1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

1996. évi CXII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK¶

A törvény hatálya¶

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

• a) Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,
• b) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,
• c) a magyar hatóság által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre,
• d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, illetőleg a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra,
• e)
• f) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére,
• g) az elismert külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség hitelminősítésének elismerésére és az elismert külső hitelminősítő szervezetre.

(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

• a) a pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére, pénzforgalmi intézmények pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyarország területén történő engedélyezésére,
• b) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,
• c) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
• d) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
• e) Magyarország területén bankképviselet létesítésére, illetve működésére,
• f) az e törvényben meghatározott betétbiztosításra,
• g) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásra, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnyújtásra.

2. § (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

• a) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek Magyarország területén folytatott tevékenységére;
• b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő – külön törvényben szabályozott – gyűjtésére;
• c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről külön jogszabály rendelkezik;
• d) az (5) bekezdés, 6/A. § (2)–(4) bekezdés, 6/B. §, 13. § (1)–(2) bekezdés, 13/B. §, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)–(9) bekezdés, 87/K–L. §, 87/P. §, 132. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;
• e)
• f) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra;
• g)
• h) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére;
• i)

(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

• a) az elkülönített állami pénzalapokra,
• b) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra,
• c) a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kincstárra,
• d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re,
• e)
• f)
• g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra.
• h) a 130/A–130/D. §, a 130/H–130/O. §, a 2. melléklet V. fejezete és a 3. melléklet II. fejezetének 1.1–1.3 pontja kivételével kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelezőre.

(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési és felügyeleti tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

(4) A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. § és 218. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli személyek és szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikus pénz kibocsátóját említenek, azon a kincstárt is érteni kell.

(5) A 87/L. § hatálya a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre azzal az eltéréssel terjed ki, hogy a készpénz-átutalási, a fizetési számlára történő készpénz-befizetési és a fizetési számláról postai úton történő készpénz-kifizetési tevékenységéhez kapcsolódóan a 87/L. § (3) bekezdése szerinti határidő egy munkanappal meghosszabbodhat.

A pénzügyi szolgáltatásés kiegészítő pénzügyi szolgáltatás¶

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

• a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása;
• b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
• c) pénzügyi lízing;
• d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
• e) elektronikus pénz kibocsátása;
• f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;
• g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
• h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
• i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
• j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
• k) hitel referencia szolgáltatás;
• l)
• m)
• n)

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:

• a) pénzváltási tevékenység;
• b) fizetési rendszer működtetése;
• c) pénzfeldolgozási tevékenység;
• d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;
• e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt tevékenységek – az e törvényben foglalt eltéréssel – üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az MNB e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(5)–(6)

(6a) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység engedély nélkül, az MNB-nek – e törvényben meghatározott módon – tett bejelentés mellett végezhető.

(7)

(8) Törvény váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.

(9) A függő ügynök az MNB engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet.

(10) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét az MNB által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti az MNB-nek.

(11) A kockázati tőkealap a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tövényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott mértékben az ott felsorolt személyi kör részére pénzkölcsönt nyújthat.

(12) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást az MNB engedélye nélkül is végezhet.

(13) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére

• a) a hitelintézet, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó engedély birtokában,
• b) a nem a monetáris politikai eszközeinek alkalmazása során eljáró MNB és a kincstár törvény erejénél fogva jogosult (a továbbiakban együttesen: elektronikus pénz kibocsátója).

3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20–21. §-ában, 23–25. §-ában, 37–43. §-ában, 64–67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90–96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158–160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/D. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

3/B. § A 3. § (4)–(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége, pénzforgalmi szolgáltatása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/D. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

A pénzügyi intézmény¶

4. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), illetve a pénzügyi vállalkozás (6. §).

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

• a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,
• b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet,
• c) a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111–116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,
• d) aranykereskedelmi ügyletet,
• e) részvénykönyvvezetést,
• f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást,
• g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint
• h) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,
• i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,
• j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet,
• k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,
• l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését,
• m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet

folytathat.

(4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.

A hitelintézet és szervezeti formái¶

5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.

(2) Kizárólag hitelintézet jogosult

• a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
• b)–c)
• d) pénzváltási tevékenység végzésére.

(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet illetve részvénytársaság vagy szövetkezet formában működő szövetkezeti hitelintézet lehet.

(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6) A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat külön törvény állapítja meg.

(7)

(8)

(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)–j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

A pénzügyi vállalkozás¶

6. § (1) Pénzügyi vállalkozás

• a) az a pénzügyi intézmény, amely – a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban, valamint az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, illetve fizetési rendszer működtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végzi, illetve
• b) a pénzügyi holding társaság.

(2) A 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.

(3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)–c), g)–i), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdésének

• a) g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és
• b) i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet

végezhet.

A pénzforgalmi intézmény¶

6/A. § (1) Pénzforgalmi intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység [3. § (1) bekezdés d) pontja] végzésére.

(2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a 6/B. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre.

(3) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan engedélyt kaphat a 3. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott letéti szolgáltatási, valamint a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is.

(5) A pénzforgalmi intézmény – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

6/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett – a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti – pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

• a) a nyújtása kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
• b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,
• c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
• d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201–211. § és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény¶

6/C. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység [3. § (1) bekezdés e) pontja] végzésére.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a 6/D. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, úgy ezen tevékenysége vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikus pénz kibocsátásához vagy a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére.

(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal, hogy az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

6/D. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett – a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti – pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

• a) a nyújtása kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
• b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,
• c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
• d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201–211. § és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

Közvetítő¶

6/E. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

• a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
• aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy
• ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény – ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is – vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy
• ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként (a továbbiakban: pénzforgalmi közvetítő) végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy
• b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését
• ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy
• bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy
• bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz) végez (a továbbiakban együtt független közvetítő).

(2) Közvetítővel – ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót – pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag az MNB e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.

(4) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(5) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

Utalványkibocsátó¶

6/F. § (1) Az utalványkibocsátó az a vállalkozás, amely a 3. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végez.

(2) Az utalványkibocsátó részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet és legalább tízmillió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

(3) Az utalványkibocsátó – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi és az (1) bekezdésben meghatározotton kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(4) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány értékesítéséhez és visszaváltásához utalványforgalmazót vehet igénybe.

(5) A forgatható utalvány által megtestesített pénzkövetelés az utalványforgalmazó igénybevétele esetében is az utalványkibocsátóval szemben áll fenn.

6/G. § (1) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti az MNB-nek.

(2) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább

• a) az utalványkibocsátó azonosító adatait (név, székhely, cégjegyzékszám),
• b) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység megkezdésének keltét,
• c) a forgatható utalvány elnevezését, címletét (címleteit), valamint hazai hivatalos pénznemben kifejezett névértékét,
• d) a kibocsátani tervezett forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékét.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell:

• a) az utalványkibocsátó hatályos létesítő okiratát,
• b) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént és nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
• c) a 6/F. § (2) bekezdése szerinti jegyzett tőke teljes összegének befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást,
• d) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó általános üzleti feltételeket tartalmazó szabályzatot.

Értelmező rendelkezések¶

7. § Az értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

I. RÉSZ — A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK ÉS A FÜGGETLEN KÖZVETÍTŐK ENGEDÉLYEZÉSE¶

I. Fejezet — Általános szabályok¶

Szervezeti szabályok¶

8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként vagy részvénytársaságként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, szövetkezeti hitelintézetekre és korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetekre és pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye a Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

(4) A pénzügyi szolgáltatás közvetítését – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezheti.

(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(6) Pénzfeldolgozási tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.

Az induló tőke legkisebb összege¶

9. § (1) Bank legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(3)

(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot és a pénzforgalmi elszámolóházat – legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe – ha törvény másként nem rendelkezik – legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.

(6) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében az induló tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez – a (9)–(10) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(9) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, legalább hatmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(10) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(11) Többes kiemelt közvetítőnek legalább ötvenmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(12) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

10. § (1) Pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény alapításához az induló tőkét pénzben kell befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, illetve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani. Ha a Magyar Állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.

(3) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, illetőleg visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

A minősített befolyással rendelkező tulajdonosok¶

11. § A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

• a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
• b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

12. §

Személyi és tárgyi feltételek¶

13. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

• a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,
• b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,
• c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,
• d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,
• e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint – a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – vagyonbiztosítás,
• f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv,
• g) áttekinthető szervezeti felépítés

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény – a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével – csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

(4) Pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

• a) akit
• aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,
• ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,
• b) akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig.

(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenőrzésére – a bűntettesek nyilvántartásának és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján – az MNB jogosult.

Kiszervezés¶

13/A. § (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzőnek – a kockázattal arányos mértékben – rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

(3) A hitelintézet köteles az MNB-nek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenteni:

• a) a kiszervezés tényét,
• b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,
• c) a kiszervezés időtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

• a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,
• b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
• c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
• d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
• e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.

(6) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.

(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell az MNB részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(8) Az MNB a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés – melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia – biztosítja a kiszervezett tevékenységnek az MNB és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.

(13) Pénzügyi vállalkozás az MNB-hez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)–(12) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

13/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátásának és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti, amennyiben a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti az MNB-nek.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, az MNB helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése

• a) nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,
• b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését,
• c) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint
• d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési engedély megadását kötötték.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását.

(5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus pénz kibocsátása, vagy pénzforgalmi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzforgalmi szolgáltatásai, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek haladéktalanul jelentenie kell az MNB részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(7) Az MNB a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

Informatikai rendszer védelme¶

13/C. § (1) A pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A pénzügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénzügyi intézménynek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

• a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,
• b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
• c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),
• d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,
• e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
• f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,
• g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénzügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

• a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
• b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,
• c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,
• d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
• e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,
• f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,
• g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénzügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

• a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
• b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
• c) az informatikai rendszer elemeinek a pénzügyi intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
• d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
• e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,
• f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,
• g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

• a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
• b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,
• c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra, ideértve a pénzforgalmi számlák cégbíróság felé történő bejelentését is,
• d) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására,
• e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénzügyi intézménynek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

(10) Az (1)–(9) bekezdésben foglaltaknak a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek is meg kell felelnie.

Irányítási rendszer és kockázatkezelési követelmények¶

13/D. § (1) A hitelintézetnek, a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles

• a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni,
• b) a felelősségi köröket egymástól elhatárolni és egyértelműen megfogalmazni,
• c) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmazni, és
• d) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmazni,
• e) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 69/B–69/E. §-ban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot megvalósítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján

• a) a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is,
• b) a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia,
• c) a különböző hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, valamint ezen céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának megfelelő végrehajtását,
• d) a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját.

(3) A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:

• a) azon kockázat kezelésére, hogy az általa alkalmazott, elismert hitelezésikockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak,
• b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,
• c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére,
• d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,
• e) működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,
• f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,
• g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben.

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

• a) a hitelintézet igazgatósága kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra;
• b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a hitelintézet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, az igazgatóság által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a hitelintézetnek az Európai Unió azon tagállamaiban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez;
• c) a hitelintézet a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből – ideértve a függő kötelezettségeket is – eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is;
• d) a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi
• da) azt a személyt, akinek az eszköz a birtokában van,
• db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,
• dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e,
• dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök Európai Unió tagállamai közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak;
• e) a hitelintézetnek likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen – legalább évente egyszer – felülvizsgál;
• f) a hitelintézet igazgatóságának a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is át kell tekintenie, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt;
• g) a hitelintézetnek eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait;
• h) a hitelintézet stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania;
• i) a hitelintézetnek az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó vészhelyzeti tervekkel kell rendelkeznie, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján rendszeresen tesztelni és frissíteni kell.

(4a) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézetnek, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel kell rendelkeznie a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(5) Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell.

A független közvetítővel szembeni feltételek¶

13/E. § (1) Független közvetítő csak olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó lehet,

• a) akinek vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is –
• aa) büntetlen előéletű,
• ab) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – megfelel a 219/D. §-ban foglalt szakmai követelményeknek,
• b) akinek a tevékenységéből eredő károk biztosítására – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítása rendelkezésre áll.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítőnek és az alkusznak rendelkeznie kell a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.

(3) Az alkusz

• a) vezető állású személye csak az lehet, aki szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel [68. § (3) bekezdés] rendelkezik,
• b) tevékenységéből eredő károk biztosítására az alkusznak mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként, vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.

II. Fejezet — Engedélyezési eljárás¶

14. § (1) Az MNB engedélye szükséges – a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 14/A–14/B. §-ban foglalt eltéréssel – a hitelintézet:

• a) alapításához;
• b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához;
• c) alapszabályának módosításához (20. §);
• d) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;
• e) vezető állású személyének megválasztásához, illetőleg kinevezéséhez;
• f) működésének megkezdéséhez;
• g) tevékenységi körének módosításához;
• h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez;
• i) képviseletének, fióktelepének – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti – leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez,
• j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő minősített befolyásolás megszerzéséhez;
• k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás);
• l)
• m)
• n) működésének megszüntetéséhez;
• o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez, visszavásárlásához;
• p) kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő visszafizetéséhez;
• q) külön jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, mely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló külön jogszabályban foglaltakat;
• r) alapvető kölcsöntőkéje, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez, visszavásárlásához;
• s) belső minősítésen alapuló módszerrel történő kockázattal súlyozott kitettség érték számításához;
• t) saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásához;
• u) működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált vagy fejlett mérési módszerrel történő számításához;
• v) a külön jogszabály alapján partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításához.

(2) Az MNB engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet

• a) alapításához,
• b) működésének megkezdéséhez,
• c) tevékenységi körének módosításához,
• d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,
• e) vezető állású személyének kinevezéséhez,
• f) betétállomány-átruházásához,
• g)
• h)
• i) működésének megszüntetéséhez.

(3) Az MNB (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének az Európai Unió másik tagállamában történő létesítéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye az Európai Unió másik tagállamában van.

(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint a 20. § e) pontjában foglalt engedély megadása előtt, ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az MNB – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

14/A. § (1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai együttesen kérelmezik

• a) a kockázattal súlyozott kitettség érték belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának,
• b) a 76/C. § (6) bekezdés d) pontja szerinti saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának,
• c) a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának,
• d) a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló kormányrendelet alapján a partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének belső modell módszer szerinti számításának engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.

(2) A kérelem elbírálásában az MNB a 14/B. §-ban foglaltak szerint együttműködik más tagállam illetékes felügyeleti hatóságával.

14/B. § (1) Ha az MNB látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően az MNB

• a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és
• b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(2) Az MNB a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóság egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).

(3) Amennyiben az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóságok egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, az MNB a többoldalú eljárás lezárultát követő három hónapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállami felügyeleti hatóságnak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(4) Az MNB a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak és a kérelmezőnek.

(5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét az MNB felügyeli, akkor az MNB a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 14/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.

(6) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. Az MNB a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. Az MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre az MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

15. § (1) Az MNB engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi vállalkozás

• a) alapításához,
• b) tevékenységi körének módosításához,
• c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint
• d) vezető állású személyének megválasztásához,
• e) minősített befolyásának megszerzéséhez, illetőleg a minősített befolyás e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,
• f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez.

(2) Az MNB engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás

• a) alapításához,
• b) tevékenységi körének módosításához,
• c) vezető állású személyének kinevezéséhez,
• d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez.

(3) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és

• a) a pénzügyi vállalkozás 1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy 2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
• b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
• c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
• d) az anyavállalat az MNB-nek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
• e) az anyavállalat – az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával – egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és
• f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.

(6) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.

15/A. § Az MNB engedélye szükséges pénzforgalmi intézmény

• a) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,
• b) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,
• c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
• d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,
• e) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez,
• f) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez,
• g) tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához.

15/B. § Az MNB engedélye szükséges elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,
• b) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,
• c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
• d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,
• e) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez,
• f) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez.

16. § (1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.

(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

• a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik,
• b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében – cégjegyzékben feltüntetett – főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, vagy a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,
• c) részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.

(3) Pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá hitelintézetek érdek-képviseleti szerve szerezhet.

(4) Ha a pénzforgalmi elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy – a (2) bekezdés a) pontjától eltérően – legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.

(5)

(6) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy, illetve

fióktelep a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

• a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik,
• b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(7) A 13. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, valamint az (1)–(6) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.

(8) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

• a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,
• b) részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik,
• c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

Az alapítási engedély iránti kérelem¶

17. § (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

• a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény – típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapító okiratát;
• b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot;
• c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;
• d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;
• e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet;
• f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés d)–f), h) és k)–l) pontjában foglaltakat;
• g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt az MNB rendelkezésére bocsátja;
• h) az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához.

(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

• a) a kérelmező 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
• b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
• c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,
• d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,
• e) természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
• f) nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
• g) nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,
• h) nyilatkozatot arról, hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
• i) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) Ha az alapítók között minősített befolyást szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(5) Az alapítási engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(6) A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

• a) az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,
• b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,
• c) a 18. § (2) bekezdés f) és h) pontjában foglaltakat,
• d) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást az MNB rendelkezésére bocsátja

(7) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

17/A. § (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 17. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

• a) a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,
• b) a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,
• c) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát,
• d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
• e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,
• f) hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,
• g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,
• h) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,
• i) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,
• j) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett 3. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,
• k) a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek,
• l) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(2) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét az MNB abban az esetben adja meg – az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha

• a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van az MNB és a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
• b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,
• c) a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
• d) a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
• e) a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
• f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

(3)

A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem¶

18. § (1) A hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének – megkezdéséhez az MNB engedélye szükséges.

(2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell az MNB-hez benyújtani:

• a) az induló tőkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást,
• b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében történt,
• c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos azonosítására alkalmas adatokat,
• d) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
• e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,
• f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
• g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát – hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát is – kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,
• h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,
• i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,
• j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,
• k)
• l) a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot, továbbá
• m)
• n) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó – a hitelintézet igazgatósága által elfogadott – eljárás rendjét,
• o) a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza.
• p) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az az MNB 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, 1. az ügyfelek – biztosított betéti formákról történő – magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását, 2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását, 3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.

(3) Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)–f), h), k)–l) és n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.

Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése¶

18/A. § (1) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

• a) a kérelmező működési tervét, amely pénzforgalmi intézmény esetében tartalmazza a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatást is, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében pedig a végezni kívánt elektronikuspénz-kibocsátást és pénzforgalmi szolgáltatást is,
• b) középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
• c) igazolást az induló tőke 9. § szerinti teljes összegének rendelkezésre állásáról,
• d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban, illetve a 87/P. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is,
• e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is,
• f) a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,
• g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,
• h) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
• i) ha a kérelmező pénzforgalmi közvetítői tevékenységre közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,
• j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének leírását,
• k) a kérelmező vezető állású személyének a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait és a 44. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
• l) a kérelmező létesítő okiratát,
• m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
• n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,
• o) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
• p) a 6/B. §-ban, illetve a 6/D. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,
• q) nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
• r) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés d), e), h)–j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezőnek mellékelnie kell azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását igénybe vevők, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében az elektronikuspénz-birtokosok érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.

(3) Ha a kérelmezőnek minősített befolyással rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási, valamint elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

• a) a tulajdonos 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
• b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
• c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
• d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,
• e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
• f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,
• g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,
• h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
• i) a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását,
• j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátásra jogosító engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi, illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása Magyarország területén létesített főirodában történik.

(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, az MNB megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, illetve a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

18/B. § (1) Ha pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, köteles azt az MNB-nek a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenteni.

(2) Pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi közvetítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit az MNB az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 190. § szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

• a) a pénzforgalmi közvetítő 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
• b) annak igazolását, hogy a pénzforgalmi közvetítő rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
• c) a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a feladatkörében eljáró MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti a pénzforgalmi közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket,
• d) a pénzforgalmi közvetítő – amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírások szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására nem jogosult – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,
• e) a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
• f) természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
• g) nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,
• h) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzforgalmi közvetítő hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) Az (1)–(3) bekezdésen kívül a 32/F. §-ban foglaltak is megfelelően alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió másik tagállamában kíván pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez vagy elektronikuspénz-kibocsátásához megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítőt igénybe venni.

(5) Az MNB megtagadja a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

(7) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles az MNB-nek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés módosítását.

(8) Az MNB a pénzforgalmi közvetítőt törli a nyilvántartásból, ha

• a) a pénzforgalmi közvetítő nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,
• b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
• c) a nyilvántartásba vétel az MNB megtévesztésével történt.

(9) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikus pénzt pénzforgalmi közvetítő útján.

Független közvetítő engedélyezése¶

18/C. § (1) Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező

• a) 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
• b) kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a 13/E. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,
• c) nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
• d) által folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,
• e) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,
• f) nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
• g) teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez igazolnia kell a 9. § szerinti induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékelnie kell a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy az MNB, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.

Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése¶

19/A. § (1) A 3. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a kérelmező létesítő okiratát,
• b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést – ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette –, bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
• c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben 30 napnál régebben lejárt tartozása nincs,
• d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
• e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
• f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet,
• g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
• h) az induló tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,
• i) a h) pontban említett összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás milyen mértékben történt az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében,
• j) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,
• k) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,
• l) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
• m) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.

(2) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) A hitelintézetnek nem kell igazolnia a szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásban az (1) bekezdés a)–f) és h)–i) pontjában említett feltételek meglétét.

(4) Ha külföldi vállalkozás fióktelepe útján kíván az a 3. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt tevékenységet végezni, az (1) bekezdés d)–m) pontjában foglaltakon túlmenően az engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát;
• b) a külföldi vállalkozás három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;
• c) a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát;
• d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi vállalkozásnak a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
• e) a külföldi vállalkozás előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;
• f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;
• g) a külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a külföldi vállalkozás kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
• h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;
• i) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;
• j) a fióktelep vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
• k) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(5) A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához az MNB az engedélyt abban az esetben adja meg – az (1) bekezdés d)–m) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett –, ha

• a) – külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén – érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
• b) a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal;
• c) a kérelmező külföldi vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;
• d) a kérelmező külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
• e) a kérelmező külföldi vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét;
• f) külföldi pénzügyi intézmény kérelmező esetén a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

(6) Már működő fióktelep esetén az engedélyezés iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben felsoroltak helyett, ha azokat az MNB előtt korábban folyt engedélyezési eljárásban már bemutatták – a külföldi vállalkozás alapító okiratát és a fióktelep bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést, ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette, bejegyzett fióktelep esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot kell becsatolni. Az MNB a kérelmezőt bármikor felhívhatja a (3) bekezdésben meghatározott feltételek igazolására.

(7) Ha a kérelmező az (1) bekezdés c) pontjában, illetve a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, az MNB megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja az MNB-t.

19/B. § A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül – mellékelni kell:

• a) a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
• b) az a) pont alatti személyek tekintetében a vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolását a 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint,
• c) a vezető állású személy iskolai végzettségét igazoló okiratokat,
• d) a felelősségbiztosítás megkötését igazoló okmány eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát,
• e) nyilatkozatot arról, hogy az engedélyt kérő működése során megtartja a pénzfeldolgozási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályban foglaltakat,
• f) a tevékenység végzésére vonatkozó belső ügyviteli szabályzatot, valamint biztonsági szabályzatot,
• g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatot.

19/C. § A fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez – a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – mellékelni kell:

• a) a vezető állású személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
• b) a klíringtagokkal kötendő elszámolásforgalmi szerződés tervezetét,
• c) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszer, valamint a biztonsági és informatikai rendszer működtetésére vonatkozó belső szabályzatokat és ügyviteli utasításokat,
• d) a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,
• e) az adattovábbító és kommunikációs rendszerek (hálózatok) részletes leírását,
• f) üzletmenet folytonossági tervet.

19/D. § Az MNB az engedélyt meghatározott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

19/E. §

19/F. § Ha a kérelmező a 19/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

Az alapszabály módosításának engedélyezése¶

20. § Az MNB engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

• a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,
• b) a tevékenységi kör módosítása,
• c) a jegyzett tőke leszállítása,
• d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,
• e) az igazgatóság jogkörének módosítása,
• f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,
• g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása,
• h) részjegy névértékének, az egy tag által jegyezhető vagy jegyzendő részjegyek számának megváltoztatása.

Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése¶

21. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.

(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.

22. § (1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.

(2) Részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény nem egyesülhet szövetkezeti formában működő pénzügyi intézménnyel.

(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez be kell nyújtani:

• a) az egyesülési szerződést,
• b) a könyvvizsgáló által hitelesített 1. vagyonmérleg tervezetet, 2. a kötelezettségek és a követelések állományát;
• c) a 18. §-ban meghatározott mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges;
• d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 74. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.

(4) A fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal nem egyesülhet.

23. § Az MNB-nek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

24. § Pénzügyi intézmények összeolvadása esetén az MNB az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

25. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait kell alkalmazni.

Az engedély megadása¶

26. § (1) Az engedélyezési eljárás során az MNB a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet, valamint az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(2)

(3) Az MNB a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

• a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
• b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
• c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

Az engedély iránti kérelem elutasítása¶

27. § (1) Az MNB az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

• a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
• b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,
• c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja,
• d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.

(2) Az MNB a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 17. § (1) bekezdésében, illetőleg a 17/A. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet az MNB elutasíthatja, ha a kérelmező

• a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,
• b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
• c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

27/A. § (1) Az MNB 3. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet az MNB elutasítja, ha a kérelmező

• a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
• b) nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó törvényi követelményeknek,
• c) külföldi székhelyű, és nincs kézbesítési megbízottja, illetőleg a 19/A. § (5) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül.

(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező

• a) a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
• b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok és MNB rendeletek előírásainak.

27/B. § Az MNB a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

• a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
• b) általa működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,
• c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását,
• d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Az alapítási engedély érvényességének határideje¶

28. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be az MNB-hez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

Az engedély visszavonása, visszaadása¶

29. § (1) Az MNB az engedélyt visszavonhatja, ha

• a) az engedélyt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,
• b) a pénzügyi intézmény – törvény által – tiltott tevékenységet folytat,
• c) a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illetőleg a hitelintézet a tevékenységi engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
• d) a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem – vagy csak jelentéktelen mértékben – folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
• e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy – a prudens működésre vonatkozó – más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,
• f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve az MNB határozataiban foglalt előírásokat,
• g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,
• h) a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélyét – 31. §-nak megfelelően – visszaadja,
• i) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó, a 17/A. §-ban foglalt feltételek valamelyike már nem teljesül,
• j) a 17. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott információ átadás nem biztosított.

(2) Az MNB a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

(3) A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét az MNB az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

30. § (1) Az MNB a hitelintézet tevékenységi engedélyét – a 29. §-ban felsorolt eseteken felül – akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

• a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb időre beszüntette,
• b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
• c) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
• d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt, vagy más, betét-, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagsággal együttjáró kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítása kivételével az MNB a tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény végelszámolásáról vagy kezdeményezi annak felszámolását.

(3) Az MNB visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását.

(4) Hitelintézet tevékenységi engedélyét az MNB a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza.

30/A. § (1) Az MNB a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha

• a) az engedélyt az MNB megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,
• b) a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg az elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,
• c) olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,
• d) vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
• e) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja,
• f) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet folytat.

(2) Az MNB a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha

• a) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
• b) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem folytat tevékenységet.

(3)

30/B. § (1) Az MNB a független közvetítő működési engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

• a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
• b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
• c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg, vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,
• d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) Az MNB a független közvetítő működési engedélyét visszavonhatja, ha a közvetítő

• a) működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit,
• b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

30/C. §

31. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a tevékenységi engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. Az MNB meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény vagy a szolgáltató működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(2) Pénzügyi holding társaság engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy semmilyen kötelezettsége nincs.

(3) Pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét az MNB-nek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzforgalmi szolgáltatásból származó semmilyen kötelezettsége nincs.

Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélyéhez kapcsolódó különös rendelkezések¶

32. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, úgy a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül az MNB-t erről írásban tájékoztatja.

(2) Az MNB a – 6/A. § (2)–(4) és 6/C. § (2) és (4) bekezdésén kívüli – egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységétől, illetve elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, amennyiben ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy az MNB részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja

• a) a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy
• b) az MNB azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

Az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítés szabályai¶

32/A. § (1) A hitelintézet köteles bejelenteni az MNB-nek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

• a) annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,
• b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
• c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
• d) az üzleti tervet,
• e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
• f) a fióktelep címét.

(3) Ha az MNB rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban az MNB közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.

(5) Ha az MNB a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel. A határozatot meg kell indokolni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett hitelintézetet a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.

(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott információkban, illetőleg a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni az MNB-t és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(9) Az MNB tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.

32/B. § (1) A 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás köteles bejelenteni az MNB-nek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

• a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,
• b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
• c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
• d) az üzleti tervet,
• e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
• f) a fióktelep címét.

(3) Ha az MNB rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban az MNB közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás tőkekövetelményét és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A tájékoztatáshoz mellékelni kell az MNB igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) Ha az MNB a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.

(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetőleg a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után megalapítható és megkezdheti működését.

(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni az MNB-t és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(9) Az MNB értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás

• a) már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy
• b) tevékenységi engedélyét visszavonta.

32/C. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni, köteles azt az MNB-nek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

• a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,
• b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,
• c) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás vagy az elektronikuspénz-kibocsátás üzletágat irányító személy megnevezését.

(3) Ha az MNB rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről, a fióktelep vezető állású személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a fióktelep által végezni kívánt szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel.

Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai¶

32/D. § (1) A hitelintézet, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, az MNB-nek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(3) A hitelintézet a tevékenységét az MNB tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.

32/E. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást az Európai Unió másik tagállamában abban az esetben nyújthat, ha kielégíti a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(2) A pénzügyi vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, előzetesen bejelenti az MNB-nek a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(3) Az MNB a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A tájékoztatáshoz mellékelni kell az MNB igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) A pénzügyi vállalkozás a tevékenységét az MNB tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.

(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, az MNB értesíti azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(7) Ha az MNB a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni. Az MNB kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.

32/F. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, köteles azt az MNB-nek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni.

(3) Ha az MNB rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről.

32/G. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja az MNB-t, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez, az MNB tájékoztatja a hitelintézetet az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

• a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,
• b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
• c) egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának különös szabályairól.

32/H. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja az MNB-t, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni, határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, akkor az MNB tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikus pénz kibocsátásának szabályairól.

(2) Ha az MNB rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor az MNB köteles erről a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.

Rendszerszinten jelentős fióktelep¶

32/I. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet létesített vagy az MNB a fióktelepet létesítő hitelintézet konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére az MNB a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) Az MNB – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• a) a fióktelep adott tagállambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,
• b) a hitelintézet tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott tagállam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,
• c) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott tagállam banki vagy pénzügyi rendszerében.

(4) Az MNB intézkedik annak érdekében, hogy a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor ha a fióktelepet Magyarországon létesítették, az MNB újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) Az MNB az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint – ha a fióktelepet az Európai Unió másik tagállamában létesítették – a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

32/J. § Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, az MNB értesíti a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy ha a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott, és együttműködik a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a 96/C. § (11) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében.

III. Fejezet — A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok¶

33. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amelyet a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

34. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését az MNB-nek be kell jelenteni. Az MNB engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének külföldön történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

35. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

• a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,
• b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,
• c) a működés tervezett időtartamát,
• d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát,
• e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentésnek – az (1) bekezdésben felsoroltakon felül – tartalmaznia kell a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

• a) képviseletlétesítésre vonatkozó engedélyt, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,
• b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

36. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti az MNB-nek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 33. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, az MNB a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

II. RÉSZ — TULAJDONJOG GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁSÉS ELLENŐRZÉS¶

IV. Fejezet — A tulajdonjog gyakorlásának szabályai¶

A minősített befolyás megszerzésének engedélyezése¶

37. § (1) Köteles az MNB-től engedélyt kérni, aki pénzügyi intézményben

• a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy
• b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminchárom vagy a ötven százalékos határértéket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a 17. § (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott iratokat.

(3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak az MNB engedélyével köthet.

(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles a szerződéskötést megelőzően az MNB-től engedélyt kérni.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

• a) a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,
• b) a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,
• c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
• d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
• e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.

(6)

(7)

37/A. § (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

• a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
• b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

• a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,
• b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
• c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
• d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
• e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
• f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,
• g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy
• h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

• a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
• b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,
• c) a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

• a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
• b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

38. § (1) A pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles az MNB-nek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha

• a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
• b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles az MNB-nek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

(3) A bejelentésnek – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

38/A. § (1) Az MNB a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)–(7) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.

(2) Az MNB az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(3) Az MNB az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

• a) székhelye harmadik országban található, vagy
• b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(6)

(7) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően az MNB a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

38/B. § (1) Ha a kérelmező

• a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
• b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy
• c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor az MNB a kérelmet haladéktalanul továbbítja a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező érintett felügyeleti hatóságnak.

(2) Az érintett felügyeleti hatóságok által az MNB számára megküldött állásfoglalásokat az MNB határozatában ismerteti.

39. § (1) Az MNB a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is)

• a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
• b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,
• c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

• a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,
• b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,
• c) nem teljesíti az MNB által a hitelintézet számára a helyreállítási tervben megállapított feltételeket,
• d) szavazati jogának gyakorlását az MNB – a bejelentést megelőző öt éven belül – felfüggesztette,
• e) természetes személy esetén a 44. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) Ha a minősített befolyás engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, az MNB az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében az MNB bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha a minősített befolyás megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, az MNB a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(7) Az MNB engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

39/A. § (1) Ha az MNB a 38/A. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a minősített befolyás megszerzésének, illetve a meglévő minősített befolyás mértéke növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(2) Ha az MNB a minősített befolyás megszerzését, illetve a meglévő minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.

40. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását az MNB a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

41. § (1) A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni az MNB-t, aki a pénzügyi intézményben

• a) minősített befolyást szerzett,
• b) minősített befolyását úgy módosította, hogy 1. az eléri a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy 2. az már nem éri el a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy
• c) a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül az MNB-t írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 37–38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

41/A. § (1) Köteles az MNB-nek előzetesen bejelenteni, aki elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

• a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy
• b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles előzetesen bejelenteni az MNB-nek, ha

• a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
• b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen.

(3) Be kell jelenteni az MNB-nek, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a leányvállalatává vált, vagy megszűnt annak lenni.

(4) A minősített befolyást szerezni kívánó személy bejelentésének tartalmaznia kell:

• a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,
• b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,
• c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,
• d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,
• e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, valamint
• f) egyéb olyan információkat, melyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens működés biztosítva van.

(5) Amennyiben a minősített befolyást szerző tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, úgy az MNB a bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tulajdonosok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tulajdonos meg nem szünteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza az MNB a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is.

(7) Amennyiben a minősített befolyásszerzés az MNB tiltása ellenére következik be, úgy a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását az MNB a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

V. Fejezet — A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjairaés a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok¶

42. § A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei – a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével – kizárólag névre szóló részvények lehetnek.

43. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

• a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég esetén pedig székhelyét,
• b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait,
• c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét,
• d) a részvény fajtáját,
• e) a részvényvásárlás időpontját,
• f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,
• g) a felülbélyegzés időpontját,
• h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját,
• i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt – a 4. számú melléklet szerint számított – közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a pénzügyi intézménynek bejelenteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig az MNB felfüggeszti.

(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye köteles a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenteni.

Közös szabályok¶

44. § (1) Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az MNB a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, az MNB a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) Az MNB a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4)–(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, illetőleg ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 68. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.

(4) Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki

• a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vagy vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben,
• aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak az MNB által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
• ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

• b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt az MNB, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;
• c) büntetett előéletű;
• d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

(5) Hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy – a felügyelő bizottsági tag kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki

• a) nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal,
• b) más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél könyvvizsgáló,
• c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(6) Akivel szemben

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében,
• b) a Btk. XXVII. Fejezetében vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(7) Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 295. §-ának (2) bekezdésétől eltérően – az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.

44/A. § (1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

• a) büntetett előéletű,
• b) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el.

(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a vezető állású személynek felsőfokú végzettséggel, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni az MNB-nél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

44/B. § (1) Ahol e törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás

• a) tulajdonosát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit,
• b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát

kell érteni.

(2) Ahol e törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit kell érteni.

(3) Ahol e törvény a közgyűlés összehívását, illetve a tulajdonosok intézkedését írja elő, de az intézkedés, kivételes intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium összehívását, és intézkedésének megtételét kell érteni.

Jó üzleti hírnév¶

44/C. § (1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a jó üzleti hírnevet.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban az MNB egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét az MNB-nek határozattal kell megállapítania.

(4) Az MNB a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

VI. Fejezet — Felelősségi és képviseleti szabályok¶

45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

46. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor – e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő – elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.

47. § (1) Cégjegyzésre – ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is – és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

• a) részvénytársasági formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető
• b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy

együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.

48. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti az MNB-nek, ha

• a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a devizajogszabályok előírásainak,
• b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy
• c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélye visszavonásának a 29. §-ban meghatározott oka,
• d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,
• e) a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.

VII. Fejezet — Titoktartás¶

Üzleti titok¶

49. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben, a pénzforgalmi intézményben és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

• a)
• b) az Országos Betétbiztosítási Alappal,
• c) MNB-vel,
• d) nemzetbiztonsági szolgálattal,
• e) Állami Számvevőszékkel,
• f) Gazdasági Versenyhivatallal,
• g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
• h) vagyonellenőrrel
• i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben.

(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

• a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,
• b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,
• c) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.

(5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

• a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy
• b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását

az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

Banktitok¶

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(3) A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell.

51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

• a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,
• b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
• c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

• a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
• b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
• c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
• d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
• e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá a kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
• f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
• g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
• h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel,
• i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
• j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,
• k) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával
• l) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,
• m) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,
• n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
• o) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával,
• p) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

• a) az adóhatóság és az MNB nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
• b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot,
• c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)–(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.

(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

• a) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,
• b) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, amennyiben a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől,
• c) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, amennyiben a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(8) Az MNB jogszabályban a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

(9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(10)

52. § (1) A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

• a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],
• b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),
• c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),
• d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),
• e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §, illetve Btk. 399–400. §),
• f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
• g) bennfentes kereskedelemmel, vagy
• h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.

(2) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni.

53. § (1) Az 51. § (2) bekezdés d), f), g) és p) pontja, az 51. § (7) bekezdése, az 52. §, valamint az 54. § (1) bekezdésének p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

• a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
• b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,
• c) a 3. § (1) bekezdésének b)–g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,
• d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
• e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
• f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
• g) az MNB által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter részére.
• h) a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
• i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és az MNB között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá az MNB hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
• j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
• k) e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
• l) az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
• m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
• n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,
• o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása
• p)
• q) a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,
• r) az MNB által a 96/C. § (15) bekezdése szerinti válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
• s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.
• t) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
• u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás,
• v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.

(2)–(10)

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai¶

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(5) A pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.

55/A. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

VIII. Fejezet — Összeférhetetlenségi szabályok¶

56. § A vezető állású személy az MNB-nek haladéktalanul bejelenti, ha

• a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyelő bizottsági taggá választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti,
• b) vállalkozásban minősített befolyást szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti,
• c) ellene a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás indult.

57. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a – pénzügyi intézmény által történő – kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,

• a) vezető állást tölt be, illetőleg
• b) minősített befolyással rendelkezik.

(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(3) A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget, illetőleg nem köthet adásvételi szerződést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, illetőleg ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez – előzetesen – az igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, illetőleg ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és – ha az nem azonos az irányító hitelintézettel – az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges.

(5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha a kockázatvállalást megalapozó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alapú felügyelet kiterjed arra a pénzügyi intézményre is, amelynél a döntésben résztvevő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott tölt be vezető állást.

A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma¶

58. § (1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggő – nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén – a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas.

(2) E szabály alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül

• a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény, illetőleg a pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,
• b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,
• c) az a)–b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint
• d) az a személy, aki belső információhoz jutott, ideértve a külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy alkalmazottját is.

59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott – a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos – információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.

(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

Belső hitel¶

60. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet – a (2)–(3) bekezdés kivételével – nem vállalhat kockázatot

• a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója,
• b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
• c) az a)–b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás részére, vagy
• d) az a)–b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást

• a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre,
• b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében

a belső szabályzatban meghatározott mértékig.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján – az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint – a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag fogyasztónak nyújtott hitelt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében a belső hitelnek minősülő fogyasztónak nyújtott hitel esetén a vezető állású személyek egyhangú döntése szükséges. A hitelintézet igazgatósága, illetve a fióktelep vezető állású személyei által hozott döntésnek tartalmaznia kell a kamat és a törlesztés feltételeit is.

Kapcsolódó hitel¶

61. §

61/A. §

IX. Fejezet — A pénzügyi intézmények irányítása¶

Irányító és ellenőrző testületek¶

62. § (1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet.

(2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

(3) Alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tagnak kell lennie.

63. § (1) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek, és – legalább egy éve – állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek.

(2)

(3) Belső igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.

(4) A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság – ha törvény másként nem rendelkezik – egyidejűleg megszűnik.

64. § Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

65. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

• a) az igazgatósági ülés helyét és idejét,
• b) a jelen lévő igazgatósági tagok nevét,
• c) az elhangzott indítványokat,
• d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelenlévő további igazgatósági tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelő bizottság elnökének, az ülést követő tizenöt napon belül – függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e – meg kell küldeni.

(4) Távbeszélőn, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha az igazgatósági tagok – alapszabályban meghatározott hányada – szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére.

66. § (1) A felügyelő bizottság tagja csak természetes személy lehet.

(2) A felügyelő bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai – a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével – a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.

(3) A felügyelő bizottság feladata különösen:

• a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,
• b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,
• c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,
• d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság 1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét, 2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását, 3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, 4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,
• e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása,
• f)

(4) A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.

(5) A felügyelő bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő tíz napon belül – az MNB-nek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

(6) A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.

(7) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

(8)

66/A. § Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú ellenőrző testületet kell létrehozni. Az ellenőrző testület működésére a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszert működtet.

(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja:

• a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működésének elősegítése,
• b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,
• c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására,
• d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosítása,
• e) a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelme.

(3) A belső ellenőrzési rendszer elemei a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), valamint a vezetői információs rendszer.

(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban kell kialakítani.

(5) A pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve pénzforgalmi intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.

(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni.

(7) A pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata

• a) az intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint
• b) az intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő vizsgálata, továbbá
• c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.

(8) A belső ellenőrzés

• a) a jelentését megküldi 1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak, 2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá
• b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése az MNB rendelkezésére álljon.

(9) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha az intézmény, pénzforgalmi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki

• a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
• b) büntetlen előéletű.

68. § (1) Hitelintézetnél ügyvezetőnek, illetőleg fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki

• a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;
• b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően az MNB-nek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és az MNB az engedélyt megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;
• c) rendelkezik 1. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal, 2. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnál, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal, 3. szakirányú felsőfokú végzettséggel és – vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett – legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy 4. nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1–3. alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

• a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget,
• b) jogász szakképzettséget,
• c) könyvvizsgálói képesítést vagy
• d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést szerzett.

(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki, aki

• a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;
• b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően az MNB-nek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és az MNB az engedélyt megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;
• c) rendelkezik 1. felsőfokú iskolai végzettséggel, 2. pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Felügyeletnél vagy az államigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal, vagy 3. más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát

69. § (1) Részvénytársasági formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek kell ellátnia.

(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

Belső szervezet¶

69/A. § (1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet kell kialakítania, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi szolgáltatással, illetőleg a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek. A szervezeti elkülönítés során a 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjában meghatározott tevékenységeket – a 18/A. § (2) bekezdésére is tekintettel – a befektetési szolgáltatások között kell figyelembe venni.

(2) Az elkülönülés célja, hogy a hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, a különböző hitelintézeti üzletágak, valamint a hitelintézetek és egyéb piaci szereplők közötti ügyleteket.

(3) A hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak belső szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak. A szabályzatnak biztosítania kell, hogy banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhez szüksége van.

(4) A belső szabályzatot az MNB-nek meg kell küldeni.

Javadalmazási politika¶

69/B. § (1) A hitelintézet méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

(2) A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására.

(3) A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politikának a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.

(4) A javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazni kell, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed.

(5) A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése vizsgál felül.

(6) A mérlegfőösszege tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.

(7) A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a hitelintézet igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.

69/C. § (1) A hitelintézetnek meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A hitelintézet belső szabályzatban rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapbér hányadát, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon.

(2) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelésnek többéves időtávra kell kiterjednie, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

(3) A teljesítményjavadalmazás legalább ötven százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:

• a) az érintett hitelintézet részvényei vagy tulajdoni részesedései az érintett hitelintézet jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett hitelintézet esetében részvényhez kötött eszközök vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközök, és
• b) adott esetben az 5. számú melléklet 14. a) pontja szerinti más – a hitelintézet jogi formáját és abból eredő sajátosságait figyelembevevő – eszközök, amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

(4) Amennyiben a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

(5) A teljesítményjavadalmazás legalább negyven százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően három évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként három–öt éves időszak alatt kell kifizetni.

(6) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

69/D. § (1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

(2) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a hitelintézetnek a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 69/C. § (3) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.

69/E. § (1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.

69/F. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazási politikára vonatkozó joga szerinti szabályokat alkalmazza.

A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetre vonatkozó előírások¶

69/F. § (1) Közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek minősül a nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszáz milliárd forintot.

(2) A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

III. RÉSZ — A PRUDENS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK¶

X. Fejezet — Általános szabályok¶

70. § A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

XI. Fejezet — A tőkére vonatkozó szabályok¶

Saját tőke¶

71. § (1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt legkisebb induló tőke összegénél.

(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére az MNB legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.

72. § (1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, az MNB kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.

A jegyzett tőke leszállítása¶

73. § (1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban megjelölt módon közzétenni. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.

(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a Gt. rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a Gt. 271–272. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése elérné vagy meghaladná a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket.

(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket kell megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek – Szmt. szerinti – átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tulajdonosok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.

Szavatoló tőke¶

74. § (1) A hitelintézet szavatoló tőkéjének nagyságát a 5. számú melléklet alapján kell megállapítani.

(2) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, illetőleg az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

74/A. § (1) Az alapvető kölcsöntőke, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a hitelintézetnek

• a) meg kell határoznia a felmondás, visszaváltás vagy visszavásárlás okát,
• b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást, visszaváltást vagy visszavásárlást követő öt év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,
• c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező öt év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást, visszaváltást vagy visszavásárlást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.

(2) Az MNB a felmondáshoz, a visszaváltáshoz, visszavásárláshoz az engedélyt abban az esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a hitelintézet jövőbeni tőkekövetelményeknek való megfelelését.

(3) Ha az MNB az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez adja meg, a hitelintézet által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott kibocsátási sorozat tíz százalékát és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának három százalékát.

(4) A hitelintézet tizenöt nappal korábban köteles bejelenteni az MNB részére, amennyiben szavatoló tőkéjének egy százalékát meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az öt százalékot.

(5) Az MNB megtiltja a hitelintézet számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben az veszélyezteti a 76. § (1)–(2) bekezdésében foglalt tőkekövetelmények betartását, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti kivezetését.

Általános tartalékképzés¶

75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.

(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.

(3) A hitelintézetet kérelmére az MNB az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.

(4) A hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha az MNB az általános tartalékképzés alól mentesítette.

(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

A hitelintézetek tőkemegfelelése¶

76. § (1) A hitelintézetnek – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely

• a) legalább 1. a 76/A. § vagy a 76/B–76/D. § szerint számított – a hitelezésikockázat-mérséklés mértékével csökkentett – kockázattal súlyozott kitettség érték (hitelezési kockázat) nyolc százalékának, a felhígulási kockázat tőkekövetelményének, valamint a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételek külön jogszabályban meghatározott partnerkockázati tőkekövetelményének, 2. a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tőkekövetelményének, 3. a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülő piaci kockázat tőkekövetelményének, valamint 4. a 76/J. § szerinti működési kockázat tőkekövetelményének összege, és
• b) nem lehet kevesebb a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően az MNB a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a hitelintézet számára – legfeljebb a 153. §-ban rögzített mértékű – többlet-tőkekövetelményt írhat elő.

(3) A hitelintézetnek az e törvényben foglalt eltéréssel a Bszt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Bszt. befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.

(4)

(5) Ha a szavatoló tőke az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tőkekövetelmény és az MNB által a (2) bekezdés szerint előírt többlettőke-követelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, akkor az 5. számú melléklet 31. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetést – nyolc nappal a kifizetés megkezdését megelőzően – be kell jelenteni az MNB-nek.

(6)–(9)

(10)

Sztenderd módszer¶

76/A. § (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:

• a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
• b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség,
• c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség,
• d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség,
• e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség,
• f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
• g) vállalkozással szembeni kitettség,
• h) lakossággal szembeni kitettség,
• i) ingatlannal fedezett kitettség,
• j) késedelmes tétel,
• k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség,
• l) értékpapírosítási pozíció,
• m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy
• n) egyéb tétel.

(2) A kitettségi osztály tartalmát és a besorolásra vonatkozó feltételek leírását külön jogszabály határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kitettségi osztályokba besorolt kitettséghez a külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyt kell alkalmazni.

(4) A kitettség sztenderd módszer szerint számított értéke

• a) eszköz esetén annak könyv szerinti értéke,
• b) kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a nyilvántartás szerinti értékének egyedileg megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összegének a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súllyal megszorzott értéke,
• c) származtatott ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték, vagy
• d) repóügylet, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügylet esetén a külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték.

(5) A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség – a külön jogszabályban meghatározott – kockázati súllyal szorzott értéke.

(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a kitettséghez száz százalékos kockázati súlyt kell hozzárendelni.

(7) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez az MNB jóváhagyja, ha az említett anyavállalat, leányvállalat vagy vállalkozás

• a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő, vagyonkezelő társaság vagy járulékos vállalkozás,
• b) a hitelintézettel azonos összevont alapú felügyeleti számításokban teljeskörűen kerül figyelembevételre,
• c) a hitelintézetével azonos kockázatértékelési, kockázatmérési és ellenőrzési eljárásokkal rendelkezik,
• d) magyarországi székhellyel rendelkezik,
• e) és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya.

(8) A nulla százalékos kockázati súly hozzárendelését a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni – a szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező – kitettséghez az MNB jóváhagyja, ha

• a) a tag a (7) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaknak megfelel, valamint a tag és a hitelintézet között a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya,
• b) a hitelintézet és a tag között olyan kötelezettségvállalás áll fenn, amely biztosítja a hitelintézet és a tag azonnali és mindenkori fizetőképességének fenntartását,
• c) a kölcsönös kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy az intézményvédelmi rendszer biztosítsa a haladéktalanul rendelkezésre álló forrásokból a szükséges támogatást,
• d) az intézményvédelmi rendszer egységes, a kockázatok megfigyelését és minősítését lehetővé tevő – az MNB által jóváhagyott – rendszerekkel rendelkezik,
• e) az intézményvédelmi rendszer saját kockázati értékelést végez, amelyet közöl az egyes tagokkal,
• f) az intézményvédelmi rendszer évente legalább egyszer összeállítja, és honlapján nyilvánosságra hozza 1. a konszolidált pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzet-jelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan, vagy 2. az összesített pénzügyi mérlegét, eredménykimutatását, valamint kockázati és helyzet-jelentését az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan,
• g) az intézményvédelmi rendszerbeli tagságát megszüntetni kívánó tag a kilépését huszonnégy hónappal korábban köteles jelezni,
• h) az intézményvédelmi rendszer tagjai között a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavétele, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítás kizárt, és
• i) az intézményvédelmi rendszernek legalább tíz hitelintézet tagja van és a tagok legalább kilencven százaléka szövetkezeti hitelintézet.

(9) A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert az MNB akkor hagyja jóvá, ha az a tag és az intézményvédelmi rendszer szintjén biztosítja a kockázati helyzet áttekintését és a nemteljesítésből eredő kockázatok nyomon követését, valamint a szükség szerinti beavatkozást. A (8) bekezdés d) pontjában meghatározott rendszert az MNB legalább kétévente felülvizsgálja.

(10) A (7) és (8) bekezdés alkalmazásában szavatoló tőke átadásnak minősül

• a) az alárendelt kölcsöntőke nyújtása,
• b) veszteségrendezésre történő pótbefizetés,
• c) jegyzett tőke emelése,
• d) jogszabály alapján a tőke- vagy az eredménytartalék terhére történő végleges pénz- vagy eszközátadás,
• e) alapvető, illetve járulékos kölcsöntőke nyújtása.

Belső minősítésen alapuló módszer¶

76/B. § (1) A hitelintézet számára a kockázattal súlyozott kitettség értéknek – a 76/A. §-tól eltérő – belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását az MNB akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) A hitelintézetnek a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását az MNB kizárólag akkor engedélyezi, ha

• a) a hitelintézetnek a kockázatkezelési és minősítési rendszerei megbízhatóak és átfogóak, azaz biztosítják az ügyfél és az ügylet jellemzőinek meghatározását és minősítését, a kockázatok következetes becslését,
• b) a tőkekövetelmény számításához használt minősítés, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslés, valamint a minősítéshez és becsléshez kapcsolódó belső eljárások meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatban, valamint a hitelintézet belső tőkeallokációs folyamatában és a vállalatirányítási rendszerében,
• c) a hitelintézet a kockázatvállalási döntést meghozó egységtől független hitelkockázat-ellenőrzési egységgel rendelkezik, amely felelős minősítési rendszereinek működéséért és ellenőrzéséért,
• d) a hitelintézet a hitelezésikockázat méréséhez és kezeléséhez szükséges, törvény által lehetővé tett valamennyi adatot gyűjti és tárolja,
• e) a hitelintézet évente legalább egyszer jóváhagyja és dokumentálja a minősítési rendszereit, azok indokolását, és más kapcsolódó rendszereiben és folyamataiban integráltan alkalmazza azokat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(4) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át olyan minősítési rendszert kell alkalmaznia kockázatmérési és kezelési célra, amely lényeges jellemzőit – fő feltételeit, célját, megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat – tekintve megfelel a belső minősítésen alapuló módszer minősítési rendszerrel szembeni – belső kockázatmérésre és -kezelésére vonatkozó – minimum követelményeknek.

(5) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásának engedélyezéséhez a hitelintézetnek a kérelem benyújtását megelőző legalább három éven át lényeges jellemzőit – fő feltételeit, célját megvalósításának fő elemeit, a kategóriákba sorolásokat és elhatárolásokat – tekintve meg kell felelnie a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslésére vonatkozó minimum követelményeknek.

(6) Ha a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet nem teljesíti a belső minősítésen alapuló módszer feltételeit, illetőleg alkalmazásának követelményeit, akkor a jogszerű működés helyreállításáról kilencven napon belül köteles az MNB-nek intézkedési tervet benyújtani.

(7) Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a hitelintézetnek, az anyavállalatának és annak leányvállalatának minden kitettségre a belső minősítésen alapuló módszert kell alkalmaznia.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása fokozatosan is bevezethető – a (9)–(10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az MNB engedélyével

• a) a hitelintézetnek a 76/C. § (1) bekezdés szerinti egyes kitettségi osztályaira és a 76/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kitettségi osztály külön jogszabályban meghatározott alosztályaira, ugyanazon üzleti egységen belül,
• b) üzleti egységekre vonatkozóan, vagy
• c) a saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazásakor a 76/C. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kitettség kockázati súlyának meghatározására azzal, hogy a nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező tekintetében kitettségi osztályonként egyszerre kell áttérni a módszer alkalmazására.

(9) A fokozatos bevezetést az MNB akkor engedélyezi, ha

• a) a fokozatosság tekintetében a hitelintézet egységes elveket alkalmaz,
• b) a fokozatos bevezetés célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, és
• c) az engedélyezési kérelem benyújtásakor a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének legalább az ötven százalékát a belső minősítésen alapuló módszerrel állapítja meg – a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel –, valamint
• d) a hitelintézet az engedélyezési kérelemben nyilatkozik arról, hogy az engedély megadásától számított legkésőbb 1. kettő és fél éven belül a c) pontban meghatározott arányt hatvanhét százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel, és 2. öt éven belül a c) pontban meghatározott arányt száz százalékra növeli, a 76/D. §-ban meghatározott eltérésekkel.

(10) A fokozatos bevezetés engedélyezése során az MNB részére az engedélyezési kérelem részeként a hitelintézetnek be kell nyújtania a belső minősítésen alapuló módszer

• a) bevezetésére vonatkozó részletes és megalapozott ütemtervet, valamint
• b) bevezetésének aktuális helyzetére vonatkozó átfogó és részletes értékelést.

(11) Ha a hitelintézet bármely kitettségi osztályra a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazza, akkor a részvényjellegű és részesedések (a továbbiakban együtt: részesedések) kitettségi osztály esetében köteles a belső minősítésen alapuló módszert használni.

(12) A kockázattal súlyozott kitettség érték számításához a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet az MNB engedélyével térhet át a sztenderd módszer alkalmazására

• a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
• b) ha a hitelintézet által kialakított belső minősítési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet portfóliójának kockázatosságáról, vagy
• c) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazását.

(13) A saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmazó hitelintézet az MNB engedélyével, a (12) bekezdésben rögzített esetekben térhet át a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező használatára.

(14) Ha

• a) a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
• b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

ellenőrző befolyást szerez, akkor a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül az MNB-nek ütemtervet nyújt be.

(15) Ha

• a) a sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
• b) a 76/C. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a 76/C. § (6) bekezdésének b) és d) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

ellenőrző befolyást szerez, akkor a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés elérésére vonatkozóan az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül az MNB-nek ütemtervet nyújt be.

(16) A (8)–(10) és (12)–(15) bekezdésben rögzített követelményeknek az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

76/C. § (1) A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe:

• a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,
• b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség,
• c) vállalkozással szembeni kitettség,
• d) lakossággal szembeni kitettség,
• e) részesedések,
• f) értékpapírosítási pozíciók,
• g) egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök.

(2) A kitettségi osztály tartalmát, a besorolásra vonatkozó feltételek leírását, valamint regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal, közszektorbeli intézménnyel, multilaterális fejlesztési bankkal, nemzetközi szervezettel szembeni és kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség kitettségi osztályba történő besorolását külön jogszabály rögzíti.

(3) A hitelintézet a kitettség kitettségi osztályba vagy – a külön jogszabály szerinti – alosztályba való sorolásakor következetesen kialakított módszertan szerint jár el. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet ezen következetes módszertant a 90. § (2) bekezdése szerinti vállalkozásokra az összevont alapú felügyelet tekintetében együttesen is alkalmazza.

(4) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett – a szavatoló tőkéből le nem vont – kitettség esetében a kitettség belső minősítésen alapuló módszer szerint számított értéke mérlegen belüli eszköz esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevétele nélkül vett (bruttó) értékének – a számviteli nyilvántartásokban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kivételével – az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke, kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembevétele nélküli nyilvántartási érték – külön jogszabályban meghatározott – ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke, származtatott ügylet esetében a külön jogszabályban meghatározott módon számított érték. A számviteli nyilvántartásban fedezett ügyletként megjelölt eszköztétel kitettség értékének meghatározásakor az elszámolt értékelési különbözetet nem kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett – a szavatoló tőkéből le nem vont – kitettség esetében a kitettség mértéke annak könyv szerinti értéke. A kockázattal súlyozott kitettség értéket a külön jogszabályban meghatározott módon kell kiszámítani.

(5) A hitelkockázatra és a vásárolt követelés felhígulási kockázatára vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettség érték számításakor a nemteljesítés valószínűségének, a nemteljesítéskori veszteségrátának, a hitelegyenértékesítési tényezőnek, a lejáratnak és a kitettség értékének meghatározását a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.

(6) A hitelintézet – a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek teljesülése esetén –

• a) az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a nemteljesítés valószínűségére saját becsléseket alkalmaz, és
• b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést alkalmaz, és
• c) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a külön jogszabályban rögzített nemteljesítéskori veszteségráta értéket és hitelegyenértékesítési tényezőt alkalmaz, vagy
• d) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén – a c) ponttól eltérően – saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést – kizárólag egyidejűleg – alkalmaz.

(7) A hitelintézet az (1) bekezdésben rögzített kitettségi osztályba tartozó kitettség várható veszteség értékét a külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki. A várható veszteség értékének számításakor a kockázattal súlyozott kitettség érték számításához használt nemteljesítési valószínűséget, nemteljesítéskori veszteségrátát és kitettség értéket kell figyelembe venni.

(8) Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta becslést végez, akkor az ügyféllel szembeni olyan kitettség esetében, amelyre vonatkozóan megvalósul a nemteljesítés – ahol a nemteljesítés valószínűségének értéke egy – a hitelintézetnek – a külön jogszabályban meghatározott – várható veszteségre vonatkozó legjobb becslést kell figyelembe vennie.

76/D. § (1) A belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazhatja:

• a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
• b) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségi osztály esetén, ha az olyan ügyfelek száma alacsony, amelyekkel szemben jelentős kitettség áll fenn, és a hitelintézet számára indokolatlan terhet jelentene az ezen ügyfelekre vonatkozó minősítési rendszer bevezetése,
• c) ha az üzleti egységekben lévő kitettségek, valamint a méret és kockázati jellemzői alapján a kitettségi osztályok nem jelentősek,
• d) az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettség esetén, ha ezen kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,
• e) az Európai Unió tagállamának regionális kormányával, helyi önkormányzatával és közszektorbeli intézményével szembeni kitettség esetén, ha
• ea) a központi kormány helytáll – garancia vagy viszontgarancia nyújtása, készfizető kezesség vállalása formájában – a regionális kormány, a helyi önkormányzat és a közszektorbeli intézmény kötelezettségéért, valamint
• eb) az Európai Unió tagállamának központi kormányával szembeni kitettséghez a 76/A. § alkalmazásában nulla százalékos kockázati súlyt kell alkalmazni,
• f) a hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával és anyavállalatának leányvállalatával – ha az hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, vegyes pénzügyi holding társaság, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás – szembeni kitettség esetén, ha a kitettség megfelel a 76/A. § (7) bekezdésében foglaltaknak, valamint a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettség esetén, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,
• g) a központi kormányzat, regionális kormányzat, illetőleg helyi önkormányzat által finanszírozott olyan gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés esetén, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazása esetén nulla százalékos kockázati súlyt kell rendelni,
• h) a gazdaság valamely ágazatának előmozdítására irányuló állami programok keretében felmerült olyan részesedések esetén, amelynél a hitelintézet általi befektetésekhez jelentős állami támogatást nyújtanak, és ezáltal a befektetésekre állami – ágazati, az érintett vállalkozás ezen tevékenységére kiterjedő – felügyelet és támogatás-felhasználási korlátozások vonatkoznak azzal, hogy az ez alapján mentesíthető részesedések értéke nem haladhatja meg a szavatoló tőke tíz százalékát,
• i) a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet az általa elhelyezett kötelező tartalékra,
• j) állami garanciával és állami viszontgaranciával fedezett kitettség külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén,
• k) az olyan részesedések esetén, amelyre az Európai Unió másik tagállamának jogszabálya lehetővé teszi a sztenderd módszer alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az üzleti egységben lévő kitettségek és a kitettségi osztályok nem jelentősek, ha az összes nem jelentősnek tekintett üzleti egységben és kitettségi osztályban szereplő kitettség értéke együttesen sem haladja meg a hitelintézet

• a) összes kitettség értékének az (1) bekezdés a)–b) és d)–k) pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett összeg tíz százalékát, és
• b) összes kockázattal súlyozott kitettség értékének az (1) bekezdés a)–b) és d)–k) pontjába sorolt kitettségek értékével csökkentett kockázattal súlyozott kitettség érték tíz százalékát.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja értelmében jelentős a hitelintézet részesedések kitettségi osztálya, ha ezen kitettségek – kivéve az (1) bekezdés h) pontját – összesített értéke – az előző év átlagában tekintve – meghaladja a szavatoló tőke tíz százalékát. Ezen határérték a szavatoló tőke öt százaléka, ha az említett kitettségek száma tíz egyedi részesedésnél kevesebb.

(4) Az e §-ban foglaltaknak az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak tagállami hitelintézeti anyavállalat és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

Hitelezési kockázat mérséklése¶

76/E. § (1) A hitelezésikockázat-mérséklésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a hitelnyújtó hitelintézet az a hitelintézet, amelyik az adott kitettséggel rendelkezik.

(2) A sztenderd módszert vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszert alkalmazó hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet veheti figyelembe.

(3) A hitelnyújtó hitelintézet hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjének, szabályzatának, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtt érvényesnek és érvényesíthetőnek kell lennie.

(4) A hitelnyújtó hitelintézet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében.

(5) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgy ismerhető el, amelyik likvid és értékálló. Az elismerhető hitelkockázati fedezetre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(6) Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek alapján a hitelnyújtó hitelintézet jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli – bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő – értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére az ügyfél – vagy ahol a fedezet harmadik személy birtokában van, e harmadik személy – nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti, a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősége közötti korreláció nem lehet jelentős.

(7) Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a külön jogszabályban rögzített feltételeknek.

76/F. § (1) A 76/E. § teljesülése esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték és a várható veszteség érték a külön jogszabályban rögzítettekkel összhangban módosítható.

(2) A kockázattal súlyozott kitettség érték vagy várható veszteségérték nem módosítható, ha a hitelezésikockázat-mérsékléssel ez az érték magasabb lenne a számítás előtti értékhez képest.

(3) Ha a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a 76/A. § vagy a 76/B–76/D. § tekintetében már figyelembevételre került a hitelkockázati fedezet, akkor a 76/E. § és az (1)–(2) bekezdés nem alkalmazható.

Külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség¶

76/G. § (1) A sztenderd módszer alkalmazása esetén a hitelintézet a kockázati súlyok meghatározásakor a 76/H. § szerinti elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését vagy exporthitel-ügynökség – külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelő és az MNB által elismert – hitelminősítését is jogosult alkalmazni, ha a hitelintézet a hitelminősítések alkalmazásakor egységes elvek szerint jár el és megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) A hitelintézet olyan, elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítését is használhatja, amely nem a minősítettnek a megrendelésére készült.

76/H. § (1) Az MNB kérelemre vagy hivatalból a külső hitelminősítő szervezetet határozatában elismert hitelminősítő szervezetnek minősíti, ha annak minősítési módszertana – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének, valamint a szervezet hitelminősítése megfelel a hitelesség és az átláthatóság követelményének.

(1a) Ha egy külső hitelminősítő szervezetet a 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vettek vagy hitelesítettek, úgy kell tekintetni, hogy minősítési módszertana eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének.

(2) Az MNB hivatalból az elismert külső hitelminősítő szervezet elismertnek való minősítésének törléséről határozatot hoz, ha a rendelkezésére álló információk szerint a külső hitelminősítő szervezet már nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(3) Az Európai Unió másik tagállamában elismert külső hitelminősítő szervezet kérelemre vagy hivatalból Magyarországon is elismertnek minősül, amelyet a Felügyelet a honlapján közzétesz. Az MNB a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában egy külső hitelminősítő szervezet már nem minősül elismertnek.

76/I. § (1) Az MNB – a külön jogszabály szerinti – hitelminősítési besorolásokhoz kérelemre vagy hivatalból határozatban hozzárendeli az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriáit.

(2) Az elismert külső hitelminősítő szervezet haladéktalanul tájékoztatja az MNB-t, ha a hitelminősítési kategóriákba sorolási módszertanában jelentős változás következik be. A tájékoztatás alapján – ha szükséges – az MNB határozatot hoz az (1) bekezdés szerinti hozzárendelés módosításáról.

(3) Az Európai Unió másik tagállamában az (1) bekezdés szerinti hitelminősítési besorolásokhoz hozzárendelt hitelminősítési kategóriákat Magyarországon is alkalmazni lehet, amelyeket az MNB a honlapján közzétesz. Az MNB a honlapján közzéteszi, ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában a hitelminősítési besoroláshoz rendelt hitelminősítési kategóriában változás történt.

Működési kockázat¶

76/J. § (1) A hitelintézet a – nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő – működési kockázat tőkekövetelményét

• a) az alapmutató módszerével,
• b) a sztenderdizált módszerrel,
• c) a fejlett mérési módszerrel, vagy
• d) az a)–c) pontokban rögzített módszerek kombinálásával

számítja ki.

(2) Az alapmutató módszere alapján a működési kockázat tőkekövetelménye a külön jogszabályban meghatározott irányadó mutató tizenöt százaléka.

(3) A sztenderdizált vagy a fejlett mérési módszer alkalmazását az MNB akkor engedélyezi, ha a hitelintézet igazolja a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítését.

(4) Az alapmutató, a sztenderdizált és a fejlett mérési módszer kombinált használatát az MNB akkor engedélyezi, ha a hitelintézet megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(5) A sztenderdizált módszer alkalmazása során a hitelintézet a tevékenységeit a külön jogszabályban meghatározott üzletágakra különíti el és az ott meghatározott számítási módszertant alkalmazva kiszámítja az egyes üzletágakra vonatkozó tőkekövetelményeket, amelyek összege a hitelintézet működési kockázatának tőkekövetelménye.

(6) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet az MNB engedélyével a külön jogszabályban rögzített feltételek teljesítése esetén az ott rögzített alternatív mutatót is alkalmazhatja a működési kockázata tőkekövetelményének meghatározása érdekében.

(7) A sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet az MNB engedélyével térhet át az alapmutató módszer alkalmazására

• a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
• b) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a sztenderdizált módszer alkalmazását.

(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti, külön jogszabályban meghatározott fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet az MNB engedélyével térhet át az alapmutató módszer vagy a sztenderdizált módszer alkalmazására

• a) egyesülés vagy szétválás esetén, vagy
• b) ha annak célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése, vagy
• c) ha a fejlett mérési módszer eredményei félrevezető képet adnak a hitelintézet működési kockázatáról, vagy
• d) olyan elháríthatatlan, a hitelintézet érdekkörén kívüli, neki fel nem róható esemény esetén, amely megakadályozza a fejlett mérési módszer alkalmazását.

(9) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik – a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott – egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazását, akkor az MNB a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek egyedi alapon történő teljesítésétől eltekinthet, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság és a kockázatok kezelése, valamint megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása).

(10) Ha

• a) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
• b) a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézet alapmutató módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

ellenőrző befolyást szerez, akkor a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül az MNB-nek ütemtervet nyújt be.

(11) Ha

• a) a sztenderdizált módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban, vagy
• b) az alapmutató módszert alkalmazó hitelintézet a fejlett mérési módszert alkalmazó hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban

ellenőrző befolyást szerez, akkor a (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az ellenőrző befolyást szerző hitelintézet az ellenőrző befolyás megszerzését követő száznyolcvan napon belül az MNB-nek ütemtervet nyújt be.

A hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamata¶

76/K. § (1) A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A hitelintézetnek legalább évente felül kell vizsgálnia az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(3) Tagállami hitelintézeti anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1)–(2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

XII. Fejezet — A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok¶

Kockázatvállalás¶

77. § (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.

78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.

(2)

(3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:

• a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
• b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
• c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.
• d)

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

78/A. § Értékpapírosítást kezdeményezőtől vagy szponzortól eltérő hitelintézet kizárólag a külön jogszabályban meghatározottak szerinti nettó gazdasági érdekeltség megtartása esetén vállalhat értékpapírosítási pozícióval kapcsolatos hitelkockázatot.

Nagykockázat vállalásának korlátozása¶

79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe veendő kitettség, ha annak – a (4) bekezdés szerint korrigált – értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százalékát.

(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni – az (1) bekezdés szerint számított – kitettség értéknek az összege a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve

• a) nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát, vagy
• b) ha az ügyfél hitelintézet, befektetési vállalkozás, vagy az ügyfélcsoport egy vagy több hitelintézetet, befektetési vállalkozást is tartalmaz, akkor a negyvenkettő milliárd forint és az a) pontban meghatározott összeg közül a magasabbat azzal, hogy az ügyfélcsoport nem hitelintézet, befektetési vállalkozás tagjával szembeni kitettség értékének az összege – a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve – nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát.

(3) Ha a hitelintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a negyvenkettő milliárd forintot, akkor a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában – a hitelkockázat-mérséklés hatását is figyelembe véve – a kitettség értéke nem haladhatja meg a hitelintézet által a 13/D. § (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.

(4) A nagykockázat vállalásánál a kitettség értékének meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

• a) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere szerint meghatározott kitettség érték azzal, hogy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalás esetén a külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyok nem kerülnek alkalmazásra,
• b) származtatott ügylet esetén a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott módszerek valamelyike szerinti számított érték,
• c) nem kell a számításokba bevonni
• ca) mindazon tételt, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a hitelintézet a szavatoló tőkéjéből levont,
• cb) a fizetést követő két munkanapot meg nem haladóan fennálló valuta-, illetve devizaügyletből származó követelést,
• cc) az értékpapír-adásvételi ügylet esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést,
• cd) az ügyfél részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásból – ideértve a fizetési és elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos elszámolási és letéti szolgáltatást is – származó követelést a következő munkanapig, vagy
• ce) a pénzforgalmi szolgáltatásból – ideértve a fizetési, klíring és értékpapír-elszámolási szolgáltatás végrehajtását is bármilyen valutában, devizában – származó pénzforgalmi szolgáltatóval szemben fennálló napon belüli kitettséget.

(5) A nagykockázat meghatározásánál a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokat együttesen kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokkal a (2) és (3) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető abban az esetben, ha a hitelintézet ezen kockázatok fedezetére jogszabályban meghatározott mértékű tőkével rendelkezik.

(6) A hitelintézet az ügyfélcsoport meghatározásakor az

• a) értékpapírosítási pozícióba,
• b) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettségbe vagy
• c) egyéb tételbe tartozó kitettségi osztály esetében az ügyletet, az annak alapjául szolgáló eszközöket, vagy mindkettőt az ügylet gazdasági tartalma és az ügylet szerkezetéből eredő kockázatok felmérésével értékeli.

(7) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (2) és (3) bekezdésben foglalt korlátozást, az MNB – meghatározott feltételek előírásával – legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.

80. § A 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

• a) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,
• b) a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer tagjával szembeni kitettségre, ha az intézményvédelmi rendszer megfelel a 76/A. § (8) bekezdésében foglaltaknak,
• c) a központi kormánnyal, a központi bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
• d) a nemzetközi szervezettel, a multilaterális fejlesztési bankkal szembeni olyan kitettségre, amelyhez a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
• e) központi kormány, központi bank, nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy közszektorbeli intézmény által kifejezetten garantált olyan kitettségre, ahol a garanciát nyújtóval szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában hitelkockázati fedezet nélkül is nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
• f) olyan kitettségre, amely központi kormánnyal, központi bankkal, közszektorbeli intézménnyel, nemzetközi szervezettel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, annak hitelkockázati fedezettel nem ellátott kitettségére a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
• g) az olyan készpénz óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a hitelintézetnél vagy a hitelintézet anya- vagy leányvállalatánál helyeztek el,
• h) az olyan letéti jegy óvadékkal fedezett kitettségre, amelyet a hitelt nyújtó hitelintézet vagy az a hitelintézet bocsátott ki, amely a hitelt nyújtó hitelintézet anya- vagy leányvállalata, és amely óvadékot ezek valamelyikénél helyezték el,
• i) olyan kitettségre, amelynek hitelkockázati fedezete nemzetközi szervezet, multilaterális fejlesztési bank vagy az Európai Unió tagállamának központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata vagy közszektorbeli intézménye által kibocsátott olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynél a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,
• j) a hitelezési kockázat kezeléséről szóló külön jogszabályban meghatározott fedezett kötvény formájában fennálló kitettségre,
• k) külön jogszabályban meghatározottak szerint húsz százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint – az l) pontban meghatározott eltéréssel – hitelkeret még igénybe nem vett részére, az ügyletkockázati súly nélkül számított ötvenszázalékos értéken,
• l) külön jogszabályban meghatározottak szerint nulla százalékos ügyletkockázati súlyozás alá tartozó mérlegen kívüli hitelkeret még igénybe nem vett részére, ha olyan megállapodás van az ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal, amely alapján a hitel csak akkor hívható le, ha az nem vezet a 79. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás túllépéséhez,
• m) olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel a hitelnyújtó hitelintézet jogszabályi vagy szerződéses kapcsolatban áll, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 79. § (6) bekezdése szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a hitelintézet köteles elkülönítetten nyilvántartani, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.

(3) A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának időpontjára vonatkozóan.

(4) A nagykockázat-vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magában foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelezési kockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

(5) A nagykockázat-vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kizárólag elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe azzal, hogy a hitelezésikockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere vagy a 76/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti módszer alkalmazása esetén a külön jogszabályban rögzített hitelezésikockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.

(6) Hitelkockázati fedezetként – a (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel – nem vehető figyelembe a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerinti

• a) kereskedelmi szolgáltatáshoz vagy legfeljebb egy év eredeti lejáratú ügylethez kapcsolódó követelést terhelő dologi biztosíték,
• b) ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték és
• c) lízingbe adott vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték.

(7) A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség érték a tulajdonos által lakott vagy bérbe adott lakóingatlan hitelbiztosítéki értékének legfeljebb ötven százalékával csökkenthető, ha

• a) a kitettség lakóingatlanon bejegyzett jelzálogjoggal van fedezve, vagy a kitettség olyan lízingügyletből ered, amelyben a lízingbeadó mindaddig fenntartja a lízingbe adott lakóingatlan tulajdonjogát, ameddig a lízingbe vevő nem él vételi jogával,
• b) a lakóingatlan hitelbiztosítéki értékét legalább háromévente meghatározzák, és
• c) a lakóingatlan a hitelkockázati fedezetek elismerhetőségéről szóló külön jogszabály szerint elismert hitelkockázati fedezet.

81. § (1) A 79. § (4) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó hitelintézet figyelembe veheti a 76/E–76/F. § szerinti hitelezésikockázat-mérséklés, a külön jogszabályban meghatározott volatilitási korrekciós tényező és a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.

(2) Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitel-egyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a hitelintézet a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatását a nemteljesítéskori veszteségrátára ható egyéb kockázati tényezőktől elkülönítetten is képes becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a nagykockázat-vállaláskor figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe veheti. Ha a hitelintézetnek engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására vonatkozó saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott módszerrel egységes alapon kell végrehajtani.

(3) Ha a hitelintézetnek engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására, akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.

(4) Ha a hitelintézet a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressztesztet köteles végezni, amely magában foglalja az esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressztesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a hitelintézet tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressztesztek a fedezet értékének romlását jelzik, a (2)–(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.

(5) Ha a hitelintézet a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi biztosíték lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb likvidációs értéket eredményező stresszteszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.

(6) Ha az ügyféllel szembeni kitettséget harmadik fél garanciája fedezi, vagy harmadik fél által kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a hitelintézet

• a) a kitettség garanciával fedezett részét úgy kezelheti, mint ami a garantőrrel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a garantőrrel szembeni fedezetlen kitettséghez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez,
• b) a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kitettségnek az elismert hitelkockázati fedezettel biztosított részét úgy kezelheti, mint ami a harmadik féllel és nem az ügyféllel szemben merül fel, ha
• ba) a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere alkalmazásában a kitettség hitelkockázati fedezettel biztosított részéhez azonos vagy kisebb kockázati súly rendelhető, mint az ügyféllel szembeni hitelkockázati fedezet nélküli kitettséghez, és
• bb) nincs eltérés a kitettség lejárata, valamint a hitelkockázati fedezet lejárata között.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A hitelintézet a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a hitelezési kockázata tőkekövetelményének meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének együttes alkalmazását az MNB engedélyezte.

Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása¶

82. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a részjegyet is), alapvető kölcsöntőkének, járulékos kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.

(2)

(3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkező közvetett kockázatvállalást is.

(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik.

Befektetések korlátozása¶

83. § (1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó – könyv szerinti értéken számított – minősített befolyásnak minősülő befektetést – más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével – egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó – nettó értéken számított – közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón, viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő minősített befolyásának teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében került – elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített – tulajdoni hányadokat. Nem kell figyelembe venni továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tulajdoni hányadot.

(5) A hitelintézet az (1)–(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt, valamint képes megfelelni a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.

Ingatlanbefektetések korlátozása¶

84. § (1) A hitelintézet összes – a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2), valamint (3) bekezdésen kívüli – ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2) A hitelintézetnek tevékenysége során

• a) a 83. § (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet,
• b) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és
• c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

alapján megszerzett ingatlanokat hat éven belül el kell idegenítenie.

(3)

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások¶

85. § (1) A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

(2) A hitelintézet – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni

• a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,
• b) a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,
• c) az állampapírt,
• d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint
• e) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,

ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

(4) A hitelintézet az MNB engedélyével európai gazdasági egyesüléssel tagsági jogviszonyt létesíthet.

(5) Az MNB a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:

• a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,
• b) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését,
• c) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.

(6) Az MNB a hitelintézetet – legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével – kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának már nem lenne helye, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelményeket.

Eszközök minősítése¶

86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni.

(2) A hitelintézet – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között – köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

Kockázati céltartalékképzés¶

87. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére – a kockázattal súlyozott kitettség érték összegének (korrigált mérlegfőösszeg) legfeljebb 1,25 százalékáig – általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.

Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás¶

87/A. § Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre [76–76/K. §], kockázatok és befektetések korlátozására [77–85. §], az eszközök minősítésére [86–87. §], irányítási rendszerre és kockázatkezelésre [13/D. §], irányításra és ellenőrzésre [44–48. §, 62–69. §], valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére [137/A. §] vonatkozó rendelkezéseket, és saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tekintetében – az MNB határozata szerint – hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.

87/B. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja az MNB felé, hogy a 87/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor az MNB – a kérelem beérkezését követő naptól számított – két hónapon belül határozatot ad ki erről. Az MNB a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.

(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 87/A. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

87/C. § Az MNB a 87/B. § (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás az MNB intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 87/A. §-ban rögzített követelményeknek.

XII/A. Fejezet — Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai¶

Tőkekövetelmény¶

87/D. § (1) A pénzforgalmi intézménynek – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

• a) az e Fejezetben meghatározott 1. költség módszer, 2. fizetési forgalom módszer, vagy 3. irányadó mutató módszer egyikével számított szavatoló tőke, vagy
• b) a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően az MNB a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő.

(3) A pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.

87/E. § Ha a pénzforgalmi intézmény

• a) egy másik pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal vagy biztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy
• b) pénzforgalmi szolgáltatáson kívül a 6/A. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez,

akkor a csoport tagjai között, illetve a pénzforgalmi intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

87/F. § (1) A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő általános igazgatási költség tíz százalékát.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás időpontjában még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, vagy az első üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló, akkor az általános igazgatási költség meghatározásához az üzleti tervben szereplő becsült adatokat kell figyelembe venni.

87/G. § (1) A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a következő értékeknek a (2)–(4) bekezdésben meghatározott „k” tényezővel szorzott összegét:

• a) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) négy százaléka,
• b) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hárommilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) kettő és fél százaléka,
• c) a fizetési forgalom hárommilliárd forintnak megfelelő összegtől harmincmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) egy százaléka,
• d) a fizetési forgalom harmincmilliárd forintnak megfelelő összegtől hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) fél százaléka, és
• e) a fizetési forgalom hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) negyed százaléka,

ahol a fizetési forgalom a pénzforgalmi intézmény előző üzleti évben teljesített fizetési művelete összértékének tizenketted része.

(2) A pénzforgalmi intézmény által alkalmazandó „k” tényező – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel –: 1.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, az általa alkalmazandó „k” tényező: 0,5.

(4) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végzi, az általa alkalmazandó „k” tényező”: 0,8.

87/H. § (1) Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 87/I. §-ban meghatározott szorzó tényezővel, valamint a 87/G. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott „k” tényezővel szorzott összegét.

(2) Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó

• a) kapott kamat és kamatjellegű bevétel, valamint fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás különbözete, és
• b) kapott (járó) jutalék és díjbevételek, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb bevétel

összege.

(3) Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket, valamint az irányadó mutató csökkenthető másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével.

(4) Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni.

(5) A szavatoló tőke nem csökkenhet a számítást megelőző három üzleti év irányadó mutatója alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek nincs könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplő becsült adat is alkalmazható.

87/I. § Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényező értéke:

• a) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) tíz százaléka,
• b) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegtől egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) nyolc százaléka,
• c) az irányadó mutató egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) hat százaléka,
• d) az irányadó mutató hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől tizenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) három százaléka, és
• e) az irányadó mutató tizenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) másfél százaléka.

87/J. § (1) A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató módszert az MNB engedélyével alkalmazhatja.

(2) Az MNB a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.

Felügyeleti felülvizsgálat¶

87/K. § (1) Az MNB hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján az MNB-nek meg kell határoznia, hogy a pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét az MNB a pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

Ügyfélpénzek védelme¶

87/L. § (1) A pénzforgalmi intézmény az ügyféltől vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatótól fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, az a pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

• a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
• b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt az átvételt követő munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek, akkor

• a) a pénzeszközt az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy olyan eszközbe kell elhelyezni, amely kitettségre a 76/A. § alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy
• b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére a pénzforgalmi intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely
• ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
• bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

XII/B. Fejezet — ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI¶

Tőkekövetelmény¶

87/M. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

• a) a pénzforgalmi tevékenysége tekintetében a 87/F–J. §-okban foglalt módon meghatározott szavatoló tőke, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében az e Fejezetben meghatározott átlagos kinnlevő elektronikus pénz módszer szerint számított szavatoló tőke együttes összege, vagy
• b) a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően az MNB a pénzforgalmi tevékenység vonatkozásában a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő, illetve legfeljebb húsz százalékkal alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.

87/N. § Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal, biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy
• b) az elektronikus pénz kibocsátásán kívül a 6/C. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez, akkor a csoport tagjai között, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

87/O. § (1) Az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz módszer alkalmazásakor az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz két százalékát.

(2) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (3) bekezdésében foglalt, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6/C. § (2) és (4)–(5) bekezdéseiben megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem határozható meg, az MNB engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki, mely számítása szerint elektronikus pénz kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és az MNB számára reálisan megbecsülhető.

(3) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a (2) bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható, az üzleti terv által igazolt, tervezett kinnlevő elektronikus pénz alapján kell a kalkulációt elvégezni, figyelemmel az MNB által a tervben kért esetleges kiigazításokra.

Ügyfélpénzek védelme¶

87/P. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikus pénz kibocsátása érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, a 6/C. § (2) bekezdésében meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

• a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
• b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett és vissza nem váltott pénzeszközt

• a) az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy biztonságos, alacsony kockázatú eszközbe köteles elhelyezni, vagy
• b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely
• ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
• bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(4) Az átvett pénzeszközökre az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat

• a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési számlájára történő jóváírástól vagy más módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére bocsátásától,
• b) pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pontban meghatározott jóváírására, rendelkezésre bocsátására az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanaptól kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában azon – a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam-kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott – egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény – leszámítva a külön jogszabályban meghatározott minőségi kötvényt – legfeljebb 1,6% lehet.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az ÁÉKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott eszközbe fektet.

(7) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előzetesen tájékoztatnia kell az MNB-t a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott intézkedésekben bekövetkező minden jelentős változásról.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása érdekében átvett pénzeszközre a 87/L. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

XII/C. Fejezet — AZ UTALVÁNYKIBOCSÁTÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI¶

87/R. § (1) Az utalványkibocsátó a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőkéje nem csökkenhet a 6/F. § (2) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke alá.

(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett, a forgatható utalvány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékének megfelelő pénzeszközzel a sajátjaként nem rendelkezhet, valamint az az utalványkibocsátó felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(3) Az utalványkibocsátó a nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok

• a) pontosan mutassák a forgatható utalvány kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöket,
• b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az a) pont szerinti pénzeszközök, valamint az utalványkibocsátó saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása,
• c) valós képet mutassanak az utalványbirtokosok utalványkibocsátóval szemben fennálló mindenkori összesített pénzköveteléséről, amely az utalványbirtokosoknál kintlévő, az utalványkibocsátónál vissza nem váltott, de még visszaváltható forgatható utalványok hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett névértékéből tevődik össze.

(4) Az utalványkibocsátó köteles az utalványbirtokosok (3) bekezdés c) pontja szerinti pénzkövetelésének fedezeteként

• a) a forgatható utalvány ellenében átvett pénzeszközöket az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél a forgatható utalvány névértékének hazai vagy külföldi hivatalos pénznemében vezetett letéti számlán vagy az Európai Unió tagállama által kibocsátott állampapírba elhelyezni, vagy
• b) az utalványbirtokossal szemben fennálló pénzügyi kötelezettsége nem teljesítése esetére az utalványkibocsátótól eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia vagy kezesi biztosítási szerződést kötni, amely a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett pénzösszeg és állampapír piaci értéke vagy b) pontja szerint garantált, biztosított összeg nem lehet kevesebb a (3) bekezdés c) pontja szerint az utalványkibocsátóval szemben mindenkor fennálló pénzkövetelés összegénél.

(6) Az utalványkibocsátó a (4) és (5) bekezdésben foglalt követelményeknek

• a) a forgatható utalvány ellenértékeként átvett pénzeszköznek a saját fizetési számláján való jóváírása vagy más módon történt rendelkezésére bocsátása munkanapjától kezdve,
• b) utalványforgalmazó igénybevétele esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pont szerinti jóváírására vagy más módon történő rendelkezésre bocsátására a forgatható utalvány értékesítését követő ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor ezen ötödik munkanaptól kezdve

köteles megfelelni.

XIII. Fejezet — A likviditás biztosítása¶

Forrásgyűjtés¶

88. § Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása¶

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.

(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.

(3)

(4) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.

XIV. Fejezet — Összevont alapú felügyelet¶

A hitelintézetek összevont alapú felügyelete¶

90. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek

• a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
• b) anyavállalata pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
• b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelő társaságára, alternatív befektetési alapkezelőjére és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

(3) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Tpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

91. § (1) Az MNB feladata a 90. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.

(2) Az MNB-nek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, továbbá a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

(3) Az MNB az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól – a 90. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézet kérelmére – mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha

• a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,
• b) bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),
• c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a 79. § (4) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.

(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott érték közül a kisebbet, nem tekinthetők elhanyagolható jelentőségűnek, és az MNB nem adhat mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól.

(5) Ha az MNB dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(6) Az MNB engedélyezheti, hogy – bár a hitelintézet nem tartozik a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá – a hitelintézet anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon bejegyzett és ezen anyavállalat ellenőrző befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet előírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése¶

92. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [90. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [90. § (1) bekezdésének b) pontja] felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások betartása.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás prudens működéséért.

(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelőbizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet kockázatvállalása és tőkemegfelelése¶

93. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a 79–81. §-ban a nagykockázat vállalásra, valamint a 83. § (1) és (3) bekezdésében a befektetésre vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek és a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság számítja ki. A pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek. A pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata az összevont alapú számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni és azokat nem használhatja fel más célra.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak el kell végeznie.

(5) Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony esetén az MNB engedélyezheti, hogy a tőkemegfelelési és kockázatvállalási előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelső szinten lévő, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság végezze el.

(6) Az MNB az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:

• a) a legfelső szinten lévő magyarországi bejegyzésű hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő magyarországi bejegyzésű hitelintézetben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
• b) a legfelső szinten lévő hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő hitelintézetet az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési számításokba bevonja,
• c) a szavatoló tőkének a többszörös ellenőrző befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított,
• d) a mentesítendő hitelintézet nem rendelkezik harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal.

A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek¶

94. § (1) Az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók. Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Az MNB engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tőkerészesedésének arányában vonja be, ha szerződés biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkező összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet – egy vagy több – az összevont alapú mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja és kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.

(4) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.

(5) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét az MNB állapítja meg.

(6) Az összevont alapú szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alapvető kölcsöntőke, járulékos kölcsöntőke és alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

95. § (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni. Ezen egyedi adatot és információt köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(2) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, az MNB közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(3) Az MNB az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében a következő személyektől is kérhet – közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten keresztül közvetve – adatot, aki (amely) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles azt az MNB-nek megadni:

• a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy,
• b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy a hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személy, és
• c) a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozás.

(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(5) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – közötti ügyletek felügyelete az MNB feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket az MNB ellenőriz. Ha az ügyletek veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetét, akkor az MNB intézkedést alkalmaz.

Bejelentési kötelezettség¶

96. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul köteles bejelenteni a 90. § (2) bekezdésében, valamint a 95. § (3) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű hitelintézet külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetén keresztül is eleget tehet.

Felügyeleti ellenőrzés¶

96/A. § (1) A 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében az MNB jogosult – helyszínen kívül, illetőleg helyszínen – ellenőrizni a 90–96. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A 95. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében az MNB – helyszínen kívül, illetőleg helyszínen – ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

Az MNB nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében¶

96/B. § (1) Az MNB – harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére – a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(2) A 96/A. § szerinti ellenőrzést az MNB harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében az MNB megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet az Európai Bankhatósággal. Az egyeztetést követően az MNB dönt a jogrend megfelelőségéről.

(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor az MNB látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az MNB egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.

96/C. § (1) Ha a hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió hitelintézetet engedélyező tagállamának illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(2) Ha a hitelintézet anyavállalata pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a hitelintézetet engedélyező tagállam illetékes felügyeleti hatósága látja el. Ha az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel –, az összevont alapú felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

(4) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet

• a) ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy
• b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek hitelintézeti leányvállalatot,

az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (ideértve a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, egyezőség esetén a korábban engedélyezett hitelintézet felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.

(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.

(8) Az MNB az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(9) Az MNB az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.

(10) A 96/A. § szerinti ellenőrzést az MNB más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(11) Ha az MNB a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a (7)–(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az Európai Unió tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

• a) a rendes működés során, ideértve az irányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések [13/D. §] ellenőrzését, a hitelintézetek belső tőkemegfelelési folyamatának [76/K. §] értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot [145/A. §], a nyilvánosságra hozatali követelmények [137/A. §] alkalmazását, valamint a hitelintézettel szemben alkalmazott intézkedéseket,
• b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a hitelintézetek működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.

(12) Az MNB – a XXVII. Fejezetre is tekintettel – minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely

• 1. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet tulajdonosi szerkezetének feltárását, valamint a hitelintézet illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,
• 2. az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézettől származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
• 3. olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a hitelintézetet,
• 4. a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és
• 5. befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.

(13) Az MNB kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

(14) Ha az MNB egy másik tagállamban székhellyel rendelkező EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor az MNB-nek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(15) Ha az MNB látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben

• a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy
• b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre az MNB összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor az MNB haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.

XIV/A. Fejezet¶

96/D–96/P. §

IV. RÉSZ — BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM¶

XV. Fejezet — Az Országos Betétbiztosítási Alap¶

97. § (1) A hitelintézet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.

(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot.

(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. Az MNB engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha az MNB elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.

(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során az MNB figyelembe veszi különösen:

• a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;
• b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört;
• c) a betétbiztosítás mértékét;
• d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;
• e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét;
• f) az Alap véleményét.

(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha az MNB elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.

(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell alkalmazni.

(8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

97/A. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

98. § (1) Az Alap feladata

• a)
• b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása vagy a tevékenységi engedélyének az MNB által a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T.§ (5) bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve
• c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,
• d) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták.

(2) Az Alap az államtól kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

Az Alap által biztosított betétek¶

99. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás – a 100. §-ban meghatározott kivételekkel – a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet

• a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint
• b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül

az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.

(3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.

(4)

100. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

• a) a költségvetési szerv,
• b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
• c) az önkormányzat,
• d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
• e) a befektetési alap,
• f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
• g) az elkülönített állami pénzalap,
• h) a pénzügyi intézmény,
• i) az MNB,
• j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
• k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
• l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább öt százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,
• m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett,
• n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá

• a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint
• b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik,
• c) olyan betétre, amelyet nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.

Az Alap által fizetett kártalanítás¶

101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betétből, valamint azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét az MNB a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatár megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után, valamint azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét az MNB a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

(3)

(4) Nyereménybetétek esetén – a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül – a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult.

(5) A betétes az (1)–(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.

(6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

(7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei – a lakástakarékpénztári betétek kivételével – legfeljebb öt évig.

(8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.

(10) Közösségi betétek esetén az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

(11) A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.

(12) A 101. § (1) bekezdésének alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét – elhelyezésének időpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül.

(13) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák – amelyeket a hitelintézet nem a 2. számú melléklet I. Fejezet 6. pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet – a 101. § (1) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 100. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az Alap által nyújtott biztosítás. Az Alap jogosult – a 105. § szerinti kártalanítási eljárás során – az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.

102. § (1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. A hitelintézet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.

(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.

(2a) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a hitelintézet engedélyét az MNB a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza.

(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

103. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az Alap – megegyezés szerinti térítés ellenében – az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Amennyiben az állami kezesség érvényesítése az Alapon keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Amennyiben az Alap észleli, hogy a befagyott betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert.

(3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás 105. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az Alap rendelkezésére. Ezt az összeget az Alap kizárólag a kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.

(4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni köteles.

XVI. Fejezet — Kártalanítás¶

104. §

Kifizetés az Alapból¶

105. § (1) Az Alap a betétek befagyása vagy az MNB-nek a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja vagy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban – (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére az MNB engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.

(2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzétenni a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az Alap által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni.

(3)

(4) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül – a 3. számú mellékletben felsoroltak közül az Alap előírásai szerint – két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Postai Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénz kifizetés vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.

106. § A kártalanítással érintett hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.

A kifizetett betétkövetelések átszállása¶

107. § (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés – a kifizetett összeg erejéig – a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a 105. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.

(2) Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet Alapban való tagsága megszűnt.

(3) Hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség, a kommunikációs költség, a számítástechnikai költség és a jogi költség.

(5) Az Alap csak azzal a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézettel szemben érvényesíthet követelést, amelynél a betétet elhelyezték.

XVII. Fejezet — Az Alap jogállása és szervezete¶

Az Alap jogállása¶

108. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a 98. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

109. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

109/A. § (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.

(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.

(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről.

Az Alap szervezete¶

110. § (1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.

(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai:

• a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy;
• b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,
• c) a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelölt személy,
• d) a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá
• e) az Alap ügyvezető igazgatója.

(3) Az igazgatótanácsi tag – az igazgatótanács jóváhagyásával – írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezető igazgató.

Az igazgatótanács feladata¶

111. § (1) Az igazgatótanács

• a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
• b) elfogadja az Alap szabályzatait,
• c) meghatározza az Alap ügyvezetőjének és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat,
• d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,
• e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,
• f) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztosítva vannak,
• g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről,
• h) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,
• i) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,
• j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,
• k) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját az e törvényben foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a hitelintézetekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,
• l) dönt a kizárásokról,
• m) határoz a 121. § (6)–(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásairól,
• n)–o)
• p) javaslatot tesz az MNB-nek a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére,
• q) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az MNB szolgáltatásait.

112. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezető igazgatót, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét – a kinevezés és felmentés kivételével – az igazgatótanács elnökére átruházhatja.

(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete¶

113. § (1) Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető igazgató – az igazgatótanács egyetértésével – egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve együttműködési megállapodásokat köthet.

(4) Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

114. § Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelelő alkalmazásával adja ki.

Az Alap információellátása¶

115. § (1) Az Alap a hitelintézettől csak a tevékenysége ellátásához szükséges, az MNB-nek rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.

(2) Az Alap kérésére köteles

• a) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelően az Alap által meghatározott adatokból,
• b) az MNB a rendelkezésükre álló adatokból

a kért információt megadni.

(3) Az Alaphoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az Alapnak haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.

(4) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekében használhatja fel.

(5) A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését – ideértve az adatoknak az Alap kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állását és a betétek személyenként történő összevonását – az MNB a helyszínen ellenőrzi. Az Alap ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát az MNB figyelembe veszi az éves ellenőrzési tervének kialakításakor.

(6) A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó – a 3. számú melléklet I. fejezet szerinti – azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az Alap kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek. Közösségi betéteknél a hitelintézet a betétes adatain túlmenően abban az esetben köteles a társasházak és lakásszövetkezetek esetén a lakások számát, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó személyek számát nyilvántartani, ha a betét összege meghaladja a 101. § (1) bekezdésében foglalt összeghatárt.

(7) Az Alap a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján rendszeresen teszteli kifizető rendszerének működését.

116. § (1) Az Alappal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az Alap nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, az adat jellege szerinti titokként köteles megőrizni.

(2)

(3) A Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen a 97. § (8) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefüggően keletkezett, a külföldi betétbiztosítási rendszer vagy külföldi felügyeleti hatóság – általa üzleti titokként kezelt – adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az Alap által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságát.

117. § Kártérítési igény az Alappal szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak akkor érvényesíthető, ha megállapítható, hogy az Alap eljárása vagy mulasztása törvénysértő volt, és a bekövetkezett kárt ez idézte elő.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése¶

118. § (1)

(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a biztosítási jellegű tevékenységből eredő, valamint a betétek befagyásának megelőzésével kapcsolatos kifizetésekkel.

(3) Az Alap pénzeszközeit – a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.

(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

XVIII. Fejezet — Az Alap forrásai¶

119. § (1) Az Alap forrásai:

• a) a csatlakozási díj,
• b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés,
• c)
• d) az Alap által felvett kölcsön,
• e) egyéb bevétel,
• f) az Alap által kibocsátott kötvény.

(2) Az Alap – a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében – hitelt vehet fel:

• a) az MNB-től, illetve
• b) hitelintézettől.

(3) Az Alap a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében kötvényt bocsáthat ki.

(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 98. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

Csatlakozási díj¶

120. § Az Alaphoz csatlakozó, az MNB-től betétgyűjtés végzésére engedélyt kapott hitelintézet – az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül – a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

Éves díjfizetési kötelesség¶

121. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló – az Alap által a 99. § és a 100. § szerint biztosított – betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, illetve a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétek és – a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok szerint – az Alap által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok együttes teljes állományának két ezreléke.

(3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.

(4) A hitelintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a hitelintézet továbbít az Alapnak az Alap szabályzatában meghatározott formában és időpontban.

(5) A hitelintézet által a hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az általános szabályoknak megfelelően a tárgyév végi betétállomány alapján megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az Alap által biztosított napok számának szorzata határozza meg.

(6) Ha az adott hitelintézet olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, az Alap növelheti a hitelintézet által a tárgyév során fizetendő díjat. Az emelés előtt az Alap

• a) véleményt kér az MNB-től;
• b) módot ad a hitelintézetnek észrevételei megtételére.

(7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét.

(8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdés f) pontja alapján kibocsátott kötvény és d) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét.

(9) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő káresemény kapcsán az Alap bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illetőleg visszafizetésére kell fordítani.

(10) A hitelintézet a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a hitelintézet által a felszámolás vagy végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésének alapjául szolgáló betétállomány.

A díjfizetés elszámolása¶

122. § A hitelintézet az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el.

Csatlakozás az Alaphoz¶

123. § (1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.

XIX. Fejezet — Intézkedések, szankciók kezdeményezése,az Alappal fennálló tagsági viszony megszüntetése¶

124. § (1) Ha a hitelintézet

• a) a 120–121. §-okban meghatározott fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti,
• b) üzletszabályzatában vagy a betétokiratokon az Alapban való tagságát megtévesztő módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az Alap által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges kérdésekről,
• c) a betétbiztosítással összefüggő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat megsérti,
• d) nyilvántartása nem teszi lehetővé a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását,
• e) a betétbiztosítással összefüggő szabályokat megsérti

az Alap felszólítja a hitelintézetet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és egyidejűleg tájékoztatja az MNB-t.

(2) Ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg, az Alap a felszólítást követő harminc nap elteltével kezdeményezheti az MNB-nél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg a jogsértő magatartást, az MNB egyetértésével kizárja a hitelintézetet tagjai sorából.

(3) Kizárás kezdeményezése esetén a hitelintézet tagsága az Alapban az előzetes felszólításban megjelölt határidőt követően megszűnik, kivéve, ha

• a) a hitelintézet meghozta az előírásokhoz való alkalmazkodást vagy szabálytalanság megszüntetését célzó intézkedéseket;
• b)

125. § A hitelintézet Alapban fennálló tagsága megszűnik, ha az MNB határozata alapján a hitelintézet nem gyűjthet betétet.

126. § (1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást.

(2) Ha a hitelintézetet az Alapból kizárták, vagy tagsági jogviszonya megszűnt, illetve azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése, illetve megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 121. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.

(3) A hitelintézet a jegyzett tőkéjének felemelése, illetve csökkentése esetén nem köteles az emelés összege után csatlakozási díjat fizetni, illetve a már megfizetett csatlakozási díj arányos részét nem igényelheti vissza.

(4) Az Alap – a hitelintézet tagsági viszonyának megszűnését követően – nem fizet kártalanítást azokra a betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed.

127. § Az Alap a 124. §-ban foglalt kizárás esetén – huszonnégy órán belül – írásban tájékoztatja a kizárás tényéről és okáról az MNB-t. Az Alap erről negyvennyolc órán belül legalább két országos napilapban felhívást tesz közzé.

XX. Fejezet — Betét- és intézménybiztosításra¶

128. § (1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban: önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy.

(2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a létesítő okiratban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Az önkéntes alapból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.

(3) Az önkéntes alap – a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve – pénzeszközeit állampapírban kell tartani.

(4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolja el.

(5)

Az önkéntes alap megalakítása¶

128/A. § (1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, amelynek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, az e törvényben meghatározott belső szabályzatok elfogadása, valamint tisztségviselők megválasztása.

(2) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan időre lehet alapítani.

128/B. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít.

(2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott létesítő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

128/C. § (1) Az önkéntes alap alapítását a létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belül engedélyezés végett

• a) az alakuló közgyűlésről felvett hitelesített jegyzőkönyv,
• b) a létesítő okirat, valamint
• c) a tagok névjegyzékének

megküldésével be kell jelenteni az MNB-nek.

(2) Az engedélyt – a 194. §-tól eltérően – megadottnak kell tekinteni, ha az MNB a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el.

(3) Az MNB az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a benyújtott iratok nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt előírásoknak.

(4) Az engedély megadását – illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben a határidő lejártát – követő harminc napon belül az önkéntes alap megalapítását – az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásával – nyilvántartásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban: bíróság).

(5) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személy nyújtja be. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az MNB-nek is kézbesíti.

(6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.

(7) Az önkéntes alap a bíróság nyilvántartásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő hatállyal jön létre.

(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A létesítő okirat¶

128/D. § (1) Az önkéntes alap szervezetének és működésének rendjét a létesítő okirat tartalmazza.

(2) A létesítő okiratban meg kell határozni:

• a) az önkéntes alap nevét és székhelyét,
• b) az alapítókat,
• c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés, kizárás rendjét,
• d) az önkéntes alap szervezetét, valamint az önkéntes alap ellenőrzési és válságkezelési rendszerére vonatkozó előírásokat,
• e) a közgyűlésen történő szavazás rendjét, a tagok szavazati arányát,
• f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat, ideértve az önkéntes alap feladatainak ellátásához szükséges ellenőrzéssel és adatszolgáltatással összefüggő jogokat is,
• g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit,
• h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait,
• i) a tagok díjfizetési rendjét,
• j) a tagok kilépése, kizárása esetén történő elszámolás rendjét.

(3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint a létesítő okirat módosításához, az önkéntes alap megszűnéséhez – a 128/C. § megfelelő alkalmazásával – az MNB jóváhagyása szükséges.

A tagok névjegyzéke¶

128/E. § (1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket az igazgatóság vezeti.

(2) A névjegyzékben legalább a tag nevének (cégének), székhelyének, valamint a tagok kirendeltségei címének és vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.

(3) A tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntésének napjára visszamenő hatállyal jön létre.

Közgyűlés¶

128/F. § (1) Az önkéntes alap legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) Az önkéntes alap minden tagja jogosult a közgyűlés tevékenységében részt venni.

(3) A közgyűlés hatáskörét a létesítő okiratban kell meghatározni. A közgyűlés kizárólagos hatásköre

• a) a létesítő okirat megalkotása és módosítása,
• b) döntés tagfelvételről, valamint kizárásról,
• c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása,
• d) az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
• e) a könyvvizsgáló megválasztása,
• f) döntés egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében, továbbá
• g) amelyet törvény hatáskörébe utal.

(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok – létesítő okiratban meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy – az e törvényben rögzítettek figyelembevételével – valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges.

(6) A közgyűlés – ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik – az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

Igazgatóság¶

128/G. § (1) A közgyűlés – a létesítő okiratban meghatározott létszámú – de legalább öt, legfeljebb tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. A létesítő okirat a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.

128/H. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy a létesítő okirat nem utal az önkéntes alap más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.

(2) Az igazgatóság a létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek.

(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az önkéntes alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az önkéntes alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

(5) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.

Felügyelő bizottság¶

128/I. § (1) A közgyűlés – a létesítő okiratban meghatározott létszámú – de legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló felügyelő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az önkéntes alap ügyvezetését.

(3) A felügyelő bizottság

• a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat,
• b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak megfelelően járjon el,
• c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását,
• d) az MNB egyidejűleg történt értesítésével összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,
• e) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható,
• f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására.

128/J. § (1) A felügyelő bizottság – ha a tagok érdekei megkívánják – az igazgatóság működését átmeneti időre felfüggesztheti.

(2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a felügyelő bizottság köteles

• a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni,
• b) a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.

128/K. § (1) A felügyelő bizottság testületként jár el.

(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(3) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

Könyvvizsgáló¶

128/L. § (1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja a közgyűlés.

(3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az önkéntes alapnál, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra – ugyanannál az önkéntes alapnál – a feladatát.

(4) A könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.

Az önkéntes alap döntésével szembeni jogorvoslat¶

128/M. § (1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

128/N. § (1) Az önkéntes alap törvénysértő határozata esetén az MNB – ha a működés törvényessége másként nem biztosítható – bírósághoz fordulhat. Az MNB keresete alapján a bíróság

• a) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,
• b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes alap közgyűlését,
• c) felfüggesztheti az önkéntes alap működését.

(2) Az önkéntes alap tagja (128/M. §), valamint az MNB által indított perek a nyilvántartásba vétel szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak

129. § (1)–(2)

(3) Az intézményvédelmi alap a létesítő okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult – a tagintézettel, illetve annak tulajdonosával kötött támogatási szerződés keretében – a tagintézet részére

• a) kezességet vállalni,
• b) tőkejuttatást adni, valamint
• c) kölcsönt nyújtani.

(4) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek a pénzeszközök visszafizetéséig kamatként legalább a jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni. A kilépés az önkéntes betétbiztosítási alappal szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti.

130. § Az önkéntes alap a betétek befagyása miatt, illetve a kifizetés elkerülése érdekében tervezett intézkedéseiről tájékoztatja az MNB-t.

130/A. § (1) Törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelező intézményvédelmi szervezet).

(2) A kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és működésének szabályait törvény határozza meg.

XX/A. Fejezet¶

130/B. §

A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai¶

130/C. §

130/D. §

130/E. §

130/F. §

130/G. §

130/H. §

130/I. §

Ügyfélvédelem¶

130/J. §

130/K. §

130/L. §

130/M. §

130/N. §

130/O. §

XX/B. Fejezet — Fizetési rendszerhez történő hozzáférés¶

130/P. § (1) Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételeknek objektívnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie.

(2) Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

• a) más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,
• b) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő szabályokat, és
• c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

• a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,
• b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre, ha a pénzforgalmi szolgáltatókat olyan tőkeszerkezet köti össze, ahol az egyik pénzforgalmi szolgáltató a csoporthoz tartozó többi pénzforgalmi szolgáltató felett ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
• c) az olyan fizetési rendszerre, amelyet működtető pénzforgalmi szolgáltató akár önállóan akár csoportként
• ca) egyidejűleg pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek és a kedvezményezettnek és kizárólagosan felel a fizetési rendszer működtetéséért, valamint
• cb) pénzforgalmi szolgáltatók részére engedélyezi a fizetési rendszerben történő részvételt, akik nem jogosultak arra, hogy a fizetési rendszerrel összefüggő díjakról egymással vagy egymás között megállapodjanak, ide nem értve a fizető felek és a kedvezményezettek tekintetében történő saját díjszabályzat megállapítását.

V. RÉSZ — A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEKÉS AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA¶

XXI. Fejezet — Könyvvezetés¶

131. § (1) A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:

• a) tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,
• b) biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknak a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek, az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek is meg kell felelnie.

(4) A zálogkölcsönzési tevékenységet folytató pénzügyi vállalkozásnak, a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásnak, valamint a zálogkölcsönzési, illetve pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet kiemelt közvetítői tevékenységként, illetve pénzforgalmi közvetítői tevékenységként közvetítőnek a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintű átlagának megállapítása során nem kell figyelembe vennie az e tevékenység céljára szolgáló elkülönítetten nyilvántartott készpénzállományt vagy az e tevékenység folytatása során birtokába került, a megbízót, illetve az ügyfelet megillető készpénzállomány elkülönített nyilvántartásban szereplő, kötelezettségként kimutatott összegét.

132. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az MNB-nek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.

(2) A 3. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131–137. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.

XXII. Fejezet — Könyvvizsgálat¶

133. § (1) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén – a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

• a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,
• b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben, pénzforgalmi intézményben és elektronikuspénz-kibocsátó intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
• c) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint
• d) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell.

(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra – ugyanannál a hitelintézetnél – a feladatát.

(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy

• a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
• b) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát,
• c) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy

• a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,
• b) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát,
• c) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.

(6) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást az MNB alkalmazottjának, illetőleg annak közeli hozzátartozójának.

133/A. §

134. § (1) A pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg az MNB-t – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

• a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,
• b) bűncselekmény elkövetésére vagy a pénzügyi intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,
• c) e törvény vagy más jogszabályok, illetve az MNB rendelkezéseiben foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
• d) a pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy
• e) a pénzügyi intézmény belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg,
• f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a pénzügyi intézmény vezetése között a pénzügyi intézmény fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a pénzügyi intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben.

(2) A pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja az MNB-t, ha a pénzügyi intézménnyel ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényeket állapít meg, amelyek a pénzügyi intézmény folyamatos működését kedvezőtlenül érintik, vagy az (1) bekezdés a), c) pontjában foglaltak fennállására utalnak.

(3) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálója a vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel egyidejűleg az MNB-t írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján

• a) a pénzforgalmi szolgáltatásra és elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
• b) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége folyamatos működését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak,
• c) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy
• d) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

• a) a könyvvizsgáló jogosult 1. az MNB-vel konzultálni, illetőleg 2. az MNB-t a vizsgálat eredményéről tájékoztatni,
• b) az MNB jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

135. § Az MNB a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi minősítésének visszavonását kezdeményezze.

136. § (1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:

• a) az értékelés szakmai helyességét,
• b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
• c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
• d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,
• e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a devizajogszabályok, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint
• f) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló külön kiegészítő jelentésben rögzíti az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének és az MNB-nek.

137. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést az MNB számára megküldeni.

(2) Az MNB jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott az MNB tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, az MNB kötelezheti a pénzügyi intézményt, a pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles az MNB-nek bemutatni.

V/A. RÉSZ — A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL KÖVETELMÉNYE¶

XXII/A. Fejezet¶

137/A. § (1) A hitelintézet egyedi alapon, a tagállami hitelintézeti anyavállalat, a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata, az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is nyilvánosságra hozza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott információkat.

(2) A hitelintézet az igazgatóság által jóváhagyott szabályzatban határozza meg a nyilvánosságra hozatali elveket. A szabályzatban meg kell határozni az információ ellenőrzésére, valamint a nyilvánosságra hozatal megfelelőségének értékelésére vonatkozó szabályokat is, illetve a nyilvánosságra hozatal gyakoriságát.

(2a) A (2) bekezdés szerinti szabályzatban elveket kell meghatározni annak értékelésére is, hogy a nyilvánosságra hozott információk átfogóan beszámolnak-e a hitelintézet kockázati profiljáról. Ha az értékelés alapján nyilvánosságra hozott információk nem számolnak be átfogóan a kockázati profilról, a hitelintézet – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – köteles az ehhez szükséges információkat is nyilvánosságra hozni.

(3) A hitelintézet az e törvény, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése során

• a) a nem lényeges információt, és
• b) a védett vagy bizalmas információt

nem köteles nyilvánosságra hozni.

(4) A (3) bekezdés tekintetében az olyan információ tekintendő

• a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét,
• b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti,
• c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.

(5) A hitelintézetnek nyilatkoznia kell a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének teljesítése során a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott információ nyilvánosságra hozatalától való tartózkodás tényéről és okáról, valamint a kapcsolódó, védett és bizalmas információnak nem minősülő információt nyilvánosságra kell hoznia.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a hitelintézetnek évente legalább egyszer – az éves beszámoló jóváhagyásától számított tizenöt napon belül – eleget kell tennie. A hitelintézet tevékenységének méretéből és jellegéből adódóan évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozatali kötelezettséget is vállalhat, amelyről a honlapján tájékoztatást ad. A hitelintézet – ezen felül – a tudomásra jutástól számított harminc napon belül nyilvánosságra hozza a pénzügyi helyzetét, az irányítási vagy a számviteli rendjét befolyásoló és a belső szabályzatának megfelelően lényegesnek tekintett eseményeket. A nyilvánosságra hozatal keretében a hitelintézet az információkat a honlapján vagy az MNB honlapján megjelenteti, ha az MNB nyújt ilyen szolgáltatást jogszabály szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.

(7) A hitelintézet a (6) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információt a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi az MNB-nek is, amelyet az MNB a honlapján megjelentethet.

(8) Az MNB kérelemre mentesítheti a hitelintézetet a nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése alól, ha a hitelintézet

• a) a számviteli, a tőzsdei, a kibocsátókra vonatkozó vagy más, jogszabály által előírt információt a (6) bekezdés szerint nyilvánosságra hozza, és
• b) által az a) pontban meghatározott információk tartalmilag megfelelnek a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményei keretében nyilvánosságra hozandó információknak.

(9) Ha a hitelintézet tevékenysége és a nyilvánosság igénye ezt szükségessé teszi, akkor az MNB a hitelintézetnek előírja

• a) a (3) bekezdésben meghatározott információ – személyes adatokra, bank- és üzleti titokra vonatkozó szabályok megtartásával történő – nyilvánosságra hozatalát,
• b) meghatározott információk éves nyilvánosságra hozatalnál gyakoribb nyilvánosságra hozatalát,
• c) a pénzügyi beszámolón kívüli információk nyilvánosságra hozatalának helyét,
• d) könyvvizsgáló által nem vizsgált információk – a nyilvánosságra hozatalt megelőző – ellenőrzésének módját.

(10) A hitelintézet a minősítési döntésének indokairól a hitelkérelmet benyújtó gazdálkodó szervezet részére – annak kérésére – írásban tájékoztatást ad. A tájékoztatással kapcsolatos adminisztrációs költségnek megfelelő arányban kell állnia a hitel összegével.

VI. RÉSZ — A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEKÉS AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE¶

XXIII. Fejezet — Az MNB¶

138. §

139. § (1)–(3)

(4)

A felügyeleti díj¶

139/A. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő – vállalkozás, a független közvetítő és a bankképviselet az MNB részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)–(9) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíj- egység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám

• a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,
• b) szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén: négy,
• c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,
• d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő – vállalkozás, bankképviselet és a független közvetítő esetén: egy.

(5) A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke

• a) a 76. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
• b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének

összege.

(6) A pénzügyi vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke azzal, hogy a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó éves díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint.

(7) A pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő éves díj mértéke a 87/M. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.

(8) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke

• a) a hitelintézet magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének, és
• b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének

összege.

(9) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

XXIV. Fejezet — A felügyelet ellátásának eszközei¶

Engedélyezés¶

140. § Az MNB a 3. §-ban és a 14–16. §-ban meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

141. §

Adatszolgáltatás¶

142. § (1) A hitelintézet igazgatósága az MNB-nek haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha

• a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be,
• b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet – pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) – alakul ki,
• c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent,
• d) fizetéseit megszüntette, illetőleg
• e) működését – pénzügyi szolgáltatási tevékenységét – megszüntette.

(2) A hitelintézet igazgatósága köteles az MNB-nek két munkanapon belül – írásban – bejelenteni

• a)
• b) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását,
• c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését,

(3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1)–(2) bekezdés szerinti bejelentést a fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint az MNB-nek haladéktalanul – írásban – bejelenti azt is, ha

• a) eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökkent,
• b) a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált,
• c) a külföldi hitelintézet főirodája, illetőleg székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

143. § A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy – jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként – az MNB-nek adatszolgáltatást teljesít.

144. § A pénzügyi intézmény számára az MNB – határozott időre – az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet

• a) a likviditás,
• b) a szolvencia,
• c) a kockázatvállalás,
• d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása,
• e) a szervezet működésének, valamint
• f) a belső ellenőrzés

rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

144/A. § A magyarországi bejegyzésű hitelintézet köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.

145. § Az MNB a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbülső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

Felügyeleti felülvizsgálat¶

145/A. § (1) Az MNB felülvizsgálja a hitelintézet tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a hitelintézet kockázatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

• a) a belső minősítési módszert alkalmazó hitelintézet által végzett stressz-teszt eredményekre,
• b) a 13/D. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
• c) az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos – a 13/D. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti – kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
• d) a hitelintézet likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a hitelintézet általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,
• e) a hitelportfólió-megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
• f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó hitelintézet által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
• g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre, és
• h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében az MNB megállapítja, hogy egy – általa megállapított mértékű – hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére,
• i) arra, hogy a hitelintézet által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat mértékét is.

(2a) A (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében az MNB a hitelintézet pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján az MNB-nek meg kell határoznia, hogy a hitelintézet által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(4) Az MNB által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető hitelintézetnél arra is kiterjed, hogy a hitelintézet által elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli lezárását normális piaci körülmények között.

(5) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg az MNB azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

(6) Az MNB által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a hitelintézetnek a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.

Csoportszintű felügyeleti felülvizsgálat¶

146. § (1) Ha az MNB a konszolidáló felügyeleti hatóság, akkor a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával közösen, mindazon összevont felügyelet alá tartozó vállalkozások csoportszintű kockázatelemzését tartalmazó jelentés az MNB által a többi hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak történő megküldését követő négy hónapon belül írásbeli, indokolt határozatban együtt dönt arról, hogy a csoport szavatolótőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének, kockázati profiljának, és amennyiben pótlólagos tőkekövetelmény előírására kerül sor, annak mértékéről összevont alapon vagy a csoport tagjára nézve. A határozatban figyelembe kell venni a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának leányvállalatról készített kockázatértékeléseit is.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést folytathat, és amennyiben a felügyeleti hatóságok közötti egyet nem értés miatt egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága azt kéri, egyeztetést folytat. Az Európai Bankhatóság ajánlását az MNB-nek figyelembe kell vennie, vagy indokolnia kell az ettől való jelentős eltérést.

(3) Ha a hatóságok az (1) bekezdésben foglalt eljárás során a határozatot négy hónapon belül nem hozzák meg, a csoport szavatoló tőkéjének megfelelőségéről és pótlólagos tőkekövetelményéről a leányvállalatok kockázatelemzésének és az Európai Unió tagállamainak hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai véleményének figyelembevételével az MNB hozza meg.

(4) Az MNB a határozatot megküldi a tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságoknak és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak.

(5) Az MNB a határozat alapjául szolgáló tényállást évente, vagy ha a leányvállalat felügyeletéért felelős illetékes hatóság a pótlólagos tőkekövetelmény előírására vonatkozóan írásban, indokolt esetben kérelmezi, felülvizsgálja. Az utóbbi esetben a felülvizsgálat kétoldalúan is történhet.

(6) Ha nem az MNB a konszolidáló felügyeleti hatóság, a csoport szavatoló tőkéjének megfelelőségére és pótlólagos tőkekövetelményére vonatkozó konszolidáló felügyeleti hatóság által hozott határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. Az MNB a konszolidáló felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. Az MNB által felügyelt szervezet tekintetében a csoport szavatoló tőkéjére és pótlólagos tőkekövetelményére vonatkozó másik tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre az MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(7) Ha nem az MNB a konszolidáló hatóság és a hatóságok négy hónapon belül nem döntenek együttesen a csoport szavatoló tőkéjének megfelelőségéről és pótlólagos tőkekövetelményéről, az MNB hoz határozatot a magyarországi székhelyű hitelintézetek pótlólagos tőkekövetelményéről.

147. § (1)

(2)

148. §

148/A. §

149. §

149/A. §

Az intézkedések, a kivételes intézkedésekés a bírság alkalmazásának közös szabályai¶

150. § (1) Ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, vagy a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor a határozatnak a pénzügyi intézménnyel történő közlésével egyidejűleg az MNB értesíti az Alapot a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedésről, kivételes intézkedésről és a bírság kiszabásáról.

(2) Az MNB akkor is értesíti az Alapot, ha a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat.

151. § (1) Az MNB-nek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait vagy a tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen, ha

• a) a döntési, eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak vagy a működés során ezeket nem tartja be,
• b) a számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek,
• c) a határidőben nem tesz eleget az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,
• d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelőbizottságot, vagy az MNB-t pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működését veszélyeztető – problémákról,
• e) a szavatoló tőkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében, 3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt,
• f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti,
• g) elmulasztja a közgyűlésnek az MNB intézkedéseiről történő tájékoztatását,
• h) fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat,
• i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,
• j) nem teljesíti Pmt.-ben előírt kötelezettségét,
• k) a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 115. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(2) Az MNB-nek e törvény, továbbá a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155. § és 156. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,
• b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
• c) szavatoló tőkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1) és (2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1) és (2) bekezdésében, 3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1) és (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,
• d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) és (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,
• e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével,
• f) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti (így például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat),
• g) nem tud eleget tenni vagy határidőben – ismétlődően – nem tesz eleget, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, vagy tájékoztatási kötelezettségének,
• h) akadályozza az MNB-t vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,
• i) az előírt szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,
• j) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,
• k) az (1) bekezdésben említett előírásokat – az MNB által alkalmazott intézkedést vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül – ismételten megsérti,
• l) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt,
• m) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat.

(3) Az MNB-nek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket (157–160. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) szavatoló tőkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1) és (2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1) és (2) bekezdésében, 3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1) és (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát,
• b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) és (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,
• c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, vagy nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében fizetőképességi mutatója négy százalék alá csökken,
• d) az azonnali fizetőképesség vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti,
• e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) vagy jövedelemtermelő képességét súlyosan veszélyezteti,
• f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,
• g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
• h) a szükséges számviteli, vezetői információs, vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,
• i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet vagy a betétesek számára,
• j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,
• k) könyvvizsgálója elmulasztja az MNB, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működést veszélyeztető – problémákról,
• l) az (1) bekezdésben említett előírásokat – az MNB által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül–ismételten megsérti,
• m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,
• n) működési engedélye a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. tv. alapján visszavonásra kerül.

(4) Az MNB-nek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157–160. §), ha

• a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,
• b) a külföldi hitelintézet, valamint bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.

(5) Az MNB intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.

(6) Az MNB-nek akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet

• a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését, vagy
• b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott követelményeknek.

(7) Ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az MNB a vele szemben alkalmazandó kivételes intézkedés előtt – a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel – előzetesen egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre a hitelintézettel együttesen a 90. § (2) bekezdés szerinti összevont alapú felügyelet kiterjed.

(8) A kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt az MNB nem köteles egyeztetni a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szükséges időtartam veszélyezteti a határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben a határozat meghozataláról az MNB a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.

152. §

152/A. § Ha az MNB a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a hitelintézet a 145/A. § (2) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

Intézkedések¶

153. § (1) Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – az MNB a következő intézkedéseket alkalmazza:

• a) a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzügyi intézményt felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket 1. e törvény, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, 2. pénzügyi helyzetének megőrzésére, illetőleg javítására;
• b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek 1. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, 2. üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, 3. ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
• c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
• d) kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;
• e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét;
• f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;
• g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére.

(2) A 151. § (2) és (6) bekezdése szerinti esetekben az MNB a következő intézkedéseket alkalmazza:

• a) a pénzügyi intézményhez – egy vagy több – helyszíni ellenőrt rendelhet ki;
• b) kötelezheti a pénzügyi intézményt 1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására, 2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére, 3. az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére, 4. a működési költségek csökkentésére, 5. megfelelő nagyságú tartalékok képzésére, 6. az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, 7. helyreállítási terv kidolgozására és végrehajtására, 8. más könyvvizsgáló választására; 9. a 76. § (2) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére azzal, hogy a hitelintézetnek ez a többlet-tőkekövetelménye nem lehet magasabb, mint a 76. § (1) bekezdés szerinti tőkekövetelmény;
• c) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti 1. az osztalék kifizetését, 2. a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését, 3. a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson, 4. a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását, 5. a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását), 6. az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, 7. új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését;
• d) kötelezheti a hitelintézetet, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével.

(2a) A (2) bekezdés b) pont 9. alpontja szerinti többlettőke-követelmény mértékének meghatározásakor az MNB-nek figyelembe kell vennie:

• a) a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának [76/K. §] mennyiségi és minőségi szempontjait,
• b) a hitelintézet irányítási és kockázatkezelési rendszerének [13/D. §] megfelelőségét és
• c) a hitelintézetnél végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat [145/A. §] eredményét.

(3) Ha a fióktelep formájában működő hitelintézet eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken, az MNB kötelezi a külföldi hitelintézetet, hogy harminc napon belül feleljen meg a fióktelep az eszköz fenntartási mutatóra vonatkozó előírásoknak.

154. § Az MNB által a 153. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult

• a) a 146. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;
• b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság ülésén, illetve a közgyűlésen;
• c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.

155. § (1) Ha az MNB helyreállítási terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.

(2) Ha a helyreállítási terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés megtartása szükséges, akkor az MNB az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés a tőkeemelésről, illetőleg az alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.

156. § Az MNB a pénzügyi intézmény részére a helyreállítási tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 76. §-ban, valamint a 79–81. §-okban, valamint a 83–85. §-okban foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést az MNB egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

Kivételes intézkedések¶

157. § (1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben az MNB – a 153. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően – a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:

• a) előírhatja 1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, 2. hogy a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény az MNB által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően – ideértve az eszközök eladását is – rendezze tőkeszerkezetét, 3. a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó tőkekövetelmény elérését, amely nem lehet magasabb, mint a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény értéke;
• b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a hitelintézet számára 1. a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket, 2. a betétek és más visszafizetendő források kifizetését, 3. a kötelezettségek vállalását;
• c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
• d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét; illetőleg
• e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez és a pénzforgalmi intézményhez;
• f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására, illetőleg a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél és a pénzforgalmi intézménynél más vezető állású személy megválasztását, illetőleg kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg az MNB felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény

• a) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
• b) minősített befolyással

rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit.

(3) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg az MNB értesíti a harmadik országbeli hitelintézetet és annak felügyeleti hatóságát.

(4) Az MNB a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a pénzügyi intézmény igazgatóságát, felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére.

(5) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban meghatározott kivételes intézkedéseket – a b) pont 2. alpontjában foglaltak kivételével – az MNB határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt az MNB egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjának 2. alpontjában meghatározott intézkedést az MNB legfeljebb kilencven napra rendelheti el.

(7) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a Gt.-től eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.

(8) Ha az MNB az (1) bekezdés b) pontjának 1–2. alpontjában foglalt kivételes intézkedést alkalmaz, haladéktalanul köteles tájékoztatni az Európai Unió azon tagállamainak felügyeleti hatóságait, amelyekben az intézkedéssel érintett hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

158. § (1) A hitelintézet igazgatósága a 157. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok

• a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,
• b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,
• c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok [157. § (2) bekezdése] a hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.

(3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 157. § (2) bekezdésében szabályozott felszólításhoz fűződő jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele előtt legalább hatvan nappal az MNB-nek írásban bejelentették.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a hitelintézet igazgatósága addig tartja érvényben, amíg a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.

159. § (1) Ha a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, az MNB a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzügyi intézmény közgyűlésének összehívását.

(2) Az MNB-nek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.

(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

160. § Az MNB a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 157. § (1) bekezdésben felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

161. § (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – az MNB engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása. Az MNB engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét

(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

• a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
• b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
• c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
• d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(3) A szerződésállományt átvevő hitelintézet – az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.

(4) Az MNB az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött betétszerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a fizetési művelet érdekében pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházása esetén is alkalmazandók.

162. § Az MNB a 153. §-ban, valamint a 157–160. §-ban meghatározott intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

163. § (1) Az MNB felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha

• a) a pénzügyi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,
• b) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,
• c) a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése,
• d) a pénzforgalmi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeinek.

(2) Az MNB köteles a hitelintézethez felügyeleti biztost kirendelni, ha

• a) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt, és
• aa) az MNB kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, vagy
• ab) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és az MNB határozatában előírt szintre felemelni, vagy
• ac) az MNB által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel, illetőleg eltérésekkel hajtják végre, vagy
• b) a hitelintézet szavatolótőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény ötven százalékát, vagy
• c) a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja az MNB-t, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását,
• d)

(3)

(4)

164. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

(2) Ha nincs lehetőség a hitelintézet ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.

165. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és az MNB által a hitelintézettel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

166. § Ha az MNB a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a 176/B. § (5) bekezdése és a 181. § (2) bekezdése szerinti intézkedését a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. Az MNB ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.

167. §

168. § (1) A hitelintézettel szemben fennálló a 157. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 158. § (1) bekezdésének a) pontjában említett követelések e törvény szempontjából nem minősülnek befagyott betétnek. Nem minősül befagyott betétnek az MNB 176/B. § (5) bekezdése alapján elrendelt kifizetési tilalma miatt nem kifizethető betét, a végelszámolást kimondó határozat meghozatalától számított tizenöt napig.

(2) A 48. § szerinti bejelentésről, illetőleg a 157. § szerinti kivételes intézkedések megtételének szükségességéről az MNB haladéktalanul értesíti az Alapot.

Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete¶

168/A. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe, a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve az MNB hiányosságot észlel a fióktelep, a pénzügyi intézmény működésében, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep, a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(3) Az MNB közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Az MNB ilyen jellegű intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.

Pénzforgalmi szolgáltatókra és az elektronikus pénz kibocsátójára vonatkozó különös rendelkezések¶

168/B. § (1) Az MNB az e törvényben és a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatóval, elektronikus pénz kibocsátójával szemben – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a 153. §-ban és 157–160. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.

(2) A 153. § (2) bekezdés c) pontjának 6. alpontjától eltérően az MNB nem tilthatja meg

• a) a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének,
• b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára történő készpénz-befizetési, és fizetési számláról történő készpénz-kifizetési tevékenységének végzését.

(3)

XXV. Fejezet — Bírságok¶

169. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az MNB bírságot szabhat ki.

(2)–(3)

170. §

171. §

172–173. §

174–175. §

175/A. §

176. §

XXVI. Fejezet — Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése¶

176/A. § (1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás valamint a szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására – ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást – a Cstv., a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben és a 2013. évi CXXXV. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag az MNB tv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.

Végelszámolás¶

176/B. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot az MNB hozhat.

(2) Az MNB végelszámolást kimondó határozatot hoz, ha

• a) a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja, kivéve, ha az engedély visszavonása a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történik, vagy
• b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti.

(3) Az MNB végelszámolással történő megszűnést kimondó határozata meghozatalához nem kell beszerezni a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

(4) Az MNB a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

(5) Az MNB a végelszámolást kimondó határozat meghozatalával egyidejűleg – ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte – felügyeleti biztost rendelhet ki – ha korábban ez nem történt meg –, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állományátruházása megtörtént.

176/C. § (1) A cégbíróság a végelszámolást kimondó határozat kézhezvételét követően soron kívül hoz végzést, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Cstv. 70. §-ának a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyvszerinti értékének fél százalékát.

(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.

Felszámolási eljárás¶

177. § (1)

(2) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(3) A felszámolási eljárás megindításáról – ha azt nem az MNB kezdeményezte – a bíróság soron kívül értesíti az MNB-t.

(4)

178. § (1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.

(2) Hitelintézet esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

179. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag az MNB kezdeményezheti.

(2) Az MNB felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,

• a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja vissza, vagy
• b) fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(3) A bíróság a felszámolási eljárást

• a) a részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vagy a szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás,
• b) a szövetkezeti hitelintézet
• c) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény

fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.

180. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértés.

181. § (1) Ha az MNB már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a felszámolót nem rendeli ki.

(2) Az MNB a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

182. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

183. § (1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni; e követelések egyenrangúak.

(2) Hitelintézet felszámolása esetén az 5. számú mellékletben meghatározott alapvető kölcsöntőkéből, járulékos kölcsöntőkéből, alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az Alap képviselője – az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében – hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

184. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetőleg az Alap indokolt kérelme alapján – a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára – az MNB a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához az MNB engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése, hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként

(3)

185. § Hitelintézet tevékenységi engedélyének 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai¶

185/A. § A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

• a) azokra a hitelintézetekre, amelyek az Európai Unió más tagállamában fióktelepet létesítenek, vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek,
• b) a 185/H. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az Európai Unió legalább két tagállamában rendelkezik fiókteleppel.

185/B. § Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

185/C. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

185/D. § A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

185/E. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, illetőleg a számlát vezetik.

185/F. § (1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről az MNB haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió azon tagállamainak felügyeleti hatóságait, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(2) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően az MNB soron kívül köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, illetőleg a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni a 185/G. § (4) bekezdésében meghatározott nyomtatványokon.

(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő 60 napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(4) A bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre az Európai Unió másik tagállamának joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

185/G. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(2) A végelszámoló vagy a felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – az érintett tagállamok területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye, vagy állandó lakóhelye az Európai Unió másik tagállamában található.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e célra rendszeresített ,,Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők'' című formanyomtatványon. A feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.

(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven köteles benyújtani. Ezen túlmenően követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén is benyújthatja, azzal a feltétellel, hogy beadványán a ,,Követelés benyújtása'' címet magyar nyelven kell feltüntetni.

(6) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni az MNB-t és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(7) Az MNB az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére köteles tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

185/H. § (1) Ha harmadik ország fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, az MNB értesíti az eljárás megindításáról az Európai Unió azon tagállamainak illetékes hatóságait, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.

(2) Az MNB, a felszámoló bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett tagállamok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.

XXVII. Fejezet — A Felügyelet adatkezelése¶

186. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott hatáskör ellátásához szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) Az MNB nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény következő adatait:

• a) név, székhely;
• b) tevékenységi kör, ideértve a pénzforgalmi intézmény engedélyezés alá nem eső egyéb tevékenységeit is;
• c) az alapítás pontos időpontja;
• d) a jegyzett tőke, induló tőke;
• e) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos;
• f) a vezető állású személy neve;
• g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja;
• h) a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény vezető állású személyének neve;
• i) a hitelintézet leányvállalata, külföldi bankképviselete, illetve külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
• j) az i) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve;
• k)
• l) az a)–k) pontokban felsorolt adatokban történt változások.

(3) Az MNB nyilvántartásba veszi:

• a) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy adatait,
• b) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait,
• c) a hitelintézet anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a hitelintézet felügyelete érdekében szükségesek.

187. § Az MNB határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek a következő adatait:

• a) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok;
• b) a bankképviselet alapításának, engedélyének időpontja;
• c) a bankképviselet székhelye;
• d) a bankképviselet vezetőjének neve;
• e) a bankképviselet megnyitásának időpontja;
• f) az a)–d) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat.

188. § (1) Az MNB ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. Az MNB a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:

• a) a nevét, székhelyét,
• b) a tevékenység végzésének helyét,
• c) a tevékenység engedélyezésének, bejelentéshez kötött tevékenység esetén a bejelentés időpontját,
• d) azt az adatot, hogy a nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő, függő ügynök, pénzforgalmi közvetítő, többes kiemelt közvetítő, többes ügynök, alkusz vagy közvetítői alvállalkozó,
• e) a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevét,
• f) a szolgáltatási tevékenysége megkezdésének időpontját,
• g) a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő nevét,
• h) a független közvetítőnél vezető állású személynek
• ha) a tisztségét,
• hb) a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatai közül a vezető állású személy nevét, születési helyét, idejét és anyja nevét.

(2) Az MNB az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(3) Az (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti adatot, továbbá a vezető állású személy nevét és az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti adatát az MNB a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.

189. § Az MNB saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt szerveknek – törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben –, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt az MNB nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét a MNB tv. szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

190. § (1) Az MNB az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186–188. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:

• a) a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, bankképviseleteket, járulékos vállalkozásokat, a közvetítőket,
• b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat,
• c) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a független közvetítő tulajdonosait,
• d) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a független közvetítő vezető állású személyeit,
• e) a könyvvizsgálót,
• f) a kérelmezőket.

(2) A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

• a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
• b) a 186. § (3) bekezdésének a)–b) pontja szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
• c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá az MNB által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
• d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
• e) a hitelintézet belső szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós vagy hitelminősítési szabályzatot, a fizetőképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a belső hitelszabályzatot,
• f) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
• g) a hitelintézet közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,
• h) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és pénzügyi intézményt,
• i) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
• j) a nagykockázat, belső hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat,
• k) a fióktelep formájában működő hitelintézet esetében az a)–j) pontokon túl az eszközfenntartási mutató ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt célok érdekében a 3. számú mellékletben felsoroltakon kívül az MNB a pénzügyi intézmény ügyfelének következő személyes adatait kezelheti:

• a) az ügyfél hiteladatait,
• b) az ügyfél egyéb kockázati adatait,
• c) az ügyfél betétadatait,
• d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatait.

(4) Az MNB engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

(5)

190/A. §

191. §

XXVIII. Fejezet — Az MNB eljárása¶

Az MNB határozatai¶

192. § (1)

(2)

193. § A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a cégbíróság az MNB értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzék utolsó rovatába bejegyzi.

Határidők¶

194. § A 14. § (1) bekezdés s)–v) pontjában foglalt engedélyezési eljárás során az MNB az érdemi határozatot – a 14/A–14/B. §-ban meghatározott eltéréssel – a hiánytalan kérelem beérkezését követő hat hónapon belül hozza meg.

Jogorvoslat¶

195. §

196. §

197. §

Tájékoztatás¶

198. § (1) Az MNB az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.

(2) Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát megküldi a cégbíróságnak.

198/A. § A 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök jegyzékét az MNB félévente honlapján közzéteszi.

VII. RÉSZ — VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

XXIX. Fejezet — Az ügyfelek védelme¶

199. § (1) A pénzügyi intézmény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

(2) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

(3) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

200. § Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.

200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor

• a) a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
• b) a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
• c) a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása – ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot – a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(2) Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a pénzügyi intézmény választása szerint

• a) a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy
• b) a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(3) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben foglaltak alapján elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó fennálló tartozásának egy részét vagy – a 200/B. §-ban meghatározott kivétellel – a teljes összegét előtörleszti.

(5) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az esetre, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor.

200/B. §

A reklámtevékenységre vonatkozó különös rendelkezések¶

201. § A fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot hitelintézet mint reklámozó esetében legalább két országos napilapban, szövetkezeti hitelintézet mint reklámozó esetében pedig legalább egy napilapban és egy országos napilapban közzé kell tenni.

201/A. § Tilos a sorsolásra vonatkozó reklám. E tilalom nem vonatkozik a nyereménybetét-sorsolásra.

201/B. §

202. §

Az ügyfelek tájékoztatása¶

203. § (1) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni:

• a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,
• b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,
• c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

(2) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani

• a) üzletszabályzatait, továbbá
• b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

(3) A pénzügyi intézmény – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a szerződés megkötése előtt köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

(4) Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő, devizahitel nyújtására irányuló, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell

• a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre,
• b) ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát.

(6) A pénzügyi intézmény legkésőbb a szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, ha a megkötendő szerződéssel érintett tevékenységére vonatkozóan – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § i) pontjában meghatározott – magatartási kódexnek vetette alá magát, megadva egyben a magatartási kódex ingyenes elérhetőségét.

(7) Ha a pénzügyi intézmény honlapot működtet, köteles azon folyamatosan, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé tenni a (6) bekezdés szerinti magatartási kódexet a rendelkezésre álló nyelvi változatokban.

203/A. §

A betétesek tájékoztatása¶

204. § (1) A hitelintézet köteles az Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá – a betétek befagyása vagy a hitelintézet tevékenységi engedélyének az MNB által a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni. A hitelintézetnek tájékoztatni kell a betétest arról is, hogy a 100. §-ban és a 126. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven köteles megadni.

205. § (1) Az a hitelintézet, amelynek az Alapban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni, és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven köteles megadni.

205/A. § Tilos a betétbiztosításra, az Alapra, illetőleg az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkozó információt a betétállomány növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.

Időszakos tájékoztatás¶

206. § (1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére

• a) legalább évente egy alkalommal, valamint
• b) a szerződés lejártakor

egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.

(2) A számláról megküldött kimutatást – az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.

(3) Az ügyfél – saját költségére – a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.

(4)

(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kivonatot, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kimutatást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.

(6) A hitelintézet köteles évente az Alap által meghatározott formában kimutatást készíteni a betétesnek a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről.

206/A. §

Üzletszabályzat¶

207. § (1) A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni.

(2) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában.

208. § A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen

• a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,
• b) a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét,
• c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,
• d) azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,
• e) a fizetendő kamatból történő – a hitelintézet által eszközölt – esetleges levonásokat,
• f) a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét,
• g) a betét biztosítottságára vonatkozó információt,
• h) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.

209. § (1) A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább

• a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,
• b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,
• c) a kamatszámítás módját,
• d) az egyéb díjakat és költségeket,
• e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,
• f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt,
• g) deviza alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a 200/A. §-ban foglaltaknak megfelelően kiválasztott és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell deviza alapú pénzügyi lízingszerződés esetén is.

210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.

(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.

(3) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.

(4) Az árazási elveknek tartalmazniuk kell legalább a következőket:

• a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet;
• b) ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell;
• c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni;
• d) díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.

(5) Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát az MNB ellenőrzi. Az ellenőrzés során az MNB figyelembe veszi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény hatálya alá tartozó, az MNB által is elfogadott magatartási kódex rendelkezéseit.

(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget és a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a nem a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről – referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével – az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott közvetlen értesítés feladási időpontjának legalább 60 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését.

(8) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.

(9) A (3) bekezdésben meghatározott szerződéseknél a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén – referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt – a (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel – jogosult a szerződés díjmentes felmondására.

(10) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén – ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is a tényleges refinanszírozást követően –, a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása miatt az ügyfelet megillető felmondáskor a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kölcsön jelzáloglevéllel finanszírozott, vagy jelzáloglevéllel kívánják refinanszíroztatni, továbbá ennek jogkövetkezményeit. Jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződés esetén az ügyfelet legkésőbb a refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott értesítővel kell tájékoztatni a refinanszírozás megvalósulásáról.

(11) A (3) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

(12) Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

(13) Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

(14) A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

(15) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá – ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja – a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.

(16) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli.

210/A. § (1)–(4)

(5) A fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.

(6) Amennyiben a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés deviza alapú, és a szerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

(7)

210/B. § (1) Fogyasztóval, ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett kötött kölcsönszerződésre (a továbbiakban: jelzáloghitel-szerződés) a 210. § (3)–(5), (6)–(7) és (9) bekezdésétől eltérően a (2)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.

(3) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:

• a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy
• b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.

(4) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a pénzügyi intézmény egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja:

• a) a fogyasztó egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy
• b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek változásának felárra gyakorolt hatását a pénzügyi intézmény belső szabályzatában rögzíti.

(7) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb

• a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,
• b) euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,
• c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

(8) Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

(9) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.

(10) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megelőző kilencven nap alatt – a 210. § (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az ügyfél jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelező részére nem fizeti meg.

211. § (1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), illetőleg bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a 100. § (1) bekezdésében és a 100. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.

(2) Ha az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézet a 14. § (1) bekezdésének h) pontja alapján más jogi személy útján végez betétügyletet, a jogi személynek közölnie kell azt is, hogy mely hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása.

(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés.

212–213. §

214. §

214/A. §

214/B. §

214/C. §

Tájékoztatás egyes betétszerződések tekintetében¶

214/D. § A kereskedelmi kommunikációban – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben – fel kell tüntetni a betét egységesített betéti kamatláb mutatóját. E mutató számítására és feltüntetése módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály határozza meg.

Bankszünnap¶

215. § (1) A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet

• a) a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy
• b) a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap),
• c) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).

(2) A hitelintézet a bankszünnapot – tizenöt nappal megelőzően – legalább két országos napilapban köteles meghirdetni, valamint az MNB-nek bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az MNB a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén¶

215/A. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén az MNB a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.

Panaszkezelés¶

215/B. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

• a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
• b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
• c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénzügyi intézménynek, a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

(9) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt az MNB kérésére bemutatja.

(10) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról

(11) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

• a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
• b) a panasz benyújtásának időpontját,
• c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
• d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
• e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.

(14) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és az MNB-nek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

XXX. Fejezet¶

216–217. §

XXXI. Fejezet — Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása¶

218. § (1) Az elektronikus pénz kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikus pénzt.

(2) Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikus pénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, akkor az elektronikus pénzt az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.

(3) Az elektronikus pénz kibocsátója és az elektronikuspénz-birtokos között létrejött szerződés egyértelműen és világosan tartalmazza a visszaváltás feltételeit és díját. A szerződéses feltételekről és a visszaváltás díjáról az elektronikuspénz-birtokost a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell.

(4) A visszaváltásért díj a (3) bekezdéssel összhangban kizárólag a következő esetekben számítható fel:

• a) ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnése előtt kéri,
• b) ha a szerződés határozott időre jött létre, és az elektronikuspénz-birtokos ezen határozott idő eltelte előtt kívánja felmondani a szerződést,
• c) ha a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés megszűnését követően legalább egy évvel kéri.

(5) A (4) bekezdésben említett díjnak az elektronikus pénz kibocsátója ténylegesen felmerült költségeivel arányosnak és összehasonlíthatónak kell lennie.

(6) Amennyiben az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnésekor vagy a megszűnést követő legfeljebb egy éven belül kéri,

• a) úgy az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikus pénz teljes összegét visszaváltja vagy
• b) amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (5) bekezdésében meghatározott egyéb üzleti tevékenységet is folytat, és ennek következtében nem határozható meg előre, hogy a pénzeszközei milyen arányát fogja elektronikus pénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek valamennyi, az elektronikuspénz-birtokos által követelt pénzeszközt vissza kell váltania.

(7) Az (4)–(6) bekezdésben meghatározottak kizárólag a fogyasztóra, mint elektronikuspénz-birtokosra vonatkoznak, más elektronikuspénz-birtokos személyek elektronikuspénz-visszaváltásának feltételeire az ezen személyek és az elektronikus pénz kibocsátója között létrejött szerződésben meghatározott feltételek az irányadóak.

(8) Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikus pénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb juttatást sem biztosíthat.

(9) Jelen paragrafus vonatkozásában a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerinti fogyasztót kell érteni.

(10) Az (1)–(8) bekezdésekben foglaltakat az MNB-re is alkalmazni kell.

XXXI/A. Fejezet — Független közvetítő¶

219. § (1) A független közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a közvetítő felel.

(2) A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsát.

(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.

(4) A közvetítői díj időbeni ütemezésének – ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat – arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(5) A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő köteles a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrizni. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6) Az alkusz az alkuszi tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(7) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynökre a 13/E. § (1) bekezdés b) pontjában, a 18/C. § (1) bekezdés d) pontjában, 139/A. § (1) bekezdésében, valamint 219/D. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

219/A. § (1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően köteles a szolgáltatását igénybe venni szándékozó ügyfél részére írásban egyértelmű tájékoztatást adni:

• a) a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
• b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
• c) arról, hogy a tevékenysége során okozott kárért az ügyfél felé ki áll helyt,
• d) arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából, vagy alkuszként a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfél megbízásából jár el,
• e) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha a tájékoztatási kötelezettséget a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják elő.

219/B. § (1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során köteles az ügyfélnek kielégítő mennyiségű, de – ha a piacon hozzáférhető – legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemezni és átadni. Ha kizárólag kettő versengő szolgáltatatást közvetít, akkor a kettő ajánlatot kell elemeznie és átadnia.

(2) A pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a független közvetítő köteles az ügyfél tájékoztatása alapján felmérni az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a független közvetítő által e tevékenységével összefüggésben adott tanácsot alátámasztják.

(3) Az alkusz a pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítése során feltár és elemez minden olyan lehetséges ajánlatot, amely az ügyfél céljainak elérésére alkalmas.

(4) A többes ügynök és az alkusz felelős a téves tanácsadásért, az iratok és a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért.

XXXI/B. Fejezet — Függő közvetítő¶

219/C. § (1) A kiemelt közvetítő és a pénzforgalmi közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felel.

(2) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.

(3) A közvetítői díj időbeni ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(4) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően köteles az ügyfél részére tájékoztatást adni:

• a) a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
• b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
• c) arról, hogy függő közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit képviseli,
• d) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha a tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény vagy a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják elő.

(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre, és a 2. számú melléklet I. Fejezet 12.3. pont b) alpontjában meghatározott közvetítőre a 219/D. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

XXXI/C. Fejezet — Szakmai követelmények¶

219/D. § (1) A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak olyan természetes személy lehet, aki

• a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy
• b) középiskolai végzettséggel és
• ba) szakképesített bankreferensi szakképesítéssel,
• bb) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,
• bc) befektetési tanácsadói szakképesítéssel,
• bd) banki szakügyintézői szakképesítéssel,
• be) pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel,
• bf) értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítéssel,
• bg) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
• bh) tőzsdei szakvizsgával,
• bi) becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön közvetítése esetén),
• bj) valutapénztárosi bizonyítvánnyal (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén),
• bk) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,
• bl) a ba)–bk) pontokban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy
• c) külön jogszabályban meghatározott, az MNB által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

• a) a 68. § (3) bekezdésben meghatározott képzettségek,
• b) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség, vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és
• c) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(3) Közvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.

(4) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

(5) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)–(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.

(6) A független közvetítő felelős a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(7) A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele – e tevékenységi körében – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

XXXI/D. Fejezet — A FORGATHATÓ UTALVÁNY FORMAI ÉS TARTALMI ELEMEI¶

220. § A forgatható utalvány tartalmazza legalább

• a) az utalvány elnevezést olyan megjelenési formában, amely biztosítja a hazai vagy külföldi törvényes fizetőeszköztől való egyértelmű megkülönböztethetőséget,
• b) a felhasználhatóság lejáratát, ha van ilyen,
• c) a felhasználhatóság egyéb korlátait, ha van ilyen,
• d) az utalványkibocsátó megnevezését.

Az utalványkibocsátó tájékoztatási kötelezettsége¶

220/A. § (1) Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább

• a) a forgatható utalvány kibocsátásának, forgalmazásának, megvásárlásának és visszaváltásának szabályait,
• b) a forgatható utalvány utalványelfogadónál fizető eszközként történő felhasználhatóságának szabályait,
• c) az ügyfél által az utalványkibocsátó részére fizetendő valamennyi díjat, jutalékot és költséget,
• d) a sérült forgatható utalvány visszaváltásakor alkalmazandó értékcsökkentés mértékét,
• e) utalványforgalmazó igénybevétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait.

(2) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját nyilvánosan közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja.

(3) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és költségen kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél terhére nem számíthat fel.

(4) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat.

(5) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt legalább 60 nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról is, hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az ügyfél nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél a módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani.

(6) Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást

• a) az utalványelfogadó részére írásban, a szerződésben meghatározott módon küldi meg vagy teszi számára elérhetővé,
• b) az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tényét és annak elérhetőségét legalább egy országos vagy regionális napilapban, a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé.

(7) Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján

• a) az utalványbirtokosok vele szembeni pénzköveteléseként fennálló forgatható utalvány állomány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett, összesített névértékét,
• b) a 87/R. § (4) bekezdése szerinti bontásban az utalványbirtokosok pénzkövetelésének fedezetéül rendelkezésre álló eszközök összesített értékét legkésőbb a naptári évet követő hónap végéig nyilvánosan közzéteszi és folyamatos elérhetőségét a honlapján biztosítja.

A forgatható utalvány visszaváltása¶

220/B. § (1) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő forgalomképes forgatható utalványt a (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a forgatható utalványon szereplő címletértékkel megegyező névértékű hazai törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja.

(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget számíthat fel.

(3) Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó az (1) bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő tizenkettedik hónap végéig áll fenn.

XXXII. Fejezet — Átmeneti és záró rendelkezések¶

Hatálybalépés¶

221. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak. A Felügyelet által alkalmazott bírságolás esetén a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) előírásait kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor az annak alapjául szolgáló esemény teljes egészében e törvény hatálybalépése előtt következett be, és az a Pit. alapján enyhébb elbírálás alá esik. Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt – a Pit.-ben meghatározott módon és tartalommal – szabályszerűen nyújtották be.

(2)

(3)

(4)

Átmeneti rendelkezések¶

222. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor a 12. §-ban meghatározott korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1999. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2000. január 1-jétől semmilyen, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.

(2) 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni:

• a) a 61. § (1) bekezdésében foglalt korlátozást a külön törvényben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasághoz rendelt vagyon körébe tartozó vállalkozásnak nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik, továbbá
• b) a 79. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság készfizető kezességével biztosított kockázatvállalásra.

(3) A Felügyelet a törvény hatálybalépése előtt kiadott pénzintézeti működési engedélyeket 1997. december 31-ig köteles hivatalból felülvizsgálni annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e törvény előírásainak.

223. § A hitelintézet a 87. § (2) bekezdése szerinti általános kockázati céltartalékot legkésőbb a hatálybalépést követő három éven belül, fokozatosan, a következőképpen köteles képezni:

• a) 1997. december 31-ig legalább az 1997. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának egyharmad részét,
• b) 1998. december 31-ig legalább az 1998. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának kétharmad részét,
• c) 1999. december 31-ig legalább az 1999. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának mértékében.

224. §

225. § (1) Ha a hatálybalépéskor a pénzügyi intézmény megválasztott vezetője az előírt követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztségét betöltheti.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 62. § (1) bekezdésétől eltérően legfeljebb a pénzügyi intézmény 1998. évi közgyűléséig igazgatósági tagságot betöltő jogi személy tekintetében a 60. § (1) bekezdése szerinti korlátozást nem kell alkalmazni.

(3) A hatálybalépéskor működő hitelintézet a 63. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek 1997. december 31-ig köteles megfelelni.

226. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett szövetkezeti hitelintézet legalább egyik választott vezetőjének meg kell felelnie a 68. §-ban meghatározott követelményeknek. E szabályt – a 225. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 1998. december 31-ig a szövetkezeti hitelintézet választott vezetője esetében nem kell alkalmazni, ha a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben két éven belül kivételes intézkedést vagy a Pit. 63., illetve 88. §-ában meghatározott intézkedést a Felügyelet nem alkalmazott.

(2) Ha a Felügyelet a 157–168. §-ban meghatározott kivételes intézkedést alkalmaz a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben, akkor az (1) bekezdés szerinti felmentés szabályait a továbbiakban nem lehet alkalmazni.

(3)

227. § Az 51. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott szervek – a hatálybalépést követő hatvan napon belül – kötelesek a hitelintézetekhez intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések elrendelésére, nyilvántartására, és az adatkezelés rendjének meghatározására belső szabályzatot kidolgozni. A belső szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy mely, törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében és milyen indok alapján történhet az adatkérés.

228. § (1) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett – az e törvényben előírt legkisebb jegyzett tőke összegével nem rendelkező – hitelintézet saját tőkéje nem csökkenhet a hatálybalépés időpontjában meglevő jegyzett tőkéjének összege alá.

(2) Az (1) bekezdésben említett hitelintézet saját tőkéjét 1998. december 31-ig kell az előírt legkisebb szintre felemelni.

(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját tőkéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká, szakosított hitelintézetté vagy pénzügyi vállalkozássá köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére – az átalakulásig – e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni

(4) A szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjének legkésőbb 1999. december 31-ig el kell érnie a negyvenmillió forintot, 2001. december 31-ig a hatvanmillió forintot, 2003. december 31-ig a százmillió forintot.

(5) Szövetkezeti hitelintézet 1999. december 31-ig – a 9. § (3) bekezdésétől eltérően – legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.

229. § Ha a hitelintézet a törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések miatt a 79. § (2)–(3) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem tartja be – a felső határértéket meghaladó összeget évente legalább húsz százalékkal csökkentve –, legkésőbb 2001. december 31-ig kell az előírt szintet elérnie.

230. § (1) A hatálybalépéskor a 83–85. §-ban meghatározott befektetési korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező hitelintézet az előírt arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1998. december 31-ig köteles elidegeníteni. Ha a 83. § szerinti tulajdoni hányadát 1999. január 1-jétől nem idegeníti el, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt – kérelemre – meghosszabbíthatja, ha a 83. és 85. §-ban meghatározott befektetéseknek a szavatoló tőkéhez viszonyított aránya csökkent.

231. § A hitelintézet 1997. december 31-ig a 77. §-ban foglaltaknak megfelelően belső szabályzatait elkészíti.

232. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás – e törvény hatálybalépéséig – az általa végzett pénzintézeti tevékenységet a Felügyelethez a törvényi előírásoknak megfelelően bejelentette, a nyilvántartásba vételt – a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása kivételével – felügyeleti engedélynek kell tekinteni.

(2) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás a 9. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzett tőke előírásnak 1998. december 31-ig köteles eleget tenni.

(3) Az a vállalkozás, amely a hatálybalépéskor nem az Állami Bankfelügyelet által kiadott engedéllyel rendelkezik valamely, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére, engedélyét a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(4) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás 1998. december 31-ig köteles eleget tenni az e törvényben a pénzügyi vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, és ezt a Felügyelet által előírt módon igazolni. A törvényi előírásoknak meg nem felelő vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet 1999. január 1-jétől kezdődően nem végezhet.

(5) A hatálybalépéskor pénzváltási engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó korábbi engedélye alapján a pénzváltási tevékenységet 1997. december 31-ig folytathatja.

(6) Ha a hatálybalépéskor a hitelintézet – a Felügyelet engedélyével – írásbeli szerződés alapján a 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultságát más pénzügyi intézmény vagy pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy útján gyakorolja, e jogosultságát 1997. december 31. után akkor gyakorolhatja, ha a megbízott (bizományos)

• a) pénzügyi intézmény eleget tett az e törvényben meghatározott követelményeknek,
• b) pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy eleget tett a 19. §-ban meghatározott követelménynek.

233. § (1) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett – külön jogszabályban meghatározott állami garanciával (helytállással) biztosított – betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően – az Alap által – biztosított.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betétekből a kifizetéseket minden esetben a legrégebben befizetett összegből kell teljesíteni.

234. § (1) A hatálybalépéskor részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényeit a 42. §-ban foglaltaknak megfelelően 1998. június 30-ig köteles névre szóló részvényekké átalakítani.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény igazgatósága a részvénykönyv adatait a 43. §-ban foglaltak szerint 1998. június 30-ig köteles kiegészíteni.

(3) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett hitelintézetek – a szövetkezeti hitelintézetek kivételével – a 44. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek 1998. január 1-ig kötelesek megfelelni.

(4) Az a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a hatálybalépéskor kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, 1998. december 31-ig köteles e tevékenység végzésére jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot létrehozni, vagy ilyen társasággá átalakulni.

(5) A hatálybalépést követően a 221. § (4) bekezdésben említett jogszabály alapján betét elfogadásra, hitelnyújtásra vonatkozó új szerződés nem köthető, a már megkötött szerződésekre befizetett összegek visszafizetését legkésőbb a hatálybalépést követő háromszázhatvanötödik napon meg kell kezdeni.

234/A. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény)

• a) 1. §-ával megállapított 200/A. §-t – a (3) bekezdés kivételével – a Módosító törvény hatálybalépését követően folyósított hitelre, kölcsönre és pénzügyi lízingre, valamint a Módosító törvény hatálybalépésekor már fennálló szerződésekre a Módosító törvény hatálybalépésétől számított tizenötödik napot követően teljesítendő törlesztőrészlet, valamint devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék vonatkozásában is alkalmazni kell;
• b) 2. §-ával megállapított 209. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 209. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében a pénzügyi intézmény üzletszabályzatát a Módosító törvény hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül köteles módosítani;
• c) 3. §-ával megállapított 210/A. § (1)–(4) bekezdését a Módosító törvény hatálybalépését megelőzően fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre is alkalmazni kell;
• d) 3. §-ával megállapított 210/A. § (5)–(6) bekezdését a Módosító törvény hatálybalépését követően felmondott, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre kell alkalmazni. A Módosító törvény hatálybalépését megelőzően felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre, vagy pénzügyi lízingszerződésekre a 210/A. § (5)–(6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az abban meghatározott kilencven napos időtartamot a Módosító törvény hatálybalépésétől kell számítani.

(2) A Módosító törvénnyel megállapított 200/A. §-nak és 210/A. §-nak való megfelelés érdekében szükséges, a törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítására és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseire kiterjedő, az ügyfél számára kedvező egyoldalú szerződésmódosítást a pénzügyi intézmény az üzletszabályzata vagy az általános szerződési feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerződés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket – legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen – postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

234/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény

• a) hatálybalépésekor pénzváltás közvetítésére többes kiemelt közvetítőként engedéllyel rendelkező közvetítő ezen tevékenységét többes kiemelt közvetítőként 2011. június 30-ig folytathatja;
• b) 44. §-ával megállapított 68. §-ban foglalt követelménynek a hatálybalépésekor már megválasztott, kinevezett ügyvezető, vezető állású személy legkésőbb 2014. január 1-től köteles megfelelni;
• c) 45. §-ával megállapított 69/B–69/E §-ban foglalt javadalmazási politikára vonatkozó belső szabályzatra, valamint javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó követelményeknek a hitelintézetek legkésőbb 2011. augusztus 31-től kötelesek megfelelni;
• d) 50. §-ával megállapított 79. § (1)–(3) bekezdését 2011. december 31-éig nem kell alkalmazni a 2010. december 31-én már fennálló, hitelintézettel, befektetési vállalkozással és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozással szembeni, szavatoló tőke számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező, legfeljebb egyéves lejáratú kitettségre;
• e) 55. § (2) bekezdésével megállapított 101. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően induló kártalanítási eljárásoknál kell alkalmazni;
• f) hatálybalépésekor már engedéllyel rendelkező önkéntes alapnak 2011. június 30-ig kell létesítő okiratát módosítania az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 58. §-ával megállapított 128/D. § (2) bekezdés d) és f) pontjában foglaltaknak megfelelően;
• g) 60. § (2) bekezdésével megállapított 130/I. § (5) bekezdésének megfelelően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás 2011. március 31-ig köteles törölni az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő referenciaadatot, amely adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év eltelt;
• h) 69. §-ával megállapított 146. §-ban foglalt határidő 2012. december 31-ig hat hónap;
• i) 76. §-ával megállapított 216. § (2a) bekezdésben foglaltaknak a szövetkezeti hitelintézetnek legkésőbb 2012. június 30-ától kell megfelelnie;
• j) 76. §-ával megállapított 216. § (4), (4a) és (6) bekezdésben foglalt követelményeknek a szövetkezeti hitelintézetnek a hatálybalépését követő első, de legkésőbb 2011. május 31-ig megtartandó közgyűlésen (küldöttgyűlésen) történt alapszabály módosítását követően kell alkalmaznia;
• k) 81. §-ával megállapított 219/D. §-ban foglalt követelményeknek 2011. június 30-tól kell megfelelni.

234/C. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan értékpapírt, részjegyet vagy alapvető kölcsöntőkét, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 5. számú melléklete szerint megfelel az alapvető tőkével szembeni követelményeknek, de 2011. január 1-től nem felel meg az 5. számú melléklet 3., 6., 7. vagy 11. pontjában foglalt követelménynek, 2040. december 31-éig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkével, vagy az alapvető kölcsöntőkével szembeni feltételeknek azzal, hogy ezen értékpapír, részjegy vagy alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál a következő korlátozásokat kell érvényesíteni:

• a) 2020. január 1-jétől 2029. december 31-ig legfeljebb az alapvető tőke 20%-a lehet;
• b) 2030. január 1-jétől legfeljebb az alapvető tőke 10%-a lehet.

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan kölcsönt, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 5. számú melléklete szerint járulékos kölcsöntőkének minősül, 2025. december 31-éig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a járulékos kölcsöntőkével szembeni feltételeknek.

234/D. § (1) Ha a hitelintézet

• a) a kockázattal súlyozott kitettség értékét a belső minősítésen alapuló módszer, vagy
• b) a működési kockázat tőkekövetelményét a fejlett mérési módszer szerint számítja ki, akkor gondoskodnia kell arról, hogy szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (2)–(3) bekezdésben meghatározott összeget.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszert, vagy a fejlett mérési módszert

• a) már 2009. december 31-én alkalmazta, akkor szavatoló tőkéjének 2011. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény 2007. június 30-án hatályos szabályok szerinti minimális tőkekövetelmény nyolcvan százalékát,
• b) 2010. január 1-jén vagy azt követően alkalmazza, akkor szavatoló tőkéjének 2011. december 31-ig el kell érnie, vagy meg kell haladnia azon minimális tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, amellyel a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszere, vagy a működési kockázat tőkekövetelménye alapmutató vagy sztenderdizált módszere alapján rendelkeznie kellene.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szavatoló tőke meghatározásához az e törvény 2007. június 30-án hatályos 5. számú melléklete szerint kell eljárni azzal, hogy az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 19.) PM rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.

234/E. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő, a hitelintézet által visszavásárolt és a mérlegben eszközök között kimutatott saját kibocsátású alapvető kölcsöntőke, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét 2011. december 31-ig nem kell levonni a szavatoló tőke kiszámításakor.

234/F. § (1) A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével, valamint az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. és 2. §-aival, valamint az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvény 22. §-ával megállapított 200/B. §-nak és az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított 210. § (5a) bekezdésének való megfelelés érdekében egyoldalúan is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú kölcsönszerződés, illetve deviza alapú pénzügyi lízingszerződés végtörlesztésre, valamint a költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek módosításával. Ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerződés részévé.

(2) A Módtv. 2. §-ával megállapított 200/B. § (6) bekezdését nem kell alkalmazni azon kölcsönre, amelynél a 200/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli igénybejelentés a Módtv. hatálybalépése előtt megtörtént.

234/G. § A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 3. §-ával megállapított 199. §-t a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

234/H. § (1) A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A 2012. április 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében – ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek – a fogyasztó 2012. augusztus 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés – számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő – módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel

• a) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel,
• b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más – a c) pontban meg nem határozott – devizahitel,
• c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.

(3) A már fennálló jelzáloghitel szerződés a (2) bekezdés szabályai szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzálog-hitelszerződés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény számára hiánytalanul benyújtja.

(4) A (2) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerződés módosításáért, újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos előtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.

(5) A szerződés (2) bekezdésben meghatározott módosításának, újrakötésének vagy a kiváltásának és az ehhez kapcsolódó egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak a közvetítésére, valamint egyéb közreműködői feladatok ellátására, továbbá egyéb együttműködés részeként történő részvételre közvetítő nem jogosult akkor sem, ha a váltás más szolgáltatások értékesítése részeként vagy ehhez kapcsolódóan történik.

(6) Ha a fogyasztó nem él a (2)–(5) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a szerződés módosítására a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

234/I. § (1) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 54. §-át a Diákhitel Központ kölcsönszerződései tekintetében a 2003. január 1-jét követően megkötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 100. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az árutőzsdei szolgáltató és a Pénztárak Garancia Alapja 2003. január 1-jét megelőzően elhelyezett betétjére.

(3) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. fejezetét nem kell alkalmazni a 2003. január 1-jét megelőzően jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélre és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkére.

(4) Ahol jogszabály tőkemegfelelési mutatót említ, azon e törvény szerinti fizetőképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni.

234/J. § (1) Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (2) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az (1) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény

• a) a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,
• b) a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).

(4) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 199. §-át a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. §-át – a (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvény hatálya alá tartozott szerződések esetén kell alkalmazni.

(6) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. § (8) bekezdését 2009. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.

(7) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. § (10) bekezdésében a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást 2009. december 26-át követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(8) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. § (14) bekezdését 2009. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.

234/K. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 19. §-ával megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő végelszámolási eljárásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a 105. § (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási határidőt az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.

234/L. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 9. §-ával megállapított 101. § (1) bekezdésében és 12. §-ával megállapított 107. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően indított kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 22. §-ával megállapított 210. § (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően kezdeményezett felmondásokra kell alkalmazni.

(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény 23. §-ával megállapított 211. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

234/M. § Az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított 51. § (2) bekezdés a) és p) pontot, valamint 53. § (1) bekezdést az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő adatátadások során is alkalmazni kell.

234/N. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 44. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2014. január 1-től kell megfelelnie.

234/O. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 116. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységet végző utalványkibocsátó

• a) a Módtv2.-vel megállapított 6/G. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének a 6/G. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adattartalom, valamint a bejelentés napján az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelésként fennálló forgatható utalvány állomány hazai hivatalos pénznemben kifejezett összesített névértékének közlésével a Módtv2. 116. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól számított 15 napon belül köteles eleget tenni,
• b) a Módtv2.-vel megállapított 6/F. § (2) bekezdésében, 87/R. §-ában és 220/A. §-ában foglalt követelményeknek a Módtv2. 116. § (2) bekezdésében meghatározott időponttól számított három hónapon belül köteles megfelelni, és a 87/R. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülésére vonatkozó igazolást eddig az időpontig az MNB-nek megküldeni.

234/P. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCVIII. törvény 10. §-ával megállapított 101. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően indított kártalanítási eljárásban kell alkalmazni.

234/Q. § 2013. december 31-ig már megképzett általános kockázati céltartalékot vagy annak egy részét – ha az veszteség fedezésére nem kerül felhasználásra – a hitelintézet 2013. december 31-i fordulónappal átvezetheti az eredménytartalékba.

235. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

• a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,
• b)
• c) az egységesített betéti kamatláb mutató számítására és közzétételére,
• d)
• e) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre,
• f) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tőkekövetelményére, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülő piaci kockázat tőkekövetelményére,
• g) a hitelezési és a felhígulási kockázathoz kapcsolódó kitettség, a kitettség érték, kockázattal súlyozott kitettség érték – ide nem értve a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok kockázati súlyát –, a nemteljesítési valószínűség, a nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyenértékesítési tényező, a várható veszteség meghatározására, a hitelezési és felhígulási kockázat tőkekövetelményére,
• h) az elismert külső hitelminősítő szervezettel szembeni követelményekre, és az elismert külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség hitelminősítésének elismerésére,
• i) a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére,
• j) a működési kockázat kezelésére és tőkekövetelményére,
• k) a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére,
• l) a partnerkockázat kezelésére és tőkekövetelményére
• m) a független közvetítők felelősségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire,
• n) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módjára, időbeli ütemezésére,
• o) a Hpt. 210/A. §-ában meghatározott szerződésekben előírt kamat a pénzügyi intézmény általi, az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára,
• p) az átruházott hitelkockázatot megtestesítő kitettségekre,
• q) a javadalmazási politikának az érintett hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására

vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

• a) a hitelintézetek befektetési szabályzatára,
• b) a kintlevőségek, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,
• c) a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,
• d) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra,
• e)
• f)–g)
• h) a közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,
• i)
• j)
• k)
• l) a deviza nyitott pozícióra,
• m) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre,
• n)
• o)
• p) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire, továbbá
• q)
• r)

vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(4)

Módosuló jogszabályok¶

236. §

237. § (1)–(2)

238. §

239–240. §

241. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, ahol jogszabály ,,pénzintézetet'' említ a továbbiakban ,,hitelintézetet'', ahol ,,pénzintézeti tevékenységet'' említ, a továbbiakban ,,pénzügyi szolgáltatási tevékenységet'' kell érteni.

(2) Ahol jogszabály ,,pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személy''-t említ, helyette ,,pénzügyi vállalkozást'' kell érteni.

(3) Ahol jogszabály szakosított hitelintézetet említ, ott a külön törvényben meghatározott szakosított hitelintézetet kell érteni.

(4) Ahol jogszabály a pénzintézeti törvényre utal, ezen a továbbiakban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt kell érteni.

(5) Ahol e törvény jogszabályra utal, azon az 1997. január 1. után még hatályban maradó bankfelügyeleti rendelkezéseket is érteni kell.

(6)

(7) Ahol e törvény alapítást, alapítót és alapító okiratot említ, azon a létesítést, a létesítőt és a létesítő okiratot is érteni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

242. § Ez a törvény a 6. számú mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.

243. §

1. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez¶

A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények

1. Afrikai Fejlesztési Bank

2. Amerika-közi Fejlesztési Bank

3. Amerika-közi Befektetési Társaság

4. Ázsiai Fejlesztési Bank

5. Európai Beruházási Alap

6. Európai Beruházási Bank

7. Európa Tanács Fejlesztési Bankja

8. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

9. Északi Beruházási Bank

10. Karibi Fejlesztési Bank

11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség

12. Nemzetközi Pénzügyi Társaság

13. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

14. Nemzetközi Valuta Alap

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez¶

Értelmező rendelkezések

I. Pénzügyi szolgáltatások

1.

2. Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.

3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének

a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás és

b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása,

c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

4. Hitelreferencia-szolgáltatás:

a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy

b) a külön törvényben meghatározott Központi Hitelinformációs Rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés.

5.1 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

a) a csekk,

b) az elektronikus pénz,

c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét,

5.2 Elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, melyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad. Nem minősül elektronikus pénznek az e törvény 2. számú melléklet I. fejezete 9.1. pontjának k) alpontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletekre használt érték.

5.3

5.4 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása.

5.5 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége.

Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása.

6. Letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

7.

8. Pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása.

9. Pénzforgalmi szolgáltatás:

a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása,

f) a készpénzátutalás,

g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.

9.1. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,

b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet,

c) a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása,

d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése,

e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatásra),

f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet,

h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet,

i) a Bszt. szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet,

j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,

k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak,

l) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között,

m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,

n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt,

o) a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek.

10. Hitel és pénzkölcsön nyújtása:

10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.

10.2. Pénzkölcsönnyújtás

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;

b) követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;

c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet;

d) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység;

e) zálogkölcsön nyújtása;

e) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás).

10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.

10.4. Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának

a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön,

b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,

c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,

d) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön,

e)

f)

11. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő

a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,

c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése:

12.1. Kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;

12.2. Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;

12.3. Pénzforgalmi közvetítői tevékenység:

a) pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is,

b) elektronikus pénz kibocsátójával kötött megbízási szerződés alapján, az elektronikus pénz kibocsátója nevében, javára és kockázatára, elektronikus pénz kibocsátására és visszaváltására irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység.

12.4. Alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra.

13.Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.

14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.

15. Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára – állandóan őrzött – helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.

16. Készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön.

17. Kollektív befektetés: meghatározott szabályok alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe vagy ingatlanokba történő befektetés céljából a befektetők általános megbízása alapján nyilvánosan vagy zártkörűen létrehozott és a befektetők érdekében működtetett vagyon.

18. Fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz.

19. Forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 5.1. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál.

20. Forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása.

II. Az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások

1. Ellenőrző befolyás: az Szmt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról, vagy

b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, vagy

c) a közös irányítás az igazgatóság, a felügyelő bizottság, az ügyvezetés részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére.

2. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.

3. Pénzügyi holding társaság: olyan – vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő – pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalata kizárólag vagy döntően hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás, és legalább egy hitelintézet, illetőleg befektetési vállalkozás leányvállalata van.

4. Részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan – ellenőrző befolyásnak nem minősülő – kapcsolat, amelynek alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e.

5. Szoros kapcsolat: két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat. Ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni. Szoros kapcsolat jön létre két vagy több személy között is, ha ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak.

6. Vegyes tevékenységű holding társaság: olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi holding társaságnak és vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő vállalkozás, amelynek legalább egy hitelintézet leányvállalata van.

7–11.

12. Vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom.

12a. Tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan vegyes pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.

13. Konszolidáló felügyeleti hatóság: EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat ellenőrző befolyása alá tartozó hitelintézet, valamint az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat összevont alapú felügyeletének gyakorlásáért felelős hatóság.

14–15.

16. EU-szintű hitelintézeti anyavállalat: olyan tagállami hitelintézeti anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.

17. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.

17a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.

III. Egyéb meghatározások

1. Befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke.

2. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján vagy összehangoltan eljáró személyek együttműködésének eredményeképpen jelentős befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.

3. Jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, minősített befolyással rendelkező tulajdonosainak a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte.

4. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

5.1. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

5.2. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése.

6. Jegyzett tőke: az Szmt. 35. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.

7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.

8. Korrigált mérlegfőösszeg: külön jogszabályban meghatározott, kockázati tényezők figyelembevételével súlyozott szorzószámok alapján kiszámított eszközök és mérlegen kívüli tételek összege.

9. Közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termék-előállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás.

10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:

a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;

c) a hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;

d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;

e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;

f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés, valamint

g) a pénzügyi lízing nyújtása,

h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét.

10.2.

11. Közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó.

12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetőleg szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása.

13.

14. Likvid eszköz: pénz, illetőleg az azonnal pénzzé tehető eszközök összessége.

15. Mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg.

16. Nettó érték: kizárólag a 79. § (2) és (7) bekezdés, a 83. § (1)–(3) bekezdés, valamint a 85. § (1) bekezdés alkalmazásában az adott eszközből, illetve kötelezettségvállalásból kifolyólag fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékének (az eszközök bekerülési értékének, illetve a kötelezettségvállalás szerződés szerinti értékének) az elszámolt értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, illetőleg a megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.

17. Szavatoló tőke: a hitelintézetnek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók.

18. Személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

19. Versengő szolgáltatások:

a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,

b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy

c) betét és fizetési számla (bankszámla).

Nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön.

20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert

a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást, vagy az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások szerinti ellenőrző befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,

b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi – különösen finanszírozási vagy visszafizetési – problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is finanszírozási vagy visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a

1. kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,

2. jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség,

3. közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetőleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni,

4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élő hozzátartozók esetén.

21. Ügyvezető: a pénzügyi intézmény igazgatósága által megválasztott, a pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, a hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese.

22. Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.

23. Vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell.

24. Veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan – nem üzletszerű – tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése.

25. Vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető;

b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;

c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;

d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese;

e) az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, az ellenőrző testület elnöke, valamint az ügyvezető;

f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese;

g) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese;

h) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.

26. Eszköz fenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek.

27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.

28. Dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

29. Felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet.

30. Kereskedési könyv: a Bszt.-ben meghatározott nyilvántartás.

31. Külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.

32. Külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.

33. Külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás.

34. Arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá – aranytartalmára tekintet nélkül – a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és – numizmatikai céllal – a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet.

35. Közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap.

36. Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

37.1. Visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés: minden olyan szerződéses kitétel, amely a pénzügyi intézményt az alapvető kölcsöntőke visszaváltására vagy visszavásárlásra ösztönzi, így különösen

a) amely a kapcsolódó kamat- vagy járadékfizetést a futamidő során emeli (step-up), ide nem értve a referenciakamat változásából származó kamatnövekedést,

b) valamint ha a szerződés lehetőséget biztosít a kölcsöntőke kibocsátója számára arra, hogy a kölcsöntőkét részvénnyé vagy részjeggyé váltsa át egy előre meghatározott konverziós rátán.

37.2. Mérsékelt visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés: kamat vagy járadék emelkedése mérsékeltnek tekinthető, ha az nem haladja meg

a) a 100 bázispontot, csökkentve az eredeti megállapodás szerinti kamatláb és a megnövelt kamatláb közötti különbséggel, vagy

b) az eredeti kockázati felár 50%-át, csökkentve az eredeti megállapodás szerinti kamatláb és a megnövelt kamatláb közötti különbséggel.

Az eszköz futamideje alatt legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor a kamat vagy járulék ilyen emelésére.

Mérsékelt visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezésnek csak az a kölcsöntőke részvénnyé való átváltás minősíthető, amely esetében az átváltás időpontjában meghatározott konverziós ráta nem több, mint a kibocsátás időpontjában meghatározott konverziós ráta 150%-a.

38. Anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol.

39. Leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni.

40. Közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat.

41. Kiszervezés:

a) hitelintézet esetén ha a hitelintézet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt;

b) pénzforgalmi intézmény esetén olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységet végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény maga végezne;

c) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén olyan megállapodás egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan elektronikuspénz-kibocsátási vagy visszaváltási szolgáltatás nyújtásának vagy pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységet végez, amelyet egyébként az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne.

42. ,,A'' zónába tartozó ország: minden ország, amely teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak, vagy amely speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és amely a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel.

43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe.

44. Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b), d) e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.

45. Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és g)–l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.

46. Harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás.

47. Az Európai Közösségek, az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell.

48. Induló tőke: a jegyzett tőke – ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvényeket –, a tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke.

49. ÁÉKBV: a Bszt.-ben meghatározott fogalom,

50. ellenőrzött vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.

51.

52. Fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató.

53. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása,

54. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

55. Eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátás (ABCP program): olyan értékpapírosítási program, amelynek keretében kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékének legalább 75%-a kereskedelmi értékpapír.

56. Értékpapírosítás: olyan ügylet, amelynek keretében

a) egy kitettség vagy a kitettségek halmazának (pooljának) hitelezési kockázata több ügyletrész-sorozatba kerül besorolásra,

b) az ügylettel kapcsolatos kifizetések az értékpapírosított kitettség, illetve a kitettségek halmazának (pooljának) teljesítése függvényében alakulnak, és

c) az ügyletrészsorozatok egymáshoz viszonyított alárendeltsége határozza meg az ügylet futamideje alatt a veszteségek eloszlását.

57. Értékpapírosítási pozíció: az értékpapírosítási ügyletben vállalt hitelezési kockázati kitettség;

58. Értékpapírosítást kezdeményező: olyan vállalkozás, amely

a) saját maga vagy kapcsolt vállalkozásán keresztül – közvetlenül vagy közvetve – részese volt az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettséget létrehozó azon eredeti megállapodásnak, amelyben rögzítették az adós (potenciális adós) fizetési kötelezettségét (potenciális fizetési kötelezettségét), vagy

b) megvásárolja egy harmadik fél kitettségeit, majd értékpapírosítja azokat.

59. Különleges célú gazdasági egység (KCGE): hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak nem minősülő, egy vagy több értékpapírosítási ügylet végrehajtására létrehozott olyan jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy, amelynek tevékenysége kizárólag az értékpapírosítási ügylet végrehajtására korlátozódik, és amelynek forrásai között az értékpapírosítást kezdeményező kötelezettségei elkülönülnek e jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy kötelezettségeitől, és az értékpapírosítási ügylethez kapcsolódó tulajdonosi vagy rendelkezési jogok gyakorlója jogait korlátlanul megterhelheti vagy elcserélheti.

60. Likviditási többlettartalék: előre meghatározott stresszhelyzetben egy adott időhorizonton mért nettó finanszírozási résnek a normál likviditási helyzethez mért növekményét ellensúlyozó képesség, amely meghatározott tulajdonságokkal rendelkező likvid eszközökből áll.

61. Stressz: olyan jelentősen kedvezőtlen helyzet, amely a gazdasági és piaci folyamatok normál körülményei között reálisan nem várható, de valószínűséggel ki sem zárható.

62. Szponzor: értékpapírosítást kezdeményezőnek nem minősülő hitelintézet, amely ABCP programot vagy más értékpapírosítási konstrukciót hoz létre és működtet, amely harmadik fél kitettségeit vásárolja meg.

63. Ügyletrészsorozat: az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló egy vagy több kitettség hitelezési kockázatának szerződésben rögzített, elkülönülő része, ahol e rész egy pozíciójához nagyobb vagy kisebb hitelezési kockázat kapcsolódik, mint az ügylet más részének ugyanilyen méretű pozíciójához tartozó hitelezési kockázata, figyelmen kívül hagyva a harmadik fél által az adott értékpapírosítási pozícióval rendelkezőnek nyújtott hitelkockázati fedezeteket.

64. Javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás.

65. Teljesítményjavadalmazás: a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározott, a hitelintézet, az érintett szervezeti egység, és az érintett személy teljesítményére, valamint a hitelintézet pénzügyi helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek megvalósulása esetén fizetendő juttatás.

66. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.

67. Átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az adott naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó, az azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi kötelezettség tekintendő.

68. Utalványkibocsátó ügyfele: az utalványbirtokos és az utalványelfogadó azzal, hogy az utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet.

69. Utalványbirtokos: az a személy, aki vagy amely az utalványkibocsátótól történő megvásárlás útján vagy bármely más módon a rendelkezése alá került forgatható utalványt az utalványelfogadónál áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési eszközként felhasználhatja.

70. Utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki vagy amely a forgatható utalványt áru vagy szolgáltatás nyújtás ellenértékének kiegyenlítésére fizetési eszközként az utalványbirtokostól elfogadja.

71. Utalványforgalmazó: az utalványkibocsátóval a forgatható utalványok értékesítésére és visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy.

III/A. A XI. Fejezetre vonatkozó fogalommeghatározások

1. Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás, amelynél a hitelintézet kitettségéhez kapcsolódó hitelezési kockázat mérséklése egy harmadik fél kötelezettségvállalásából származik, amely szerint az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

2. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás, amelynél a hitelintézet kitettségéhez kapcsolódó hitelezési kockázat mérséklése a hitelintézet azon jogából ered, amely szerint – az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor – meghatározott vagyontárgyakat értékesíthet, megszerezhet vagy megtarthat, követelését azokból kielégítheti, vagy csökkentheti a kitettség értékét a kitettség értékének és a hitelintézettel szembeni kitettség közötti különbség szintjére, illetve a kitettséget ezzel a különbözettel helyettesítheti.

3. Exporthitel-ügynökség: az exportfinanszírozási tevékenység mellett központi kormányzatra vonatkozó hitelminősítési tevékenységet is folytató szervezet.

4. Felhígulási kockázat: a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történő csökkentésének lehetősége.

5. Harmadik ország központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata: amelyet a harmadik ország jogrendje annak tekint.

6. Hitelegyenértékesítési tényező: a kötelezettség jelenleg le nem hívott értékéből a nemteljesítés időpontjáig lehívásra kerülő és a nemteljesítés időpontjában fennálló rész értékének és a kötelezettség teljes jelenleg le nem hívott értékének aránya, ahol a kötelezettség mértékét az ügyfél tudomására hozott, szerződés szerinti keret határozza meg, kivéve, ha az ügyfélre vonatkozó, de általa nem ismert, a hitelintézet belső szabályzata szerint megállapított keret magasabb.

7. Hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére.

8. Hitelminősítés: külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség saját módszertana által előállított és nyilvánosságra hozott véleménye a hitelminősítés alanyáról, azaz a minősítettről. A hitelminősítés irányulhat adósra (ügyfélre) vagy adósságra (kitettségre). A hitelminősítés eredménye egy szöveges indoklással kibővített értékelés, amely tartalmaz egy betűvel, számmal, jellel, illetőleg ezek kombinációjával megalkotott hitelminősítési kategóriát.

9. Hitelminősítési besorolás: egy egységesített megközelítést támogató, pozitív egész számjegyű jelölés, amely az MNB hozzárendelése által az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájához alkalmazandó kockázati súly alkalmazását segíti elő.

10. Hitelminősítési kategória: külső hitelminősítő szervezet által a minősített adóshoz (ügyfélhez) vagy adóssághoz (kitettséghez) rendelt betűből, számból, jelből, illetőleg ezek kombinációjából álló jelölés.

11. Intézményvédelmi rendszer: olyan rendszer, amelynek célja, hogy a hozzá csatlakozott tag likviditását, illetőleg fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén ezen tag számára a jogszabályi követelményeknek való megfelelés érdekében támogatást nyújthasson.

12. Kitettség: eszköz vagy olyan mérlegen kívüli tétel, amelyből eszköz keletkezik vagy eszköz keletkezhet.

13. Központi kormány: a Magyar Állam, valamint minden olyan szervezet, amelyet az Európai Unió bármely tagállamának jogrendje annak tekint.

14. Közszektorbeli intézmény: az Áht. szerinti költségvetési szerv; központi kormány vagy Áht. szerinti költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy nonprofit társaság, ha tartozásaiért a központi kormány jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy garanciát vállal; a köztestület és minden olyan szervezet, amelyet az Európai Unió bármely tagállamának jogrendje közszektorbeli intézménynek tekint.

15. Külső hitelminősítő szervezet: olyan a hitelminősítés alanyától és címzettjétől szervezetileg, tevékenységileg, irányításilag, működésileg és véleményalkotásilag független vállalkozás, amelyik hitelminősítési tevékenységet folytat.

16. Nemteljesítési valószínűség (PD): annak a valószínűsége, hogy az ügyfél fizetési kötelezettsége esetében egy éven belül megvalósul a külön jogszabály szerinti nemteljesítés.

17. Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): az ügyfél nemteljesítéséből származó veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettséghez viszonyított aránya.

18. Tagállami hitelintézeti anyavállalat: olyan hitelintézet, amely hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne.

19. Tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.

20. Üzleti egység: leányvállalat vagy a hitelintézet által meghatározott szempontok szerint egyértelműen körülhatárolható, homogén és más kitettségtől eltérő módon kezelt kitettségek csoportja.

21. Várható veszteségráta (hitelezési kockázat vonatkozásában): az ügyfél egy éven belül bekövetkező nemteljesítéséből vagy a vásárolt követelés értékének egy év alatt bekövetkező felhígulási kockázatából származó várható veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettség vagy vásárolt követelés értékére vetített aránya.

22. Vásárolt követelés: minden olyan le nem járt vagy legfeljebb kilencven napja lejárt követelés, amely üzletszerű termék-, illetőleg szolgáltatásvásárlás, vagy eszközzel fedezett ügylet engedményezésével keletkezett.

23. Veszteség (hitelezési kockázat vonatkozásában): olyan gazdasági veszteség, amely tartalmazza a behajtás közvetlen és közvetett költségeit is, és a behajtási összegek és költségek tekintetében figyelembe veszi a pénz időértékét.

24. Koncentrációs kockázat: olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered.

25. Mikro-, kis- és középvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

26. Kereskedési szándékkal tartott pozíció: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.

IV. Kizárólag a IV. Részre vonatkozó fogalommeghatározások

1. Betét: e melléklet I/2. pontja szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ide nem értve

a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,

b) jelzálog-hitelintézet által – külön jogszabály szerint – kibocsátott jelzáloglevelet,

c) az alárendelt kölcsöntőkét, alapvető kölcsöntőkét, járulékos kölcsöntőkét,

d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét,

e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást.

2. Betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy – kizárólag a nem névre szóló betétek esetében – aki a betétokiratot felmutatja.

3. Rendelkezésre jogosult személy: aki a betét tulajdonosa, vagy, ha nem tulajdonosa a betétnek, aki a tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.

4. Kedvezményezett: a betét tulajdonosa vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy.

5. Közös betét: a közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynek több tulajdonosa van (több személy nevére szól).

6. Kártalanításra jogosult személy: a betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül kártalanításra jogosult személynek – a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül – az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.

7. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.

8. Névre szóló betét: Az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.

9. Közösségi betét: a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei.

V. A XX/A. Fejezetre vonatkozó fogalommeghatározások

3. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez¶

I. Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

3–5.

II. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok

4. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez¶

A közvetett tulajdon kiszámítása

E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.

4.

5.

6.

5. számú melléklet1996. évi CXII. törvényhez¶

A szavatoló tőke számítása

1. A hitelintézet szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.

2. Az alapvető tőke a 3–5. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 6–10. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.

3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) befizetett jegyzett tőke, ideértve a következő részvényfajtákat és részjegyeket, ha megfelel a 6. pontban meghatározott feltételeknek:

aa) törzsrészvény,

ab) elsőbbségi részvény,

ac) dolgozói részvény,

ad) külön törvényben vagy jogszabályban meghatározott egyéb elsőbbségi jogot biztosító részvény,

ae) szövetkezeti részjegy,

af) befektetői részjegy,

b) tőketartalék,

c) lekötött tartalék,

d) általános tartalék,

e) általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig,

f) eredménytartalék, ha pozitív,

g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív, és nem tartalmaz semmilyen előrelátható kifizetést, vagy osztalékot,

h) vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, ideértve a kamatozó részvényeket, a visszaváltható részvényeket és mindazon jegyzett tőkébe tartozó részvényeket és részjegyeket, amelyek nem tartoznak az a) pont alá és megfelelnek a 7. pontban meghatározott feltételeknek,

i) alapvető kölcsöntőke.

4. A – külön jogszabályban meghatározott – értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnél a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.

5. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke,

b) immateriális javak,

c) eredménytartalék, ha negatív,

d) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatolótőke-számítás esetén az évközi negatív eredmény,

e) kockázati céltartalék – ide nem értve az általános kockázati céltartalékot – és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy az MNB vizsgálata során feltárt céltartalékhiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is), amennyiben a hiány a szavatoló tőkéből más jogcímen nem kerül levonásra,

f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének a 14. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része,

g) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete).

6. A 3. pont a) alpontja szerinti befizetett jegyzett tőkében olyan részvény és részjegy vehető figyelembe, amely

a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban az utolsó helyen áll,

b) a névértékhez képest előre rögzített mértékű osztalék-, részesedés-, vagy kamatfizetésre nem jogosít,

c) az elmúlt év vagy évek elmaradt osztalék, részesedés vagy kamat kifizetésére a későbbi időszakban jogosító, kumulatív tulajdonsággal nem rendelkezik.

7. A 3. pont h) alpontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének minősül minden olyan részvény és részjegy, amely nem felel meg 6. pontban foglalt feltételeknek, de teljesíti a következőket:

a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban a járulékos tőkében szereplő eszközök után következik,

b) visszaváltásuk, illetve visszavásárlásuk a hitelintézet mérlegelési joga,

c) kibocsátástól számított 5 évnél korábban nem válthatók, illetve vásárolhatók vissza,

d) a jegyzési dokumentáció feltételei olyanok, hogy a visszaváltásra, visszavásárlásra vonatkozó ösztönzés mérsékelt, és hatása 10 évnél nem korábban jelentkezik,

e) visszaváltásukhoz, illetve visszavásárlásukhoz felügyeleti engedély kell,

f) a hitelintézet a jegyzési dokumentáció alapján bármikor jogosult arra, hogy meghatározatlan ideig ne fizessen osztalékot, részesedést vagy kamatot, anélkül, hogy az elmaradt osztalék, részesedés vagy kamat fizetésére a későbbiekben bármilyen kötelezettsége lenne,

g) a jegyzési dokumentációban szereplő osztalék, részesedés, kamat és egyéb kifizetési feltételek olyanok, hogy azok nem akadályozzák a hitelintézet szükség esetén történő feltőkésítését,

h) az MNB a részvény és részjegy visszaváltásához szükséges előzetes hozzájáruláshoz előírhatja a hitelintézet számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető tőkeelem biztosításával a szavatoló tőke felemelését,

i) az MNB törölheti a részvény és részjegy visszaváltását, osztalék, részesedés vagy kamat kifizetését, ha a hitelintézet nem teljesíti a 76. § (1)–(2) bekezdés szerinti tőkekövetelményt,

j) az MNB engedélyezheti a visszaváltást, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen részvények adóügyi vagy szabályozói minősítése,

k) a hitelintézet köteles törölni az osztalék-, részesedés-, vagy kamatfizetést, ha nem teljesíti a 76. § (1)–(2) bekezdés szerinti tőkekövetelményt,

l) az MNB előírhatja az osztalék-, részesedés-, vagy kamatfizetés törlését a hitelintézet pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a hitelintézet jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a hitelintézet pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást az MNB további feltételekhez kötheti,

m) az MNB az i) és l) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja a részvénynek és részjegynek a 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel vagy részjeggyel való helyettesítést.

8. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok MNB-nek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.

9. Ha a hitelintézet a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe vennie.

10. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.

11. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet folyamatos működése mellett is a hitelintézet adósságának rendezésébe, és a kölcsönt nyújtó követelése felszámolási eljárás esetén a törlesztések sorrendjében a járulékos kölcsöntőke után áll,

c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – határozatlan vagy eredetileg legalább 30 éves futamidejű, kizárólag az MNB engedélyével, legalább 5 év futamidő elteltét követően mondható fel, törleszthető, váltható vagy vásárolható vissza,

d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok tartalmazhatnak egy vagy több visszaváltási opciót, melynek lehívása kizárólag a hitelintézet döntésétől függ,

e) tőketörlesztés – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is – a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt az MNB engedélyezi,

f) az MNB a kölcsön felmondásához, az értékpapír visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges előzetes hozzájárulás esetén előírhatja a hitelintézet számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető kölcsöntőke vagy jegyzett tőke biztosításával a szavatoló tőke felemelését,

g) az MNB törölheti a kölcsön felmondását, értékpapír visszaváltását, visszavásárlását, kamat kifizetését, ha a hitelintézet nem teljesíti a 76. § (1)–(2) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,

h) az MNB engedélyezheti a lejárattal rendelkező vagy a lejárat nélküli kölcsönök lejárat előtti visszaváltását, visszavásárlását, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen kölcsönök adóügyi vagy szabályozói minősítése,

i) amennyiben egy határozatlan futamidejű kölcsön, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok mérsékelt ösztönzést tartalmaznak a visszaváltásra vagy visszavásárlásra, akkor ilyen tőketörlesztés a futamidő első 10 évében nem lehetséges,

j) határozott futamidejű kölcsön-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmazhatnak, ami a futamidő lejárata előtti visszafizetésre ösztönöz,

k) a hitelintézet a kamatfizetést törölheti,

l) a hitelintézet köteles törölni a kamatfizetést, ha nem teljesíti a 76. § (1)–(2) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,

m) az MNB előírhatja a kamatfizetés törlését a hitelintézet pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a hitelintézet jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a hitelintézet pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást az MNB további feltételekhez kötheti,

n) ha egy adott évben a k)–m) alpontokban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt,

o) ha a hitelintézet a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kölcsönnyújtó – ezen a jogcímen – nem jogosult a hitelintézet felszámolását kezdeményezni,

p) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.

q) az MNB a g) és m) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja az alapvető kölcsöntőke 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel való helyettesítését.

12. a) Amennyiben a hitelintézet több alapvető, illetve járulékos kölcsöntőkét bocsátott ki, a kölcsöntőke tulajdonosai számára megfelelő tájékoztatást kell adnia a kölcsöntőke adósságrendezésbe való bevonásának lehetőségéről, az adott kölcsöntőke elem kielégítési sorrendben elfoglalt helyéről, valamint a különböző kibocsátású kölcsöntőkék egymáshoz viszonyított helyéről az adósságbevonási, illetve -kielégítési sorrendben.

b) Ha az alapvető és járulékos kölcsöntőke különleges célú gazdasági egységen keresztül kerül kibocsátásra, akkor a 11. pontban foglaltak teljesülése esetén átválthatónak kell lennie a hitelintézet által közvetlenül kibocsátott kölcsöntőkére azzal, hogy a kölcsöntőkenyújtók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mintha a kölcsöntőkét a hitelintézet közvetlenül bocsátotta volna ki. A különleges célú gazdasági egység egyéb tevékenységet üzletszerűen nem végezhet.

13. A szavatoló tőke számítása során az alapvető kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját kibocsátású, alapvető kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.

14. A vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőkébe történő együttes beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) az alapvető tőke legfeljebb 50%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke, amely kötelezően olyan részvényre vagy részjegyre váltandó a kibocsátáskor meghatározott átváltási mechanizmus szerint a hitelintézet pénzügyi és tőkehelyzetét veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén, vagy ha ezt az MNB előírja, amely a 3. pont a) alpontja alapján figyelembe vehető, és megfelel a 6. pontban foglalt feltételeknek,

b) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 35%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke, amely határozatlan futamidejű, és amelyhez nem kapcsolódik visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés, de az a) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át,

c) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 15%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, és alapvető kölcsöntőke, amely lejárattal rendelkezik, vagy amelyhez visszaváltásra vagy visszavásárlásra mérsékelt ösztönző rendelkezés kapcsolódik, de az a) és b) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.

15. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:

a) a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények, továbbá minden egyéb részvény és részjegy, amely nem felel meg a 6. vagy 7. pontban foglalt feltételeknek,

b) értékelési tartalék,

c) alárendelt kölcsöntőke,

d) járulékos kölcsöntőke,

e) a 14. pontban meghatározott mértéket meghaladó vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke,

f) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék – ide nem értve az általános kockázati céltartalék – összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.

16. Ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 15. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.

17. A járulékos tőke negatív összetevője:

az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.

18. A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:

a) kielégíti a 11. pont a)–m) és o)–q) alpontban meghatározott feltételeket, és

b) ha egy adott évben a 11. pont k) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 11. pont k) alpontjában meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.

19. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek, valamint az alapvető és járulékos kölcsöntőkenyújtók előtti legutolsó helyen áll,

c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – eredeti futamideje 5 évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb 5 év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb 5 év múlva fizethető vissza, kivéve, ha az MNB engedélyezi a korábbi visszafizetést,

d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmaznak, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,

e) tőketörlesztés – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is – az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt az MNB engedélyezi,

f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.

20. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – fokozatosan, évente 20%-kal egyenlő arányban – csökkenteni kell.

21. A részvénnyé – jövőbeli objektív feltétel alapján – átváltozó kötvény a járulékos tőkébe beszámít és szavatoló tőkeelemnek minősül. A részvénnyé átváltoztatható kötvény csak akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.

22. A szavatoló tőke számítása során a járulékos és alárendelt kölcsöntőkéből le kell vonni a hitelintézet által visszavásárolt, saját kibocsátású, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.

23. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.

24. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,

b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alapvető, járulékos és alárendelt kölcsöntőke, valamint a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező részvények és részjegyek összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.

25. A 24. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50–50%-os arányban kell levonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét – ha a felsoroltaknál a hitelintézet minősített befolyással rendelkezik –, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1–24. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részét,

c) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének – a külön jogszabály szerinti – az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható vesztesége összegét,

d) azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati súlyt rendel, ha a hitelintézet ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem veszi figyelembe,

e) a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.

26. Ha a 24. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladja a 25. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az alapvető tőke értékéből kell levonni.

27. A 13., 22. és a 25. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó – a 15. pont f) alpontjában és a 25. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított – szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79–85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.

28. A 13., 22. és a 25. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 79. és 83. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások során érvényesíteni kell a 24. pontban meghatározott korlátozásokat.

29. A szavatoló tőke a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. pontja és (2) bekezdése alkalmazásában a 28. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.

30. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 28. pontban foglalt levonások és a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. alpontjában, a 76. § (2) bekezdésében és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 24. pontban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.

31. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:

a) megfelel a 19. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,

b) eredeti futamideje legalább két év,

c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.

32. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének 200%-át.

6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez¶

Az Európai Unió jogának való megfelelés

I. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).

2. A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekről.

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).

5. A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról.

6.

7. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében.

8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-én kelt 2001/24/EK irányelve a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról.

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-án kelt 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/22/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, a 2. cikk (1) bekezdés a) pontja [a 153. § (1) bekezdés f) pontja – az MNB eljárásában].

11. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.

12. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/14/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról.

13. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-án kelt 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 92/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

14. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról.

15. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.

16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

17. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

18. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-án kelt 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.

II. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB eljárásában:

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-én kelt 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont [a 153. § (1) bekezdés].