1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

1996. évi XXI. törvény

a területfejlesztésről és a területrendezésről

Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés – az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel – a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény célja és hatálya¶

1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.

(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok, valamint a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatokat ellátó területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.

(3)

A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata¶

2. § A területfejlesztés és területrendezés célja:

• a) az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;
• b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;
• c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;
• d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

3. § (1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:

• a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;
• b) területfejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
• c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.

(2) A területfejlesztés feladata különösen:

• a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
• b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;
• c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;
• d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;
• e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;
• f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

(3) A területrendezés feladata különösen:

• a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;
• b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása;
• c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.

(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:

• a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,
• b)
• c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,
• d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.

4. § A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

Alapfogalmak¶

5. § A törvény alkalmazásában:

• a) területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő
• aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok vizsgálata, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,
• ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a területfejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
• b) területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:
• ba) az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,
• bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,
• bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,
• bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
• c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
• d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;
• e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS-2. szintű területi egység,
• f) kiemelt térség: egy vagy több vármegyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;
• g)
• h)
• i) térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a vármegye, a kiemelt térség, a járás, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése,
• j) szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít;
• k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatók jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;
• l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel kiemelten támogathatók;
• m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;
• n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv,
• o) operatív program: az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá,
• p)
• r)
• s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja;
• t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési terv módosítása során arra, hogy a településrendezési tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;
• u) területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program,
• u) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
• v) ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv,
• x) területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv,
• y) térségi gazdaságfejlesztő szervezet: a térségi partnerséget megvalósító, helyileg optimálisnak ítélt működő szervezeti forma, mely rendelkezik az ipari parkokkal és a szabad vállalkozási zóna fejlesztéséhez szükséges képességekkel,
• z) regionális támogatási térkép: a versenyszférába tartozó tevékenységekhez beruházási támogatás formájában nyújtható állami támogatásokat meghatározó szabályozás az ország területeire és térségeire, mely az Európai Bizottságnak a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján kerül összeállításra.

II. Fejezet — A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE¶

Az Országgyűlés feladatai¶

6. § Az Országgyűlés

• a) határozattal elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit;
• b)
• c) elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
• d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;
• e)
• f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
• g)
• h)
• i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.

A Kormány feladatai¶

7. § A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:

• a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti
• aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit,
• ab) az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,
• ac)
• ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
• b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;
• c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;
• d)
• e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait;
• f) meghatározza a régiók területi lehatárolását,
• g) elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
• h) ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
• i) elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést;
• j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, valamint a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;
• k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;
• l) meghatározza a területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök és a forrásfelhasználás szabályait;
• m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit;
• n) meghatározza a kedvezményezett járások és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét;
• o) az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett járások és települések körét.
• p) dönt a regionális támogatási térkép koncepciójáról;
• q) meghatározza a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és szabályokat, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályait;
• r) meghatározza a vármegyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési tevékenységében végzett beszámolási kötelezettségét, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működését.

8. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.

A területfejlesztésért felelős miniszter és más miniszterek feladatai¶

9. § (1) A területfejlesztésért felelős miniszter

• a)
• b)
• c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
• d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
• e)
• f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
• g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;
• h)
• i)
• j)

(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában, összehangolásában és érvényesítésében.

(3) A területrendezési tervek esetében, a térségi szerkezeti terv és a térségi övezetek előállításával kapcsolatban a miniszterek a területrendezési tervek térképi követelményeinek megfelelő módon dolgozzák ki a feladatkörüket érintő munkarészeket.

9/A. § A területrendezésért felelős miniszter

• a) kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;
• b) kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
• c) összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
• d) elősegíti a területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangját;
• e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről;
• f) meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.

9/B. § A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter

• a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;
• b) kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, valamint a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó, az országhatáron átnyúló és több országot érintő koncepciókat és programokat, továbbá összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
• c) elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját;
• d) a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett vármegyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a területfejlesztési miniszterrel egyetértésben;
• e)
• f) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről;
• g) kezeli a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot és koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetetten szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
• h) a vármegyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatainak bevonásával kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;
• i) javaslatot tesz a kedvezményezett járások besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter közreműködésével;
• j) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;
• k) javaslatot tesz a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására;
• l) kidolgozza a regionális támogatási térkép koncepcióját.
• m) javaslatot tesz a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokra és szabályokra, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályaira, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működésére.

9/C. § A településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter feladatkörében javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével.

III. Fejezet — TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK¶

Területfejlesztési önkormányzati társulás¶

10. § (1) A települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.

(2)

(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol.

10/A. §¶

10/B. §¶

10/C. §¶

10/D. §¶

10/E. §¶

10/F. §¶

10/G. §¶

A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai¶

11. § (1) A vármegyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:

• a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:
• aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával – kidolgozza és határozattal elfogadja a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei területrendezési terv figyelembevételével – a vármegyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,
• ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,
• ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
• ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,
• ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
• af) részt vesz a határ menti vármegyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
• ag) a területi szempontú operatív program megalapozása érdekében integrált területi programot készít és részt vesz annak végrehajtásában;
• b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:
• ba) nyomon követi és értékeli a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a vármegyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,
• bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,
• bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,
• bd) figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a vármegyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,
• be) más vármegyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,
• bf) dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a vármegyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,
• bg) a vármegye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
• c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:
• ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,
• cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,
• cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,
• cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,
• ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a vármegye területén az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a vármegye gazdasági szereplőivel együttműködve,
• cf) vizsgálja és értékeli a vármegye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
• cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő vármegyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,
• ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a vármegye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a vármegye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vármegyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.

12. § (1) A vármegyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:

• a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a vármegye területrendezési tervét, amely – a jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott vármegyei övezet kivételével – nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,
• b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,
• c) a vármegye területére vagy térségére – a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,
• d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
• e) együttműködik a többi érintett vármegyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
• f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.

(2) A fővárosi önkormányzat területrendezési feladatkörében:

• a) közreműködik a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének kidolgozásában és egyeztetésében,
• b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Vármegye Területrendezési Tervét,
• c) véleményezi az operatív programokat a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében, valamint
• d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.

(3) A fővárosi kerületi önkormányzat

• a) részt vesz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetésében,
• b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Vármegye Területrendezési Tervét.

A vármegyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai¶

13. § A vármegyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében:

• a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról,
• b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a vármegyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a vármegyét érintő területrendezési tervekkel,
• c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően,
• d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el,
• e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait,
• f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében,
• g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan,
• h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el,
• i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan,
• j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására,
• k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot.

13/A. § (1) A vármegyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a vármegye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.

(2) A vármegyei önkormányzat a 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. § (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot.

(3) A vármegyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési és településrendezési tervei kidolgozását a vármegyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.

(4) A vármegyei önkormányzat előzetesen véleményezi a vármegye települései településfejlesztési és településrendezési terveit a vármegyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében.

(5) A vármegyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési terveit, a vármegyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.

14. § (1)

(2)

(3)

(4) A vármegye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a vármegyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(5)

(6)

(7)

(8)

Regionális területfejlesztési konzultációs fórum¶

14/A. § (1) Az egy régió területén működő vármegyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.

(2) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum

• a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,
• b) összehangolja a vármegyei önkormányzatok döntéshozatalát,
• c) képviseli a vármegyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
• d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.

(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes vármegyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti vármegyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.

Vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum¶

14/B. § (1) A vármegyei közgyűlés és a – vármegye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) vármegyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.

(2) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórumba a vármegyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.

(3) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.

(4) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a vármegyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(5) A vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.

Térségi Fejlesztési Tanács¶

15. § (1) Az e törvényben foglalt egyes feladatok ellátása érdekében a vármegyei önkormányzat önállóan vagy a szomszédos vármegye vármegyei önkormányzatával közösen térségi fejlesztési tanács létrehozását kezdeményezheti.

(2) A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a Magyar Államkincstár vesz nyilvántartásba.

(3) A térségi fejlesztési tanács tagjai:

• a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő vármegyei közgyűlés elnöke és a vármegyei közgyűlés egy további delegáltja, valamint
• b) a területfejlesztésért felelős miniszter képviselője.

(4) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz:

• a) a térségi fejlesztési tanács illetékességi területe szerinti
• aa) területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője,
• ab) vármegyei kormányhivatalok vezetője és állami főépítésze, valamint
• b) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
• c)

(5) A térségi fejlesztési tanács üléseire a tanács döntése alapján egyéb, a feladatellátásban érdekelt szervezetek is meghívást kaphatnak.

(6) A térségi fejlesztési tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, munkaszervezetét kialakítja. A térségi fejlesztési tanács tisztségviselője a tanácsban végzett munkájáért díjazást nem kap, egyéb juttatásra sem jogosult.

16. § (1) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatot készít és fogad el.

(2) A térségi fejlesztési tanács munkaszervezete működésének részletes szabályait ügyrend rögzíti.

(3) A térségi fejlesztési tanács gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A térségi fejlesztési tanács működtetését a tagok által képviselt szervezetek befizetései és egyéb bevételek biztosítják. A működtetéshez a központi költségvetés támogatást nem nyújt.

(5) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal látja el.

(6) A térségi fejlesztési tanács

• a) rendszeresen vizsgálja és legalább kétévente értékeli a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja fejlesztési szükségleteit,
• b) az a) pont szerinti vizsgálatok eredményét a területi információs rendszeren keresztül nyilvánossá teszi,
• c) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
• d) megállapodást köthet az érintett miniszterekkel a térségi fejlesztési program finanszírozásáról,
• e) figyelemmel kíséri az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtását, erre irányuló kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában,
• f) előzetesen véleményezi az illetékességi területe szerinti vármegyék területfejlesztési koncepcióját és programját,
• g) tevékenységéről a tárgyévet követő év március 31-éig beszámolót készít, amelyet megküld a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek.

17. § (1) Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:

• a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács,
• b) a Tokaj Borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács,
• c) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács.
• d) a Budapesti Agglomerációban a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács.

(2) A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:

• a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
• b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
• c) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
• d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
• e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
• f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője,
• g) a turizmusért felelős miniszter képviselője, valamint
• h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője.

(3) A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai:

• a) a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke és a vármegyei közgyűlés egy további képviselője,
• b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
• c) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
• d) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
• e) a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke,
• f) a turizmusért felelős miniszter képviselője, valamint
• g) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.

(4) A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:

• a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
• b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
• c) a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője,
• d) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős miniszter képviselője,
• e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
• f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője.
• g) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
• h) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
• i) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a megyei jogú város polgármesterének delegáltja.

(4a) A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács tagjai:

• a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
• b) a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai közül egy további delegált,
• c) a budapesti agglomeráció területén lévő megyei jogú város polgármesterének delegáltja,
• d) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
• e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
• f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője,
• g) az egészségügyért felelős miniszter képviselője,
• h) a szociálpolitikáért felelős miniszter képviselője,
• i) a köznevelésért felelős miniszter képviselője,
• j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője, valamint
• k) a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba a területfejlesztésért felelős miniszter és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egy-egy tagot delegál, míg más felelősségi körökben érintett miniszterek kizárólag egy tagot delegálhatnak akkor is, ha több kormányzati felelősségi kör alapján jogosultak a tagdelegálásra.

(6) A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.

(7) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a 16. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl az alábbi feladatokat látják el:

• a) előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumot, az országos, továbbá a kiemelt térséget érintő ágazati és területi terveket,
• b) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormány elé terjesztik a térség területfejlesztési koncepcióját és programját,
• c) irányítják a térség területfejlesztési programjának végrehajtását,
• d) döntenek a hatáskörükbe utalt fejlesztési források tekintetében azok felhasználásáról.

(8) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 15. § (4) bekezdés a) pontját, a 15. § (5) és (6) bekezdését és a 16. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.

(9) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban – a 15. § (6) bekezdésétől eltérően – az elnöki feladatokat két elnök mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnök a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy, a másik elnököt a tanácsok a tagjaik közül választják. A társelnökök a tanács üléseit együttesen hívják össze, és az elnöki teendőiket azonos jogkörrel, – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.

A területi államigazgatási szervek feladatai¶

18. § (1) A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.

(2) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal látja el.

(3) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal

• a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,
• b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, vármegyei fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,
• c) nyilatkozik a vármegyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.

III/A. Fejezet — A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI¶

Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum¶

18/A. § (1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a vármegyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.

(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a vármegyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.

(3) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.

(4) Az OTÉF tagjai:

• a) a területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, a szociálpolitikáért felelős miniszter, nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,
• b) Vármegyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a 17. § (1) bekezdésében felsorolt kiemelt térségi fejlesztési tanácsok elnökei.

(5) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.

18/B. §¶

18/C. §¶

19. §¶

IV. Fejezet — A TERÜLETFEJLESZTÉS¶

ÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI

A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül és közvetetten szolgáló tervek¶

19/A. § (1) A területfejlesztést és a területrendezést közvetlenül és közvetetten segítő tervek a következők:

• a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció,
• b) országos szintű területrendezési terv,
• c) kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció,
• d) kiemelt térségi szintű területrendezési terv,
• e) operatív program,
• f) kiemelt térségi szintű területfejlesztési program,
• g) vármegyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció,
• h) vármegyei szintű területrendezési terv,
• i) vármegyei és budapesti szintű területfejlesztési program,
• j) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció,
• k) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tervek egymásra épülő rendszert alkotnak. A felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének.

19/B. § (1) A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetetten szolgáló tervek és kapcsolatuk a területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül szolgáló egyes tervekkel:

• a) szakpolitikai stratégia,
• b) szakpolitikai program,
• c) hálózati fejlesztési terv,
• d) települési szintű tervek.

(2) Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció tartalmazza az egyes szakpolitikai stratégiák hosszú és középtávú irányait.

(3) Az egyes szakpolitikai stratégiák és a hálózatfejlesztési terv szakpolitikai tartalmat adnak az országos szintű területrendezési terv kidolgozásához.

(4) A települési szintű terveknek meg kell felelnie a vármegyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.

A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök¶

20. § (1) A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszterek számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.

(2)

(3)

(4)

(5)

21. §¶

A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat– és forráskoordináció¶

21/A. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása – az érintett miniszterek együttműködésével – a területfejlesztésért felelős miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.

(2)

(3) A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a területfejlesztésért felelős miniszter – a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv előkészítése mellett – jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.

Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése¶

22. § (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre.

(2) A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.

(3) Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.

22/A. §¶

22/B. §¶

22/C. §¶

22/D. §¶

V. Fejezet — A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK¶

23. § (1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv.

(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.

(3) A területrendezési terv tartalmazza

• a) a térségi szerkezeti tervet,
• b) a térségi övezeti tervlapokat és
• c) a területrendezési szabályozási előírásokat.

(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben foglaltakat.

(5)

(6) A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.

(7)

23/A. §¶

23/B. § (1) A kiemelt térség és vármegye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.

(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a vármegye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség területrendezési tervével.

(3) Az ország, a kiemelt térség és a vármegye területrendezési terveit egy időben kell készíteni. A vármegye területrendezési tervének módosítását az ország és a kiemelt térség területrendezési terve átfogó módosításának elfogadását követő egy éven belül kell elfogadni.

(4) A területrendezési tervek felülvizsgálata legalább hétévente, az európai uniós tervezési ciklushoz igazodóan történik. Az ország területrendezési tervét az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció elfogadását követő egy éven belül el kell fogadni.

A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok¶

23/C. § (1) A kiemelt térség és a vármegye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább egy hónap határidőt kell biztosítani.

(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.

(1b) A területrendezésért felelős miniszter, valamint a vármegyei önkormányzat számára a területrendezési tervek készítéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.

(2) Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni – a külpolitikáért felelős miniszter útján – a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.

(3) A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a vármegyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért felelős miniszternek.

(4) A rendelettervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a vármegyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról. Az állami főépítész 15 napon belül adja ki nyilatkozatát, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, nyilatkozatát egyetértőnek lehet tekinteni.

(5) A vármegyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.

(6)

(7) A vármegyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel, azaz a tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával együtt küldi meg a kormányhivatalnak. Ha a (4) bekezdés szerinti állami főépítészi nyilatkozat nem vagy nem határidőre került kiadásra, azt nem kell csatolni a rendelet előzményeihez.

A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek¶

23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges.

(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a vármegyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

(3a)

(3b) A 23/D. § (1)–(3) bekezdése és (9) bekezdése szerinti területrendezési hatósági eljárás során a kapcsolattartás írásban történik.

(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása – az összhang igazolására vonatkozó kérelem kivételével – csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival vagy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. §-ával és 8. §-ával.

(5)

(6)

(7) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a vármegyei önkormányzattal.

(8) Az állami főépítész – felkérésre – állást foglal a területfejlesztési és településrendezési terveknek, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.

(9) A kiemelt térségi és vármegyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési terveket – az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye birtokában – a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.

(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a területrendezési hatósági eljárásban kiadott térségi területfelhasználási engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartás vezet.

(11) A (10) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

• a) a területrendezési terv megnevezése, amelyre a térségi területfelhasználási engedély vonatkozik,
• b) a térségi területfelhasználási engedély által érintett települések megnevezése, valamint
• c) a térségi területfelhasználási engedély kiadásának dátuma, iktató száma, érvényesség dátuma, valamint az engedélyezés típusa.

(12) Az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit a területrendezésért felelős miniszter – amennyiben indokolt – évente rendeletében kihirdeti.

23/E. § Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal felügyeleti szerve a területrendezésért felelős miniszter.

Területi információs rendszer¶

24. § (1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a vármegyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.

(2)

24/A. § A területfejlesztéssel, illetve a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a területfejlesztésért felelős miniszter, illetve a területrendezésért felelős miniszter gondoskodik.

25. §¶

Területrendezési tervezési tevékenység¶

25/A. § (1) Területrendezési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet tartalmazza.

(3) A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy:

• a) természetes személyazonosító adatait,
• b) állampolgárságát,
• c) lakóhelyét, székhelyét,
• d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon- és/vagy telefaxszám, elektronikus levelezési cím),
• e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,
• f) szakmai gyakorlatának helyét, idejét,
• g) szakmagyakorlási jogosultságának megnevezését, jelét és
• h) nyilvántartási számát.

(4) A kamara által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

25/B. §¶

VI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

26. § (1) Ez a törvény a kihirdetését a követő 60. napon lép hatályba.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, és szabályokat, valamint a vármegyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait;
• b) a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását,
• c) a településrendezési terv területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
• d) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;
• e) a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;
• f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait;
• g) a 8. § szerinti esetekben az egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat.
• h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét, a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait;
• i)
• j) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
• j)
• k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait,
• l)
• m)
• n) a kormányhivatal és a kincstár, a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét,
• o) a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
• p)
• q)
• r)
• s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;
• t) a területrendezési tervekben nem szereplő műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
• u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
• v) a kiemelt térségi vagy vármegyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
• w)
• x)
• z) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő – személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.

(2)

(3)

(4) Felhatalmazást kap a vármegyei önkormányzat, hogy önkormányzati rendeletet alkosson a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordináció részletes szabályairól.

(5) A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a vármegyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól, valamint a térségi fejlesztési tanácsok működéséről.

(6)

(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy az országos és a kiemelt térségi területrendezési terveket érintő változások, valamint a térségi területfelhasználási engedélyek tervi következményeit rendeletben kihirdesse.

28. § Ha e törvénynek a 17. § (1) bekezdése szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokat érintő rendelkezései módosulnak, úgy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a módosító rendelkezések hatálybalépését követő tanácsülésen, de legkésőbb a módosító rendelkezések hatálybalépését követő második hónap utolsó napjáig módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat.

29. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 17. § (4a) bekezdése szerinti Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács megalakulásával kapcsolatos szervezési tevékenységnek az ellátása a Pest Megyei Közgyűlés elnökének a feladata. A Pest Megyei Közgyűlés elnöke a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kezdeményezi a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.

1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez¶