Tao tv. — mi változott? 2023. december 31.

- 23/g. kutató-fejlesztő: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztő;

- 23/h. alapkutatás: a 22/G. § alkalmazásában kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;

- 23/i. alkalmazott (ipari) kutatás: a 22/G. § alkalmazásában tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideértve például a digitális iparágakat és technológiákat, továbbá komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és a prototípusok megépítését, valamint kísérleti sorozatok gyártását, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges);

- 23/j. kísérleti fejlesztés: a 22/G. § alkalmazásában a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, amelyek lehetnek digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideérve a digitális iparágakat és technológiákat, az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységeket, új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozását, illetve kiállítását, tesztelését és jóváhagyását, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése; továbbá a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztését, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek);

- dz) a bejelentett részesedés (ideértve a bejelentett részesedés nyilvántartásba vételétől számított egy éven belüli könyvekből történő részbeni kivezetése esetén a részbeni kivezetés után megmaradó részesedést) értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,

- c) a fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének és a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összege,

- a) a társasági adónak a 6. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt, a társasági adónak a 18/D. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak miatt, továbbá a fejlesztési adókedvezménynek, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének és a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összege,

(21) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó nem jogosult a 22/G. §-ban foglalt adókedvezményre a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében, kizárólag az áttérés miatt elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségére vonatkozóan.

### Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

22/G. § (1) Az adózó a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti kedvezmény alkalmazása helyett – választása szerint – a 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti választás az adózónál a 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés öt egymást követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti választást a választással érintett első adóévről szóló éves adóbevallásban kell bejelenteni az állami adó- és vámhatóság részére. Az (1) bekezdés szerinti választás megváltoztatására legkorábban a választással érintett első adóévet követő hatodik adóévtől van lehetőség, amelyet az adóévről szóló adóbevallásban be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság részére.

(4) Az adózó az e § szerinti adókedvezményt az elszámolható költség keletkezésének sorrendjében érvényesíti. Az adózó adóévenként a (6) bekezdésben meghatározott, az adóévben rendelkezésre álló teljes összeget, de legfeljebb az adóévi számított adó összegét érvényesítheti adókedvezményként.

(5) Az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult. A megtérítési jogosultságot az adózó a felmerülés adóévét követő harmadik adóévről szóló éves társasági adóbevallásában feltünteti, amely alapján az állami adó- és vámhatóság automatikusan, legkésőbb a bevallás benyújtása adóévének utolsó napjáig teljesíti a kiutalást. A kiutalás feltétele, hogy az adózónak a kiutaláskor az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása ne haladja meg a százezer forintot.

(6) Az adókedvezmény mértéke – a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel –

- a) – a b) pontban foglalt eset kivételével – az elszámolható költség 10 százaléka,

- b) a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén 500 millió forint.

(7) Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként és projektenként

- a) az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/h. pontja szerinti alapkutatásnak minősül,

- b) a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/i. pontja szerinti alkalmazott (ipari) kutatásnak minősül,

- c) a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha az adózó saját tevékenységi körében végzett tevékenység a 4. § 23/j. pontja szerinti kísérleti fejlesztésnek minősül.

(8) E § alkalmazásában – a (9) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – elszámolható költségnek minősül 4. § 23/h–23/j. pontjai szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége közül

- a) a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,

- b) a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),

- c) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása,

- d) működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel,

- e) a kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás az e pont szerinti költséget, ráfordítást nem tartalmazó elszámolható költség összegének 20 százaléka, amelyből a kapcsolt vállalkozásnak minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás legfeljebb annak 10 százaléka lehet, azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek legkésőbb a megrendelő adóbevallása benyújtásáig nyilatkozik arról, hogy a közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás adókedvezményben vagy más – állami forrás terhére járó – támogatásban nem részesül, azzal hogy e nyilatkozat valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felel.

(9) Nem minősül elszámolható költségnek

- a) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adó- és vámhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összege, és

- b) a 3. számú melléklet A) rész 15. pontja alapján nem az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költség, ráfordítás.

(10) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(11) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság és az MRP nem veheti igénybe az e § szerinti adókedvezményt.

(12) Ugyanazon elszámolható költségre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható az e törvény szerinti más adókedvezménnyel.

(13) Ugyanazon adóévre vonatkozóan az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdés t) és w) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétellel.

(14) Az e § szerinti adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adózó éves adóbevallásában évenkénti bontásban adatot szolgáltat

- a) az adóévi elszámolható költségről,

- b) az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegéről, továbbá

- c) a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegéről.

(15) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

- a) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság,

- b) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított,

- c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny adózó esetén

- ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

- cb) ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

- d) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

(2) A számított társasági adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből – legfeljebb a csökkentett összeg 80 százalékáig – érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.

(3) A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.

(12) A (2) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adó 22/G. § szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegéből érvényesíti a 22/B. § alapján a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó csökkentett számított adó 80 százalékáig.

(13) A (3) bekezdéstől eltérően a csoportos társasági adóalany a (12) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett számított adóból érvényesíti a 22/E. § alapján az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, a (12) bekezdés szerint megállapított összeg 70 százalékáig.

(118) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 22/G. § szerinti adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazható.

(119) Az adózó a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig utólag bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a 4. § 5. pontjában foglalt rendelkezésnek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(120) A (119) bekezdés szerinti választás esetén az adózó a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20 százaléka, mint adóalap után a 19. §-ban meghatározott adómértékkel számított adót az éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig bevallja és megfizeti. Az e bekezdés szerinti adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető.

(121) Az adózónak a (120) bekezdés szerinti bevallása benyújtásakor rendelkeznie kell független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével, amely alátámasztja a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értékét.

(122) A (119) bekezdés szerint bejelentett részesedésekkel kapcsolatos társasági adóalap meghatározása során a későbbiekben úgy kell eljárni figyelemmel a (120) bekezdés alapján már leadózott összegre, mintha a részesedés szerzési (bekerülési) értéke a részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-én fennálló piaci értéke lenne.

(123) A (119)–(122) bekezdésben foglaltak alátámasztása céljából az adózó külön nyilvántartást vezet.

30/L. § E törvény 4. § 23/g–23/j. pontjai és 22/G. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. Fejezete, valamint 25. cikke hatálya alá tartozó, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást tartalmaz.