1995. évi LVII. törvény — mi változott? 2024. október 1.
A 2024. július 18. és 2024. október 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. július 18.)Következő módosítás (2024. december 21.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 67 változatlan sor ⋯
(2) A vízkészletvédelmi országtérképet az országos vízügyi igazgatási szerv készíti el, és legalább vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusonként, illetve rendkívüli környezeti körülmények esetén szükség szerint tudományos és monitoringmódszerekkel felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat eredménye alapján az (1) bekezdés szerinti besorolás megváltoztatása szükséges, az országos vízügyi igazgatási szerv új vízkészletvédelmi országtérképet készít.
(3) Az országos vízügyi igazgatási szerv a vízkészletvédelmi országtérképet, továbbá az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoringmódszerek összefoglalóját a Hivatalos Értesítőben, valamint a vízügyi hatóság központi szervének honlapján történő közzététel érdekében a vízgazdálkodásért felelős miniszternek továbbítja. A vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízügyi hatóság központi szerve útján intézkedik a vízkészletvédelmi országtérkép, valamint az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoringmódszerek összefoglalójának közzétételéről.
(3) Az országos vízügyi igazgatási szerv a vízkészletvédelmi országtérképet, továbbá az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoringmódszerek összefoglalóját a Hivatalos Értesítőben, valamint a kormányrendeletben meghatározott vízügyi hatóság honlapján történő közzététel érdekében a vízgazdálkodásért felelős miniszternek továbbítja. A vízgazdálkodásért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott vízügyi hatóság útján intézkedik a vízkészletvédelmi országtérkép, valamint az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoringmódszerek összefoglalójának közzétételéről.
3. § (1) A vizekkel és a vízilétesítményekkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) a vízügyi igazgatási szervek végzik.
⋯ 47 változatlan sor ⋯
5. § A területi jelentőségű vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére területi és részvízgyűjtő hatáskörű, az országos jelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére országos vízgazdálkodási tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni.
5/A. § (1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
5/A. § (1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.
⋯ 840 változatlan sor ⋯
(9) Ha a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása a 28/A. §-ban meghatározott bejelentés nélkül vagy annak jóváhagyásától eltérően történt, a létesítő részére vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
29/A. § Az elsőfokú vízügyi hatósági eljárásban és az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
29/A. § Az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
30. § (1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre
⋯ 382 változatlan sor ⋯
(3)
(4) Vízvezetési szolgalom megállapításával kapcsolatban indult és e törvény hatálybalépésekor még folyamatban lévő ügyekben — ha a vízügyi hatóság már meghozta az elsőfokú határozatot — az 1964. évi IV. törvény 34. §-át kell alkalmazni.
(4)
(5) E törvénynek a társulatok felügyeletére vonatkozó rendelkezését — a törvény hatálybalépésekor működő társulat esetén — a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kell alkalmazni.
⋯ 128 változatlan sor ⋯
- a) megállapítja, hogy az adott vízfolyásnak, csatornának a belvízelvezetésben vagy az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, és
- b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást vagy belvízhelyzet kialakulását idézheti elő.
(4) A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(4) A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos.
(5) A kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.
⋯ 145 változatlan sor ⋯