Tao tv. — mi változott? 2017. november 24.

A 2017. július 19. és 2017. november 24. között hatályba lépett módosítások. 26 sor került be, 9 sor került ki.

← Előző módosítás (2017. július 19.)Következő módosítás (2017. november 28.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 177 változatlan sor ⋯

- f) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az előző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében más személy – a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével – belföldön felmerülő kockázatokra köt biztosítást,

- g) nem minősül telephelynek: 1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény, 2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése, 3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyűjtési célú fenntartása, 4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából való fenntartása, 5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el,

- h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;

- 33a. termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás: olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;

- 34. természeti erőforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom;

- 34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

- 34b. uniós szabvány:

- a) olyan kötelező uniós szabvány, amely az egyes vállalkozások által elérendő szinteket ír elő a környezeti mutatókra nézve; vagy

- b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban határozták meg, akkor azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat elérték;

- 35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;

- 36. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az az induló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;

- 35a. új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: a regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatás 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;

- 36. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az az induló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;

- 37. előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozásnak, és nem folytat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet;

- 38.

- 39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben EGT tagállamban szerzett, a TESZOR 90.01. Előadó-művészet körébe sorolt tevékenységgel elért, általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele;

⋯ 883 változatlan sor ⋯

- g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,

- h) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

- i) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,

- j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás

- j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás,

- k) jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás,

- l) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás

üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.

(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti beruházás

(1a) Az (1) bekezdés a)–j) pontja esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás

- a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

- aa) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy

- ab) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg; vagy

- b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.

(1b) Az (1) bekezdés k) és l) pontja esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.

(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

- a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;

- b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

- c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.

- c) az adózó az (1) bekezdés k) vagy l) pontja szerinti beruházást valósít meg.

(2b) Az adózó a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem Kormány elé terjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter – az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban – megkéri az Európai Bizottság engedélyét, azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai Bizottság válaszának megérkezéséig terjedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelmet.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.

(9) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

(9) Az (1) bekezdés a)–b) és k)–l) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

- a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 50 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 25 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

- b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének háromszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább százötvenszeresével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltségét.

⋯ 196 változatlan sor ⋯

(4) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

- a) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy

- b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

- a) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy

- b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

⋯ 103 változatlan sor ⋯

- a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)–(18) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adó- és vámhatóság kézhez kapja, illetve, hogy a (19)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen,

- b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot,

- c) az adózó a vonatkozó társasági adóbevallását határidőben benyújtotta, és

- d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.

- d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget esedékességig megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.

(13a) Ha az állami adó- és vámhatóság az átutalást kizárólag azért tagadta meg, mert az adózó a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget nem fizette meg határidőben, az adózónak az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül előterjesztett külön kérelmére az állami adó- és vámhatóság az átutalást akkor is teljesíti, ha

- a) a késedelem nem haladja meg az esedékességtől számított 15 naptári napot, és

- b) az adóelőleg, adó összegének megfizetése maradéktalanul megtörtént.

(13b) A (13a) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(14) Ha az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adó- és vámhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor, illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor még nem vált esedékessé.

(15) Az állami adó- és vámhatóság a (11)–(12) bekezdés szerinti átutalás megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Az állami adó- és vámhatóság a jelen bekezdés szerinti határidőben az átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító szervezetet. Az állami adó- és vámhatóság a részére a (21a) bekezdés szerint eljuttatott igazolás esetében az e bekezdés szerinti tájékoztatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az igazolást kiállító szervezet részére.

⋯ 326 változatlan sor ⋯

(59) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 4. § 43/a. pontját, 22/C. § (1) bekezdés d) pontját, (3a) bekezdés a) pontját, (5) bekezdés h) pontját, (6a) bekezdését és (8) bekezdését, 24/A. § (12) és (20) bekezdését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, és a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(60) A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXIII. törvénnyel megállapított 24/A. § (13a) bekezdése alapján kérelmet a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXIII. törvénnyel megállapított 24/A. § (13a) bekezdésének hatálybalépését követően felajánlott adóval, adóelőleggel kapcsolatos eljárások vonatkozásában lehet benyújtani.

(61) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLV. törvénnyel megállapított 4. § 33a. pontját, 4. § 35a. pontját, 22/B. § (1) bekezdés k) és l) pontját, (1b) bekezdését, (2a) bekezdés c) pontját és (9) bekezdését első alkalommal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLV. törvény hatálybalépését követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.

29/B. § (1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e §-ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.

(2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettséget csökkentő tételként – veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben. Az adózó a csökkentést elsőként a 2017. első negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettség vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe.

⋯ 339 változatlan sor ⋯

### Jogharmonizációs záradék

30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 1–14. és 17. cikkei, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/B. § (1) E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése

⋯ 392 változatlan sor ⋯