1996. évi CXII. törvény — mi változott? 2012. június 20.

- b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása vagy a tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve

101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét, valamint azon betétkövetelés, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatár megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után, valamint azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 105. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

(2a) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a hitelintézet engedélyét a Felügyelet a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján vonta vissza.

(4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.

105. § (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján hozott határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban – (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az Alap kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.

107. § (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés – a kifizetett összeg erejéig – a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a 105. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.

(3) Hitelintézet a 30. § (1) bekezdés b) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.

204. § (1) A hitelintézet köteles az Alappal, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá – a betétek befagyása vagy a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 30. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén – a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni. A hitelintézetnek tájékoztatni kell a betétest arról is, hogy a 100. §-ban és a 126. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.

234/K. § Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 19. §-ával megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő végelszámolási eljárásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a 105. § (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási határidőt az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.