1994. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2024. július 1.
A 2024. március 1. és 2024. július 1. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. március 1.)Következő módosítás (2024. augusztus 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 189 változatlan sor ⋯
7. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
- a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,
- a) ellátja
- aa) a vonatkozó jogszabályok alapján a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint
- ab) a javítóintézet, – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézmény, a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat által foglalkoztatott személynek vagy ilyen foglalkoztatásra pályázónak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben
meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,
- b) elvégzi
- ba) az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjának,
- bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, valamint az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók, valamint a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának,
- bc) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, köztisztviselői és munkavállalói,
- bd) a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjának
- be) az a) pont ab) alpontja szerinti személyek, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok örökbefogadási tanácsadó és pszichológus munkakörben foglalkoztatottjainak, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenységre működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek foglalkoztatottjainak
[a ba)–bd) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,
[a ba)–be) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,
- c) végzi a védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi e bűncselekmények felderítését.
⋯ 442 változatlan sor ⋯
29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során
- a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani,
- b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel, valamint
- b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas módon történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel, valamint
- c) amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján igazoltat, úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen adatokra vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.
(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott – választása szerint – kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tételére köteles. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja az igazoltatott személyazonosságának az igazolásaként.
(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.
(2a) Ha a személyazonosító adatait a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tétele útján kívánja igazolni, a (2) bekezdésben meghatározott hatósági igazolvány bemutatására az igazoltatott kizárólag abban az esetben kötelezhető, ha a digitális okmány adatainak vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjeleníteni kívánt adatoknak a megismeréséhez, illetve ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételek az igazoltatás során nem biztosítottak.
(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, a (2) vagy (2a) bekezdés alapján megismert hatósági igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.
(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén – ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható – a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, az igazoltatottól ujjnyomat vehető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
(4a) A (4) bekezdés szerint készített fényképfelvételt az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően – személyazonosság megállapítása céljából – a helyszínen ellenőrizni lehet.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(8) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.
29/A. § (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg, – a 29. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározottakon túl – a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető.
29/A. § (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2), illetve (2a) bekezdése alapján nem állapítható meg, – a 29. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározottakon túl – a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat – a 29. § (7) bekezdésétől eltérően – kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.
⋯ 1777 változatlan sor ⋯