1995. évi LVII. törvény — mi változott? 2025. január 20.
A 2025. január 15. és 2025. január 20. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. január 15.)Következő módosítás (2025. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 969 változatlan sor ⋯
- a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy
- b) a kivitelező személye nem ismert.
(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi vagy ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást e törvény rendelkezései alapján nem kell lefolytatni.
(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást e törvény rendelkezései alapján nem kell lefolytatni.
(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság
⋯ 30 változatlan sor ⋯
31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében – nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.
31/B. § A víziközmű-szolgáltató esetében, ha az engedélyezési eljárás a víziközmű-szolgáltató kérelmére, a tevékenységével összefüggésben kezdeményezett eljárás lefolytatására irányul, az eljárás díja a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak megállapítására vonatkozó rendeletben meghatározott díjtétel 70%-a.
32. § Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a vízügyi hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.
32/A. § (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
⋯ 436 változatlan sor ⋯
- j) egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyelésének;
- k) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak;
- l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a 15/C. § (1a) bekezdésére alapított kedvezményeknél a mérlegelési szempontoknak, a számításnál alkalmazott szorzószámoknak és a befizetés rendjének;
- m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, a vízügyi igazgatási szervek díjfizetési mentességével érintett eljárások, igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
- m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, az igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben;
- n)
- o)
- p) a távlati vízbázisok megnevezésének, valamint az egyes távlati vízbázisokkal érintett települések jegyzékének
⋯ 131 változatlan sor ⋯
(5) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör telepítést követően az eljárás egyfokúvá válik, a hatósági hatáskör telepítésének napján folyamatban lévő másodfokú hatósági és szakhatósági eljárást a hatáskörtelepítést megelőző napon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, illetve szakhatóság megszünteti. Az elsőfokú hatósági döntéssel szemben kereset benyújtására a másodfokú hatósági eljárást megszüntető hatósági döntés közlését követő 30 napon belül nyílik lehetőség.
(6) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
### 1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez
#### Fogalommeghatározások
⋯ 67 változatlan sor ⋯