1996. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2017. január 1.
A 2014. január 1. és 2017. január 1. között hatályba lépett módosítások. 181 sor került be, 51 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. január 1.)Következő módosítás (2018. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 58 változatlan sor ⋯
(2) Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja.
12. § Nincs helye a kiadatásnak, ha
12. § (1) Nincs helye a kiadatásnak, ha
- a) az a bűncselekmény, illetve az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült,
- b) a kiadni kért személy e bűncselekményre vagy büntetésre nézve kegyelemben részesült,
- b) a kiadni kért személy büntethetőségét a kegyelem megszüntette vagy a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtását a kegyelem kizárja,
- c) a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg,
- d) magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta.
- d) magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta,
- e) a megkereső állam azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, és a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították a védelemhez fűződő jogokat.
13. § (1) Magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára, és Magyarország területén nem rendelkezik lakóhellyel.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján nem tagadható meg a kiadatás, ha a megkereső állam megfelelő garanciát nyújt arra, hogy a kiadni kért személy kérelmére biztosítja részére az ügy újbóli tárgyalásához való jogot.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetve kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.
13. § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha
- a) a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és
- b) Magyarország területén nem rendelkezik állandó lakóhellyel.
(2) Ha a Magyarország területén állandó lakóhellyel és magyar állampolgársággal rendelkező kiadni kért személlyel szemben a külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás átvétele a legfőbb ügyész döntése értelmében nem lehetséges, a kiadni kért személy kiadható olyan bűncselekmény miatt, amely büntetési tételének felső határa mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évig terjedő szabadságvesztés, feltéve, hogy a külföldi állam hozzájárul ahhoz, hogy a terhelt kérelmére a vele szemben kiszabott jogerős végrehajtandó szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó határozatot Magyarországon hajtsák végre.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetve kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.
14. § (1) Meg kell tagadni a menekült kiadatását, kivéve, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri.
(2) A menedékes, a befogadott, valamint a menekültkénti, illetve menedékeskénti elismerését kérő külföldi annak az államnak, ahonnan elmenekült, nem adható ki.
(3) Abban az esetben, ha a kiadni kért személy menekültkénti, illetve menedékeskénti elismerését kéri, illetve menedékjogi eljárása van folyamatban, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott kiadatási letartóztatás, illetve a 23. § (3) bekezdés szerint elrendelt ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje – a menedékjogi eljárás jogerős befejezését figyelembe véve – oly módon hosszabbodik meg, hogy a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés megtagadását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre és a kiadott személy átadására. A kiadatási, illetve ideiglenes kiadatási letartóztatás időtartama azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a letartóztatás kezdetétől számított huszonnégy hónapot.
(3) Abban az esetben, ha a kiadni kért személy menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, illetve menedékjogi eljárás van folyamatban, a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedés határideje – a menedékjogi eljárás jogerős befejezését figyelembe véve – oly módon hosszabbodik meg, hogy a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés megtagadását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre és a kiadott személy átadására. A kényszerintézkedés együttes időtartama azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a kényszerintézkedés kezdetétől számított huszonnégy hónapot.
14/A. § (1) Meg kell tagadni a kiadatást, ha annak végrehajtása nemzetközi egyezménybe ütközik.
(2) Ha a kiadni kért személy nemzetközi szervezetnél emberi jogi panaszt nyújt be, és a nemzetközi szervezet a panasz befogadása mellett ideiglenes intézkedés elrendelését kéri, a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedés határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy a panasz elutasítását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre, illetve a személy átadására. A kényszerintézkedés együttes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a kényszerintézkedés kezdetétől számított huszonnégy hónapot.
15. § Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a megkereső állam törvényei halálbüntetés kiszabását teszik lehetővé, a miniszter a kiadatást csak abban az esetben engedélyezheti, ha a megkereső állam kellő biztosítékot nyújt arra, hogy amennyiben a kiadott személlyel szemben halálbüntetést szabnak ki, azt vele szemben nem hajtják végre.
16. § (1) A kiadatás az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor engedélyezhető, ha biztosított, hogy
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(2) A miniszter a kiadatást engedélyező döntést követően a megkereső állam kérésére hozzájárulhat az (1) bekezdés a) pontban meghatározott korlátozások feloldásához, ha a kiadatás feltételei e tekintetben is fennállnak.
(3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátozások feloldásához, ha a kiadott személy a szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – a megkereső állam területét, vagy elhagyása után oda visszatér. A kiadatási eljárás során a kiadni kért személyt erre figyelmeztetni kell.
(4) Ha a kiadni kért személy, a lemondás jogkövetkezményeivel kapcsolatos tájékoztatást követően, önként lemond az (1) bekezdésben meghatározott korlátozások alkalmazásáról, a kiadatás feltételéül nem szabhatók az (1) bekezdésben meghatározottak.
17. § Ha ugyanazon személy kiadatása iránt több állam terjeszt elő kérelmet, a kiadatásról szóló döntésnél figyelemmel kell lenni különösen az elkövetés helyére, a kiadni kért személy állampolgárságára, a megkeresések érkezési sorrendjére, és ha a megkeresések különböző bűncselekményekre vonatkoznak, azok súlyára.
18. § (1) A kiadatás iránti megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- c) a kiadatás kérdésében tárgyalást tart, amely kötelező védelem esetén a védő részvétele nélkül nem tartható meg;
- d) a tárgyalásról az ügyészt értesíti, kötelező védelem esetén a védőt idézi, egyébként értesíti.
- e) a kiadni kért személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára; és a kiadatás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre, ha erre nyilatkozni kíván;
- f)–g)
- f) tájékoztatja a kiadni kért személyt a 16. §-ban meghatározott szabályokról, a lemondás lehetőségéről, és a kiadni kért személyt erre nézve nyilatkoztatja, továbbá a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti;
- g)
- h) amennyiben a kiadatás feltételei fennállnak, elrendeli a kiadni kért személy kiadatási letartóztatását.
(2) Ha a kiadni kért személy nem tartózkodik Magyarországon, vagy a felkutatására tett intézkedés nem vezetett eredményre, értesíteni kell a minisztert, aki erről tájékoztatja a megkeresést előterjesztő államot.
(3) A kiadatási eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
21. §
22. § (1) A kiadatási letartóztatás legfeljebb hat hónapig tarthat, azt a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. Ha a kiadatást szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kérik, a kiadatási letartóztatás tartama nem haladhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(4) Ha a kiadni kért személy a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének időpontjában előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a kiadatási letartóztatást, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás megszűnik, illetve a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik.
23. § (1) A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése során, amennyiben a kiadatás feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóak, tájékoztatja a kiadni kért személyt, hogy ha a kiadatáshoz hozzájárul, a 16. §-ban foglalt rendelkezéseket, valamint a nemzetközi szerződések ennek megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazzák, és a miniszter a kiadatáshoz hozzájárulhat a kiadatási kérelem megérkezése előtt is; a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti (egyszerűsített kiadatás).
23. § (1) A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése során, amennyiben a kiadatás feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóak, tájékoztatja a kiadni kért személyt, hogy ha a kiadatásához hozzájárul, a miniszter a kiadatáshoz hozzájárulhat a kiadatási kérelem megérkezése előtt is; a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti (egyszerűsített kiadatás).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nem vonható vissza.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatásról a miniszter haladéktalanul értesíti az intézkedést kérő államot. Az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően mikor szűnik meg az ideiglenes kiadatási letartóztatás.
25/A. § Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható. A keresett személy ideiglenes kiadatási letartóztatása, vagy kiadatási letartóztatása óvadék ellenében sem mellőzhető, illetve nem szüntethető meg.
25/A. § (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem alkalmazható. A kiadatási eljárás során óvadék alkalmazásának nincs helye.
(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakóhellyel rendelkező személy ellen
- a) olyan bűncselekmény miatt terjesztették elő, amelynél a megkereső állam törvénye szerint a büntetési tétel felső határa legfeljebb öt év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy
- b) azért terjesztették elő, mert őt jogerősen szabadságvesztésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték, és a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés még hátralévő része a három évet nem haladja meg,
és különösen a kiadni kért személy személyi és családi, illetve elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes kiadatási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.
25/B. § (1) A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza.
(2) Az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom tartamára az ideiglenes kiadatási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(3) A kiadni kért személyt őrizetbe kell venni, ha
- a) az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi,
- b) az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja,
- c) a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése során azt állapítják meg, hogy a technikai eszköz alkalmazásának feltételei nem biztosítottak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság elrendeli a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási letartóztatását, rendbírság kiszabásának azonban nincs helye.
26. § (1) A kiadatás kérdésében a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a kiadatásnak a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a kiadatást a bíróság határozatára utalással tagadja meg.
(2) A miniszter döntéséről értesíti a megkereső külföldi államot.
(3) Egyszerűsített kiadatás esetén, ha a miniszter a kiadatáshoz úgy járul hozzá, hogy a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll, a terheltet őrizetbe kell venni, és a kiadatási letartóztatását kell elrendelni. Ebben az esetben a kiadatási letartóztatás kezdőnapja a miniszter hozzájárulása alapján a foganatba vétel napja.
27. § (1) A kiadott személy átadásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2) Ha a kiadott személy átadása az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott kiadatási letartóztatás, illetve a 23. § (3) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy az elháríthatatlan akadály megszűnését követően legalább húsz nap álljon rendelkezésre a kiadott személy átadására. A kiadott személyt ezen határidő lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(2) Ha a kiadott személy átadása az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges, a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy az elháríthatatlan akadály megszűnését követően legalább húsz nap álljon rendelkezésre a kiadott személy átadására. A kiadott személyt e határidő lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
28. § Ha a kiadatást a miniszter megtagadta, vagy a kiadott személyt a megkereső állam nem vette át, a büntetőeljárás megindításának vagy egyéb intézkedésnek a megfontolása céljából a miniszter az iratokat megküldi a legfőbb ügyésznek.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(2) Ha a kiadott személy átadását a miniszter az (1) bekezdés rendelkezései alapján elhalasztotta, a megkereső állam kérésére engedélyezheti, hogy sürgős eljárási cselekmény lefolytatása érdekében ideiglenesen átadják a megkereső államnak. A kiadni kért személy akkor adható át ideiglenesen, ha biztosított, hogy őt a megkereső államban őrizetben tartják, és meghatározott időn belül visszaadják.
(3) A külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.
30. § (1) A kiadatási eljárás során a Fővárosi Törvényszék engedélyezheti olyan tárgyak átadását a megkereső állam részére, amelyek a kiadatás iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény eszközéül szolgáltak, vagy azokat az elkövető e bűncselekmény útján szerezte meg, illetve a bűncselekmény útján megszerzett tárgyak helyébe léptek, vagy tárgyi bizonyítás eszközéül szolgálhatnak.
(2) E tárgyak átadását akkor is engedélyezni lehet, ha a kiadatást engedélyezték, de a kiadni kért személy átadására nem került sor.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
31. § Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál.
32. § (1) Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki, és az iratokat megküldi a miniszternek.
32. § (1) A terhelttel szemben – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsáthat ki büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, ha a terhelttel szemben a 11. § (2) bekezdése értelmében kiadatásnak van helye.
(2) Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévő terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási bíró nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki.
(2) Büntetőeljárás lefolytatása céljából a vádirat benyújtását követően az (1) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén is csak akkor bocsátható ki nemzetközi elfogatóparancs, ha a vádiratban, illetve a vád módosítása vagy kiterjesztése során az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására tett indítványt.
(3) A nemzetközi elfogatóparancsot és a jogerős ítéletet meg kell küldeni a miniszternek.
(3) A vádirat benyújtása előtt a nemzetközi elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, a nemzetközi elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki.
(4) A nemzetközi elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.
(4) A bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot, valamint szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs esetén a jogerős ítéletet megküldi a miniszternek.
(5) A nemzetközi elfogatóparancs hatálya kiterjed Magyarország területére is.
(5) A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádirat benyújtása előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. Ha a vádirat benyújtását megelőzően nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a vádiratban az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tett indítványt, a nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni. Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, a nemzetközi elfogatóparancsot – a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – csak a terhelt Magyarországra történt átadását követően lehet visszavonni. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek.
(6) A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a miniszternek. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.
33. § (1) A kiadatási kérelem előterjesztéséről a miniszter dönt; döntéséről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.
33. § A kiadatási kérelem előterjesztéséről a miniszter dönt; döntéséről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.
(2) Ha a miniszter a kiadatási kérelmet nem terjeszti elő, a miniszter tájékoztatásától függően a nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni.
34. § (1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló kiadatás esetén, amennyiben halmazati büntetést szabtak ki, és a kiadatást a miniszter nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására kéri, illetve a külföldi állam nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi, az első fokon eljárt bíróság állapítja meg az arra a cselekményre eső büntetésrészt, amellyel kapcsolatban a kiadatást a miniszter kéri, vagy a külföldi állam engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
34. § (1) Szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására irányuló kiadatás esetén, amennyiben halmazati büntetést szabtak ki, és a kiadatást a miniszter nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtására kéri, illetve a külföldi állam nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtására engedélyezi, az első fokon eljárt bíróság állapítja meg az arra a cselekményre eső büntetés- vagy intézkedésrészt, amellyel kapcsolatban a kiadatást a miniszter kéri vagy a külföldi állam engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti büntetés- vagy intézkedésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.
(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre a kiadatást a miniszter kéri, illetve amelyre a kiadatást a külföldi állam engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre a kiadatást kérik, illetve engedélyezik. Az (1)–(2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.
(3) Ha a szabadságvesztés büntetést vagy a szabadságelvonással járó intézkedést, amelyre a kiadatást a miniszter kéri, illetve amelyre a kiadatást a külföldi állam engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, amelyre a kiadatást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.
(4) Ha a kiadatást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.
(4) Ha a kiadatást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani.
34/A. § (1) A terhelttel szemben a kiadatása előtt elkövetett, a kiadatása alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha
- a) a terhelt a szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;
- b) a terhelt a kiadatási eljárásban lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;
- c) a terhelt a kiadatása után, a kiadatást megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy
- d) a megkeresett állam a büntetőeljárás lefolytatásához vagy a büntetés végrehajtásához hozzájárulását adja.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt a terhelt önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A terhelt védőt vehet igénybe.
(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására és továbbítására irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával kell a megkeresett államnál előterjeszteni.
35. § A 24. § (1) bekezdését, a 27. §-t, a 29. § (2) bekezdését és a 30. § (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerűen alkalmazni lehet.
36. § A kiadatási kérelem teljesítése esetén a kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
⋯ 34 változatlan sor ⋯
A büntetőeljárás átvétele
43. § Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár.
43. § Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, illetve Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
44. § (1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.
⋯ 17 változatlan sor ⋯
### Általános szabályok
46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.
46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.
(1a) A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Ha a terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(1a) A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Több terhelt esetében az elismerésre annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a külföldi ítéletben elsőnként megjelölt terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található.
(1b) Ha a külföldi ítéletben elsőként megjelölt terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha ilyen nincs, az eljárásra a külföldi ítéletben a soron következőként megjelölt terhelt lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(1c) A külföldi ítélet érvényének elismerésére a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ha
- a) a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt folyamatban lévő eljárás során az alapul szolgáló szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét is kezdeményezik,
- b) az Európai Unió tagállamában hozott jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozat elismerését és végrehajtását kezdeményezték.
(1d) Az (1c) bekezdés a) pontja esetén az iratoknak a Fővárosi Törvényszékhez érkezésekor a Fővárosi Törvényszék a külföldi ítélet elismerése tárgyában folyamatban lévő eljárást a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét érintő eljárásához egyesíti, és a külföldi ítélet elismeréséről, valamint a végrehajtás átvételéről egyidejűleg határoz.
(2) Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig meg kell indítani.
(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.
⋯ 24 változatlan sor ⋯
(7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(8) A külföldi ítélet elismerése során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
### 2. Cím
KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
(2) Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
50. § Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.
51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi a miniszternek.
(1a) Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők.
(2) A büntetés végrehajtásának átvételéről az igazságügyért felelős miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.
(2) A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.
52. § (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel kell függeszteni.
(2) Ha az igazságügyért felelős miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
(2) Ha a miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetőeljárást meg kell szüntetni.
(3) A felfüggesztésről, illetve a megszüntetésről az az ügyész vagy az a bíróság dönt, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról az igazságügyért felelős miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet az 51. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A büntetés végrehajtásának átvételét követően az ügyész indítványára a bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás átvételéről nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt nem lehet fellebbezni.
54. § Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött időt, valamint az 53. § (2) bekezdése alapján történő fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
54. § (1) Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött időt, valamint az 53. § (2) bekezdése alapján történő fogvatartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételével összefüggésben a fordítással kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
55. § A külföldi ítéletnek a Fővárosi Törvényszék határozatával elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították.
### 3. Cím
⋯ 11 változatlan sor ⋯
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.
58. § (1) A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.
(4) A magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átadásával összefüggésben a fordítással, valamint a terhelt szállításával kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
58. § (1) A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
59. § Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(2) A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehető át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést.
(3) Az intézkedés átvételére, illetve átadására az 1. és 2. Cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) Az intézkedés átvételére, illetve átadására a 2. és 3. Cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
### 5. Cím
A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
60/B. § Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetve elkobzás végrehajtását nemzetközi szerződés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.
60/B. § Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtható vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtását nemzetközi szerződés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át lehet venni.
60/C. § (1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről.
60/C. § (1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a külföldi bíróság vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó határozatának elismeréséről és a végrehajtás átvételéről.
(2) A bíróság a jogerős határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter értesíti a megkereső külföldi államot.
(2) A bíróság a jogerős határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi a miniszternek. A határozatról a miniszter értesíti a megkereső külföldi államot.
(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
(3) A külföldi bíróság határozata alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi bíróság határozatának végrehajthatósága megszűnt.
(4) Ha a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti. Ha a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, a külföldi állam kérelmére a bíróság arról rendelkezhet, hogy az összeg 50%-a a magyar államot, 50%-a a külföldi államot illeti.
(5) A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt euróösszeget a külföldi bíróság vagyonelkobzást vagy elkobzást elrendelő határozatának meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon kell meghatározni.
(6) A magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást köthet a vagyonelkobzásból, elkobzásból befolyt összeg megosztására. Ebben az esetben a megállapodást kötő államok a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérhetnek. Az eseti megállapodást a magyar állam részéről a miniszter köti meg. Eseti megállapodás megkötése esetén a miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kér, a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tesz.
### 6. Cím
A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
60/D. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt vagyonelkobzás, illetve elkobzás végrehajtása – ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi – azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá eső dolog található.
(2) A bíróság a jogerős, vagyonelkobzást, illetve elkobzást elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.
(2) A bíróság a jogerős, vagyonelkobzást, illetve elkobzást elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi a miniszternek. A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelemben a bíróság jelezheti, hogy a vagyonelkobzásból vagy az elkobzásból befolyt összeg megosztására a 60/C. § (4) bekezdésében meghatározott arányok szerint igényt tart.
(4) Ha a külföldi állam a (3) bekezdés szerint jelzett arányokkal nem ért egyet, a 60/C. § (6) bekezdése a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása esetén is irányadó.
60/E. § Ha a végrehajtás átadását követően a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetve az ennek folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetve elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevő államot erről értesíteni kell.
### 7. Cím
ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
60/F. § Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.
60/F. § Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át lehet venni.
60/G. § (1) A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.
(2) A bíróság a jogerős, indokolással ellátott határozatát a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.
(2) A bíróság a jogerős, indokolással ellátott határozatát a külföldi bíróság értesítése végett megküldi a miniszternek. A határozatról a miniszter haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.
(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
60/H. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.
(2) A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.
(2) A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi a miniszternek. A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.
(3) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett válasz.
(4) A miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett válasz.
### V. Fejezet — Eljárási jogsegély
⋯ 19 változatlan sor ⋯
67. § Jogsegély iránti megkeresés alapján tárgyaknak és eredeti ügyiratoknak, valamint egyéb eredeti okiratoknak a megkereső hatóság részére történő megküldése feltételéül szabható, hogy azokat az átadáskorival azonos állapotban fogják visszaszolgáltatni. A tárgyak megküldése nem érinti az azokon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.
68. § A miniszter engedélyezheti, hogy a nem magyar állampolgárokat, továbbá azokat a magyar állampolgárokat, akik egyúttal más államnak is állampolgárai és állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük külföldön van, külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén a magyar rendőrség őrizete alatt átszállítsák.
68. § (1) A tanú, a szakértő vagy – erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján – a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására vagy meghallgatására vonatkozó, a külföldi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult.
69. § (1) Ha az átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott közbenső leszállás történik, az átszállítandó személyt a magyar rendőrség őrizetében kell tartani.
(2) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra a tanú vagy terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a szakértő lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a tanú vagy a terhelt Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértő Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
(2) Ha az átszállítás leszállással, vagy nem légi úton történik, az átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, melyek mellett az átszállítás történik, így különösen az igénybe vehető határátkelőhelyeket.
(3) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra vonatkozó, a külföldi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, és az áttételről a külföldi hatóságot értesíti.
(4) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése esetén a Be. 244/A. § (3) bekezdése irányadó azzal, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5) A végzést legalább öt nappal a kihallgatás vagy meghallgatás határnapja előtt közölni kell a terhelttel, a védővel, a kihallgatandó tanúval, kiskorú tanú esetén a törvényes képviselővel vagy gondozóval, a szakértővel, és ha a kihallgatandó személy fogva van, a fogva tartást végrehajtó intézettel. A végzést haladéktalanul meg kell küldeni a terhelt, a tanú kihallgatásához vagy a szakértő meghallgatásához elkülönített helyiséget biztosító illetékes bíróságnak, illetve fogvatartást végrehajtó intézetnek.
(6) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése alapján tartott kihallgatáson vagy meghallgatáson a megkeresést teljesítő bíróság eljáró tagja részt vesz, és gondoskodik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, illetve a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.
(7) Az e §-ban meghatározott kihallgatásra vagy meghallgatásra a megkereső külföldi hatóság államának joga irányadó. A kihallgatást vagy meghallgatást a megkereső külföldi hatóság folytatja.
(8) A megkeresést teljesítő bíróság eljáró tagja a kihallgatáson vagy meghallgatáson tolmács segítségét igénybe veheti.
69. § (1) A kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére a megkereső külföldi hatóság vagy e személyek kérelmére a bíróság tolmácsot rendel ki.
(2) Ha a megkereső külföldi hatóság államának joga szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek nincs Magyarországon meghatalmazott védője, a bíróság a terhelt részére védőt rendel ki.
(3) Az e §-ban meghatározott kihallgatásról vagy meghallgatásról a bíróság külön jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni
- a) a kihallgatás vagy meghallgatás helyét, illetve kezdő és befejező időpontját,
- b) a kihallgatott tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatott szakértő természetes személyazonosító adatait,
- c) az eljáró bíróság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető, illetve a jelen lévő egyéb személyek – a tanú érdekében eljáró ügyvéd, kiskorú tanú esetében a törvényes képviselője vagy gondozója, a védő, a tolmács, illetve a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzet – természetes személyazonosító adatait, és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vettek részt,
- d) a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás lefolytatásának körülményeit.
(4) A bíróság a jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a megkereső külföldi hatóságnak.
(5) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése alapján tartott kihallgatás vagy meghallgatás kezdetén a külföldi hatóság és a bíróság egyeztetést folytat a költségek viseléséről. A felek eltérő megállapodásának hiányában a kihallgatás vagy meghallgatás költségei a megkereső külföldi államot terhelik.
70. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkereséseket a legfőbb ügyész fogadja, és – ha a jogsegély teljesítésének e törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak – gondoskodik azoknak az általa a jogsegély teljesítésére kijelölt ügyészhez történő eljuttatásáról.
(2) Ha a külföldi igazságügyi hatóság az eljárási jogsegélynek kifejezetten bíróság által történő teljesítését kéri, vagy ha az a magyar jog szerint a bíróság által teljesíthető, a legfőbb ügyész a jogsegélykérelmet megküldi a miniszternek, aki azt a teljesítés végett az illetékes bíróságnak továbbítja.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
73. § A külföldi igazságügyi hatósághoz intézett megkereséseket a bíróság a miniszternek, az ügyész a legfőbb ügyészhez küldi meg továbbítás végett.
73/A. § (1) A bíróság a külföldi hatóságot megkeresheti tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása érdekében, ha az érintett személy megjelenése Magyarország területén akadályba ütközik vagy nem célszerű.
(2) Az (1) bekezdés alapján a külföldi hatóság előtt tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának kezdetén a bíróság és a külföldi hatóság egyeztetést folytat a költségek viseléséről. A felek eltérő megállapodásának hiányában a kihallgatás költségei a magyar államot terhelik.
74. § (1) Az eljárási jogsegély következtében a büntetőügyekben eljáró magyar hatóság idézésére külföldről megjelenő tanú vagy szakértő ellen – a (2) bekezdés kivételével – büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható azon cselekmény miatt, amelyet az országba történő beutazása előtt követett el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem illeti meg a tanút, a szakértőt 8 nappal azt követően, hogy a tanú vagy a szakértő az eljáró hatóság beleegyezésével az ország területét elhagyhatta volna, továbbá, ha később ide önként visszatért.
75. § Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar bíróság vagy az ügyész idézésére nem jelenik meg, a Be.-nek az idézéssel szembeni mulasztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
75/A. § Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi hatóságot.
75/A. § Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság a miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi hatóságot.
### V/A. Fejezet — ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS
75/B. § A miniszter engedélyezheti, hogy a nem magyar állampolgárokat, továbbá azokat a magyar állampolgárokat, akik egyúttal más államnak is állampolgárai és állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük külföldön van, külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén a magyar rendőrség őrizete alatt átszállítsák.
75/C. § (1) Ha az átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott közbenső leszállás történik, az átszállítandó személyt a magyar rendőrség őrizetében kell tartani.
(2) Ha az átszállítás leszállással vagy nem légi úton történik, az átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyek mellett az átszállítás történik.
### VI. Fejezet — Alaki és költségviselési szabályok
76. § (1) A bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni. A miniszter, illetve a legfőbb ügyész a nem diplomáciai úton előterjesztett megkeresést is elfogadhatja; ugyanilyen módon maga is terjeszthet elő megkeresést.
⋯ 40 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésekhez mellékelni kell a bíróság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát.
(3) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben az igazságügyért felelős miniszter vagy a legfőbb ügyész
(3) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben a miniszter vagy a legfőbb ügyész
- a) a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy
- b) az Interpol útján
is előterjesztheti.
(4) Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, az igazságügyért felelős miniszter vagy a legfőbb ügyész a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának megküldi az iratok másolatát.
(4) Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, a miniszter vagy a legfőbb ügyész a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának megküldi az iratok másolatát.
80. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a megkeresés szakszerű elintézéséhez szükséges adatokat.
(1a) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a tanú, a szakértő vagy a terhelt személyes megjelenése elmaradásának okát, a kihallgatást vagy meghallgatást végző bíróság megnevezését, illetve az azt vezető bíró nevét.
(2) A megkeresést el kell látni a megkereső igazságügyi hatóság képviselőjének aláírásával és pecsétjével.
(3) A kézbesítés iránti megkeresés esetében elegendő, ha a megkeresés az ügy tárgyát és a címzett nevét és lakcímét, eljárásbeli minőségét, valamint az irat nemét tartalmazza.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
82. § Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, az ügyésznek, illetve a bíróságnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.
83. § (1) Személyeknek kiadatás, ideiglenes átadás [29. § (2) bekezdés], büntetőeljárás átadása, szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása, letartóztatásban levő, elzárást vagy szabadságvesztést töltő személyek tanúkénti meghallgatás (66. §) céljából történő ideiglenes átadása, valamint nem légi úton történő átszállítása [69. § (2) bekezdés] költségei a megkereső külföldi államot terhelik. Ugyanezen célból külföldön tartózkodó személyek Magyarországra szállításának költségei, a 82. § alkalmazásával felmerült költségek, valamint a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele (IV. Fejezet 1. és 3. Cím) esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának és a kirendelt védőnek a díja bűnügyi költség.
83. § (1) A megkereső külföldi államot terheli a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Magyarországra vagy Magyarországról történő szállítására, vagy Magyarország területén történő átszállítására a megkereső külföldi állam kezdeményezése alapján került sor.
(2) Az eljárási jogsegély nyújtásával kapcsolatos egyéb költségek Magyarországot terhelik, feltéve, hogy a viszonosság e tekintetben is biztosított. Ha azonban a külföldi hatóság által kért eljárási jogsegély jelentős költségekkel jár, teljesítésének feltételéül szabható a költségek teljes vagy részleges megtérítése.
(2) Bűnügyi költség
(3) Ha az ügyész vagy a bíróság külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.
- a) a 82. § alapján felmerült költség,
- b) a kirendelt védő díja,
- c) a Magyarországról történő kiadatás esetén a kiadatási eljárás során felmerült költség,
- d) a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Magyarországra vagy Magyarországról történő szállítására, továbbá Magyarország vagy más állam területén történő átszállítására Magyarország által kezdeményezett jogsegélykérelem teljesítésével összefüggésben került sor, és
- e) a külföldi ítélet érvényének elismerése, valamint külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának költsége.
(3) A végrehajtási vagy az eljárási jogsegély teljesítésével kapcsolatos egyéb költségek Magyarországot terhelik, feltéve, hogy a viszonosság e tekintetben is biztosított.
(4) Ha a külföldi hatóság által kért eljárási jogsegély jelentős költségekkel jár, teljesítésének feltételéül szabható a költségek teljes vagy részleges megtérítése.
(5) Ha az ügyész vagy a bíróság külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.
### VII. Fejezet — Záró rendelkezések
### 1. Cím
⋯ 11 változatlan sor ⋯
85. § E törvény
- a) 46. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,
- b) 46. § (1) bekezdése, 60/F–H. §-a és V. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének
- b) 46. § (1) bekezdése, 60/F–H. §-a és V. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének,
- c) 48. és 54. §-a a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint 17. cikk (2) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.