereső állam viseli.
(9) A fogvatartott személy megkereső államba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
65/A. § (1) A megkeresett államban fogva tartott személynek Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átvételére irányuló megkeresést a miniszter terjesztheti elő, amelyet a megkeresett állam igazságügyért felelős minisztere részére továbbít.
(2) A megkeresett államban fogvatartott személy ideiglenes átvételére a megkeresett állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése érdekében az eljárást folytató bíróság vagy ügyész tesz előterjesztést a miniszterhez.
(4) Az érintett személy fogvatartását a miniszter rendelkezése alapján, a fogvatartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.
(5) Ha a megkeresett állam igazságügyi hatósága tájékoztatása alapján szükséges, az eljárást folytató bíróság vagy ügyész a megállapodásban foglaltak vagy a megkeresett állam igazságügyi hatóságával történt egyeztetés alapján biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogvatartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.
(6) Ha a megkeresett állam tájékoztatása alapján a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(7) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.
(8) A (7) bekezdés nem alkalmazható, ha
- a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor, a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,
- b) a megkeresett állam a büntetőeljárás lefolytatásához hozzájárul,
- c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy
- d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.
(9) A (7)–(8) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a megkeresett államba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.
(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a megkeresett államba történő visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén az V/A. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a megkeresett államot tájékoztatni kell.
(11) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a megkeresett államba történő visszaszállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.
### 6. Cím
Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő államba
66. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzésével összefüggésben a megkereső államban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló jogsegély iránti megkeresést a miniszter fogadja.
(2) A fogvatartott személy ideiglenes átvételére a megkereső állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) Az ideiglenesen átszállított személy fogvatartását a miniszter rendelkezése alapján, a fogvatartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.
(4) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény tekintetében a 65/A. § (7)–(9) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a megkereső államba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(6) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a megkereső államba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a megkereső állam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.
66/A. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény külföldi államban történő elvégzésével összefüggésben a Magyarországon fogvatartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a megkeresett államnak történő ideiglenes átadására irányuló megkeresést a miniszter terjesztheti elő, amelyet a megkeresett állam igazságügyért felelős minisztere részére továbbít.
(2) A Magyarországon fogvatartott személy ideiglenes átadására a megkeresett állammal kötött megállapodás alapján kerülhet sor, amelyet a megkereső állam arra jogosult hatóságával a miniszter köt meg.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése érdekében az eljárást folytató bíróság vagy ügyész tesz előterjesztést a miniszterhez.
(4) Ha a megkeresett állam rendelkezése alapján a fogvatartott személy ideiglenes átadásához az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása szükséges, a fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását is csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez. A fogvatartott személy nyilatkozatára és a védőjével történő egyeztetésre a 65/A. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.
(6) A fogvatartott személy megkeresett államba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén az V/A. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség közreműködésével végzi.
(7) A fogvatartott személy megkeresett államba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.
### 7. Cím
Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján
67. § (1) A megkereső igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.
(2) A terhelt audiovizuális eszköz útján történő kihallgatására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés a terhelt hozzájárulásával teljesíthető.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a megkereső állam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a megkereső igazságügyi hatóság folytatja le.
(5) A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.
(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.
(7) A bíróság az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a megkereső igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.
(8) A bíróság a megkereső igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján, indítványra vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a megkereső hatóság eljárásának nyelvét megértse.
(9) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt megküldi a megkereső igazságügyi hatóságnak.
(10) A megkereső igazságügyi hatóságtól az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költség megtérítése kérhető.
67/A. § (1) Az eljáró bíróság vagy ügyész eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a megkeresett államban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.
(2) Terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására a megkeresett állam hozzájárulása, valamint a megkeresett állam joga által meghatározott feltételek figyelembevételével kerülhet sor.
(3) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.
(4) A bíróság a kihallgatást vagy a meghallgatás során, a megkeresett igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat. A bíróság a megkeresett igazságügyi hatósággal egyeztetést folytathat az eljárási cselekmény végrehajtása során, az érintett személyek, illetve hatóságok megfelelő megértésének biztosítása érdekében szükséges tolmács biztosításáról.
### 8. Cím
Kihallgatás távbeszélő-készülék útján
68. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész teljesíti.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének nem akadálya, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés a tanú vagy a szakértő hozzájárulása esetén teljesíthető.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(5) Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a megkereső igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a (4) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el. Ha a bíróság illetékessége a (4) bekezdés alapján nem állapítható meg, a megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A telefonkonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat az ügyész a megkereső igazságügyi hatósággal előzetesen egyeztetheti.
(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor a 67. § (3)–(9) bekezdését megfelelően kell alkalmazni, azzal hogy
- a) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész is elláthatja,
- b) az eljárási cselekményről felvétel készítése nem kötelező.
### 9. Cím
Ellenőrzött szállítás
69. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(2) Ellenőrzött szállítás végrehajtására irányuló megkeresés olyan bűncselekménnyel kapcsolatban engedélyezhető, amely tekintetében kiadatásnak van helye.
(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a megkereső állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(4) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:
- a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,
- b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,
- c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,
- d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,
- e) a kísérés módjáról,
- f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,
- g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,
- h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,
- i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.
(5) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(6) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a megkereső igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(7) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a megkereső állam hatóságának tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.
69/A. § (1) Az ügyész ellenőrzött szállításnak egy vagy több külföldi állam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.
(2) Ellenőrzött szállítás végrehajtására irányuló megkeresés előterjesztésére olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kerülhet sor, amely tekintetében kiadatásnak van helye.
(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a külföldi állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(5) Több külföldi államot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi külföldi állam részére meg kell küldeni. A külföldi államot az ellenőrzött szállításban részt vevő további államokról tájékoztatni kell.
(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (4) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
### 10. Cím
Fedett nyomozó alkalmazása
70. § (1) Külföldi állam fedett nyomozójának Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a megkereső igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(4) A magyar vagy a külföldi állami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a megkereső állam hatóságával, és külföldi fedett nyomozó alkalmazása esetén a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a megkereső állam hatóságának, illetve a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(5) A magyar fedett nyomozónak külföldi állam területén történő alkalmazása során az adott állam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a külföldi állami hatósággal együttműködik.
70/A. § (1) Magyar fedett nyomozónak a megkeresett állam területén, illetve külföldi fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely külföldi állam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a külföldi állammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.
(4) A magyar vagy a külföldi fedett nyomozónak valamely külföldi állam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti állam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a külföldi állami hatósággal együttműködik.
(5) A külföldi fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a megkeresett állam hatóságával és a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a megkeresett állam hatóságának, illetve a külföldi fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
### 11. Cím
Közös nyomozócsoport létrehozása
71. § (1) A megkereső igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben teljesíthet, illetve terjeszthet elő:
- a) a nyomozás során, ha a több külföldi államra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;
- b) ha a bűncselekmény miatt több állam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.
72. § (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és az arra jogosult külföldi állami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.
(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:
- a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,
- b) a közös nyomozócsoport működési területéről,
- c) a közös nyomozócsoport összetételéről,
- d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,
- e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,
- f) a közös nyomozócsoport más államban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,
- g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,
- h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,
- i) a működés költségeinek viseléséről,
- j) a közös nyomozócsoport más államban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.
(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.
(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy külföldi tagja által, Magyarországon vagy egy külföldi államban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.
72/A. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén
- a) a közös nyomozócsoport, – a megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a magyar jogszabályok alapján jár el,
- b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,
- c) közös nyomozócsoport külföldi tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,
- d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.
(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett külföldi hatóságot, ha a közös nyomozócsoport külföldi tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.
72/B. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a külföldi állam területén végzett eljárási cselekmény esetén
- a) a közös nyomozócsoport a külföldi állam jogszabályai alapján jár el,
- b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.
(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a külföldi állam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport külföldi vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.
### 12. Cím
Megkeresés nélküli információcsere
73. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a külföldi igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak – az információ kérésére irányuló megkeresés nélkül is – közvetlenül tájékoztatást adhat, ha megalapozottan feltehető, hogy a tájékoztatás keretében átadott információ a külföldi hatóság számára bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében más okból szükséges.
(2) A magyar igazságügyi hatóság a tájékoztatás során nyújtott adat bizonyítékként történő felhasználásához akkor járulhat hozzá, ha az adat bizonyítékként történő felhasználásának a Be. szerinti feltételei fennállnak.
(3) A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő büntetőeljárásban külföldi hatóságtól – az információ kérésére irányuló megkeresés nélkül is – közvetlenül tájékoztatást fogadhat. A tájékoztatás során nyújtott adat a tájékoztatást nyújtó külföldi hatóság hozzájárulása nélkül bizonyítékként nem használható fel.
### 13. Cím
Tárgy visszaadása
74. § (1) A megkereső igazságügyi hatóság által a sértettnek vagy az arra jogosultnak történő visszaszolgáltatás érdekében előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel. A teljesítésre az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a megkeresésben megjelölt tárgy vagy a vagyontárgy található.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés akkor teljesíthető, ha a megkereső igazságügyi hatóság,
- a) a sértett vagy az arra jogosult tulajdonjogát kétséget kizáróan igazolja, és
- b) a megkeresésben megjelölt tárgy, illetve vagyontárgy, a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható.
(3) A lefoglalást törvény rendelkezése alapján más hatóság is elrendelheti.
(4) Az (5)–(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek történő visszaszolgáltatás céljából a megkereső igazságügy hatóságnak át kell adni.
(5) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve a külföldi hatósággal történő egyeztetés alapján a lefoglalás a Be. 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy a Be. 155. § (2) bekezdése, vagy a megkereső igazságügyi hatóság rendelkezésére figyelemmel a Be. 155. § (3) bekezdése alapján kiadható, az ügyész, illetve – az ügyész vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat, illetve a vagyontárgyat a sértettnek, vagy a megkereső igazságügyi hatóság rendelkezése alapján az arra jogosultnak visszaszolgáltatja.
(6) A tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása jóhiszemű harmadik személy jogait nem sértheti.
(7) Ha a lefoglalásnak a (6) bekezdésben meghatározott akadálya van, az ügyész a megkereső igazságügyi hatóságot erről haladéktalanul tájékoztatja. Ha a (6) bekezdés szerinti akadály a lefoglalást követően állapítható meg, az ügyész, illetve – az ügyész vagy törvény rendelkezése alapján – a lefoglalást elrendelő hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől a tárgyat, illetve vagyontárgyat lefoglalták.
75. § (1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő olyan keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalása és átadása érdekében, amely
- a) a Btk. 72. § (1) bekezdés c) pontjára, illetve a Btk. 74. § (1) bekezdés a) és d) pontjára figyelemmel lefoglalható, és
- b) lefoglalása a keresett tárgy, illetve vagyontárgy átadását és azonosítását követően a Be. 155. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a Be. 155. § (2) bekezdése alapján kiadható.
(2) A jogsegély iránti megkeresésben meg kell jelölni a sértett tulajdonjogát kétséget kizáróan alátámasztó adatokat, és szükség esetén csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítási eszközöket.
(3) Ha a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a külföldi államban lefoglalt tárgyat, illetve vagyontárgyat a megkeresett igazságügyi hatóság átadta, a keresett tárgy, illetve vagyontárgy azonosságának megállapítását követően a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást a Be. 155. § (1) bekezdése alapján haladéktalanul megszünteti, és a Be. 155. § (2) bekezdése alapján a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.
(4) A magyar igazságügyi hatóság a külföldi államban lefoglalt tárgy, illetve vagyontárgy átadása előtt hozzájárulhat a keresett tárgy, illetve vagyontárgy lefoglalásának megszüntetéséhez, ha
- a) a tárgy, illetve vagyontárgy azonossága kétséget kizáróan megállapítható, és
- b) a lefoglalás megszüntetését követően a megkeresett állam hatósága a tárgyat, illetve vagyontárgyat a sértettnek visszaszolgáltatja.
(5) Ha egy külföldi hatóság tájékoztatást nyújt az (1) bekezdésben foglaltak érdekében körözött tárgy megtalálásáról, amennyiben azt a külföldi állam jogszabályai lehetővé teszik, a magyar igazságügyi hatóság, valamint a nyomozás során az ügyész egyidejű tájékoztatása mellett a nyomozó hatóság – eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése nélkül – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával, hozzájárulhat a megtalált tárgy, illetve vagyontárgy sértett részére történő visszaszolgáltatásához.
### 14. Cím
Hivatalos irat kézbesítése
75/A. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy külföldi államban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.
(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy – ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek – a címzett tartózkodási helye szerinti állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a külföldi állam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.
(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti külföldi állam igazságügyi hatóságának a kézbesítés érdekében eljárási jogsegély keretében megküldeni, ha
- a) a címzett címe ismeretlen,
- b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,
- c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy
- d) a címzett a megkeresett államban fogvatartásban van.
(4) Ha a hivatalos irat kézbesítésére a (3) bekezdés alapján kerül sor, és a (2) bekezdés alapján a hivatalos iratról nem áll rendelkezésre a megkeresett állam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelven készített fordítás, a megkeresett állam részére a kézbesítendő hivatalos irat lényegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, amelyet a megkeresett állam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a megkeresett állam által megjelölt nyelvére kell lefordítani. A kivonatot az eljárási jogsegély iránti megkereséshez kell csatolni.
(5) Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar igazságügyi hatóság idézésére nem jelenik meg, a Be. idézéssel szembeni mulasztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(6) Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar igazságügyi hatóság idézésére megjelenik, tanú és szakértő, valamint – az idézés alapjául szolgáló büntetőeljárástól eltekintve – a terhelt vonatkozásában a 65/A. § (7)–(9) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(7) Ha a bíróság vagy az ügyész külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.
### V/A. Fejezet — ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS
75/B. § A miniszter engedélyezheti, hogy a nem magyar állampolgárokat, továbbá azokat a magyar állampolgárokat, akik egyúttal más államnak is állampolgárai és állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük külföldön van, külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén a magyar rendőrség őrizete alatt átszállítsák.
75/B. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.
75/C. § (1) Ha az átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott közbenső leszállás történik, az átszállítandó személyt a magyar rendőrség őrizetében kell tartani.
(2) A külföldön fogvatartott személynek, a külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső állam kérelmére a miniszter dönt.
(2) Ha az átszállítás leszállással vagy nem légi úton történik, az átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyek mellett az átszállítás történik.
(3) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges.
(4) Ha az átmenő átszállítás légi úton, Magyarország területén tervezett leszállással, vagy nem légi úton történik, az átmenő átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyekkel az átmenő átszállítás történik.
(5) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy – a megkereső állam engedélye nélkül – Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.
(6) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.
(7) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha
- a) az átmenő átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott leszállás történik, vagy
- b) a nem légi úton tervezett átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt kell megszakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges.
75/C. § (1) A fogvatartott személynek bűnügyi jogsegély teljesítése céljából más állam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.
(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.
(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.
(4) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett államban megszakítják, vagy a légi úton történő átmenő átszállítás során előre nem tervezett leszállásra kerül sor, az érintett személy továbbszállítása, illetve fogvatartása érdekében a miniszter intézkedik, indokolt esetben erre irányuló jogsegélyt kell előterjeszteni.
### VI. Fejezet — Alaki és költségviselési szabályok
76. § (1) A bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni. A miniszter, illetve a legfőbb ügyész a nem diplomáciai úton előterjesztett megkeresést is elfogadhatja; ugyanilyen módon maga is terjeszthet elő megkeresést.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
78. § (1) Az eljárás átadására és átvételére, valamint a külföldi hatóságnál tett feljelentésre vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell, illetve ahhoz mellékelni kell:
- a) az eredeti ügyiratokat, illetve azok hiteles másolatát, felajánlás esetén a bűncselekményre vonatkozó magyar törvényszöveget;
- a)
- b) a bizonyítékok megjelölését;
- c) a terhelt tartózkodási helyére, illetve valószínű tartózkodási helyére utaló adatokat, és ha előzetes letartóztatásban van, a letartóztatás kezdő időpontját, az őrizet vagy az előzetes letartóztatás befejező időpontját;
- c)
- d) magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén a magánindítványt;
- e) a polgári jogi igényt, ha ilyet előterjesztettek.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- a) ha a büntetést részben már végrehajtották, az arra vonatkozó adatokat, különösen a fogva tartásban töltött időre vonatkozó pontos adatokat;
- b) az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát.
(2) Csatolni kell a jogerős bírósági határozat kiadmányát vagy hiteles másolatát.
(2) Csatolni kell a jogerős bírósági határozatot vagy annak hiteles másolatát.
79/A. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(3) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben a miniszter vagy a legfőbb ügyész
- a) a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy
- b) az Interpol útján
- b) az NEBEK útján
is előterjesztheti.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
80. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a megkeresés szakszerű elintézéséhez szükséges adatokat.
(1a) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a tanú, a szakértő vagy a terhelt személyes megjelenése elmaradásának okát, a kihallgatást vagy meghallgatást végző bíróság megnevezését, illetve az azt vezető bíró nevét.
(1a)
(2) A megkeresést el kell látni a megkereső igazságügyi hatóság képviselőjének aláírásával és pecsétjével.
(2)
(3) A kézbesítés iránti megkeresés esetében elegendő, ha a megkeresés az ügy tárgyát és a címzett nevét és lakcímét, eljárásbeli minőségét, valamint az irat nemét tartalmazza.
(4) A házkutatásra, a motozásra és a lefoglalásra irányuló megkereséshez mellékelni kell a hatóság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát. E megkereséseket sürgős esetben az Interpol útján is elő lehet terjeszteni.
(4) A házkutatásra, motozásra, lefoglalásra vagy más kényszerintézkedésre irányuló megkeresés
81. § (1) Ha a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítését e törvény hozzájáruló nyilatkozattól teszi függővé, a hozzájáruló nyilatkozatról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, a nyilatkozattevő, – amennyiben a nyilatkozattevő jogérvényes hozzájárulásra képtelen – a képviselője. A jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni.
- a) abban az esetben teljesíthető, ha a megkereső állam hitelt érdemlően – ideértve a kényszerintézkedést elrendelő külföldi hatóság határozatnák megküldését – igazolja, hogy a külföldi hatóság a kényszerintézkedés elrendelésére a külföldi állam joga alapján jogosult,
- b) előterjesztése estén az eljárási jogsegély iránti megkereséshez mellékelni kell a kényszerintézkedést elrendelő határozatot.
81. § (1) Ha a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítését e törvény hozzájáruló nyilatkozattól teszi függővé, a hozzájáruló nyilatkozatról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, a nyilatkozattevő, – amennyiben a nyilatkozattevő jogérvényes hozzájárulásra képtelen – a képviselője.
(2) Ha a nyilatkozattevő fogva van, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a hozzájáruló nyilatkozatot az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.
82. § Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, az ügyésznek, illetve a bíróságnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
- b) a kirendelt védő díja,
- c) a Magyarországról történő kiadatás esetén a kiadatási eljárás során felmerült költség,
- d) a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Magyarországra vagy Magyarországról történő szállítására, továbbá Magyarország vagy más állam területén történő átszállítására Magyarország által kezdeményezett jogsegélykérelem teljesítésével összefüggésben került sor, és
- e) a külföldi ítélet érvényének elismerése, valamint külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának költsége.
- e) a külföldi ítélet elismerése, valamint külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának költsége.
(3) A végrehajtási vagy az eljárási jogsegély teljesítésével kapcsolatos egyéb költségek Magyarországot terhelik, feltéve, hogy a viszonosság e tekintetben is biztosított.
(3) A végrehajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatos egyéb költségek Magyarországot terhelik, feltéve, hogy a viszonosság e tekintetben is biztosított.
(4) Ha a külföldi hatóság által kért eljárási jogsegély jelentős költségekkel jár, teljesítésének feltételéül szabható a költségek teljes vagy részleges megtérítése.
(4)–(5)
(5) Ha az ügyész vagy a bíróság külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.
### VII. Fejezet — Záró rendelkezések
### 1. Cím
⋯ 18 változatlan sor ⋯