1996. évi LXXXI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítése érdekében az Országgyűlés a társasági adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

I. Fejezet — Alapelvek¶

1. § (1) Magyarországon a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek – a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel – e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.

(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.

(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.

(4) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állásfoglalása az irányadó.

(5) E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát a számvitelről szóló törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint összeállító adózó e törvényt az IFRS-ek rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban értelmezi és alkalmazza, kivéve, ha e törvény valamely rendelkezése ezen adózók vonatkozásában kifejezetten utal a számvitelről szóló törvény valamely rendelkezésének alkalmazására. Az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

A társasági adó alanya¶

2. § (1) A társasági adó alanya a (2)–(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott személy, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

• a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
• b) a szövetkezet,
• c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
• d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
• e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),
• f) a vízitársulat,
• g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
• h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon,
• i) az európai területi társulás,
• j) az egyéni cég,
• k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
• l) a vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány.
• m) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény szerinti HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN).

(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.

(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha

• a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);
• b) belföldön sportfióktelepen keresztül végez tevékenységet;
• c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).

(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.

(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a kezelt vagyon.

(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel belföldi illetőségű adózónak minősül a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik a (2)–(4) és (6) bekezdés hatálya alá, ha e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező szervezet (önmagában vagy e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező kapcsolt vállalkozásával együttesen)

• a) a szavazati jogai 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,
• b) a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy
• c) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

és az a)–c) pont szerinti személy olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti.

(8) Nem minősül a (7) bekezdés szerinti belföldi illetőségű adózónak az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.

Csoportos társasági adóalany¶

2/A. § (1) Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két, a (2) bekezdésben meghatározott személy által létrehozott csoportos társasági adóalany.

(2) A csoportos társasági adóalany tagja (a továbbiakban: csoporttag) a gazdasági társaság a nonprofit gazdasági társaság kivételével, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet kivételével, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, ha

• a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,
• b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,
• c) a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik.

(3) A csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, amelyek között

• a) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy
• b) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag, leendő csoporttag a másik csoporttagban, leendő csoporttagban vagy más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.

(4) Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.

(5) Csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett szavazati jogát egybe kell számítani.

Teljes körű és korlátozott adókötelezettség¶

3. § (1) A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).

(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Fogalmak¶

4. § E törvény alkalmazásában

• 1. azonos vagy hasonló tevékenység: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos TEÁOR szerint ugyanazon szakágazatba sorolt tevékenység;
• 1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;
• 2. adózó: a 2. § (2)–(4), (6) és (7) bekezdése szerinti belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany;
• 2a. alternatív beruházás, felújítás: a 22/E. § alkalmazásában az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely
• a) megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,
• b) az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,
• c) meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy
• d) az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás;
• 3. azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör;
• 3a. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) szerinti állami támogatás;
• 4. árbevétel:
• a) a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,
• b) hitelintézetnél, valamint pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,
• c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,
• d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,
• e) az a) alpontban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével, növelve az e törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,
• f) a b)–d) alpontokban foglaltaktól eltérően az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál a helyi adókról szóló törvény „Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozóra vonatkozó sajátos rendelkezések” című alcíme alatt meghatározott nettó árbevétel;
• 4/a. behajthatatlan követelés: az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;
• 5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel vagy határokon átnyúló átalakulás következtében belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját, illetve a cégbírósági bejegyzés napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;
• 5a. bejelentett immateriális jószág: a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja, előállítás napjának a használatbavétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjra jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg;
• 6. belföld: Magyarország területe, ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is;
• 7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;
• 8. biológiai sokféleség: a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852/EU parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott biológiai sokféleség;
• 8a. helyreállítás: az állapotromlás forrásainak eltávolítására irányuló környezetgazdálkodási intézkedés;
• 8b. ökoszisztéma: a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852/EU parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 13. pontjában meghatározott ökoszisztéma;
• 8c. rehabilitáció: olyan környezetgazdálkodási intézkedés, amelynek célja az ökoszisztéma működésének helyreállítása a leromlott területen, amely esetében a cél az ökoszisztéma-szolgáltatás megújítása és folyamatos biztosítása, nem pedig a kijelölt természetes vagy féltermészetes referencia-ökoszisztéma biológiai sokfélesége és integritása;
• 8d. természetalapú megoldás: a természetes vagy módosított szárazföldi vagy édesvízi ökoszisztéma védelmére, megőrzésére, helyreállítására, fenntartható használatára és kezelésére irányuló olyan intézkedés, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokat orvosolja és egyidejűleg javítja az emberi jólétet és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat;
• 8e. visszaállítás: az ökoszisztéma helyreállítása elősegítésének folyamata, amelynek célja a biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztéma ellenálló képességének – különösen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének – növelése, azzal, hogy az ökoszisztéma visszaállítása magában foglalja különösen az ökoszisztéma állapotának javítása érdekében hozott intézkedéseket és az olyan ökoszisztéma újjáteremtését vagy helyreállítását, amelyben ez az állapot megszűnt, valamint az ökoszisztéma éghajlatváltozásnak való ellenálló képességének és alkalmazkodásának javítását;
• 9. bizalmi vagyonkezelési szerződés: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszonyt szabályozó szerződés és egyoldalú jognyilatkozat;
• 9/a. beszámoló: a számvitelről szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;
• 10.
• 10/a. bizalmi vagyonkezelő: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony keretében átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is;
• 10/b. elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
• a) rendszeresen működik,
• b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
• c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;
• 10c. elektromos töltőállomás: olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére;
• 11. ellenőrzött külföldi társaság:
• a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, abban az adóévében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet az illetősége szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által ténylegesen megfizetett, társasági adónak megfelelő adót, valamint
• b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adót, azzal, hogy
• c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely abban az adóévében, amelyben kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet az adózó igazol,
• d) a c) pont alkalmazásában egy jogügylet vagy jogügyletek sorozata akkor nem valódi, ha da) elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre, és db) a külföldi személynél vagy a külföldi telephelynél nem lennének a jövedelemszerzéshez kapcsolódó eszközök és kockázatok, ha egy belföldi illetőségű adózó nem látná el mindazokat a jelentős személyi funkciókat, amelyek az említett eszközök és kockázatok szempontjából lényegesek, és amelyek nagymértékben hozzájárulnak a külföldi személy vagy a külföldi telephely jövedelemszerzéséhez,
• e) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy vagy külföldi telephely abban az adóévében, ea) amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti eredménye a 243.952.500 forint összeghatárt meg nem haladó nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelme a 24.395.250 forint forint összeghatárt meg nem haladó nyereség, vagy eb) amelyben a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti állam jogszabályai alapján megállapított adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát,
• f) az e) pont ea) alpontja alkalmazásában nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelemnek minősül fa) a kamat, fb) a pénzügyi eszközből származó jövedelem, fc) a szellemi alkotások jogából származó jövedelem, fd) a részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem, fe) a pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem, ff) a biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem, fg) az a jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára történő értékesítéséből, kapcsolt vállalkozásoktól történő beszerzéséből származik, amennyiben az ilyen jövedelmet szerző személy ahhoz kapcsolódva nem, vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket,
• g) az e) pont eb) pontja alkalmazásában a működési költségek nem foglalják magukban a külföldi személy adóügyi illetősége, a külföldi telephely fekvése szerinti ország határain kívül értékesített áruk bekerülési értékét, valamint a kapcsolt vállalkozások részére teljesített kifizetések alapján elszámolt költséget, ráfordítást,
• h) az a) pont alkalmazásában nem kell figyelembe venni a külföldi személy olyan állandó telephelyét, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles,
• i) a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az e) pont szerint az a külföldi személy, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel és az a külföldi telephely, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik;
• 11a. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor;
• 12. előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elő;
• 12a. élőzenei szolgáltatás: a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével – rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján – nyújtott zeneszolgáltatás;
• 13. bizalmi vagyonrendelő: az a személy, amely a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony keretében vagyont vagyonkezelésre ad át;
• 14. kezelt vagyon: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon;
• 15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja;
• 16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont;
• 16/a. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek;
• 16/b. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;
• 16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: alapítóval vagy fenntartóval a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább három évre szóló megállapodás;
• 17. független képviselő: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselő olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenőrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a képviselő viseli;
• 17/a. induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;
• 18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
• 18/a. ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben 1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és 2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását azzal, hogy
• a) beszámoló alatt az adóévre vonatkozó, a naptári év (első ízben 2011.) május 31-éig rendelkezésre álló beszámolót kell érteni,
• b) az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe, nyilatkozat hiányában a 2. pontban szereplő feltétel bekövetkezését kell vélelmezni,
• c) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását,
• d) e rendelkezések az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak,
• e) nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a c) pont szerinti tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben.
• 18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben az adózóban fennálló részesedésének tag általi értékesítését, kivezetését megelőző utolsó mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolóban az eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék azzal, hogy amennyiben az adózó a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe vennie;
• 18/c. termőföldből átminősített ingatlan: a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt adóéven keresztül az a külterületi ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt adóévvel megelőzően került sor;
• 19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton ,,ipari park'' minősítést kap;
• 20. jogdíj:
• a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
• b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
• c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;
• 21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;
• 22.
• 23. kapcsolt vállalkozás:
• a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
• b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
• c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
• d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
• e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
• f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
• g) az a)–c) alpontban foglaltakat kiegészítve akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, vagy ha az adózóban és más személyben harmadik személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésre, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedésre, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedésre jogosult, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni, gb) a 2. § (7) bekezdés és a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;
• 23a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt, ha
• a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,
• b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
• c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,

feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;

• 23b. kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, továbbá a leválás, feltéve, hogy a jogügyletet, leválást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani;
• 23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint – szükség esetén – a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;
• 23/d. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkei alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásokat megillető támogatás;
• 23/e. kutatás-fejlesztési megállapodás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás;
• 23/f. közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;
• 23/g. kutató-fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztő;
• 23/h. alapkutatás: a 22/G. § alkalmazásában kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;
• 23/i. alkalmazott (ipari) kutatás: a 22/G. § alkalmazásában tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideértve például a digitális iparágakat és technológiákat, továbbá komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és a prototípusok megépítését, valamint kísérleti sorozatok gyártását, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges);
• 23/j. kísérleti fejlesztés: a 22/G. § alkalmazásában a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, amelyek lehetnek digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideérve a digitális iparágakat és technológiákat, az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységeket, új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozását, illetve kiállítását, tesztelését és jóváhagyását, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése; továbbá a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztését, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek);
• 24. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;
• 24/a. munkahelyi óvoda: olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja;
• 25. munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely vármegyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik;
• 25a.
• 26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;
• 27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;
• 28. önálló környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, amely a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti célt szolgál;
• 28/a. országos érdekképviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett egyesületek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző vármegyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;
• 28/b. osztalék: az a bevétel, amelynek összegét az annak fizetésére (juttatására) kötelezett nem számolja el adózás előtti eredménye terhére ráfordításként és
• a) a számvitelről szóló törvény szerint kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel,
• b) a kezelt vagyon kedvezményezettjeként a kezelt vagyonból történő vagyonkiadás vagy hozamkiadás következtében megszerzett bevétel, vagy
• c) az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az a) és b) alpont szerinti bevételnek megfeleltethető összeg;
• 28c. önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;
• 29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek és pénzügyi műveletek bevételei, továbbá az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az adóévre vonatkozó beszámolóban az adózás előtti eredmény javára (bevételként, nyereségjellegű különbözetként) elszámolt összeg, ideértve a megszűnt tevékenységek eredmény javára elszámolt összegét is;
• 29a. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;
• 30. korai fázisú vállalkozás: a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy, feltéve, hogy megfelel a nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak és azon túlmenően
• a) a korai fázisú vállalkozásban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri vagy meghaladja a két főt,
• b) a korai fázisú vállalkozás nem minősül a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának a kedvezmény igénybevételének adóéveiben;
• 30/a. szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;
• 30/b. szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott projekttársaság;
• 30/c. szabályozott ingatlanbefektetési társaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;
• 30/d. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy;
• 31. szabad vállalkozási zóna: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;
• 31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;
• 31/b. személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;
• 31/c. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;
• 31d. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;
• 31e. szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza;
• 32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység;
• 32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely
• a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
• b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;
• 33. telephely:
• a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,
• b) az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység (a továbbiakban együtt: építkezés) helye – ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet is – abban az esetben, ha időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerződésen alapulnak, vagy különböző személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képező építkezések egy építkezési területnek minősülnek,
• c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni belföldön lévő természeti erőforrás közvetlen hasznosítása esetén,
• d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, nyugdíjalapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy amely az alapítása szerinti államban alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,
• e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni – kivéve, ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi – azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön – és e jogával rendszeresen él –, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,
• f) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az előző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében más személy – a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével – belföldön felmerülő kockázatokra köt biztosítást,
• g) nem minősül telephelynek: 1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény, 2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése, 3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyűjtési célú fenntartása, 4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából való fenntartása, 5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el,
• h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;
• i) a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni,
• j) a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának;
• 33a. tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás: olyan beruházás, amelynek célja gyártási kapacitás létrehozása
• a) az Európai Bizottságnak az „Állami támogatásokra vonatkozó keret a tisztaipar-megállapodás támogatása céljából” című, 2025. július 4-i, C/2025/3602 számú közleménye (a továbbiakban: CISAF Közlemény) II. mellékletében felsorolt végtermékek és főbb egyedi alkotóelemek előállításához, ideértve a másodlagos nyersanyag igénybevételével történő előállítást is,
• b) olyan új vagy hasznosított kritikus fontosságú nyersanyag előállításához, amely az a) alpontban említett végtermékek vagy főbb egyedi alkotóelemek előállításához szükséges;
• 34. természeti erőforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom;
• 34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;
• 34b. uniós szabvány:
• a) olyan kötelező uniós szabvány, amely meghatározza az egyes vállalkozások által környezeti szempontból elérendő szinteket, kivéve az uniós szinten meghatározott olyan normákat vagy célokat, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, de az egyes vállalkozásokra nézve nem, vagy
• b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban határozták meg, akkor azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat elérték;
• 35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;
• 35a.
• 36.
• 37. vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény alapján vagyonkezelő alapítványként vagy közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;
• 38. villamosenergia-tároló: a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-tároló;
• 39.
• 40. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) által egyéni cégként meghatározott jogalany.
• 40a. hivatásos sportoló: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (4) bekezdésében meghatározott, a látvány-csapatsportnak minősülő sportágban foglalkoztatott sportoló azzal, hogy az általa jövedelemszerző foglalkoztatásban és díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásként folytatott sporttevékenység hivatásos sporttevékenységnek minősül, amennyiben a részére sporttevékenységével összefüggésben az érintett támogatási időszakban nyújtott pénzbeli juttatás – a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási költségek és szállásköltségek kivételével – meghaladja a részvételi költséget és a sportoló jövedelmének legalább 50 százalékát teszi ki, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportszervezet kötött-e egymással munkaszerződést;
• 40b. korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény: olyan sportlétesítmény, amely nem áll látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet használatában, és amely esetén a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának húsz százalékát;
• 41. látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong, valamint a röplabda sportág;
• 42. látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás, amelyik nem minősül a 43. pontban meghatározott hivatásos sportszervezetnek;
• 43. látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:
• a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában – a veterán korosztályokra kiírt versenyrendszer kivételével – részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet, vagy
• b) alsóbb bajnoki osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz. Több látvány-csapatsportban több jogi személy szervezeti egységgel (szakosztállyal) működő sportszervezet esetén az e törvényben a hivatásos sportszervezetekre előírt rendelkezéseket csak arra a jogi személy szervezeti egységre (szakosztályra) kell alkalmazni, amelyik az a)–b) pont szerinti versenyrendszerek bajnoki osztályaiban részt vesz.
• 43/a. látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány: a látvány-csapatsportban működő, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. § t) pontjában meghatározott szervezet;
• 44. látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e törvényben meghatározott jogcímeken;
• 44a. képzés: a 22/C. § alkalmazásában olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben beöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagymértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken és – a 651/2014/EU bizottsági rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelettel módosított – a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti támogatásból valósul meg;
• 44/b.
• 45. termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld;
• 46. sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető, közvetlen és kizárólagos rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják;
• 47. sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségei: az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei, ideértve különösen a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltségeket, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségeit, a bérleti díjakat, az adminisztrációval kapcsolatos költségeket, az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségek kivételével, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek;
• 47a. sportakadémia: a sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján ekként meghatározott szervezet;
• 47b.
• 47c. kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan: az olyan sportcélú ingatlan, amely esetén igazolható, hogy korlátozott vonzáskörzettel rendelkezik, látogatóinak jelentős részét az adott államon belülről vonzza és támogatása marginális hatással van a határon átnyúló beruházásokra és letelepedésekre;
• 48.
• 49. vendéglátóhely: olyan, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince, amelynek adóévi árbevételéből legalább 75 százalék a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyen, továbbá borospincében nyújtott étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik;
• 50. finanszírozási költség: a kamatráfordítás, a kamattal gazdasági értelemben egyenértékű költség, ráfordítás, valamint a finanszírozási forrás bevonásával összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, ideértve az eszköz bekerülési értéke részeként és a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján csökkentésként elszámolt összeget is, de ide nem értve az olyan finanszírozási költséget, amelynek célja hosszú távú állami infrastrukturális beruházás finanszírozása, feltéve, hogy a beruházás üzemeltetője, a finanszírozási költségek, a beruházás részét képező tárgyi eszközök és az annak kapcsán keletkező jövedelem egyaránt az Európai Unióban található, illetve merül fel;
• 51. nettó finanszírozási költség: az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit, azzal, hogy adóköteles bevételként figyelembe kell venni a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján növelésként elszámolt összeget is;
• 52. hosszú távú állami infrastrukturális beruházás: olyan, a társadalom egészének közös érdekét szolgáló tevékenység, amely jelenértéken legalább 100 millió eurónak megfelelő értékű tárgyi eszköz létrehozására, fejlesztésére, működtetésére vagy karbantartására vonatkozik;
• 53. adózási szempontból különálló adózó: olyan adózó, amely nem tagja összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoportnak, nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban más személlyel és külföldön nem rendelkezik telephellyel;
• 54. összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport: olyan gazdálkodó szervezetekből álló csoport, amelynek minden tagja teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik;
• 55. kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény: a 6. § (1)–(4) bekezdései szerinti adóalapnak a nettó finanszírozási költséggel, az e törvény szerinti értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentő tételként elszámolt összegével és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként elszámolt összeggel növelt, továbbá a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján adóalap-növelő tételként elszámolt összeggel csökkentett összege, azzal, hogy nem vehető figyelembe a hosszú távú állami infrastrukturális beruházásából származó jövedelem és az olyan jövedelem, amelyet társasági adókötelezettség nem terhel;
• 56. kamatlevonási kapacitás: az adóévi kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege;
• 57. ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek:
• a) ha olyan finanszírozás biztosítására vagy részesedésszerzés után járó hozam kifizetésére kerül sor, amely a hitel- vagy tulajdonviszonyt megtestesítő vagy származtatott eszközökre vonatkozó szabályok alapján kerülne adóztatásra, ha a jogi minősítésbeli eltérés miatt a kifizetést a kifizetést teljesítő személy az adómegállapítási időszakának végét követő legkésőbb 12 hónapon belül kezdődő adómegállapítási időszakban a társasági adóalapja vagy az annak megfeleltethető adóalapja terhére veszi figyelembe, ugyanakkor a kedvezményezett a kifizetést nem veszi figyelembe a társasági adóalapja vagy annak megfeleltethető adóalapja javára vagy feltételezhető, hogy a kifizetést a kedvezményezett jogrendszerében egy későbbi adómegállapítási időszakban nem fogják a társasági adóalap vagy az annak megfeleltethető adóalap javára figyelembe venni,
• b) ha hibrid gazdálkodó szervezet részére olyan kifizetés történik, amely a kifizetést teljesítő személy által a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül figyelembevételre olyan mértékig, amilyen mértékéig az adóztatási betudhatóság eltérő megítélése miatt a kifizetés nem kerül figyelembevételre sem a hibrid gazdálkodó szervezet, sem bármely, az abban részesedéssel rendelkező személy társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában,
• c) ha külföldi telephellyel (telephelyekkel) rendelkező személy részére harmadik személy teljesít kifizetést, amely a kifizetést teljesítő személy által a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül figyelembevételre olyan mértékig, amilyen mértékéig a kifizetést a jövedelem-felosztásra vonatkozó eltérő szabályok miatt a székhely, a telephely nem veszi figyelembe a társasági adóalapjában vagy annak megfeleltethető adóalapjában,
• d) ha önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely részére olyan kifizetés történik, amely a kifizetést teljesítő személy által a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül figyelembevételre, olyan mértékig, amilyen mértékéig a kifizetés nem kerül figyelembevételre a telephely vagy azon személy, amelyhez a telephely tartozik társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában,
• e) ha hibrid gazdálkodó szervezet olyan kifizetést teljesít, amelyet a hibrid gazdálkodó szervezet társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) vett figyelembe, olyan mértékig, amilyen mértékig a kedvezményezett a kifizetést nem veszi figyelembe a társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában, mivel a kedvezményezettre vonatkozó társasági adózási jogszabályok a kifizetést figyelmen kívül hagyják,
• f) ha a székhely és a telephely, illetve két vagy több telephely közötti névleges, társasági adóalapban vagy az annak megfeleltethető adóalapban költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) érvényesített kifizetés nem kerül figyelembevételre a kedvezményezett társasági adóalapjában vagy az annak megfeleltethető adóalapjában azért, mivel a kedvezményezettre vonatkozó társasági adózási jogszabályok a kifizetést figyelmen kívül hagyják, vagy
• g) ha az adózó olyan költséget, ráfordítást számol el, vagy olyan adóalap-csökkentést alkalmaz, amely a belföldi és a külföldi jog eltérése miatt az adózónál és egy külföldi személynél is elszámolásra kerül költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) a társasági adóalapban vagy az annak megfeleltethető adóalapban, azzal, hogy
• h) nem minősül az a) pont szerinti különbségnek, hogy ha a kifizetést teljesítő fél pénzügyi eszközök kereskedelmét üzletszerűen végzi és az átruházott pénzügyi eszközből származó mögöttes hozamot adózási szempontból úgy kezeli, mintha az a jogügyletben részes felek közül egyidejűleg többhöz tartozna az adókötelezettség megállapítása szempontjából, feltéve, hogy a rá vonatkozó adójogszabályok kötelezik arra, hogy a pénzügyi eszköz átruházásával kapcsolatos minden kapott összeget jövedelemként beszámítson,
• i) nem áll fenn az e), f) vagy g) pont szerinti különbség, addig a mértékig, ameddig van olyan, az érintett különbséghez kapcsolódó bevétel, amely az e), f) vagy g) pont szerinti államok mindegyikének társasági adóra vagy az annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevételként elszámolásra kerül,
• j) az a)–g) pont szerinti különbség csak akkor tekinthető ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségnek, ha az alapul szolgáló ügyletre kapcsolt vállalkozások között vagy strukturált jogügylet keretében kerül sor;
• 58. strukturált jogügylet: az ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbséggel járó megállapodás, amely esetében ez a különbség a megállapodás árazásának részét vagy a megállapodás célját képezte, kivéve, ha ezen tényt a megállapodásban részes fél nem ismerte vagy az elvárható gondosság mellett nem kellett ismernie és nem részesedett az abból származó adómegtakarítás értékéből;
• 59. hibrid gazdálkodó szervezet: olyan szervezet vagy struktúra, amely egy adott adójogrendszer értelmében adózó gazdálkodó szervezetnek minősül, és amelynek jövedelmét vagy költségeit, ráfordításait egy másik adójogrendszer egy vagy több másik személy jövedelmeként vagy költségeiként, ráfordításaiként kezeli;
• 60. önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely: olyan tevékenység, amelyet annak az államnak az adójogrendszere szerint, ahol az adózó belföldi illetőségűnek minősül, úgy vesznek figyelembe, mint amely külföldi állandó telephelyet keletkeztet, de az érintett külföldi adójogrendszer szabályai értelmében nem minősül állandó telephelynek.
• 61. sportfióktelep: a sportról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet.

MÁSODIK RÉSZ — A TÁRSASÁGI ADÓ¶

II. Fejezet — A társasági adókötelezettség¶

5. § (1) Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli.

(1a) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napján, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy – amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed – az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen, európai részvénytársaságként vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi.

(3a) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve nemzetközi egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.

(4) Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, az utólag készített beszámoló alapján adóévenként – a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint – megállapítja a tényleges fizetendő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetendő adónak a különbözetét.

(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell.

(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.

(7) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni.

(7a) A vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg adókötelezettségét, azzal az eltéréssel, hogy társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. A természetes személlyel mint bizalmi vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány adóbevallás helyett az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg. A kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány.

(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik.

(8a) A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a sportfióktelep, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(8b) Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a sportfióktelep, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a 9. § (2) bekezdés f) pontját, vagy a 9. § (3) bekezdés c) és d) pontját, akkor a (8a) bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást nyújt be.

(9) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik.

(10) A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt e törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.

(11) A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. A csoportos társasági adóalany adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttag olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a 6. § (12) bekezdésében meghatározott nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilvántartást a csoporttag a csoportos társasági adóalany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja.

A társasági adóalap megállapítása¶

6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

(2a) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(3) A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.

(3a) A csoportos társasági adóalany és a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozás kérelemre, az állami adó- és vámhatóság engedélyével jön létre. A csoportos társasági adóalany adókötelezettsége a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik. Csatlakozás esetén a csoporttagság a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét év közben kezdő személyt, amely esetében a csoporttagság azon a napon jön létre, amelyen a társasági adókötelezettsége egyébként megkezdődne.

(3b) A csoportos társasági adóalany megszűnik a megszüntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja.

(3c) Az adózó csoporttagsága megszűnik

• a) adókötelezettsége megszűnése napján,
• b) kilépése napján,
• c) a csoportos társasági adóalany megszűnése napján,
• d) azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek,
• e) végelszámolása, felszámolása, kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző nappal,
• f) megszűnése napján, ha az adózó végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg.

(3d) Ha a (3b) és (3c) bekezdés szerinti megszűnés időpontja nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja – a (3b) és (3c) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napján a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság még nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem jött létre. Ha a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.

(3e) A csoporttag jogutódja a csoportos társasági adóalany tagjaként alakul meg, kivéve, ha már megalakulásakor sem felel meg a tagságra előírt összes feltételnek.

(4) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a sportfióktelep, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.

(4a)

(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

• a) adóbevallásában a (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
• b) a (6)–(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

• a) az előtársasági adóévben .és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy
• b) ha a 2. § (2) bekezdés e)–h) pontja alapján adóalany, továbbá ha szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy
• c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát,
• d) ha a 2. § (2) bekezdés l) pontja vagy (6) bekezdése alapján alapján adóalany.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

• a)
• b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség;
• c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;
• d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

• a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés könyv szerinti értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,
• b) az átvevő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel,
• c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.

(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(11) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként az (5) bekezdés b) pontja szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

(12) A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által az (1)–(2a), valamint az (5)–(10) bekezdés szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a 17. § (15)–(18) bekezdése szerint. A csoporttag az (1)–(2a), valamint az (5)–(10) bekezdés szerint megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallása benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő részére nyilatkozatot tesz. A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról – csoporttagonként elkülönítve – az éves társasági adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem e törvénynek megfelelően állapította meg, vagy nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, a csoportos társasági adóalany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról haladéktalanul új nyilatkozatot tesz.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában a csoporttagok egyedi adóalapjaik megállapítása során úgy járnak el, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. Az egyedileg megállapított adóalap meghatározása során a csoporttagok között a 7. § (1) bekezdés w) és x) pontja, valamint a (18a)–(18d) bekezdése nem alkalmazható, továbbá a csoporttagok közötti ügyletek esetén a 7. § (1) bekezdés s) és t) pontja alkalmazásakor a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti.

(14) A csoporttag a (12) bekezdés szerinti egyedi adóalapja meghatározása során köteles az (5)–(11) bekezdés megfelelő alkalmazására. Az egyedi adóalap tekintetében az (5) bekezdés a) pontja alkalmazását és a (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot az érintett csoporttag vonatkozásában – az érintett csoporttag által a (12) bekezdésben meghatározottak szerint adott nyilatkozat alapján – a csoportképviselő választja és teszi meg. Amennyiben a csoporttag egyedi adóalapja az (5) bekezdés a) pontja szerint kerül megállapításra, akkor az (1)–(2a) bekezdés szerint megállapított negatív összegre a 17. § alkalmazandó.

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek¶

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

• a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből – a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve – az adózó döntése szerinti összeg,
• b) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg,
• c) a jogdíjra jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) és (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,
• cs) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál érvényesíthető terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét;
• d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor – kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)–(15) bekezdésében előírt feltételek –, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,
• dz) a bejelentett részesedés (ideértve a bejelentett részesedés nyilvántartásba vételétől számított egy éven belüli könyvekből történő részbeni kivezetése esetén a részbeni kivezetés után megmaradó részesedést) értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,
• dzs) az adózó
• a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
• b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pont a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,
• e) a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy
• ea) az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és
• eb) a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az (1) bekezdés c) pontját, figyelemmel a (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,
• f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,
• g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén 1. az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), 2. az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyleteinek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe,
• gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) 1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, 2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivonás következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, azzal hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összegig vehető figyelembe, 3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,
• h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség [ideértve a kivezetett részesedés kapcsán – a kedvezményezett részesedéscsere során – a 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja alapján elszámolt összeget is], ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,
• i) a szakképzésről szóló törvény alapján
• ia) szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a,
• ib) folytatott szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga megszerzését követően az ia) alpont szerinti tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy, a (3) bekezdésben meghatározott, korábban álláskereső személy, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó, annak költségenkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban álláskereső magánszemély alkalmazása óta, illetve azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban álláskereső magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,
• j) a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés w) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – összegből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét,
• k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig
• ka)
• kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,
• kc) az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében,
• l) az adózó választása szerint az elektromos töltőállomás bekerülési értéke a beruházás befejezésének adóévében figyelemmel a (31) bekezdésre,
• ly) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,
• m) a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a (8)–(8e) bekezdésben foglaltakra,
• n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,
• ny) legfeljebb az adóévet megelőző adóévben (adóévekben) a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján alkalmazott adóalap-növelő tételnek az adóévet megelőzően e rendelkezés szerint az adózó vagy jogelődje, valamint az átruházó társaság által figyelembe nem vett része, azzal, hogy az e rendelkezés szerint csökkentésként figyelembe vett összeg nem haladhatja meg az adóévi kamatlevonási kapacitás összegét,
• o) a társasház, a társasüdülő (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett olyan jövedelemből való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint az adót megfizette, továbbá a kezelt vagyon, az alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány által megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított, tartós befektetésből származó jövedelem,
• p) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,
• q) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,
• r) a bírságnak, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg,
• s) a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (14), (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,
• sz) a műemlék ingatlan (ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet) karbantartásának az adóévben elszámolt költsége, ráfordítása az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan – törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra,
• t) a (17)–(18d) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével, illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,
• ty) a műemlék ingatlant (ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet) érintő, kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló törvény szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, illetve a (26a) bekezdés szerinti vagyoni betét beszerzése esetén a bekerülési érték kétszerese, továbbá a számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, felújítás adóévi bekerülési értéke tárgyévi növekedésének kétszerese, ha a beruházás, felújítás az adóévben nem fejeződik be, illetve a beruházás, felújítás korábbiakban adóalap-csökkentésként fel nem használt bekerülési értékének kétszerese, ha a beruházás felújítás az adóévben befejeződik az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan – törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is) a beszerzés adóévében és az azt követő öt adóévben, illetve a beruházás, valamint a felújítás megkezdésének adóévétől a beruházás, továbbá felújítás befejezését követő öt adóévben, az adózó döntése szerinti részletekben, figyelemmel a (26)–(28) bekezdésben foglaltakra is,
• u) az adóellenőrzés, az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg,
• v) megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,
• w) a (18c) és a (21) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az adózó választása szerint az e törvény hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg [ide nem értve a (17) bekezdés szerinti összeget], azzal, hogy a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell,
• x) a kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló törvény szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint a ty) pont szerinti vagyoni betét beszerzés, továbbá beruházás, felújítás bekerülési értékére vagy a karbantartás költségére tekintettel
• xa) a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)–(28) bekezdésben foglaltakra is,
• xb) az sz) pont szerint megállapított, de az sz) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg az sz) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, de legfeljebb a kapcsolt vállalkozás adózás előtti nyereségének 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra is,
• y) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál – döntése szerint – a (19) és (20) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 10 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,
• z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, a HUN-REN-nek, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
• za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kivételével közhasznú szervezet, valamint a HUN-REN,
• zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,
• zc) 300 százaléka közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő,
• zd) 20 százaléka – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány zc) alponton kívüli,
• ze) 50 százaléka felsőoktatási intézmény a zc) alponton kívüli felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,

• zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra.

(2) Az adózó az adóévre vonatkozóan választhatja, hogy az (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában foglaltakat kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetései értékének módosításaként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként elszámolt összeg tekintetében (a más befektetett pénzügyi eszközei és hosszú lejáratú kötelezettségei értékének módosításaként elszámolt összeget figyelmen kívül hagyva) alkalmazza, feltéve, hogy e választása nem eredményezi, hogy adóalapja alacsonyabb lesz az (1) bekezdés dzs) pontjának és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának alkalmazása nélkül az adóévre kiszámított adóalapnál.

(3) Korábban álláskereső személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső minősül.

(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartás vezet.

(5)

(6)

(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik

• a) az (1) bekezdés z) pont za) alpontjára vonatkozóan a közhasznú szervezet, illetve a HUN-REN,
• b) az (1) bekezdés z) pont zb) alpontja esetében a Magyar Kármentő Alapra vonatkozóan a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozóan a Nemzeti Kulturális Alap,
• c) az (1) bekezdés z) pont zc) alpontjára vonatkozóan az egyetem, vagy fenntartója,
• d) az (1) bekezdés z) pont zd) alpontjára vonatkozóan a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány,
• e) az (1) bekezdés z) pont ze) alpontjára vonatkozóan a felsőoktatási intézmény

által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

(8) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy

• a) az adózó olyan korai fázisú vállalkozásban szerezzen részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem az adózó, sem a jogelődje vagy az adózó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa),
• b) az adózó rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által kiállított igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát és a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát és nyilvántartásba vétele dátumát.

(8a) Az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezményt tőkeemelésre tekintettel akkor veheti igénybe, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban az (1) bekezdés m) pontja szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította.

(8b) Az (1) bekezdés m) pontja szerint az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8c) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentő tételt a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel keletkező bekerülési érték növekményre alkalmazza, a csökkentést ez esetben is a részesedés szerzésének adóévét követő harmadik adóévben érvényesítheti utoljára az (1) bekezdés m) pontja szerinti korlátra figyelemmel, azzal, hogy a még nem érvényesített részleteket arányosan növelheti a bekerülési érték növekményével.

(8d) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8e) A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetése, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolása esetén, a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentés érvényesítésére rendelkezésre álló adóévben, adóévekben az (1) bekezdés m) pontja szerinti összeget a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell megállapítani.

(9)

(10) Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke

• a) a részesedés bekerülési értéke – de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg –, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése vagy – azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni – átalakulás, egyesülés, szétválás miatt szűnt meg, illetve csökkent,
• b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy – a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) választása szerint – az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban is részt kíván venni,

(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó

• a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
• b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

• a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül,
• b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
• c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

(13)

(14) Az adózó az (1) bekezdés s) pontjában foglaltakat, választása szerint alkalmazza. Az adózó által az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

(15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék épületet, építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

(15a) Ha a (15) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a fejlesztési tartalék nem beruházási célra történő feloldására, vagy a lekötésének adóévét követő negyedik adóév végéig fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.

(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő öt adóévben jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összegnek a lekötés adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az ötödik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

(16a) Ha a (16) bekezdésben meghatározott adó és késedelmi pótlék fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor a lekötött tartalék nem elismert feloldására, vagy a lekötésének adóévét követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt részére tekintettel megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.

(17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaság, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 150 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. E rendelkezésben foglaltakat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetére is alkalmazni kell.

(18) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.

(18a) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltaktól eltérően a belföldi illetőségű adózótól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra vonatkozóan az (1) bekezdés t) pontja szerinti csökkentést a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója megosztottan érvényesítheti a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó (18b) bekezdés szerinti közös írásbeli nyilatkozata alapján, összesen legfeljebb a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összegben.

(18b) A (18a) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó az adóbevallás benyújtásáig írásbeli nyilatkozatban rögzítik a szolgáltatás kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatási minőségét, a szolgáltatás nyújtója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget, valamint ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget.

(18c) A (18b) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel.

(18d) A (18a) bekezdés szerinti csökkentésre sem a szolgáltatás nyújtója, sem a megrendelő nem alkalmazhatja az (1) bekezdés w) pontjában foglaltakat.

(19) Az (1) bekezdés y) pontjában és a 8. § (1) bekezdés v) pontjában foglaltak alkalmazásakor a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedes jegy pontossággal, azon személy nélkül kell megállapítani, aki az alkalmazást, de legkorábban 2004. január 1-jét megelőző tizenkét hónapban

• a) az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban,
• b) tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként

végezte.

(20) Az (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(21) Az (1) bekezdés w) pontjában foglaltak akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

(22) A jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág esetén az adózó legfeljebb

• a) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt költséget, de ide nem értve a kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét), és
• b) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ideértve az adózó telephelye által elszámolt közvetlen költséget, a kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét)

arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti csökkentő tételként, azzal, hogy a közvetlen költséget az arány meghatározásakor szokásos piaci áron kell figyelembe venni a költség felmerülésének adóévében (időbeli elhatárolásától függetlenül).

(23) A (22) bekezdés a) pontja szerinti összeg bármely esetben 30 százalékkal növelhető, de legfeljebb a (22) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg mértékéig.

(24) Amennyiben a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be, akkor a (22) bekezdés szerinti arányszámot az adózó termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is megállapíthatja.

(25) Amennyiben az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti kedvezmény a (22) bekezdés szerint vehető igénybe, az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó dokumentációval támassza alá a (22) bekezdés szerinti arányszám meghatározását.

(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy az (1) bekezdés ty) pontja szerinti beruházásra, továbbá felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá az (1) bekezdés ty) pontja szerinti beruházás, illetve felújítás vagy a karbantartás szabályszerű elvégzéséről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, amelynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, valamint a (26a) bekezdés szerinti vagyoni betét beszerzése esetén örökségvédelmi hatósági igazolás a megszerzés időpontjában nem szükséges.

(26a) Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő vagyoni betét beszerzésnek minősül az illetékekről szóló törvény szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amennyiben az adózó tulajdonába kerülő vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át és a társaság ingatlanvagyonában kizárólag műemlék ingatlan szerepel.

(27) Az ingatlant vagy vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása adózó az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja szerinti tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházás, illetve vagyoni betét beszerzése esetén a bekerülési érték kétszeresének, valamint az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke vagy bekerülési érték tárgyévi növekedése kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant, illetve a vagyoni betétet nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

(28) Az (1) bekezdés sz) pontja és x) pont xb) alpontja szerint adóévenként, adózónként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. Az (1) bekezdés ty) pontja és x) pont xa) alpontja szerint érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.

(29) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosultnál nyilvántartott ingatlanon végzett karbantartás adóévi elszámolt költségének, ráfordításának összegét, az (1) bekezdés sz) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása(i) által érvényesíthető összeget. Az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által az (1) bekezdés sz) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

(30) Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja akkor alkalmazható, ha az épület olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, továbbá, akinek lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy akinek a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja nem alkalmazható, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.

(31) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(32)

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek¶

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

• a) kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) következtében az adóévben elszámolt ráfordítás,
• b) az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és az adózás előtti eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenés, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor – kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)–(15) bekezdésében előírt feltételek – vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,
• c) az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdés s) pontja alkalmazására tekintettel az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon realizált jogdíjból származó, a 7. § (22)–(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka,
• d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
• dzs) az adózó
• a) a 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
• b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni,
• e) a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik,
• f) az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott (felosztott) osztalékkal csökkentett része olyan mértékben, amilyen mértékben az az adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, feltéve, hogy az így kapott összeg pozitív,
• g) az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve – az adózó kivezeti, részben kivezeti,
• gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,
• h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
• i) a 7. § (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre (kivéve a bejelentett részesedést) elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint érvényesített összeg,
• j) a – pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, az alternatív befektetésialap-kezelő, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés vállalkozás alapkezelő társasága, a biztosító és a viszontbiztosító kivételével – nettó finanszírozási költségnek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény 30 százaléka és 939 810 000 forint közül a nagyobb összeget meghaladó része, azzal, hogy a meghaladó részt csökkenti – legfeljebb annak összegéig – a megelőző adóévben (adóévekben) keletkezett kamatlevonási kapacitásnak az a része, amely az adózónál vagy jogelődjénél, valamint az átruházó társaságnál e rendelkezés vagy a 7. § (1) bekezdés ny) pontja alapján még nem került felhasználásra,
• k) a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (a részesedés egyéb jogcímen történő kivezetése esetén a nyereség, árfolyamnyereség összege) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,
• l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből, vagy más módon a könyvekből való kivezetéséből származó nyereség azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt nyereség meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,
• m) az adózónál
• ma) az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja az f) pont alapján az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget,
• mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is),
• n) a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt, a 7. § (22)–(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség,
• o) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,
• p) az adóellenőrzés, az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg,
• q) a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor,
• r) a 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett átalakulás alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,
• s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény 7. § (1) bekezdésének z) pont zc) és ze) alpontja szerinti támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,
• t) a 7. § (1) bekezdés h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) könyv szerinti értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,
• u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,
• ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
• ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,
• uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,
• ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban

azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)–ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani,

• v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzata 150 százalékának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget,
• w) az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

(2) Az (1) bekezdés k) és l) pontjának alkalmazásában szokásos eredménynek

• a) részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,
• b) termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése esetében az ingatlan bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni, azzal, hogy részesedés átruházása (kivezetése) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni.

(3)

(4)

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport tagja

• a) az (1) bekezdés j) pontját nem köteles alkalmazni, ha igazolni tudja, hogy saját tőkéje adóévi átlagos állományának a teljes eszközállománya adóévi átlagos állományához viszonyított aránya egyenlő a vállalatcsoportra számított, ennek megfelelő aránnyal vagy magasabb annál, vagy
• b) az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásakor a nettó finanszírozási költségeket azon összegben érvényesítheti a társasági adóalapjában, amely egyenlő a csoportszinten vett harmadik felekkel szembeni nettó finanszírozási költségek összegének és a csoport kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés előtti eredményének a hányadosa valamint az adózó kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés előtti eredménye szorzatával.

(5a) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazása során az arány megállapításakor az eszközök és kötelezettségek értékét az összevont (konszolidált) éves beszámoló meghatározásakor alkalmazott számviteli módszertannak megfelelően kell meghatározni. Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában az adózó adóévi átlagos saját tőkéjének az adóévi átlagos teljes eszközállományához viszonyított aránya akkor is egyenlőnek tekintendő a vállalatcsoport üzleti évi átlagos saját tőkéjének az üzleti évi átlagos teljes eszközállományához viszonyított arányával, ha annál legfeljebb két százalékponttal alacsonyabb. Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló az adózó társasági adóbevallásának benyújtására előírt határidőben még nem áll rendelkezésre, akkor az adózó az arányszám meghatározásához felhasználhatja az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodónak a felhasználandó adatokat tartalmazó nyilatkozatát, amelyet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését követően e beszámolóval igazol.

(5b) Az adóéve napjainak többségében adózási szempontból különálló adózónak minősülő adózó az (5) bekezdés alkalmazásában összevont (konszolidált) éves beszámolóként az általa alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő beszámolóját veszi figyelembe.

(5c) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód a 7. § (1) bekezdés ny) pontját és az (1) bekezdés j) pontját úgy alkalmazza, hogy a jogelődnél figyelembe vett (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt és a jogelődnél a korábbi adóévekben keletkezett, de még fel nem használt kamatlevonási kapacitást a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított összegében veszi figyelembe. Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság a 7. § (1) bekezdés ny) pontját és az (1) bekezdés j) pontját úgy alkalmazza, hogy az átruházó társaságnál figyelembe vett (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt és az átruházó társaságnál a korábbi adóévekben keletkezett, de még fel nem használt kamatlevonási kapacitást az önálló szervezeti egységnek betudható összegben veszi figyelembe. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál figyelembe vehető összeget csökkenti.

(5d) A kamatlevonási kapacitásokat a keletkezésük sorrendjének megfelelően, legkésőbb a keletkezésük adóévét követő ötödik adóévben lehet felhasználni.

(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany nettó finanszírozási költséggel rendelkező tagjaira együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a nettó finanszírozási költség arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában.

(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve, hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének 150 százalékát.

(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.

(8) Az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.

(9) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adóalap-növelő tételt az adózó a 18. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a szokásos piaci ár elve alapján köteles meghatározni.

Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása¶

9. § (1) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)–(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)–(9) bekezdés rendelkezéseire.

(1a) Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység.

(1b) A köztestület az (1) és az (1a) bekezdésben foglaltakat a működésére irányadó törvényben foglalt eltérések figyelembevételével alkalmazza.

(2) Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt

• a)
• b) a közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek, köztestületnek és felsőoktatási intézménynek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;
• c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j),, n), ny), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. § (3), (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
• d) a c) ponttól eltérően az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél a 7. § (1) bekezdés a), b), cs), d), i), j), n), ny), o), r), t), u) és v) pontja, valamint a 7. § (3) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
• e) a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetnél a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben a szervezet alapítói okiratában, alapszabályában nevesített célszerinti tevékenysége bevételét meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel;
• f) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.

(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt

• a) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5)–(5e) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
• b) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás
• ba) teljes összegével az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,
• bb) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetnek minősülő alapítványnál, közalapítványnál, egyesületnél, köztestületnél, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó, a c) pont szerinti összeggel növelt bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket,
• bc) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket;
• c) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel;
• d) az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16., a 18. és a 28. §-ok,valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(4a) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.

(5) Az egyházi jogi személy az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel, továbbá az e célból lekötött tartalékba helyezett összeggel.

(6) A közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület és felsőoktatási intézmény adóalapja az (1)–(4) bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított része.

(7) A kedvezményezett bevételi mérték közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához az arányt a kedvezményezett bevételi mértéket meghaladóan elért vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétel és a vállalkozási tevékenységből származó, a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.

(8) Az országos érdek-képviseleti szervezet az adóalapot az (1)–(7) bekezdések szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(9) Az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, az adóalapot az (1)–(7) bekezdéseknek a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával állapítja meg,

(10) Az európai területi társulás, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az adóalapot az (1)–(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(10a) A (8), a (9) és a (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az adóalap megállapítása során figyelmen kívül hagyja a (2) bekezdés d) és f) pontja, a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja, a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendelkezéseket.

(11) Abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – az (1)–(9) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7–8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal.

(12) A sportfióktelep az adóalapot e § egyesületre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával állapítja meg.

Az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adóalapja¶

10. § (1) Az iskolaszövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva a (2)–(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. §-okban, valamint – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésre – a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdés ny), r) és t) pontjában meghatározott összeg.

(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5)–(5e) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés.

(4) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapja a 6. § (1) bekezdése szerint meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

(5) Az iskolaszövetkezet átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a jogutódnak – ha nem minősül iskolaszövetkezetnek – meg kell növelnie az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

(6) Az iskolaszövetkezetnek az adózottan és az adómentesen képződött eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képződött eredménytartaléknak kell tekinteni a 2004. évi nyitómérlegben szereplő eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az adóévben képződött, amelyben az adózó nem minősült iskolaszövetkezetnek. Az eredménytartalék állományának csökkenését a megelőző évi nyilvántartás alapján számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között. Tőkeleszállításkor, a tagi jogviszony megszűnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni.

(7) Iskolaszövetkezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott eredménytartalékot – az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést először az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a fennmaradó rész az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti.

(8) E § alkalmazásában az eredménytartalékkal esik egy tekintet alá a jegyzett tőkének az a része is, amely az eredménytartalék terhére történő felemeléséből származik, valamint a tőketartaléknak a pozitív összevont átértékelési különbözetből származó része. Ha az adózó a jegyzett tőkét leszállítja, azt kell feltételezni, hogy a tőkeleszállítás – az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés összegéig – jegyzett tőkének az eredménytartalékból származó részéből történt.

(9) Az e §-ban foglalt, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei tekintetében is alkalmazni kell.

A kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja¶

11. §¶

Az MRP adóalapja¶

12. § (1) Az MRP adóalapja a számviteli törvény, valamint az MRP beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény, módosítva a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal.

(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

• a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), ny), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10) bekezdése szerinti összeg,
• b) a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg (a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél ide nem értve az MRP indításával, valamint az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő költségei, ráfordításai fedezetére az alapító által az adóévben átutalt összeget), a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései,
• c) a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett, KMRP szervezetnél a KMRP által szerzett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi bevétel, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi bevétel.

(3) Az adózás előtti eredményt növeli:

• a) a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5)–(5e) bekezdése szerinti összeg;
• b) a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezetnél a javadalmazási politika keretében átvett, KMRP szervezetnél a KMRP által szerzett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi ráfordítás, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi ráfordítás.

(4) Az MRP a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit .

13. §¶

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat adóalapja¶

13/A. § (1) A közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), n), ny), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)–(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(2) A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét

• a) jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,
• b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az egyesülés, szétválás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,
• c) a közhasznú jogállásának megszűnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha nem rendelkezik közhasznú besorolással, első adóévében a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzett saját tőke összegével,
• d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásához a közhasznú nonprofit gazdasági társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záró állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak az átalakulást, egyesülést, szétválást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a gazdasági társaság közhasznú nonprofit gazdasági társaságként folytatja tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megelőző napon kimutatott saját tőkét – az összevont átértékelési különbözet kivételével – az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni, kivéve az e törvény valamely rendelkezése alapján adómentesen képzett eredménytartalékot, vagy adómentesen képzett saját tőkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott saját tőkeként kell kimutatni.

(4) Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét – az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket

• a) növelni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással egyidejűleg belépő új (külső) tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,
• b) csökkenteni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.

(5) Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét – az egyesülés, szétválás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (4) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.

(6) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.

(7) A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.

(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.

A külföldi vállalkozó adóalapja¶

14. § (1) A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön a 6. § (1) bekezdése szerint állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyre meghatározott adózás előtti eredményét:

• a) csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségből, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát;
• b) növeli a telephelynél az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költség, ráfordítás;
• c) növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5 százaléka.

(3)

A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja¶

14/A. §¶

A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja és az adó mértéke¶

15. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (2)–(5) bekezdésében felsorolt tételekkel módosított pozitív összege.

(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti a 7. § (1) bekezdés b), cs), d), dz), dzs), g), gy),h), n), ny), p), q), r), ty) és u) pontja, valamint a 7. § (10) bekezdése szerinti összeg.

(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés a), b), d), dzs), e), f), gy), h), j), k), l), m), o), p), r) és t) pontja, valamint a 8. § (5)–(5e) és (7) bekezdése szerinti összeg.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16. és 28. §-ok rendelkezéseit.

(5) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával a 18. § hatálya alá tartozó ügyletet köt, az adóalap megállapítása során köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerint megállapított adóalapot társasági adófizetési kötelezettség – a (7)–(9) bekezdés szerinti eltéréssel – nem terheli.

(7) Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli a nyilvántartásából, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás a (6) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adót kétszeres mértékben köteles megállapítani. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság azelőtt kerül ki a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alól, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a szabályozott ingatlanbefektetési társaság) kétszeres mértékben köteles megállapítani a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság által meg nem fizetett adót.

(8) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésükben olyan ellenértéket alkalmaz, amely a 18. § alapján nem tekinthető szokásos piaci árnak, és ennek eredményeképpen a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdés alkalmazásától függetlenül köteles az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözete után az adót megállapítani.

(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja

• a) a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó, a bevétellel arányos adóalapra,
• b) a főtevékenységként ingatlanfejlesztéssel (TEÁOR’25 6812) foglalkozó gazdasági társaságban fennálló, 10%-ot meghaladó részesedése
• ba) értékesítésének adóévi árfolyamnyereségére, és
• bb) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében elszámolt árfolyamnyereségére.

(10) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit a II/A. Fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(11) A (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó a 18/D. § rendelkezéseit kizárólag a (7)–(9) bekezdések vonatkozásában alkalmazza.

Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának¶

adóalapja és az adó mértéke

15/A. § (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.

(2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.

(3) E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.

(4) E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:

• a) eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték,
• b) nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték,
• c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,
• d) jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke.

(5) E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerződés szerinti érték.

(6) Az adót a 19. § szerinti adókulccsal kell megállapítani.

(7) Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.

(8) Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adó- és vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság által megállapított, a tagot emiatt terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

A társasági adóalap módosításának különös szabályai¶

16. § (1) Az adózó

• a) a 7. § (1) bekezdésének c) és f) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében;
• b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani;
• c) jogutód nélküli megszűnésekor
• ca) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja,
• cb) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményezett átalakulás alapján a 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés r) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,
• cc) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés t) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,
• cd) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó a szerzés adóévében, vagy az azt követő három adóévben szűnik meg jogutód nélkül,
• ce) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően,
• cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül,
• cg) egyszeres könyvvitel vezetése esetén az adózás előtti eredményt módosítja az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összege,
• ch) az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte adózás előtti eredményét,
• ci) az adózás előtti eredményt módosítja a 7. § (1) bekezdés dzs) és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja szerint még el nem számolt adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tétel,
• cj) az adózás előtti eredményt módosítja a (11) és (14) bekezdés alapján vállalt kötelezettség azon részével, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe,
• ck) az adózás előtti eredményt módosítja a 18. § előírása alapján megállapított összegnek az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás előtti eredményének módosításakor.

(2) Az adózó átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor

• a) a jogelődnél – kivéve, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)–(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek – az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket a kiválás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg, végleges vagyonmérleg hiányában az annak megfeleltethető nyilvántartás alapján átadott eszközökre alkalmazza;
• b)
• c)
• d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében, végleges vagyonmérleg hiányában az annak megfeleltethető nyilvántartásában kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)–(11) bekezdésben foglaltakra;
• e)
• f) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnál első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd által (kiválás esetén az általa) az átalakulás, egyesülés, szétválás során az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összege;
• g)
• h)
• i) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást, egyesülést, szétválást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg.

(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében

• a)
• b)
• c) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak a nyitómérlegben kimutatott összegével növelnie kell adózás előtti eredményét.

(4) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint – a külföldre történő székhelyáthelyezést követően – annak tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az adókötelezettsége megállapításakor – e törvény eltérő rendelkezése kivételével – úgy jár el, mintha a székhelyáthelyezés nem történt volna meg, ideértve a törvény alapelveinek alkalmazását is a székhelyáthelyezést megelőző adózóként, vagy külföldi társasági adó (annak megfelelő adó) alanyaként elszámolt költség, bevétel, adózás előtti eredmény (annak megfelelő) módosítás tekintetében.

(5) Az egyéni cég és az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban e bekezdésben együtt: társaság) az alapítónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti adózás előtti eredményét. A társaság – ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül a társaság tulajdonába – az alapítónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § rendelkezéseit.

(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről készített adóbevallásában

• a) növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke növekedett,
• b) csökkentenie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke csökkent.

(7) Jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.

(8) Nem minősül megszűnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára történő könyvvezetésre tér át.

(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód – a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül – a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás, egyesülés, szétválás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(11) A jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, egyesülést, szétválást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel – adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a nyereségjellegű különbözetével, illetve növeli az átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű különbözetével feltéve, hogy a megszerzett részesedést az átruházó társaság vagy kapcsolt vállalkozása addig nem vezeti ki az állományból, amíg az átvevő társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját a (14) bekezdés szerint állapítja meg, kivéve, ha a részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

(12a) Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti, részlegesen nem teljesíti a (12) bekezdésben előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetének, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeg nyereségjellegű különbözetének azon részével, amelyet az átvevő társaság a (14) bekezdést figyelembe véve az adóalapjában korábban nem érvényesített, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került. Az átvevő társaság az átruházó társaság nemteljesítésére, részleges nemteljesítésére tekintettel a továbbiakban adóalapját a (14) bekezdés figyelembevétele nélkül állapítja meg, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került.

(13) A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, valamint a (14) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy az átruházó társaság e választását a kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(14) Az átvevő társaság az eszközátruházást követően az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az eszközátruházás nem történt volna meg. Az átvevő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket és könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átvételt követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(15) Ha a jogutód, illetve az átvevő társaság külföldi illetőségű, akkor a (9)–(14) bekezdés előírásait a külföldi illetőségű által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni.

(16) Az egyéni cég

• a) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 7. § (15) bekezdésében foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
• b) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy az eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának meghatározásához kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
• c) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétele időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét tekinti, továbbá a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
• d) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen nyilvántartott különbözetre – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni – a 19. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
• e) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezményre a 22/A. §-ban foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a 22/A. § (5) bekezdésében előírt időtartamba a hitelszerződés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele időpontjától az alapító egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni.

(16a) A (16) bekezdésben foglaltakat az Evectv. 19/C. §-a szerint alapított korlátolt felelősségű társaságra is alkalmazni kell.

Tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések¶

16/A. § (1) Az adózó a (2) bekezdés szerint növeli az adóalapot

• a) – a 16. § (7) bekezdése hatálya alá tartozó esetek közül –, ha az adózó e törvény hatálya alól azért kerül ki, mert az üzletvezetés helyét külföldre helyezi, feltéve, hogy ez a külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után, azzal, hogy nem kell alkalmazni a növelést azon eszközökre, amelyek továbbra is ténylegesen kapcsolódnak a belföldön található telephelyhez,
• b) ha az adózó a belföldi székhelyéről külföldi telephelyére helyez át eszközöket, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget,
• c) ha az adózó belföldi telephelyéről külföldi székhelyére vagy külföldi telephelyére helyez át eszközöket, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget,
• d) ha az adózó belföldről külföldre helyezi át a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget

[az a)–d) pont a továbbiakban együtt: kivonás] a kivonás adóévében, ha e törvény egyéb rendelkezései alapján a kivonásra okot adó körülmény miatt a (2) bekezdésben foglaltakkal megegyező adóalap-növelési kötelezettsége nem merülne fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kivonás esetén az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értékének a kivonáskor fennálló számított nyilvántartási értékével vagy annak megfeleltethető értékével csökkentett összege növeli az adóalapot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kivonást úgy kell tekinteni, mintha a kivonásra kerülő eszközök, tevékenységek vonatkozásában a kivonásra tekintettel a 7–8. § szerinti adóalap-módosító tételek alkalmazására okot adó körülmény – az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén – bekövetkezne és ezért a 7–8. § szerinti adóalap-módosító tételek – az egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén – megfelelően alkalmazandóak.

(4) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó áthelyezésre jutó fizetendő adót az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően az adóbevallásban tett választás alapján öt részletben fizetheti meg, ha

• a) az Európai Unió más tagállamába helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet vagy
• b) olyan EGT-tagállamba helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amely EGT-tagállam az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i (EU) 2010/24 tanácsi irányelv (a továbbiakban e §-ban: 2010/24 tanácsi irányelv) szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.

(5) A (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó a fizetendő adó 20 százalékát a (3) bekezdés szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. A (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó a fizetendő adó fennmaradó 80 százalékát négy egyenlő részletben, évente a társasági adóbevallás esedékességének napjáig fizeti meg. Az adózó az esedékes részletet az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára fizeti meg.

(6) A (4) bekezdés szerinti választás esetén a halasztott fizetés összege egy összegben azonnal esedékessé válik, ha

• a) az (1) bekezdés szerint áthelyezett eszközöket vagy az adózó telephelye által folytatott, áthelyezett üzleti tevékenységet értékesítik, vagy más módon elidegenítik;
• b) az (1) bekezdés szerinti áthelyezést követően az eszközöket egy harmadik országba helyezik át;
• c) a (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó az üzletvezetés helyét egy harmadik országba helyezi át;
• d) a (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó vonatkozásában az áthelyezés helye szerinti tagállamban a csődeljárásnak, felszámolási vagy végelszámolási eljárásnak vagy a kényszertörlési eljárásnak megfeleltethető eljárást kezdeményeztek;
• e) az adózó részletfizetési kötelezettségével 30 napos késedelembe esik,

azzal, hogy a b)–c) pont nem alkalmazandó azon EGT-tagállamokba történő áthelyezés esetében, amely tagállam a 2010/24 tanácsi irányelv szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.

(7) A (4) bekezdés szerinti részletfizetést választó adózó a (6) bekezdés szerinti esetek fennállását, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.

(8) Az (1) bekezdés alkalmazásában a piaci értéket a 18. § (2), (4), (9), (11) és (12) bekezdése megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.

(9) Az (1)–(8) bekezdés nem alkalmazandó az értékpapír-finanszírozáshoz vagy biztosítékként nyújtott eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre, továbbá ha az eszközök áthelyezésére prudenciális tőkekövetelmények teljesítése érdekében vagy likviditáskezelés céljából volt szükség és az eszközöknek 12 hónapon belül vissza kell kerülniük Magyarországra.

(10) Az 5. § (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben az eszközök, adóügyi illetőség vagy az állandó telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése az (1) bekezdés a)–d) pontjának megfeleltethető ügylet keretében az Európai Unió tagállamából belföldre történik, akkor az érintett eszközök adózási célú bekerülési értékének az érintett tagállam adó megállapításhoz használt kiindulási értékét kell tekinteni, kivéve ha az nem tükrözi a piaci értéket, mert ez esetben a piaci értéket kell alkalmazni.

Adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések¶

16/B. § (1) A 4. § 57. pont g) alpontja szerinti esetben

• a) ha az adózó a külföldi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket,
• b) ha a kifizetést az adózó teljesíti és az adózóban részesedéssel rendelkező külföldi személy adójogrendszerében a költség, ráfordítás társasági adóalapból vagy annak megfeleltethető adóalapból történő levonását nem tagadják meg, akkor az adózó nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti költség, ráfordítás figyelembevétele, adózás előtti eredmény csökkentése elszámolható a figyelembevételt, a csökkentést követő adóévekben az érintett különbséghez kapcsolódóan felmerülő, a 4. § 57. pont g) alpontja szerinti államok társasági adóra vagy annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevétellel szemben.

(2) A 4. § 57. pont a)–f) alpontja szerinti esetekben, ha a kifizetést az adózó teljesíti, akkor az adózó nem alkalmazhatja az e törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában nem veheti figyelembe a levonást.

(3) A 4. § 57. pont a) és e) alpontja szerinti esetekben, ha a kifizetésben az adózó részesül, és a kifizetést teljesítő adójogrendszerében a levonást nem tagadják meg, akkor az adózó adóalapjában a kifizetést figyelembe kell venni.

(4) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásai olyan jogügyletben vagy jogügylet sorozatban vesznek részt, továbbá amennyiben olyan strukturált jogügyletre kerül sor, amely a 4. § 57. pont eseteknek megfeleltethető különbséget eredményez, amellyel összefüggésben az adózónál levonható költség, ráfordítás merül fel, akkor a költség, ráfordítás nem érvényesíthető, kivéve, ha az ügyletben érintett bármely személy adójogrendszere a levonás mértékével azonos mértékben rendelte el az adóalap módosítását.

(5) Amennyiben 4. § 57. pont d) alpontja szerinti különbség miatt a kifizetés összege az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely társasági adóalapjában nem kerülne figyelembevételre, akkor az adózó nem alkalmazhatja a 28. §-t, kivéve, ha valamely az Európai Unió tagállamának nem minősülő állammal kötött nemzetközi szerződés a jövedelem mentesítéséről rendelkezik.

(6) Amennyiben külföldi illetőséggel is rendelkező belföldi illetőségű adózó kifizetése, ráfordítása vagy vesztesége belföldön és külföldön is levonható a társasági adóalapból vagy az annak megfeleltethető adóalapból, akkor az e törvény szerinti belföldi illetőségű adózó a levonás összegével az e törvény szerint adóalapját növeli olyan mértékben, amilyen mértékben nincs olyan kapcsolódó bevétele, amely mindkét állam adójoga szerint adóztatható. Amennyiben a másik állam az Európai Unió tagállama, akkor az e törvény szerinti belföldi illetőségű adózó nem érvényesítheti az e törvény szerinti levonást, ha a másik állammal kötött törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján Magyarországon nem minősül belföldi illetőségűnek.

(7) A 2. § (7) bekezdésében meghatározott belföldi illetőségű adózó az adóalapját úgy határozza meg, hogy az ne tartalmazza azt az összeget, amelyre e törvény szerint társasági adókötelezettsége merül fel, továbbá azt az összeget, amelyre más adójogrendszer adójogszabályai alapján vagy társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettsége merül fel, amelyet a külföldi adóbevallásával igazol.

Veszteségelhatárolás¶

17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben – a (2)–(9a) és a (15)–(18) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).

(2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tételt, illetve a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt alkalmazó adózó a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalapnak a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százalékáig számolhatja el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

(3) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.

(5) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja.

(6) Ha a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt az adózónál vagyonvesztés történik vagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerződő azonnali hatállyal nem mondja fel a szerződést, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1)–(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.

(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre – a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva – az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti. A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.

(8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás, egyesülés, szétválás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha

• a) az átalakulás, egyesülés, szétválás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás, egyesülés, szétválás napját megelőző napon rendelkezett, és
• b) a jogutód társaság az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

(8a) A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra

• a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy
• b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és
• ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,
• bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.

(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

(10) A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.

(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség (2) bekezdés szerinti teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

(12) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózó az (1)–(3) bekezdésben, illetve a VII. fejezetben foglaltakat alkalmazza a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített elhatárolt veszteségre, azzal, hogy a felszámolási időszak egy adóévnek minősül.

(13) A (2) bekezdéstől eltérően, a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, amennyiben

• a) az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy
• b) a kötelezettség elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor.

(14)

(15) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csoportos társasági adóalany adóévi elhatárolt vesztesége egyenlő az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével, feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek.

(16) Az (1), (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége a csoportos társasági adóalany adóalapjának megállapításakor számolható el annak csökkentéseként, de legfeljebb olyan mértékig, hogy a csoportos társasági adóalany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát. A csoportos társasági adóalany elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társasági adóalany adóalapjának csökkentéseként.

(17) A csoportos társasági adóalany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

(18) Ha a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnt meg, a csoportos társasági adóalany tagjává válást megelőzően keletkezett elhatárolt veszteségét – az (1)–(14) bekezdés szerinti feltételek figyelembevételével – használhatja fel.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása¶

18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

• a) csökkenti, feltéve, hogy
• aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,
• ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,
• ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és
• ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során;
• b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

(2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

• a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
• b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
• c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
• d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;
• e) nyereségmegosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;
• f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)–e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

(3) Az (1)–(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia

• a) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot,
• b) az adózónak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz (ideértve a beruházás átadását is) esetében.

(4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(6) Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak (ide nem értve a kedvezményezett eszközátruházásnak minősülő leválás keretében történő vagyonkiadást), továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)–(5) bekezdés előírásait a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása, az adózó által ellenérték fejében megszerzett üzletrész tagok részére történő térítés nélküli átadása, vagy bevonása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha kapcsolt vállalkozás vagy a nem pénzbeli hozzájárulással kapcsolt vállalkozássá váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.

(8) Az (1), továbbá az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ide nem értve a (7) bekezdés szerinti ügyletet, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.

(8a) A (7) bekezdéstől eltérően az (5) bekezdést nem kell alkalmazni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletre, ha a belföldi telephelye ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget.

(9) Ha az adózó a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásakor az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe, akkor azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez.

(10) A csoportos társasági adóalany tagjai az (1) és (2), a (4)–(7), a (9), a (11) és a (12) bekezdésben foglaltakat az egymás közötti jogügyleteik közül csak azokra alkalmazzák, amelyeknél

• a) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredménye csökkentéseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként,
• b) az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás előtti eredménye növeléseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként

elszámolt összeg még nem ellentételezte.

(10a) A csoportos társasági adóalany tagjai az (5) bekezdés szerinti kötelezettségüket a csoportképviselő útján teljesítik.

(10b) Ha az adózó csoportos adóalanyban fennálló tagsága nem adókötelezettsége megszűnése miatt szűnt meg, az adózó és a csoportos társasági adóalany többi tagja az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét első alkalommal a csoporttagság megszűnését követő első adóbevallása (a többi tag esetében ideértve a csoportos társasági adóalany adóbevallását) benyújtásáig teljesíti minden olyan jogügyletre, amely tekintetében a tagság fennállása alatt a (10) bekezdés alapján mentesült e kötelezettség alól, de amely az (1), (3), (6), (7), (9), (11) és (12) bekezdés szerint ezt követően befolyásolja adóalapját.

(11) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, akkor a szokásos piaci tartományon belül az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásának nincs helye.

(12) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során szokásos piaci árként a szokásos piaci tartomány azon középső értékét, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb (medián) kell figyelembe venni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni.

AZ ÉVES BESZÁMOLÓJÁT, A KÖNYVVITELI ZÁRLATÁT AZ IFRS-EK SZERINT ÖSSZEÁLLÍTÓ ADÓZÓRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK¶

II/A. Fejezet¶

18/A. § (1) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó társasági adókötelezettségét e törvény rendelkezései szerint, az e fejezetben foglalt eltérések figyelembevételével határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adózó a 6. § (1) bekezdés alkalmazásában adózás előtti eredményként a számvitelről szóló törvény 114/A. § 8. pontja szerinti adózás előtti eredményt veszi figyelembe, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti adózó a társasági adókötelezettségét a folytatódó és a megszűnt tevékenységek figyelembevételével határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adózó társasági adókötelezettségét a beszámoló, a könyvviteli zárlat funkcionális pénznemben kifejezett adatainak az alapulvételével állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti adózó a funkcionális pénznemben kifejezett adatokat az 5. § (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával számítja át forintra.

(4) Ahol e törvény bevételként, ráfordításként elszámolt összegekről rendelkezik, ott az (1) bekezdés szerinti adózó értelemszerűen az adózás előtti eredmény javára, terhére elszámolt összegeket veszi figyelembe.

(5) Az az (1) bekezdés szerinti adózó, amely az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint részesedésként mutatna ki, az erre a tevékenységre vonatkozó társasági adókötelezettségét úgy határozza meg, mintha ezt a tevékenységet a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.

18/B. § (1) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:

• a) a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege,
• b) a 22. § (1) bekezdése, a 22/C. § (2) bekezdése szerint az arra jogosult szervezet részére juttatott támogatás nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege (ide nem értve a kiegészítő támogatás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét),
• c) az adókedvezménynek az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege,
• d)
• e) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén közvetlenül a saját tőke csökkenéseként az értékesítés, a kivezetés adóévében és azt megelőzően elszámolt összeg,
• f) a (2) bekezdés e) pontja alapján a korábbi adóév(ek)ben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összegből az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeg,
• g) az IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele című standard vagy az IAS 41 Mezőgazdaság című standard szerinti mezőgazdasági támogatásoknak az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege, amennyiben a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg más jogszabály a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékét a számvitelről szóló törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként rendeli elszámolni,
• h) az az összeg, amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó
• ha) a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény javára az adóévben elszámolt,
• hb) az e pontban foglalt adózás előtti eredményt csökkentő tételektől függetlenül, a teljesítés adóévében az MRP szervezet által teljesített juttatással kapcsolatban az adóévben vagy az azt megelőző adóévekben a (2) bekezdés d) pont db) alpontja szerint az adózás előtti eredmény növeléseként érvényesített, valamint – a teljesítés adóévében – a tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az MRP szervezet részére átadott saját részvénytől eltérő eszközből származóan kimutatott eszköz teljesítéskor kivezetett könyv szerinti értékeként kimutatott,
• hc) a munkavállalók részére, valamint az MRP szervezet részére az adóévben átadott saját részvények visszavásárlási értékeként kimutatott,
• i) a tőkeinstrumentumban fennálló befektetés kivezetésekor a befektetésen összességében (a tárgyévben és az azt megelőző években) elért, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és az adóalapban korábban nem érvényesített veszteség összege, amennyiben az olyan tőkeinstrumentumban történő befektetéshez kapcsolódott, amelynek a valós értékében történő változást az adózó az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint egyéb átfogó jövedelemként számolja el, azzal hogy e rendelkezés a bejelentett részesedésnek minősülő részesedés vonatkozásában nem alkalmazható.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:

• a) a társasági adónak a 6. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt, a társasági adónak a 18/D. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak miatt, továbbá az adókedvezménynek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összege,
• b)
• c) a saját részvény, a saját üzletrész értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén közvetlenül a saját tőke növekedéseként az értékesítés, a kivezetés adóévében és azt megelőzően elszámolt összeg,
• d) az az összeg,
• da) amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény terhére számolt el,
• db) amely megegyezik az MRP szervezet részére átadott saját részvények átadás időpontjában kimutatott piaci értékével az átadás adóévében,
• dc) amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a munkavállalóknak közvetlenül nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adóévben vagy az azt megelőző adóévekben átadott és az adóévben ellenérték nélkül visszavett saját részvényekkel kapcsolatban korábban az (1) bekezdés hc) pontja szerinti csökkentésként érvényesített,
• e) a kamatozó részvényre adóévi kamatráfordításként elszámolt összeg, valamint a visszaváltható részvény és az elsőbbségi részvény alapján fizetendő osztalék kamatráfordításként elszámolt adóévi összege,
• f) az (1) bekezdés g) pontja alapján a korábbi adóév(ek)ben az adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vett összegből az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összeg,
• g) a kibocsátónál az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettség komponenséhez kapcsolódóan, az adózás előtti eredmény terhére az instrumentum névleges kamatát meghaladóan elszámolt adóévi összeg,
• h) a tőkeinstrumentumban fennálló befektetés kivezetésekor a befektetésen összességében (a tárgyévben és az azt megelőző években) elért, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és az adóalapban korábban el nem számolt nyereség összege, amennyiben az olyan tőkeinstrumentumban történő befektetéshez kapcsolódott, amelynek a valós értékében történő változást az adózó az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint az egyéb átfogó jövedelemként számolja el, azzal, hogy e rendelkezés a bejelentett részesedésnek minősülő részesedés értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése vonatkozásában nem alkalmazható, feltéve, hogy a bejelentett részesedést a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan eszközei között tartotta nyilván.

18/C. § (1) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:

• a) a külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűnek nem minősülő tulajdonosnak tulajdonosi minőségében az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatással, juttatással, véglegesen átadott pénzeszközzel, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség összegével, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, beleértve az e juttatásokkal kapcsolatosan fizetendő általános forgalmi adót is, akkor, ha a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a juttatást nem az adózás előtti eredmény terhére számolja el feltéve, hogy a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatásban részesülő a juttatást az adózás előtti eredménye javára bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol,
• b) a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés időpontját magában foglaló adóévben (a továbbiakban: áttérés adóéve) vagy az azt követő adóévekben magasabb adóalapot eredményez annál, mintha az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,
• c) a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben magasabb adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő változást nem alkalmazta volna visszamenőlegesen.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a korrigált adózás előtti eredményt növeli:

• a) a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben alacsonyabb adóalapot eredményez annál, mintha az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,
• b) a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben alacsonyabb adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő változást nem alkalmazta volna visszamenőlegesen.

(3) A számvitelről szóló törvény 114/D. §-a, valamint a számvitelről szóló törvény 114/E. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetén az adóalapját – az adózás előtti eredménye módosítása révén – az (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határozza meg.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentés és a (2) bekezdés a) pontja szerinti növelés összege (egyenlege) negatív, akkor a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó azt az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben – az adózás előtti eredmény csökkentése révén – érvényesíti az adóalapjában. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentés és a (2) bekezdés a) pontja szerinti növelés összege (egyenlege) pozitív, akkor azt a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévében egy összegben vagy az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben – az adózás előtti eredmény növelése révén – érvényesíti az adóalapjában.

(4a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott összes eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes immateriális jószága és tárgyi eszköze tekintetében – ideértve mindkét választás esetében azon eszközöket és kötelezettségeket is, amelyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania –, az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben adóalapját úgy határozza meg, mintha az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át.

(4b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó eszközeire és kötelezettségeire az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem alkalmazza.

(4c) A (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszköz és immateriális jószág az áttérés adóéve első napjára vonatkozóan meghatározott, a 4. § 31/a. pontja szerinti bekerülési értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló, e törvényben meghatározott bekerülési értékkel azonos összegben állapítja meg, a 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló e törvényben meghatározott számított nyilvántartási értékkel azonos összegben állapítja meg.

(4d) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszközeit, immateriális jószágait, eszközeit, kötelezettségeit elkülönítetten tartja nyilván és e nyilvántartásában feltünteti az áttérés adóéve első napját megelőző napra kimutatott, a (4c) bekezdés szerinti bekerülési értéket, könyv szerinti értéket és számított nyilvántartási értéket, továbbá az eszközre, a kötelezettségre vonatkozóan általa az áttérést követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget.

(4e) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés szerinti választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg teheti meg. A (4a) bekezdés szerinti választás az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem visszavonható.

(4f) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott és az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása című standard szerint vélelmezett bekerülési értéken nyilvántartott tárgyi eszköze és immateriális jószága bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét egyező összegben, az áttérés adóéve első napján fennálló, az IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékkel megegyezően állapítja meg. Az adózó választása szerint az összes ilyen, az áttérés adóévének első napját megelőző napon nullától eltérő számított nyilvántartási értékű immateriális jószága és tárgyi eszköze vonatkozásában az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értéket – az áttérés adóévének első napjára – úgy állapítja meg, hogy az előzőek szerint meghatározott számított nyilvántartási értéket megszorozza az adott eszközre vonatkozó, az áttérés adóévének első napját megelőző napon fennálló bekerülési érték és számított nyilvántartási érték hányadosával.

(4g) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott, a (4f) bekezdés hatálya alá nem tartozó tárgyi eszközeinek és immateriális jószágainak – ideértve azon eszközöket és kötelezettségeket is, melyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania – áttérés adóévének első napján fennálló, a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értékét az IFRS-ek szerint az áttérés adóévének első napján nyilvántartott bekerülési értékkel egyező összegben, a számított nyilvántartási értékét ezen bekerülési érték és az adóalapnál értékcsökkenésként korábban már érvényesített összeg különbözeteként határozza meg.

(4h) Ha az 1. számú melléklet 5. pontja hatálya alá tartozó, az áttérés első napját megelőző napon nyilvántartott eszközök könyv szerinti értéke nullára csökkent, de a számított nyilvántartási értéke pozitív, akkor a 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó a különbözettel választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a könyv szerinti érték nullára csökkenését követő három adóévben, egyenlő részletekben. Az e rendelkezés alapján adóévenként levont összeget az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Amennyiben a három adóév során az eszköz kivezetésre kerül, a kivezetés adóévében a kivezetésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(5) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a tárgyi eszköz bekerülési értékét a jövőbeni leszerelési költségekre tekintettel megállapított összeg figyelembe vétele nélkül állapítja meg. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván.

(6) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az átértékelési modellben elszámolt tárgyi eszközök és immateriális javak, továbbá a valósérték-modellben elszámolt befektetési célú ingatlanok, biológiai eszközök és mezőgazdasági termékek bekerülési értékét a valós érték változásaiból fakadó módosítások figyelembe vétele nélkül állapítja meg. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó ezen eszközök bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét elkülönítetten tartja nyilván.

(7) A befektetési célú ingatlanok, a biológiai eszközök és a mezőgazdasági termékek valósérték-modellel történő kimutatása esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét

• a) csökkenti a valós érték növekedése miatt az adózás előtti eredmény javára az adóévben elszámolt összeg,
• b) növeli a valós érték csökkenése miatt az adózás előtti eredmény terhére az adóévben elszámolt összeg.

(8) A (7) bekezdés szerinti eszközök esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó alkalmazhatja a 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket függetlenül attól, hogy az adózás előtti eredmény terhére nem számolt el értékcsökkenést, feltéve hogy a bekerülésiérték-modellben az adott eszközre terv szerinti értékcsökkenést lehetett volna elszámolni.

(9) A 7. § (1) bekezdés d) pontja, a 8. § (1) bekezdés b) pontja, az 1. számú melléklet 2. pontja, továbbá a 8. § (1) bekezdés u) pont uc) alpontja alkalmazásában a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a forgóeszközök közé való átsorolásnak kell tekinteni az eszköz értékesítésre tartott eszközzé történő minősítését.

(9a) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó immateriális jószágának, tárgyi eszközének az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenése az 1. számú és a 2. számú melléklet szerint nem határozható meg, akkor ezen eszköz értékcsökkenése az IFRS-ek szerint elszámolt értékcsökkenéssel megegyező összegben érvényesíthető az adóalapnál.

(9b) Az 1. számú melléklet alkalmazásában a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenést.

(9c) A 18/A. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóban egységesen kimutatott összetett eszközre vonatkozóan az 1. számú és a 2. számú mellékletet az összetett eszközt alkotó egyes komponensekre alkalmazza feltéve, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek, továbbá az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni, valamint a komponensek az 1. számú és a 2. számú melléklet alapján besorolhatóak.

(9d) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a (9a) és (9b) bekezdések hatálya alá nem tartozó, a lízingbe vevő által a könyvekbe felvett használati jog eszközre az adózás előtti eredményben az IFRS-ek szerint elszámolt értékcsökkenést a számvitelről szóló törvény szerint az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogokra megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni az 1. számú melléklet alkalmazásában.

(10) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózótól átvett (kapott) eszköz bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá eső eszközre vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átvétel adóévében és az azt követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell megállapítania.

(10a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózónak átadott eszközből származó befektetés bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá eső befektetésre vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átadás adóévében és az azt követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell megállapítania.

(11) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés cs) pontja, a 8. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az 1. számú melléklet alkalmazásában értelemszerűen terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összegnek és terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegének tekinti az adózás előtti eredményben elszámolt értékvesztést és annak az adózás előtti eredményben elszámolt visszaírását.

(12) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét csökkenti

• a) a (13) bekezdés szerinti kötelezettségnek az adóévben bekövetkező csökkenésével, ha a (13) bekezdés szerinti kötelezettség elszámolásakor az adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal az adózás előtti eredményét vagy az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttéréskor az adó alapját növelte, kivéve a (13) bekezdés szerinti kötelezettség csökkenésének az adózás előtti eredmény javára el nem számolt, a 18/B. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontja hatálya alá tartozó összegét,
• b) bármely olyan céltartalék összegének a tárgyidőszaki csökkenésével, amelyből származó ráfordítás eszköz bekerülési értékét képezte, ha a céltartalék tárgyidőszaki csökkenése a kötelezettség felmerülése miatt következett be és nem az adott eszköz bekerülési értékének csökkenéseként került elszámolásra.

(13) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét növeli

• a) a beruházási szerződésekből várható veszteségekkel;
• b) azon munkavállalói juttatások miatt kimutatott kötelezettségekkel (beleértve a rövid és hosszú távú jutalmakat, a végkielégítéseket és a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan (ide nem értve a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított prémiumot, jutalmat és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);
• c) a 8. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő céltartalékokkal;
• d) a készpénzben teljesített részvényalapú kifizetési ügyletek miatt kimutatott kötelezettségekkel

kapcsolatban az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal.

(13a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő adózó

• a) a (13) bekezdés c) pontja alkalmazásában az adózás előtti eredményét nem növeli a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalékkal (céltartalékot növelő összeggel), valamint a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerint képzett kiegyenlítési tartaléknak (tartalékot növelő összegnek) megfeleltethető összeggel kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeggel,
• b) az adózás előtti eredményét nem csökkenti a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalék felhasználásával (céltartalékot csökkentő összeggel), valamint az Ltp. szerint felhasznált kiegyenlítési tartaléknak (tartalékot csökkentő összegnek) megfeleltethető összeggel kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeggel.

(13b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, lakástakarékpénztárnak minősülő adózó – külön e célra szolgáló nyilvántartás alapján – a korrigált adózás előtti eredményét

• a) csökkenti az Ltp. szerinti kiegyenlítési tartalék képzésének (növelésének) megfeleltethető, de az adózás előtti eredmény terhére el nem számolt adóévi összeggel,
• b) növeli az Ltp. szerinti kiegyenlítési tartalék felhasználásának (csökkentésének) megfeleltethető, de az adózás előtti eredmény javára el nem számolt adóévi összeggel.

(14) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés c) pontja, a 7. § (1) bekezdés f) pontja, a 7. § (15) bekezdése, a 7. § (16) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés b) pontja és az 1. számú melléklet 12. pontja alkalmazásában az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegét a számvitelről szóló törvény 114/B. § (4) bekezdés e) és h) pontja figyelembevételével határozza meg.

(15) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 8. § (5) és (5a) bekezdés szerinti saját tőkéje adóévi napi átlagos állományát a számvitelről szóló törvény 114/B. §-a megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(16) A 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti növelő tételt figyelembe vevő adózó a 8. § (1) bekezdés j) pontját az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értékeként elszámolt kamatnak a 18/B. § (2) bekezdés g) pontja szerinti összeg levonása után fennmaradó részére alkalmazza.

(17) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó e törvény 6. § (5) bekezdése, 7. § (1) bekezdés f), k), sz), z) pontja, 7. § (12) bekezdése és 7. § (14) bekezdése alkalmazása során az adózás előtti eredmény (nyereség) helyett a korrigált adózás előtti eredményt (nyereséget) veszi figyelembe.

(18) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a végelszámolás, felszámolás nélküli jogutód nélküli megszűnéskor az utolsó adóévben a (4) bekezdés alapján választása szerint elhalasztott összeg egy összegben esedékessé válik. E bekezdés alkalmazásában jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.

(19) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a kísérleti fejlesztés aktivált értékének (szellemi terméknek) a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés miatti kivezetése esetén, a kivezetett eszközökre tekintettel jogosult a 7. § (1) bekezdés t) pontjában és a 7. § (17)–(18) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket alkalmazni olyan módon, mintha az áttérés nem történt volna meg.

(20) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó nem jogosult csökkenteni a korrigált adózás előtti eredményt a 7. § (1) bekezdés t) pontja és a 7. § (17)–(18) bekezdései alapján a számvitelről szóló törvény III. fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, vagy az áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) nyilvántartásba vett kísérleti fejlesztés aktivált értékével (szellemi termékkel).

(21) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó nem jogosult a 22/G. §-ban foglalt adókedvezményre a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében, kizárólag az áttérés miatt elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségére vonatkozóan.

(22) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) olyan jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítást hajt végre, amelyet az IFRS-ek szerint nem részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutat ki, de a számvitelről szóló törvény szerint részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutatna ki, akkor erre a leszállításra vonatkozóan (ideértve a leszállításból eredően a részesedésre elszámolt értékvesztést is) a társasági adóalapját külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha ezt a leszállítást a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.

(23) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a saját részvény, saját üzletrész közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve a HUN-REN részére történő térítés nélküli átadásának társasági adóalapját külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha azt a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.

(24) Az IFRS-ekre beolvadással, a vagyonmérleg összeállítása során történő áttérés esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti átvevőnek (beolvasztónak) alkalmaznia kell az (1) bekezdés b) pontjában, a (2) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy az áttérés adóévének az átalakulás napját követő napot magában foglaló adóév minősül.

18/D. § (1) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóévéről szóló adóbevallásában meghatározott, az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jutó társasági adóelőlegének összege nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adóját, akkor az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jutó adóelőleget az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adója alapulvételével kell meghatározni (a továbbiakban: adóelőleg-minimum). Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév időtartama nem éri el a 12 hónapot, akkor az adóelőleg-minimum megegyezik az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegével.

(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérés adóéve során esedékessé váló, továbbá az áttérés adóévét követő adóév első hat hónapja során esedékessé váló társasági adóelőlegeinek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti módosítását nem kérheti az adóhatóságtól.

(3) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó áttérés adóévéről szóló adóbevallásában bevallott társasági adóelőlegének összege, annak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, adóhatósági módosítása esetén sem csökkenhet az adóelőleg-minimum összege alá.

(4)

(5) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó az áttérést megelőző adóévről szóló társasági adóbevallásában, a bevallással egyidejűleg adatot szolgáltat az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott társasági adókötelezettségéről (adózás előtti eredményéről, korrigált adózás előtti eredményéről, adóalap-módosító tételeiről).

(6)

(7) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó fizetendő adója az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adóját, akkor – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az áttérés adóévében és az azt követő adóévben fizetendő adója az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adó összege. Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegét kell fizetendő adónak tekinteni. Amennyiben az áttérés adóéve, vagy az áttérés adóévét követő adóév nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóéve, vagy az áttérés adóévét követő adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegét kell fizetendő adónak tekinteni.

(8) Az adóhatóság a (7) bekezdés hatálya alá eső adózó társasági adóbevallásával egyidejűleg adóévenként előterjesztett kérelme alapján – amennyiben az az adózóra nézve kedvezőbb adókötelezettséget eredményez – a kérelemben megjelölt, a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak, ha az adózó alátámasztja a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított fizetendő adó összegét. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazásától függetlenül a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/C. § (4) bekezdése szerint meghatározott adóévi összeget a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóalapjában érvényesíti.

(10) Amennyiben a csoportos társasági adóalany tagjának csoporttagsága az áttérést megelőző adóévben még nem áll fenn, az érintett csoporttagra vonatkozóan alkalmazni kell a (7) és a (8) bekezdést, amelynek során az érintett csoporttag áttérésének adóévét megelőző adóévi fizetendő adót és az érintett csoporttagra jutó, a 24. § (3) bekezdése szerint arányosított fizetendő adót kell figyelembe venni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott esetben a (8) bekezdés szerinti kérelem a csoportképviselő útján terjeszthető elő.

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA¶

III. Fejezet — A társasági adó mértéke¶

19. § A társasági adó mértéke 9 százalék. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték szorzata.

Adómentesség¶

20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie

• a) a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek (ide nem értve az országos érdekképviseleti szervezetet), sportfióktelepnek, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. § (1a)–(1b) bekezdésében, továbbá a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,
• b) a természetes személlyel mint bizalmi vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt, azzal, hogy a kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány,
• c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát,
• d) a vízitársulatnak az (5) bekezdésben – 2009. július 1-jétől a (6) bekezdésben – foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül,
• e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.
• f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele – így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele – képvisel az összes bevételén belül.
• g) a Magyar Tudományos Akadémiának az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, törvényben meghatározott közfeladatainak megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele – így különösen vagyonelemei hasznainak szedéséből származó bevétele – képvisel az összes bevételén belül, ideértve a Magyar Tudományos Akadémiának a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvény szerinti, a magyar állam számára történő visszterhes vagyonjuttatását is.
• h) a HUN-REN-nek az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele – így különösen az állam által rendelt, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, hasznainak szedéséből származó bevétele – képvisel az összes bevételén belül.

(2) A szociális szövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett adó arányában érvényesítheti.

(3)

(4)

(5)

(6) Az (1) bekezdés e) pontja és – 2009. július 1-jétől – a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott összeggel.

Beruházási adókedvezmények¶

21. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

A filmalkotás támogatásának adókedvezménye és egyéb adókedvezmények¶

22. § (1) Az adózó a (2) bekezdés szerinti, részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében megfizeti.

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója (ideértve a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a kincstárnál e célra vezetett számlára befizető adózót) az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt a mozgóképszakmai hatóság által kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe. A támogatási igazolás tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.

(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke, valamint az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatás összege nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 30 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett támogatásra.

(4)

(4a)

(5)

(6) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka.

(7)

(8) A támogatási igazolás alapján a (6) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:

• a) a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén az Mktv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott, a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, azzal, hogy a kiegészítő támogatást a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni;
• b)

(9)

(10)

(11)

(12) Ha az adózó a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb az e §-ban foglaltak szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.

(13)

(14) A szövetkezet a Ptk. alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye¶

22/A. § (1) A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat.

(3) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.

(4) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

• a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül,
• b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható,, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
• c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

(5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha

• a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
• b) a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott adó- és késedelmipótlék-fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor az (5) bekezdés szerint megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.

Fejlesztési adókedvezmény¶

22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

• a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
• b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
• c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
• d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
• e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
• f) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
• g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
• h) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
• i) jelenértéken legalább
• ia) 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
• ib) 100 millió forint értékű, középvállalkozás által

megvalósított beruházás,

• j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás,
• k)
• l) a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás

üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.

(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

• a) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
• b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban nagyvállalkozás valósít meg.

(1b)

(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

• a) a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti településen a 41,25 millió eurónak, az Atr. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti településen a 24,75 millió eurónak, az Atr. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti településen a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
• b) kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2b) Az adózó a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem Kormány elé terjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter – az Atr. szabályaival összhangban – megkéri az Európai Bizottság engedélyét, azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai Bizottság válaszának megérkezéséig terjedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelmet.

(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás tervezett megkezdése előtt

• a) az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy
• b) a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában előírtak késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(5) Az adókedvezmény a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi.

(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben veheti igénybe.

(7) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, határozat esetén a megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.

(9) Az (1) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá.

(10) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §-a alapján a VI. kategóriába kellene sorolni.

(11)

(12)

(13) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy

• a) a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;
• b) az adózó jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg;
• c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az – adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő – elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;
• d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.

(14)

(15) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.

(16) Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.

(17) Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre – törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében – a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(19) A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.

(20)

(21)

(22)

(23)

(24)

(25)

(26)

(27)

(28)

(29)

(30)

(31)

(32)

(33)

(34)

(35)

(36) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény a (6), (7), (15), (17), (19) bekezdésben, továbbá a (37)–(50) bekezdésben foglaltak alapján vehető igénybe.

(37) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A benyújtás késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(38) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele iránti bejelentést az adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével nyújtja be.

(39) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.

(40) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – ideértve az adózó kapcsolt vállalkozása által ugyanazon beruházáshoz igényelt állami támogatást is – jelenértéken nem haladja meg Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételéről az adópolitikáért felelős miniszter dönt.

(41) A (40) bekezdés szerinti eljárásban a bejelentést az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2030. december 31. napján veszi nyilvántartásba.

(42) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – ideértve az adózó kapcsolt vállalkozása által ugyanazon beruházáshoz igényelt állami támogatást is – jelenértéken meghaladja Budapesten megvalósított beruházás esetén a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén a 350 millió eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az adózó a fejlesztési adókedvezményt a bejelentésére az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott határozat alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe.

(43) A (42) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter a bejelentésben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a bejelentés megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben, valamint a Bizottság engedélyező határozatában meghatározott valamennyi feltételnek.

(44) A (42) bekezdés szerinti határozatot az adópolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság engedélye napját, amennyiben hiánypótlási felhívásra kerül sor, a hiánypótlás benyújtásának napját követő 90 napon belül hozza meg. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A határozat meghozatalára az e bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a (2b) bekezdésben foglaltak alkalmazandóak.

(45) A (42) bekezdés szerinti eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter legkésőbb 2030. december 31. napján hoz határozatot.

(46) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg jelenértéken a beruházás elszámolható költsége

• a) Budapesten 15 százalékának,
• b) Budapesten kívüli településen megvalósított beruházás esetén 35 százalékának

megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó támogatáshalmozási szabályokat.

(47) A (42) bekezdés szerinti esetben a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységéhez a környezeti kibocsátások szempontjából a kereskedelmi forgalomban elérhető legkorszerűbb termelési technológiát használja.

(48) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén az adózó nem veheti igénybe a fejlesztési adókedvezményt attól az adóévtől kezdődően, amelyben a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi, továbbá az igénybe vett fejlesztési adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni.

(49) A (42) bekezdés szerinti esetben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházásával megvalósuló tevékenységével nem szoríthatja ki az Európai Unió területéről a már létező vagy olyan termelési kapacitást, amelynek kiépítésére kötelezettséget vállaltak.

(50) Nem jogosult az (1) bekezdés l) pontja szerinti beruházás esetén fejlesztési adókedvezményre az adózó, ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősül.

Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye¶

22/C. § (1) Látvány-csapatsport támogatása (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):

• a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére
• aa) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
• ab) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,
• ac) az ad) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
• ad) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
• ae) képzéssel összefüggő feladatokra,
• af) az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő költségeinek támogatására;
• ag) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;
• b) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is – részére
• ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
• bb) a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására – kivéve, ha a látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz –,
• bc) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,
• bd) a be) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
• be) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
• bf) képzéssel összefüggő feladatokra,
• bg) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;
• c) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére
• ca) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
• cb) a cc) alpontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
• cc) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
• cd) képzéssel összefüggő feladatokra – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikkével összhangban képzési támogatásként nyújtható –,
• ce) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható, –,
• cf) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikkével összhangban sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásként nyújtható;
• d) a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány részére
• da) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
• db) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,
• dc) a dd) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
• dd) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
• de) képzéssel összefüggő feladatokra;
• df) versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására – kivéve, ha a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány hivatásos sportolót alkalmaz –,
• dg) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;
• e) a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban: Magyar Olimpiai Bizottság) részére
• ea) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,
• eb) képzéssel összefüggő feladatokra.

(1a)

(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(2a) A támogató az (1)– bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2) bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.

(3) Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – jogszabályban meghatározottak szerint –

• a) az (5) bekezdés i) pontja szerinti támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállítja, továbbá a támogatási igazolás kiállítását követően a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást és a (3a) bekezdésben meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítő sportfejlesztési támogatás) a (3a) bekezdés szerint arra jogosult szervezet számára átutalja, valamint
• b) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét az állami adóhatóság részére – a (3d) bekezdés figyelembe vételével – bejelentse.

(3a) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében

• a) az (1) bekezdés a)–d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány részére,
• b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített Magyar Olimpiai Bizottság részére

a támogatás adóévében megfizetni.

(3b)

(3c) Az adózó a támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra jogosult önálló fizetési számlájára történő átutalással a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti. A támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fogadására szolgáló fizetési számlát támogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére.

(3d) Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét – annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül – az állami adóhatóság részére bejelenti. Amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.

(3e) A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet, valamint a sportakadémia, mint támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére – a sportakadémia kivételével – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg.

(3f) A támogatási igazolás tartalmazza:

• a) a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,
• b) a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint
• c) – jogcímenként – a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának számát.

(3g) A támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult. Az erre vonatkozó szerződés a támogató (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére való jogosultságát és a támogató 24/B. § szerinti jóváírás igénybevételére való jogosultságát nem érinti.

(4) A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,

• a) utánpótlás-fejlesztésre fordítandó igazolt költségeinek 90 százalékát,
• b) versenyeztetéssel összefüggő igazolt költségeinek 90 százalékát,
• c) személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,
• d) képzési feladataival összefüggő kiadásainak 50 százalékát, amely a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdése szerint legfeljebb 70 százalékig növelhető,
• e) tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értéke – ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is –
• ea) (6) bekezdés ba) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 70,
• eb) (6) bekezdés bb) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 50,
• ec) (6) bekezdés bc) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 30 százalékát, kivéve, ha a beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a támogatási időszakban a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás,
• f) sportcélú ingatlan üzemeltetésének 4. § 47. pontja szerint elszámolható költségeinek 80 százalékát, de legfeljebb – ha a támogatás a 30/I. § (3) bekezdése alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozik – sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 651/2014/EU bizottsági rendeletben a sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás vonatkozásában meghatározott bejelentési határértéknek megfelelő forintösszeget.

(4a) A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet, valamint az olyan támogatásra jogosult szervezet támogatása esetén, amely vonatkozásában a támogatás a 30/I. § alapján az Európai Bizottságnak a 30/I. § (1) bekezdésében rögzített határozatai vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozik, a (4) bekezdés c)–f) pontja szerinti mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében az (1) bekezdés a) pont ac) és ag) alpontjában, az (1) bekezdés b) pont bd), bf) és bg) alpontjában, az (1) bekezdés c) pont cb) és cd)–cf) alpontjában, valamint az (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontjában meghatározott jogcímekre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott szervezet részére azonos elszámolható költségekkel kapcsolatban megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni.

(4b) Az (1) bekezdés c) pont cb), cd)–cf) alpontja és az olyan támogatásra jogosult szervezet támogatása esetén, amely vonatkozásában a támogatás a 30/I. § alapján az Európai Bizottságnak a 30/I. § (1) bekezdésében rögzített határozatai vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozik, az (1) bekezdés a) pont ac) és ag) alpontja, az (1) bekezdés b) pont bd), bf) és bg) alpontja, az (1) bekezdés c) pont cb), cd)–cf) alpontja, az (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontja szerinti támogatás, valamint más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatás együttes összege azonos elszámolható költségek tekintetében nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott mértékeket.

(4c) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatási igazolások összértéke az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti támogatott szervezet – ide nem értve azokat a szervezeteket, amelyekkel összefüggésben a támogatás a 30/I. § alapján az Európai Bizottságnak a 30/I. § (1) bekezdésében rögzített határozatai vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozik – sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.

(4d)

(5) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor állítható ki, ha

• a) a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,
• b) a korábban kapott állami támogatással, látvány-csapatsport támogatással megfelelő módon elszámolt,
• c) a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt,
• d) a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség vagy a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a bíróság nem függesztette fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint eljárás nincs folyamatban,
• e) a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását,
• f) működését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs folyamatban,
• g) nem áll az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és
• h) a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában – az (5a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legalább 2 éve működik és:
• ha) az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt vagy utánpótlás osztály egyikében – diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén az országos jelleggel működő diák-, vagy főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken – részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy
• hb) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást – kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás –, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy az országos jelleggel működő főiskolai-egyetemi sportszövetség által kiírt főiskolai-egyetemi bajnokságban részt vesz,
• i) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre bocsátja,
• j) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet
• ja) a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházást, felújítást a saját tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanon valósítja meg, vagy
• jb) a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen benyújtja a tárgyi eszköz beruházással, felújítással érintett ingatlan tulajdonosával (tulajdonosi joggyakorlójával) vagy vagyonkezelőjével megkötött, a (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti, ingatlan hasznosításra vonatkozó megállapodást azzal, hogy állami vagy helyi önkormányzati tulajdon esetén vagyonhasznosításra vonatkozó megállapodás versenyeztetés mellőzésével is megköthető,
• k) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeihez nyújtott támogatást saját tulajdonában vagy saját használatában lévő sportcélú ingatlan üzemeltetésére használja fel, és vállalja, hogy a látvány-csapatsport támogatás mellett erre a célra központi költségvetési támogatást nem vesz igénybe.
• l) az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 31/A. §-a szerinti vagyonmegóvási intézkedéssel nem fordult illetékes hatósághoz vagy szervezethez a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában.

(5a) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható,

• a) ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább 2 éve, mert
• aa) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogát erre a társaságra 2 éven belül ruházza át,
• ab) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre 2 éven belül ruházza át,
• ac) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet 2 éven belül megszűnt sportszervezet általános jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja,
• ad) ha a támogatás igénybevételére jogosult sportszervezet az utánpótlás-nevelés területén működő sportvállalkozásként 2 éven belül létrehozott olyan sportszervezet, amelynek a felkészítésre és a versenyeztetésre vonatkozó együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással;
• ae) a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül;
• b) ha a támogatási igazolás kiállítását megelőző támogatási időszakban a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet az országos sportági szakszövetség által jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkezik. Az a)–b) pontokban foglalt feltételek fennállását a támogatási igazolás kiállítása során az országos sportági szakszövetség vizsgálja. Amennyiben az a)–b) pontokban foglaltaknak a kérelmező nem felel meg, a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmet az országos sportági szakszövetség elutasítja.

(6) Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy

• a) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú, elsődlegesen piaci alapon történő hasznosítását – a b) pontban meghatározott kivétellel és a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – fenntartja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra – a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül – a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,
• b) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett sportcélú ingatlant iskolai és diák-, főiskolai-egyetemi sport események, szabadidősport események és más, közösségi célú (különösen: kulturális, turisztikai) események lebonyolítása céljából
• ba) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 20%-ában és évente legalább 10 nap, vagy
• bb) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 16%-ában és évente legalább 8 nap, vagy
• bc) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 12%-ában és évente legalább 6 nap ingyenesen vagy kedvezményes áron hasznosítja,
• c) bérelt vagy más jogcímen használt, nem a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet tulajdonában álló ingatlan esetén a sportcélú ingatlant piaci áron béreli vagy más jogcímen használja, azzal, hogy a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által fizetett bérleti, vagy a használatért járó egyéb díj nem lehet alacsonyabb a bérelt vagy más jogcímen használt létesítménynek – ideértve a támogatásból finanszírozott beruházások eredményeként megvalósuló létesítményeket is – a bérleményre vagy más jogcímen történő használatra eső tényleges értékcsökkenési költségei és működési költségei összegének 50%-ánál, figyelembe véve a létesítmény teljes és a hivatásos sportszervezet által ténylegesen igénybe vett kapacitásának arányát.
• d) a jelenértékén legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy – a sportakadémia kivételével az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló felújítást legalább 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra – a felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül – az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,
• e) a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy – a sportakadémia kivételével – az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a sportcélú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására.

(6a)

(6a) A (6) bekezdés a) és d) pontjában a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon valósul meg, és az üzembe helyezését követő 90 napon belül a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat részére átadásra kerül.

(6b) A (6) bekezdés e) pontját a támogatásból megvalósuló, építési beruházással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nem kell alkalmazni, ha a támogatási kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem a támogatásból finanszírozott, már megkezdett építési beruházással járó tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztést közbeszerzési eljárás eredményeként nyertes ajánlattevő végzi.

(7) A támogatott szervezet a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott piaci alapon történő hasznosítási kötelezettségtől – az elsődleges sportcél veszélyeztetése nélkül – a sportcélú ingatlan nem versenyrendszerben szervezett szabadidősport-események lebonyolítása, valamint a helyi önkormányzat sportról szóló törvényben meghatározott iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feladatainak ellátása, főiskolai-egyetemi sport események, valamint közösségi célú szabadidős, szórakoztató és kulturális események lebonyolítása céljából a (6) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott mértékeken felül is eltérhet.

(8) A tárgyi eszköz beruházást – a (8a) bekezdésben foglalt kivétellel – az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig üzembe kell helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével.

(8a) Ha a támogatott szervezet ingatlan-fejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházást, felújítást tartalmazó sportfejlesztési programja 7. hosszabbított támogatási időszakkal rendelkezik, a tárgyi eszköz beruházást legkésőbb a 7. hosszabbított támogatási időszaknak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megállapított végső időpontjáig üzembe kell helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével.

(9) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 45 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja, részben jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.

(9a) A (9b) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 45 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetséggel. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá, hagyja részben jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.

(9b) Sportakadémia kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint hoz döntést. Sportakadémia jelenértéken legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési programja esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter véleményét igénylő kérelem esetén az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 45 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja, részben jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.

(10) Az e § alapján folyó sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás tekintetében a támogatás igénybevételére jogosult szervezet az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel.

(11) A beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű nyilvántartásba vett tárgyi eszköz – ide nem értve a 22/C. § (6a) bekezdés szerinti esetet – a jogszabály szerinti kötelező fenntartási időszak vége, vagy a könyv szerinti érték leírása közül a később bekövetkező időpontig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, kivéve annak indoklásával és a jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával.

(12) Amennyiben az adózó a (3a) bekezdésben meghatározott összeget a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az adózó a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.

Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye¶

22/D. §¶

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye¶

22/E. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.

(2) Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

• a) Budapesten 30 százalékának,
• b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban 45 százalékának

megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(3a) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a (2)–(3) bekezdés szerinti mérték 50 százalékát, amennyiben az elszámolható költséget az adózó a (4) bekezdés b) pontjától és (4a) bekezdéstől eltérően, alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza meg.

(4) Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

• a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben ezen beruházás, felújítás egyértelműen beazonosítható és nincs olyan kevésbé energiahatékony a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás, amely az adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában megvalósulna, vagy
• b) a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költsége és az alternatív beruházás, felújítás költsége közötti különbözet (többletköltség).

(4a) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában elszámolható költségnek minősül:

• a) a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel,
• b) a 4. § 2a. pont b) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értéke, értéknövekedése és az alternatív beruházás, felújítás jelenértéken számított költsége közötti különbözet, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul,
• c) a 4. § 2a. pont c) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értéke, értéknövekedése és a meglévő tárgyi eszköz karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházás, felújítás jelenértéke közötti különbözet, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul,
• d) a 4. § 2a. pont d) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló tárgyi eszköz lízingelésének jelenértéke és a kevésbé energiahatékony tárgyi eszköz lízingelésének jelenértéke közötti különbözet.

(4b) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény alkalmazásában nem minősül elszámolható költségnek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség, ráfordítás és az épületre irányuló beruházás, felújítás részét képező költség, ráfordítás.

(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész energiahatékonyság növekedésével jár.

(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

(8) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

• a) ha az adózó a beruházást, felújítást azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak feleljen meg, azzal, hogy, amennyiben a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében hajtják végre, az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték;
• b) ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;
• c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság – kivéve, ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került, azzal, hogy e kivételt az adózó akkor is figyelembe veheti, ha beruházásának, felújításának megkezdésekor e kivétel nem volt hatályos –, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
• d) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, felújításhoz;
• e) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
• f) ha a beruházás, a felújítás tárgya a 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi, kivéve a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjárművet, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
• g) ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul;
• h) ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.

(9) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

• a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;
• b) bekerülési értékét;
• c) többletköltségét;
• d) állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.

(10) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(11) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel.

(12) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben az (5)–(7) bekezdésben, (8) bekezdés b)–h) pontjában, (9)–(11) bekezdésben és (13)–(17) bekezdésben foglaltak alapján.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában elszámolható költségnek minősül az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.

(14) A (12) bekezdés alkalmazásában nem vehető igénybe adókedvezmény, ha az adózó a beruházást, felújítást azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak feleljen meg, azzal, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás, felújítás vonatkozásában igénybe vehető adókedvezmény, amennyiben

• a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények és a beruházást, felújítást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
• b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények és az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételére még azelőtt sor kerül, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett adózóra nézve, azzal, hogy ebben az esetben az adózó rendelkezik olyan felújítási tervvel és ütemtervvel, amely igazolja, hogy a támogatott beruházás, felújítás elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.

(15) A (12) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az épület primerenergiában mért energiahatékonyságának

• a) meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
• b) épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
• c) új épületek esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.

(16) A (12) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a (15) bekezdésben meghatározott kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.

(17) A (12) bekezdés alkalmazásában az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke.

Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye¶

22/F. § (1) Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után a költség, ráfordítás felmerülésének adóévében adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt, általános forgalmi adó nélkül számított ellenérték (díj) összegének legfeljebb 50 százaléka.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adózó az ellenérték (díj) elszámolása adóévének adóalapját a 3. számú melléklet A) rész 3. pontjában foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye¶

22/G. § (1) Az adózó a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti kedvezmény alkalmazása helyett – választása szerint – a 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti választás az adózónál a 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés öt egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti választást a választással érintett első adóévről szóló éves adóbevallásban kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóság részére. Az (1) bekezdés szerinti választás megváltoztatására legkorábban a választással érintett első adóévet követő ötödik adóévtől van lehetőség, amelyet az adóévről szóló adóbevallásban be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság részére.

(4) Az adózó az e § szerinti adókedvezményt az elszámolható költség keletkezésének sorrendjében érvényesíti. Az adózó adóévenként a (6) bekezdésben meghatározott, az adóévben rendelkezésre álló teljes összeget, de legfeljebb az adóévi számított adó összegét érvényesítheti adókedvezményként.

(5) Az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult. A megtérítési jogosultságot az adózó a felmerülés adóévét követő harmadik adóévről szóló éves társasági adóbevallásában feltünteti, amely alapján az állami adó- és vámhatóság automatikusan, legkésőbb a bevallás benyújtása adóévének utolsó napjáig teljesíti a kiutalást. A kiutalás feltétele, hogy az adózónak a kiutaláskor az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása ne haladja meg a százezer forintot.

(6) Az adókedvezmény mértéke – a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel –

• a) – a b) pontban foglalt eset kivételével – az elszámolható költség 10 százaléka,
• b) a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaság, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén (6a) bekezdés szerint meghatározott mérték, de legfeljebb 500 millió forint.

(6a) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazásában az adókedvezmény elszámolható költség arányában meghatározott mértéke nem haladhatja meg

• a) a 4. § 23/h. pontja szerinti alapkutatás esetében az elszámolható költség 100 százalékát;
• b) a 4. § 23/i. pontja szerinti alkalmazott (ipari) kutatás esetében az elszámolható költség 50 százalékát;
• c) a 4. § 23/j. pontja szerinti kísérleti fejlesztés esetében az elszámolható költség 25 százalékát.

(7) Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként és projektenként

• a) az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/h. pontja szerinti alapkutatásnak minősül,
• b) a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/i. pontja szerinti alkalmazott (ipari) kutatásnak minősül,
• c) a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/j. pontja szerinti kísérleti fejlesztésnek minősül.

(8) E § alkalmazásában – a (9) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – elszámolható költségnek minősül 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége közül

• a) a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
• b) a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
• c) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása,
• d) működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel,
• e) a kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás az e pont szerinti költséget, ráfordítást nem tartalmazó elszámolható költség összegének 20 százaléka, amelyből a kapcsolt vállalkozásnak minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás legfeljebb annak 10 százaléka lehet, azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek legkésőbb a megrendelő adóbevallása benyújtásáig nyilatkozik arról, hogy a közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás adókedvezményben vagy más – állami forrás terhére járó – támogatásban nem részesül, azzal hogy e nyilatkozat valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel.

(9) Nem minősül elszámolható költségnek

• a) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adó- és vámhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összege, és
• b) a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja alapján nem az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költség, ráfordítás.

(10) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(11) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság és az MRP nem veheti igénybe az e § szerinti adókedvezményt.

(12) Ugyanazon elszámolható költségre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel.

(13) Ugyanazon adóévre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétellel.

(14) Az e § szerinti adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adózó éves adóbevallásában évenkénti bontásban adatot szolgáltat

• a) az adóévi elszámolható költségről,
• b) az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegéről, továbbá
• c) a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegéről.

(15) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

• a) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság,
• b) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított,
• c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny adózó esetén
• ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
• cb) ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
• d) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

Villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye¶

22/H. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.

(2) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a villamosenergia-tárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75 százalékát a közcélú hálózatra a villamosenergia-tárolóval azonos ponton csatlakozó, megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből vételezze.

(3) Az adókedvezményt az adózó e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.

(4) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) Az adókedvezmény (4) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(6) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás bekerülési értéke.

(7) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(8) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás tervezett megkezdése előtt, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett elektronikus nyomtatványon tett bejelentéssel az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi adatot. A bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(9) Az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.

(10) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az adott villamosenergia-tárolóra is kiterjedő, érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel.

(11) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

(12) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

• a) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
• b) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló villamosenergia-tárolóhoz;
• c) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(13) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló villamosenergia-tároló

• a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;
• b) bekerülési értékét;
• c) állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.

(14) Az adózó az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

(15) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése és a 22/E. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel, továbbá a CISAF közlemény 6. fejezete szerinti támogatással.

(16) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye¶

22/I. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

• a) a környezeti kár felszámolására, beleértve a talaj, felszíni vagy felszín alatti víz minőségének károsodását is,
• b) a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára,
• c) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelmére vagy visszaállítására, az ökoszisztéma jó állapotának elérésére vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztéma védelmére,
• d) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtására

irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén.

(2) Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.

(3) Az adókedvezményt az adózó e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.

(4) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken

• a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás elszámolható költsége 100 százalékának megfelelő mértéket,
• b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás elszámolható költsége 70 százalékának megfelelő mértéket,

de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) Az adókedvezmény (4) bekezdés b) pontja szerinti mértéke kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(6) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

• a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke – ide nem értve a beruházás, felújítás helyszínéül szolgáló földterület, illetve a beruházással, felújítással érintett egyéb ingatlan bekerülési értékét –, csökkentve az érintett földterületnek, egyéb ingatlannak a beruházás, felújítás eredményeképpen bekövetkező – független szakértő által meghatározott – értéknövekedésével,
• b) az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az e törvény felhatalmazása alapján az e § szerinti adókedvezményre vonatkozóan kiadott miniszteri rendelet szerinti, az ingatlan értéknövekedését meghatározó független szakértői igazolással.

(8) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezményt a környezetkárosodás okozója nem veheti igénybe.

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a környezetkárosodás okozójának kiléte nem állapítható meg, vagy a környezetkárosodás okozójának kiléte megállapítható, de nem kötelezhető az általa okozott környezetkárosodás felszámolásával járó költségek viselésére.

(10) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(11) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás, felújítás tervezett megkezdése előtt bejelentést nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszterhez. A bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(12) Az adókedvezmény a bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.

(13) Nem vehető igénybe adókedvezmény, amennyiben

• a) az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
• b) az adózó a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbánya;
• c) a beruházás, felújítás természeti katasztrófa okozta kár helyreállítására irányul;
• d) a beruházás, felújítás erőmű bezárását, bányászati vagy kitermelési tevékenység megszűntetését követő kárfelszámolásra vagy rehabilitációra irányul;
• e) a beruházás, felújítás a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 92/43/EGK tanácsi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése szerinti kiegyenlítő intézkedés végrehajtására irányul, kivéve az ilyen intézkedés hatályának vagy kitűzött céljának a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerinti jogi kötelezettségen túlmutató növeléséhez szükséges többletköltséghez;
• f) az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(14) Ugyanazon beruházás, felújítás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel.

(15) Ugyanazon adóévben az adózó az e § szerinti adókedvezményt együttesen nem alkalmazhatja a 22/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adókedvezménnyel.

(16) Az adózó az e törvény felhatalmazása alapján az e § szerinti adókedvezményre vonatkozóan kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a társasági adóbevallásában beruházásonként, felújításonként feltünteti.

(17) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

Az adókedvezmények igénybevételének szabályai¶

23. § (1)

(2) A számított társasági adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből – legfeljebb a csökkentett összeg 80 százalékáig – érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.

(3) A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.

(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

(5) A külföldi vállalkozó az e törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye útján elért árbevétel alapján élhet.

(6) Ha törvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára abban az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van.

(7) Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.

(8) A csoportos társasági adóalany – a (9)–(14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül.

(9) Azt az adókedvezményt, amelyre egy adott csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére – a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig – továbbra is jogosult marad.

(10) A csoportos társasági adóalany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti, azzal, hogy a 22. § (1) bekezdése és a 22/C. § szerinti adókedvezmény esetén a támogatás nyújtására csoporttagonként kerülhet sor. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.

(10a) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti, a feltételek teljesítését vállaló csoporttag tagsága nem jogutódlás miatt szűnik meg, de továbbra is e törvény hatálya alá tartozik, akkor az adókedvezmény érvényesítésére a csoporttagsága megszűnését követően – a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig – jogosulttá válik.

(11) A csoportos társasági adóalany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát, továbbá a 22/C. § szerinti adókedvezményhez tartozó bejelentést a csoportos társasági adóalany esetében kizárólag a csoportképviselő teheti meg.

(12) A (2) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből érvényesíti a 22/B. § alapján a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó csökkentett számított adó 80 százalékáig.

(13) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett számított adóból érvényesíti a 22/E. § alapján az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, a (12) bekezdés szerint megállapított összeg 70 százalékáig.

(14) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) és (13) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett egyedi számított adók összegéből – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthet minden más, a (12)–(13) bekezdésben nem említett adókedvezményt.

A fizetendő adó¶

24. § (1) A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezéseinek figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval).

(2) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózó az (1) bekezdés rendelkezéseit a II/A. fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(3) A csoportos társasági adóalany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között a 6. § (1)–(2a), (5)–(10) bekezdése szerint egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társasági adóalany társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító csoporttag adófizetési kötelezettségként elszámolja.

Rendelkezés az adóról¶

24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége (ideértve a csoportos társasági adóalany számára az alapító, csatlakozó tagra vonatkozóan adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget) 80 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

(2) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot nem tesz, vagy az (1) bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó

• a)
• b) a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában

tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő társasági adójának kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az e bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az e bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat a társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható.

(3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:

• a) a filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;
• b) a látvány-csapatsport 22/C. § (1)– bekezdésében meghatározott támogatása.

(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)–(17) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidejűleg – benyújtsa, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adóhatósághoz beérkezzen.

(5) Az adózó a társasági adóelőleg-fizetési és társasági adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtételétől függetlenül eleget tesz.

(6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén

• a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlásnak, és
• b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével, és
• c) az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra.

(7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1)– bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot.

(8) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni.

(9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított, a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet által árbevételként elszámolandó értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni a 22/C. § (4), (4a), (4b), (4c) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladása vonatkozásában.

(10)

(11) Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és

• a) az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján – figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra – a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 80 százalékát – látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül,
• b) az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata alapján a társasági adóbevallásban bevallott adatok figyelembevételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget – a látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a társasági adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül

a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei.

(11a) Amennyiben az adózó (1) bekezdés szerinti felajánlását látvány-csapatsport támogatása céljából, tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímén teszi meg, továbbá az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozottnak minősül, az adóhatóság a (19) vagy a (20) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezet e célra vezetett elkülönített fizetési számlájára teljesíti az átutalást.

(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány részére, ideértve a sportakadémiát is, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.

(13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha

• a) a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)–(17) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adó- és vámhatóság kézhez kapja, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen,
• b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása (csoportos társasági adóalany esetében a csoportos társasági adóalany társasági adónemen fennálló adótartozás) az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot,
• c) az adózó a vonatkozó társasági adóbevallását határidőben benyújtotta, és
• d) a társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget esedékességig megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.

(13a) Ha az állami adó- és vámhatóság az átutalást kizárólag azért tagadta meg, mert az adózó a társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget nem fizette meg határidőben, az adózónak az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15. napig előterjesztett külön kérelmére az állami adó- és vámhatóság az átutalást akkor is teljesíti, ha

• a) a késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 naptári napot, és
• b) az adóelőleg, adó összegének megfizetése maradéktalanul megtörtént.

(13b) A (13a) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Amennyiben a (13a) bekezdés szerinti kérelem az elutasító határozat meghozatalát megelőzően beérkezik az állami adó- és vámhatósághoz, az elutasító határozatot nem szükséges meghozni.

(14) Ha az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adó- és vámhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor, illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor még nem vált esedékessé.

(15) Az állami adó- és vámhatóság a (11)–(12) bekezdés szerinti átutalás megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Az állami adó- és vámhatóság a jelen bekezdés szerinti határidőben az átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító szervezetet. Az állami adó- és vámhatóság a részére a (21a) bekezdés szerint eljuttatott igazolás esetében az e bekezdés szerinti tájékoztatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az igazolást kiállító szervezet részére.

(16) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a mozgóképszakmai hatóság az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése szerinti jogerős költségellenőrzési határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott része 30 százalékának meghaladását. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás vonatkozásában.

(17) A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatások, a 22. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, továbbá az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(18)

(19) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság vagy sportakadémia, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4)–(4c) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(20) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet – a sportakadémia kivételével –

• a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is –,
• b) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy
• c) a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány,

akkor a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4)–(4c) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(20a) A (19) és (20) bekezdés alkalmazásában a támogatási igazolás kiállításakor a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége figyelembe veszi az azonos elszámolható költségek vonatkozásában a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, támogatási szerződés keretében a 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) és ag) alpontjában, (1) bekezdés b) pont bd)–bf) és bg) alpontjában, (1) bekezdés c) pont cb) és cd)–cf) alpontjában, (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontjában meghatározott jogcímre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatás fogadására jogosult szervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és a (19) és (20) bekezdés szerinti ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét.

(21) A (19)–(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével állítja ki azzal, hogy az adó 24/A. § alapján kedvezményezett célra történő felajánlása esetében az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az igazolás igénylésének időpontjában nem haladhatja meg a százezer forintot. Az igazolást kiállító szervezet az igazolás (19)–(20) bekezdésben meghatározott adatairól adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

(21a) A (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást, valamint annak módosítását vagy visszavonását az igazolás kiállítója kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a részére e bekezdés szerint megküldött igazolást az (1) és (2) bekezdés szerint megtett rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja fel.

(22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az (1)–(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára teljesíti, azzal, hogy ezen utóbbi összeget az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani. Az állami adóhatóság ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, a megelőző naptári év december 31-ével záruló adóév vonatkozásában tett, e fejezet szerinti adóról történő összes rendelkezésre tekintettel augusztus 31-éig tesz eleget.

(23) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget.

(24) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóelőleg bevallás benyújtását követően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóelőlege módosítását kéri, az állami adóhatóság – a módosítás jóváhagyása esetén – a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásra kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti.

(25) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja. Az állami adó- és vámhatóság a sportakadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékát a sportpolitikáért felelős miniszter által közzétett fizetési számlára utalja át.

(26) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80 százalékot meghaladó részt az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő adóév(ek)ben az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét követően tehet.

(27) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, az adózót ezen különbözet erejéig más adónemre történő átvezetés, valamint kiutalás nem illeti meg.

(28) Az állami adóhatóság által a (11) bekezdés szerint átutalt összeg a 30. § (10) bekezdése szerint meghatározott támogatásnak minősül.

Adófelajánlás esetén járó jóváírás¶

24/B. § (1) Az adózó a 24/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A. § (11) bekezdése alapján átutalt összegre tekintettel – látvány-csapatsportok támogatása esetén a (9) és a (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege

• a) az adóelőlegből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, továbbá
• b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.

(3) A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti.

(4) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1) bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelelően módosítja.

(5) A csoportképviselő a csoportos társasági adóalanyt a felajánlás adóévére megillető jóváírást a felajánlás adóévének fizetendő adója 24. § (3) bekezdése szerinti arányában osztja fel. Az adózó a jóváírásból rá jutó részt adózás előtti eredménye javára számolja el.

ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK¶

IV. Fejezet — A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése¶

25. §¶

Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai¶

26. § (1) Az adózónak – a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

(2) Az adóelőleg

• a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
• b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(3) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(3a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

(4) Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

(5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.

(6) Amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társasági adóalany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnésére okot adó körülmény napját, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnésére okot adó körülmény napját követő 30 napon belül a csoportos társasági adóalany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a csoporttagság megszűnése, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnése napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni.

(7) Az adóelőleg a (8)–(9) bekezdésben foglalt eltéréssel

• a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 20 millió forintot;
• b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 20 millió forint.

(8) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál

• a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 20 millió forint,
• b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 20 millió forintot.

(9) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóelőleg-kötelezettséget havonként, negyedévenként kell teljesítenie, akkor az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként három adóévi hónapot kell figyelembe venni.

(10)

(11) Nem kell az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a sportfióktelepnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének és az iskolaszövetkezetnek.

(12)

(13) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

• a) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
• b) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.

Növekedési adóhitel¶

26/A. § (1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól függetlenül, ha az adózó

• a) társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
• b) az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
• c) az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint
• d) az éves társasági adóbevallás teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni,

akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévet követő második adóév végéig – az általános szabályoktól eltérően – e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

(2)

(3)

(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adót a 6. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adó megállapításakor az e törvény szerinti adóévi adóalap-csökkentő és adóalap-növelő jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan [a növekedési adóhitelnek az adóévi, az (1) bekezdés szerint számított adózás előtti eredményhez viszonyított részarányával számítva] veszi számításba, azzal, hogy amennyiben az arányszám elérné vagy meghaladná a száz százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni.

(6) A növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik az növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó

• a) adókötelezettsége megszűnésének napján, ha adókötelezettsége a jogutódlás melletti megszűnésétől eltérő ok miatt szűnik meg;
• b) csoportos társasági adóalanyban fennálló tagsága keletkezésének napján.

(6a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül – ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja a növekedési adóhitel adóévére vonatkozó adóbevallás benyújtását megelőzi, az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg – a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(7) Nem alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó:

• a) a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezáruló adóévében és a végelszámolás időszaka alatt;
• b) a csoportos társasági adóalanyban fennálló tagsága első adóévét megelőző adóévben és a csoportos adóalany időszaka alatt;
• c) utolsó adóévében, ha adókötelezettsége a jogutódlás melletti megszűnésétől eltérő ok miatt szűnik meg.

(7a) Ugyanazon adóév tekintetében az (1)–(5) bekezdésben meghatározott, a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.

(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévében és az azt követő adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 9 százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával a (9)–(11) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóból érvényesíthető.

(9) Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévében és az azt követő adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévében majd pedig az azt követő adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Amennyiben az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezménytöbbletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig – társasági adóként – visszafizetni.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz vonatkozásában a (8) bekezdés szerint érvényesített összegre jutó adóalapot az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott beruházás esetén a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát növelje és azokat az új munkahelyeket, amelyeket a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményénél figyelembe vett az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően legalább két éven keresztül az érintett régióban fenntartja. Amennyiben a (9) bekezdés szerint figyelembe vett foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma csökken, az adózó a létszámcsökkenés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásban köteles bevallani és e bevallásra előírt határidőig – társasági adóként – visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 9 százalékának megfelelő összeget.

(12) A növekedési adóhitelt igénybe vevő azon adózó, amely az adóbevallás megtételét követően alkalmazza a (8) bekezdést, a (4) bekezdés szerint megállapított növekedési adóhitelre jutó adót az adóhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosíthatja.

(13) Nem alkalmazhatja a (8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó, ha az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételét megelőző adóévében e törvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel, továbbá ugyanazon adóév tekintetében a (8) bekezdés szerinti kedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.

(14) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel összegére jutó adóra vonatkozó általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól kezdődően a (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő szerinti esedékesség napjáig, vagy ha a növekedési adóhitel összegére jutó adót a (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő lejáratát megelőzően fizeti meg, akkor a megfizetés napjáig, kamatot fizet. A kamat mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, amelyet az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni. A kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó, a (8) bekezdés szerinti kedvezménnyel csökkentett adóra kell felszámítani, esedékes részletenként külön-külön. Az adózó az adott részlethez tartozó kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó adó adott részletének megfizetésével egyidejűleg, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára fizeti meg. Az adózó a kamat összegéről bevallás benyújtására nem köteles.

HARMADIK RÉSZ — OSZTALÉKADÓ¶

V. Fejezet¶

27. §¶

NEGYEDIK RÉSZ — A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE¶

VI. Fejezet¶

28. § (1)

(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként számolt el.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

(6) A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.

(6a) Amennyiben a belföldi illetőségű adózó azért nem jogosult a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel alkalmazására a közte és a külföldi telephelye közötti ügyletre vonatkozóan, mert nem rendelkezik a 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában előírt nyilatkozattal, akkor a (2) bekezdés alkalmazását követően a belföldi illetőségű adózó csökkentheti adóalapját a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegével.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely jövedelmének megállapításakor alkalmazott 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti növelő tétel 90 százaléka és a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegéből a külföldi telephely bevételét meghaladó összeg közül a kisebbet.

(6c) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés a 7. §-ban, 8. §-ban és 16/B. § (1)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel alkalmazandó.

(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)–(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadóak. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét feltünteti az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában.

ÖTÖDIK RÉSZ — ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK¶

VII. Fejezet¶

29. § (1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ta tv.) következő rendelkezéseit változatlan feltételek mellett alkalmazni kell, ha a gazdasági esemény 1996. december 31-ig megtörtént:

• a) a 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4)–(5) bekezdése az 1993. évi IC. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével,
• b) a 4. § (3) bekezdés j) pontja, valamint az 5. § (12) bekezdése, az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének figyelembevételével, azzal, hogy a lízingszerződés lejárat előtti megszüntetése esetén növelni kell az adóalapot a lízingszerződéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás ráfordításként elszámolt összegével, ha azt az adózónak nem térítették meg,
• c) a 4. § (3) bekezdés s) pontja és az 5. § (9) bekezdése,
• d) a 19. § (16) bekezdése.

(2) A Ta tv. 6. §-ának előírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

(3)

(4)

(5) A Ta tv. vonatkozó rendelkezései alapján adókedvezményt a társasági adóból a következő feltételekkel lehet érvényesíteni:

• a)
• b) a 14/B. § és a 14/C. § rendelkezését az eredeti feltételek szerint lehet alkalmazni, figyelemmel az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés b) pontjának, az 1996. évi LXXVIII. törvény 36. §-ának, valamint e törvény 23. §-ának rendelkezéseire,
• c)
• d) az 1993. évi IC. törvény 11. §-ával törvénybe iktatott 14/A. § (2) és (3) bekezdése alapján a Kormány által egyedileg engedélyezett adókedvezmény az engedélyben és a 190/1994. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint vehető igénybe, figyelemmel e törvény 23. §-ának rendelkezéseire.

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13) Ahol a törvény a társasági adókötelezettséggel összefüggésben korábbi évekre utaló rendelkezést tartalmaz, ott ez alatt értelemszerűen a Ta tv. előírásait is érteni kell.

(14)

(15) A 21. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 1997. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(16) Az az adózó, amely a 21. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1997. december 31-ig megkezdte, 1998. évben választhat, hogy az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján vagy 1998. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, azzal, hogy

• a) az 1998. január 1. napjától hatályos előírások választása esetén megelőző adóév árbevételének az adózó 1997. évi árbevételét kell tekinteni abban az esetben is, ha a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján hatályos előírása alapján adókedvezményt vett igénybe 1997. évi adójából,
• b) a választásától az 1998. évet követő években nem térhet el.

29/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 22. § (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét követően benyújtott kérelemre induló, azon filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépését követően támogatási igazolás kiadására irányuló kérelmet nyújtanak be, kivéve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokat.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpontját első alkalommal a 2014. adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni.

(3) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt., a MÁV Személyszállítási Zrt. és a GYSEV Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.

(4) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt., a MÁV Személyszállítási Zrt. és a GYSEV Zrt. adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor.

(5) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított (3) és (4) bekezdést a MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt., a MÁV Személyszállítási Zrt. és a GYSEV Zrt. a 2025. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le.

(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.

(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 24/A. §-át első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni. A 2015. adóévi olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása 2015. január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. § szerinti felajánlásról. A felajánlás átutalását az adóhatóság a 24/A. § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti.

(9) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) megállapított 4. § 10/b. pontja a 2015. adóév vonatkozásában is alkalmazandó.

(10) E törvénynek a Módosító törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés r) pontját az adózó a 2015. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(11) E törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

(12) A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.

(13) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 29/A. § (12) bekezdését a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 2015. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(14) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettsége megállapítása során választása szerint vagy az e törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 9. §-át és 20. §-át, vagy az e törvény 2015. január 1-jén hatályos 9. §-át, 20. §-át és a 6. számú melléklet A) részét veszi figyelembe.

(15) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

(16) E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 22/C. § (3d) bekezdését első alkalommal a 2015–2016-os támogatási időszakra 2016. január 1-jét követően benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni.

(17) Az adózó a 2015. adóévi társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján mentesül e törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22/C. § (3d) bekezdése szerinti, a támogatás, kiegészítő támogatás bejelentésére nyitva álló 8 napos határidő elmulasztásával összefüggő, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények és a 22/C. § szerinti adókedvezményre vonatkozó jogosultság elvesztése alól.

(18)

(19)

(20) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2016. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 22/C. § (4a) bekezdését, valamint 24/A. § (19) és (20) bekezdését első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszaktól kiállított igazolásokkal összefüggésben is alkalmazni kell.

(21) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 24/A. § (11a) bekezdését a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő által a szanálási eljárás során átvett részesedések értékesítésének eredménye (nyeresége) a szanálás alá vont intézmény részére a szanálási tevékenység keretében nyújtott állami támogatás mértékéig csökkenti az adózás előtti eredményt.

(23) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási vagyonkezelő a (22) bekezdést a 2016. adóévi adókötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja.

(24) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított

• a) 22/C. § (2a) és (3g) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben,
• b) 22/C. § (11) bekezdését első alkalommal a 2016–2017-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok során megvalósult tárgyi eszköz beruházásokkal összefüggésben

kell alkalmazni.

(25) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 24/A. § (4) bekezdését, (13) bekezdés a) pontját, (14) bekezdését, (15) bekezdését és (21a) bekezdését első alkalommal a 2014–2015-ös támogatási időszakról kiállított igazolásokkal összefüggésben, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon túl esedékes átutalásokra kell alkalmazni.

(26) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdése ly) pontját, valamint 1. számú melléklet 14. pontját az adózó első alkalommal a 2016. adóévre alkalmazhatja.

(27)

(28) A 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 5a. és 20. pontját, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontját, (16), (22)–(25) bekezdését, 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kell alkalmazni, figyelemmel a (29)–(30) bekezdésben foglaltakra.

(29) Azon adózó, amely 2016. június 30-ig a 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján

• a) csökkentette az adózás előtti eredményét a bevallás benyújtásáig hozott döntése alapján, vagy
• b) 2016. január 1-je és 2016. június 30-a közötti időszakban jogosult lett volna az adózás előtti eredményét csökkenteni,

e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének n) pontjának 2016. június 30-án hatályos szövege szerint meghatározott kedvezményt utoljára a 2021. június 30-ig lezáruló adóévi adóalapból veheti igénybe, figyelemmel a (30) és (31) bekezdésben foglaltakra.

(30) A (29) bekezdés szerinti adózó a (29) bekezdés szerinti kedvezményt a 2016. június 30-ig szerzett, előállított, e törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószág vagy a 2016. június 30-ig bejelentett immateriális jószág vonatkozásában alkalmazhatja abban az esetben is, ha az érintett jószággal kapcsolatban az adózónak 2016. június 30-át követően költsége, ráfordítása merül fel.

(31) A 2016. június 30-án hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető a 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól beszerzett, a 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágra tekintettel szerzett bevétel alapján, ha e jószág a kapcsolt vállalkozást nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre az átruházáskor.

(32) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kizárólag a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág vonatkozásában kell alkalmazni.

(33) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 7. § (12) bekezdését, 22/A. § (2) és (4) bekezdését első alkalommal a 2017. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(34) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontját első alkalommal a 2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.

(35) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 18/A. § (5) bekezdését és 18/C. § (4a)–(4g) bekezdését a 2016. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.

(36)

(37) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (3b) és (12) bekezdését első alkalommal a 2015–2016-os támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(38) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (8) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, 2013–2014-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(39) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 29/ZS. § (1), (4), (10) bekezdés rendelkezései a 2015. évi és a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazhatóak.

(40) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 5/b. pontja a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazható.

(41) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 23/b. pontját és 16. § (12) bekezdését, továbbá e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 16. § (12a) bekezdését első alkalommal a 2017. január 1-jén vagy az azt követően bekövetkező kedvezményezett eszközátruházásra kell alkalmazni.

(42) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 24/A. § (1) bekezdését első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően esedékes adó-, adóelőleg-kötelezettség felajánlásával összefüggésben kell alkalmazni.

(43)

(44) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját, 34b. pontját és 22/E. §-át első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében lehet alkalmazni.

(45) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázat szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme d) és e) pontja szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat az adózó a 2017. évben kezdődő adóévi vonatkozásában választása szerint alkalmazhatja.

(46) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázat szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme d) és e) pontja szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat az adózónak első alkalommal a 2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(47) A 18/D. § (1) és (7) bekezdésének alkalmazásában az áttérést megelőző adóév fizetendő adóját az adózó a 19. § áttérés adóévének első napján hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan veszi figyelembe.

(48) Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított 22/B. § (6) bekezdését első alkalommal a 2016. december 31-ét követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.

(49) Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését első alkalommal a 2011–2012-es támogatási időszakra nyújtott támogatások kapcsán lehet alkalmazni.

(50) Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 22. § (7) bekezdését és 22/C. § (3b) bekezdését a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.

(51) Annak az adózónak, amely a 2015. adóévi társasági adókötelezettség megállapítása során a 2015. adóévben hatályos 19. § (1) bekezdése szerinti mértéket alkalmazta, a 26. §-ban foglaltaktól eltérően a 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőlege a 2015. adóévre fizetendő adója kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50 százaléka, de legfeljebb a 2015. adóévre fizetendő adója összegének fele. A 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőleg összegéről az állami adó- és vámhatóság 2017. adóév első hónapjának 15. napjáig határozatban dönt.

(52) A 26. §-ban foglaltaktól eltérően a 2017. adóév második félévében, és a 2018. adóév első félévében fizetendő adóelőleget a 19. § 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan (ideértve különösen az adókedvezmények összegét) kell megállapítani.

(53) Az adózó a 2016-ban kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXI. törvénnyel megállapított 4. § 11. pontja, 8. § (1) bekezdés f) és m) pontja és 28. § (3) bekezdése szerint teljesíti.

(54) Az adózó a 2017-ben kezdődő adóévére, továbbá az (53) bekezdés szerinti választás esetén a 2016-os adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 8. § (9) bekezdése szerint teljesíti.

(55) Az ellenőrzött külföldi társaság 2017. január 18-át megelőzően keletkezett jövedelmére vonatkozóan e törvény 2017. január 17-én hatályos rendelkezéseit az adózó választása szerint utoljára a 2018. december 31-én végződő adóévben alkalmazhatja, feltéve, hogy az (53) bekezdés szerinti választással nem élt.

(56) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés l) pontját, (31)–(32) bekezdését első alkalommal a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.

(57) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 26/A. § (14) bekezdését a hatálybalépését követően megtett, a 26/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni, azzal hogy az adózó ezt megelőzően tett nyilatkozata vonatkozásában a 26/A. § (14) bekezdését választása szerint alkalmazza és a kamatot a növekedési adóhitelre jutó adó utolsó részletével egyidejűleg fizeti meg.

(58) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 4. § 40a. pontját és 40b. pontját, 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját és d) pont df) alpontját, (4a) bekezdését, (4b) bekezdését és (5) bekezdés j) pontját, 24/A. § (9), (19) és (20) bekezdését, valamint 30/I. §-át első alkalommal a 2017–2018-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

(59) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 4. § 43/a. pontját, 22/C. § (1) bekezdés d) pontját, (3a) bekezdés a) pontját, (5) bekezdés h) pontját, (6a) bekezdését és (8) bekezdését, 24/A. § (12) és (20) bekezdését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, és a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(60) A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXIII. törvénnyel megállapított 24/A. § (13a) bekezdése alapján kérelmet a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXIII. törvénnyel megállapított 24/A. § (13a) bekezdésének hatálybalépését követően felajánlott adóval, adóelőleggel kapcsolatos eljárások vonatkozásában lehet benyújtani.

(61)

(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját és 22/E. §-át első alkalommal ezen rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.

(63) A 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedések adózói választás szerint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépésének napját követő napon hatályos szabályok figyelembevételével, a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek az adóhatóságnak.

(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 7. § (18a) bekezdése szerinti megosztás első alkalommal a 2018. adóévre alkalmazható feltéve, hogy az érintett adózók 2018. adóévre vonatkozóan társasági adóbevallást még nem nyújtottak be.

(65) Az adózó a 2018-ban kezdődő adóéve adókötelezettségére e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdés i) pontját és 18/B. § (2) bekezdés h) pontját választása szerint alkalmazza.

(66) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4a) és (4b) bekezdését első alkalommal a 2018–2019-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

(67) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az előadó-művészeti szervezeteknek a 22. § szerint a 2018. adóév terhére, 2018. december 31-ig nyújtott támogatásra e törvénynek a támogatás tényleges teljesítésekor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(68) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek részére történő, jóváírással járó adófelajánlás megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az előadó-művészeti szervezetek részére a 24/A. § szerint a 2018. adóévi adókötelezettség terhére, 2018. december 31-ig megtett felajánlásra a törvénynek a rendelkező nyilatkozat adóhatósági benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(69) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és a részükre történő, jóváírással járó adófelajánlás megszüntetésével összefüggő módosításaira tekintettel az adózó a 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatásra és kiegészítő támogatásra vonatkozó támogatási, szponzori szerződést 2018. december 31-ét követően nem köthet. Az említett összefüggésben 2019. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések alapján a 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatást, kiegészítő támogatást legkésőbb 2018. december 31-én lehet ténylegesen teljesíteni.

(70) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 4. § 47c. pontját és a 30/I. § (1) bekezdését a 2017–2018-as támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programokkal, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmekkel összefüggésben is alkalmazni kell.

(71) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 22/C. § (5) bekezdés b) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek elbírálásakor is alkalmazni kell.

(72) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (11) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása és a folyamatban lévő tárgyi eszköz beruházások, felújítások megvalósítása során is alkalmazni kell.

(73) A 2016. június 17-e előtt megkötött, finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések esetében az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 8. § (1) bekezdés j) pontját első alkalommal e finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. A 2016. június 17-e előtt megkötött, finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését megelőzően az érintett szerződésekre a 8. § (1) bekezdés j) pontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezését kell alkalmazni azzal, hogy az adózó választhatja a 8. § (1) bekezdés j) pontja az adott adóévben hatályos rendelkezésének az alkalmazását.

(74) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés ny) pontja a 8. § (1) bekezdés j) pontjának 2018. december 31-én hatályos rendelkezésével összefüggésben nem alkalmazható.

(75) Az adózó a 2019-ben kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségét a 4. § 11. pontja, valamint 8. § (1) bekezdés f) pontja és (9) bekezdése 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti.

(76) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított 4. § 47–47b. pontját, 22/C. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontját, c) pont cf) alpontját, d) pont dg) alpontját, (4) bekezdését, (5) bekezdését és 30/I. § (3) bekezdését első alkalommal a 2019–2020-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

(77) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4) bekezdés f) pontját első alkalommal a 2020–2021-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyásával összefüggésben kell alkalmazni.

(78) A 4. § 47a. és 47b. pontjainak és a 22/C. § (4) bekezdés f) pontjának 2019. április 30-án hatályos rendelkezése utoljára a 2019–2020-as támogatási időszakra 2019. április 30-ig benyújtott, majd jóváhagyott sportfejlesztési programmal összefüggésben alkalmazandó.

(79) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4c) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben is alkalmazni kell.

(80) A hitelintézetek első alkalommal a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóévben alkalmazzák az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel megállapított 16/B. § (2) és (3) bekezdését azokra 4. § 57. pont a)–g) alpontja szerinti különbségekre, amelyek a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó kamatfizetés kapcsolt vállalkozás részére való teljesítése kapcsán keletkeznek, ha

• a) a pénzügyi eszköz konvertálható, feltőkésítésbe bevonható vagy leírható;
• b) a pénzügyi eszközt kizárólag azzal a céllal bocsátották ki, hogy eleget tegyenek a bankszektor esetében alkalmazandó, a veszteségviselő képességre vonatkozó követelményeknek, és a pénzügyi eszközt ilyennek ismerik el azon, veszteségviselő képességre vonatkozó követelményekben, amelyek az adókötelezettre alkalmazandók;
• c) a pénzügyi eszköz kibocsátására olyan pénzügyi eszközökkel összefüggésben került sor, amelyek az anyavállalat szintjén konvertálhatók, tulajdoni részesedéssé alakíthatók vagy leírhatók, a veszteségviselő képességre vonatkozó, alkalmazandó követelmények teljesítéséhez szükséges szinten került sor, nem egy strukturált jogügylet részeként került sor; valamint
• d) az összevont alapon kezelendő vállalatcsoport esetében a jogügylet alapján a teljes nettó levonás nem haladja meg azt az összeget, amely akkor lett volna levonható, ha az adófizető közvetlenül a piacra bocsátotta volna ki az adott pénzügyi eszközt.

(81) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 24/A. § (2) bekezdés a) pontja és 26. § (10) bekezdése, valamint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel módosított 24/A. § (5) bekezdése, 24/A. § (11) bekezdése, 24/A. § (13) bekezdés a) és d) pontja, 24/A. § (13a) bekezdése és 24/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel módosított 24/A. § (5) bekezdése, 24/A. § (11) bekezdése, 24/A. § (13) bekezdés a) és d) pontja, 24/A. § (13a) bekezdése és 24/B. § (2) bekezdés a) pontja hatálybalépésének, továbbá a 24/A. § (2) bekezdés a) pontja és 26. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezésének napja.

(82) A (81) bekezdéstől eltérően az adózó a 2019. adóéve utolsó hónapja 20. napjáig az állami adó- és vámhatóság felé benyújtott nyilatkozatban tett választása szerint a 2019. adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre, továbbá ehhez kapcsolódva a 22. § (1)–(12) bekezdése szerinti támogatásra, a 22/C. § szerinti támogatásra, illetve a 24/A. § szerinti adóról való rendelkezésre a (81) bekezdésben említett rendelkezéseknek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit alkalmazza, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a (81) bekezdésben említett rendelkezések hatálybalépésének vagy hatályon kívül helyezésének napja. Az e bekezdés szerinti választás a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napját követően nem módosítható és nem vonható vissza. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(83)

(84) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését és 18/D. § (10) bekezdését az adózó a rendelkezés hatálybalépésének napját magában foglaló adóévére vonatkozóan választása szerint alkalmazhatja.

(85) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5. § (11) bekezdését, 6. § (12) bekezdését, 7. § (15a) és (16a) bekezdését és a 24/A. § (1) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény kihirdetését követő naptól hatályos rendelkezését első alkalommal e rendelkezések hatálybalépésének napját magában foglaló adóévre kell alkalmazni.

(86) A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon a 2019. adóévére vonatkozóan az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 5. § (7a) bekezdését, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel módosított 20. § (1) bekezdés b) pontját választása szerint alkalmazza.

(87) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2019. évi CXXV. törvénnyel (a továbbiakban: 2019. évi CXXV. törvény) megállapított 22/C. § (4c) bekezdését a 2019. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben is alkalmazni kell.

(88) E törvénynek a 2019. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (8) bekezdését a 2019. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben is alkalmazni kell.

(89) E törvénynek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés ty) pontját, x) pontját, (26)–(27) bekezdését a 2019-ben kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza.

(90) E törvénynek az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés f) pontját – ha a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló kormányrendelet alapján erre még nem került sor – az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre – figyelemmel a (91) és (92) bekezdésben foglaltakra – választása szerint alkalmazza.

(91) A (90) bekezdés szerinti választás esetén, ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a (90) bekezdés hatálybalépésének napjáig már nyújtott be társasági adóbevallást, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az adózás rendjéről szóló törvény szerint önellenőrzi, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

(92) A (90) bekezdés szerinti választás esetén, ha az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a (90) bekezdés hatálybalépésének napjáig társasági adóbevallást nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez.

(93) E törvénynek az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés f) pontját első alkalommal a 2020-ban kezdődő adóévre kell alkalmazni.

(94) E törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4c) bekezdése első alkalommal a 2020. április 16. napján folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben alkalmazandó.

(95) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 22/E. § (8) bekezdés f) pontját első alkalommal ezen rendelkezés hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.

(96) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését a 2020-ban kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza.

(97)

(98) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pontját, 7. § (7) bekezdését, 18/C. § (23) bekezdését, 3. számú melléklet B) rész 25. pontját első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatálybalépése napját követő ügyletekre kell alkalmazni.

(99) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 4. § 54. pontját a 2020-ban kezdődő adóévére az adózó választása szerint alkalmazza.

(100) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon csoportos társasági adóalanyiságban tagsággal rendelkező nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet e minőségétől függetlenül tagságát e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon folyamatban lévő adóéve végéig tarthatja fenn.

(101) A 22/B. § (19) bekezdésétől eltérően a fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe azzal, hogy a 2021. december 31-ét követően benyújtott, de az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi Módtv.) megállapított 22/B. § (1a), (2a) és (9) bekezdése, 30/A. § és 31. § (3) bekezdése hatálybalépéséig nyilvántartásba nem vett bejelentések, még nem engedélyezett kérelmek esetében e törvénynek a 2022. évi Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(102) A 2022. évi Módtv.-vel megállapított 22/E. § (2) bekezdését első alkalommal a 2021. december 31-ét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.

(103) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés j) pontját és 8. § (1) bekezdés w) pontját az adózó első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre alkalmazza.

(104) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallás tekintetében kell alkalmazni.

(105) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját és (3) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.

(106) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9), (10), (10b), (11) és (12) bekezdését, továbbá a 16/A. § (8) bekezdését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.

(107) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 5. § (7a) bekezdését, 7. § (1) bekezdés o) pontját és 20. § (1) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.

(108) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés l) pontját és (31) bekezdését első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, figyelemmel a (112) bekezdésben foglaltakra.

(109)

(110)

(111)

(112) E bekezdés hatálybalépését megelőzően, de 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallását illetően az e törvény 7. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében az adózónak önellenőrzést kell benyújtania.

(113)

(114) A 29/A. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó, a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tételt, illetve a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteségét legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalapnak a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százalékáig számolhatja el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. E rendelkezés az adózó választása szerint első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazható.

(115) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 25a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés k) pontját és (20)–(35) bekezdését a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően, és ezen bizottsági határozatban foglalt feltételeknek megfelelően kell alkalmazni, figyelemmel a (116) bekezdésben foglaltakra.

(116)

(117) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 18/b. pontját a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.

(118) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 22/G. § szerinti adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható.

(119) Az adózó a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig utólag bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a 4. § 5. pontjában foglalt rendelkezésnek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(120) A (119) bekezdés szerinti választás esetén az adózó a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20 százaléka, mint adóalap után a 19. §-ban meghatározott adómértékkel számított adót az éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig bevallja és megfizeti. Az e bekezdés szerinti adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető.

(121) Az adózónak a (120) bekezdés szerinti bevallása benyújtásakor rendelkeznie kell független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével, amely alátámasztja a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értékét.

(122) A (119) bekezdés szerint bejelentett részesedésekkel kapcsolatos társasági adóalap meghatározása során a későbbiekben úgy kell eljárni figyelemmel a (120) bekezdés alapján már leadózott összegre, mintha a részesedés szerzési (bekerülési) értéke a részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-én fennálló piaci értéke lenne.

(123) A (119)–(122) bekezdésben foglaltak alátámasztása céljából az adózó külön nyilvántartást vezet.

(124) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 5. pont i) alpontja szerinti értékcsökkenés az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévre alkalmazható.

(125) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontját az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(126) E törvénynek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvénnyel (a továbbiakban: HUN-REN törvény) módosított 7. § (1) bekezdés z) pontját, 7. § (7) bekezdés a) pontját, 18/C. § (23) bekezdését, 3. számú melléklet B) rész 25. pontját első alkalommal e rendelkezések hatálybalépése napját követően létrejött jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.

(126) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó első alkalommal – figyelemmel a (127) bekezdésben foglaltakra – a rendelkezés hatálybalépését követően megvalósuló határokon átnyúló átalakulás esetében alkalmazza.

(127) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó a 2024. január 1-je és a rendelkezés hatálybalépése közötti időszakban megvalósult határokon átnyúló átalakulás esetén akkor alkalmazhatja, ha a rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak azon részesedéseket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, feltéve hogy e részesedéseket a rendelkezés hatálybalépéséig még nem jelentette be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(128) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 28. pontját első alkalommal a rendelkezés hatálybalépését követően benyújtott bejelentés, kérelem esetén kell alkalmazni.

(129) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 7. § (17) bekezdése az adózó választása szerint a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható.

(130) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 16. § (12a) bekezdését első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő nemteljesítésre kell alkalmazni.

(131) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 18. § (6) bekezdését az adózó első alkalommal a 2024. december 31-ét követően végrehajtott leválások esetében alkalmazhatja.

(132) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 22/C. § (3e) bekezdését, (6) bekezdés d) és e) pontját, (9a)–(9b) bekezdését, 24/A. § (12) bekezdését, (19)–(20a) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(133) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 3. számú melléklet B) rész 9. pontja első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazandó.

(134) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 22/E. § (2) és (3a)–(4b) bekezdését, (8) bekezdés a) és g)–h) pontját, valamint (12)–(17) bekezdését első alkalommal a 2023. november 30-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.

(135) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés y) pontja az adózó választása szerint első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazható.

(136) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 16. § (2) bekezdés a) és d) pontját első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő átalakulásra, egyesülésre, szétválásra kell alkalmazni.

(137) Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 24/A. § (25) bekezdését a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni.

(138) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 4. § 33a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés l) pontját és (36)–(50) bekezdését az adózó választása szerint alkalmazhatja a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően a 22/B. § (3) bekezdése vagy (20)–(35) bekezdése alapján benyújtott bejelentésre, azzal a feltétellel, hogy a beruházás vonatkozásában a 22/B. § (37) bekezdése szerinti bejelentést az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtja, az igényelt fejlesztési adókedvezmény összege nem haladja meg a 22/B. § (3) bekezdése vagy (20)–(35) bekezdése alapján eredetileg igényelt adókedvezmény összegét, továbbá a bejelentésben megjelölt beruházás megfelel a 4. § 33a. pontjában, a 22/B. § (1) bekezdés l) pontjában és (36)–(50) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(139) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 4. § 8.–8e. pontja és 22/I. §-a első alkalommal a 2026. adóévre és a 2026. január 1-jétől kezdődően megkezdett beruházásokra alkalmazható.

(140) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 26. § (7) és (8) bekezdését első alkalommal a 2025. adóévi fizetendő adó alapján meghatározott adóelőlegre kell alkalmazni, feltéve, hogy annak bevallása 2025. december 31-ét követően esedékes.

29/B. § (1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e §-ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

(2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettséget csökkentő tételként – veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben. Az adózó a csökkentést elsőként a 2017. első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettség vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe.

(3) Az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkentő tételre tekintettel a 2017. január 1-jét követően felmerülő adóelőleg-fizetési kötelezettségére az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól.

(4) Ha az adóévre vonatkozóan teljesített befizetés több, mint az (1) és (2) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál a (2) bekezdésben meghatározott módszer és sorrend szerint. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.

(5) A befizetés azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)–(4) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a soron következő adóévre (adóévekre) az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)–(4) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.

(5a) A befizetés azon része után, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)–(4) bekezdés szerinti csökkentést a befizetés pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül nem tudja alkalmazni, az adózó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő egyszerű időarányos kamatot érvényesíthet, amelynek összegével csökkentheti a soron következő fizetendő adóját.

(5b) A pénzügyi szervezetek különadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése esetén a (2)–(5a) bekezdés alapján csökkentésként figyelembe vett összeg az adózó társaságiadó-alapja megállapításakor csökkenti az adott adóév adózás előtti eredményét.

(5c) Az (1)–(5b) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartást vezet.

(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4. § 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.

(7)

(8) Az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.

(9) Az az adózó, amely a 21. § (7) vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21. § (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követően nem térhet el.

29/C. § (1) Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény (a továbbiakban e §-ban: 2015. évi CXLV. törvény) 12. § (2) bekezdése és 16. §-a alapján az adózó által elengedett, fogyasztóval közölt tartozás 50 százaléka (a továbbiakban e §-ban: elengedési kedvezmény összege) csökkenti az adózó által a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adózó az elengedési kedvezményt a döntése szerinti megosztásban számolhatja el az említett adók csökkentéseként (ideértve azt az esetet is, ha egyetlen adó csökkentéseként számolja el annak teljes összegét). Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentse, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe veheti.

(2) Ha az elengedési kedvezmény összege több, mint az (1) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény érvényesítheti a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.

(3) Az elengedési kedvezmény összegének azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény az (1)–(2) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a 2016-ban kezdődő adóévet követő adóévekre az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény adókötelezettségét az (1)–(2) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény külön nyilvántartást vezet.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adózó az adóévi adózás előtti eredményét köteles megnövelni az elengedési kedvezményből az (1)–(4) bekezdés szerinti, a társasági adó csökkentéseként elszámolt rész összegével a beszámítás adóévében.

(6) Az (1) bekezdés szerint elengedett tartozás teljes összegére annuitásos törlesztési ütemezéssel a teljes futamidőre kiszámított, de az elengedés miatt esedékessé már nem váló kamat- és kamatjellegű bevétel 50 százaléka csökkenti az adózó által a 2016. adóévére fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adócsökkentés alapjául szolgáló számított, de az adózás előtti eredmény javára el nem számolható kamat- és kamatjellegű bevétel megállapításánál a fogyasztói tartozásból figyelmen kívül kell hagyni azt a részt, amely már az elengedés napját megelőző napon 90 napon túl késedelmes volt. Az e bekezdés szerinti csökkentés összegét úgy kell meghatározni, mintha a fogyasztó elengedés hiányában a szerződést az elengedés napját megelőző napon hatályos szerződési feltételek (ideértve különösen a kamatlábat) szerint, azonban annuitásos kamatszámítással és a 2015. évi CXLV. törvény 11. § (3) bekezdése alapján meghatározott futamidővel szerződésszerűen teljesítette volna.

(7) A (6) bekezdés szerinti adócsökkentésre a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az adózó vagy kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény utoljára abban az adóévben érvényesítheti e csökkentést, amelynek első napja 2018-ban van.

(8) A 2015. évi CXLV. törvény 12. § (1) bekezdésének és 16. §-ának végrehajtása érdekében az adózó által vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank által a Magyar Nemzeti Banktól – az adózó vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött szerződésben 2015. december 1-ig rögzített feltételekkel – megszerzett deviza árfolyamának változása miatt az adózónál keletkező veszteségből (az elengedés adóévének adózás előtti eredménye terhére elszámolt összegből) az a rész, amely annak következménye, hogy a forintra történő átváltást követően előálló, az érintett fogyasztói kölcsönszerződések könyv szerinti értéken számításba vett állománya több mint 2 százaléka tekintetében a fogyasztó a törvényben előírt határidőn belül írásban kezdeményezte a devizaalapú kölcsönszerződés forintra történő átváltását célzó szerződésmódosítás mellőzését, csökkenti az adózó által az (1) bekezdés szerinti adóévre fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adózó e csökkentési lehetőséget az említett adók tekintetében a döntése szerinti megosztásban érvényesítheti, vagy dönthet arról is, hogy teljes összegét egyetlen adó tekintetében számolja el. Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentse, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe veheti. Az érintett fogyasztók meghatározásánál az adóstársakat egy fogyasztónak kell tekinteni.

(9) A (8) bekezdés szerinti adócsökkentésre a (2)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény utoljára abban az adóévben érvényesítheti e csökkentést, amelynek első napja 2018-ban van.

(10) Az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény az (1)–(9) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerinti csökkentés adóévi várható összegéről az állami adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon vagy elektronikus úton legkésőbb az adóév március 31-ig – a bejelentés időpontjában ismert információk alapján – adatot szolgáltat, azzal, hogy a pénzügyi szervezetek különadóját, pénzügyi tranzakciós illetéket érintően az adatszolgáltatásban feltüntetett összeget a ténylegesen érvényesített csökkentés összege nem haladhatja meg.

(11) A 2015. évi CXLV. törvény 12. § (1) bekezdésének és 16. §-ának végrehajtása érdekében az adózó által vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank által a Magyar Nemzeti Banktól – az adózó vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött szerződésben 2015. december 1-ig rögzített feltételekkel – megszerzett deviza árfolyamának változása miatt az adózónál keletkező nyereségből (az elengedés adóévének adózás előtti eredménye javára elszámolt összegből) azt a részt, amely annak következménye, hogy a forintra történő átváltást követően előálló, az érintett fogyasztói kölcsönszerződések könyv szerinti értéken számításba vett állománya több mint 2 százaléka tekintetében a fogyasztó a törvényben előírt határidőn belül írásban kezdeményezte a devizaalapú kölcsönszerződés forintra történő átváltását célzó szerződésmódosítás mellőzését, az adózó az (1) bekezdés szerinti adóévben a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket növelő összegként megállapítja, valamint a fogyasztói visszajelzés törvényben előírt határidejét követő hónapra benyújtott pénzügyi tranzakciós illeték bevallásában bevallja, és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizeti.

(12) A 2. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adózó a 2000. december 31-ig megkötött tartós adományozási szerződés alapján adott adományra vonatkozóan e törvény 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.

(13) Az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében) keletkezett negatív adóalapra a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.

29/D. § (1) Az az adózó, amely az IFRS-eket a 2016. évben kezdődő adóévről készített beszámolójára alkalmazza először, a 18/D. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást külön nyomtatványon, elektronikus úton a számvitelről szóló törvényben meghatározott határidőben teljesíti.

(2)

(3) Ha az adózó a 21. § (7), (10)–(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a szerinti adókedvezményre jogosító beruházást megkezdte, akkor 2002. december 31-ig – 2002. december 1-jét követően megkezdett beruházás esetén a beruházás megkezdését követő 45 napon belül – bejelenti a miniszternek a beruházáshoz kapcsolódó, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat. E bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény végrehajtása érdekében – törvény az adókedvezmény igénybevételét érintő, nem eljárási jogkövetkezményt is megállapíthat.

(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben meghatározza a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(5) A 21. § (7), (10)–(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a alapján a 2003-ban kezdődő adóévre érvényesített adókedvezményre törvény – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény végrehajtása érdekében – az említett rendelkezésektől eltérő szabályt állapíthat meg.

(6)

(7)

(8)

(9)

(10) Az adózó a 2002. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdés i) és t) pontjában, 16. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazza, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 2002. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(11)

(12)

(13) Az adózó a beruházási adókedvezmény vonatkozásában a statisztikai besorolásra e törvény 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit tartalmazza. Az adózó az értékcsökkenési leírást – a 29/B. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a statisztikai besorolásra és a vámtarifaszámra az eszköz üzembe helyezése időpontjában irányadó rendelkezések szerint is megállapíthatja.

(14) Az adózó a 18. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettséget az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

(15)

(16)

29/E. § (1) Az adózó a 21. § (7), (10)–(11) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdés d) pontjában és az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-ában meghatározott adókedvezményt a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév és az azt követő adóévek adóalapja utáni adó megállapításánál az e §-ban meghatározott eltérésekkel veszi igénybe.

(2) Az adózó által a 2003-ban és azt követően kezdődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett adókedvezmény és az említett időszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti értéket. E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsolódó – e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett – más eszközre, költségre tekintettel az államháztartás alrendszere költségvetésének terhére kapott ingyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb előny, ha az államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a csekély összegű (de minimis) támogatást.

(3) A (2) bekezdés szerinti érték az 1997–2005. években használatba vett szabadalom, know-how, licenc, szoftver, alapítás, átszervezés aktivált értéke (a továbbiakban: elszámolható immateriális javak), tárgyi eszközök, illetve a 2005-ben elszámolt beruházás értéke, továbbá az 1997–2005. években a helyi önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatainak megvalósítására szolgáló, az adózó által megvalósított infrastrukturális beruházás, vagy az önkormányzatnak e célra végleges pénzeszközként átadott összeg (a továbbiakban: közhasznú infrastrukturális beruházás), valamint a kutatás és kísérleti fejlesztés, a képzési költség és a pénzügyi lízingnek nem minősülő lízing (bérlet) díja – a társaságiadó-kedvezményhez kapcsolódó bejelentendő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint – bejelentett összegben, jelenértéken, de legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a következők szerint meghatározott szorzatok összege:

• a) a közhasznú infrastrukturális beruházásra 1997–2002. közötti időszakra megállapított érték, átutalt összeg 100 százaléka;
• b) a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés célját szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés költségére, a munkavállalók általános és speciális képzésének költségére az 1997–2005. közötti időszakra megállapított értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási intenzitásnak a szorzata;
• c) az immateriális javakra az 1997–2005. közötti időszakra megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi eszközökre megállapított érték 25 százalékának)
• ca) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte,
• cb) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg;
• d) az a)–c) pontban nem említett eszközre, költségre, ráfordításra az 1997–2005. közötti időszakra megállapított érték
• da) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ig megkezdte,
• db) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg.

(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett adózó az az adózó, amelynek árbevétele több mint 50 százalékban a nagyberuházási projektekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott tevékenységből származik az adókedvezmény igénybevételének első adóévében.

(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti jelenértéket a miniszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján kell kiszámítani.

(6) Az adózó a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév adóalapja után érvényesíthető adókedvezményt a következők szerint állapítja meg:

• a) az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetne igénybe (a továbbiakban: számított adókedvezmény);
• b) a hatálybalépést megelőző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított adókedvezmény arányos részét, amelyet adókedvezményként vesz igénybe;
• c) a b) pontban megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre az (1)–(5) bekezdés alkalmazásával meghatározott összeget.

(7) Az adózó az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza, ha az Európai Bizottság álláspontja szerint az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet. Az Európai Bizottság álláspontját az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott tények alapján, a miniszter kéri ki.

(8) Az adókedvezményre jogosító beruházás megkezdésének napján – az Európai Közösségek Bizottsága 96/280/EGK számú, a kis- és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint – kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó választása szerint akkor sem köteles az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételnek, feltéve, hogy e választását a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az adózó e bejelentését nem vonhatja vissza.

(9) Az az adózó, amely a (8) bekezdés szerinti választását bejelentette az adóhatósághoz, az adókedvezménnyel egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást jelentő befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követően megváltozik, utoljára e változást megelőző adóévben élhet.

(10) Az adózó az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni, feltéve, hogy e döntését a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. E bejelentés alapján a 21. § rendelkezései szerint igénybe vett adókedvezmény – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződés IV. mellékletének versenypolitikáról szóló 3. fejezete 1/c) pontjában megállapított eljárás szerint – új támogatásnak minősül.

(11) A (3) bekezdésben meghatározott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások értékeként nem vehető figyelembe

• a) annak az eszköznek a bekerülési értéke, amelyet az adózó az üzembe helyezés, a nyilvántartásba vétel időpontját követően öt éven belül (ha az eszköz elméleti hasznos élettartama az adózó által történő üzembe helyezést, nyilvántartásba vételt követően öt évnél rövidebb, akkor az elméleti hasznos élettartam alatt) értékesít,
• b) a szinten tartást szolgáló eszköz értéke, vagy – az adózó választása szerint – a telephelyen első ízben megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől az üzembe helyezett, nyilvántartásba vett immateriális jószág, beruházás értékének 20 százaléka,
• c) a fejlesztési adókedvezmény alapjaként figyelembe vett vagy figyelembe venni tervezett immateriális jószág, tárgyi eszköz.

(12) A híradástechnikai fogyasztási cikkek gyártása, illetve a számítógép, készülék gyártása szakágazatba sorolt adózó a (3) bekezdés szerinti érték meghatározásakor, a (11) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával – választása szerint – az 1997–2005. évek utolsó napján kimutatott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások bekerülési értékének az előző év utolsó napján kimutatott bekerülési értékét meghaladó összegek összesített értékét – ha az említett időszakon belül, vagy 2006–2011. évek bármelyikében az említett eszközök együttes bekerülési értéke az előző évhez képest csökken, az azzal csökkentett összeget – veheti figyelembe.

29/F. § (1)

(2) A 2001–2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

(3) Az adózó a 29/D. § (3) bekezdésének előírása alapján bejelentett adatokat, a törvényi változásokra tekintettel, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint 2004. január 31-ig módosíthatja. E határidő elmulasztását követően igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(4) Az adózó az általa a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára 2003. december 31-ig megkötött biztosítás díjára a 3. számú melléklet B) fejezet 8. pontjának 2003. december 31-én hatályos rendelkezését alkalmazza.

(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.

(6) Az a közhasznú társaság, amelynek kényszer-végelszámolását a cégbíróság 2009. június 30-át követően indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében rendelte el, nem alkalmazza a 16. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezéseit, valamint adózás előtti eredményét csökkenti a kényszer-végelszámolásra tekintettel elszámolt bevétel összegével.

29/G. § (1)

(2) A 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltakat az adózó a 2004. december 31-éig állományba vett kísérleti fejlesztésre az állományba vétel időpontjában hatályos előírások szerint érvényesítheti, ha az adózás előtti eredménycsökkentést – választása szerint – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében alkalmazza.

(3) Az adózó a 7. § (15) bekezdésének rendelkezéseit először a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában – a 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján – elszámolt fejlesztési tartalék összegére alkalmazza.

(4) A 2004. december 31-éig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2004. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.

(5) A 3. számú melléklet 10. pontjában foglaltakat első ízben a 2005-ben kezdődő adóévtől elszámolt értékvesztésre, behajthatatlan követelésre kell alkalmazni.

29/H. § (1) A Svájci Államszövetségben illetőséggel bíró külföldi személy részére 2005. június 30-át követően fizetett (juttatott) osztalékra a 27. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A 27. § (3) bekezdésében előírt részesedés két évnél rövidebb folyamatos fennállása miatt – kezességvállalás hiányában – a kifizető által levont, illetve nem pénzben történő juttatás esetén a kifizető által megfizetett osztalékadóra a 27. § (3) bekezdésében előírt feltétel teljesülését követően az osztalékban részesülő, illetve a kifizető adó-visszatérítést kérhet.

29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta.

(2) Az adózó 2009. december 31-éig

• a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;
• b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre

az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.

(3) A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévről készített bevallásában és az azt követő 4 adóévről készített bevallásában, egyenlő részletekben – jogutód nélküli megszűnésekor a még figyelembe nem vett összeggel – csökkentheti az adózás előtti eredményt a 2008. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel.

(4) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.

(5) A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.

29/J. §¶

29/K. § (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani.

(2) Ha az adózó az (5)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem alkalmazza, a társasági adó mértéke

• a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka;
• b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(4) Az (5)–(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke

• a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;
• b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban

• a) a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és
• b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő, és
• c) az azt megelőző adóévben – a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem – (nyereség) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés hatálya alá tartozik, és
• d) a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és
• e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)–(8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (4) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(8) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor:

• a) a 4. § 11. pontjában és a 15/A. § (6) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdésben előírt mérték alatt – 19 százalékos adókulcsot,
• b) a 7. § (12) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket,
• c) a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában – a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt – 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék esetében 19 százalékot,
• d) a 7. § (17) és (20) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket kell érteni.

(9) E § rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmaznia.

29/L. § (1) Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6) bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30-án hatályos szabályait kell értenie.

(2) Az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem fizetett adónak megfelelő összegű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia.

29/M. § A 4. § 41–45. pontjának, a 22/C. §-ának és a 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontjának a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

29/N. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdésének z) pontjának és (7) bekezdésének rendelkezéseit a 2010-ben kezdődő adóévben adott – felsorolt – juttatásokra lehet alkalmazni.

29/O. §¶

29/P. § E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

29/Q. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. § (9)–(10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

(3)

(4) A 8. § (1) bekezdés k) és 1) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit – az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően – a hatálybalépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 17. § (9) bekezdését először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.

(6) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját, d) pont df) alpontját, 22/C. § (2) és (3) bekezdését, 22/C. § (5) bekezdés h) pontját, 22/C. § (5a) bekezdését, 22/C. § (6) bekezdését és 22/C. § (9) bekezdését első alkalommal a 2012–2013-as támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek során kell alkalmazni.

(7) E törvénynek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (5) bekezdés i) pontját első alkalommal a hatálybalépését követő napon benyújtott támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek esetén kell alkalmazni.

29/R. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is alkalmazni kell.

29/S. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 4. § 5/a., 10/a., 16/b. és 25. pontját, 9. § (10) bekezdését, 17. § (9) bekezdés b) pontját, 6. számú melléklet E) és F) fejezetét az adózó a 2012. évi adókötelezettség megállapítására választása szerint alkalmazza.

(2) E törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pontjának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásában tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 17. § (13) bekezdése a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/B. § (5) bekezdése a HU 3/2004 Fejlesztési adókedvezmény támogatási program és az N651/2006. számú Állami Támogatás – Magyarország című támogatási program alapján bejelentett vagy kérelmezett fejlesztési adókedvezményre alkalmazható.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdése 2012. március 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

(6) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (10) bekezdését első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

29/T. §¶

29/U. § E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 22/C. § (3)–(3f) bekezdésének és a 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontjának rendelkezéseit első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszakra benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni.

29/V. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 17. § (7) bekezdését az adózó a 2013. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont af) alpontját első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22. § (1), (3) és (4) bekezdését, (6)–(8) bekezdését, 22/C. § (3) bekezdés a) pontját, (3a), (3c) és (4a) bekezdését, a 3. számú melléklet A) rész 12. pontját a 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését a hatálybalépése napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

29/W. § A 22. § (8) bekezdés a) pontjának az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépése napját követően fizetett támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

29/X. § A 22/C. § (6a) bekezdésének az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, illetve a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

29/Y. § (1) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés h) pontját és 8. § (1) bekezdés t) pontját az adózó a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 18. § (3) bekezdését az adózó a 2013. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

29/Z. § (1) A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a társasági adókötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül.

(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 5. melléklet 2. pontjával megállapított 3. számú melléklet A) rész 16. pontját – a b) és c) alpontok kivételével – a 2014. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során is lehet alkalmazni.

(3) E törvénynek a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvénnyel módosított 22. § (3) bekezdését, valamint a 24/A. § (16) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2018. június 11-ét követően benyújtott kérelemre induló, a támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás tárgyában hozott határozatok véglegessé válását követően indult költségellenőrzési eljárásokban és támogatási igazolási eljárásokban kell alkalmazni, kivéve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokat.

29/ZS. § (1) Ha a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény, a 2014. évi XXXVIII. törvény és az elszámolási törvény együtt: Törvények) végrehajtása miatt – figyelemmel az elszámolási törvény 44. §-ában és 5. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakra – a társasági adóban, társas vállalkozások különadójában, a helyi iparűzési adóban, az innovációs járulékban, a pénzügyi szervezetek különadójában a 2008–2014. adóévekre bevallott és megfizetett adó (a továbbiakban: összes bevallott adó) csökkentésének az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés vagy ismételt ellenőrzés alkalmazásával azért lenne helye, mert az a számviteli beszámolóval lezárt 2008–2014. üzleti éveknek az említett adók alapját képező bevételeire, ráfordításaira és a 2009. üzleti év mérlegfőösszegére vonatkozna, akkor – önellenőrzés, ismételt ellenőrzés helyett – az adózó azzal az összeggel, amellyel a Törvények végrehajtása miatti önellenőrzés, ismételt ellenőrzés esetén az összes bevallott adót csökkentené (a továbbiakban e § alkalmazásában: különbözet), a 2015. adóévi fizetendő társasági adót csökkenti.

(2) Ha a különbözet összege több, mint a 2015. adóévi fizetendő társasági adó összege, akkor a fennmaradó különbözet a soron következő adóévek társasági adóját csökkenti, a 2015. adóévet követő adóévekben összesen legfeljebb a fennmaradó különbözet erejéig.

(3) Az adóalany a 2015. adóévi társasági adóelőleg kiegészítésről tett bevallásban feltünteti, a 2015. adóévi társasági adóbevallásban bevallja az (1) bekezdésben említett adónként és adóévenként – a helyi iparűzési adó esetén azon településenként is, ahol az adóalanyt az adóévben helyi iparűzési adókötelezettség terhelte – a helyesbített adóalapot és adót, amelyeket egyébként az önellenőrzés esetén is kellene, illetve amelyeket ismételt ellenőrzés esetén a határozat tartalmazna.

(4) Figyelemmel az (1) bekezdésre, az elszámolási törvény 44. §-a és 5. § (1)–(2) bekezdései alapján a 2004–2014 évekkel összefüggésben 2015. adóévben elszámolt rendkívüli ráfordítás a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a pénzügyi intézménynek minősülő adózónál nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

(5) Növeli az adózás előtti eredményt a pénzügyi intézménynél a Törvények végrehajtására tekintettel képzett bármely céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében elszámolt ráfordítás, feltéve, hogy azzal összefüggésben az adózó a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem növelte az adózás előtti eredményét.

(6) Csökkenti az adózás előtti eredményt a pénzügyi intézménynél a Törvények végrehajtására tekintettel képzett bármely céltartalék felhasználása miatt az adóévben elszámolt bevétel, feltéve, hogy azzal összefüggésben az adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem csökkentette az adózás előtti eredményét.

(7) A pénzügyi intézménynek minősülő adózó által a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény részére kizárólag a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások fedezetére visszafizetési kötelezettség nélkül, 2015. december 31-ig adott támogatás, juttatás alapjául szolgáló szerződésre, megállapodásra nem terjed ki e törvénynek a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására irányadó jogszabályi rendelkezései hatálya.

(7a) Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá tartozó kapott támogatás, juttatás (a továbbiakban e § alkalmazásában: kapott támogatás) elszámolásakor az adózó az (1) bekezdés szerinti különbözet kiszámítása során úgy jár el, mintha a kapott támogatást nem a támogatás megszerzése adóévében, hanem azokban az adóévekben (az egyes adóévek között, a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségeknek, ráfordításoknak megfelelően megosztva) számolta volna el bevételként, amely adóévekben a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben a költségek, ráfordítások felmerültek.

(7b) Csökkenti az adózás előtti eredményt a (7a) bekezdés szerinti kapott támogatás miatt az adóévben elszámolt bevétel.

(8) A (7) bekezdés hatálya alá tartozó támogatás, juttatás adóévi ráfordításként elszámolt összege a 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a pénzügyi intézménynek minősülő adózónál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

(9) Az (5)–(6) bekezdést a 2014. adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.

(10) Az elszámolási törvény 44. §-ának (figyelemmel az 5. § (1)–(2) bekezdéseire is) és az (1)–(8) bekezdés rendelkezéseit az elszámolási törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő önellenőrzések esetében is alkalmazni kell.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

VIII. Fejezet¶

30. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – első ízben az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi társasági és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2)

(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményének részletes szabályait, igénylését, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

• a)
• b)
• c)
• d) ahol jogszabály a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt említi, ott az alatt ezt a törvényt kell érteni.

(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási intenzitást, a támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.

(8) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(9) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a társasági adókedvezményhez kapcsolódóan bejelentett adatok módosításának feltételeit.

(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C. § és 24/A. § szerinti igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(11) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének részletes szabályait, igénylését, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.

(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korai fázisú vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást, a korai fázisú vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés igazolásának részletes feltételeit.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az el nem számolható költségek részletezésének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának és az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.

(14) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a filmalkotás és a látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeget rendeletben állapítsa meg.

Jogharmonizációs záradék¶

30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) és c) pontja, 22/B. § (1) bekezdés a)–j) pontja, (1a)–(19) bekezdése, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikke, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/B. § (1) E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése

• a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.),
• b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) E törvény 29/A. § (12) bekezdése a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/C. § A 4. § 8.–8e. pontjai és a 22/I. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete, valamint 45. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/D. § E törvény 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja, valamint 7. § (26)–(29) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete, valamint 53. cikke hatálya alá tartozó, kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatást tartalmaz.

30/E. § E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5. akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

30/F. § (1) A 4. § 2a. pontja, 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (1)–(11) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 33. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) A 4. § 11a. pontja, 29a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (12)–(17) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38a. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 34. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/G. § E törvény 26/A. § (8)–(13) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/H. § A 4. § 33a. pontja, a 22/B. § (1) bekezdés l) pontja és (36)–(50) bekezdése szerint igénybe vett támogatás a CISAF közlemény 6. fejezetének szabályaival, továbbá a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül.

30/I. § (1) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bd) alpontja és d) pont dc) alpontja szerinti jogcímeken nyújtott támogatás nem minősül az Európai Bizottság SA.31722 (2011/N), SA.46615 (2016/N), SA.48265 (2017/N) és SA.104802 (2022/N) számú határozata hatálya alá tartozó támogatásnak, amennyiben

• a) a támogatott részéről – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége kivételével – hivatásos sportoló alkalmazására nem kerül sor,
• b) a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházás, felújítás tekintetében teljesülnek a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény feltételei, vagy
• c) a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházás, felújítás tekintetében teljesülnek a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei.

(2) A 22/C. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja, és d) pont de) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, a képzéssel összefüggő feladatokra nyújtott támogatás a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 31. cikkével összhangban képzési támogatásként nyújtható.

(3) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja, b) pont bg) alpontja és d) pont dg) alpontja szerinti jogcímeken nyújtott támogatás nem minősül a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásnak, amennyiben a támogatással érintett sportcélú ingatlan tekintetében teljesülnek

• a) a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény feltételei, vagy
• b) a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei.

30/J. § A 3. számú melléklet B) rész 9. pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

30/K. §¶

30/L. § E törvény 4. § 23/g–23/j. pontjai és 22/G. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. Fejezete, valamint 25. cikke hatálya alá tartozó, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást tartalmaz.

30/M. § A 22/H. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 41. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/N. § E törvény 22. § (1)–(12) bekezdése szerinti támogatás a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 (2024/N) számú határozattal meghosszabbított és módosított SA.50768 (2018/N) számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.

31. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

• a) a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.);
• b) a Tanács 2011/96/EU irányelve a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;
• c) a Tanács 03/49/EK irányelve a tagállamok kapcsolt vállalkozásai közötti kamat, jogdíj fizetések adóztatásának egységes rendszeréről;
• d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról és a Tanács 2017/952 EU irányelve (2017. május 29.) az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról,
• e) a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról,
• f)
• g) a Tanács 2006/98/EK irányelve (2006. november 20.) az adózás területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról.

(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:

• a) a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény;
• b) a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás;
• c)

(3) Ez a törvény az Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2021/C 153/01) című bizottsági közlemény hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(4) E törvény 7. § (12) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése és 1. számú melléklet 14. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottságirendelet 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

(5) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 4. akciópontja kapcsán publikált jelentés figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

(6) Ez a törvény

• a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és
• b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez¶

Az értékcsökkenési leírás szabályairól¶

• 1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg.
• 2. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától (ideértve jogutód esetén a jogelődtől a vagyonmérleg szerint átvett, a jogelőd által már üzembe helyezett eszköznél az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő napot is) az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt.
• 3. Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.
• 4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.
• 5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
• a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,
• b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél, valamint a közfeladatot ellátó víziközmű-szolgáltató által vagyonkezelési jogviszony keretében üzemeltetett és az alaptevékenység ellátásához szükséges tárgyi eszközöknél,
• c) az ipari park közműnek minősülő – út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló – tárgyi eszközeinél,
• d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek és az igénybe vett földterület esetében, valamint a villamosenergia-iparban az atomerőművi technológiai épületek, építmények,
• e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében,
• f) tenyészállatok esetében,
• g) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz esetében,
• h) a közúti személyszállításhoz használt járműveknél.
• i) a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén.
• 5/a. Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.
• 5/b. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja és 177. § (50) bekezdése szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.
• 6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8484, 8487, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó elektromos berendezések, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
• 7. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5 százalék, minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz, továbbá bérbe adott (ideértve a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott) szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény után 30 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.
• 7/a. A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágba sorolt adózó a tárgyi eszközei között kimutatott és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezetű épület után 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
• 7/b. Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközei között kimutatott) és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után 6 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
• 8. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az adózó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
• 8/a. A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
• 9. Az adózó a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, valamint a 2003-ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
• 10. Az adózó a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lévő
• a) vagyoni értékű jogra, ha az a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
• b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
• c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;
• d) az a)–c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.
• 10/a. Ha az adózó – a 10. pontban foglaltak alapján – az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletekben érvényesítheti.
• 11. A 29/D. § (9) bekezdése alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.
• 12. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. § (15) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva – folytatható.
• 13.
• 14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
• a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak minősül,
• b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
• c) minden más esetben az adózó választása szerint,az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez¶

Leírási kulcsok jegyzéke

I. ÉPÜLETEK

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

II. ÉPÍTMÉNYEK

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

III. ÜLTETVÉNY

-------------------------------------------

Ültetvénycsoportok Leírási kulcs%

-------------------------------------------

1. csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0

2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0

3. csoport: spárga, málna, szeder, torma, 15,0

4. csoport: dió, gesztenye 4,0

5. csoport: egyéb ültetvény 5,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minősül.

IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK

a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

2. A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8470, 8472 vtsz.-ok.

6. A HR 8419 11, 8541 40 vtsz.-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

8. A HR 8417 80 70 vtsz.-ból, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

12. A HR 8419 20 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.

c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Minden egyéb – az a)–b) pontban és d)–e) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.

d) 10%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Hulladék ágazat tevékenységét közvetlenül szolgáló gépek, műszaki berendezések, járművek.

e) 7%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) szerinti víziközmű alkotórészét, tartozékát képező gépek, berendezések, felszerelések, a Vksztv.-ben meghatározott rendszerfüggetlen víziközmű-elemek kivételével.

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez¶

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságánakegyes szabályai

A)

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1. – a kettős nem adóztatás elkerülése érdekében – az a költség, ráfordítás, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban vagy a 19. § szerinti mértéknél alacsonyabb mértékű társasági adónak megfelelő adót (ideértve a nulla adómértéket és a társasági adónak megfelelő adó hiányát is) alkalmazó államban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett (kifizetendő) jogdíj és kamat következtében merül fel, olyan mértékben, amilyen mértékben a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót nem fizette meg kivéve, ha a jogdíj, a kamat adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, azzal, hogy ennek fennállását az adózó köteles bizonyítani. Az adózó bizonyítási kötelezettségét az éves bevallás benyújtásának napjáig, de legkésőbb annak határidejéig teljesíti, amelynek körében költségenként, ráfordításonként legalább az alábbi információkat veszi figyelembe:

a) a külföldi személy, külföldi telephely nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét,

b) a költség, ráfordítás hátteréül szolgáló szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit,

c) a költség, ráfordítás felmerülését megalapozó célokat, ennek részeként többek között a valós gazdasági kereskedelmi előnyök és az adózási előnyök számszerűsítését,

d) azon kamat, jogdíj összegét, amelyre a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót megfizette és ezt hitelt érdemlő módon igazolta;

2.

3. az élőzenei szolgáltatásra tekintettel költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) összege, a 22/F. § szerinti adókedvezmény érvényesítése esetén;

4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;

6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;

7. a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetett járulék;

8. az a költség, ráfordítás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban, vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;

9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a 13. pontban foglaltakra is. Az adózó a bizonyítási kötelezettsége körében szerződésenként külön nyilvántartás (azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésére kötelezett, amely tartalmazza az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat. Nem kell még egyszer növelni az adózás előtti eredményt azzal a költséggel, ráfordítással, amellyel az adózó az 1. pont alapján adóalapját megnövelte;

10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.

11. a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;

12. a 22. § (6) és (8) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás és a 22/C. § (3a) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;

13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik;

14. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés;

15. a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.

16.

17.

B)

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülőegyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas magánszemély, illetve az említett magánszemélyek özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;

2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta;

3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8., 9. és 12. pontban foglaltakra;

4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;

5. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címen fizetett összeg;

6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg;

8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanuló, képzésben részt vevő személy;

9. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 750 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség; továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás, feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a közgyűlés utólag jóváhagyta;

12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;

13. A szövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezet alapszabálya szerinti céloknak megfelelő felhasználás alapján elszámolt költség;

14. a kifizető által viselt olyan oktatás és képzés költsége (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is), amelyet az annak szervezője jogszabályban meghatározott alapfeladata vagy felnőttképzési tevékenysége keretében szervez és az ahhoz kapcsolódóan a képzés szervezője által kiállított és a kifizető rendelkezésére bocsátott nyilatkozat tanúsítja, hogy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette;

15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 22. § (1) bekezdése vagy a 22/C. § (1) bekezdése alapján került sor.

16. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;

17. az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, azzal, hogy a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás tekintetében az adózónak nem kell az adóalap megállapítása céljából kiállított – a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt tartalmazó – igazolással rendelkeznie.

18. az adóévben az adózó által átvállalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege, feltéve, hogy az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódódik;

19. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul, ideértve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést is az arra kötelezett elosztónál.

20. a munkahelyi óvoda, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás;

21. éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.

22. a bizalmi vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.

23. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek, illetve annak fenntartójának visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;

24. a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényben meghatározott, a szervező által képzett tartalékból a közösség számára teljesített kifizetés értéke.

25. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg, továbbá közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, illetve a HUN-REN-nek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ideértve ha a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó hanem harmadik személy juttatja és harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismeri el;

26. a társaságnál a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet vagy Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összege;

27. az adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százalékát sporttevékenységből (ideértve többek között a sporttevékenység szervezését, sporttevékenység feltételeinek megteremtését, sportszer értékesítést, sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletértékesítést, sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatást) szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, összesen legfeljebb a juttató adóévi árbevétele 1 százalékát meg nem haladó értékig, ha a juttatásra nem a 7. § (1) bekezdés z) pontja vagy a 22/C. § (1) bekezdése alapján került sor, feltéve, hogy a juttató rendelkezik a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét, valamint a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet nyilatkozatát a hivatásos sportszervezetre vonatkozó árbevételi feltétel teljesítéséről.

4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez¶

5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez¶

A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek¶

• 1. a Magyar Nemzeti Bank,
• 2. a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,
• 3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
• 4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
• 5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
• 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
• 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók,
• 8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók;
• 9. a pártok,
• 10. a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• 11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság,
• 12.
• 13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon,
• 14. a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,
• 15. az az adózó, aki az adóévben a kisvállalati adó alanya.
• 16. az Országos Betétbiztosítási Alap, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási Alap, a Befektető-védelmi Alap és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.
• 17. a nemzeti otthonteremtési közösségek.

6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez¶

Alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

A)

B)

Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek

A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a lakásszövetkezeti tevékenység;

2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

C)

D)

A közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

A közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

E)

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel – helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel – folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

F)

Európai területi társulás és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató kedvezményezett tevékenysége

Az európai területi társulás és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.