Tao tv. — mi változott? 2020. november 27.

A 2020. augusztus 13. és 2020. november 27. között hatályba lépett módosítások. 27 sor került be, 19 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. augusztus 13.)Következő módosítás (2020. december 27.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 174 változatlan sor ⋯

- 27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;

- 28. önálló környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti célt szolgál;

- 28/a. országos érdekképviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett egyesületek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;

- 28/b. osztalék: a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont és a vagyonkezelő alapítványt) nem számolja az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;

- 28/b. osztalék: a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont és a vagyonkezelő alapítványt) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;

- 28c. önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;

- 29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek és pénzügyi műveletek bevételei, továbbá az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az adóévre vonatkozó beszámolóban az adózás előtti eredmény javára (bevételként, nyereségjellegű különbözetként) elszámolt összeg, ideértve a megszűnt tevékenységek eredmény javára elszámolt összegét is;

- 30. korai fázisú vállalkozás: a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy, feltéve, hogy megfelel a nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak és azon túlmenően

⋯ 187 változatlan sor ⋯

- ea) az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és

- eb) a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az (1) bekezdés c) pontját, figyelemmel a (22)–(25) bekezdésben foglaltakra,

- f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,

- g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén 1. az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra, 2. az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;

- gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) 1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra, 2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg, 3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,

- g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén 1. az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), 2. az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyleteinek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe,

- gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) 1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, 2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivonás következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, azzal hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összegig vehető figyelembe, 3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,

- h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség [ideértve a kivezetett részesedés kapcsán – a kedvezményezett részesedéscsere során – a 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja alapján elszámolt összeget is], ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,

- i) a szakképzésről szóló törvény alapján

- ia) szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a,

⋯ 203 változatlan sor ⋯

(5d) A kamatlevonási kapacitásokat a keletkezésük sorrendjének megfelelően, legkésőbb a keletkezésük adóévét követő ötödik adóévben lehet felhasználni.

(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany nettó finanszírozási költséggel rendelkező tagjaira együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában.

(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany nettó finanszírozási költséggel rendelkező tagjaira együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a nettó finanszírozási költség arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában.

(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét.

⋯ 827 változatlan sor ⋯

- ea) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható –,

- eb) képzéssel összefüggő feladatokra.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti támogatáson (juttatáson) túl az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja szerinti támogatott szervezetek részére az adózó támogatást nyújthat a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek – így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt és annak szolgáltatásként történő megvásárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, fertőtlenítő folyadék, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat – támogatására.

(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából – feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(2a) A támogató az (1) bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2) bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.

(2a) A támogató az (1)–(1a) bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2) bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.

(3) Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – jogszabályban meghatározottak szerint –

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(3a) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében

- a) az (1) bekezdés a)–d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány részére,

- a) az (1) bekezdés a)–d) pontja és az (1a) bekezdés hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány részére,

- b) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített Magyar Olimpiai Bizottság részére

a támogatás adóévében megfizetni.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(3d) Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét – annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül – az állami adóhatóság részére bejelenti. Amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.

(3e) A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg.

(3e) A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg.

(3f) A támogatási igazolás tartalmazza:

⋯ 21 változatlan sor ⋯

(4c) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatási igazolások összértéke az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti támogatott szervezet – ide nem értve azokat a szervezeteket, amelyekkel összefüggésben a 30/I. § alkalmazandó – sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.

(5) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha

(4d) Az (1a) bekezdés alapján meghatározott támogatási igazolások összértéke a támogatott szervezetek sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.

(5) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor állítható ki, ha

- a) a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,

- b) a korábban kapott állami támogatással, látvány-csapatsport támogatással megfelelő módon elszámolt,

- c) a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt,

⋯ 41 változatlan sor ⋯

(8) A tárgyi eszköz beruházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig üzembe kell helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével.

(9) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.

(9) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.

(9a) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.

(9a) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.

(10) Az e § alapján folyó sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás tekintetében a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel.

⋯ 111 változatlan sor ⋯

(3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:

- a) a filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;

- b) a látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása.

- b) a látvány-csapatsport 22/C. § (1)–(1a) bekezdésében meghatározott támogatása.

(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)–(17) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidejűleg – benyújtsa, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adóhatósághoz beérkezzen.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével, és

- c) az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra.

(7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot.

(7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1)–(1a) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot.

(8) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni.

(9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított, a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet által árbevételként elszámolandó értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni a 22/C. § (4), (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladása vonatkozásában.

(9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított, a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet által árbevételként elszámolandó értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni a 22/C. § (4), (4a), (4b), (4c) és (4d) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladása vonatkozásában.

(10)

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(11a) Amennyiben az adózó (1) bekezdés szerinti felajánlását látvány-csapatsport támogatása céljából, tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímén teszi meg, továbbá az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozottnak minősül, az adóhatóság a (19) vagy a (20) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezet e célra vezetett elkülönített fizetési számlájára teljesíti az átutalást.

(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.

(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának és (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.

(13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(13a) Ha az állami adó- és vámhatóság az átutalást kizárólag azért tagadta meg, mert az adózó a társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget nem fizette meg határidőben, az adózónak az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül előterjesztett külön kérelmére az állami adó- és vámhatóság az átutalást akkor is teljesíti, ha

- a) a késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 naptári napot, és

- b) az adó összegének megfizetése maradéktalanul megtörtént.

- b) az adóelőleg, adó összegének megfizetése maradéktalanul megtörtént.

(13b) A (13a) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(18)

(19) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4), (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(19) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1)–(1a) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4), (4a), (4b), (4c) és (4d) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(20) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is –, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4), (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, támogatási szerződés keretében a 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, (1) bekezdés b) pont bd) és bf) alpontjában, (1) bekezdés c) pont cb), cd) és ce) alpontjában, valamint (1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában meghatározott jogcímre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos sportszervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(20) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is –, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4), (4a), (4b), (4c) és (4d) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, támogatási szerződés keretében a 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, (1) bekezdés b) pont bd) és bf) alpontjában, (1) bekezdés c) pont cb), cd) és ce) alpontjában, (1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában, valamint (1a) bekezdésében meghatározott jogcímre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos sportszervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(21) A (19)–(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével állítja ki azzal, hogy az adó 24/A. § alapján kedvezményezett célra történő felajánlása esetében az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az igazolás igénylésének időpontjában nem haladhatja meg a százezer forintot. Az igazolást kiállító szervezet az igazolás (19)–(20) bekezdésben meghatározott adatairól adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

⋯ 403 változatlan sor ⋯

(94) E törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (4c) bekezdése első alkalommal a 2020. április 16. napján folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben alkalmazandó.

(96) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését a 2020-ban kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza.

(97) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1a) és (4d) bekezdését első alkalommal a 2020. évben kezdődő adóévre lehet alkalmazni.

29/B. § (1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e §-ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

(2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettséget csökkentő tételként – veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben. Az adózó a csökkentést elsőként a 2017. első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettség vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe.

⋯ 293 változatlan sor ⋯

(2) Ha az adópolitikáért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi azoknak az államoknak a nevét, amelyekben jellemzően az ellenőrzött külföldi társaság székhelye található.

(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját rendeletben állapítsa meg.

(4)

⋯ 324 változatlan sor ⋯

14. a kifizető által viselt olyan oktatás és képzés költsége (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is), amelyet az annak szervezője jogszabályban meghatározott alapfeladata vagy felnőttképzési tevékenysége keretében szervez és az ahhoz kapcsolódóan a képzés szervezője által kiállított és a kifizető rendelkezésére bocsátott nyilatkozat tanúsítja, hogy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette;

15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 22. § (1) bekezdése vagy a 22/C. § (1) bekezdése alapján került sor.

16. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;

⋯ 93 változatlan sor ⋯