1996. évi CXII. törvény — mi változott? 2011. április 30.

- d) az (5) bekezdés, 13. § (1)–(2) bekezdés, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)–(9) bekezdés, 87/K–L. §, 87/P. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;

(4) A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157–160. §, 168/B. § és 218. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli személyek és szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt vagy elektronikus pénz kibocsátóját említenek, azon a kincstárt is érteni kell.

- e) elektronikus pénz kibocsátása;

- f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;

- g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

- h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

- i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése;

(5) Az (1) bekezdés d)–f) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység engedélyezési eljárásában – a működési terv vonatkozásában és a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben – az MNB szakhatóságként vesz részt.

(13) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére

- a) a hitelintézet, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az elektronikus pénz kibocsátására vonatkozó engedély birtokában,

- b) a nem a monetáris politikai eszközeinek alkalmazása során eljáró MNB és a kincstár törvény erejénél fogva jogosult (a továbbiakban együttesen: elektronikus pénz kibocsátója).

- h)

5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.

(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)–j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.

(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)–j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

- a) az a pénzügyi intézmény, amely – a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban, valamint az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, illetve fizetési rendszer működtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végzi, illetve

(3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)–c), g)–i), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

- a) g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és

- b) i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet

### Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

6/C. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység [3. § (1) bekezdés e) pontja] végzésére.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kizárólag a 6/D. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységre.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény valamennyi pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kaphat engedélyt. Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, úgy ezen tevékenysége vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában a pénzforgalmi intézményre és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett elektronikus pénz kibocsátásához vagy a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, valamint engedélyt kaphat a fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére.

(5) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal, hogy az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

6/D. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa végzett – a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti – pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

- a) a nyújtása kizárólag az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,

- b) nem nyújtható az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,

- c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és

- d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hitelnyújtására a 199. §, a 201–211. § és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

6/E. § (1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

(2) Közvetítővel – ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót – pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(4) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(5) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt, pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként működhet.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a főirodáját is a Magyar Köztársaság területén létesíti.

(12) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez legalább százmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

10. § (1) Pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény alapításához az induló tőkét pénzben kell befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.

13/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátásának és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti, amennyiben a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése

- b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítését,

- d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményként történő működési engedély megadását kötötték.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló, a Felügyelet, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását.

(5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának és az elektronikus pénz kibocsátásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus pénz kibocsátása, vagy pénzforgalmi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzforgalmi szolgáltatásai, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének megbízhatóságát, folyamatosságát.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(10) Az (1)–(9) bekezdésben foglaltaknak a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek is meg kell felelnie.

13/D. § (1) A hitelintézetnek, a pénzforgalmi intézménynek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles

15/B. § A Felügyelet engedélye szükséges elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

- a) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,

- b) elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,

- c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,

- d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,

- e) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez,

- f) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez.

(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

### Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése

18/A. § (1) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

- a) a kérelmező működési tervét, amely pénzforgalmi intézmény esetében tartalmazza a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatást is, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében pedig a végezni kívánt elektronikuspénz-kibocsátást és pénzforgalmi szolgáltatást is,

- d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban, illetve a 87/P. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is,

- m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

- n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,

- p) a 6/B. §-ban, illetve a 6/D. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,

- r) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés d), e), h)–j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezőnek mellékelnie kell azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását igénybe vevők, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében az elektronikuspénz-birtokosok érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.

(3) Ha a kérelmezőnek minősített befolyással rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási, valamint elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

- c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

- d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működését,

(4) A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátásra jogosító engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi, illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézmény irányítása a Magyar Köztársaság területén létesített főirodában történik.

18/B. § (1) Ha pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, köteles azt a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenteni.

(2) Pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi közvetítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 190. § szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

- d) a pénzforgalmi közvetítő – amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírások szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására nem jogosult – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,

- e) a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

- f) természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

(4) Az (1)–(3) bekezdésen kívül a 32/F. §-ban foglaltak is megfelelően alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió másik tagállamában kíván pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez vagy elektronikuspénz-kibocsátásához megbízási szerződés keretében pénzforgalmi közvetítőt igénybe venni.

(6) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett pénzforgalmi közvetítő tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

(7) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles a Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés módosítását.

(9) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikus pénzt pénzforgalmi közvetítő útján.

27/B. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

- b) általa működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,

- c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását,

- d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, illetve az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

30/A. § (1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonja, ha

- b) a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem felel meg az elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

- e) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyét visszaadja,

- f) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény jogosulatlan tevékenységet folytat.

(2) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha

- a) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

- b) a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hat hónapon keresztül nem folytat tevékenységet.

### Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélyéhez kapcsolódó különös rendelkezések

32. § A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, úgy a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja.

(2) A Felügyelet a – 6/A. § (2)–(4) és 6/C. § (2) és (4) bekezdésén kívüli – egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előírhatja, hogy az egyéb üzleti tevékenységét a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységétől, illetve elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységétől elkülönítetten, külön szervezet keretében végezze, amennyiben ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja

- a) a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

32/C. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni.

- a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,

- b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,

- c) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás vagy az elektronikuspénz-kibocsátás üzletágat irányító személy megnevezését.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről, a fióktelep vezető állású személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a fióktelep által végezni kívánt szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel.

32/F. § (1) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió másik érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevéről, címéről.

32/H. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni, határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának, a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának és az elektronikus pénz kibocsátásának szabályairól.

(2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző közvetítőjével vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor a Felügyelet köteles erről a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.

41/A. § (1) Köteles a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni, aki elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

- a) minősített befolyást kíván szerezni, vagy

- b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező személy köteles előzetesen bejelenteni a Felügyeletnek, ha

- a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

- b) minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen.

(3) Be kell jelenteni a Felügyeletnek, ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egy jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a leányvállalatává vált, vagy megszűnt annak lenni.

(4) A minősített befolyást szerezni kívánó személy bejelentésének tartalmaznia kell:

- a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező megnevezését,

- b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyással rendelkező vállalkozásból a bejelentő birtokában lévő részesedés megjelölését,

- c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

- d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

- e) a bejelentőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot, valamint

- f) egyéb olyan információkat, melyek szükségesek annak megállapításához, hogy a prudens működés biztosítva van.

(5) Amennyiben a minősített befolyást szerző tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, úgy a Felügyelet a bejelentést követő harminc napon belül megtilthatja az ilyen befolyás megszerzését, és felfüggesztheti a tulajdonosok szavazati jogának gyakorlását, addig, amíg a tulajdonos meg nem szünteti az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányításának veszélyeztetéséül szolgáló indokot.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések valamelyikét alkalmazza a Felügyelet a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is.

(7) Amennyiben a minősített befolyásszerzés a Felügyelet tiltása ellenére következik be, úgy a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

44. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.

(4) Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki

(5) Hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy – a felügyelő bizottsági tag kivételével – a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki

- b) más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél könyvvizsgáló,

45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

(2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben, a pénzforgalmi intézményben és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.

(5) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

- c) a 3. § (1) bekezdésének b)–c), illetve e)–g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a 2. számú melléklet V. fejezetének 3. pontja szerinti referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a XX/A. Fejezetben meghatározott adatszolgáltatás,

### XII/B. Fejezet — ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

### Tőkekövetelmény

87/M. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek – az általa végzett tevékenységgel összhangban – a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

- a) a pénzforgalmi tevékenysége tekintetében a 87/F–J. §-okban foglalt módon meghatározott szavatoló tőke, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége tekintetében az e Fejezetben meghatározott átlagos kinnlevő elektronikus pénz módszer szerint számított szavatoló tőke együttes összege, vagy

- b) a 9. §-ban – az engedélyezés feltételeként – előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a pénzforgalmi tevékenység vonatkozásában a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő, illetve legfeljebb húsz százalékkal alacsonyabb tőkekövetelményt engedélyezhet.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.

87/N. § Ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

- a) egy másik elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal, biztosítóval vagy viszontbiztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy

- b) az elektronikus pénz kibocsátásán kívül a 6/C. § (2)–(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez, akkor a csoport tagjai között, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

87/O. § (1) Az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz módszer alkalmazásakor az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie az átlagosan kinnlevő elektronikus pénz két százalékát.

(2) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (3) bekezdésében foglalt, az elektronikuspénz-kibocsátáshoz nem kapcsolódó vagy a 6/C. § (2) és (4)–(5) bekezdéseiben megállapított tevékenységek bármelyikét végzi, és a kinnlevő elektronikus pénz mennyisége előre nem határozható meg, a Felügyelet engedélyezi ezen elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára, hogy a szavatolótőke-követelményét egy olyan reprezentatív hányad alapján számítsa ki, mely számítása szerint elektronikus pénz kibocsátására kerül felhasználásra, feltéve hogy ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján és a Felügyelet számára reálisan megbecsülhető.

(3) Amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésének időtartama alapján a (2) bekezdésben meghatározott szavatolótőke-követelménye nem számítható, az üzleti terv által igazolt, tervezett kinnlevő elektronikus pénz alapján kell a kalkulációt elvégezni, figyelemmel a Felügyelet által a tervben kért esetleges kiigazításokra.

### Ügyfélpénzek védelme

87/P. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyféltől elektronikus pénz kibocsátása érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, a 6/C. § (2) bekezdésében meghatározott hitel és pénzkölcsön ennek terhére nem nyújtható, valamint az az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

- a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és

- b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett és vissza nem váltott pénzeszközt

- a) az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy biztonságos, alacsony kockázatú eszközbe köteles elhelyezni, vagy

- b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely

- ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és

- bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.

(4) Az átvett pénzeszközökre az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakat

- a) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fizetési számlájára történő jóváírástól vagy más módon az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére bocsátásától,

- b) pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ha az átvett pénzeszköz a) pontban meghatározott jóváírására, rendelkezésre bocsátására az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanapig nem kerül sor, akkor az elektronikus pénz kibocsátását követő ötödik munkanaptól kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában azon – a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam-kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott – egyedi kockázati súlyú kötvények minősülnek biztonságos, alacsony kockázatú eszközöknek, amelyek esetében az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény – leszámítva a külön jogszabályban meghatározott minőségi kötvényt – legfeljebb 1,6% lehet.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl biztonságos, alacsony kockázatú eszköz az ÁÉKBV olyan kollektív befektetési értékpapírja, amely kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott eszközbe fektet.

(7) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek előzetesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet a kibocsátott elektronikus pénz ellenében átvett pénzeszközök védelme érdekében végrehajtott intézkedésekben bekövetkező minden jelentős változásról.

(8) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása érdekében átvett pénzeszközre a 87/L. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az adatkérési igényben megjelölt, – a 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában meghatározott – nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés, vagy a kereskedelmi kölcsön nyújtására irányuló szerződés, vagy a Bszt.-ben meghatározott befektetési hitel nyújtására, illetőleg a Tpt.-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy a 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.

130/C. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, kereskedelmi kölcsönszerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.

130/D. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a kereskedelmi kölcsönszerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.

130/F. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a 2. számú melléklet V. fejezete 4. pontja szerinti vállalkozásoknak a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 3. számú melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.2 pontja szerinti referenciaadatait.

## V. RÉSZ — A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEKÉS AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknak a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek, az elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek is meg kell felelnie.

132. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.

133. § (1) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén – a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

- a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,

- b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben, pénzforgalmi intézményben és elektronikuspénz-kibocsátó intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

- c) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint

- d) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(6) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, illetőleg annak közeli hozzátartozójának.

(3) A pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény könyvvizsgálója a vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján

- a) a pénzforgalmi szolgáltatásra és elektronikuspénz-kibocsátásra vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

- b) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége folyamatos működését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak,

- d) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége, illetve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.

137. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél és az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt, a pénzforgalmi intézményt és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.

## VI. RÉSZ — A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK, PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEKÉS AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE

139/A. § (1) A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő – vállalkozás; a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

- b) szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén: négy,

(7) A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetendő éves díj mértéke a 87/M. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.

143. § A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy – jogszabályban előírt tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként – köteles az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesíteni.

145. § A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbülső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

150. § (1) A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az MNB-t, valamint – ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor – az Alapot értesíti.

151. § (1) A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen

- e) szavatoló tőkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében 3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt,

(2) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155–156. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

- c) szavatoló tőkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében 3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,

(3) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157–160. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

- a) szavatoló tőkéje nem éri el 1. hitelintézet esetében a 76. § (1)–(2) bekezdésében, 2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)–(2) bekezdésében 3. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 87/M. § (1)–(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát,

153. § (1) Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:

### Pénzforgalmi szolgáltatókra és az elektronikus pénz kibocsátójára vonatkozó különös rendelkezések

168/B. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatóval, elektronikus pénz kibocsátójával szemben – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a 153. §-ban és 157–160. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.

- a) a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének,

- b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára történő készpénz-befizetési, és fizetési számláról történő készpénz-kifizetési tevékenységének végzését.

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény következő adatait:

- e) a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevét,

- a) a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, bankképviseleteket, járulékos vállalkozásokat, a közvetítőket,

- c) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a független közvetítő tulajdonosait,

- d) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a független közvetítő vezető állású személyeit,

- f) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

215/B. § (1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.

(9) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(10) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról

(11) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(13) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.

(14) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

218. § (1) Az elektronikus pénz kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikus pénzt.

(2) Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikus pénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, akkor az elektronikus pénzt az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.

(3) Az elektronikus pénz kibocsátója és az elektronikuspénz-birtokos között létrejött szerződés egyértelműen és világosan tartalmazza a visszaváltás feltételeit és díját. A szerződéses feltételekről és a visszaváltás díjáról az elektronikuspénz-birtokost a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell.

(4) A visszaváltásért díj a (3) bekezdéssel összhangban kizárólag a következő esetekben számítható fel:

- a) ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnése előtt kéri,

- b) ha a szerződés határozott időre jött létre, és az elektronikuspénz-birtokos ezen határozott idő eltelte előtt kívánja felmondani a szerződést,

- c) ha a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés megszűnését követően legalább egy évvel kéri.

(5) A (4) bekezdésben említett díjnak az elektronikus pénz kibocsátója ténylegesen felmerült költségeivel arányosnak és összehasonlíthatónak kell lennie.

(6) Amennyiben az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnésekor vagy a megszűnést követő legfeljebb egy éven belül kéri,

- a) úgy az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikus pénz teljes összegét visszaváltja vagy

- b) amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 6/C. § (5) bekezdésében meghatározott egyéb üzleti tevékenységet is folytat, és ennek következtében nem határozható meg előre, hogy a pénzeszközei milyen arányát fogja elektronikus pénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek valamennyi, az elektronikuspénz-birtokos által követelt pénzeszközt vissza kell váltania.

(7) Az (4)–(6) bekezdésben meghatározottak kizárólag a fogyasztóra, mint elektronikuspénz-birtokosra vonatkoznak, más elektronikuspénz-birtokos személyek elektronikuspénz-visszaváltásának feltételeire az ezen személyek és az elektronikus pénz kibocsátója között létrejött szerződésben meghatározott feltételek az irányadóak.

(8) Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikus pénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb juttatást sem biztosíthat.

(9) Jelen paragrafus vonatkozásában a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerinti fogyasztót kell érteni.

(10) Az (1)–(8) bekezdésekben foglaltakat az MNB-re is alkalmazni kell.

219/C. § (1) A kiemelt közvetítő és a pénzforgalmi közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felel.

(2) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.

(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre, és a 2. számú melléklet I. Fejezet 12.3. pont b) alpontjában meghatározott közvetítőre a 219/D. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása,

c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

b) az elektronikus pénz,

5.2 Elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt – ideértve a mágneses tárolást is – összeg, melyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad. Nem minősül elektronikus pénznek az e törvény 2. számú melléklet I. fejezete 9.1. pontjának k) alpontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletekre használt érték.

5.3

e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása,

12.3. Pénzforgalmi közvetítői tevékenység:

a) pénzforgalmi intézménnyel vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is,

b) elektronikus pénz kibocsátójával kötött megbízási szerződés alapján, az elektronikus pénz kibocsátója nevében, javára és kockázatára, elektronikus pénz kibocsátására és visszaváltására irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység.

17. Szavatoló tőke: a hitelintézetnek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók.

g) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese;

h) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.

27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.

b) pénzforgalmi intézmény esetén olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységet végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény maga végezne;

c) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén olyan megállapodás egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan elektronikuspénz-kibocsátási vagy visszaváltási szolgáltatás nyújtásának vagy pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységet végez, amelyet egyébként az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne.

43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe.

44. Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b), d) e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.

45. Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és g)–l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak, és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.

67. Átlagos kinnlevő elektronikuspénz-állomány: az adott naptári nap végén kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó, az azt megelőző hat naptári hónap pénzügyi kötelezettségei mindenkori teljes összegének átlaga, amelynek kiszámítása során az adott hónapra vonatkozó pénzügyi kötelezettségnek az egyes naptári hónapok első naptári napján fennálló pénzügyi kötelezettség tekintendő.

3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)–c), illetve e)–g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító. Referenciaadat-szolgáltató a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző más tagállambeli hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott.

1.2. a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–g) pontjában meghatározott szolgáltatásra, kereskedelmi kölcsönre, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok:

1.3. a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–g) pontjában foglalt szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok:

16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.