1995. évi LVII. törvény — mi változott? 2025. január 1.

- p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízkészletvédelmi országtérkép elkészítése és felülvizsgálata, valamint a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek lehatárolása és felülvizsgálata;

13/C. § (1) A közalkalmazottnak a vízügyi pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a munkaköri kategórián belül más munkakörben való előmenetelhez, továbbá a magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez.

(3) A közalkalmazott és a vezető illetményét iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell megállapítani a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával.

- b)

(3) A közalkalmazott illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti illetménytábla szerinti alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát. A közalkalmazott a besorolása szerinti alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult. A vízügyi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak besorolását és az ahhoz tartozó illetmény alsó és felső határait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat során az illetményt a tárgyévre vonatkozóan a közalkalmazott besorolása szerinti illetmény felső határáig megemelheti, illetve alsó határáig csökkentheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi

- b) nem vezetői munkakört tölt be, illetményét új munkaköre szerint, a kormányrendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával

14/A. § (1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízhasználó – ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is – a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoringrendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezhető. A vízügyi igazgatási szerv a monitoringrendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot.

(2) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet területén a területi vízügyi hatóság

- a) fokozottan ellenőrzi a 15. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülését,

- b) új vízjogi engedélyt csak akkor ad ki, ha azzal más, a vízigények kielégítésének sorrendjében előrébb álló, véglegessé vált vízjogi engedéllyel rendelkező engedélyes vízhasználata nem kerül veszélybe; felszín alatti vízhasználatra vonatkozó kérelem esetén ennek igazolása a vízhasználatok egymásra hatásának – vízügyi igazgatási szerv által elvégzett – vizsgálatával történik;

- c) a 30. § (1) bekezdés szerinti döntését – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és körülmények bekövetkezése esetén – az (1) bekezdésben foglalt állapotértékelés eredményének figyelembevételével hozza meg.

(2a) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben vízigény a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott állapotértékelés alapján is kielégíthető, ha a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelme biztosított.

- a) 9,00 forint/m3 alapjárulék,

- b) ha a vízjogi engedélyben, bányafelügyeleti szerződésben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 18,00 forint/m3 alapjárulék,

- c) ha tevékenységét bányafelügyeleti szerződés nélkül vagy a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 60,00 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség

(2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetve a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket a vízügyi hatóságra kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásakor a vízügyi hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül, amely eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(7h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, illetve a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzésnek részletszabályait rendeletben állapítsa meg.

(3)

- 45. különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt terület, amelyen a fenntartható vízhasználat megőrzése, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének kielégítése céljából különleges intézkedések határozhatóak meg.