1996. évi CXII. törvény — mi változott? 2013. július 13.
A 2013. július 1. és 2013. július 13. között hatályba lépett módosítások. 17 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2013. szeptember 19.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 927 változatlan sor ⋯
- c) a jegyzett tőke leszállítása,
- d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,
- e) az igazgatóság jogkörének módosítása,
- f) átváltoztatható vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,
- f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,
- g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása,
- h) részjegy névértékének, az egy tag által jegyezhető vagy jegyzendő részjegyek számának megváltoztatása.
⋯ 611 változatlan sor ⋯
(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
- a) Felügyelettel,
- b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal,
- b) az Országos Betétbiztosítási Alappal, betét- és intézményvédelmi alappal, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben,
- c) MNB-vel,
- d) nemzetbiztonsági szolgálattal,
- e) Állami Számvevőszékkel,
⋯ 1632 változatlan sor ⋯
127. § Az Alap a 124. §-ban foglalt kizárás esetén – huszonnégy órán belül – írásban tájékoztatja a kizárás tényéről és okáról a Felügyeletet és az MNB-t. Az Alap erről negyvennyolc órán belül legalább két országos napilapban felhívást tesz közzé.
### XX. Fejezet — Önkéntes betét- és intézménybiztosítás
### XX. Fejezet — Betét- és intézménybiztosításra
128. § (1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban: önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy.
⋯ 170 változatlan sor ⋯
130. § Az önkéntes alap a betétek befagyása miatt, illetve a kifizetés elkerülése érdekében tervezett intézkedéseiről tájékoztatja a Felügyeletet.
### XX/A. Fejezet
130/A. § (1) Törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelező intézményvédelmi szervezet).
130/A. §
(2) A kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és működésének szabályait törvény határozza meg.
### XX/A. Fejezet
130/B. §
### A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai
⋯ 526 változatlan sor ⋯
- ab) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy
- ac) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel, illetőleg eltérésekkel hajtják végre, vagy
- b) a hitelintézet szavatolótőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény ötven százalékát, vagy
- c) a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását.
- c) a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását,
- d) a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. tv. amelyik a 19. § (3) bekezdés, a 19. § (6) bekezdés, 20. § (3) bekezdés, a 20. § (4) bekezdés alapján visszavonja
(3)
⋯ 599 változatlan sor ⋯
216. § (1) Szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve működtethet.
(1a) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye kiadásának feltétele, hogy taggá váljon a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában és „C” sorozatú elsőbbségi részvénnyel rendelkezzen a Takarékbank Zrt-ben.
(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.
(2a) Szövetkezeti hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.
(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) – a Magyar Állam, a feladatkörében eljáró önkéntes intézményvédelmi alap, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével – nem lehet több tizenöt százaléknál.
(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) – a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a kötelező intézményvédelmi szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével – nem lehet több tizenöt százaléknál.
(4) Szövetkezeti formában működő hitelintézet határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben – ide nem értve a részjegy névértékének felemelését – hozhat határozatot.
(4a) Szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet.
(5) Szövetkezeti hitelintézet esetében az alapszabály megállapításához, a szövetkezet egyesüléséről való döntéshez és a részjegyek névértékének megváltoztatásához a közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
(5) A szövetkezeti hitelintézetek alapszabályukat vagy alapító okiratukat a kötelező intézményvédelmi szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel fogadják el. Az alapszabály megállapításához, a szövetkezet egyesüléséről való döntéshez és a részjegyek névértékének megváltoztatásához a közgyűlésen jelenlévő tagok felének igenlő szavazata szükséges.
(6) Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót – a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratok kivételével – kötelező valamennyi tagnak megküldeni, valamint az összehívásról hirdetményt közzétenni. A közgyűlési meghívónak és a hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti hitelintézet hol és mely időpontokban bocsátja rendelkezésre. A közgyűlés által meghozott határozatokról a szövetkezeti hitelintézet valamennyi tagját levélben tájékoztatni kell.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(9) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-ának (5) és (8) bekezdését nem kell alkalmazni.
216/A. § (1) Szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.
(10) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 20. § (2) bekezdése e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásához a Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása szükséges.
216/A. § (1) Ha törvény kivételt nem tesz, a szövetkezeti hitelintézet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.
(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben – két éven belül – a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll.
⋯ 1192 változatlan sor ⋯
20. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – fokozatosan, évente 20%-kal egyenlő arányban – csökkenteni kell.
21. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.
21. A részvénnyé – jövőbeli objektív feltétel alapján – átváltozó kötvény a járulékos tőkébe beszámít és szavatoló tőkeelemnek minősül. A részvénnyé átváltoztatható kötvény csak akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.
22. A szavatoló tőke számítása során a járulékos és alárendelt kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját kibocsátású, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.
⋯ 85 változatlan sor ⋯