1995. évi LVII. törvény — mi változott? 2020. január 1.
A 2019. január 1. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 45 sor került be, 0 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. január 1.)Következő módosítás (2020. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 531 változatlan sor ⋯
- a) vízhasználó az, aki vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le,
- b) üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
(3) A vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználó a vízkészletjárulék mértékének kiszámítását, bevallását és befizetését elektronikusan teljesítheti.
(4) A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállásának ellenőrzése és mértékének meghatározása érdekében az illetékes vízügyi hatóság jogosult hozzáférni a vízhasználók minden vízhasználatára vonatkozó adatához az e-vízikönyvi hatósági közhiteles nyilvántartásból.
(5) A vízhasználók által bevallott, a vízkészletjárulék alapjául szolgáló tényleges vízhasználatra vonatkozó adatokhoz a vízügyi igazgatási szervek jogosultak hozzáférni a vízkészlet-gazdálkodási faladataik ellátása céljából.
15/B. § (1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
- a) 4,50 forint/m3 alapjárulék,
⋯ 119 változatlan sor ⋯
- b) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter;
- c)
hatáskörébe tartozik.
(2)
(3) A saját szervezettel védekező települések által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a település közigazgatási határán belül — a vízügyi igazgatási szervnek szakmai irányításával — a polgármester (Budapesten a főpolgármester) a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal útján látja el.
⋯ 321 változatlan sor ⋯
(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által – a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül – a vízjogi engedély iránti kérelem benyújtásához szükséges tervezési munkákhoz elektronikus dokumentumként vagy elektronikusan feldolgozható formában a vízimérnöki tervezői jogosultsággal rendelkező és a vízjogi engedély iránti kérelemmel érintett tulajdonos vagy vagyonkezelő által megbízott tervező számára átadott, tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv adattartalmát (ideértve a személyes adatokat is) a tervező jogosult a vízjogi engedélyről szóló hatósági döntés véglegessé válásának időpontjáig kezelni. A tervező a részére átadott földkönyv személyes adatokra vonatkozó tartalmát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbíthatja.
33/D. § A 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felület működtetése, valamint a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése érdekében, a kérelmező hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából, a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: VIZEK rendszer) keresztül üzemeltetője az adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére – az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe – a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.
33/E. § (1) A VIZEK rendszer keretében nyilvántartott, vízjogi engedélyezési eljárásban részt vevő, valamint a vízjogi engedéllyel már rendelkező ügyfélnek – az érintett vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó – a 33/B. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatai, valamint a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációjában rögzített műszaki alapadatok kezelésére
- a) az agrárpolitikáért felelős miniszter agrárgazdasági elemzések és agrár-szakmapolitikai döntések meghozatala,
- b) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, agrárkutatásokkal foglalkozó intézet az öntözésfejlesztési, az agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása,
- c) az öntözési igazgatási szerv az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos feladatai ellátása,
- d) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartással összefüggő feladatainak ellátása
céljából jogosult.
(2) A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelő személyes adatát is tartalmazó adatainak egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelésére és feldolgozására jogosult a Magyar Államkincstár a támogatás ellenőrzéséhez kötődő jogszabályban meghatározott kötelezettségek ellátása érdekében.
(3) A Közös Agrárpolitika hazai végrehajtása, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer részét képző Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer naprakészen tartása céljából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi igazgatási szervek által kezelt víztest és csatornahálózat térinformatikai állományához, annak releváns attribútum adataival együtt.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – három évig, a (2) bekezdésben meghatározott adatok a támogatások ellenőrizhetőségének végéig kezelhetőek.
(5) Az (1) bekezdés szerinti, vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó, személyes adatnak nem minősülő adat korlátlan ideig kezelhető és nem törölhető. Ezen adathoz való hozzáférés biztosításáról az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer működtetéséért felelős miniszter gondoskodik.
33/F. § A VIZEK rendszer nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. §-ával összhangban, a statisztikai cél előzetes igazolása alapján és az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
### VIII/B. Fejezet — A VÍZÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
33/G. § (1) Az elektronikusan kezdeményezett vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfél elektronikus azonosítását követően a beadványait – a Kormány rendeletében meghatározott módon elektronikusan hitelesítve – a VIZEK rendszeren keresztül nyújtja be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóság részére.
(2) A VIZEK rendszer biztosítja a vízügyi hatósági eljárásoknál az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.
(3) A VIZEK rendszer üzemeltetője az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult az elektronikus úton kapcsolatot tartók – kapcsolattartáshoz szükséges és hozzá érkezett – adatainak kezelésére.
33/H. § A vízügyi hatósági eljárásokban közreműködő, a Kormány rendeletében megjelölt szervek a Kormány rendeletében meghatározott információkat a VIZEK rendszeren keresztül – a Kormány rendeletében meghatározott esetekben automatikus információátadás útján – térítésmentesen biztosítják egymás részére.
33/I. § (1) A VIZEK rendszer keretében – a vízhasználó hatósági eljárást megelőző tájékozódásának biztosítása, valamint a vízjogi engedélyezések gyors és hatékony lefolytatása érdekében, ugyanakkor a vízkészletek hosszú távú biztosításának céljából – előszűrő felület működik, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Az előszűrő felület elektronikus azonosítást követően használható.
33/J. § Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezése előtt, elektronikus azonosítását követően a VIZEK rendszer keretei között működtetett adatgyűjtő felületre tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, valamint e rendszeren keresztül szerzi be a VIZEK rendszerhez csatlakozott szervektől a hatósági eljáráshoz szükséges információkat, a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatot és a vagyonkezelői nyilatkozatot. Az adatgyűjtő felület a kérelmező részére tárhelyet biztosít a hatósági és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb eljárásokhoz szükséges dokumentumok számára.
### IX. Fejezet — A vízgazdálkodási társulatok
34. § (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat.
⋯ 501 változatlan sor ⋯