1996. évi XXI. törvény — mi változott? 2012. január 1.
A 2011. december 22. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 180 sor került be, 391 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. december 22.)Következő módosítás (2012. május 31.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 46 változatlan sor ⋯
(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:
- a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,
- b) a szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése,
- b)
- c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,
- d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,
- bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,
- bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
- c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
- c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;
- d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;
- e) régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;
- f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más sajátos térségek);
- g) városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszerveződő területi egység;
- h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.
- i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése;
- j) vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület;
- e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott, a tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;
- f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;
- g)
- h)
- i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, ezek területének egy része és a kiemelt térség) összefoglaló elnevezése;
- j) szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételek teljesítése mellett, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;
- k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;
- l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;
- m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;
- n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül;
- o) szerkezetátalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetű munkaerő-piaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen, és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot;
- p) mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya;
- o)
- p)
- r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;
- s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja;
- t) területcsere: olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.
- t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.
### II. Fejezet — A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- a) az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;
- b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;
- c) meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;
- d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást.
- d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;
- e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;
- f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
- f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
- g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról;
- h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;
- i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti
- aa) az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat,
- ab) az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelező elemeit,
- ab) az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,
- ac) a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,
- ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
- ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;
- b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;
- c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;
- d) dönt – az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott – a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról.
- e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait;
- f) kezdeményezheti regionális fejlesztési tanács létrehozását;
- g) elfogadja az országos, illetve a regionális fejlesztési tanács javaslata alapján a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
- h) elősegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások szerveződését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
- f) meghatározza a régiók területi lehatárolását;
- g) elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
- h) ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;
- i) elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést;
- j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól;
- k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;
- l) rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait;
- m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába a Magyar Köztársaság nemzeti képviselőit.
- m) jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit.
### Országos Területfejlesztési Tanács
8. § (1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, valamint dönt az e törvényben meghatározott esetekben.
8. § (1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.
(2) A Tanács munkájában
- a) szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:
- aa) a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester,
- aa) a területfejlesztési szervek részéről: a megyei közgyűlések elnökei, valamint a főpolgármester,
- ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány határozatában kijelölt további nyolc miniszteri képviselő,
- ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;
- ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;
- b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:
- ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,
- bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;
- c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.
(3) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon bírósági nyilvántartásba vett országos egyesületek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(3) A bírósági nyilvántartásba vett országos civil szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve együttműködési szándékukat a Tanácsnak. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4) A Tanács
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,
- c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,
- d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,
- e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról, valamint a Kormány, a minisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás tartalmáról,
- f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a területfejlesztési tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,
- e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról,
- f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,
- g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,
- h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,
- i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(9) E törvény alkalmazásában
- a) a (2) bekezdés b) pontjában foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;
- b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább a megyében levő kistérségek több mint felére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;
- c) a 17. § (8) bekezdésében foglalt régió területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedően végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja;
- d) a 10/D. § (2) bekezdésében foglalt kistérségben működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirat szerinti tevékenységét legalább a kistérség településeinek több mint felében vagy a népesség több mint felét jelentő településeken végzi, és ezt jogszabályban meghatározott módon, hitelt érdemlően igazolja.
- a) a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja;
- b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét a megye területének több mint felére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja.
- c)
- d)
(10) A (9) bekezdés alkalmazásában szervezet alatt az egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet kell érteni.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- a)–b)
- c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;
- d) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;
- e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati úton történő felhasználását;
- f) elősegíti – az érintett miniszterekkel együttműködve – a területfejlesztési célú források decentralizációját, a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
- e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
- f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;
- g) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;
- h) ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;
- i) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;
- j) benyújtja a Kormánynak – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel együttesen – a kistérségek lehatárolásának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést.
- j) gyakorolja a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat.
(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényen rögzített célokat, a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:
- a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;
- a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;
- b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;
- c) közreműködnek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok munkájában.
- c) részt vesznek a területrendezési tervek készítésében, gondoskodnak azok – feladat- és hatáskörüket érintő – munkarészeinek kidolgozásáról és érvényesítéséről.
(3)
9/A. § A területrendezésért felelős miniszter
- a) kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;
- b) kidolgozza a határmenti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
- b) kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;
- c) összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait;
- d) elősegíti a területrendezési és a településrendezési tervek összhangját;
- e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről.
- e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről;
- f) meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.
9/B. § A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter
- a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;
- b) kidolgozza az országos fejlesztési koncepciót, valamint az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;
- c) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját.
- c) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;
- d) legalább négyévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.
### III. Fejezet — TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK
⋯ 1 változatlan sor ⋯
10. § (1) A települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.
(2) A területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szabályait kell alkalmazni.
(2)
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv törvényességi ellenőrzést gyakorol. A társulások működésének törvényességi ellenőrzését a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98–99. §-ai megfelelő alkalmazásával végzi.
(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv törvényességi felügyeletet gyakorol.
### A kistérségi fejlesztési tanács
10/A–10/G. §
10/A. § (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik.
(2) A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(3) A kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított székhely települése.
(4) A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a 16. § (11)–(16) bekezdései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott kistérség esetében a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv törvényességi ellenőrzést gyakorol.
10/B. § A települési önkormányzat képviselőtestülete kezdeményezheti a település másik kistérségbe történő átsorolását.
10/C. § (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel.
(2) A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:
- a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait;
- b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását;
- c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében;
- d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel;
- e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására;
- f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően;
- g) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;
- h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
- i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben;
- j) koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel;
- k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni;
- l) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez;
- m) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;
- n) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban;
- o) szakmai munkaszervezetet működtethet;
- p) a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés b), c), e), k) és m) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról a tanács egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács szavazati jogú tagjai minősített többségének [16. § (8)] támogató szavazatával dönt.
10/D. § (1) A kistérségi fejlesztési tanács munkájában
- a) szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere;
- b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt
- ba) a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője,
- bb) a megyei területfejlesztési tanács képviselője,
- bc) a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője,
- bd) az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője,
- be) az egyesületek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője,
- bf) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve képviselője,
- bg) a kincstár képviselője;
- c) meghívottként az e szervezeteket (személyeket) érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal vesznek részt mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a kistérségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy amelyeket (akit) az ülésen való részvételre felkérnek. A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában.
(2) Konzultációs joggal rendelkeznek a kistérségben működő mindazon bírósági nyilvántartásba vett egyesületek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, és a kistérségi fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(3) A kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjainak megbízatása polgármesteri megbízatásuk időtartamára szól. Egy polgármester külön – az érintett képviselőtestületek által adott állandó vagy eseti – meghatalmazással több polgármestert is képviselhet. A többi tagot delegáló szerv a képviselő személyéről, illetve annak megváltoztatásáról szabadon dönthet.
(4) A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai az alakuló ülésen a polgármester tagok közül elnököt választanak. Az elnök megválasztásához a szavazásra jogosult összes tag több mint felének támogató szavazatára van szükség. Az elnök képviseli a kistérségi fejlesztési tanácsot, akadályoztatása esetén a tanács képviseletét a szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy látja el. Az elnök megválasztásáig az elnök feladatait a kistérségi fejlesztési tanács székhely településének polgármestere látja el.
(5) A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagja egy szavazattal rendelkezik. A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában a polgármester tagok szavazatainak értékét az általuk képviselt település lakosságszámát figyelembe véve is megállapíthatja. A szavazatarányokat úgy kell kialakítani, hogy egyetlen település se kerülhessen népességszáma figyelembevételével súlyozott döntési szavazata alapján olyan helyzetbe, hogy egyedül többséget alkothasson.
(6) A kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el.
(7) A kistérségi fejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(8) Azokban a kistérségekben, amelyekben a települések száma több mint huszonöt, a kistérségi fejlesztési tanács polgármester tagjaiból öt-kilenctagú elnökséget választ. Az elnökség tagjainak számát, a választás rendjét és módját, a megbízatás idejét és megszűnésének módját a tanács szervezeti és működési szabályzatában szabályozza.
(9) Az elnökség tagjainak megválasztásához és visszahívásához a szavazásra jogosult összes tag több mint felének egyetértő szavazatára van szükség. Az elnökség tagjaira, illetve az elnökség tagja visszahívására a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada írásban tehet javaslatot.
(10) Az elnökség feladatait a kistérségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A kistérségi fejlesztési tanács feladatát az elnökségre átruházhatja, az átruházott feladatot bármikor magához vonhatja. Az elnökségre nem ruházható át a 10/C. § (3) bekezdésében meghatározott ügyekben való döntéshozatal.
10/E. § (1) Azokban a kistérségekben, amelyeknek székhelye megyei jogú város, a kistérségi fejlesztési tanács külön koncepciót és programot készít a megyei jogú várost és a környező településeket érintő fejlesztésekre, így különösen a nagyvárost és a környező települések ellátását biztosító szolgáltatások, valamint az infrastruktúra fejlesztésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kistérségekben megalakítandó elnökségnek tagja a megyei jogú város polgármestere, aki egyetértési joggal rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott feladatok, valamint az elnökségre át nem ruházható feladatokkal kapcsolatos döntések tekintetében.
(3) Azon kistérségekben, ahol a kistérség külön jogszabályban meghatározott székhelyének lakossága eléri a kistérség lakosságának egyharmadát, a székhely település polgármestere a 10/C. § (2) p) pontjában meghatározott döntések tekintetében egyetértési joggal rendelkezik.
(4) Azokban a kistérségekben, amelyekben egy település alkot egy kistérséget, kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. Ezen esetekben a kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a település önkormányzatának képviselőtestülete dönt. Ezen kistérségek képviselői a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok kistérségi tanácsok által delegált tagjaivá nem választhatók.
10/F. § (1) A kistérségi fejlesztési tanács szakmai munkaszervezet létrehozásával vagy más módon biztosítja a feladatainak végrehajtásához és döntéseinek előkészítéséhez kapcsolódó alábbi feladatok ellátását:
- a) előkészíti a kistérségi fejlesztési tanács üléseit, döntéseit, elsősorban a kistérség területfejlesztési koncepcióját, programját és az ebben foglaltak megvalósítását szolgáló projekteket;
- b) a kistérségben összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit;
- c) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
- d) közreműködik az egyesületek fórumának működtetésében;
- e) közreműködik a kistérségi fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;
- f) a kistérségben lévő egyes önkormányzatoktól, önkormányzati társulásoktól és vállalkozásoktól a pályázatok kidolgozásához, a fejlesztések lebonyolításához megbízást vállalhat, mely az a)–e) pontokban meghatározott feladatai ellátását nem veszélyeztetheti.
(2) A szakmai munkaszervezet keretében külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint működhetnek a minisztériumoknak, illetve területi szerveiknek a kistérségben fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatokat ellátó hálózati munkatársai, valamint az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai. A szakmai munkaszervezet vezetőjét pályázat alapján – a megyei területfejlesztési tanács véleményének kikérésével – a kistérségi fejlesztési tanács nevezi ki.
(3) A kistérségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. A működéshez és a kistérségi programok megvalósításához a költségvetési hozzájárulás mértékét a költségvetési törvényben kell biztosítani.
(4) A kistérségi fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
- a) a települési önkormányzat polgármestere az önkormányzat képviselő testületének,
- b) a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetének
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.
10/G. § (1) Azokban a kistérségekben, ahol a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás működik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás láthatja el az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott többcélú kistérségi társulás működésének megszűnése esetén, illetve ha a társulásban már nem valamennyi települési önkormányzat vesz részt, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a társulás megszűnésétől, illetve a társulás tagjának a társulásból való kilépésétől számított 30 napon belüli időre kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács megalakulás céljából történő összehívását.
(3) Ahol e törvény kistérségi fejlesztési tanácsot említ, azon többcélú kistérségi társulást is érteni kell, feltéve ha e társulásnak a kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat tagja, és a társulás e törvényben meghatározott területfejlesztési feladatokat és hatásköröket valamennyi önkormányzat illetékességi területén ellátja, illetve gyakorolja.
### A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai
11. § (1) A megyei önkormányzat feladatai:
- a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, a 27. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készít;
- b) a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;
- a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít;
- b) területileg összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;
- c) koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét;
- d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési tervek város környéki összehangolása érdekében;
- d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében;
- e) együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;
- f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;
- f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;
- g) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;
- h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról;
- i) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.
(2) A megyei önkormányzat közgyűlése:
- a) állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelőzően a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei területfejlesztési tanács döntését követően elfogadja annak az önkormányzatra vonatkozó részét;
- a)
- b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltak kivételével – az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével – a megyei területrendezési terveket.
- c) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § d) pontjában meghatározott terveket.
- c) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § d) pontjában meghatározott terveket;
- d) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.
(3) A megye területrendezési terve a megyei jogú várossal egyeztetett módon tartalmazza a megyei jogú város településszerkezeti tervének térségi jelentőségű elemeit, de nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.
(3) A megye területrendezési terve nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.
### A megyei területfejlesztési tanács
12. §
12. § (1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének vonatkozó szabályai az irányadók, székhelye a megyeszékhely város.
13. § (1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.
(2) A megyei területfejlesztési tanácsok működésükkel kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket – figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére – a miniszternek kötelesek a miniszter rendeletében meghatározott módon teljesíteni.
(2) A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében:
(3) A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
- a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
- b) a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
- c) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;
- d) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
- e) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
- f) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
- g) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;
- h) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;
- i) megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben;
- j) közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében;
- k) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
(4) A megyei területfejlesztési tanács a munkájának segítésére, üléseinek előkészítésére titkárságot hozhat létre. A titkárság alkalmazottai a tanáccsal munkaviszonyban állnak. A megyei területfejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére, a megyei területfejlesztési tanács munkájának segítésére a megyei területfejlesztési tanács közhasznú társaságot hozhat létre. A közhasznú társaság az erre vonatkozó külön megállapodás alapján elláthatja a titkársági feladatokat is.
(3) A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.
(5)
(4) A megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Az állásfoglalás kiadására egy hónapon belül kerül sor, ha e határidőn belül nem történik meg, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
(6)
14. § (1)–(3)
(7) A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)–(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(4) A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(8)–(14)
(5) A megyei önkormányzat az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a miniszternek.
13. § (1) A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint.
(6)–(8)
(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:
### Regionális területfejlesztési konzultációs fórum
- a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
- b) kidolgozza és elfogadja – az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
- c) koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintű előkészítését, előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat;
- d) szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
- e) pénzügyi tervet készít a megyei fejlesztési programok megvalósítása érdekében;
- f) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat és a megyei területrendezési terveket, valamint előzetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai pályázatait;
- g) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
- h) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez.
14/A. § (1) Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(3) A megyei területfejlesztési tanács a megyei területfejlesztési koncepció és program figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök pályázati rendszer keretében történő felhasználásáról és a fejlesztések megvalósításáról.
(2) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum
(4)–(5)
- a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,
- b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,
- c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
- d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.
14. § (1) A megyei területfejlesztési tanács tagjai:
(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti megyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.
- a) a megyei közgyűlés elnöke,
- b) a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i),
- c) a miniszter képviselője,
- d) a megyében működő többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője,
- e) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv képviselője,
- f) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője.
### Megyei területfejlesztési konzultációs fórum
(2) A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is felkérhet.
14/B. § (1) A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.
(3) A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke, alelnökét két évre a megyei területfejlesztési tanács maga választja. A megyei területfejlesztési tanácsot az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök – képviseli.
(2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.
(4) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi egyesületek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a megyei területfejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.
(5) A 14. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kistérségi képviselő megválasztására, és a megyei területfejlesztési tanács napirendjével kapcsolatos álláspont kialakítására a 17. § (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(6) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdésében foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A megyei területfejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg. A megyei területfejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában. A 14. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti képviselők megválasztására a 10/E. § (4) bekezdés és a 17. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.
(7) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén – amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi – a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 13. § (3) bekezdését érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(8) A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
- a) megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlésnek,
- b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város közgyűlésének,
- c) a miniszter képviselője a miniszternek,
- d) a többcélú kistérségi társulás képviselője a társulásban részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeinek,
- e) a tanácskozási jogú tag a delegáló szervezetnek
rendszeresen, de évente legalább egyszer köteles beszámolni.
### Térségi Fejlesztési Tanács
15. § (1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
15. § (1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba.
(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget – figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére – a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.
(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.
(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok, illetve megyei területfejlesztési tanácsok szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.
(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.
(4) A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a regionális fejlesztési koncepcióra és programra.
(4) A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
- a) a működési költségek fedezetéről,
- b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
- c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról is rendelkezni kell. A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.
- c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról is rendelkezni kell.
(6) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A térségi fejlesztési tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(6) A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.
(7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a regionális fejlesztési, a megyei területfejlesztési és a kistérségi fejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(8) A térségi fejlesztési tanács tagjai:
(8) A térségi fejlesztési tanács tagjai
- a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei,
- b) az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője,
- c) az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált legfeljebb három képviselő, továbbá a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:
- d) a Kormány képviselője.
- a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei,
- b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője, továbbá
- c) a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a Kormány képviselője.
(9) A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.
(9)
(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (8) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(12) A kistérségi fejlesztési tanács illetékes képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.
(12)
(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét – a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – maga alakítja ki.
(14) A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.
(15) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)–(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(15)
15/A. § (1) A főváros területén – a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével – a megyei területfejlesztési-, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok e törvény szerinti feladatait a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése látja el.
15/A. § (1) A főváros területén – a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével – a megyei önkormányzat e törvény szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el.
(2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése együttműködik az érintett önkormányzatokkal, kistérségi fejlesztési tanácsokkal, megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal.
(2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban Budapest Főváros Önkormányzata együttműködik az érintett önkormányzatokkal.
(3) A fővárosban kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. A Fővárosi Önkormányzat és az érintett megyei területfejlesztési tanács közreműködésével az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki társulást hozhatnak létre a területfejlesztési feladatok ellátására.
15/B. §
15/B. § (1) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására.
16. § (1)–(3)
(2) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.
(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható. A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a térségi fejlesztési tanács megkeresheti az állami adóhatóságot az adók módjára történő behajtás érdekében. A térségi fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként részt vevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
(3) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a Fővárosi Önkormányzat és az érintett regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács keretében.
(5) A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával elfogadható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a 15. § (5) bekezdésben foglaltakról.
(6) A térségi fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt.
(5) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács szervezeti és működési szabályzatát a 16. § (5), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint alkotja meg és fogadja el. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a 16. § (8) bekezdése szerint állapítja meg.
(7) A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(6) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megállapodhat a regionális fejlesztési tanáccsal és a megyei területfejlesztési tanáccsal és más a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(8) A térségi fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat – ideértve a szavazás jogát is – csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy helyettesítheti. A tanács – ha a törvény mást nem ír elő – a jelenlevő tagok többségének szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.
(7) A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács tagjai:
(9) A térségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkörét nem ruházhatja át a bizottságára.
- a) a főpolgármester,
- b) az érintett regionális fejlesztési tanács elnöke,
- c) a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármesterei által maguk közül választott 3 képviselő,
- d) az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által a polgármester tagok közül delegált 3 képviselő,
- e) a Kormány képviselője.
(10) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(8) A térségi fejlesztési tanács a tanácsban való részvételre minisztert vagy minisztereket is felkérhet. A térségi fejlesztési tanácsban való részvételt a részvételben érdekelt miniszter is kezdeményezheti.
(11) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a térségi fejlesztési tanács
(9) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (7) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.
(10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, a gazdasági kamarák kamaránként egy-egy képviselője, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.
(11) A kistérségi fejlesztési tanácsok képviselője és a kerületi polgármester a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban tanácskozási joggal részt vehetnek.
(12) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét – a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – maga alakítja ki.
(13) A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a 16. § (11)–(16) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(14) A főpolgármester és a főváros körül elterülő régió regionális fejlesztési tanácsának elnöke egyetértési jogot gyakorol a tanács döntései tekintetében.
### Regionális Fejlesztési Tanács
16. § (1) A régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, valamint a 17. § (2) bekezdésében foglalt és más közös fejlesztési feladatokat a regionális fejlesztési tanácsok látják el.
(2) A regionális fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a 10/A. § (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók. A regionális fejlesztési tanács a régió fejlesztési programja megvalósításával összefüggő fejlesztési döntéseinek az előkészítésére a régión belüli területfejlesztési intézmények információ ellátásának javítására, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítésére közhasznú társaságot hoz létre. A közhasznú társaság elláthatja a titkársági feladatokat is.
(3) A közhasznú társaság feladatai különösen:
- a) kidolgozza – az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban – a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
- b) a régióban – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – összegyűjti az önkormányzatok, gazdasági szervezeteknek és egyesületeknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében;
- c) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
- d) közreműködik regionális fejlesztési tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;
- e) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
- f) ellátja a regionális fejlesztési tanács által meghatározott egyéb feladatokat;
- g) külön megállapodás alapján részt vehet területfejlesztési programok lebonyolításában.
(4) A regionális fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják. A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a tanács megkeresheti az állami adóhatóságot adók módjára történő behajtás érdekében. A regionális fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként résztvevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.
(5) A regionális fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával elfogadható.
(6) A regionális fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt. Ennek hiányában a munkaszervezet székhelyét a Kormány az alakuló üléstől számított 60 napon belül határozatában jelöli ki.
(7) A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(8) A regionális fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat – ideértve a szavazás jogát is – csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy helyettesítheti. A tanács – ha a törvény mást nem ír elő – a jelenlevő tagok többségének szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.
(9) A tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkört nem ruházhat át bizottságára.
(10) A regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a regionális fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve látja el.
(11) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a regionális fejlesztési tanács
- a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
- b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
(12) Jogszabálysértés esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határidő kitűzésével felhívja a regionális területfejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A regionális fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(12) Jogszabálysértés esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve határidő kitűzésével felhívja a térségi fejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A térségi fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.
(13) Ha a regionális fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a regionális területfejlesztési tanács elutasítja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
(13) Ha a térségi fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a térségi fejlesztési tanács elutasítja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
- a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását – ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna – felfüggeszti, illetőleg
- b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a regionális területfejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
- c) felügyelő biztost rendel ki, ha a regionális fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
- b) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,
- c) felügyelő biztost rendel ki, ha a térségi fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.
(14) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(14) A térségi fejlesztési tanács törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.
(15) A bíróság a (13) bekezdés a) pontjában és a (14) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(16) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.
17. § (1) A regionális fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a kistérségi fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, a területi gazdasági kamarákkal, továbbá a régió területén működő egyesületekkel.
### Regionális fejlesztési ügynökség
(2) A regionális fejlesztési tanács
17. § (1) A miniszter a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtására, valamint a területfejlesztési feladatokat ellátó, e törvény III. Fejezetében nevesített területi szervek információval való ellátására és azok munkájának segítésére a régióban nonprofit gazdasági társaság formában regionális fejlesztési ügynökséget működtet.
- a) vizsgálja és értékeli a régió és kistérségei társadalmi-gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
- b) elfogadja – az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban – a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;
- c) ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplők közötti koordinációt;
- d) pénzügyi tervet fogad el a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a hazai (helyi, térségi, központi), közösségi és egyéb nemzetközi források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére;
- e) forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
- f) az e) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik, gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról, a programok céljainak érvényesüléséről;
- g) a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról évente tájékoztatja a minisztert;
- h) a régió fejlődésének elősegítése érdekében megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben, javaslatot tehet a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére, szakértői csoportokat hozhat létre a Régiók Bizottságába delegált képviselők munkájának segítésére;
- i) eseti megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes régió szintű területfejlesztést, illetve az ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására;
- j) előzetesen véleményezi az országos, valamint a régiót érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
- k) javaslatot dolgoz ki a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésére, kezdeményezi a Kormánynál és az érintett minisztereknél intézkedés megtételét és saját forrásaival is segíti azok megvalósítását;
- l) figyelemmel kíséri a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai régióban jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik és elősegíti azok végrehajtását;
- m) koordinálja az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek fejlesztéspolitikai tevékenységét, illetve együttműködik más állami intézményekkel. Az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek a regionális fejlesztési tanács felkérésére beszámolóban tájékoztatják a tanácsot feladataik teljesítéséről, a testületek részére biztosított fejlesztési források regionális felhasználásáról;
- n) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek régiót érintő fejlesztéseit. Külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén ezen fejlesztésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol.
(2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:
(3) A regionális fejlesztési tanács a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladattal összefüggésben:
- a) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
- b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
- c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában.
- a) középtávú fejlesztési programot dolgoz ki a régió társadalmi, gazdasági fejlesztésére, és meghatározza a programban foglalt feladatok éves ütemezését, valamint a program indikátorait;
- b) a feladatok éves ütemezése alapján az éves költségvetési törvényben előirányzott decentralizált keret felhasználására finanszírozási javaslatot dolgoz ki;
- c) a finanszírozási javaslatot a miniszter koordinálásával egyezteti az érintett ágazatokért felelős miniszterekkel;
- d) megállapodást köt a Kormány döntése alapján a miniszterrel a régió programja adott évi feladatainak megvalósításához az éves költségvetési törvényben biztosított állami forrásokról és azok felhasználásáról;
- e) létrehozza a program Monitoring Bizottságát;
- f) évente beszámol a Kormánynak az előző évre ütemezett feladatok megvalósításáról, a középtávú fejlesztési program végrehajtásának alakulásáról, valamint a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.
(4) A regionális fejlesztési tanács a régióhatáron túlterjedő egyes fejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.
(5) A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túlmenően az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, illetve érintettség esetén a Fővárosi Önkormányzat megállapodhatnak, hogy mely további feladatot látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.
(6) A regionális fejlesztési tanács tagjai:
- a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei;
- b) a Kormány részéről a miniszter képviselője, valamint a Kormány által meghatározott további nyolc képviselő;
- c) az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője;
- d) a tanács illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei;
- e) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke; továbbá a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében:
- f) a Kormány képviselője;
- g) a főpolgármester vagy képviselője;
- h) a fővárosi kerületi önkormányzatok egy képviselője, valamint
- i) a régió többcélú kistérségi társulásainak, illetve kistérségi fejlesztési tanácsainak további legfeljebb kettő képviselője.
(7) A miniszter képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottja látja el. Az állandó megbízottat csak a megbízó miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti.
(7a) A Kormány által meghatározott képviselők helyettesítésének rendjét a Kormány állapítja meg.
(7b) Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv közreműködésével gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok közötti egyeztetés rendszerét.
(7c) A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező, napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat.
(8) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon a régió területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és a regionális fejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(9) A tanácskozási joggal rendelkezők az elfogadott napirend tárgyalása során felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel és kifejthetik a véleményüket. E bekezdés szabályai alkalmazandók a kistérségi fejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács esetében is.
(10) A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások elnökei részvételével megyénként kistérségi fórum működik. A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások a regionális fejlesztési tanács napirendjeivel kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket. A kistérségi fórum állásfoglalását a regionális fejlesztési tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a delegált képviselő ismerteti. A kistérségi fórum választja meg a (6) bekezdés c) és i) pontjában foglalt képviselőket. A képviselők személyére javaslatot tesz a megyei területfejlesztési tanács elnöke, javaslatot tehet a kistérségi fórum bármely tagja. A jelölt képviselővé választásához a fórum tagjai több mint felének támogató szavazata szükséges.
(11) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén – amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi – a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 17. § (2) bekezdésének f) pontját érintő kérdésben két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.
(12) A regionális fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai sorából elnököt és társelnököt (társelnököket) választ. Az elnök megbízatása az önkormányzati választásokat követően a regionális fejlesztési tanács alakuló ülésének összehívásáig tart.
(13) A regionális fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok és az illetékes térségi fejlesztési tanács részvételét a tanács munkájában.
(14) A regionális fejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról
- a) a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei a megyei területfejlesztési tanácsoknak,
- b) a megyei jogú városok polgármesterei a megyei jogú város közgyűlésének, a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésnek,
- c) a miniszter képviselője az általa képviselt miniszternek,
- d) a tanács tagjai a delegáló szervezetnek,
rendszeresen, de évente legalább egyszer kötelesek beszámolni.
### A területi államigazgatási szervek feladatai
18. § A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását,
- b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját.
- c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével;
- d) ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat;
- c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével;
- d) ellátja a területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat;
- e) szakhatóságként közreműködik a területrendezési tervekben szereplő külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények hatósági engedélyezési eljárásában.
### IV. Fejezet — A TERÜLETFEJLESZTÉSÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI
### A területfejlesztést segítő pénzügyi eszközök
### A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök
20. § (1) A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- a) a területfejlesztési célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,
- b) a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények,
- c) a kistérségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.
- c) a térségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.
(3) A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon
- a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok,
- b) az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra biztosított kerete,
- b) az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források,
- c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei,
- d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és céltámogatások
- d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató céltámogatások
rendszere.
(4) A területfejlesztés térségi eszközei:
- a) az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,
- b) az önkormányzati szabályozás keretében működő, az önkormányzatok infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzeszköz,
- b)
- c) a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények,
- d) a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott támogatási előirányzatoknak a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt meghatározott része,
- e) címzett és céltámogatások meghatározott része,
- f) a céljellegű decentralizált támogatások.
- d)
- e)
- f)
(5) A területfejlesztés egyéb eszközei:
⋯ 12 változatlan sor ⋯
- h) a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,
- i) a művelődési és közoktatás-politikában.
### A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat- és forráskoordináció
### A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat– és forráskoordináció
21/A. § (1) A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása – az érintett miniszterek együttműködésével – a miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(3) A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a miniszter – a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv előkészítése mellett – jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.
### Vállalkozási övezetek és ipari parkok működése
### Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése
22. § (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében vállalkozási övezetet hozhat létre az ipari szerkezetátalakítás térségeiben (tartós szerkezeti problémákkal küzdő térségekben), illetve a gazdasági szerkezetátalakítás szempontjából meghatározó térségekben.
22. § (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre.
(2) A vállalkozási övezetekben a területfejlesztési célok érdekében – külön törvényben meghatározott – pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(2) A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(3) Önkormányzatok és kistérségi társulások sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.
(3) Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.
### V. Fejezet — A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.
(3) A területrendezési terv tartalmazza továbbá:
(3) A területrendezési terv tartalmazza
- a) a térségi műszaki-infrastrukturális rendszerek térbeli rendjét;
- b) a térség hosszú távú területi szerkezetét;
- c) az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását;
- d) a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat;
- e) területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;
- f) a sporttal kapcsolatos térségi feladatokat.
- a) a térségi szerkezeti tervet,
- b) a térségi övezeti tervlapokat és
- c) a területrendezési szabályozási előírásokat.
(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat.
(5)
(6) A területrendezési terv (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatainak tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minőségének térségi szempontjait.
(6) A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.
(7) A területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabályok állapítják meg.
(7)
23/A. § (1) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során
- a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;
- b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/–10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében (2. számú rajzi mellékletében) ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
- c) az országos övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni.
- b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/–10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
- c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni.
(2) A településrendezési tervek készítése során
- a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;
- b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/–5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
- c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/–5%-kal változhat;
- c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/–5%-kal változhat;
- d) kiemelt térségi vagy megyei terv hiányában az Országos Területrendezési Terv előírásait a kiemelt térségi és megyei terv készítésére vonatkozó szabályok szerint [az (1) bekezdésben foglaltak szerint] kell érvényesíteni.
(3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék, illetve települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.
(4) Az országos terület-felhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülnie.
(4) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.
(5) Az országos övezetek határait a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervekben az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell kijelölni.
(5)
(6) A megyei területrendezési tervben a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetét, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét, az együtt tervezhető térségek övezetét, a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét, a történeti települési terület övezetét, a földtani veszélyforrás területe övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét, valamint a széleróziónak kitett terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
### A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok
23/C. § (1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint az érdekelt egyesületekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.
23/C. § (1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.
(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit a területrendezési terv tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott digitális formában kell elkészíteni.
(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.
(2) Határ menti térségek esetében az egyeztetésbe a területrendezésért felelős minisztert és – a külpolitikáért felelős miniszter útján – a szomszédos országok területrendezésért felelős szerveit is be kell vonni.
(2) Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni – a külpolitikáért felelős miniszter útján – a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.
(3) A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért felelős miniszternek.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(5) A megyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.
(6) A megyei önkormányzat a terv elfogadásáról szóló rendeletét a kihirdetéstől számított 15 napon belül megküldi a területrendezésért felelős miniszternek az (1a) bekezdésben foglaltak szerint készült tervi mellékletekkel együtt.
(6)
(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával, az állami főépítész szakvéleményével és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.
(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek.
### A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek
23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.
(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a területcsere az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.
(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül kell elbírálni. A (3) bekezdés szerinti eljárás esetében az ügyintézési határidő harminc nap.
(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet harminc napon belül kell elbírálni.
(6) Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) soron kívül bírálja el.
(6) Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a törvényszék soron kívül bírálja el.
(7) Az állami főépítész a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.
(7) Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.
(8) Az állami főépítész – felkérésre – állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.
23/E. § (1) A 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területrendezési terveinek előkészítő fázisát követően a külön jogszabályban meghatározott döntéstől a területrendezési terv elfogadásáig – de legfeljebb 2 évig – az érintett települések, településrendezési tevékenységük során (beleértve a korábbi tervek módosítását és elfogadását is) a beépítésre szánt területük kiterjedését a hatályos településrendezési eszközeikben rögzítettekhez képest nem növelhetik.
(9) A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket – az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye birtokában – a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése miatt felmerülő kártalanítási ügyekben a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.
23/E. § A területrendezési terveket legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.
### Területi információs rendszer
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(2) A tervezés folyamatáról és a tervek elfogadásáról tényközlő és általános ismertető híradást kell közzétenni az érintett térségi, szükség esetén országos tömegtájékoztatási eszközökben.
(3) A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg. A területrendezési tervek szakmai tartalmának elbírálását a külön jogszabályban meghatározott tervtanácsok végzik.
(3) A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg.
### Területrendezési tervezési tevékenység
⋯ 19 változatlan sor ⋯
- a) a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;
- b) a kedvezményezett területek besorolását;
- c) a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok jogállásának és tevékenységének részletes szabályait;
- c) a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- d) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;
- e) a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait;
- e) a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;
- f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait;
- g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.
- h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét;
- i) a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulás mértékét és felhasználásának módját;
- j) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;
- j)
- k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait;
- k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait, valamint a pénzeszközök felhasználásának részletes szabályait,
- l) a területfejlesztés intézményeinek a fejlesztési elképzelések összegyűjtésével, számbavételével, megvalósításának kidolgozásával, és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos feladatait és eljárás rendjét;
- m) a kistérségi fejlesztési tanácsok szakmai munkaszervezetei (szolgáltató irodák) létrehozásának, valamint működésének részletes szabályait;
- n) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatait, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjét, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályait;
- o) a regionális fejlesztési tanácsokkal a régió társadalmi, gazdasági fejlesztése érdekében kötendő megállapodások részletes szabályait;
- m) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjét;
- n) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, a kistérségi, térségi és regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét;
- o) a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
- p) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat-köteles eljárások körét, a területi hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályait és tartalmi követelményeit;
- q) az országos és a térségi műszaki infrastruktúrahálózatoknak a területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- r) a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv vagy szervek kijelölését,
- s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését,
- r) a kormányzati területfejlesztési és területrendezési feladatokért felelős szerv vagy szervek kijelölését;
- s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;
- t) a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
- v) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;
⋯ 8 változatlan sor ⋯
- f) a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait,
- g) a 12. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok feladatait és működésük részletes szabályait.
(3)
(4) A regionális fejlesztési tanács a megalakulása időpontjától jogutódja a megalakulása előtt ugyanazon tervezési-statisztikai régióban működő regionális fejlesztési tanácsnak. Amennyiben az újonnan megalakult regionális fejlesztési tanács működési területe eltér az előző regionális fejlesztési tanács működési területétől, az érintett felálló regionális fejlesztési tanácsok a jogutódlásról a megalakulásuktól számított 90 napon belül állapodnak meg. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács.
(5) A miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a tanácsok működéséről.
(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.
(6)
(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a tervtanács működésének szabályait rendeletben állapítsa meg.
(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a területrendezési feladatok előirányzat felhasználásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
28. § (1) A megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a regionális fejlesztési ügynökség a megszűnő regionális fejlesztési tanácsok és megyei területfejlesztési tanácsok könyveiben 2011. december 31-én szereplő értéken, térítésmentesen a magyar állam tulajdonába kerül.
(3) A megszűnő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a főváros területi érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzata, Pest megye területi érintettsége esetén a Pest Megyei Önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél Budapest Főváros Önkormányzata vagy Pest megye kizárólagos területi érintettsége nem állapítható meg, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat egyetemleges jogutódok.