Tao tv. — mi változott? 2011. január 1.

- j) az egyéni cég.

- b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illetőségű illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet);

- 11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy

- c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát;

- 39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában az SZJ 92.31.21.0 Előadó-művészet, az SZJ 92.34.13.0. számból a Bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele.

- 40. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany. [41. látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág; 42. látvány-csapatsport támogatása: a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy a) a támogatást, juttatást az országos sportági szakszövetség az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, a sportszervezet a személyi jellegű ráfordításaira, tárgyi eszköz beruházásra, felújításra, a közhasznú alapítvány az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyi eszköz beruházásra használja fel azzal, hogy tárgyi eszköz beruházásnak, felújításnak minősül a sportszervezetnek, az országos sportági szakszövetségnek, továbbá a sportszervezetnek, országos sportági szakszövetségnek a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodása alapján a helyi önkormányzatnak a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátását, illetve az ilyen feladatok ellátásában az együttműködési megállapodás alapján történő részvételt, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását biztosító beruházás, felújítás, valamint az iskolai sportkör feladatait ellátó diáksport egyesület, illetve a felsőoktatási intézmény keretei között működő sportszervezet feladatai ellátásának biztosítása érdekében a közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportlétesítményére irányuló beruházás, felújítás, b) a sportszervezet a támogatás nyújtásakor: ba) a bb) pontban meghatározott kivétellel az országos sportági szakszövetség országos hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz, vagy bb) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában részt vesz, c) a támogatást olyan adózó nyújtja, mely nem minősül a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével, annak tagjaként működő sportszervezettel, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvánnyal kapcsolt vállalkozásnak; 43. látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet, valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány által kiállított támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány a látvány-csapatsport tevékenység támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét és adószámát, továbbá a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét. A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát, a tárgyévi beruházási, felújítási értéke 80 százalékát; az országos sportági szakszövetség, a tagjaként működő sportszervezet, és a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, valamint a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségével, annak tagjaként működő sportszervezettel, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvánnyal kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózó részére támogatási igazolás nem állítható ki; nem állíthat ki igazolást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, ha a) lejárt köztartozása van, vagy b) a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon nem számolt el, vagy c) működését a bíróság felfüggesztette, valamint megszüntetésére eljárás van folyamatban;]

(3) A társasági adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.

- dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,

- ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban

(2) Az adózó az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásakor nem veszi figyelembe azt az összeget, amellyel az (1) bekezdés k) pontja alapján növelte adózás előtti eredményét.

15. § (1) A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott:

- a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is),

- b) jogdíj,

- c) az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:

- a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot,

- b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot,

- c) a késedelmi kamatot,

- d) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő elismert tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatát.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel – az 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.

- d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)–c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

(3) A csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére az (1)–(2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(4) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.

(4)–(5) [(4) Az adózó – kivéve az állami, többségi állami tulajdonú adózót – a 4. § 43. pontja szerint a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(5) Ha a tárgyi eszköz beruházás sport célú ingatlanra irányul, a 4. § 43. pontja szerinti támogatási igazolás kiállítója a beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú hasznosítását fenntartja, valamint erre az időtartamra – a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül – a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az igénybe vett adókedvezmény mértékéig. Az elidegenítési és terhelési tilalom alól a sportpolitikáért felelős miniszter kérelemre egyedi döntéssel felmentést adhat, ha az nem veszélyezteti az ingatlan sportcélú hasznosításának fenntartását. A 4. § 43. pontja szerinti támogatási igazolás kiállítója az első támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyi eszköz beruházást üzembe helyezni a támogatás és annak járulékai Magyar Állam részére történő megfizetése terhével.]

(10) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába kellene sorolni.

(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza

- a) a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, és

- b) a külföldről származó kamatjövedelmet.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem a bevétel – kamatjövedelem esetén a kamat 75 százaléka – és az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségek ráfordítások különbözete, módosítva az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételekkel. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

[29/J. § (1) Az adózónak nem kell a 22/B. § (15) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ha a 22/B. § (9) bekezdésében előírt feltételeket a 2009. adóévben vagy a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti, de ezen adóév(ek)ben nem vesz igénybe a 22/B. § alapján adókedvezményt és átlagos állományi létszáma vagy bérköltsége nem csökken a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak létszáma, bérköltsége alá. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy az adózó a 2009. adóévéről szóló adóbevallásának esedékességéig bejelenti a pénzügyminiszternek

a) határozattal engedélyezett fejlesztési adókedvezmény esetében a határozat számát,

b) más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap) és a beruházás helyét.

A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazó adózónál a 22/B. § (6) és (9) bekezdéseiben előírt időtartamba nem kell beszámítani azt az adóévet, amelyben az adózó nem vett igénybe adókedvezményt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazó adózó a 22/B. § (15) bekezdése alapján, jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülő adókedvezményt önellenőrzési pótlék felszámítása nélkül, három adóévben, egyenlő részletekben fizetheti vissza, utoljára a 2011. adóévéről szóló adóbevallásának esedékességéig, amennyiben a 22/B. § (9) bekezdésében előírt feltételeket első ízben a 2009. adóévben nem teljesíti.

(4) Az adózó a 22/B. § (9) bekezdésében előírt foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelését, illetve a bérköltség növelését – választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a beruházás megkezdését megelőző három adóévben elszámolt évesített bérköltségnek a számtani átlagához viszonyítva is teljesítheti, feltéve, hogy nem alkalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat, a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg és 2009. január 1-je és 2010. december 31-e között helyezi üzembe.]

[29/M. § A 4. § 41–43. pontjainak, a 22. § (4)–(5) bekezdésének és a 3. számú melléklet B) fejezetének 15. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) lehet alkalmazni.]

[(10) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy – a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az országos sportági szakszövetség, a tagjaként működő sportszervezet, továbbá a közhasznú alapítvány által kiállított támogatási igazolás kiállításának, tartalmának, nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.]

12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás.

2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;

3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt természetbeni juttatás kivételével személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;

- 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók,