Tao tv. — mi változott? 2017. július 1.

- a) rendszeresen működik,

- b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,

- c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;

- 11. ellenőrzött külföldi társaság:

- a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót, valamint

- b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót, azzal, hogy

(4) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.

(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

- b) a (6)–(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

- a) az előtársasági adóévben .és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy

- c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát,

- d) ha a 2. § (6) bekezdése alapján adóalany.

- k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig

- ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege,

- kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,

- ly) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,

- m) a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a (8)–(8d) bekezdésben foglaltakra,

- n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,

(29) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosultnál nyilvántartott ingatlanon végzett karbantartás adóévi elszámolt költségének, ráfordításának összegét, az (1) bekezdés sz) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása(i) által érvényesíthető összeget. Az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által az (1) bekezdés sz) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

### Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

(55) Az ellenőrzött külföldi társaság 2017. január 18-át megelőzően keletkezett jövedelmére vonatkozóan e törvény 2017. január 17-én hatályos rendelkezéseit az adózó választása szerint utoljára a 2018. december 31-én végződő adóévben alkalmazhatja, feltéve, hogy az (53) bekezdés szerinti választással nem élt.

(58) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 4. § 40a. pontját és 40b. pontját, 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját és d) pont df) alpontját, (4a) bekezdését, (4b) bekezdését és (5) bekezdés j) pontját, 24/A. § (9), (19) és (20) bekezdését, valamint 30/I. §-át első alkalommal a 2017–2018-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni.

(59) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 4. § 43/a. pontját, 22/C. § (1) bekezdés d) pontját, (3a) bekezdés a) pontját, (5) bekezdés h) pontját, (6a) bekezdését és (8) bekezdését, 24/A. § (12) és (20) bekezdését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, és a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

30/G. § E törvény 26/A. § (8)–(13) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

30/I. § (1) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bd) alpontja és d) pont dc) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége kivételével – hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, vagy a támogatással érintett tárgyi eszköz beruházás, felújítás tekintetében nem teljesülnek a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény feltételei, az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Bizottság SA.31722 (2011/N) és SA.46615 (2016/N) számú határozata hatálya alá tartozik.

(2) A 22/C. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja, és d) pont de) alpontja alkalmazásában, amennyiben a támogatott részéről hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, a képzéssel összefüggő feladatokra nyújtott támogatás a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 5. cikkével összhangban képzési támogatásként nyújtható.