1996. évi XXI. törvény — mi változott? 2019. március 15.
A 2019. január 2. és 2019. március 15. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 15 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. január 2.)Következő módosítás (2019. július 16.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 80 változatlan sor ⋯
- p) ipari park: infrastruktúrával ellátott olyan terület, ahol elsősorban termelő és feldolgozóipari tevékenységet végző, valamint innovációra törekvő vállalkozások találhatóak;
- r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;
- s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja;
- t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
- t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
- u) területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program,
- u) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
- v) ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv,
⋯ 60 változatlan sor ⋯
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában, összehangolásában és érvényesítésében.
(3)
(3) A területrendezési tervek esetében, a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek előállításával kapcsolatban a miniszterek a területrendezési tervek térképi követelményeinek megfelelő módon dolgozzák ki a feladatkörüket érintő munkarészeket.
9/A. § A területrendezésért felelős miniszter
⋯ 354 változatlan sor ⋯
### A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek
23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3a) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő,
(3a)
- a) az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,
- b) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak és az országos vasúti törzshálózat elemei,
- c) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók
(3b) A 23/D. § (1)–(3) bekezdése és (9) bekezdése szerinti területrendezési hatósági eljárás során a kapcsolattartás írásban történik.
területi elhelyezése az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3b) A 23/D. § (1)–(3a) bekezdése és (9) bekezdése szerinti területrendezési hatósági eljárás során a kapcsolattartás írásban történik.
(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.
(5)–(6)
⋯ 12 változatlan sor ⋯
- b) a térségi területfelhasználási engedély által érintett települések megnevezése, valamint
- c) a térségi területfelhasználási engedély kiadásának dátuma, iktató száma, érvényesség dátuma, valamint az engedélyezés típusa.
(12) Az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit a területrendezésért felelős miniszter – amennyiben indokolt – évente rendeletében kihirdeti.
23/E. § Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal felügyeleti szerve a területrendezésért felelős miniszter.
### Területi információs rendszer
⋯ 58 változatlan sor ⋯
- n) a kormányhivatal és a kincstár, a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét,
- o) a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
- p)
- q) az országos és a térségi műszaki infrastruktúrahálózatoknak a területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- q)
- r)
- s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;
- t) a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- t) a területrendezési tervekben nem szereplő műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- v) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- w)–x)
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(6)
(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a területrendezési feladatok előirányzat felhasználásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit rendeletben kihirdesse.
28. §
29. §
### 1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez