1996. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2011. december 22.

A 2011. január 1. és 2011. december 22. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. december 31.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 40 változatlan sor ⋯

4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

- a) azon

- aa) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

- aa) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil. tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

- ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá

- ac) kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa–ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel –, kiemelkedően közhasznú szervezetként

jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

- ac) közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa)–ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel –, közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – Civil tv.-ben meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

- b) a Magyar Tudományos Akadémia;

- c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);

- d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény: 1. Magyar Állami Operaház, 2. Magyar Országos Levéltár, 3. Országos Széchényi Könyvtár, 4. Magyar Nemzeti Filmarchívum, 5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;

- g) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;

- h) a Magyar Kármentő Alap.

- h) a Nemzeti Együttműködési Alap.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely

- a) belföldi székhelyű, és

- b) magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működik, és

- c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja – ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja – szerinti feltételnek, és

- c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, és

- d) nyilatkozik arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és

- e) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja;

- f) az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet a szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi;

- f) az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott közhasznú alapítvány, egyesület a szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi;

- g) nyilatkozik arról, hogy

- ga) a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttműködési megállapodást párttal,

- gb) a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson.

⋯ 101 változatlan sor ⋯

(8) A felhasználás abban az esetben tekinthető – a közcélú tevékenység szempontjából – megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást

- a) a 4. § (1) bekezdés aa)–ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott – a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő – közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,

- a) a 4. § (1) bekezdés aa)–ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott – a Civil tv. szerinti – közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,

- b) a 4. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

(9) A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – a 6. § (3) bekezdés szerinti tartalékolás esetén, beleértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás harminc százalékát nem haladhatja meg. Működési költségként különösen az alábbiak vehetők figyelembe:

⋯ 20 változatlan sor ⋯