1996. évi XXI. törvény — mi változott? 2013. december 14.

A 2013. július 1. és 2013. december 14. között hatályba lépett módosítások. 189 sor került be, 112 sor került ki.

← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2014. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 9 változatlan sor ⋯

1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.

(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.

(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok, valamint a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatokat ellátó területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.

(3) A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény rendelkezései az irányadók.

(3)

### A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata

⋯ 48 változatlan sor ⋯

- bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;

- c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;

- d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;

- e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott, a tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;

- e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS-2. szintű területi egység,

- f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;

- g) területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak;

- h) kistérségi lehatárolás: a települések területfejlesztési-statisztikai kistérségbe sorolása;

- i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, ezek területének egy része és a kiemelt térség) összefoglaló elnevezése;

- i) térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a területfejlesztési-statisztikai kistérség, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése,

- j) szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít;

- k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;

- l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;

- m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;

- n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül;

- o)

- p)

- n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv,

- o) operatív program: az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá,

- p) ipari park: általános ipar- és területfejlesztéssel foglalkozó, infrastruktúrával ellátott területtel rendelkező, fejlesztő, termelő és szolgáltató tevékenységet folytató működésre és innovációra törekvő, „Ipari Park” címmel rendelkező szervezet,

- r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;

- s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja;

- t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.

- t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszasorolni kívánt beépítésre szánt területtel, megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni;

- u) területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program,

- v) ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv,

- x) területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv,

- y) térségi gazdaságfejlesztő szervezet: a térségi partnerséget megvalósító, helyileg optimálisnak ítélt működő szervezeti forma, mely rendelkezik az ipari parkokkal és a szabad vállalkozási zóna fejlesztéséhez szükséges képességekkel.

### II. Fejezet — A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

⋯ 1 változatlan sor ⋯

6. § Az Országgyűlés

- a) az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;

- a) határozattal elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit;

- b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;

- c) meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;

- c) elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;

- d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;

- e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;

- e)

- f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;

- g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról;

- h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;

⋯ 4 változatlan sor ⋯

7. § A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:

- a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti

- aa) az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat,

- aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, a kiemelt térségek körét, valamint a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit,

- ab) az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,

- ac) a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,

- ac)

- ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;

- b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;

- c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól;

- k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;

- l) rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait;

- m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit.

- m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit;

- n) meghatározza a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét,

- o) az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett kistérségek és települések körét.

### Országos Területfejlesztési Tanács

### Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum

8. § (1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.

8. § (1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.

(2) A Tanács munkájában

(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.

- a) szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:

- aa) a területfejlesztési szervek részéről: a megyei közgyűlések elnökei, valamint a főpolgármester,

- ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány határozatában kijelölt további nyolc miniszteri képviselő,

- ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;

- b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:

- ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,

- bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;

- c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.

(3) Az OTÉF véleményező, javaslattevő feladatkörben közreműködik:

(3) A bírósági nyilvántartásba vett országos civil szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve együttműködési szándékukat a Tanácsnak. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

- a) a területfejlesztési politika kialakításában,

- b) a területfejlesztési, a területrendezési, a vidékfejlesztési, az ágazati és a megyei, valamint a fővárosi fejlesztési elképzelések és célkitűzések összehangolásában,

- c) a területfejlesztési, a területrendezési és vidékfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolásában,

- d) az ágazati tervek véleményezésében,

- e) az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra-tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

(4) A Tanács

(4) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.

- a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben,

- b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,

- c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,

- d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,

- e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról,

- f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,

- g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,

- h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,

- i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,

- j) közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

(5) Az OTÉF tagjai:

(5) A Tanács elnöke a miniszter.

- a) a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a területrendezésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért felelős miniszter, a szociálpolitikáért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,

- b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke.

(6) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a miniszteri képviselőkkel és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv látja el, amelynek képviselője állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésén.

(6) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.

(7) A Tanács ülésén

(7) Az OTÉF titkárságának feladatait a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter hivatali szervezete útján látja el.

- a) miniszteri képviselőként állami vezető járhat el, akit akadályoztatása esetén az érintett miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesíthet;

- b) a szavazati joggal rendelkező többi tagot – akadályoztatásuk esetén – a tag által írásban állásfoglalásra teljes körűen felhatalmazott képviselő helyettesítheti, az akadályoztatás okáról a Tanács elnökét a kijelölő iratban tájékoztatni kell;

- c) a tanácskozási joggal rendelkező tagokat – akadályoztatásuk esetén – a tag által véleménynyilvánításra írásban felhatalmazott képviselő helyettesítheti.

(8) Az OTÉF ügyrendjét maga határozza meg.

(8) A Tanács feladatkörébe utalt, a (4) bekezdésben meghatározott véleményezési jogosítványok érvényesítése érdekében az ország társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzetével, fejlődésével, valamint a térségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos jelentős kormányelőterjesztésekhez mellékelni kell a Tanács állásfoglalását.

(9) E törvény alkalmazásában

- a) a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja;

- b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét a megye területének több mint felére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja.

- c)

- d)

(10) A (9) bekezdés alkalmazásában szervezet alatt az egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet kell érteni.

### A miniszter és más miniszterek feladatai

9. § (1) A miniszter

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a)–b)

- c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;

- d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;

- e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;

- e)

- f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;

- g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;

- h) ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;

- i) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;

- j) gyakorolja a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat.

- h)–i)

- j)

(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényen rögzített célokat, a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:

(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényen rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:

- a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;

- b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- a) kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;

- b) kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;

- c) összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait;

- d) elősegíti a területrendezési és a településrendezési tervek összhangját;

- d) elősegíti a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök, összhangját;

- e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről;

- f) meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.

9/B. § A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter

- a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;

- b) kidolgozza az országos fejlesztési koncepciót, valamint az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;

- c) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;

- b) kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;

- c) elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját;

- d) a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;

- e) ötévente kezdeményezi a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolás megváltoztatását, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;

- f) ötévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén a Kormány részére javaslatot tesz annak módosítására.

- f) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területfejlesztés szakmai követelményeiről;

- g) kezeli a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot és koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetetten szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;

- h) a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;

- i) javaslatot tesz a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével;

- j) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;

- k) javaslatot tesz a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására.

9/C. § A településfejlesztésért felelős miniszter feladatkörében javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével.

### III. Fejezet — TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK

### Területfejlesztési önkormányzati társulás

⋯ 6 változatlan sor ⋯

10/A–10/G. §

### A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai

### A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai

11. § (1) A megyei önkormányzat feladatai:

11. § (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:

- a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít;

- b) területileg összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;

- c) koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét;

- d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében;

- e) együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;

- f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;

- g) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;

- h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról;

- i) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.

- a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:

- aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével – a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,

- ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel,

- ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,

- ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat,

- ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,

- af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;

- b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:

- ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását,

- bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,

- bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában,

- bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével,

- be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában,

- bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról,

- bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;

- c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében:

- ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,

- cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját,

- cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,

- cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,

- ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve,

- cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,

- cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait,

- ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.

(2) A megyei önkormányzat közgyűlése:

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti megyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.

- a)

- b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltak kivételével – az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével – a megyei területrendezési terveket.

- c) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § d) pontjában meghatározott terveket;

- d) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.

12. § (1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében:

(3) A megye területrendezési terve nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.

- a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére,

- b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,

- c) a megye területére vagy térségére – a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével – a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít,

- d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,

- e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,

- f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.

12. §

(2) A fővárosi önkormányzat területrendezési feladatkörében:

13. § (1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.

- a) közreműködik a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének kidolgozásában és egyeztetésében,

- b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét,

- c) véleményezi az operatív programokat a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében, valamint

- d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.

(2) A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében:

(3) A fővárosi kerületi önkormányzat

- a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;

- b) a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;

- c) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;

- d) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;

- e) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;

- f) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;

- g) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;

- h) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;

- i) megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben;

- j) közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében;

- k) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.

- a) részt vesz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének egyeztetésében,

- b) előzetesen véleményezi az Országos Területrendezési Tervet és Pest Megye Területrendezési Tervét.

(3) A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.

### A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai

(4) A megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Az állásfoglalás kiadására egy hónapon belül kerül sor, ha e határidőn belül nem történik meg, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.

13. § A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében:

- a) dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról,

- b) összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel,

- c) egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően,

- d) a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján,

- e) elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait,

- f) a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében,

- g) összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan,

- h) külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el,

- i) nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan,

- j) ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására,

- k) a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot.

13/A. § (1) A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.

(2) A megyei önkormányzat a 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. § (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot.

(3) A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.

(4) A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében.

(5) A megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.

14. § (1)–(3)

(4) A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(5) A megyei önkormányzat az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a miniszternek.

(5) A megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az e törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert.

(6)–(8)

⋯ 28 változatlan sor ⋯

(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget – figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére – a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.

(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.

- a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,

- b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját, illetve – a kiemelt térség területrendezési tervének figyelembevételével – a kiemelt térség területfejlesztési programját,

- c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat,

- d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában.

(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.

(4) A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei,

- b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője, továbbá

- c) a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a Kormány képviselője.

- c) a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, valamint

- d) az ágazati operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője.

(9)

⋯ 71 változatlan sor ⋯

(2) Az állami főépítész

- a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását,

- a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,

- b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját.

- c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével;

- c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról,

- d) ellátja a területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat;

- e) szakhatóságként közreműködik a területrendezési tervekben szereplő külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények hatósági engedélyezési eljárásában.

### IV. Fejezet — A TERÜLETFEJLESZTÉSÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI

### A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül és közvetetten szolgáló tervek

19/A. § (1) A területfejlesztést és a területrendezést közvetlenül és közvetetten segítő tervek a következők:

- a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció,

- b) országos szintű területrendezési terv,

- c) kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció,

- d) kiemelt térségi szintű területrendezési terv,

- e) operatív program,

- f) kiemelt térségi szintű területfejlesztési program,

- g) megyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció,

- h) megyei szintű területrendezési terv,

- i) megyei és budapesti szintű területfejlesztési program,

- j) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció,

- k) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tervek egymásra épülő rendszert alkotnak. A felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének.

19/B. § (1) A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetetten szolgáló tervek és kapcsolatuk a területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül szolgáló egyes tervekkel:

- a) szakpolitikai stratégia,

- b) szakpolitikai program,

- c) hálózati fejlesztési terv,

- d) települési szintű tervek.

(2) Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció tartalmazza az egyes szakpolitikai stratégiák hosszú és középtávú irányait.

(3) Az egyes szakpolitikai stratégiák és a hálózatfejlesztési terv szakpolitikai tartalmat adnak az országos szintű területrendezési terv kidolgozásához.

(4) A települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.

### A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök

20. § (1) A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.

⋯ 87 változatlan sor ⋯

- b) a térségi övezeti tervlapokat és

- c) a területrendezési szabályozási előírásokat.

(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat.

(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési eszközök készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben foglaltakat.

(5)

⋯ 111 változatlan sor ⋯

(4) A kamara által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

### Területfejlesztési tervezési tevékenység

25/B. § (1) Területfejlesztési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a területfejlesztési stratégiai tervezési feladatokért felelős miniszter feladatának segítését ellátó minisztériumi háttérintézménynél (a továbbiakban: háttérintézmény) bejelenteni. A bejelentés tartalmát a területfejlesztési tervezési jogosultságról szóló kormányrendelet tartalmazza.

(3) A háttérintézmény a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az érintett személy

- a) születési helyét, évét, hónapját, napját és anyja nevét,

- b) állampolgárságát,

- c) lakóhelyét, székhelyét,

- d) elérhetőségét (levelezési cím, telefon-, illetve telefaxszám, elektronikus levelezési cím),

- e) szakirányú végzettségét igazoló okirat számát, keltét, kiállító intézmény nevét,

- f) által folytatott területfejlesztési tervezési tevékenység megnevezését, jelét és

- g) nyilvántartási számát.

(4) A háttérintézmény által vezetett nyilvántartás a (3) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A háttérintézmény a nyilvántartásában szereplő adatot csak addig kezelheti, amíg a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy gyakorolja tervezési tevékenységét.

### VI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1) Ez a törvény a kihirdetését a követő 60. napon lép hatályba.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;

- b) a kedvezményezett területek besorolását;

- b) a kedvezményezett területfejlesztési-statisztikai kistérségek és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;

- c) a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

- d) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;

- e) a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- t) a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

- u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

- v) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

- w) a területfejlesztési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

- x) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter feladatának segítését ellátó minisztériumi háttérintézmény kijelölését.

- z) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő – személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- f) a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait,

- g) a 12. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás szabályait.

(3)

(3) Felhatalmazást kap a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, hogy a területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait.

(4) A regionális fejlesztési tanács a megalakulása időpontjától jogutódja a megalakulása előtt ugyanazon tervezési-statisztikai régióban működő regionális fejlesztési tanácsnak. Amennyiben az újonnan megalakult regionális fejlesztési tanács működési területe eltér az előző regionális fejlesztési tanács működési területétől, az érintett felálló regionális fejlesztési tanácsok a jogutódlásról a megalakulásuktól számított 90 napon belül állapodnak meg. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács.

(4) Felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy önkormányzati rendeletet alkosson a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordináció részletes szabályairól.

(5) A miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a tanácsok működéséről.

(5) A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól, valamint a térségi fejlesztési tanácsok működéséről.

(6)

(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a területrendezési feladatok előirányzat felhasználásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

28. § (1) A megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok.

28. §

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a regionális fejlesztési ügynökség a megszűnő regionális fejlesztési tanácsok és megyei területfejlesztési tanácsok könyveiben 2011. december 31-én szereplő értéken, térítésmentesen a magyar állam tulajdonába kerül.

(3) A megszűnő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a főváros területi érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzata, Pest megye területi érintettsége esetén a Pest Megyei Önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél Budapest Főváros Önkormányzata vagy Pest megye kizárólagos területi érintettsége nem állapítható meg, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat egyetemleges jogutódok.

### 1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez

#### A területfejlesztési-statisztikai kistérségek és a kistérségekbe tartozó települések

⋯ 2082 változatlan sor ⋯

| 2080. | | | Balatonendréd |

| 2081. | | | Balatonszabadi |

| 2081/1 | | | Balatonvilágos |

| 2082. | | | Nagyberény |

| 2083. | | | Nyim |

| 2084. | | | Ságvár |

⋯ 636 változatlan sor ⋯

| 2721. | | | Balatonfőkajár |

| 2722. | | | Balatonfűzfő |

| 2723. | | | Balatonkenese |

| 2724. | | | Balatonvilágos |

| 2724. | | | |

| 2725. | | | Csajág |

| 2726. | | | Felsőörs |

| 2727. | | | Küngös |

⋯ 427 változatlan sor ⋯