1996. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2011. január 1.

A 2010. január 1. és 2011. január 1. között hatályba lépett módosítások. 23 sor került be, 16 sor került ki.

Következő módosítás (2011. december 22.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 51 változatlan sor ⋯

- d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény: 1. Magyar Állami Operaház, 2. Magyar Országos Levéltár, 3. Országos Széchényi Könyvtár, 4. Magyar Nemzeti Filmarchívum, 5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

- e) az országos szakmúzeumok;

- f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;

- g) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény.

- g) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;

- h) a Magyar Kármentő Alap.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely

⋯ 16 változatlan sor ⋯

4/A. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:

- a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) – ide nem értve az egyház szervezeti egységét, intézményét –, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint technikai számmal látta el;

- b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által – a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként meghatározott – legfeljebb két cél.

- b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben – a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként – meghatározott cél.

(2) Az állami adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat – kérelmére – technikai számmal látja el, ha a technikai szám kiadását az egyház a jogerős nyilvántartásba vételéről szóló bejegyző határozat jogerőre emelkedését követő második évben, vagy azt követően kezdeményezte. Amennyiben az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiállítása iránti kérelem benyújtását követő évben válik kedvezményezetté. A technikai szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával – lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4) Az állami adóhatóság vezetője a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett technikai számát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

5. § (1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) – függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat)

5. § (1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) – függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A határidő jogvesztő. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) a következő módokon juttatja el az adóhatósághoz:

- a) önadózás, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy

- b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján, vagy

- c) az adóbevallás és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyomtatvány részeként elektronikus úton – kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy

- d) az a)–c) pontokban meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, illetőleg elektronikus űrlapként elektronikus úton juttatja el az adóhatóságnak.

- a) önadózás, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,

- b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,

- c) az adóbevallás, az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyomtatványon tünteti fel – kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott –, vagy

- d) az a)–c) pontokban meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, vagy elektronikus űrlapként, elektronikus úton.

(2) Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)–c) pontjában és a d) pontban meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)–c) pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető az adózó neve és lakcíme is.

⋯ 27 változatlan sor ⋯

(2)

(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó) adatait – meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is – az átutalást követő naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. Amennyiben az állami adóhatóság a fenti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. Amennyiben az állami adóhatóság a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A közleményekre az állami adóhatóságnak az 5. § (7) bekezdése szerinti őrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja. A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig – a következő évi közlemények nyilvánosságra hozataláig – nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért ő felel (a továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.

(4) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az 1. § (5) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján

- a) a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá

- b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról. Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig legalább két országos napilapban és internetes honlapján közzéteszi.

(5) Az állami adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(6) A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – az állami adóhatóság által a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a (8) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt – összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31. napjáig utalja át.

(7) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,

(7) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,

- a) amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,

- b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és – figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra – az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2)–(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti.

- f)

(2) Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 15. napjáig megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig a rendelkező magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.

(2) Ha az adóhatóság megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek – a magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a rendelkező nyilatkozatnak – a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó – érvényessége (különösen a befizetett adó összege) november 15. napjáig nem állapítható meg. Ez esetben erről a tényről az adóhatóság november 30. napjáig értesíti a rendelkező magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Amennyiben a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, amennyiben személye megállapítható, a rendelkező magánszemélyt értesíteni kell. Az értesítésnek a döntéshozatalt követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig meg kell történnie. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése – vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése – szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül.

(4) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett elutasítását követő 30 nap, azonban legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30. napja.

(5) A bevallást elektronikus úton teljesítő adózó számára az adóhatóság a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítésének megtörténtéről, melyet a 6. § (1) bekezdésében és a 6. § (6) bekezdésében meghatározott átutalást követő 15 napon belül kell teljesíteni. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.

(5) Amennyiben a rendelkező magánszemély a 6. § (1) és (6) bekezdésében meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítésének megtörténtéről, melyet az átutalást követő 15 napon belül kell teljesíteni. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.

(6) Amennyiben a bevallást nem elektronikus úton teljesítő adózó is igényli az (5) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton történő tájékoztatást, erről a szándékáról az adóhatóság honlapján e célra rendszeresített formanyomtatványon a nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig nyilatkozhat. Az ezen nyilatkozatban foglaltak alapján az adóhatóság a nyilatkozatot megküldő adózó részére az (5) bekezdésben meghatározott tájékoztatást biztosítja, feltéve, hogy az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval rendelkezik.

(6)

(7) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti igénylését és a közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság – szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével – megállapítja az igénylés jogszabályba ütköző voltát, vagy a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.

(8) A felhasználás abban az esetben tekinthető – a közcélú tevékenység szempontjából – megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást

- a) a 4. § (1) bekezdés aa)–ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott – a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő – közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,

- b) a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

- b) a 4. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

(9) A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – a 6. § (3) bekezdés szerinti tartalékolás esetén, beleértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás harminc százalékát nem haladhatja meg. Működési költségként különösen az alábbiak vehetők figyelembe:

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(11) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt – ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság – nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(12) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(12) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1996. évi jövedelemnek — az 1. §-ban meghatározott — adójáról lehet tenni.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter, hogy a 6. § (3) bekezdése szerinti közlemények formai és tartalmi követelményeit együttes rendeletben állapítsák meg.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a 6. § (3) bekezdése szerinti közlemények formai és tartalmi követelményeit.

9. § (1) 2011. december 31-én a 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)–h)” szövegrész helyébe a „b)–g)”szövegrész lép.

(2) 2011. december 31-én hatályát veszti a 4. § (1) bekezdés h) pontja.

(3) E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.