1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

1995. évi LVII. törvény

a vízgazdálkodásról

Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározására — a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel — a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — Általános rendelkezések¶

1. § (1) A törvény hatálya

• a) a felszín alatti és a felszíni vizekre, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, továbbá a felszíni vizek medrére és partjára;
• b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
• c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja;
• d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra;
• e) a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására (a továbbiakban: vízrajzi tevékenység), valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására;
• f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre,

továbbá a c)—f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire terjed ki.

(2) A nemzetközi együttműködésből adódó vízgazdálkodási feladatok ellátására e törvény hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3)

(4) A külön meghatározást igénylő fogalmak jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet — A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok¶

2. § (1) Az állami feladatok:

• a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása;
• b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek végrehajtásának megszervezése;
• c) a nemzetközi együttműködésből adódó vízügyi feladatok ellátása;
• d) a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása;
• e) a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátása;
• f) a vízügyi igazgatási és ennek keretében hatósági feladatok szabályozása;
• g) az állami hatósági feladatok ellátása;
• h) az állami tulajdonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
• i) a vízgazdálkodáshoz szükséges adatgyűjtés elrendelése;
• j) a vízrajzi tevékenység szabályozása;
• k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása;
• l) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés;
• m) vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése;
• n) az állami tulajdonú vízi utak fenntartásának, valamint fejlesztésének felügyelete;
• o) a vízrajzi tevékenység ellátása;
• p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízkészletvédelmi országtérkép elkészítése és felülvizsgálata, valamint a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek lehatárolása és felülvizsgálata;
• q) a közjóléti feladatellátás körében a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeinek biztosítása az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során.
• r) állami tulajdonú vizekre és vízi létesítményekre vonatkozó vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatok ellátása;
• s) a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez való hozzáférés biztosítása minden természetes személy számára.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül

• a) a Kormány az a), az f) és az m) pontban, valamint a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az i) pontban;
• b) a vízgazdálkodásért felelős miniszter a c), d), e), g), j) és a k) pontban;
• c) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az l), n) és o) pontban;
• d) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter együttesen a b), h) és p) pontban
• e) az állami beruházásokért felelős miniszter, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával az r) pontban meghatározott feladatokat látja el.

(2a) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti adatgyűjtés magában foglalja a népszámlálás és mikrocenzus útján történő – különösen a 28/A. § (1c) és (1d) pontja szerinti háztartási kutakra vonatkozó – adatgyűjtést is, amelynek elrendeléséről és végrehajtásáról az Országgyűlés, valamint a Központi Statisztikai Hivatal gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés c), d) és s) pontja szerinti feladatokat a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Kormány által meghatározott munkamegosztás alapján az érintett miniszterek közreműködésével látja el.

(4) Az állam víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, a vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.

2/A. § (1) A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter együttes feladata az ország területének vízkészletvédelmi szempontból történő vizsgálata tudományos és monitoringmódszerekkel, valamint e vizsgálat eredményeként a vízkészletvédelmi országtérkép elkészítése. A vízkészletvédelmi országtérkép meghatározza

• a) a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeket és
• b) a vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területeket.

(2) A vízkészletvédelmi országtérképet az országos vízügyi igazgatási szerv készíti el, és legalább vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusonként, illetve rendkívüli környezeti körülmények esetén szükség szerint tudományos és monitoringmódszerekkel felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat eredménye alapján az (1) bekezdés szerinti besorolás megváltoztatása szükséges, az országos vízügyi igazgatási szerv új vízkészletvédelmi országtérképet készít.

(3) Az országos vízügyi igazgatási szerv a vízkészletvédelmi országtérképet, továbbá az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoringmódszerek összefoglalóját a Hivatalos Értesítőben, valamint a kormányrendeletben meghatározott vízügyi hatóság honlapján történő közzététel érdekében a vízgazdálkodásért felelős miniszternek továbbítja. A vízgazdálkodásért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott vízügyi hatóság útján intézkedik a vízkészletvédelmi országtérkép, valamint az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoringmódszerek összefoglalójának közzétételéről.

3. § (1) A vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) a vízügyi igazgatási szervek végzik.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tarozó vízilétesítmények és a nyári gátak kivételével a vízügyi igazgatási szervek látják el

• a) az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, a felszín alatti vizek víztartó képződményeinek és a felszíni vizek medreinek vagyonkezelését,
• b) az állami tulajdonban lévő vízilétesítmények üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.

(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat

• a) az állami beruházásokért felelős miniszter látja el, vagy
• b) a Kormány rendelete alapján a vízügyi igazgatási szervek – az állami beruházásokért felelős miniszterrel együttműködve – látják el.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek

• a) vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy
• b) vízitársulat üzemeltetésében állnak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a fővárosi, vármegyei kormányhivatal, illetve az előbbiek bármelyikének valamely jogelőd szerve, vagy a vízitársulat üzemeltetésében állnak, és amelyek vonatkozásában nincsen bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelő vagy kezelő,
• c) vonatkozásában olyan gazdálkodó szervezet kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, amelynek kezelői joga a törvény erejénél fogva megszűnt és nem rendelkezik az állami tulajdonú ingatlan tulajdonosi joggyakorlójával megkötött ingatlan használatára jogcímet biztosító szerződéssel, valamint amennyiben vagyonkezelése, üzemeltetése e törvény előírása szerint a vízügyi igazgatási szerv feladatkörébe tartozik,

e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek.

(4)

(5)

(5a)

(6)

(7) A vízitársulat által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a korábbi vagyonkezelő vagy kezelő helyébe a (3) bekezdésben kijelölt vagyonkezelő lép. Egyéb tekintetben a vízügyi igazgatási szerv nem tekinthető a vízitársulat jogutódjának.

4. § (1) A települési önkormányzat feladata:

• a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó – a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt – tervek kialakítása és végrehajtása;
• b) a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás;
• c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás;
• d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
• e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
• f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.

(2) A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:

• a) a település nem közműves ivóvízellátásáról;
• b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről;
• c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg;
• d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.

(3)

(4)

5. § A területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére területi és részvízgyűjtő hatáskörű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére országos vízgazdálkodási tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.

5/A. § (1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(3) A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból – a (3b) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5)

(6)

5/B. § A szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás, az azokon tartott rendezvény, munkavégzés engedélyezésének, bejelentésének eljárási szabályait, valamint a viharjelzéssel kapcsolatos szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

III. Fejezet — A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések¶

6. § (1)

(2)

(3)

(4) Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak:

• a) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások;
• b) az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek;
• c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz;
• d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül levő és saját célt szolgáló vízilétesítmények.

(5) Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek.

(6) A nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a (4) és (5) bekezdésben meg nem jelölt vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás – több önkormányzat esetében az érintettség arányában – elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény.

(7) A természetes úton létrejött — a meder részét már nem képező — feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont.

6/A. § (1) A belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló, nem állami tulajdonban lévő vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását – a 22/B. § szerint megkötött üzemeltetési szerződés alapján – a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.

(2) A vízügyi igazgatási szerv végzi azon belvízelvezetést vagy öntözést szolgáló vízfolyások, csatornák üzemeltetését és fenntartását is, amelyre a vízügyi hatóság kijelölte.

7. § (1) Az állami tulajdonban lévő, valamint a 6/A. § szerint állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetésének és fenntartásának költségeit – a 9. és 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a közérdek mértékéig a központi költségvetés útján kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladat:

• a) vízbázisvédelem ellátása;
• b) a vízfolyások medrében (így például a kis-, a közép-, a nagyvízi mederben és a mellékágakban) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a folyószabályozási, mederfenntartási munkálatok elvégzése, valamint a hajózható folyószakaszokon, természetes tavakon, csatornákon a hajóút kijelölése, kitűzése és fenntartása;
• c) a természetes állóvizek, holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése;
• d) az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények (így például töltések, műtárgyak) fejlesztése és fenntartása, azokon a védekezés ellátása, az árvízmentesítés — ha az kettőnél több települést érint — a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése;
• e) a vízépítési műtárgyak (vízlépcsők) — fenntartása és üzemeltetése a jogszabályok, üzemeltetési szabályzatok szerinti — működtetése;
• f) a belvízelvezető művek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése, a belvízvédekezés irányítása és végrehajtása;
• g) a vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető csatornák bővítése és üzemeltetése;
• h) a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek – ideértve a csatornákat is – létesítése, fenntartása és üzemeltetése, a többes rendeltetésű rendszerek fenntartása és üzemeltetése, valamint a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítása.
• i) a vízkészletek növelése, a felszíni és felszín alatti vizek és vízilétesítmények vízmegtartási szempontú üzemeltetésével;
• j) a vízhiányból eredő vízkárelhárítás.

(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9–10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízitársulat útján lehet gondoskodni.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt feladat:

• a) a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, valamint ennek hiányában az előbbiekben hivatkozottak szerinti ivóvízminőségű víz egyéb módon történő biztosítása és a vízbázisvédelmi feladatok ellátása;
• b) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladat ellátásához szükséges szennyvízelvezető, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése és fenntartása;
• c) a természetes állóvizek és holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelőzése, mérséklése;
• d) a belvízelvezető művek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bővítése és a belvízvédekezés végrehajtása;
• e) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetőségének megteremtése, a szabályozási és mederfenntartási munkálatok elvégzése;
• f) a település belterületén a patakok, csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételének megelőzése, a kül- és belterületen a patakszabályozás, árvízvédelmi létesítmények építése, fenntartása, fejlesztése, az árvízmentesítés, az árvízvédekezés szervezése, irányítása, végrehajtása, a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése;
• g) a település belterületén a csapadékvíz elkülönített elvezetését biztosító árkok fenntartása és vízilétesítmények üzemeltetése, az országos közút, illetve a közforgalmú vasút víztelenítését szolgáló árkok, csatornák és egyéb vízelvezető vízilétesítmények kivételével.

(5)

(6)

7/A. § (1) A települési önkormányzatok a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladataikat a szennyvízelvezetési agglomerációk keretében látják el.

(2) A 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtására a Kormány nemzeti programot készít, és annak keretében határolja le és jelöli ki a szennyvízelvezetési agglomerációkat.

(3) Meglévő szennyvízelvezetési agglomerációnak kell tekinteni – függetlenül attól, hogy egyetlen vagy több kapcsolt települési szennyvízcsatornázási alrendszer a vizsgálat tárgya – a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról és települési jegyzékéről szóló kormányrendelet hatálybalépésekor már üzemelő, vagy vízjogi létesítési engedély alapján épülő rendszereket.

(4) A szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolása során az alábbi szempontok irányadók:

• a) környezetvédelmi és közegészségügyi, járványügyi (vízbázisvédelmi, befogadó vízminőségvédelmi),
• b) természet- és tájvédelmi,
• c) domborzati,
• d) klimatikus hidrológiai és hidrogeológiai,
• e) gazdasági (településrendezési, településfejlesztési),
• f) műszaki,
• g) üzemeltetési,
• h) társadalmi,
• i) idegenforgalmi

adottságok.

(5) A kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk szükség szerinti módosítását a Kormány kétévente a (2) bekezdésben említett program felülvizsgálata keretén belül végzi el.

(6) Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében előírt információszolgáltatási (jelentéstételi) tagállami kötelezettség teljesítéséhez a víziközmű-szolgáltatók kötelesek szolgáltatni a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kért adatokat és információkat , illetve a helyszínen biztosítani ezek megbízhatóságának vízügyi hatósági ellenőrzését.

8. § (1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. §-ban nem említett tevékenység — vízimunka, vízilétesítmény építése — többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.

(2) A területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala veti ki.

9. § (1)

(2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek:

• a) a 3. számú melléklet szerinti csatornák közül azoknak a működtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejűleg mezőgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, továbbá hajózási célra;
• b) a víziközmű-társulatok által végzett közműlétesítés vagy -fejlesztés;
• c)
• d)
• e)

10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a vízgazdálkodásért felelős miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:

• a) a közművagyon működtetésének jogi és pénzügyi feltételeit;
• b) a kötelezően ellátandó feladatokat;
• c) a teljesítés jogi garanciáit.

(3) A használatba adható közművagyon körét, a szerződés előkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

11. § (1) A koncessziós pályázatot

• a) az állami tulajdon működtetésére a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv;
• b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület írja ki.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy az a vízi közüzemi tevékenységekre együttesen vagy külön-külön vonatkozik.

(3) A koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerződés alapján végzendő tevékenység összhangban van a jóváhagyott terület- és településfejlesztési, -rendezési tervekkel, a környezet és a természet védelmével, valamint a vízbázisvédelmi előírásokkal.

(4) A pályázati kiírásnak — a koncesszióról szóló törvényben foglaltakon kívül — tartalmaznia kell:

• a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket;
• b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetve megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is;
• c) a folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket;
• d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhelő szolgalmakat, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat;
• e) a koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét;
• f) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket;
• g) a koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit;
• h) a pályázaton való részvétel feltételeit (így például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);
• i)
• j) a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét.

(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy a helyi önkormányzat által — az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével — közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet.

12. § A koncesszió időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdő- és kereskedelmi szolgáltatások végzésére, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítására, illetve működtetésére, a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra működtetésére.

IV. Fejezet — A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEKNÉL FOGLALKOZTATOTTAK KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI¶

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alkalmazása¶

13. § (1) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak (a továbbiakban: közalkalmazottak) jogviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazása során a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra a Kjt. 20/B. § (5) bekezdése, 22. § (15) bekezdése, 22/B. §-a, 23. §-a, 39. § (1), (3) és (4) bekezdése, 56. és 57. §-a, 60–67. §-a, 69–72. §-a, 74–75. §-a, 77. § (1) és (2) bekezdése, valamint 77/A. §-a nem alkalmazható.

(3) A Kjt. alábbi rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:

• a) a 20/B. § (1)–(4) bekezdését azzal, hogy „magasabb vezető” és „vezető” alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört;
• b) a 22–22/A. §-t azzal, hogy az „E”–„H” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott alatt a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazottat;
• c) a 22. § (16) bekezdését azzal, hogy a „nem megfelelt” helyett elfogadhatatlant, a „minősítés” helyett teljesítményértékelést;
• d) a 23/B. § (8) bekezdését azzal, hogy a „vezetői megbízású közalkalmazott” alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört;
• e) a 41. § (2) bekezdését azzal, hogy „magasabb vezető” és „vezető” alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört;
• f) a 82. § bekezdésében a „magasabb vezető” alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört

kell érteni.

(4) E törvény alkalmazása során a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 53. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható.

(5) A vízügyi igazgatási szerv a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) során a figyelőszolgálat működtetésével összefüggésben munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében is gondoskodhat a feladatellátásról.

Hivatásetikai normák, etikai eljárás¶

13/A. § (1) A közalkalmazottra vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a szakszerűség, a megbízhatóság, az erős hivatás- és összetartozás-tudat, a feltétlen és önzetlen segítőkészség, elkötelezettség és lojalitás, a méltóság és tisztesség, az előítélet-mentesség, a pártatlanság és az együttműködési készség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatásetikai alapelveken túl a vezetőkkel szemben további etikai alapelvek különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

(3) Etikai vétséget követ el az, aki az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megszegi.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hivatásetikai elvek megsértése esetén a Vízügyi Etikai Bizottság etikai eljárást folytat le.

(5) Az etikai eljárás eredménye alapján a Vízügyi Etikai Bizottság figyelmeztetést vagy megrovást szabhat ki, amelyről a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatót értesíti.

13/B. § (1) A Vízügyi Etikai Bizottság tagjait az országos vízügyi igazgatási szerv vezetője határozza meg a (2) bekezdés szerinti jelöltek közüli kiválasztással, egyben a tagokról névjegyzéket vezet. A névjegyzék legalább tíz, legfeljebb harminc főt tartalmaz.

(2) A Vízügyi Etikai Bizottság tagjaira a vízügyi igazgatási szervek vezetői tesznek javaslatot. A tagok a vízügyi igazgatási szervek közalkalmazotti állományából kerülnek ki. A kiválasztás személyes meghallgatást követően történik, és csak olyan közalkalmazottakra tehető javaslat, akik példamutató magatartásuk és munkájuk alapján méltóak a Vízügyi Etikai Bizottság munkájában való közreműködésre. A jelöléshez a közalkalmazott beleegyezése szükséges.

(3) A Vízügyi Etikai Bizottság három főből álló tanácsban folytatja le az etikai eljárást.

(4) Nem lehet tagja a Vízügyi Etikai Bizottság tanácsának az, aki

• a) az etikai eljárás alá vont közalkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorol,
• b) az érintettel szemben személyében elfogult.

(5) A Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit az országos vízügyi igazgatási szerv vezetője biztosítja.

(6) A hivatásetikai részletes szabályokat, a Vízügyi Etikai Bizottság működésének részletes szabályait, valamint az etikai eljárás rendszerét a Vízügyi Etikai Bizottság Ügyrendje állapítja meg.

A közalkalmazott besorolása, előmenetele és illetményrendszere¶

13/C. § (1) A közalkalmazottnak a vízügyi pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a munkaköri kategórián belül más munkakörben való előmenetelhez, továbbá a magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez.

(2) A munkaköri kategóriákat és az egyes munkaköri kategóriákhoz tartozó munkaköröket a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A közalkalmazott és a vezető illetményét iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell megállapítani a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával.

13/D. § Az előmenetel általános feltételei:

• a) a jogszabályban előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,
• b)
• c) a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, készségek és kompetenciák,
• d) a meghatározott szintű teljesítményértékelés és minősítés.

13/E. § (1) A közalkalmazott – jogviszonya alapján – az e törvény szerint jogosult illetményre, amelyet száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A közalkalmazott garantált illetménye összegének legalább a Kormány által rendeletben megállapított minimálbér és garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(3) A közalkalmazott illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti illetménytábla szerinti alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát. A közalkalmazott a besorolása szerinti alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult. A vízügyi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak besorolását és az ahhoz tartozó illetmény alsó és felső határait a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A közalkalmazott illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig felülvizsgálja.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat során az illetményt a tárgyévre vonatkozóan a közalkalmazott besorolása szerinti illetmény felső határáig megemelheti, illetve alsó határáig csökkentheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi

• a) a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
• b) a vízügyi igazgatásban szerzett tapasztalatot,
• c) az egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,
• d) a közalkalmazott által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,
• e) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget,
• f) a teljesítményértékelés és minősítés szintjét, valamint
• g) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést.

(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során a közalkalmazott illetményének összegét nem módosítja, a közalkalmazott a megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult.

13/F. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – ide nem értve a helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott megállapodása alapján a közalkalmazott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladja (a továbbiakban: célfeladat).

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a célfeladat eredményes végrehajtásáért – a közalkalmazott kinevezési okmányban és az azt követő munkáltatói intézkedésben szereplő illetményén felül – írásban, a célfeladat megállapításakor céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.

(3) A közalkalmazott a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolta.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg – a munkáltató vezetőjének egyetértésével – más munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző munkáltatói jogkörgyakorló állapítja meg a közalkalmazott részére.

(5) A céljuttatás a közalkalmazottat megillető jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe nem számít bele.

Pihenőidő¶

13/G. § (1) A közalkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A közalkalmazottnak

• a) huszonötödik életévétől egy,
• b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
• c) harmincegyedik életévétől három,
• d) harmincharmadik életévétől négy,
• e) harmincötödik életévétől öt,
• f) harminchetedik életévétől hat,
• g) harminckilencedik életévétől hét,
• h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
• i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
• j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

(3) A vezetőt – a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett – évi tíz munkanap pótszabadság illeti meg.

Hivatali érdekből történő átirányítás¶

13/H. § (1) A közalkalmazott hivatali érdekből történő átirányítással (a továbbiakban: átirányítás) ideiglenesen a kinevezéstől eltérően más munkakörben, munkahelyen vagy munkáltatónál is foglalkoztatható. Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a közalkalmazott a munkáltató vezetőjének vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján – a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból – eredeti munkaköre helyett ideiglenesen más – iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének megfelelő – munkakörbe tartozó feladatokat lát el, vagy más munkahelyen vagy munkáltatónál végzi feladatát.

(2) A közalkalmazottat – legalább három munkanappal megelőzően – írásban kell tájékoztatni az átirányítás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.

(3) Az átirányítás megszakítás nélkül legfeljebb hat hónapig tartható fenn. Az átirányítás időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a hat hónapot.

(4) A vizek kártételei elleni védekezés során történő átirányítás az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül alkalmazandó.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése¶

13/I. § (1) A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a közalkalmazott olyan magatartást tanúsít – akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) vagy a közalkalmazotti jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül –, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, illetve amely miatt a közalkalmazott a vezetője bizalmát elveszti, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés esetén

• a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a jogviszony-megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,
• b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a Kjt. 30. § (2) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés jogát

• a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,
• b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

lehet gyakorolni.

(4) Ha a közalkalmazott jogviszonya az (1) bekezdés szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszüntetésétől számított három évig közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthet.

(5) A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

13/J. § Ha a Kjt. 37. §-a alapján a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a jogviszony megszűnésétől számított nyolc hónapon belül újabb közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben létesíthet, ha vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a nyolc hónapból hátralévő idővel arányos mértékét korábbi munkáltatójának visszafizeti.

A közalkalmazott képzése és továbbképzése¶

13/K. § (1) A közalkalmazott jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben – ideértve a vezetőképzést is – (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2)

(3)

(4)

(5) A továbbképzést szervező a továbbképzés lebonyolításával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli:

• a) a közalkalmazott természetes személyazonosító adatait,
• b) a közalkalmazott munkáltatójára vonatkozó adatait,
• c) a továbbképzés teljesítéséhez szükséges adatokat.

(6) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott oktatói, tananyagfejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra további jogviszony – a Kjt. 42. §-ával ellentétben – létesíthető.

(7) A közalkalmazott számára az előírt továbbképzés, valamint az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt a munkáltató szerv köteles megtéríteni.

(8) A továbbképzés költségeit a közalkalmazott köteles megtéríteni a munkáltatónak, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha – e törvény szerint – azonnali hatállyal szűnt meg a jogviszonya.

(9) A közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza.

Teljesítményértékelés és minősítés¶

13/L. § (1) A közalkalmazott munkateljesítményét és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egy alkalommal írásban értékeli (a továbbiakban: teljesítményértékelés). A minősítés szintjét a teljesítményértékelés szintje alapján kell megállapítani.

(2) A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(3) A tárgyévet lezáró egyéni teljesítményértékelés – az értékelt képességeinek és munkavégzésével összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a munkakörének ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó – szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését. A minősítés értékelési szintje megegyezik a teljesítményértékelés szintjével.

(4) A teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a közalkalmazott jogvitát kezdeményezhet.

(5) Az értékelő vezető a minősítésben

• a) kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbázisba történő felvételére vagy az abból való törlésére irányuló eljárást, vagy
• b) kezdeményezheti a közalkalmazotti jogviszony módosítását.

(6) A közalkalmazott teljesítményértékelésének és minősítésének kötelező és ajánlott elemeit, a teljesítményértékelés és minősítés fokozatait és eljárási szabályait, az értékelőlap tartalmát kormányrendelet tartalmazza.

A vezetők¶

13/M. § (1) A közalkalmazott miniszteri rendeletben meghatározott vezetői munkakör betöltésére nevezhető ki. Vezető kizárólag felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A közalkalmazott a gyakornoki időtartam alatt vezetői munkakörbe nem nevezhető ki.

(2) A vezetői munkakörbe történő kinevezés határozatlan időre szól.

(3) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(4) Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető

• a) alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, illetményét az új vezetői munkaköre szerint,
• b) nem vezetői munkakört tölt be, illetményét új munkaköre szerint, a miniszteri rendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával

kell megállapítani.

(5) A munkáltató a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a közalkalmazott beleegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel a közalkalmazott iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.

(6) A közalkalmazottat a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően – fel kell menteni, ha

• a) az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, vagy
• b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezték át.

(7) A közalkalmazottnak a (6) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

(8) A vezetői előmenetelhez miniszteri rendelet egyéb feltételeket is megállapíthat.

Pótlék¶

13/N. § A vízügyi igazgatási szerveknél a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott védekezéssel összefüggő feladatot ellátó védelmi szervezeti beosztást betöltő közalkalmazottakat rendelkezésre állási pótlék illeti meg.

V. Fejezet — Gazdálkodás a vízkészletekkel¶

14. § (1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére

• a) a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével,
• b) a vízszennyezések megakadályozásával,
• c) a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vízilétesítmények létesítésével és működtetésével,
• d) a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével, illetve elhárításával,
• e) a vizek medrének és a vízilétesítmények vízvédelmi célú karbantartásával,
• f) a vizek, azok jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével,
• g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével,
• h) a vízhasználatok gazdasági elemzésével,
• i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával

kell törekedni.

(2) Az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem).

(3) A távlati ivóvízbázis vagy az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében a vízügyi hatóság e törvény alapján, külön jogszabály szerinti tulajdoni és használati korlátozást rendelhet el.

(4) Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet — a hasznosítás mértékének arányában — biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről.

(5) Aki a szennyvízelvezető és -tisztító közműbe a meghatározott mértéket meghaladó károsító anyagot bocsát be, csatornabírságot köteles fizetni.

(6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét a Kormány, a bebocsátási küszöbértékeket a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(7) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő természetes vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodásáról a meder kezelője köteles gondoskodni.

14/A. § (1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízügyi hatóság a vízhasználót – ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is – a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoringrendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezi. A vízügyi igazgatási szerv a monitoringrendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot.

(2) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet területén a területi vízügyi hatóság

• a) fokozottan ellenőrzi a 15. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülését,
• b) új vízjogi engedélyt csak akkor ad ki, ha azzal más, a vízigények kielégítésének sorrendjében előrébb álló, véglegessé vált vízjogi engedéllyel rendelkező engedélyes vízhasználata nem kerül veszélybe; felszín alatti vízhasználatra vonatkozó kérelem esetén ennek igazolása a vízhasználatok egymásra hatásának – vízügyi igazgatási szerv által elvégzett – vizsgálatával történik;
• c) a 30. § (1) bekezdés szerinti döntését – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és körülmények bekövetkezése esetén – az (1) bekezdésben foglalt állapotértékelés eredményének figyelembevételével hozza meg.

15. § (1) A felszín alatti vizet – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.

(2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki.

(2a) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben vízigény a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott állapotértékelés alapján is kielégíthető, ha a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelme biztosított.

(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot.

(3a)

(4) A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)—(3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel:

• a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási,
• b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó,
• c) állatitatási, haltermelési,
• d) természetvédelmi,
• e) öntözési,
• f) gazdasági,
• g) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)

vízhasználat.

(5) Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje a (4) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrend fordítottja.

(6) Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat — a létfenntartási vízhasználat kivételével — az (5) bekezdés szerinti sorrendben kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethető, vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethető.

(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira.

(8)

(9)

Vízkészletjárulék¶

15/A. § (1) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó hatósági szerződésben (a továbbiakban: bányafelügyeleti szerződés) engedélyezett vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti

• a) vízhasználó az, aki vízjogi engedély, bányafelügyeleti szerződés, továbbá a 28/A. § (1a) bekezdésében foglaltak alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le,
• b) üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.

(3) A vízjogi engedéllyel, bányafelügyeleti szerződéssel rendelkező vízhasználó a vízkészletjárulék mértékének kiszámítását, bevallását és befizetését elektronikusan teljesítheti.

(4) A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállásának ellenőrzése és mértékének meghatározása érdekében az illetékes vízügyi hatóság jogosult hozzáférni a vízhasználók minden vízhasználatára vonatkozó adatához a vízikönyvi nyilvántartásból.

(5) A vízhasználók által bevallott, a vízkészletjárulék alapjául szolgáló tényleges vízhasználatra vonatkozó adatokhoz a vízügyi igazgatási szervek jogosultak hozzáférni a vízkészlet-gazdálkodási faladataik ellátása céljából.

15/B. § (1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

• a) 9,00 forint/m3 alapjárulék,
• b) ha a vízjogi engedélyben, bányafelügyeleti szerződésben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 18,00 forint/m3 alapjárulék,
• c) ha tevékenységét bányafelügyeleti szerződés nélkül vagy a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 60,00 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség

alapján kell kiszámítania.

(1a) Az (1) bekezdésében rögzített alapjárulék minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos infláció mértékével növekszik. A tárgyév január 1-jétől alkalmazandó alapjárulék e bekezdés szerinti számított értékét a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben a tárgyév február 28-áig közzéteszi.

(2) A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) A vízhasználó – a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapjárulék figyelembevételével – a §-ban meghatározottak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

(4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,10 forint/m3 alapjárulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.

15/C. § (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie

• a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,
• b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
• c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
• d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
• e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
• f) a vízjogi engedély vagy bányafelügyeleti szerződés szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
• g) ha a vízügyi hatóság a vízkivételt korlátozta,
• h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
• i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
• j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot,
• k) kármentesítés céljából történő vízkivétel esetén, ha az hatósági kötelezés vagy engedély alapján történt,
• l) mezőgazdasági vízszolgáltatás tekintetében:
• la) az öntözési célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
• lb) a halgazdálkodási célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
• lc) a rizstermelési célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után;
• m) a (9) bekezdés szerinti tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után,
• n) a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek – felszíni vizek, ár- és belvizek – visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.

(1a) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéstől az állam szociális, környezeti és gazdasági hatásokra, valamint a földrajzi és éghajlati jellemzőkre alapított okból a vízhasználó javára eltérhet.

(2) Az (1) bekezdés f), g), l)–n) pontjában foglalt esetben, a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a vízhasználatra vonatkozó, a 15/E. § szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(3) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.

(4) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.

(5) Az üzemi fogyasztó köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak az e célra készített nyomtatványon bejelenteni (bejelentkezés).

(6) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség a vízhasználónál a vízjogi engedély véglegessé válásával, a bányafelügyeleti szerződés hatálybalépésével, üzemi fogyasztónál – figyelemmel a 15/B. § (4) bekezdésében foglaltakra – a 10 000 m3-t meghaladó vízmennyiség felhasználásának megkezdésével keletkezik.

(6a) A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség a vízhasználónál a 28/A. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a bejelentés az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény szerinti öntözési igazgatási szerv (a továbbiakban: öntözési igazgatási szerv) általi jóváhagyás közlésével keletkezik.

(7) Azt, hogy a vízkészletjárulék az államháztartás mely szervezete javára számolható fel, továbbá annak mértékét külön jogszabály állapítja meg.

(8) A vízhasználó a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz használatára tekintettel általa fizetendő víz-készletjárulékot – legfeljebb a vízkészletjárulék összege erejéig – csökkentheti a termálvíz visszatáplálását biztosító kút kialakításával, illetve a berendezések korszerűsítésével összefüggésben felmerült igazolt és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv által elfogadott költségének az összegével.

(9) A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét, valamint annak területi lehatárolását a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben közleményben közzéteszi.

15/D. § (1) A vízhasználó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után számított vízkészletjárulékot és az üzemi vízfogyasztó a vízkészletjárulékot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság által megjelölt számlára befizetni.

(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni,

• a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
• b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó).

(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a végleges hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.

(4) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles befizetni a negyedéves befizetési kötelezettség alá tartozó vízhasználó az éves teljes vízigénybevétele után fizetendő vízkészletjárulék, és az első három negyedéves vízigénybevétele után az (1) bekezdésben meghatározottak szerint befizetett vízkészletjárulék közti különbséget.

(5) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.

(6) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott adásvételre vagy kisajátításra fordított pénzösszeg a befizetett vízkészletjárulékból visszaigényelhető.

15/E. § (1) A vízhasználó a naptári év első három negyedévében, az üzemi fogyasztó negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az e célra szolgáló adatlapon az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról.

(1a) A vízhasználó az (1) bekezdésben meghatározott éves adatokról – összevontan is – a tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni.

(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 15/D. § (2) bekezdésében meghatározott, éves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az (1) bekezdésben meghatározott adatokról az e célra szolgáló adatlapon a tárgyévet követő hónap 15. napjáig köteles nyilatkozni.

(1c) A közüzemi szolgáltató köteles nyilatkozni az üzemi fogyasztó részére lekötött és ténylegesen szolgáltatott vízmennyiségről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.

(2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetve a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket a vízügyi hatóságra kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásakor a vízügyi hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül, amely eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(3) Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a késedelmi pótlék mérséklése szabályai között a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, az adóbírság mérséklésére, kiszabásának mellőzésére, valamint az adómérséklésre vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség vízhasználó általi teljesítése során.

Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj¶

15/F. § (1) Aki mezőgazdasági vízszolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet. Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját kormányrendeletben meghatározottak szerint átvállalhatja.

(2)

(3) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani.

(4) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy:

• a) fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához,
• b) hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához,
• c) ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő ellátására és
• d) feleljen meg e törvény szerinti költségmegtérülés elvének.

(5) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet határozza meg.

VI. Fejezet — A vizek kártételei elleni védelem és védekezés¶

16. § (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása — a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés — az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.

(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szervnek a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területekre veszély- és kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készítenie.

(3) A vízügyi igazgatási szervek a folyók vízkárelhárítási célú szabályozási feladatait az állami beruházásokért felelős miniszterrel együttműködve látják el. A kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények – az árvízvédelmi fővédvonalak, vízkár-elhárítási célú tározók, belvízvédelmi főművek (a továbbiakban együtt: védművek) – építéséért és fejlesztéséért az állami beruházásokért felelős miniszter felelős vagy a Kormány rendelete alapján a vízügyi igazgatási szervek felelősek. Ezen új védművek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása, azokon a védekezés ellátása, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatainak ellátása a vízügyi igazgatási szervek feladata.

(4) A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata;

• a) a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása;
• b)
• c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása;
• d) a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
• e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatok szolgáltatása, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási tervek elkészítése és a meglévő tervek felülvizsgálata;
• f) a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása;
• g) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.

(5) A helyi önkormányzatok feladata:

• a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
• b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése — kül- és belterületi védőművek építésével — a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
• c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő — külön jogszabályban meghatározott — feladatok ellátása.

(6) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.

17. § (1) Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása

• a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,
• b) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,
• c) összehangolt védelmi tevékenység esetén a Kormány kijelölt tagja

hatáskörébe tartozik.

(2)

(3) A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül — a vízügyi igazgatási szervnek szakmai irányításával — a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el.

(4) Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkár-elhárítás államigazgatási feladat- és hatáskörét — a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a vármegyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, illetőleg a polgármester, fővárosban a főpolgármester látja el.

(5) A vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatait, módját és a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter jogkörét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A főpolgármester, a vármegyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos – a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében – a kitelepítést, a kimenekítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában.

(7) A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében

• a) közreműködik az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában;
• b) gondoskodik a közerők – ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak –, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők – ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak – általános ellátásáról;
• c) megtervezi a kitelepítést, a kimenekítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról;
• d) gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételéről;
• e) gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kitelepítés, a kimenekítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, az egészségügyi államigazgatási szerv közreműködésével;
• f) megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben keletkezett helyreállításhoz szükséges intézkedéseket.

(8) A polgármester (főpolgármester) a közműves vízellátással összefüggő államigazgatási feladat- és hatáskörében — a képviselő-testület által jóváhagyott tervnek megfelelően — elrendeli a vízfogyasztás korlátozását.

(9) A folyók mentén és az azokba torkolló vízfolyások, csatornák visszatöltésezett szakaszain az árvízvédelmi műveket, továbbá a folyók nagyvízi medrét vagy az árvízvédelmi műveket keresztező, vagy a nagyvízi mederben elhelyezkedő építményt, vezetéket vagy egyéb létesítményt a vízgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben megállapított mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani.

18. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság és a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság által meghatározott intézkedések megtételére köteles.

(2) A vízminőségben jelentkező környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.

19. § (1) A 18. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából károkozónak minősül a halászati jog gyakorlója, ha a halpusztulás és az azzal okozott vízminőségi kár a halászatra vonatkozó előírások megszegésével és nem vízszennyezés, illetve vízminőségromlás miatt következett be.

(2) Ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás költségeit az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa viseli.

VII. Fejezet — A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő¶

ingatlanokra vonatkozó rendelkezések

20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog).

(1a) Az országos közút és műtárgyai, valamint tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán kiváltásra, illetve kiépítésre kerülő, a (3a) bekezdés hatálya alá nem tartozó vízilétesítmények esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, illetve a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerinti építtető külön kérelme nélkül a hatóság – az összes kiváltással, illetve kiépítéssel érintett ingatlan vonatkozásában – a létesítési engedélyezési eljárás keretében rendelkezik a vízvezetési szolgalmi joggal kapcsolatosan.

(2) A vízügyi hatóság kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehető (vízhasználati szolgalmi jog).

(3) A parti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a meder tulajdonosa, illetve megbízottai szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlanhoz fűződő érdekek figyelembevételével

• a) az ingatlanon keresztül a víz partjára bejárjanak;
• b) a mederből a vízgazdálkodási feladataik végrehajtása során kiemelt, valamint a vízgazdálkodási feladataik elvégzéséhez szükséges anyagokat az ingatlanon keresztül szállítsák, vagy azokat, illetve a munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket, átmeneti jellegű létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék;
• c) a vízrajzi észleléshez, a hajóút kitűzéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges jeleket, létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék és karbantartsák.

(3a) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.

(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1), az (1a), a (3) és a (3a) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

(5) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények üzemeltetőjét a vízjogi üzemeltetési engedély véglegessé válása napjától kezdődően e törvény erejénél fogva mederhasználati jog illeti meg, melyet külön jogszabályban meghatározottak szerint kell bejegyezni.

21. § (1) Vízkárelhárítási célú tározónak minősül a záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó, a vésztározó és a belvíztározó.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni, hogy az ingatlanát a vízügyi hatóság vízkárelhárítási célú tározóként kijelölje.

(3) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó kijelölése közérdekből történik.

(4) Az ingatlan, vagy annak területi mértékben meghatározott része vízkárelhárítási célú tározóvá történő kijelöléséről – a vésztározó kivételével – az ingatlan fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság határoz. A vízügyi hatóság a végleges határozattal megkeresi a vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg feljegyzése iránt az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ha a vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(5) A vízügyi hatóság dönt a vízkárelhárítási célú tározóba történő sorolás megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn. A vízügyi hatóság a végleges határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.

21/A. § (1) Ha a záportározóhoz, az árvízcsúcs-csökkentő tározóhoz, a szükségtározóhoz, illetve a belvíztározóhoz kapcsolódó vízilétesítmény elhelyezése, vagy a 21/E. § szerinti használati korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását a beruházótól kérheti, illetve az ingatlan kisajátításának kérését a beruházónál kezdeményezheti.

(2) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó, illetve a belvíztározó gyakori igénybevételének szükségessége esetén az aránytalanul magas kártalanítási költségek elkerülése érdekében a beruházó a tározó területének megvásárlását, illetve kisajátítását kezdeményezheti.

21/B. § (1) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területéhez tartozó ingatlan ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosát – a rendelkezésre állással és a használattal, illetve a 21/E. § szerinti használati korlátozással összefüggő értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként – tulajdoni illetőségének arányában egyszeri térítés illeti meg. Ha az ingatlan már eredetileg is állami vagy önkormányzati tulajdonban volt, vagy a 21/A. § (1) vagy (2) bekezdése alapján állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül, az egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor.

(2) A vízkárelhárítási célú tározó árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén az okozott tényleges kárért az ingatlan használóját kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a tározó területe a 21/A. § alapján megvásárlásra vagy kisajátításra került, és ezután kötöttek bérleti vagy haszonbérleti szerződést.

(3) A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő ingatlanok árvízi szabályozási célból történő igénybevételével kapcsolatos kártalanításra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(4) Az ingatlan tulajdonosának a bérleti vagy haszonbérleti szerződés megkötésekor a bérlő vagy haszonbérlő tudomására kell hoznia a 21/E. § szerinti használati korlátozásokat.

(5) Ha a haszonbérlő a (2) bekezdés alapján kártalanításban részesült, egyidejűleg ezen a címen nem jogosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételére.

21/C. § (1) A 21/B. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítés megfizetéséről a vízügyi hatóság határozatában dönt, és a beruházó gondoskodik az egyszeri térítés kifizetéséről.

(2) Az egyszeri térítés alapja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona-értéke (a továbbiakban: AK). Az egyszeri térítés mértéke e rendelkezés hatálybalépésekor 8000 forint AK-ként. Az egyszeri térítés mértéke évente, január 1-jével növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.

21/D. § A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása érdekében tart közmeghallgatást.

21/E. § (1) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területén lévő földön:

• a) kémiai talajjavításra, öntözési, meliorációs célú beruházásra,
• b) faiskola létesítésére, vetőmagtermesztésre, szaporítóanyag előállítására,
• c) ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére,
• d) gyepfeltörésre állami támogatás nem vehető igénybe, illetve ilyen esetekben a tározó árapasztási célú igénybevételekor keletkező kárért kártalanítás nem jár.

(2) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területén nem lehet:

• a) bejelentéshez vagy engedélyhez kötött építési tevékenységet folytatni,
• b) a kezelő hozzájárulása nélkül a tározó kapacitáscsökkenésével járó, vagy a vizek lefolyási viszonyát megváltoztató tereprendezést végezni.

(3) Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések megszegése miatt keletkezett.

(4) A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő föld művelési ágát megváltoztatni kizárólag a tározó kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.

22. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója):

• a) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a meder, valamint a parti és a part menti létesítmények és egyéb közcélú vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa;
• b) a meder használatát és hasznainak szedését csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel; vízjogi engedélyköteles tevékenység esetén a vízjogi engedély szerint végezheti.

(2) A parti ingatlan tulajdonosa parti ingatlanát az elhabolás ellen jogosult megvédeni, illetve az elhabolt részt vízjogi engedély alapján helyreállítani.

22/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a mezőgazdasági vízszolgáltatás, az aszálykár és a vízkár elhárítása érdekében vizsgálja, hogy az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozza-e vízfolyás- vagy csatornaszakasz.

(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján megállapítja, hogy az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz

• a) nem állami tulajdonban van,
• b) más nyomvonalon történő elvezetéssel nem váltható ki,
• c) használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, valamint
• d) rendeltetésszerű használatához állami vízgazdálkodási fejlesztés szükséges,

kezdeményezi a terület tulajdonjogának az állam javára történő megszerzését.

(3) A (2) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő vízfolyás- vagy csatornaszakasz közcélú vízilétesítménynek minősül.

(4) A (2) bekezdés szerinti tulajdonszerzés hiányában a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését kezdeményezi a vízügyi hatóságnál az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozó, nem állami tulajdonban lévő vízfolyás- vagy csatornaszakasz tekintetében. A vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak kijelöli, ha

• a) megállapítja, hogy a nem állami tulajdonban lévő vízfolyás, csatorna használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, és
• b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz vagy az aszálykár, vízkár elhárításához szükséges vízelvezetést, öntözővíz-továbbítást.

(5) A vízügyi hatóság (4) bekezdés szerinti kijelölő döntése két évig hatályos.

(6) A (4) bekezdés szerinti kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.

22/B. § Ha az öntözővíz továbbítását akadályozó vízilétesítmény tulajdonosa a 22/A. § szerinti hatósági kijelölés helyett üzemeltetési szerződést köt a vízügyi igazgatósággal a vízfolyás, csatorna üzemeltetésére és fenntartására, úgy a vízügyi igazgatóság a kijelölés iránti kérelmet visszavonja. A szerződéskötésről a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül tájékoztatja a vízügyi hatóságot.

22/C. § (1) A 22/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti közérdek fennállását a vízügyi igazgatási szerv rendszeresen vizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezheti

• a) a kijelölő döntés felülvizsgálatát vagy időbeli hatályának meghosszabbítását,
• b) az üzemeltetési szerződés felülvizsgálatát.

(3) Az öntözést szolgáló vízfolyás, csatorna tulajdonosa kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés vagy a kijelölő döntés felülvizsgálatát, ha a szerződés megkötését vagy a hatósági döntés kiadását megalapozó közérdekűség álláspontja szerint már nem áll fenn.

23. § (1) E törvény hatálybalépését követően a természetes vizek partját a tulajdonos állam, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat közérdekű célokra tartja fenn, ezért az államtól, illetőleg az önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek partján nem szerezhető.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól meghatározott ingatlan, illetőleg meghatározott partszakasz tekintetében rendeletben felmentést adjon.

(3) A helyi önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonként tulajdonába adott természetes vizek partján levő beépítetlen ingatlanok tekintetében az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól — a települési érdekekre figyelemmel — önkormányzati rendeletben felmentést adhat.

24. § (1) A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése.

(2) A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvíztől mentesített oldalán lévő azon területet, amelyen fakadó-, illetve szivárgó víz jelentkezhet, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad kezelni, használni és hasznosítani.

(3) A nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulásával lehet.

(4) A nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat. A nagyvízi mederben a termőföld védelméről szóló törvény szerinti, a termőföld más célú hasznosítását, valamint a föld művelési ágának megváltoztatását végrehajtani kizárólag az érintett folyószakasz-meder kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.

(5) A folyók, patakok, kisvízfolyások, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetve védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse.

(6) A parti sávban és védősávban, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Ennek hiányában az elhelyezőt ért kárért – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kártalanítás nem jár.

(7) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési tervet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A kezelési tervet össze kell hangolni a folyók nagyvízi medrére vonatkozó, illetve arra kihatással lévő egyéb tervekkel, így különösen a természet védelméről szóló törvény alapján a védett természeti területekre vonatkozóan elkészített természetvédelmi kezelési tervekkel, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet alapján a Natura 2000 területekre elkészített természetvédelmi kezelési- és fenntartási tervekkel, illetve az adott területre vonatkozó, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet alapján meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján az erdőkre vonatkozóan elkészített körzeti erdőtervekkel.

25. § (1) A partok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület használatáért a parti ingatlan tulajdonosának kártalanítás nem jár, az évelő növényzetben és a függő termésben okozott zöldkárt, valamint az épületben okozott károkat azonban meg kell téríteni.

(2) A közérdekű mederszabályozáshoz szükséges területet az ingatlan tulajdonosától meg kell vásárolni, illetve — ha adásvételi szerződés nem jön létre — azt ki kell sajátítani.

(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását.

26. § Ha a vizek mennyisége vagy a vízilétesítmények teljesítőképessége a többletvizek fokozatos leeresztését teszi szükségessé, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vizeket a nagyobb kár csökkentése és elhárítása érdekében ideiglenesen az ingatlanon tartsák, odavezessék, ideiglenesen tározzák, illetve az ingatlanon átvezessék.

27. § A 20. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jogot, továbbá a 21. § szerinti vízkárelhárítási célú tározóban, a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterületen, a nagyvízi mederben, illetve a parti sávban való elhelyezkedést mint jogi jelleget a vízügyi hatóságnak az érintett ingatlanra vonatkozó végleges határozatán alapuló felhívása alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

VIII. Fejezet — A VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖR¶

28. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő hatósági jogkör lehet vízügyi hatósági jogkör vagy helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör.

(2) A vízügyi hatósági jogkört a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője látja el.

(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve

• a) a 28/A. § (2) bekezdését,
• b)
• c)
• d)
• e) a 31. § (1) bekezdését,
• f) a 31/A. §-t.
• g) a 32/B. § (2) bekezdését.

28/A. § (1) A jogszabály alapján bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerését és hasznosítását kivéve –, vízjogi engedély szükséges

• a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),
• b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély) és
• c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).

(1a) A vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a mezőgazdasági célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági célú kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető. A mezőgazdasági célú kút kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését és haszonállat-állománya ellátását szolgálhatja.

(1b) A hatósági nyilvántartásba történő előzetes bejelentést követően a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül az öntözési igazgatási szerv – a vízbázis állapotára és a tervezett kútnak a vízbázisra gyakorolt hatására tekintettel a felszín alatti vizek védelme érdekében – az előzetes bejelentésben foglaltak alapján a létesítést, az üzemeltetést vagy a megszüntetést jóváhagyja, megtiltja, vagy megállapítja, hogy a létesítés, az üzemeltetés vagy a megszüntetés csak véglegessé vált vízjogi létesítési, üzemeltetési vagy megszüntetési engedély birtokában kezdhető meg.

(1c) A háztartási vízigényt kielégítő, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút (a továbbiakban: háztartási kút) létesítését, üzemeltetését és megszüntetését – az (1d) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetesen be kell jelenteni a vízilétesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.

(1d) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.

(1e) Az (1c) és (1d) bekezdés szerinti háztartási kút tekintetében a vízügyi hatóság ellenőrzést kizárólag hivatalból végez.

(1f) A vízügyi hatóságot terheli a bizonyítási kötelezettség annak megállapítása kapcsán, hogy az (1c) és (1d) bekezdés alapján bejelentés vagy vízjogi engedély nélkül létesített háztartási kút az (1c) és (1d) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(2) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.

(3) A szénhidrogén-kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak termálvíz-kitermelési célú hasznosítására a vízügyi hatóság ad engedélyt.

(4) Az engedélyes kérelmére a kút vízjogi engedélye visszavonható, amennyiben a bányafelügyelet engedélyezi a termálvíz-kitermelési célú kút bányászati célú hasznosítását és a kút bányászati létesítménnyé minősítését, ha annak vízilétesítmény funkciója megszűnt. A bányafelügyelet az eljárását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelete szerinti rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás szabályai szerint folytatja le.

28/B. § A vízügyi hatósági eljárás során

• a) a kérelem,
• b) a hiánypótlás, és
• c) az ügyfél által tett nyilatkozat

csak írásban terjeszthető elő.

28/C. §¶

28/D. §¶

29. § (1) Vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat

• a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és
• b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak.

(2) Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó bányafelügyeleti szerződésben – a jogszabályokban előírt feltételek szerint – rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.

(3) Új vízjogi engedély abban az esetben adható vagy bányafelügyeleti szerződés akkor köthető, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.

(4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(5) A vízgazdálkodási bírságot – a (6) és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a vízimunka, vízilétesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.

(6) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha

• a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy
• b) a kivitelező személye nem ismert.

(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást e törvény rendelkezései alapján nem kell lefolytatni.

(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság

• a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
• b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő, vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

(9) Ha a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása a 28/A. §-ban meghatározott bejelentés nélkül vagy annak jóváhagyásától eltérően történt, a létesítő részére vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

29/A. § Az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

30. § (1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre

• a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja, vagy
• b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti.

(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.

(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket

• a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,
• b) a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása,
• c) az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy jogszabályi kötelezettség megszegése

indokolja.

30/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

31. § (1) A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól

• a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
• b) a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása.

31/A. § A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni:

• a) a vízügyi igazgatási szerveknek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében;
• b) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 41. § (6) bekezdésében kijelölt szervnek az ott meghatározott tevékenységével összefüggésben, továbbá
• c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatkörébe tartozó kármentesítési alprogramok keretében az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok lebonyolításáért felelő szervezet kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti, a környezeti kármentesítési feladatok irányításáért és lebonyolításáért felelős szervnek a kármentesítési tevékenységével összefüggésben.

31/B. § A víziközmű-szolgáltató esetében, ha az engedélyezési eljárás a víziközmű-szolgáltató kérelmére, a tevékenységével összefüggésben kezdeményezett eljárás lefolytatására irányul, az eljárás díja a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak megállapítására vonatkozó rendeletben meghatározott díjtétel 70%-a.

32. § Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a vízügyi hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.

32/A. § (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegések miatt – a vízgazdálkodási adatszolgáltatási vagy nyilvántartás-vezetési kötelezettség megszegésének kivételével – közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.

32/B. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő vízügyi hatóság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vízügyi hatóság az önkéntes teljesítés elmaradása esetén e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, szükséges végrehajtási módokon felül a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.

33. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási objektumokról és a vízkészletről nyilvántartást vezet.

(2) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhasználatokról, valamint a vízhasználatokkal összefüggő jogokról és kötelezettségekről, jogi szempontból jelentős tényekről és adatokról vízikönyvet vezet.

(3) A vízikönyv tartalmazza:

• a) a határozatban megjelölt jogosított, illetve kötelezett
• aa) nevét, címét, székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét,
• ab) elérhetőségét,
• ac) nyilvántartásba vételének időpontját;
• b) a jog gyakorlását, kötelezettség keletkezését, módosulását, szüneteltetését vagy megszűnését, valamint az azt eredményező végleges határozat számát és keltét, a vízikönyvi nyilvántartási számát, továbbá a vízikönyvbe történő bejegyzés vagy a törlés időpontját;
• c) a határozat tárgyát, a vízilétesítmény, vízimunka, vagy vízhasználat jellemző vízgazdálkodási adatainak megjelölését – ideértve földrajzi helyét – és vízgazdálkodási értelemben vett azonosítóját (objektumazonosítóját);
• d) a bejegyzés alapját képező határozatban megállapított határidőket, a határozat hatályát vagy a teljesítési határidőt;
• e) a bejegyzés tárgyát képező határozattal megállapított vízilétesítmény elhelyezését, üzemeltetését érintő ingatlanokra vonatkozó használati korlátozásokat az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokra és tényekre történő utalást (védőterület, védősáv, vízelvezetési szolgalom);
• f) a vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély esetén a vízilétesítménnyel, vízhasználattal összefüggő felügyeleti kategóriát.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában és a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(5) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság a vízilétesítményekről nyilvántartást vezet.

33/A. § A vízügyi hatóság jogosult – a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében – a nagyvízi mederben telekalakítási, illetve építési tilalmat elrendelni.

VIII/A. Fejezet — ADATKEZELÉS¶

33/B. § (1) A vízügyi hatóság a hatósági engedélyezési eljárások végleges lezárását követően a vízikönyv vezetése, a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a végleges döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a következő adatokat kezeli:

• a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,
• b) az ügyfél lakcíme,, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
• c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,
• g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok, valamint
• h) a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlásához kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények.

(2) A vízügyi hatóság országos illetékességgel jogosult a vízkészletjárulékkal kapcsolatos feladatellátás érdekében a következő adatok megismerésére és kezelésére:

• a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,
• b) az ügyfél lakcíme,, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
• c) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma, közösségi adószáma,
• d) az ügyfél számlaszáma, IBAN száma,
• e) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• f) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
• g) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• h) a vízhasználatokra vonatkozó vízmennyiségi és műszaki alapadatok.

(3) Az (1) bekezdés a)–f) pont és a (2) bekezdés a)–g) pont szerinti személyes adat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.

(4) Az (1) bekezdés g) és h) pont, valamint a (2) bekezdés h) pont szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.

33/C. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási adatgyűjtésekhez, az állami tulajdon kezeléséhez és a vízgazdálkodási objektumok azonosításához a következő adatok megismerésére és kezelésére jogosult:

• a) az ügyfél természetes személyazonosító adatai,
• b) az ügyfél lakcíme,, elektronikus levélcíme, telefonszámai,
• c) a nem természetes személy ügyfél cégjegyzék száma, nyilvántartási száma, államháztartási egyedi azonosítója, létrejöttének és megszűnésének ideje, tevékenységi körei, székhelyének címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• d) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• e) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
• f) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,
• g) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációban és az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok.

(2) Az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti személyes adat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbítható és a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által – a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül – a vízjogi engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges tervezési munkákhoz elektronikus dokumentumként vagy elektronikusan feldolgozható formában a vízimérnöki tervezői jogosultsággal rendelkező és a vízjogi engedély iránti kérelemmel érintett tulajdonos vagy vagyonkezelő által megbízott tervező számára átadott, tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv adattartalmát (ideértve a személyes adatokat is) a tervező jogosult a vízjogi engedélyről szóló hatósági döntés véglegessé válásának időpontjáig kezelni. A tervező a részére átadott földkönyv személyes adatokra vonatkozó tartalmát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbíthatja.

33/D. § A Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett elektronikus rendszer (a továbbiakban: VIZEK rendszer) üzemeltetője a 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére – az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe – a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.

33/E. § (1) A VIZEK rendszer keretében nyilvántartott, vízjogi engedélyezési eljárásban részt vevő, valamint a vízjogi engedéllyel már rendelkező ügyfélnek – az érintett vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó – a 33/B. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatai, valamint a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációjában rögzített műszaki alapadatok kezelésére

• a) az agrárpolitikáért felelős miniszter agrárgazdasági elemzések és agrár-szakmapolitikai döntések meghozatala,
• b) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, agrárkutatásokkal foglalkozó intézet az öntözésfejlesztési, az agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása,
• c) az öntözési igazgatási szerv az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos feladatai ellátása,
• d) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartással összefüggő feladatainak ellátása

céljából jogosult.

(2) A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelő személyes adatát is tartalmazó adatainak egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelésére és feldolgozására jogosult a Magyar Államkincstár a támogatás ellenőrzéséhez kötődő jogszabályban meghatározott kötelezettségek ellátása érdekében.

(3) A Közös Agrárpolitika hazai végrehajtása, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer részét képző Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer naprakészen tartása céljából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi igazgatási szervek által kezelt víztest és csatornahálózat térinformatikai állományához, annak releváns attribútum adataival együtt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – három évig, a (2) bekezdésben meghatározott adatok a támogatások ellenőrizhetőségének végéig kezelhetőek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti, vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető. Ezen adathoz való hozzáférés biztosításáról az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer működtetéséért felelős miniszter gondoskodik.

33/F. § A VIZEK rendszer nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. §-ával összhangban, a statisztikai cél előzetes igazolása alapján és az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

VIII/B. Fejezet — A VÍZÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI¶

33/G. § (1) Az elektronikusan kezdeményezett vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfél elektronikus azonosítását követően a beadványait – a Kormány rendeletében meghatározott módon elektronikusan hitelesítve – a VIZEK rendszeren keresztül nyújtja be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóság részére.

(2) A VIZEK rendszer biztosítja a vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.

(3) A VIZEK rendszer üzemeltetője az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult az elektronikus úton kapcsolatot tartók – kapcsolattartáshoz szükséges és hozzá érkezett – adatainak kezelésére.

33/H. § A vízügyi hatósági eljárásokban közreműködő, a Kormány rendeletében megjelölt szervek a Kormány rendeletében meghatározott információkat a VIZEK rendszeren keresztül – a Kormány rendeletében meghatározott esetekben automatikus információátadás útján – térítésmentesen biztosítják egymás részére.

33/I. § (1) A VIZEK rendszer keretében – a vízhasználó hatósági eljárást megelőző tájékozódásának biztosítása, valamint a vízjogi engedélyezések gyors és hatékony lefolytatása érdekében, ugyanakkor a vízkészletek hosszú távú biztosításának céljából – előszűrő felület működik, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Az előszűrő felület elektronikus azonosítást követően használható.

33/J. § Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezése előtt, elektronikus azonosítását követően a VIZEK rendszer keretei között működtetett adatgyűjtő felületre tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, valamint e rendszeren keresztül szerzi be a VIZEK rendszerhez csatlakozott szervektől a hatósági eljáráshoz szükséges információkat, a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatot és a vagyonkezelői nyilatkozatot. Az adatgyűjtő felület a kérelmező részére tárhelyet biztosít a hatósági és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb eljárásokhoz szükséges dokumentumok számára.

IX. Fejezet — A vízgazdálkodási társulatok¶

34. § (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat.

(2) A vízitársulatról külön törvény rendelkezik.

35. § (1) A vízgazdálkodási társulat közfeladatait szolgáló tevékenységét érdekeltségi területén végzi.

(2) A víziközmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.

(3) A víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.

(4) A víziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.

(5) A víziközmű társulat feladatai ellátása kapcsán a feladat ellátásához szükséges mértékig jogosult a víziközmű társulati tagok adatainak kezelésére. A víziközmű társulat a hozzájárulás beszedése érdekében jogosult továbbá az ehhez szükséges adatokat a hatáskörrel rendelkező szervtől bekérni.

36. § (1) A víziközmű társulat megalakulását – a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet szerinti – szervező bizottság készíti elő.

(2) A víziközmű társulat legfőbb szerve a taggyűlés.

(3) A taggyűlés tagjait az alapszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően a tagok delegálják.

(4) A víziközmű társulat ügyvezetését az intézőbizottság látja el.

(5) A víziközmű társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság.

(6) A víziközmű társulat intézőbizottsága elnökből és legalább kettő, legfeljebb hét tagból áll.

(7) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait – az alakuló taggyűlés kivételével – a taggyűlés választja meg. Az intézőbizottság elnöke a víziközmű társulat elnöke.

(7a) Nem választható az intézőbizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjává és elnökévé, aki

• a) a beruházással érintett önkormányzat alkalmazottja, tisztségviselője, valamint ezeknek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
• b) a beruházás kivitelezésében közreműködő vállalkozó vagy vállalkozás vezető tisztségviselője.

(8) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

37. § (1) Víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet, víziközmű társulat csak víziközmű társulatokká válhat szét. Víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem jöhet lére.

(2) A víziközmű társulat gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.

(3) A víziközmű társulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a víziközmű társulat tartozásaiért nem felelnek.

(4) Ha a víziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül jogutód nélkül megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti végelszámolásra kerül sor.

(5) Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak az alapszabályban foglaltak szerint el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben elnyert önerő támogatást.

Víziközmű társulat¶

38. § A víziközmű társulat közfeladatként kizárólag a település, vagy több település esetén az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-gazdálkodást szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt. A víziközmű társulat az e törvényben meghatározott közfeladatán és az ahhoz kapcsolódó helyreállítási munkákon kívül egyéb tevékenységet nem végezhet.

39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a Ctv. előírásait kell alkalmazni, kivéve a Ctv. 74. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat.

(2) A víziközmű társulatnak a 38. § szerinti közfeladat teljesítésére irányuló szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv látja el.

(3) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai ellenőrzés keretében

• a) tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
• b) a víziközmű, valamint a belterületi vízrendezést és csapadékvíz-elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását, továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,
• c) kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,
• d) figyelemmel kíséri a 38. § szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását,
• e) a víziközmű társulattól a d) ponthoz kapcsolódóan személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet,
• f) vizsgálja a víziközmű társulati tevékenység műszaki előkészítésének folyamatát, ezen belül az engedélyezési és kiviteli terveket (műszaki dokumentációkat),
• g) értékeli és ellenőrzi a víziközmű társulat által megvalósítandó fejlesztéseket, terveket.

(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során szakmai hiányosságot, szabálytalanságot tapasztal, felhívja a víziközmű társulatot a hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott határidőn belül a hiányosságot, szabálytalanságot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási szerv a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását.

(4a) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a víziközmű társulat működését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzése során felkérheti a vízügyi igazgatási szervet, hogy folytasson le szakmai ellenőrzést, továbbá a vízügyi igazgatási szervtől a víziközmű társulatra vonatkozó, a vízügyi igazgatási szervnél rendelkezésre álló adatokat és információt kérhet, amely a megkeresést öt munkanapon belül teljesíti. A vízügyi igazgatási szerv a felkérés alapján az ellenőrzést soron kívül, de legfeljebb tizenöt napon belül lefolytatja és megállapításairól a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül értesíti.

(4b) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során jogszabálysértést tár fel, megkeresheti a cégbíróságot, hogy tizenöt napon belül jelölje ki az elszámoló bizottság tagjait az elszámolási eljárás haladéktalan lefolytatása érdekében, illetve saját hatáskörben intézkedhet a tagok által befizetett hozzájárulások egészének, vagy azok egy részének visszafizetése iránt.

(5) A víziközmű társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések esetében a feladatkörét érintően a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv jár el, és a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés elvégzésére, valamint a (4) és (6) bekezdés szerinti intézkedések megtételére jogosult.

(6) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során a Ctv.-ben, az alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglalt – a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó – előírás megsértését észleli, tizenöt napon belül kezdeményezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

39/A. § (1) Ha a víziközmű társulat a 38. § szerinti közfeladat teljesítése során létesülő vagy fejlesztésre kerülő vízilétesítményt a meglévő víziközmű-szolgáltatáshoz történő csatlakozással kívánja üzemeltetni, vagy egyébként a létesülő vízilétesítmény a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, a létesítéssel vagy fejlesztéssel érintett víziközmű-szolgáltatási ágazatban az ellátási területen szolgáltatást végzőt (a továbbiakban: víziközmű-szolgáltató) az alakuló taggyűlésre és a taggyűlésekre meg kell hívni.

(2) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervére és a kivitelezés ütemezésére vonatkozóan véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet, továbbá a víziközmű társulat képviselőjéhez kérdést intézhet.

(3) A víziközmű-szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény vízjogi létesítési, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során ügyféli jogállás illeti meg.

A víziközmű társulat megalakulása¶

40. § (1) A víziközmű társulat alapításához az szükséges, hogy az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyek (a továbbiakban: tagok) az alakuló taggyűlésen

• a) elhatározzák megalakulását,
• b) elfogadják alapszabályát,
• c) megválasszák ügyvezető és ellenőrző szervét.

(2) A víziközmű társulat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában a tagok kétharmadának, az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a tagok több mint felének szavazata szükséges. Amennyiben az érdekeltségi terület több települést foglal magában, településenként szükséges a tagok kétharmadának vagy több mint felének szavazata.

(4) A víziközmű társulat a cégnyilvántartásba való bejegyzését követően kezdheti meg működését.

41. § A víziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni:

• a) a víziközmű társulat nevét, székhelyét;
• b) a víziközmű társulat tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével;
• c) a víziközmű társulat feladatát; tevékenységi körét;
• d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);
• e) a tagok jogait és kötelességeit;
• f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat;
• g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat;
• h) a víziközmű társulat képviseletének módját;
• i) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét;
• j) a szakmai ellenőrzést ellátó vízügyi igazgatási szerv nevét, székhelyét.

A víziközmű társulat működése és tevékenysége¶

42. § (1) A taggyűlés évente legalább egyszer ülést tart.

(2) A taggyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult.

(2a) A taggyűlés összehívását a vízügyi igazgatási szerv is kezdeményezheti.

(3) A tagok legalább 10%-ának kezdeményezésére a taggyűlést össze kell hívni.

(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.

(5) A taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van.

(6) Az alapszabály módosításához, a víziközmű társulat megszüntetéséhez, más víziközmű társulattal történő egyesüléséhez, illetve szétválásához a taggyűlés több mint 50%-ának szavazatával meghozott határozatára van szükség.

(7) Ha a taggyűlés nem határozatképes, az első üléstől számított 8 napon belüli időpontra összehívott második ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.

(8) A víziközmű társulat érdekeltségi egységei számának megváltoztatásához az alapszabály módosítása szükséges.

(9) Ha

• a) az érdekeltségi területen belül az érdekeltségi egységek számában következik be változás, a módosításra a (6) bekezdés az irányadó, vagy
• b) az érdekeltségi területhez újabb terület kíván csatlakozni, ahhoz a víziközmű társulat meglévő tagjai több mint 50%-ának hozzájárulása, és a csatlakozni kívánó érdekeltségi egységek tagjai 2/3-ának elhatározása a víziközmű társulathoz való csatlakozásra és részükről az alapszabály ennek megfelelő módosítása szükséges, valamint az újonnan csatlakozó érdekeltségi egységek tagjai több mint felének el kell fogadnia a már megválasztott ügyvezetőt és ellenőrző szerveket.

43. § A víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályait kell alkalmazni a víziközmű társulat sajátosságainak figyelembevételével.

A víziközmű társulat vagyona¶

44. § (1) A víziközmű társulat a tagok hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el a közcélú feladatait.

(2) A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A taggyűlés által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.

(3) A tagok be nem fizetett hozzájárulását az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző hajtja be.

A víziközmű társulat megszűnése¶

44/A. § (1) A víziközmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha

• a) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
• b) alapszabályban meghatározott közfeladatát megvalósította és az elszámolási eljárást befejezte,
• c) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését.

(2) A víziközmű társulat jogutódlással szűnik meg, ha másik víziközmű társulattá átalakul.

(3) A víziközmű társulat az elkészült víziközművet szolgáltatásra alkalmas állapotban az önkormányzat (önkormányzati társulás) részére tulajdonba adja.

(4) Amennyiben a víziközmű beruházás részenként üzembe helyezhető, a víziközmű társulat a beruházás eredményeként megvalósult víziközművet részenként is tulajdonba adhatja.

IX/A. Fejezet — A NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ BEGYŰJTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁS¶

44/B. § Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.

44/C. § (1) A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telepet, szennyvízelvezető mű erre kijelölt elemét, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító művet (a továbbiakban együtt: átadási hely) a vízügyi hatóság – az átadás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével – jelöli ki.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

• a) a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
• b) annak a működési területnek a határait, amelyen belül egy közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;
• c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
• d) a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget, a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
• e) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
• f) az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
• g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

44/D. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségével arányos díjat kell fizetni.

(2) A közszolgáltatás díjának meghatározása során a következőket kell figyelembe venni:

• a) a háztartási szennyvíz mennyisége,
• b) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei,
• c) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek,
• d) a közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott díjat csökkenteni kell a közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatással.

(4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési díjának egységnyi díjtétele – elkülönítve – tartalmazza a begyűjtés, illetve nem szennyvíztisztító telepen történő elhelyezés esetén az utókezelés és a monitorozás költségeit is.

(5) Kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban részt vevő önkormányzatok esetében.

(6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségeket, a számlázás és díjbeszedés költségeit, a környezetvédelmi kiadásokat és ráfordításokat, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetét, az ürítési díj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függő költségeket, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségeket tartalmazza.

(7) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató költségelemzés alapján az (1)–(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző terjeszti elő.

(8) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az ingatlantulajdonost terhelő közszolgáltatási díjfizetési kötelezettséget az (1)–(6) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján számított díjnál díjkedvezmény alkalmazásával alacsonyabb mértékben, vagy mentesség alkalmazásával a szolgáltatás ingyenességének esetét állapítja meg, akkor a különbséget díjkompenzáció formájában megtéríti. A díjkompenzáció fizetéséhez a képviselő-testület és a közszolgáltatást nyújtó megbízást köt, amely tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-ai 2012/21/EU bizottsági határozat 4. cikkében foglalt elemeket és egyebekben megfelel az e határozatban foglalt valamennyi egyéb követelménynek.

44/E. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban: követelés jogosultja) felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a követelés jogosultja a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő behajtását kezdeményezi.

(4) A települési önkormányzat jegyzője – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

(5) Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője – a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül – igazolást ad a követelés jogosultjának.

44/F. § (1) A közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett.

(2) A közszolgáltató a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a közszolgáltatási tevékenységet végzőkről.

(3) Közszolgáltatást az végezhet, aki

• a) biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,
• b) a közszolgáltatási tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóságnak bejelentette, és a vízügyi hatóság nyilvántartásba vette,
• c) közbeszerzési eljárás vagy – ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges – kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(4) A közszolgáltatásnak a környezet veszélyeztetését és szennyezését kizáró módon kell történnie.

(5) A közszolgáltatást végző felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.

(6) A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a közszolgáltató köteles a terület szennyeződésmentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni.

44/G. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatás ellátására írásban szerződést köt.

(2) A közszolgáltatásra vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a háztartási szennyvizet fogadó létesítményeket.

(3) A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel az önkormányzat részéről, ha a közszolgáltató

• a) a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsérti, és ennek tényét a bíróság jogerősen vagy hatóság véglegesen megállapítja;
• b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsérti.

(4) A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha

• a) az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgáltató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését, vagy
• b) a közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

(5) A felmondási idő legalább két hónap, legfeljebb hat hónap.

(6) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak intézkednie kell, hogy a felmondási idő lejártát követően a közszolgáltatás biztosított legyen.

44/H. § (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a tárgyévet követő év március 31-ig a települési önkormányzatnak benyújtani.

(2) A közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

44/I. § (1) A települési önkormányzatot a közszolgáltatás megszervezéséért és működtetéséért a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött támogatásra csak akkor jogosult, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

(3) Ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezi, hogy az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja és ezzel egy időben eljár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a közszolgáltatás biztosítása érdekében.

44/J. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.

(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki a jegyző kezdeményezése alapján.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl bírság kiszabására nincs lehetőség, kivéve, ha a cselekmény a jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. A bírság kiszabására a vízügyi hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetősége.

(4)

X. Fejezet — Záró rendelkezések¶

45. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba.

(2)

(3)

(4)

(5) E törvénynek a társulatok felügyeletére vonatkozó rendelkezését — a törvény hatálybalépésekor működő társulat esetén — a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kell alkalmazni.

(6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. § (2) bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány

• a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, illetőleg az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védőidomára, védőterületére (védősávjára) vonatkozó szabályoknak;
• b) a vizekkel és a közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos fenntartási feladatokra vonatkozó szabályoknak, valamint egyes vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezését, előkészítését és megvalósítását végző vízügyi igazgatási szerv kijelölésének;
• c) a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok gyűjtésének, feldolgozásának, szolgáltatásának;
• d) a társulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével, az e törvényen alapuló és a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályok;
• e) a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására, valamint az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékére és fizetésének részletes szabályaira vonatkozó szabályok;
• f) a vízgazdálkodás országos koncepciójának végrehajtásához kapcsolódó nemzeti programok;
• g) a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának és települési jegyzékének;
• h) a meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányuló jogkövetkezmények végrehajtására vonatkozó részletes szabályok;
• i)
• j) a települési szennyvíztisztításra vonatkozó nyilvántartási és jelentési kötelezettség;
• k) az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz), valamint a fürdővíz minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférésre, továbbá a vízminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok;
• l) a vízügyi őrszemélyzet (gát-, csatorna-, meder- és tározó őrök) feladat- és hatáskörének;
• m) a vízkárelhárítás finanszírozási és elszámolási rendjének, továbbá a vízkárelhárításban foglalkoztatottak díjazásának;
• n) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályok;
• o) a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program;
• p) a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények;
• q) a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályok;
• r) az e törvényben, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályok;
• s) a vízügyi hatóságnak történő bejelentést követően megkezdhető, illetve folytatható tevékenységek körének, továbbá a bejelentés tartalmi elemeinek és a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályainak, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeknek;
• t) a vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatainak és módjának;
• u) a szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályainak, az azokon tartott rendezvény, munkavégzés engedélyezése, bejelentése eljárási szabályainak, valamint a viharjelzéssel kapcsolatos szabályoknak;
• v) a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályoknak;
• w) a nagyvízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatának, hasznosításának, a víziállásokra vonatkozó előírásoknak és korlátozásoknak, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos kártalanítási eljárás szabályainak;
• x) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályok;
• y) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási tevékenység végzési feltételeinek, az e tevékenységre jogosító bejelentés és a nyilvántartás tartalmi elemeire, a tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek, a közszolgáltatási bírság mértékének és megállapítása módjának, a közszolgáltatási szerződés tartalmának, valamint a közszolgáltatási díj megállapításának, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek;
• z) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak

rendeletben történő megállapítására.

(7a) Felhatalmazást kap a Kormány a vízgazdálkodási bírság mértéke megállapításának szempontrendszere és a bírság, valamint a csatornabírság megfizetési módja részletszabályainak rendeletben történő megállapítására.

(7b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében

• a)
• b)
• c)
• d) közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére, a továbbképzést biztosító és a továbbképzési rendszert üzemeltető intézmény kijelölésére, továbbá ezek tekintetében az intézmény feladatainak meghatározására,
• e) a közalkalmazottak teljesítményértékelésének és minősítésének kötelező és ajánlott elemeire, fokozataira, eljárási szabályaira, az értékelőlap tartalmára
• f)

vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a továbbképzési rendszer működtetését végző, a Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit biztosító és a Vízügyi Etikai Bizottság tagjairól névjegyzéket vezető vízügyi igazgatási szervet.

(7c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a VIZEK rendszer működésének részletszabályait, valamint a rendszer részét képező előszűrő felület és adatgyűjtő felület részletes működési rendjét és az ennek keretében megvalósuló információátadás körét,
• b) a VIZEK rendszer üzemeltetőjét és a rendszerhez csatlakozó szerveket.

(7d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági célú kutak létesítésével, üzemeltetésével, megszüntetésével, valamint az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített és üzemeltetett mezőgazdasági célú kutak fennmaradásával kapcsolatos sajátos feltételeket és eljárási szabályokat rendeletben határozza meg.

(7e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeit az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények üzemeltetése során.

(7f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § (2a) bekezdése szerinti feladatok ellátásának részletes szabályait.

(7g) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vízkészletvédelmi országtérkép, valamint a kockázati besorolás elkészítésének és felülvizsgálatának szakmai és eljárási szabályait.

(7h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza egyes hatósági eljárásokban a vízvédelmi hatóság által vizsgált szakkérdésekkel kapcsolatos eljárási költségeket.

(7h)

(7i) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, a vízhasználatot kérelmezők és az engedélyesek kötelezettségeit, a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízkivétel feltételeit, továbbá a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzés részletszabályait rendeletben állapítsa meg.

(8) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter

• a) a vízgazdálkodás általános szakmai követelményeinek, képesítési előírásainak, a vízrajzi feladatoknak és a vízkészletekbe történő beavatkozás szabályainak;
• b) a folyók mértékadó árvízszintjeinek;
• c)
• d) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges tervdokumentáció tartalmi előírásainak és a kérelmek mellékleteinek;
• e) a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetésének
• f) a vízimunkáknak, a vízilétesítményeknek és vízhasználatoknak (a vízikönyvnek), a vízkészletek nyilvántartásának;
• g)
• h)
• i)
• j) egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyelésének;
• k) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak;
• l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a 15/C. § (1a) bekezdésére alapított kedvezményeknél a mérlegelési szempontoknak, a számításnál alkalmazott szorzószámoknak és a befizetés rendjének;
• m) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárások, az igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések körének, továbbá a fizetendő díj mértékének, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályoknak az adópolitikáért, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel egyetértésben;
• n)
• o)
• p) a távlati vízbázisok megnevezésének, valamint az egyes távlati vízbázisokkal érintett települések jegyzékének

rendeletben történő megállapítására.

(8a) Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter

• a) a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési tervek,
• b) az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálata szabályainak
• c) a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében
• ca) a besorolás és az illetményrendszer,
• cb) a betölthető munkaköri kategóriák és munkakörök,
• cc) a betölthető vezetői munkaköri kategóriák és vezetői munkakörök, és
• cd) a közalkalmazotti és a vezetői kinevezéshez szükséges követelmények,
• d) a védekezéssel összefüggő rendelkezésreállási pótlék mértékére vonatkozó szabályok

rendeletben történő megállapítására.

(9) A vízgazdálkodással, valamint a vizek védelmével összefüggő érdekek érvényesítését a Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíti, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában. Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok — különösen a szomszédos országok — vízgazdálkodással összefüggő érdekeire.

(10)

(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a vízügyi hatóságot vagy hatóságokat, valamint a vízügyi igazgatási szervet vagy szerveket.

(12) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy – amennyiben a beruházás műszaki átadása már megtörtént – a víziközmű beruházással érintett területre kiterjedő hatállyal önkormányzati rendeletben állapítsa meg az utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás már megállapításra került, de annak befizetése nem történt meg.

45/A. § (1) Ez a törvény:

• a) a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (4) bekezdésének, (6) bekezdésének és (9) bekezdésének, valamint 3. cikkének;
• b) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
• c) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) és (2) bekezdésének, 6. cikk (2) bekezdésének, 9. cikkének és 14. cikk (1) bekezdésének;
• d) – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel, valamint azok kapcsolódó végrehajtási rendeleteivel együtt – a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
• e) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdésének, 6. cikk (1) bekezdésének, 7. cikk (1) bekezdésének;
• f) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a törvény a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

45/B. §¶

45/C. §¶

45/D. §¶

45/E. §¶

45/F. §¶

45/G. §¶

45/H. §¶

45/I. §¶

45/J. §¶

45/K. §¶

45/L. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5) A közalkalmazott és a vezető a Kjt. 39. § (3) és (4) bekezdése szerinti címek viselésére 2018. január 1-jét követően is jogosult.

45/M. §¶

45/N. § (1) A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kút fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés.

(2) Mentesül a 29. § (4) bekezdése szerinti vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági célú kút üzemeltetője.

(3) A mezőgazdasági célú kút üzemeltetője felelős azért, hogy a felszín alatti vizet – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás mennyiségi egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. A vízügyi hatóság e kötelezettség betartását a felszín alatti vizek vagyonkezelőjének bevonásával ellenőrizheti. Ha a mezőgazdasági célú kút üzemeltetőjének vízhasználata veszélyezteti más engedélyezett vízhasználatok biztosítását vagy károsítja a felszín alatti vízkészleteket, a veszélyeztetés, károsítás megszüntetése érdekében a vízügyi hatóság hivatalból, vagy a felszín alatti vizek vagyonkezelőjének kezdeményezésére a mezőgazdasági célú kút üzemeltetőjét megelőző és kárelhárító intézkedésekre kötelezi.

45/O. § (1) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a 2024. január 1. előtt

• a) a létesítésekor hatályos jogszabály előírása ellenére engedély nélkül vagy
• b) engedélytől eltérően

létesített háztartási kútra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti háztartási kút esetében a 29. § (7) bekezdés szerinti vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni.

(3) Mentesül a 29. § (4) bekezdése szerinti vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az (1) bekezdés szerinti háztartási kút üzemeltetője.

45/P. § E törvénynek a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2023. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Vgtv.mód4.) módosított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód4. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

46. § E törvénynek a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvénnyel megállapított 32/B. §-át a 2026. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

47. § (1) E törvénynek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdés r) pontját, 3. § (2a) bekezdését, 16. § (3) bekezdését és 28/A. § (1b) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendvédelmi szervtől, mint vízügyi, vízvédelmi hatóságtól kormányzati igazgatási szervhez átkerülő hatósági hatáskör esetében 2024. október 1-jén folyamatban lévő ügyek átadására 8 napon belül kerül sor. A folyamatban lévő ügyekben az ügyintézési határidő e törvény erejénél fogva 8 nappal meghosszabbodik.

(3) A folyamatban lévő ügyekben a hatósági hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(4)

(5)

(6) E törvénynek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez¶

Fogalommeghatározások¶

E törvény alkalmazásában

• 1. árvízmentesítés: a mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység, amely az elönthető területet (árteret) árvízvédelmi művek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentő tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstől;
• 2. ásványvíz: olyan természetes felszín alatti víztartóból vagy vízadóból származó víz, amelynek ásványi anyag tartalma jellemzően eltér a rendszeres emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíztől, és annak összetétele megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott (így például biológiai, kémiai) határértékeknek;
• 3. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
• 4. elhabolás: víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás;
• 5. elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítmény: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés;
• 6. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
• 7. érdekeltségi terület: víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;
• 8. gyógyvíz: olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik;
• 9. ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz;
• 10. közérdek mértéke: a közfeladatoknak a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekre is figyelemmel megállapított színvonalon történő ellátása;
• 11. közfeladat: az államnak, a helyi önkormányzatnak és a társulatnak az e törvényben megjelölt feladatai, továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából vagy használatából eredő feladatai;
• 12. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít
• a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;
• b) nagyvízi meder kezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység;
• 13. Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység;
• 14. regionális víziközmű: az egymással oly módon összefüggő — műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető — víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (vármegyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást — amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat — látják el.
• 15. szennyvízelvezetéssel összefüggő
• a) agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék,
• b) lakosegyenérték: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap;
• 16. termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete a 30 °C, vagy annál magasabb;
• 17. védmű: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény;
• 18. védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
• 19. védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
• 20. vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;
• 21. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
• 22. vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);
• 23. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
• 24. vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
• 25. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése vagy védelme, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
• 26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése vagy védelme, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
• a) közcélú vízilétesítmény: az a vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; közcélú vízilétesítménynek minősülnek továbbá az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítmények;
• b) saját célú vízilétesítmény: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást, valamint vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási, vízvédelmi feladatokat ellátó, továbbá a közcélú vízilétesítménynek nem minősülő szennyvíz gyűjtését, tisztítását, hasznosítását és elhelyezését szolgáló mű, és ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem minősül víziközműnek.
• 27. vízikönyv: a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel és a vízhasználatokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek nyilvántartása;
• 28. vízkár: a vizek többletéből vagy hiányából származó kár;
• 29. vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;
• 30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítást is;
• 31. vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen
• a) a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása,
• b) a szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak;
• 32. lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő – jóváhagyott – országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő településrendezési tervnek megfelel;
• 33.
• 34. vízkárelhárítási célú tározó:
• a) árvízi tározó: aa) záportározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, kizárólag az árhullámok csúcs-vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló, időszakosan vizet tartó tározó, ab) árvízcsúcs-csökkentő tározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, az árhullámok csúcs-vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló olyan állandóan vagy időszakosan vizet tartó tározó, amelynél a maximális tározási térfogat legalább 50%-a árvízvisszatartásra szabadon áll, ac) szükségtározó: vízfolyások mentén, árhullámok részleges visszatartására kijelölt, ideiglenes vízvisszatartást szolgáló, be- és kivezetési helyekkel ellátott terület, ad) vésztározó: vízfolyások mentén, az árhullámok részleges visszatartására és a nagyobb károk megelőzésére töltségmegbontással – rendkívüli védekezési készültség vagy veszélyhelyzet esetén – igénybe vehető terület,
• b) belvíztározó: a belvíz összegyűjtésére szolgáló természetes határokkal, illetve töltésekkel körülvett terület.
• 35. mezőgazdasági célú kút: olyan, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény, amely kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését, illetve haszonállat-állománya ellátását szolgálja;
• 36. háztartási vízigény: évi 500 m3-t meg nem haladó mértékű vízhasználat, amelynek célja természetes személyek
• a) ivóvízellátásának, vagy
• b) személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükségletének

biztosítása, függetlenül a kút létesítési helye szerinti ingatlan tulajdoni viszonyaitól és az ingatlan fekvésétől.

• 37. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából;
• 38. begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele, elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása.
• 39. mederhasználati jog: a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmény üzemeltetőjét a vízilétesítmény által igénybe vett terület mértékéig megillető használati jog;
• 40. mederhasználati vízilétesítmény: a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett kikötői lekötőmű, móló – az úszó móló kivételével –, sólyapálya, partvédő művek, hullámtörő, energiatörő.
• 41. mezőgazdasági vízszolgáltatás: a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység.
• 42. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
• 43. árvízi lefolyási sáv: a nagyvízi meder azon része, amely az árvíz és a jég elvezetésében részt vesz, mely lehet elsődleges, másodlagos és átmeneti lefolyási sáv.
• 44. ökológiai vízhasználat: a természeti rendszerek fennmaradásához, megóvásához szükséges vízmennyiség igénybevétele.
• 45. különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt terület, amelyen a fenntartható vízhasználat megőrzése, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének kielégítése céljából különleges intézkedések határozhatóak meg.

2. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez¶

3. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez¶