1995. évi LVII. törvény — mi változott? 2010. január 2.

(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el – a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével – azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.

(3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként — a külön törvények rendelkezése alapján — a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is).

7. § (1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízlétesítményekről a 9–10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés – ideértve a fejezeti kezelésű vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával –, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.

(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízlétesítményekről a 9., 10. és 13. §-okban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni.

(2) A helyi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás).

34. § (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: társulat) útján is elláthatók.

(2) A társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízitársulat. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére — az e törvény eltérő rendelkezése hiányában — a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A társulat az e törvényben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi.

(4) A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

(5) A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.

35. § (1) A társulat közfeladatként:

- a) víziközmű-társulat esetén — a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló — vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt;

- b) vízitársulat esetén helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el.

(2) A vízitársulat közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közműves vízszolgáltatást végezhet, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(3) A vízitársulat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

### A társulat megalakulása

36. § (1) A társulat akkor jön létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (a továbbiakban: tagoknak) az érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége az alakuló közgyűlésen

- a) elhatározza a társulat megalakulását,

- b) elfogadja a társulat alapszabályát, és

- c) megválasztja a társulat testületi vezető szerveit és tisztségviselőit.

(2) A társulat megalakításához az alakuló közgyűlésen a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados többségének döntése szükséges.

(3) A társulat megalakulását szervező bizottság készíti elő.

37. § (1) A társulat alapszabályában meg kell határozni:

- a) nevét, székhelyét;

- b) feladatát és ezzel összefüggésben azt, hogy vízitársulatként vagy víziközmű-társulatként működik-e;

- c) tevékenységi körét;

- d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);

- e) a tagok jogait és kötelességeit;

- f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait;

- g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat, valamint a vízitársulat vállalkozási tevékenységének kereteit;

- h) a társulat képviseletének módját;

- i) mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a taggyűlés szükségesnek tart.

(2) A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály mellékletében kell meghatározni, és az alapszabállyal egy időben a cégbírósághoz benyújtani.

(3) A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül az intézőbizottságnak cégbejegyzés és közzététel végett be kell jelentenie a cégbíróságnál.

(4) A társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre.

### A társulat működése és tevékenysége

38. § (1) A társulat szervei:

- a) az alapszabály szerint: közgyűlés vagy küldöttgyűlés (a továbbiakban együtt: taggyűlés),

- b) intézőbizottság,

- c) ellenőrző bizottság.

(2) A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.

(3) A taggyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a taggyűlés összehívása érdekében.

(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.

(5) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon

- a) víziközmű-társulat esetén a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51%-a személyesen megjelenik, illetve képviselteti magát;

- b) vízitársulat esetén a tagok (képviselőik) érdekeltségi egység arányában számított több mint kétharmada jelen van, akik egyben az érdekeltségi területnek legalább 51%-át képviselik.

(6) A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító taggyűlés vagy küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a tagok érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.

(7) Az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, illetve szétválásához legalább kétharmados többségű taggyűlési határozatra van szükség.

(8) Ha a taggyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.

39. § (1) A társulat irányító szerve az intézőbizottság, ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. E szerveket a taggyűlés legalább kétharmados többséggel választja meg.

(2) Az intézőbizottság elnökből és legalább két, legfeljebb kilenc tagból áll (a továbbiakban: vezető tisztségviselők). A taggyűlés választja meg az intézőbizottság elnökét, aki egyben a társulat elnöke.

(3) Az ellenőrző bizottság feladata a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. Az ellenőrző bizottság közvetlenül a taggyűlésnek van alárendelve. Az ellenőrző bizottság elnökből és legalább két tagból áll, az elnököt a taggyűlés választja meg.

(4) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.

40. § (1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

(2) A társulatok közös érdekeik védelmére — az egyesülési jogról szóló törvény szerint — érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre.

### A társulat vagyona

41. § (1) A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából (a továbbiakban: hozzájárulás), valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, továbbá vízitársulat esetén a vállalkozásból származó eredményéből látja el a közcélú feladatait.

(2) A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggyűlés állapítja meg. A taggyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást — ha az alapszabály kivételt nem tesz — a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A vízitársulatok taggyűlése által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.

(3) A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.

42. § (1) Az állami és a helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint az állami támogatással az önkormányzat számol el, illetőleg az alapszabály a természetbeni hozzájárulás tekintetében eltérően rendelkezik.

(2) A vízitársulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.

(3) A vízitársulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 1. számú melléklete szerinti, a tárgyévet megelőző év mérlegében kimutatott jegyzett tőke, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből a jegyzett tőke összegének 8%-a.

(4) A vízitársulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek.

(5) A vízitársulat a vállalkozási tevékenységből származó eredményét elsősorban közfeladatai ellátására köteles fordítani.

43. § (1) A társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott — jogszabályba vagy alapszabályba ütköző — határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti.

(2) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti.

### A társulat megszűnése

44. § (1) A társulat megszűnik, ha

- a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);

- b) másik társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik;

- c) a víziközmű-társulat az alapszabályában meghatározott közcélú feladatát megvalósította;

- d) a vízitársulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

- e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

- f) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.

(2) A társulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.

(3) A társulat megszűnése esetén végelszámolásra kerül sor.

(4) A társulatok jogutód nélküli megszűnése esetén a közfeladat ellátásához szükséges vagyon — a helyi vízgazdálkodási közfeladatot egyébként ellátni köteles — önkormányzatra vagy az államra száll.

(5) Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételéről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.

- 7. érdekeltségi terület:

- a) víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;

- b) vízitársulat esetén azt a területet, amelyről a vizek természetes úton a befogadóba (mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe) jutnak, illetve elvezethetők — ide nem értve az e törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti vizekkel, vízilétesítményekkel való közvetlen kapcsolatot — és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízimunkák, megépített vízilétesítmények hatást gyakorolnak;