Tao tv. — mi változott? 2024. november 29.

A 2024. szeptember 1. és 2024. november 29. között hatályba lépett módosítások. 36 sor került be, 39 sor került ki.

← Előző módosítás (2024. szeptember 1.)Következő módosítás (2024. december 29.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 100 változatlan sor ⋯

- c) meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy

- d) az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás;

- 3. azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör;

- 3a. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás;

- 3a. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) szerinti állami támogatás;

- 4. árbevétel:

- a) a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,

- b) hitelintézetnél, valamint pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

⋯ 71 változatlan sor ⋯

- 23b. kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;

- 23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint – szükség esetén – a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;

- 23/d. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkei alapján megillető támogatás;

- 23/e. kutatás-fejlesztési megállapodás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás;

- 23/f. közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;

- 23/g. kutató-fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztő;

⋯ 287 változatlan sor ⋯

(8a) Az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezményt tőkeemelésre tekintettel akkor veheti igénybe, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban az (1) bekezdés m) pontja szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította.

(8b) Az (1) bekezdés m) pontja szerint az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8b) Az (1) bekezdés m) pontja szerint az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8c) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentő tételt a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel keletkező bekerülési érték növekményre alkalmazza, a csökkentést ez esetben is a részesedés szerzésének adóévét követő harmadik adóévben érvényesítheti utoljára az (1) bekezdés m) pontja szerinti korlátra figyelemmel, azzal, hogy a még nem érvényesített részleteket arányosan növelheti a bekerülési érték növekményével.

(8d) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8d) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8e) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolása esetén, a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentés érvényesítésére rendelkezésre álló adóévben, adóévekben az (1) bekezdés m) pontja szerinti összeget a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell megállapítani.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

- a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül,

- b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

- c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

- b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

- c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

(13)

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(16a) Ha a (16) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a lekötött tartalék nem elismert feloldására, vagy a lekötésének adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.

(17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. E rendelkezésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell.

(17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. E rendelkezésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell.

(18) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

végezte.

(20) Az (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(21) Az (1) bekezdés w) pontjában foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(30) Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja akkor alkalmazható, ha az épület olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, továbbá, akinek lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy akinek a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja nem alkalmazható, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.

(31) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(31) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(32)

⋯ 379 változatlan sor ⋯

- a) ha az adózó a külföldi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket,

- b) ha a kifizetést az adózó teljesíti és az adózóban részesedéssel rendelkező külföldi személy adójogrendszerében a költség, ráfordítás társasági adóalapból vagy annak megfeleltethető adóalapból történő levonását nem tagadják meg, akkor az adózó nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti költség, ráfordítás figyelembevétele, adózás előtti eredmény csökkentése elszámolható a figyelembevételt, a csökkentést követő adóévekben az érintett különbséghez kapcsolódóan felmerülő, a 4. § 57. pont g) alpontja szerinti államok társasági adóra vagy annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevétellel szemben.

(2) A 4. § 57. pont a)–f) alpontja szerinti esetekben, ha a kifizetést az adózó teljesíti, akkor az adózó nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást.

(3) A 4. § 57. pont a) és e) alpontja szerinti esetekben, ha a kifizetésben az adózó részesül, és a kifizetést teljesítő adójogrendszerében a levonást nem tagadják meg, akkor az adózó adóalapjában a kifizetést figyelembe kell venni.

⋯ 391 változatlan sor ⋯

(4) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

- b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

- b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható,, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

(5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha

⋯ 132 változatlan sor ⋯

- ad) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

- ae) képzéssel összefüggő feladatokra,

- af) az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségeinek támogatására;

- ag) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;

- b) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is – részére

- ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

- bb) a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására – kivéve, ha a látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz –,

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- cb) a cc) alpontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

- cc) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

- cd) képzéssel összefüggő feladatokra – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikkével összhangban képzési támogatásként nyújtható –,

- ce) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható –,

- ce) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható, –,

- cf) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikkével összhangban sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásként nyújtható;

- d) a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány részére

- da) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

⋯ 208 változatlan sor ⋯

(3) Az (1) bekezdés szerinti adózó az ellenérték (díj) elszámolása adóévének adóalapját a 3. számú melléklet A) rész 3. pontjában foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

### Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

⋯ 648 változatlan sor ⋯

(108) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés l) pontját és (31) bekezdését első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, figyelemmel a (112) bekezdésben foglaltakra.

(109) Az e törvény hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatás az adózó erre vonatkozó választása és adóbevallásban benyújtott nyilatkozata szerint a Válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban is igénybe vehető, figyelemmel a (110)–(113) bekezdésekre, valamint a 4. számú mellékletre.

(109)

(110) A (109) bekezdés szerinti választás első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévről a (109) bekezdés hatálybalépését követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában alkalmazható.

(110)

(111) A (110) bekezdéstől eltérően e törvény 7. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében a (109) bekezdést első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában lehet alkalmazni, figyelemmel a (112) bekezdésben foglaltakra.

(111)

(112) E bekezdés hatálybalépését megelőzően, de 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallását illetően az e törvény 7. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében az adózónak önellenőrzést kell benyújtania.

(113) A (109) bekezdés szerinti adózói választás és nyilatkozat utoljára a Válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig benyújtott adóbevallásban tehető meg.

(113)

(114) A 29/A. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó, a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tételt, illetve a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteségét legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalapnak a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százalékáig számolhatja el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. E rendelkezés az adózó választása szerint első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazható.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(117) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 18/b. pontját a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.

(118) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 22/G. § szerinti adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazható.

(119) Az adózó a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig utólag bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a 4. § 5. pontjában foglalt rendelkezésnek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(123) A (119)–(122) bekezdésben foglaltak alátámasztása céljából az adózó külön nyilvántartást vezet.

(124) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 5. pont i) alpontja szerinti értékcsökkenés az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévre alkalmazható.

(125) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontját az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

29/B. § (1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e §-ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

(2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettséget csökkentő tételként – veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben. Az adózó a csökkentést elsőként a 2017. első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettség vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe.

⋯ 324 változatlan sor ⋯

### Jogharmonizációs záradék

30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. § (1) bekezdés a)–j) pontja, (1a)–(19) bekezdése, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikke, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) és c) pontja, 22/B. § (1) bekezdés a)–j) pontja, (1a)–(19) bekezdése, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikke, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/B. § (1) E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése

⋯ 10 változatlan sor ⋯

30/E. § E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5. akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

30/F. § (1) A 4. § 2a. pontja, 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (1)–(11) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 34. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/F. § (1) A 4. § 2a. pontja, 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (1)–(11) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 33. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) A 4. § 11a. pontja, 29a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (12)–(17) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38a. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 35. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) A 4. § 11a. pontja, 29a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (12)–(17) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38a. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 34. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/G. § E törvény 26/A. § (8)–(13) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/H. § E törvény 29/A. § (109)–(113) bekezdése alapján az adózó erre vonatkozó választása és adóbevallásban benyújtott nyilatkozata szerint igénybe vett támogatás a Válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül.

#### 30/H. §

30/I. § (1) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bd) alpontja és d) pont dc) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége kivételével – hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, vagy a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházás, felújítás tekintetében nem teljesülnek a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény, vagy a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei, az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Bizottság SA.31722 (2011/N), SA.46615 (2016/N), SA.48265 (2017/N) és SA.104802 (2022/N) számú határozata hatálya alá tartozik.

(2) A 22/C. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja, és d) pont de) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, a képzéssel összefüggő feladatokra nyújtott támogatás a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 5. cikkével összhangban képzési támogatásként nyújtható.

(2) A 22/C. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja, és d) pont de) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, a képzéssel összefüggő feladatokra nyújtott támogatás a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 31. cikkével összhangban képzési támogatásként nyújtható.

(3) A 22/C. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja alkalmazásában minden esetben, a 22/C. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja, és d) pont dg) alpontja alkalmazásában, amennyiben

(3) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja, b) pont bg) alpontja és d) pont dg) alpontja szerinti jogcímeken nyújtott támogatás nem minősül a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásnak, amennyiben a támogatással érintett sportcélú ingatlan tekintetében teljesülnek

- a) a támogatással érintett sportcélú ingatlan tekintetében nem teljesülnek a korlátozott gazdasági célú létesítmény feltételei, vagy

- b) a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei,

- a) a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény feltételei, vagy

- b) a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei.

az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikkével összhangban sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásként nyújtható.

30/J. § A 3. számú melléklet B) rész 9. pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

30/K. § A 4. § 25a. pontja, a 22/B. § (1) bekezdés k) pontja és (20)–(35) bekezdése szerint igénybe vett támogatás a Válságközlemény 2.8. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

30/M. § A 22/H. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 41. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/N. § E törvény 22. § (1)–(12) bekezdése szerinti támogatás a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 (2024/N) számú határozattal meghosszabbított és módosított SA.50768 (2018/N) számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.

31. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

- a) a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.);

⋯ 33 változatlan sor ⋯

- f) tenyészállatok esetében,

- g) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz esetében,

- h) a közúti személyszállításhoz használt járműveknél.

- i) a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén.

- 5/a. Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

- 5/b. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja és 177. § (50) bekezdése szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.

- 6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

⋯ 249 változatlan sor ⋯

### 4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

#### A 29/A. § (109)–(113) bekezdése szerinti támogatáshoz kapcsolódó szabályok

- 1. E törvény 29/A. § (109)–(113) bekezdése szerint a Válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival, és a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül.

- 2. Az 1. pont szerinti támogatást az adózó akkor veheti igénybe, amennyiben működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik és erről adóbevallásában nyilatkozatot tesz.

- 3. Nem veheti igénybe az 1. pont szerinti támogatást a Válságközlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a Válságközlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó személy, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett személy, valamint az ilyen személy meghatározó befolyása alatt levő személy.

- 4. Nem vehet igénybe az 1. pont szerinti támogatást az adózó a 3. pont szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységéhez, ha az 1. pont szerinti támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.

- 5. Az 1. pont szerinti támogatás támogatástartalma a Válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt adózónként – az adózó kapcsolt vállalkozásainak adatait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a Válságközlemény szerinti, euróban meghatározott keretnek megfelelő forintösszeget.

- 6. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén az 1. pont szerinti támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet sem az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás, sem az azokban meghatározott legmagasabb támogatási összeg túllépéséhez.

- 7. Ha az 1. pont szerinti támogatás mellett az adózó eltérő elszámolható költségek vonatkozásában az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű (de minimis) támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatást és az 1. pont szerinti támogatást nem kell egybeszámítani az 5. pont szerinti felső határt illetően. Ha az 1. pont szerinti támogatás mellett az adózó azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű (de minimis) támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet az 5. pont szerinti felső határ túllépéséhez.

- 8. Az 1. pont szerinti támogatás akkor halmozható az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a rendkívüli események által közvetlenül okozott adózói kár túlkompenzációjához.

### 5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

#### A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek

⋯ 72 változatlan sor ⋯