1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

1994. évi XXXIV. törvény

a Rendőrségről

Az Országgyűlés az Alaptörvénynek és Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelően működő Rendőrség kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — A RENDŐRSÉG FELADATA, SZERVEZETE, JOGÁLLÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA¶

A Rendőrség feladata¶

1. § (1) A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása.

(2) A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:

• 1. végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat,
• 1a. általános nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,
• 2. szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében,
• 3. ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat,
• 4. közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el,
• 5. ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat,
• 6. gondoskodik a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatok (a továbbiakban: személyi védelem) ellátásáról, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) a végrehajtásáról,
• 6a. védi a jogszabályban meghatározott, Magyarország szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét; őrzi a jogszabályban meghatározott létesítményeket és értékeket (a továbbiakban együtt: személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatok),
• 7. engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet,
• 7a. engedélyezi – nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a szolgálati lőfegyverek és lőszerek szolgálati célból történő külföldre vitelét és az együttműködő, külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az országba történő behozatalát,
• 8. büntetés-végrehajtási feladatokat lát el,
• 9. ellátja különleges jogrendben a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, illetve hadiállapot idején közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,
• 10. őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.
• 11. ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat – ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenőrzést –, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét, valamint végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, és a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását,
• 12. irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését,
• 13. megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket,
• 14. elvégzi az e törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést,
• 15. Magyarország területén
• a) felderíti a terrorszervezeteket,
• b) megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el,
• c) megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet működését anyagi források biztosításával vagy más módon elősegítsék.
• 16. elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat, valamint
• 17. részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keretében szervezett, vagy nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban,
• 18. a fenntartó kezdeményezésére közreműködik a nevelési-oktatási intézmény, a technikum, szakképző iskola, a gyermekotthon, a 10/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti napközbeni gyermekfelügyelet, a nevelési-oktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola által szervezett foglalkozás, valamint 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása rendjének fenntartásában,
• 19. ellátja a segélyhívó számokra érkező hívások, illetve egyéb jelzések fogadásából eredő feladatokat,
• 20. ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat.
• 21. biztosítja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatásszinteknek megfelelő határellenőrzést.
• 22. ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.
• 23. ellátja a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényben meghatározott feladatokat.

2. § (1) A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

(2) A rendőrség a feladatának ellátása során

• a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a civil szervezetekkel és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel;
• b) segítséget nyújt — jogszabályban meghatározott esetben — az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához;
• c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.

(3) A rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el.

(4) A rendőrség külön törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján – rendészeti feladatai ellátása során – magyar rendőr külföldön, rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén törvényben, illetve nemzetközi szerződésben meghatározott rendőrségi jogosítványokat gyakorolhat.

(5) A rendőrség határrendészeti, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet, amely során információkat gyűjt az államhatár rendjét veszélyeztető cselekmények, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítése és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében.

2/A. § A hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat jár el az alábbi bűncselekmények esetében a büntetőeljárás megindításáig:

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),
• b) az emberiesség elleni bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezet], a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), továbbá a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §).

Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele¶

3. § (1) A rendőrség határozatban elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak a Magyarországon elérhető, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele lehetőséget teremt a kábítószerként kínált terméknek a külföldről Magyarország területére irányuló szolgáltatásnyújtás keretében történő megszerzésére.

(2) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti hozzáférhetetlenné tételét a rendőrség határozatlan időtartamra rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.

(3) Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a rendőrség hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a rendőrség honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4) Ha a rendőrség az (1) bekezdés szerinti tevékenység megvalósulását észleli és a tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a rendőrség hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a rendőrség honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenységet végzővel történő közlésére való tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

3/A. § (1) A rendőrség 3. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje – annak a döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3) A rendőrség 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 3. § és az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

(4) A rendőrséget, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 3. § (1) bekezdésében foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

3/B. § (1) A hozzáférhetetlenné tételt, illetve az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a rendőrség megszünteti, ha

• a) az elrendelés oka megszűnt,
• b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelésre került vagy végrehajtása van folyamatban, vagy
• c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.

(2) A megszüntető döntésre a 3. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

3/C. § Ezen alcím alkalmazásában kábítószer az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. vagy 2. jegyzékén szereplő anyag, valamint 3. mellékletében meghatározott új pszichoaktív anyag.

A rendőrség szervezete és irányítása¶

4. § (1) A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

(2) A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv alkotja.

(3) A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.

4/A. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervre (a továbbiakban: központi szerv), vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv szervezeti egységeként kormányrendelet kirendeltséget hozhat létre.

(2a) Az idegenrendészeti szerv központi szerve mellett kormányrendelet igazgatóságokat hozhat létre.

(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya

• a) hivatásos állományú rendőrökből,
• b) igazságügyi alkalmazottakból,
• c) rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból,
• d) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból,
• e) tisztjelöltekből, valamint
• f) szerződéses határvadászokból

állhat.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, vezényelt hivatásos állományúakból, valamint rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból állhat.

(5) A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, vezényelt hivatásos állományúakból, valamint rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból állhat.

(6) Az idegenrendészeti szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból, munkavállalókból, valamint tisztjelöltekből állhat.

5. § A miniszter

• a) szabályozza a rendőrség tevékenységét és működését,
• b) irányítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, a terrorizmust elhárító szervet, valamint az idegenrendészeti szervet
• c) törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a rendőrség tevékenységét,
• d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, a terrorizmust elhárító szerv vezetője, valamint az idegenrendészeti szerv vezetője javaslatára jóváhagyja az általuk vezetett szervek szervezeti és működési szabályzatát,
• e) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére, az előterjesztéshez csatolja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjére vonatkozóan az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását
• f) gyakorolja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat,
• g) kinevezi és felmenti
• ga) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének helyetteseit, a rendőr-főkapitányságok vezetőit, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőit,
• gb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjét és helyetteseit, valamint
• gc) a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének helyetteseit,
• gd) az idegenrendészeti szerv vezetőjét és helyetteseit,
• h) kinevezi és felmenti – a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján – az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit,
• i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
• j) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
• k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjét, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerv vezetőjét, a terrorizmust elhárító szerv vezetőjét, valamint az idegenrendészeti szerv vezetőjét jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,
• l) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket,
• m) gondoskodik az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzésről, valamint
• n) dönt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által irányított szervek, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv közötti hatásköri összeütközésben.

6. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány vezeti. Az országos rendőrfőkapitány

• a) közvetlenül vezeti a központi szervet,
• b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv számára utasítást adhat ki,
• c) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a rendőr-főkapitányságok vezetőinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére,
• d) a miniszter jóváhagyását követően kiadja a központi szerv szervezeti és működési szabályzatát,
• e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat a központi szerv állományába tartozó személyek felett,
• f) irányítja a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek tevékenységét,
• g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendőr-főkapitányságok vezetői és az általa irányított más rendőri szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat,
• h) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit, valamint
• i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri szervek szervezeti és működési szabályzatát.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító szervet főigazgató vezeti. A főigazgató

• a) az általa vezetett szerv számára kötelező utasítást adhat ki,
• b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,
• c) a miniszter jóváhagyását követően kiadja az általa vezetett szerv szervezeti és működési szabályzatát,
• d) gyakorolja az általa vezetett szerv állományába tartozó személyek felett a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
• e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, valamint
• f) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetői felett a munkáltatói jogokat.

(2a) Az idegenrendészeti szervet főigazgató vezeti. A főigazgató

• a) az általa vezetett szerv számára kötelező utasítást adhat ki,
• b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,
• c) a miniszter jóváhagyását követően kiadja az általa vezetett szerv szervezeti és működési szabályzatát,
• d) gyakorolja az általa vezetett szerv állományába tartozó személyek felett a jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
• e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, valamint
• f) a helyettesének kinevezése és a felmentése kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezető felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az országos rendőrfőkapitányt és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezést megelőzően az országos rendőrfőkapitány-jelöltet, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatói tisztségére jelölt személyt az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja és állást foglal az alkalmasságáról.

(4) Az országos rendőrfőkapitány, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója és az idegenrendészeti szerv főigazgatója együttesen – az államhatár rendjének fenntartása érdekében – jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a főigazgató, a terrorizmust elhárító szervet a főigazgató, az idegenrendészeti szervet a főigazgató képviseli.

(6) A rendőrséget a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményeken, valamint a viszonosságon alapuló nemzetközi kapcsolatokban a 7/G. § (1)–(3) bekezdése alapján az országos rendőrfőkapitány képviseli. A miniszter két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményen alapuló nemzetközi kapcsolatban a rendőrség képviseletére a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatóját, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatóját vagy az idegenrendészeti szerv főigazgatóját kijelölheti.

(7) Az országos rendőrfőkapitány és az idegenrendészeti szerv főigazgatója együttesen elkészíti és a miniszter elé terjeszti az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti nemzeti képességfejlesztési tervet.

(8) Az országos rendőrfőkapitány kezdeményezheti

• a) a határrendészetért felelős miniszter jóváhagyásával gyorsreagálású határvédelmi intervenció Magyarországon történő végrehajtását,
• b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladatkörébe tartozó esetekben a migrációkezelést támogató csapatok magyarországi bevetését,
• c) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter jóváhagyásával – az idegenrendészeti szerv főigazgatójával való konzultációt követően – a Magyarországról indított visszaküldési intervenciókat.

(9) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41. cikke szerinti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) külső határokon javasolt fellépésére vonatkozó ajánlásra adandó választ az országos rendőrfőkapitány a határrendészetért felelős miniszter jóváhagyását követően adja meg.

(10) Az országos rendőrfőkapitány a miniszter jóváhagyását követően megállapodik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikke szerinti képviseleti iroda létesítéséről, megköti a képviseleti iroda létesítéséhez szükséges megállapodást és segítséget nyújt a műveleti képességek biztosításához.

(11) Az országos rendőrfőkapitány ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 63. és 64. cikke szerinti műszaki eszközök rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladatokat, beleértve az ezzel kapcsolatos megállapodások megkötését is.

(12) Az országos rendőrfőkapitány az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke szerinti, nemzetközi szerződésnek nem minősülő megállapodásokat köthet, amelyeket az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikk (3) bekezdésével összhangban a határrendészetért felelős miniszter küld meg az Európai Bizottságnak.

(13) Az Ügynökség igazgatótanácsának Magyarország képviseletét ellátó tagját és póttagját az országos rendőrfőkapitány jelöli ki.

6/A. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az 1. § (2) bekezdés 10–11. és 13. pontjában meghatározott feladatok, valamint az 1. § (2) bekezdés 6a. pontjában meghatározott létesítménybiztosítási feladatok ellátásáról a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, szerződéses határvadász jogviszonyban foglalkoztatott tagja (a továbbiakban: határvadász) útján is gondoskodhat.

6/B. § (1) A határvadász az e törvény szerinti feladatai ellátása során

• a) a IV. Fejezetben foglaltak szerint jár el, ide nem értve a szolgálati időn kívüli intézkedési kötelezettségét,
• b) – a 34. § és 34/A. §-ban, a 38–40. §-ban, a 45–45/A. §-ban, a 46. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 46/A. és 46/B. §-ban meghatározott intézkedések kivételével – az V. Fejezet szerinti rendőri intézkedéseket foganatosítja, valamint azon rendőri intézkedések során, amelyek foganatosítására nem jogosult, a végrehajtó rendőr tevékenységét biztosíthatja,
• c) jogosult a VI. Fejezet szerinti kényszerítő eszközök alkalmazására.

(2) A határvadász intézkedése vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása elleni jogorvoslatra a IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

6/C. §¶

6/D. §¶

II. Fejezet — A BELSŐ BŰNMEGELŐZÉSI ÉS BŰNFELDERÍTÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV, A TERRORIZMUST ELHÁRÍTÓ SZERV ÉS AZ IDEGENRENDÉSZETI SZERV, VALAMINT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS¶

A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv¶

7. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

• a) ellátja
• aa) a vonatkozó jogszabályok alapján a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint
• ab) a javítóintézet, – fenntartótól függetlenül – a gyermekotthont működtető intézmény, a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat által foglalkoztatott személynek vagy ilyen foglalkoztatásra pályázónak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben

meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,

• b) elvégzi
• ba) az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjának,
• bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak, valamint az önkormányzattal kötött szerződés alapján a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végző háziorvosok kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál bármilyen jogviszony keretében foglalkoztatott – ideértve a közreműködőt is – egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény által fenntartott klinikai központban (a továbbiakban: klinikai központ) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató tekintetében a honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának a honvédelmi szervezetek személyi állományába és a személyi állomány okán ellátásra jogosult hozzátartozók közé nem tartozók egészségügyi ellátásában részt vevő tagjainak, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának a más állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál vagy a klinikai központnál szolgálatot teljesítő állományának,
• bc) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, köztisztviselői és munkavállalói,
• bd) a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjának
• be) az a) pont ab) alpontja szerinti személyek, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok örökbefogadási tanácsadó és pszichológus munkakörben foglalkoztatottjainak, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenységre működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek foglalkoztatottjainak

[a ba)–be) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,

• c) végzi a védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi e bűncselekmények felderítését.

(1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott

• a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• b) a közalkalmazotti jogviszonyban,
• c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,
• d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,
• e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
• f) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló tisztjelölti szolgálati jogviszonyban,
• g) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
• h) a munkaviszonyban, és
• i) a szerződéses határvadász jogviszonyban

foglalkoztatott.

(1b) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet munkavállalójának kell tekinteni annak a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak a munkavállalóját is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.

(1c) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjától eltérően nem tartozik a védett állomány körébe

• a) – a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
• b) a szociális intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
• c) a honvédelmi szervezetek foglalkoztatottja, ez a kivétel azonban nem terjed ki az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megbízhatósági vizsgálat alá vonható, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományára, továbbá
• d) a Kormány rendeletében a feladat- és tevekénységi kör mérlegelése alapján a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített szerv foglalkoztatottja.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol.

(3) Ha a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a feladatai ellátása során

• a) bűncselekmény gyanúját – ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is – észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat;
• b) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye,
• ba) a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást indíthat, illetve
• bb) a nem a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a terrorizmust elhárító szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint

• a) előkészítő eljárást folytathat,
• b) a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel közreműködhet a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott leplezett eszközök (a továbbiakban: leplezett eszközök) alkalmazásának végrehajtásában, illetve
• c) közreműködhet eljárási cselekmény végrehajtásában.

(5) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv lefolytatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott előzetes véleményalkotási eljárást.

Megbízhatósági vizsgálat¶

7/A. § (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.

(1a) A munkaköri, illetve hivatali kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat helyszínén az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmas olyan – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – tárgy is elhelyezhető, amely jellegénél, rendeltetésénél fogva illeszkedik a kialakítani tervezett mesterséges élethelyzetbe.

(2) A megbízhatósági vizsgálatot – a szükségességének indokolásával – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a védett szerv tagjával, vagy a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről – az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés esetén az összesítő jelentés megküldésével – az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.

(2a) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja annak törvényességét, majd visszaküldi az elrendelő szervnek. Jogszabálysértés megállapítása esetén írásba foglalt indokolt határozatával új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervet, ha pedig azt állapítja meg, hogy a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására a részletes tervtől eltérően került sor, felelősségre vonást is kezdeményez.

(3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről – ideértve az (5) bekezdés szerinti megszüntető határozat meghozatalát is – tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.

(4) A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.

(7) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állománya megbízhatósági vizsgálatát érintően végzett tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét.

7/B. § (1) A megbízhatósági vizsgálat során a VII. Fejezetben meghatározott módon titkos információgyűjtés folytatható. A titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell.

(2) A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:

• a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést, büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása szabálysértést, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértést, védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, engedély nélküli vezetés szabálysértést, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,
• b) nem követhet el
• ba) az 1978. évi IV. törvény X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében – a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével –, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében – a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével –, XVI. fejezetében – a III. címben foglaltak kivételével –, XVII. fejezetében – az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével –, XVIII. fejezetében – a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével –, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,
• bb) a Btk.-ban meghatározott bűncselekményt, a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178–180. §), a tudatmódosító anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), kerítés, (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,
• c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,
• d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával, hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel kapcsolatos kötelezettségek megsértését.

(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során a (2) bekezdés szerinti bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést akkor követhet el, ha megalapozottan feltehető, hogy az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére alkalmas, valamint az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges.

(4) A (2) bekezdés alkalmazása során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.

(5) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell.

7/C. § (1)

(2) Ha a megbízhatósági vizsgálat alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv nem kezdeményez vagy indít büntetőeljárást, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett adatokat, ideértve a 66. § (2) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is – a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével – a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napon belül törölni kell.

(3) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozatot annak meghozatalát követő 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentőséggel bíró adatot.

(4) Az ügyész az e törvényben foglalt jogosítványok mellett a megbízhatósági vizsgálat törvényességének ellenőrzése során az ügyészségről szóló törvényben szabályozott jogokat gyakorolja.

(5) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.

7/D. § Nem büntethető a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7/B. § (2) bekezdése szerint eljáró tagja

• a) a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó részletes tervben rögzített bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha az elkövetés bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdeket szolgált,
• b) a biztonságának biztosítása és lelepleződésének megakadályozása érdekében elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve
• c) olyan bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, amely más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonáshoz fűződő érdek.

A terrorizmust elhárító szerv¶

7/E. § (1) A terrorizmust elhárító szerv

• a) ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében
• aa) végzi 1. az 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), 2. a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), 3. az 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), 4. az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), valamint 5. az 1–4. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő más bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi ezen bűncselekmények felderítését,
• ab)
• ac)
• ad) megelőzi, felderíti és elhárítja azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak, továbbá részt vesz az aa) alpontban foglalt bűncselekmények közvetlen következményeinek elhárításához szükséges, e törvényben meghatározott intézkedések végrehajtásában,
• b) végzi
• ba) az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekmények megszakítását és az elkövetők elfogását,
• bb) a jogszabályban meghatározottak szerint kizárólagos hatáskörrel – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében annak felkérésére – egyes veszélyes személyek elfogását,
• c) jogszabályban meghatározottak szerint egyes védett személyek tekintetében személyvédelmi feladatokat lát el és egyes kijelölt létesítmények tekintetében létesítményvédelmet gyakorol,
• d) a Kormány döntése alapján részt vesz a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében,
• e) megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a d) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információkat,
• f) a miniszter – indokolt esetben a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghozott – döntése alapján
• fa) elláthatja a kijelölt magyar külképviseletek biztosítását és azok diplomáciai személyzete védelmét,
• fb) elláthatja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő kijelölt magyar szervek, intézmények és létesítmények biztosítását, valamint
• fc) speciális műveleti képességeivel külföldön Magyarország biztonsági, bűnüldözési érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet láthat el,
• g) a rendészetért felelős miniszter döntése alapján – a hatályos nemzetközi normák betartásával – közreműködik a külföldön megrendezésre kerülő, kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősíthető nemzetközi sportrendezvényeken résztvevő magyar sportolók és sportszakemberek személyvédelmében, valamint az általuk külföldön a sportrendezvényeken való részvétel ideje alatt használt létesítmények védelmében és e célból együttműködik az Európai Unió tagállamaival és szerveivel, az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint az érintett külföldi állam hatóságaival.
• h) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, a terrortámadás bekövetkezésével, illetve annak jelentős veszélyével összefüggő védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: terrorbiztonsági esemény) esetén az azonnali és összehangolt reagálás érdekében – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a megkezdéséig, a miniszter folyamatos tájékoztatása mellett – elsődleges beavatkozó szervezetként irányítja és koordinálja az eseménykezelésben érintett szerveknek és szervezeteknek a terrorbiztonsági esemény felderítésére, elhárítására, illetve felszámolására irányuló tevékenységét.

(1a) Ha a terrorizmust elhárító szervnek az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, c) pontjában vagy f) pontjában meghatározott feladata ellátásához külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információk megszerzése szükséges – a miniszter erre irányuló döntése esetén –, azok beszerzése érdekében

• a) az információkat saját hatáskörben megszerezheti, vagy
• b) a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködve végezheti tevékenységét.

(1b) Az (1a) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtásának rendjét a terrorizmust elhárító szerv és a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat megállapodásban rögzítheti.

(2) A terrorizmust elhárító szerv nyomozó hatósági jogkört nem gyakorol.

(3) Ha a terrorizmust elhárító szerv a feladatai ellátása során

• a) bűncselekmény gyanúját – ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is – észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat;
• b) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye,
• ba) a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást indíthat, illetve
• bb) a nem a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

(4) A terrorizmust elhárító szerv nem köteles büntetőeljárás megindítását kezdeményezni és átadni az adatokat, ha azzal veszélyeztetné az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását.

(5) A terrorizmust elhárító szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint

• a) előkészítő eljárást folytathat,
• b) a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel közreműködik a leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtásában, illetve
• c) közreműködhet eljárási cselekmény végrehajtásában.

(6) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, e) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott tevékenységére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 11. § (5) bekezdését, 14. § (1) és (2) bekezdését, 14. § (4) bekezdés a)–f) pontját, 14. § (5) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. §-át, 18. §-át, valamint 27. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(7) A terrorizmust elhárító szerv (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységében, a Kormány döntése alapján meghatározott időtartamra – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a Magyar Honvédség közreműködhet.

Az együttműködés¶

7/F. § (1) Az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv nyilvántartásaiból a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv és az idegenrendészeti szerv – feladatainak teljesítéséhez – a VIII. Fejezet szerint kérhet adatot. Az adattovábbítás jogszerűségéért és pontosságáért az a szerv felel, amelyik az adatot továbbította.

(2) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv feladatellátása során hatáskörébe nem tartozó bűncselekményre utaló, vagy személyi védelem ellátásával, Védelmi Program előkészítésével és végrehajtásával, illetve személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladattal összefüggő információ birtokába jut, azt haladéktalanul köteles átadni a hatáskörrel rendelkező szervnek. A terrorizmust elhárító szerv nem köteles az információt átadni, ha azzal veszélyeztetné a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátását.

(3) A terrorizmust elhárító szerv részére a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott feladata ellátásával összefüggésben a külföldi titkosszolgálatok által továbbított adatok, információk kizárólag azon külföldi titkosszolgálat előzetes hozzájárulásával továbbíthatók más adatkezelő részére, amelytől az információ származik.

7/G. § (1) A központi szerv vagy a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja képviseli a rendőrséget a nemzetközi rendvédelmi szervezetekben, különösen a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetében (a továbbiakban: Interpol), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségében (a továbbiakban: Europol), az Ügynökségben, valamint – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a két- és többoldalú nemzetközi szerződéseken alapuló rendészeti tárgyú nemzetközi kapcsolatokban.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya annak, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az Interpollal és az Europollal, bármely Europol tagállam, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján bármely más állam rendvédelmi szervével közvetlenül kapcsolatot tartson a központi szerv egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv – külön törvényben meghatározottak szerint – önállóan jogosultak a tevékenységükkel összefüggő feladatokat ellátó társszervekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra, valamint e szervek nemzetközi szervezetei tevékenységében való közvetlen részvételre.

Az idegenrendészeti szerv¶

7/H. § (1) Az idegenrendészeti szerv az 1. § (2) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladat keretében

• a) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt idegenrendészeti hatósági feladatokat,
• b) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt menekültügyi hatósági feladatokat,
• c) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt vízumhatósági, valamint útlevélhatósági feladatokat,
• d) végrehajtja a feladat- és hatáskörébe utalt nemzetközi szerződésekből adódó feladatokat.

(2) Az idegenrendészeti szerv nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol.

(3) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv együttműködik a külföldi, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat ellátó partnerszervekkel.

(4) Az idegenrendészeti szerv feladatkörébe tartozóan az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti migrációkezelést támogató csapatok Magyarországon történő alkalmazását az idegenrendészeti szerv főigazgatója – az országos rendőrfőkapitánnyal való konzultációt követően – a határrendészetért felelős miniszter jóváhagyásával kezdeményezheti.

(5) Az idegenrendészeti szerv a készenléti alakulat migrációkezelést támogató csapataiba és a visszaküldési csapatokba a rövid távú bevetésen lévő személyzetet az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül bocsátja az Ügynökség rendelkezésére.

(6) Az idegenrendészeti szerv feladatkörébe tartozóan a Magyarországról indított visszaküldési intervenciókra vonatkozóan az országos rendőrfőkapitányon keresztül az országos idegenrendészeti főigazgató tesz javaslatot, amelyről az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter dönt.

(7) Az idegenrendészeti szerv az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikke szerinti, nemzetközi szerződésnek nem minősülő megállapodást köthet, amelyet az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikk (3) bekezdésével összhangban a határrendészetért felelős miniszter küld meg az Európai Bizottságnak.

(8) A saját állománya tekintetében az idegenrendészeti szerv intézkedik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közös műveletek során foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott panasz kivizsgálása, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 111. cikke szerinti jelentés összeállítása és – a központi szerven keresztül történő – megküldése iránt.

III. Fejezet — A RENDŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE¶

8. § (1) A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv létesítéséhez és megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlésének a véleményét.

(2) A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működő települési — Budapesten a fővárosi kerületi — önkormányzatok képviselő-testületének, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlésének a véleményét. Rendőrfőkapitány esetében a vármegyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésről az illetékes önkormányzatokat — az érintettel történő közléssel egyidejűleg — tájékoztatni kell.

(3) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a vármegyei (fővárosi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.

(4) A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A vármegyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese számol be.

(5) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetőleg a vármegyei (fővárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz, a vármegyei (fővárosi) önkormányzat közgyűlése az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. A vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetőleg az országos rendőrfőkapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendőri vezető felelősségét, illetőleg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az országos rendőrfőkapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni.

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a (4) bekezdésben foglaltakon kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét.

(7) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül a határrend és határőrizet helyzetéről, valamint a határforgalom alakulásáról

• a) a határterülettel érintett területi önkormányzatok és megyei jogú városok közgyűlését a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese évente,
• b) az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő-testületét a rendőrkapitány, a határrendészeti kirendeltség vezetője vagy kijelölt helyettese felkérésre tájékoztatja.

(8) A rendőrfőkapitány a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetőjét, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vezetőjét, a területi önkormányzat közgyűlésének elnökét (főpolgármestert), a területi katasztrófavédelmi szerv vezetőjét, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi szervének vezetőjét; a rendőrkapitány vagy a határrendészeti kirendeltség vezetője a települési önkormányzat polgármesterét tájékoztatja

• a) a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről;
• b) a tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek várható érkezéséről;
• c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme érdekében tett és javasolt intézkedésekről, a fegyveres csoport felszámolásáról;
• d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha annak előzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetőség;
• e) a környezet szennyezéséről, illetve annak veszélyéről vagy a természeti értékek és területek károsításáról.

(9) A rendőrfőkapitány haladéktalanul tájékoztatja

• a) a (8) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Honvéd Vezérkar főnökét;
• b) a (8) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a vámhatóságot;
• c) a (8) bekezdés b) pontjában foglaltakról a menekültügyi hatóságot;
• d) a (8) bekezdés e) pontjában foglaltakról a környezetvédelmi hatóságot, a természetvédelmi hatóságot és a vízügyi hatóságot.

(10) A (4), (8) és (9) bekezdésben említett szervek vezetői a rendőrség illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott – a rendőrség tevékenységét érintő – tényekről és körülményekről.

(11) Ha az önkormányzat képviselő-testülete a külön törvény szerinti felterjesztési jogával élve a rendőrség – külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható – döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tesz, azt az illetékes rendőri szerv tizenöt napon belül megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja az önkormányzatot. Ha az illetékes rendőri szerv az észrevétellel nem ért egyet, a vizsgálat lezárását követően azt haladéktalanul megküldi a felettes rendőri szervnek. A felettes rendőri szerv vezetője az észrevételt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről – tizenöt napon belül – az önkormányzatot tájékoztatja.

9. § (1) A települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság, vagy határrendészeti kirendeltség vezetőjével — rendőrségi kötelezettségvállalás esetén a rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével — különösen a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén működő rendőri szerv létesítésének, bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. A szerződés megkötésétől a rendőrség elzárkózhat, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felettes rendőri szerv vezetőjének rendelkezésével, illetve, ha annak pénzügyi, anyagi fedezete nem biztosított vagy tartalma szakmailag megalapozatlan.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerződés teljesítéséről, a juttatott eszközök felhasználásáról a rendőrség és az önkormányzat képviselő-testülete egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az önkormányzat a felettes rendőri szervhez fordulhat.

10. § (1) A rendőrkapitány, a vármegyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenőrzésére — a közbiztonság fenntartásában érintett állami és egyesületek bevonásával — bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának időtartamára.

(2) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes eljárási szabályait. A működéséhez szükséges költségeket a rendőrség és az önkormányzatok külön közigazgatási szerződésben rögzített arányban viselik.

(3) A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságnak a település közbiztonságának helyzetével, valamint az annak fenntartásában érintett szervek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását a bizottság elnöke megküldi az (1) bekezdésben említett rendőri szerv vezetőjének, továbbá a települési önkormányzat képviselő-testületének. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság és a rendőri szerv vezetője vagy a polgármester közötti véleményeltérés esetén az érintettek kérhetik a felettes rendőri szerv vezetőjének állásfoglalását. Az állásfoglalást — a vitában érintett rendőri szerv vezetője útján — meg kell küldeni a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságnak és a települési önkormányzat képviselő-testületének.

(4) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a saját szervezetén belül közbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot hoz létre, a rendőrkapitány, a fővárosi önkormányzat esetében a rendőrfőkapitány, a bizottság munkáját — a titok- és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével — a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás megadásával köteles elősegíteni.

10/A. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

• a) a nevelési-oktatási intézmény,
• b) a technikum, szakképző iskola [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény],
• c) a gyermekotthon,
• d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 44/B. § (1) bekezdés e) pontja szerint nyújtott napközbeni gyermekfelügyelet (a továbbiakban: napközbeni gyermekfelügyelet), ha a szolgáltatás nyújtására nem a szolgáltatást nyújtó vagy a szülő, törvényes képviselő otthonában kerül sor,
• e) a nevelési-oktatási intézmény által szervezett foglalkozás, valamint
• f) a 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása (a továbbiakban együtt: táboroztatás)

rendjének fenntartását – a nevelési-oktatási intézmény és a gyermekotthon területén, továbbá a napközbeni gyermekfelügyelet és a nevelési-oktatási intézmény által szervezett foglalkozás helyszínén – iskolaőrség útján biztosíthatja.

(2) Az iskolaőrséget az érintett nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon vagy a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtója igényeinek megfelelően úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon alkalmazottai, valamint a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtója törvényben meghatározott feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését.

(3) Az iskolaőr a rend fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést.

(4) Az iskolaőr az e törvényben meghatározott feladatokat ellátó, kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel munkaviszonyban áll.

(5) Az iskolaőr a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül, az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során, a nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon, a napközbeni gyermekfelügyelet, a táboroztatás területén illeti meg.

10/B. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nevelési-oktatási intézménnyel, a gyermekotthonnal, a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtójával, a táboroztatóval együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza különösen

• a) az iskolaőr részére a feladatai ellátáshoz szükséges, térítés nélkül átadásra kerülő tárgyi eszközök, valamint a biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket,
• b) az ellátandó feladatokról nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,
• c) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult rendőri szervet,
• d) az együttműködést segítő további rendelkezéseket, valamint
• e) a nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon, a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásnyújtója, a táboroztató elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan.

10/C. § (1) Az iskolaőr az e törvény szerinti feladatai ellátása során jogosult

• a) a 32. §, valamint a 43. § szerinti intézkedéseket foganatosítani,
• b) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni,
• c) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani,
• d) azt a dolgot, amely a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, valamint bizonyítékként felhasználható, a rendőr megérkezéséig ideiglenesen elvenni,
• e) az önveszélyes állapot, vagy a személyeket vagy az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében
• ea) megtenni a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges intézkedéseket,
• eb) intézkedni az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködni az egészségügyi intézetbe történő szállítatásában,
• ec) intézkedni az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására,
• ed) a nevelési-oktatási intézmény, a gyermekotthon, a napközbeni gyermekfelügyelet, a táboroztatás területét lezárni, és megakadályozni, hogy oda bárki belépjen, vagy onnan távozzék.

(2) Az iskolaőr a biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben, illetve tettenérés esetén az arányosság követelményének betartásával:

• a) testi kényszer alkalmazásával cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést,
• b) az (1) bekezdés c) pontja szerint visszatartott személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset,
• c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot

alkalmazhat, illetve használhat.

(3) Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazása során a 15–17. §-t, a 19. §-t, a 20. § (2) és (3) bekezdését, a 61. § (1)–(3) bekezdését és a 62. § (1) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy az iskolaőr esetében szolgálati elöljáró alatt a munkáltatót kell érteni.

(4) Az iskolaőr intézkedése, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása elleni jogorvoslatra a IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

10/D. § (1) A rendőrség az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott együttműködés keretében

• a) – a 6. § (8) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – Magyarország területén műveleteket folytathat, külföldön műveletekben vehet részt;
• b) a nemzeti szabályok figyelembevételével igénybe vehet külföldről érkező műszaki eszközöket határőrizeti, határforgalom-ellenőrzési és visszaküldési feladatai ellátásához;
• c) elfogadja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (4) bekezdése szerinti tervet;
• d) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (1) bekezdésével összhangban biztosítja a hatásszinteknek megfelelést;
• e) ellátja az (EU) 2020/1567 bizottsági végrehajtási határozat szerinti központi nemzeti hatóság feladatait.

(2) A központi szerv az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott együttműködés keretében

• a) működteti az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot, valamint 21. cikke szerinti nemzeti koordinációs központot;
• b) gondoskodik a készenléti alakulatban történő nemzeti részvétel megszervezéséről, Magyarország képviseletéről az éves kétoldalú tárgyalásokon és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 101. cikke szerint az igazgatótanácsban történő magyar részvételről;
• c) megadja az Ügynökség részére az európai uniós kötelezettségvállalásokból eredő tájékoztatásokat;
• d) gondoskodik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében, valamint a 20. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról;
• e) ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikke szerinti sebezhetőségi értékeléssel kapcsolatos tagállami feladatokat;
• f) kidolgozza és működteti az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke szerinti eljárást;
• g) az idegenrendészeti szervvel együttműködve ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (5) bekezdésében foglalt feladatokat;
• h) ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikk (5) bekezdése szerinti műszaki eszközök és annak személyzete biztosításával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget;
• i) – az idegenrendészeti szervvel együttműködve – az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk (4) és (5) bekezdésével, valamint 57. és 58. cikkével összhangban gondoskodik az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az Ügynökséghez rendelt, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti 2., 3. és 4. kategóriába sorolt csapatok tagjai kijelöléséről és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról;
• j) intézkedik a közös műveletek során foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott panasz kivizsgálása, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 111. cikke szerinti jelentés összeállítása és megküldése iránt;
• k) – az idegenrendészeti szervvel együttműködve – ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 121. cikke szerinti jelentésekkel kapcsolatos feladatokat.

10/E. § Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv együttműködési megállapodást kötnek egymással, amely legalább az alábbiakra terjed ki:

• a) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (5) bekezdése szerinti jelentéstétellel kapcsolatos feladatok és felelősségi körök megosztása;
• b) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti nemzeti képességfejlesztési terv kialakítása;
• c) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak ellátása során történő kapcsolattartás;
• d) a közös művelet, a gyorsreagálású határvédelmi intervenció, a visszaküldési művelet vagy visszaküldési intervenció végrehajtása során történő feladatmegosztás;
• e) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 121. cikke szerinti jelentések elkészítésével kapcsolatos együttműködés.

IV. Fejezet — A RENDŐRSÉG MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS SZABÁLYAI¶

A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége¶

11. § (1) A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak — az e törvényben foglaltak figyelembevételével — engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.

(2) A rendőrség a belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasítás kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.

12. § (1) A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) A rendőr a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának teljesítését — az (1) bekezdésben foglalt kivétellel — nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél bejelenthető, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(3) Ha a törvény rendelkezéseit a rendőr elöljárója sérti meg, a rendőr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a törvénysértést a rendőri szerv vezetője követi el, a rendőri szerv felettes szervénél, illetőleg a miniszternél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett szerv vezetője a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről — a bejelentés kézhezvételétől számított — 8 napon belül tájékoztatni.

(4) A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.

Az intézkedési kötelezettség¶

13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

(2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.

(3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.

Az arányosság követelménye¶

15. § (1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

A kényszerítő eszköz alkalmazásának a helyettesítése¶

15/A. § (1) Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a kényszerítő eszköz további alkalmazása helyett a rendőr – szükség esetén – a tárgyra vagy a levegőbe leadott lövéssel élhet, ha az eset összes körülményei alapján okkal feltételezhető, hogy a rendőri intézkedés célja ilyen módon is elérhető.

(2) Ha a lőfegyverhasználat e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén sem adható le lövés abban az esetben, ha az ember életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

A kényszerítő eszközök alkalmazásának¶

követelményei

16. § (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(2) A rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait rendelet útján a Kormány állapítja meg.

(3) A miniszter rendeletben állapítja meg a rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját. A rendőrségnél csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.

(4) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.

Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai¶

17. § (1) A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyi szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.

(2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére — amint ez lehetséges — segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

18. § (1) A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy hozzátartozója vagy más személy értesítését kérje, ennek érdekében a fogvatartottat nyilatkoztatni kell. A fogvatartott által értesítendőnek megjelölt személy értesítésének kötelezettsége a rendőrséget terheli, az értesítést a rendőrség indokolatlan késedelem nélkül teljesíti. Ha az értesítés ténye az eljárás során keletkezett adatok alapján veszélyezteti az intézkedés célját, akkor az értesítést el kell halasztani és akkor kell megtenni, amikor a veszélyeztetés már nem áll fenn. Ha az értesítés ténye nem, de a fogvatartott által megjelölt személy értesítése veszélyezteti az intézkedés célját, akkor őt fel kell hívni arra, hogy más személyt jelöljön meg. Ha a fogvatartott olyan más személyt jelölt meg, akivel kapcsolatban az értesítésnek nincs akadálya, a rendőrség az utóbb megjelölt személyt értesíti. Ha a fogvatartott kiskorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét. Ha a fogvatartott esetében a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás szabályai alkalmazásának van helye, az ezen eljárásokra vonatkozó különös rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) A rendőrség gondoskodik a fogvatartott elhelyezéséről, a fogvatartás miatt bekövetkezhető egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ellátásáról. A sérült, beteg vagy más okból sürgős orvosi ellátásra szoruló fogvatartottat orvosi ellátásban kell részesíteni.

(3) A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy elrejtőzés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének megakadályozását, újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését, illetőleg az őrzés biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja.

(4) A rendőrségi fogdába történő befogadáskor, amennyiben a rendelkezésre álló adatokra, illetve a befogadás körülményeire vagy a fogvatartott viselkedésére tekintettel alapos okkal feltételezhető, hogy a fogvatartott saját vagy más életének, testi épségének veszélyeztetésére alkalmas tárgyat tart magánál, az élet, testi épség védelme, továbbá a bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott testét, erre vonatkozó előzetes figyelmeztetést követően – a testüregekre is kiterjedően – át kell vizsgálni.

(5) A fogvatartott testének átvizsgálása nem történhet szeméremsértő módon, és az átvizsgálás alatt más fogvatartott, illetve a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem lehet jelen.

(6) A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, amelynek során a vizsgálatot végző orvoson kívül a vizsgálat elvégzésében közreműködő egészségügyi dolgozó, valamint a vizsgált személlyel azonos nemű rendőr lehet jelen.

19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek — ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik — mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

(2) A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

20. § (1) A rendőrt az intézkedés során

• a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy
• b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye

igazolja.

(2) A rendőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, valamint arról, hogy az intézkedésekkel összefüggésben felmerülő adatkezeléssel kapcsolatban a rendőrség adatvédelmi portálján tájékozódhat.

(3) A rendőr köteles – ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.

(4) Ha a rendőr egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható, vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni.

Titoktartási kötelezettség¶

21. § A rendőr a birtokába került titkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezése, ennek hiányában magántitok esetében az érintett adhat felmentést.

Fegyverviselési jog¶

22. § A rendőr szolgálati fegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével és tárolásával kapcsolatos szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

23. §¶

A rendőrség segítségnyújtási kötelezettsége¶

24. § (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni.

(2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a rendőrség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthetősége meghiúsulna vagy számottevően megnehezülne.

(3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe.

(4) A rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a személyazonosságát igazolja, a rendőr a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait – a 24/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve – a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.

(5) Ha az igazoltatást kérő az igazoltatást követő 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, az igazoltatottnak a (4) bekezdés alapján felvett adatait meg kell semmisíteni.

(6) Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott kéri, az igazoltatást kérő személyazonosító adatait vele közölni kell.

24/A. § (1) A rendőrt a feladatkörében eljáró, a Btk.-ban meghatározottak szerinti hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy (a továbbiakban együtt: igazoltatást kérő) felkérheti más személy igazoltatására, feltéve, ha az igazoltatást kérő e minőségét igazolja. Ha az igazoltatást kérő igazolja, hogy az adatok a hivatali vagy közfeladatának teljesítéséhez szükségesek, úgy a rendőr az igazoltatást követően a helyszínen átadja részére az igazoltatott személy személyazonosító adatait, valamint – amennyiben az igazoltatott személy ehhez hozzájárul – a lakcímére, értesítési címére vonatkozó adatokat.

(2) Ha az igazoltatást kérő az adatokhoz fűződő jogosultságát a helyszínen igazolja, azonban az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen nem lehetséges, úgy a rendőrkapitányság köteles az igazoltatásra való felkérést követő 8 napon belül kiadni az igazoltatott személy személyazonosító adatait az igazoltatást kérőnek vagy az igazoltatást kérőt foglalkoztató szervezetnek.

(3) Az adatok (2) bekezdés szerinti kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az értesítésben közölni kell az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott személy kéri, az igazoltatást kérőt foglalkoztató szervezet megnevezését és címét, valamint az igazoltatást kérő nevét, beosztását vagy munkakörét közölni kell vele.

Közreműködő igénybevétele¶

25. § A rendőrség feladatai ellátásához — a hatósági jogkörében hozott határozatai és intézkedései kivételével — szerződés alapján közreműködőt vehet igénybe.

Segítség és eszközök igénybevétele a rendőrségi feladatok ellátásához¶

26. § (1) A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása, bűncselekmény felderítése, az elkövető elfogása, a közbiztonság védelme érdekében — ha a törvényben meghatározott kötelezettsége más módon nem teljesíthető, és törvény másként nem rendelkezik — kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet segítségét és a birtokában lévő eszközt. A segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha az a felkért személy életét, egészségét vagy testi épségét nyilvánvalóan veszélyezteti, továbbá, ha a kért segítség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre.

(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a rendőrség okozta volna.

(3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát – az elmaradt vagyoni előny kivételével – a rendőrség a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint megtéríti, valamint a segítő az őt ért személyiségi jogsértés esetén sérelemdíjat is követelhet.

Díjkitűzés¶

27. § (1) A rendőrség a 91/A. § (1) bekezdés e) pontjában felsorolt bűncselekmények és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy felderítése, a rejtőzködő vagy szökésben lévő elkövető elfogásának elősegítése, eltűnt személy megtalálásának érdekében a nyomozás eredményességét, illetőleg a szükséges rendőri intézkedést közvetlenül elősegítő személy részére előzetesen és nyilvánosan díjat tűzhet ki.

(2) A kitűzött díjra nem tarthat igényt az a személy, akit jogszabály alapján feljelentési kötelezettség terhel, valamint az elkövető, továbbá az, aki a korábban tett tanúvallomásában a nyomozás szempontjából fontos tényt vagy körülményt elhallgatott, illetőleg valótlan adatot közölt.

(3) Nincs helye a díj kifizetésének, ha a rendőrség az információnyújtás időpontjában a díjfizetés ellenében szolgáltatott információval már rendelkezik.

(4) Díjkitűzés esetén a személyi jövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó rendőri szerv teljesíti.

28. § (1) A rendőrség — a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint — hatósági engedélyt ad az egyéni és a társas vállalkozás keretében folytatandó személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyezni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e tevékenységeket folytatni nem lehet.

V. Fejezet — RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK¶

Igazoltatás¶

29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során

• a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani,
• b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas módon történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel, valamint
• c) amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján igazoltat, úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen adatokra vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott – választása szerint – kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tételére köteles. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja az igazoltatott személyazonosságának az igazolásaként.

(2a) Ha a személyazonosító adatait a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tétele útján kívánja igazolni, a (2) bekezdésben meghatározott hatósági igazolvány bemutatására az igazoltatott kizárólag abban az esetben kötelezhető, ha a digitális okmány adatainak vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjeleníteni kívánt adatoknak a megismeréséhez, illetve ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételek az igazoltatás során az igazoltatottnak felróható okból nem biztosítottak.

(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, a (2) vagy (2a) bekezdés alapján megismert hatósági igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén – ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható – a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, az igazoltatottól ujjnyomat vehető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.

(4a) A (4) bekezdés szerint készített fényképfelvételt az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően – személyazonosság megállapítása céljából – a helyszínen ellenőrizni lehet.

(4b) Ha az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen sikertelen, akkor az igazoltatott előállítható a további adategyeztetés érdekében.

(5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja szükségessé teszi, vagy ha valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam az igazoltatott személy, illetve az igazoltatott személlyel kapcsolatba hozható személy vagy tárgy vonatkozásában célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést helyezett el.

(7) Az igazoltatás során rögzített adatokat – kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra – az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére.

(8) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

29/A. § (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2), illetve (2a) bekezdése alapján nem állapítható meg, – a 29. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározottakon túl – a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat – a 29. § (7) bekezdésétől eltérően – kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.

Dolog helyszíni elvétele¶

29/B. § (1) A rendőr feladatának teljesítése során megtalált olyan dolog, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján bizonyítási eszközként lefoglalható, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény szerint ideiglenesen elvehető, valamint a támadásra, vagy önveszély okozására alkalmas, illetve a jogosulatlanul birtokolt dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, zár alá vétel vagy lefoglalás elrendeléséig, de legfeljebb három munkanapra vagy törvényben meghatározott ettől eltérő időtartamra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a dolgot vissza kell adni, ha a dolog helyszíni elvételének időtartama eltelt vagy annak oka megszűnt.

(3) A rendőr felszólíthatja a dolog átadására azt a személyt, akiről megalapozottan feltehető, hogy az (1) bekezdésben meghatározott dolog van a birtokában.

(4) A rendőr kizárólag a dolog helyszíni elvétele érdekében intézkedést nem alkalmazhat.

Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása¶

30. § (1) A rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.

(2) A rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.

(3) A rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja.

(4) A rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthatja, megsemmisítheti.

(5) A fokozott ellenőrzés elrendelésének végrehajtását az elrendelő rendőri szerv vezetője – függetlenül a fokozott ellenőrzés előzetesen meghatározott időtartamától – havi rendszerességgel felülvizsgálja, és annak eredményéről a felettes rendőri szerv vezetőjét, ennek hiányában a minisztert tájékoztatja.

31. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a 29/B. § (1) bekezdésében meghatározott dolog elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(2) A ruházat átvizsgálását — halaszthatatlan eset kivételével — az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

Felvilágosítás kérés¶

32. § A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a rendőr felvilágosítást kér — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.

Elfogás és előállítás¶

33. § (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,

• a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
• b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki;
• c) akinek őrizetét, letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését, illetve elmeállapotának megfigyelését rendelték el;
• d) aki az őrizet, a letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, az olyan bűnügyi felügyelet szabályait, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetve, aki az előzetes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;
• e) akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik;
• f) aki az ország területén jogellenesen tartózkodik;
• g) akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 38. § (5) bekezdése alapján büntetés-végrehajtási őrizete szükséges.

(2) A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,

• a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja;
• b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható;
• c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;
• d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, valamint a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezésének hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a felkutatását és előállítását gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el;
• e) aki a pártfogó felügyelet — külön törvényben meghatározott és a rendőrség hatáskörébe tartozó — szabályait megszegi;
• f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani;
• g) akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének van helye;
• h) akit a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján védelem alá kell helyezni.

(3) A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani.

(4) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

(5) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetőleg előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.

Elővezetés¶

34. § (1) A rendőr az elővezetést elrendelő határozatban vagy végzésben megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja.

(2) Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a rendőrségen a szükséges ideig — legfeljebb 12 óra időtartamra — vissza lehet tartani. A visszatartás időtartamának számítására az előállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelő a felelős.

(4) Ha az elővezetendő személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, az elővezetés foganatosításának tervezett időpontjáról előzetesen a gondnokot értesíteni kell, ha az a rendőri intézkedés foganatosítását nem akadályozza.

(5) A gondnok – értesítés ellenére történő – távol maradása esetén a rendőri intézkedés foganatosítására a gondnok távollétében kerül sor. A rendőrség a távolmaradás tényéről a szükséges intézkedések megtétele érdekében az illetékes gyámhatóságot értesíti.

Intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben¶

34/A. § (1) A rendőr – a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően – a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól nagykorú kísérete nélkül úgy marad távol, hogy a távolmaradását nem tudja hitelt érdemlően igazolni.

(2) E § alkalmazásában hitelt érdemlő igazoláson a nevelési-oktatási intézmény, az orvos, valamint a 14. életévét be nem töltött tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolást kell érteni.

Idegenrendészeti intézkedés¶

35. § (1) A rendőrség nemzetközi szerződés alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását, valamint részt vesz az Európai Unió tagállamai által közösen, kísérővel végrehajtott hazatérésekben.

(2) A rendőrség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.

Határforgalom-ellenőrzés¶

35/A. § (1) A rendőrség a határátlépésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenőrzi, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát ellenőrizni, a személy tárgyait és járművét átvizsgálni.

(2) A rendőrség a tranzitterületen is jogosult a tranzitterületen tartózkodó személyek személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenőrizni, a tranzitterületre történő be- és kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerűségét ellenőrizni.

(3) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során engedélyezi a határátlépés jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkező személyek határátlépését, illetve megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkező személyek határátléptetését.

(3a) Az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdésében szereplő okmányokkal rendelkező személyek úti okmányait bélyegzőlenyomattal kell ellátni.

(4) Az utasadat-információs egységnek az elemző-értékelő tevékenysége alapján az Nbtv. 52/H. § (7) bekezdése vagy az Nbtv. 52/N. §-a szerint feltárt információról szóló tájékoztatása alapján a rendőrség az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedések alá vonhatja azt a személyt, akire a feltárt információ vonatkozik. Az ennek során megállapított adatokról és beszerzett információkról a rendőrség az utasadat-információs egységet kérésére visszatájékoztathatja.

Járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben¶

35/B. § A rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a járványügyi intézkedések biztosítása céljából

• a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
• b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
• c) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
• d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

35/C. §¶

36. §¶

36/A. §¶

Biztonsági intézkedés¶

37. § (1) A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése, továbbá az államhatár védelme érdekében

• a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket;
• b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállíttatásában;
• c) intézkedik az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására;
• d) közterületen vagy nyilvános helyen – ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja – intézkedik a magatehetetlen személynek a lakására, kijózanító állomásra vagy egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetve szállíttatásáról;
• e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

(2) A rendőr az érintett élete, testi épsége, illetve egészsége megóvása érdekében, továbbá az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető helyzet megszüntetése érdekében intézkedik a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, másokat zaklató vagy a köznyugalmat más módon sértő, az önkívületben lévő, erősen ittas, bódult, illetve módosult tudatállapotban lévő személynek a lakására, kijózanító állomásra vagy egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetve szállíttatásáról.

(3) A rendőrség az (1) bekezdés b) vagy d) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az intézkedéssel érintett személy egészségügyi intézetbe vagy kijózanító állomásra szállítását követően – az intézményekkel és az egészségügyi személyzettel együttműködve – az egészségügyi személyzet kérésére biztosítani köteles a rend fenntartását, ha az az intézkedéssel érintett személy állapotára tekintettel indokolt. A rendőrség a rend fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést.

Kiemelt biztonsági intézkedés¶

37/A. § (1) Magyarország területén olyan terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén, amely alkalmas a közrend és a nemzetgazdaság vagy a kritikus infrastruktúra működésének vagy az alapvető szolgáltatás nyújtásának súlyos megzavarására, és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, a rendőrség a terrorcselekmény megelőzése, félbeszakítása, következményeinek elhárítása és az elkövetők elfogása érdekében külön-külön és együttesen is alkalmazhatja a következő intézkedéseket a terrorcselekmény hatásterületén:

• a) az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja,
• b) az oda belépők vagy az ott tartózkodók ruházatát a 31. §-ban meghatározottak szerint átvizsgálhatja,
• c) épületeket, építményeket, járműveket és csomagokat átvizsgálhat,
• d) a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, megtilthatja ilyen anyagok vagy eszközök hatásterületre való bevitelét,
• e) őrizetlenül hagyott, a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal eltávolíthat, megsemmisíthet,
• f) a közforgalom számára nyitva álló létesítmény működésére, vagy bármely rendezvény biztonságára vonatkozó feltételek megtartását ellenőrizheti, a létesítmény üzemeltetőjét a közforgalom számára nyitva álló létesítmény működésének felfüggesztésére, a rendezvény szervezőjét a rendezvény félbeszakítására kötelezheti,
• g) a hatásterület egészét vagy annak meghatározott részét – ideértve a hatásterületen lévő épületet is – lezárhatja, az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti,
• h) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti,
• i) a tömegközlekedést korlátozhatja, szüneteltetheti, valamint
• j) járművet elszállíthat, vagy egyéb módon eltávolíthat.

(2) E § alkalmazásában a terrorcselekmény hatásterülete az a település vagy a település pontosan meghatározott és körbehatárolt területe, főváros esetében a kerület vagy annak pontosan meghatározott és körbehatárolt területe, ahol

• a) a bekövetkezett terrorcselekmény miatt személyek élet- és vagyonbiztonsága sérelmet szenvedett,
• b) a terrorcselekmény az előkészületre vonatkozó közvetlen, konkrét és a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a terrorizmust elhárító szerv által megerősített információk alapján bekövetkezhetne.

37/B. § (1) A rendőrség a 37/A. § szerinti kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 óra időtartamra rendelheti el, ami szükség esetén további 72 órával meghosszabbítható.

(2) Az országos rendőrfőkapitány az (1) bekezdés szerinti meghosszabbított időtartam lejártát követően is dönthet a kiemelt biztonsági intézkedés fenntartásáról, ha azt újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják.

(3) A kiemelt biztonsági intézkedés fenntartásáról hozott döntésről, illetve annak indokairól a miniszter haladéktalanul beszámol az Országgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának. A beszámolóban ismertetni kell a döntés alapjául szolgáló, konkrét információkat.

Közbiztonsági őrizet¶

38. § (1) A rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít.

(2) A rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A rendőrség az őrizet (1) és (2) bekezdés szerinti határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván.

(4) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági őrizetbe vett személyt

• a) a személyazonosságának megállapítását követően, továbbá
• b) ha a személyazonosság megállapítására vagy a feltételes szabadság megszüntetésére az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem került sor, a határidő elteltével

haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5)

38/A. § (1) A rendőrség a 37. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja, illetve a 37. § (2) bekezdése alapján foganatosított biztonsági intézkedéssel érintett személyt legfeljebb 72 óra időtartamra őrizetbe veheti, ha az az érintett személy élete, testi épsége, egészsége vagy a közbiztonság megőrzése érdekében szükséges, így különösen abban az esetben, ha

• a) az érintett személy másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat más módon súlyosan sértő magatartást tanúsított,
• b) az érintett személlyel szemben visszatérően kellett a 37. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja, illetve a 37. § (2) bekezdése alapján biztonsági intézkedést foganatosítani, vagy
• c) a korábban elrendelt, kijózanító állomásra vagy egészségügyi intézménybe történő beszállítását követően az érintett személy az egészségügyi személyzettel nem volt együttműködő, illetve az egészségügyi intézményt a gyógyító tevékenység félbeszakításával elhagyta.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán, illetve kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben kell végrehajtani.

(3) Az (1) bekezdés alapján elrendelt közbiztonsági őrizet megszűnik, ha

• a) a kezelőorvos arról nyilatkozik, hogy az érintett a továbbiakban egészségügyi ellátást nem igényel,
• b) a szabálysértési eljárás vagy a büntetőeljárás keretében foganatosított kényszerintézkedés elrendelésére kerül sor, vagy
• c) az elrendelésétől számított 72 óra eltelt.

(4) A (3) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben az érintettet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

38/B. § A közbiztonsági őrizetre – ha a 38/A. § előírásaiból más nem következik – a Bv. tv. őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő rendőri szerv vezetője, továbbá az őrizetbe vett személy befogadásáról és szabadításáról az őrizetet elrendelő rendőri szervet, pártfogó felügyelet alatt álló személy esetében pedig a pártfogó felügyelőt vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is értesíteni kell. Ha a 38/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt közbiztonsági őrizetet kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben hajtják végre, a rendőrség az intézményekkel és az egészségügyi személyzettel együttműködve biztosítani köteles a rend fenntartását és az érintett személy őrizetét. A rendőrség a rend fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot és nem hozhat döntést.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek¶

nem minősülő egyéb helyen

39. § (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

• a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;
• b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;
• c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében;
• d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére;
• e) végrehajtási eljárás lefolytatása, illetve az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából, ha az abban való közreműködés – jogszabály alapján – a rendőrség számára kötelező;
• f) az elővezetés végrehajtása érdekében;
• g) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott, a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából.
• h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából;
• i) személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés végrehajtására;
• j) ha az előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges;
• k) a Bv. tv.-ben meghatározott, az elítélt mozgását nyomon követő elektronikus távfelügyeleti eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából.

(2) A végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelő szerv vezetője a felelős.

(3) A birtokos távollétében történt behatolást követően — a végrehajtási eljárásban való közreműködés kivételével — a rendőrség köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.

(4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.

40. § A rendőr a feladata ellátása során — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.

41. §¶

Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel¶

készítése

42. § (1) A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.

(2) A rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség dönt az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi.

(4) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

(5) A rendőrség a határátkelőhely és az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5a) A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott őrzött szállás területén – a lakóhelyiségek, a tisztálkodás céljára szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével – bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5b) A rendőrség a segélyhívások fogadásával összefüggésben, a segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, a segélyhívás alapján szükséges intézkedések megtétele céljából a fogadott segélyhívásokról felvételt készíthet.

(5c) A rendőrség az előállító egység előterében és a rendőrségi fogda területén – a zárka, a WC és a tisztálkodásra szolgáló helyiség kivételével – a fogvatartás rendjének biztosítása, bűncselekmények, szabálysértések és fegyelmi vétségek megelőzése, továbbá a fogvatartott életének, testi épségének megóvása céljából elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el, amellyel felvételt készíthet.

(5d) Ha a fogvatartott korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, vagy a fogvatartással összefüggésben észlelt körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartott ilyen cselekményt fog elkövetni, ezért a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges, a rendőrség az előállító helyiségben, valamint a rendőrségi fogda zárkájában kép vagy kép és hang továbbítására alkalmas, felvételt nem rögzítő megfigyelési eszközt helyezhet el.

(5e) Az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítmény és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, továbbá a rendőrség kezelésében lévő létesítmények rendjének és jogszerű működésének védelme, illetve az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény folyosóin, a közös használatú – a megfigyelés elől az emberi méltóság védelme érdekében el nem zárt – helyiségeiben, valamint a létesítmények területét határoló külső falakon és kapuknál a rendőrség képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(5f) A rendőrség az (1)–(2), valamint (5)–(5a) bekezdés alapján készített felvételt a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használhatja fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti.

(5g) A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel, illetve a szolgálati feladat ellátásával érintett személyről a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében – az érintett hozzájárulásával – felvételt készíthet.

(6) A(z)

• a) (1), (2), (5) és (5e) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat
• aa) bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,
• ab) a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan feladatellátása során, amely céljából titkos információgyűjtésnek van helye, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében,
• ac) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,
• ad) a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy
• ae) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,
• af) az érintett személy személyazonosságának megállapítása érdekében,
• b) (5a) és (5c) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt indult büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során, vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
• c) (5b) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a segélyhívó számon fogadott hívással összefüggésben elkövetett, a segélyhívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a segélyhívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében,
• d) a (2) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94–96. §-ában meghatározott feladatok ellátásának szervezése, koordinálása és irányítása céljából
• e) közlekedésrendészeti intézkedés során az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az állami adó- és vámhatóságnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (8) bekezdés j) pontjában meghatározott feladata teljesítése céljából

használható fel.

(7) Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség,

• a) az (1) és (5e) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,
• b) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével,
• c) az (5), (5a) és (5c) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap elteltével,
• d) az (5b) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő egy év elteltével

törölni kell.

(8) A szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából – ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (7) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel – az adatkezelő rendőri szerv a (2) és (5) bekezdés alapján rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

(9) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(10) A rendőrség jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A rendőrség – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti

• a) az (1) bekezdésben meghatározott rendőri intézkedések közül a közlekedésrendészeti intézkedés során, valamint
• b) a (2) bekezdés alapján

készített felvételt.

42/A. § (1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)–(5c) és (5e) bekezdése szerint rögzített felvételből

• a) feladatkörükben a 42. § (6) bekezdésében meghatározott célból a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, az állami mentőszolgálat, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, az állami adó- és vámhatóság,
• b) jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint
• c) a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy

igényelhet adatot.

(1a) A rendőrség a segélyhívást követő intézkedés lefolytatása céljából az intézkedés lefolytatására feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szervet, hivatásos katasztrófavédelmi szervet a segélyhívásokkal kapcsolatban a rendőrség által kezelt adatok továbbításával értesíti.

(2) A rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. § (6) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 42. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc napon, a 42. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti öt, illetve a 42. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.

(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre vagy adatkérésre, a rögzített felvételt törölni kell.

A helyszín biztosítása¶

43. § A rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák.

Közlekedésrendészeti intézkedés¶

44. § (1) A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során

• a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti;
• b) a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen — a jogszabályban meghatározottak alapján — ellenőrizheti;
• c) a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezheti;
• d) a járművezetésre jogosító engedélyt (okmányt), a jármű üzemben tartására vonatkozó hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat, valamint a jármű hatósági jelzését – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a helyszínen elveheti;
• e) a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja.

(2)

45. § (1) A rendőrség, valamint a rendőr a feladata ellátása során jogosult — a külön jogszabályban meghatározott módon — a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet elszállíttatni vagy egyéb módon eltávolíttatni, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított, eltávolított járművet nem veszi birtokba, és a tárolás költsége aránytalanul magas, a rendőrség a járművet értékesítheti, vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított, eltávolított jármű ismeretlen tulajdonosa a jármű értékesítése után 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(2) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű baleseti veszélyt nem jelent, illetőleg, ha az a jármű biztonsága vagy bűncselekmény gyanúja miatt szükséges, rögzítésére a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig kerékbilincs alkalmazható.

(3) Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát, vagy az üzemben tartóját, vagy a használóját terheli. A jármű elszállítása vagy a kerékbilincs alkalmazása során a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a rendőrséget nem terheli kártalanítási kötelezettség.

45/A. § (1) A 44. § (1) bekezdés b) pontjában és a 45. §-ban meghatározott közlekedésrendészeti intézkedés céljából a rendőr – az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) útján a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzembentartója adataira vonatkozóan az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban a felhasználási cél megjelölésével automatizált keresést végeztethet. A nemzeti kapcsolattartó pont a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrt.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés alapján átadott személyes adatokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az átadással érintett adatállományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges.

(3) E § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.

Személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedés¶

46. § (1) A rendőrség, valamint a rendőr a védett személy biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően

• a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
• b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
• c) magánlakásba — külön írásos utasítás birtokában — ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
• d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

(2) A védett személyeket törvény vagy a Kormány – a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével megalkotott – rendelete jelöli ki. A törvényben vagy a Kormány rendeletében ki nem jelölt személy ideiglenes védelmét a miniszter rendeli el. Az ideiglenes védelem tartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.

(3) A rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg.

(4) A rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését.

(5) Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedést az elrendelő rendőri szerv vezetője – függetlenül az előzetesen meghatározott időtartamtól – ötnaponként felülvizsgálja, és annak eredményéről a (3) bekezdésben meghatározott vezetőt tájékoztatja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a tizenöt napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója felülvizsgálja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója legalább harminc naponként felülvizsgálja. Az intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerűségéről az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója három munkanapon belül határozattal dönt. A határozatot a központi szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv honlapján közzé kell tenni.

(6) Ideiglenes védelemben részesíthető az a személy, akit közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból védelme szükséges.

A személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés¶

46/A. § A rendőrség a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelmét, valamint a Védelmi Program végrehajtásával összefüggő feladatokat külön jogszabály szerint látja el. A Védelmi Program végrehajtásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások speciális működési kiadásoknak tekintendők. Az ilyen kiadások fedezésére szolgáló elkülönített előirányzatra, annak kezelésére a 75/J. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezést kell alkalmazni.

Rejtett ellenőrzés elrendelése¶

46/B. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési feladatai ellátása, a közbiztonságot fenyegető veszély megelőzése, megakadályozása céljából, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben

• a) arra a személyre, akiről
• aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt készít elő,
• ab) okkal feltételezhető, hogy az aa) alpontban meghatározott bűncselekményt követhet el valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
• b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgyra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, értékpapírra.

(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.

(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása¶

46/C. § (1) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A rendőr – a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A rendőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:

• a) az intézkedéssel érintett személy, valamint a 46/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak megtalálásának ténye, körülményei,
• b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
• c) az utazás útvonala és az úti cél,
• d) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt, illetve a 46/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgyak birtokosát kísérő személy természetes személyazonosító adatai, akiről feltételezhető, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban van,
• e) a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó kitöltetlen vagy kitöltött okmányt használó személy személyazonossága és személyleírása,
• f) a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgy,
• g) a szállított tárgyra vonatkozó adatok, ideértve a felhasznált úti okmány azonosító adatait is,
• h) a figyelmeztető jelzést elhelyező rendőri szerv által a 46/B. § (4) bekezdésével összhangban kért minden egyéb információ.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Közös műveletek¶

46/D. § (1) A rendőrség a közrend és a közbiztonság fenntartása, valamint bűncselekmények megelőzése érdekében az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával írásbeli megállapodás alapján közös műveleteket folytathat az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján.

(2) A közös műveletek során – ha erről az írásbeli megállapodás kifejezetten rendelkezik – a magyar rendőr az Európai Unió más tagállamának területén, az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának tagja Magyarország területén intézkedési jogosultsággal rendelkezhet.

(3) Közös művelet különösen közös járőrözés révén folytatható.

(4) Magyarország területén folytatott közös műveletet a magyar rendőrség irányítja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során Magyarország területén eljáró tagja a magyar rendőr utasításait köteles betartani. A közös műveletet irányító magyar rendőr az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során Magyarország területén eljáró tagja részére ugyanazt a védelmet és segítségnyújtást biztosítja, mint a közös műveletben részt vevő magyar rendőrnek.

(5) Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során Magyarország területén eljáró tagja intézkedési jogosultságára a magyar jog az irányadó, valamint intézkedési jogosultságát kizárólag a rendőrség felügyelete mellett és – szándékos bűncselekmény elkövetése esetén tetten ért személy elfogását kivéve – a magyar rendőr jelenlétében gyakorolhatja. Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának a közös művelet során Magyarország területén eljáró tagja az elfogott személyt az elfogást követően haladéktalanul köteles a rendőrség részére átadni.

Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segítségnyújtás¶

46/E. § (1) A rendőrség az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságával kötött írásbeli megállapodás alapján segítséget nyújthat, illetve segítséget kérhet a nagy tömegeket vonzó események, jelentős rendezvények biztosítása érdekében, valamint a katasztrófahelyzetek vagy súlyos balesetek következményeinek rendészeti kezelésével összefüggésben azáltal, hogy törekszik megelőzni a bűncselekményeket, és fenntartani a közrendet és a közbiztonságot

• a) a tagállam lehető leghamarabb történő értesítésével a határokon átnyúló hatásokkal járó eseményekről, valamint a vonatkozó információk cseréjével,
• b) saját területén a szükséges rendőri intézkedések meghozatalával és összehangolásával a határokon átnyúló hatásokkal járó események esetén,
• c) lehetséges mértékben szakértők küldésével, valamint felszerelés biztosításával azon tagállam kérelmére, amelynek területén az esemény bekövetkezett.

(2) A 46/D. § és e § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.

Határbiztosítási távoltartás¶

46/F. § A rendőr az államhatár rendjének és a határőrizeti tevékenység zavartalanságának biztosítása érdekében megakadályozza, hogy Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belülre olyan személy lépjen be, valamint az ott tartózkodó olyan személyt távozásra kötelezi, akivel szemben a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §) bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

Célzott ellenőrzés elrendelése¶

46/G. § (1) A rendőrség a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a 46/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyre és a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyra.

(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.

(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása¶

46/H. § Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személyre vagy tárgyra a Schengeni Információs Rendszerben célzott ellenőrzésre irányuló érvényes figyelmeztető jelzés szerepel, annak végrehajtása érdekében a 46/C. § szerinti szabályok alkalmazásával intézkedik.

Biztonsági feltartóztatás¶

46/I. § (1) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés van érvényben.

(2) A rendőr szükség esetén intézkedik az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzéssel érintett személy védelem alá helyezéséről és intézményi elhelyezéséről.

(3) A rendőr az intézkedésről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő szervet, külföldi figyelmeztető jelzés esetén a SIRENE Irodát.

(4) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján áldozattá válás kockázata miatt utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés van érvényben.

(5) A rendőr a (4) bekezdés szerinti intézkedésről haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát, szükség esetén intézkedik az érintett személy védelem alá helyezéséről.

Ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése¶

46/J. § (1) A rendőrség – az ismeretlen elkövetők azonosítása céljából – a nyomozás alatt álló terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetésének helyszínén rögzített ujjnyomat vagy tenyérnyomat teljes vagy hiányos sorozatait tartalmazó figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben, ha megalapozottan feltehető, hogy az ujj- vagy tenyérnyomat a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származik és az egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisokban való keresés nem vezetett eredményre.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezése céljából a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől jogosult a daktiloszkópiai adatok átvételére.

Az ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzések végrehajtása¶

46/K. § Ha az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (SIS AFIS) a 46/J. § szerint bevitt figyelmeztető jelzés kapcsán találatot jelez, a rendőr megállapítja és rögzíti az ismeretlen személlyel szemben elrendelt figyelmeztető jelzés alanyának természetes személyazonosító adatait és tájékoztatja a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet. A rendőr az ismeretlen elkövető természetes személyazonosító adatainak megismerését követően megkeresi a SIRENE Irodát a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk beszerzése céljából.

Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése¶

46/L. § (1) Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezését – az elrendelés alapjául szolgáló információtól függően – az országos rendőrfőkapitány vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyást követően a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja, vagy a terrorizmust elhárító szerv információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt.

(3) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti a rendőri intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37b. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

A súlyos bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé válás veszélyével érintett gyermekek és különleges bánásmódot igénylő nagykorú személyek vonatkozásában szükséges, utazás megakadályozásának lehetőségével járó figyelmeztető jelzés elhelyezése¶

46/M. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési feladatai ellátása céljából a (3) bekezdésben meghatározott személyek bejelentése alapján az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés) elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben

• a) arra a tizennyolc év alatti személyre, akinek esetében fennáll a (2) bekezdésben foglalt súlyos bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé válás konkrét és közvetlen veszélye (a továbbiakban: áldozattá válás kockázatának kitett gyermek) vagy
• b) arra a különleges bánásmódot igénylő nagykorú személyre, akinek esetében fennáll a (2) bekezdés 13–21. pontjában vagy 24. pontjában foglalt súlyos bűncselekmény áldozatává válás konkrét és közvetlen veszélye (a továbbiakban: az áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy).

(2) Ezen alcím alkalmazásában súlyos bűncselekmény

• 1. az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. fejezet),
• 2. a tiltott toborzás (Btk. 146. §),
• 3. a hadikövet elleni erőszak (Btk. 148. §),
• 4. a védett személyek elleni erőszak (Btk. 149. §),
• 5. a túlélők megölésére utasítás (Btk. 150. §),
• 6. az élő pajzs használata (Btk. 151. §),
• 7. a tiltott sorozás (Btk. 152. §),
• 8. a védett tulajdon elleni támadás (Btk. 153. §),
• 9. a háborús fosztogatás (Btk. 154. §),
• 10. a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása (Btk. 155. §),
• 11. a humanitárius szervezet elleni támadás (Btk. 156. §),
• 12. az emberölés előkészülete [Btk. 160. § (3) bekezdés],
• 13. a testi sértés Btk. 164. § (5) és (6) bekezdése szerint minősülő esetei,
• 14. az emberrablás (Btk. 190. §),
• 15. az emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §),
• 16. a személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §),
• 17. a kényszerítés (Btk. 195. §),
• 18. a szexuális kényszerítés (Btk. 196. §),
• 19. a szexuális erőszak (Btk. 197. §),
• 20. a szexuális visszaélés (Btk. 198. §),
• 21. a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §),
• 22. a gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §),
• 23. a gyermekpornográfia (Btk. 204. §),
• 24. a kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §),
• 25. a családi jogállás megsértése (Btk. 213. §),
• 26. a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §),
• 27. a terrorcselekmény (Btk. 314. §).

(3) A rendőrség az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezését

• a) az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek törvényes képviselője vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó),
• b) a gyámság alatt álló áldozattá válás kockázatának kitett gyermek gyámja,
• c) – ha az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek gyermekotthonban van elhelyezve –, az elhelyezésére szolgáló gyermekotthon vezetője,
• d) az áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy közeli hozzátartozója,
• e) a gondnokság alatt álló áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy gondnoka, vagy
• f) az ügyben eljáró nyomozó hatóság

bejelentése alapján rendelheti el.

(4) Ha a bejelentést nem az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek törvényes képviselője tette meg, a rendőrség tájékoztatja a törvényes képviselőt annak érdekében, hogy kifejthesse a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját. A rendőrség a törvényes képviselő tájékoztatásától eltekint, amennyiben a bejelentés adatai alapján a veszélyeztetés a törvényes képviselővel hozható összefüggésbe.

(5) A rendőrség a gyermekotthon vezetője által tett bejelentésről tájékoztatja a gyámot.

(6) Az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezése alapjául szolgáló bejelentésnek tartalmaznia kell

• a) a bejelentő nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a bejelentés tételére való jogosultság jogcímét és az arra vonatkozó okirati bizonyítékot, amennyiben szükséges,
• b) az áldozattá válás kockázatának kitett gyermek vagy az áldozattá válás kockázatának kitett különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy (a továbbiakban együtt: áldozattá válás kockázatának kitett személy) nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, bejelentett tartózkodási helyét,
• c) azoknak a tényeknek és körülményeknek a megjelölését, amelyek alapján fennáll annak konkrét és közvetlen veszélye, hogy az áldozattá válás kockázatának kitett személyt valamely súlyos bűncselekménnyel összefüggésben rövid időn belül elvihetik Magyarországról,
• d) annak a személynek a nevét és kapcsolattartási adatait, akit az áldozattá válás kockázatának kitett személy feltartóztatása esetén értesíteni kell, és
• e) azoknak a személyeknek az adatait, akiknek a kíséretében az áldozattá válás kockázatának kitett személy elhagyhatja Magyarországot.

(7) A rendőrség a bejelentőt és az áldozattá válás kockázatának kitett személyt szükség szerint meghallgathatja.

(8) A jelzésben fel kell tüntetni annak megjelölését, hogy mely bűncselekmény konkrét és nyilvánvaló veszélye áll fenn, hivatkozva az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott bűncselekményekre, illetve a (2) bekezdésben felsorolt tényállásokra is.

(9) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése esetén a rendőrség – legfeljebb egy évre – meghatározza annak időtartamát.

(10) A rendőrség a figyelmeztető jelzés elrendelése esetén annak Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezésére a körözési nyilvántartási rendszer útján intézkedik, ezzel egyidejűleg értesíti a SIRENE Irodát.

(11) Az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezéséről a rendőrség a lehető legrövidebb úton értesíti a bejelentőt, az áldozattá válás kockázatának kitett személyt és szükség szerint annak törvényes képviselőjét. A rendőrség a törvényes képviselő jelzés elhelyezéséről szóló értesítésétől eltekint, amennyiben a veszélyeztetés a törvényes képviselővel hozható összefüggésbe.

(12) Ha az áldozattá válás kockázatára utaló figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése során az iratokból kitűnik, hogy súlyos bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrség a nyomozást hivatalból megindítja.

(13) A rendőrség a figyelmeztető jelzés szükségességét az annak lejárta előtt a jelzést megalapozó bejelentést tevő személytől beérkezett újabb bejelentés alapján vagy hivatalból felülvizsgálja. Ha a bejelentés megalapozott vagy az (EU) 2018/1862 rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a rendőrség a figyelmeztető jelzést legfeljebb egy évvel meghosszabbítja, ellenkező esetben törli.

VI. Fejezet — A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK¶

Testi kényszer¶

47. § A rendőr — intézkedése során — az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

Bilincs¶

48. § A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

• a) önkárosításának megakadályozására,
• b) támadásának megakadályozására,
• c) szökésének megakadályozására,
• d) ellenszegülésének megtörésére.

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz alkalmazása¶

49. § (1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat

• a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
• b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak.

Szolgálati kutya alkalmazása¶

50. § (1) A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát — pórázon vagy anélkül — kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei (47. §) fennállnak.

(2) A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb (47—49. §) kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.

(3) A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

• a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására;
• b) súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására;
• c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

Útzár, megállásra kényszerítés¶

51. § (1) A rendőrség közút forgalmának korlátozását vagy közút lezárását rendelheti el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására és a külön jogszabályban kijelölt létesítmények védelmére, továbbá a védett személy útvonalának és programhelyszíneinek biztosítása érdekében, ennek során – a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – útzárat telepíthet.

(2) Útzár alkalmazása során a rendőrség járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a rendőri intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.

(3) A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti.

Lőfegyverhasználat¶

52. § (1) A rendőrt a lőfegyverhasználati jog — a jogos védelem és a végszükség esetein kívül — az e törvényben foglaltak szerint illeti meg.

(2) A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén csak utasításra használható lőfegyver.

53. § (1) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, emberre leadott lövés minősül.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a rendőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül lőfegyverhasználatnak a rendfenntartás céljára rendszeresített gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célbajuttatása.

(4) A (3) bekezdésben nem említett, egyéb célra rendszeresített műanyagból készült lövedék használatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha — az eset összes körülményeire figyelemmel — enyhébb kényszerítő eszközzel az alkalmazás törvényes célja nem érhető el, vagy az nem vezet eredményre. A műanyagból készült lövedék használatára a lőfegyverhasználat szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.

54. § (1) A rendőr lőfegyvert használhat

• a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;
• b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;
• c) a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) vagy a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;
• d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;
• e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;
• f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására;
• g) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására;
• h)
• i) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;
• j) az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben.
• k) a saját élete, testi épsége, személyi szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó rendőr a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.

(3) Rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén e törvényben, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.

55. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak

• a) – a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetve a tömegben lévő személlyel szembeni használat (57. §) kivételével –, ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;
• b) abban az esetben, ha a rendőri intézkedés célja
• ba) állatra leadott lövéssel, vagy
• bb) a kényszerítő eszköz alkalmazásának a helyettesítésével (15/A. §)

is elérhető.

56. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie

• a) felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék;
• b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
• c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
• d) figyelmeztető lövésnek.

(2) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

Lőfegyver használata tömegben lévő személlyel szemben¶

57. § (1) Lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.

(2) Nem állapítható meg a lőfegyverhasználat jogellenessége, ha a szabályos lőfegyverhasználat során olyan személyt ér találat, aki a helyszínt a rendőrség felszólítása ellenére nem hagyta el.

(3) A tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben történő lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie

• a) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére való felhívásnak;
• b) a tömeg vagy a csoportosulás szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának;
• c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
• d) figyelmeztető lövésnek.

(4) A tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szembeni lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések mellőzésére az egyes személyek elleni lőfegyverhasználat szabályai az irányadók.

A csapaterő alkalmazása¶

58. § (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók

• a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a lázadás (Btk. 256. §), illetve a rombolás (Btk. 257. §) bűncselekmények elkövetése esetén;
• b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;
• c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;
• d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;
• e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;
• f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására;
• g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;
• h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;
• i) nagy területű helyszín biztosítására;
• j) törvényben meghatározott más esetben.

(2) Csapaterő alkalmazása során a rendőrség a 17. § (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől elzárhat.

Tömegoszlatás¶

59. § (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:

• a) vízágyút,
• b) pirotechnikai eszközt,
• c) ingerlőgázt,
• d) elfogó hálót,
• e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.

(3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában.

(4) Tilos a tömegoszlatásra lőfegyvert használni.

60. § (1) A csapaterő alkalmazása során a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni.

(2) A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.

Közös szabályok¶

61. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet — ha az eset körülményei lehetővé teszik — előzetesen figyelmeztetni kell.

(2) A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz — a jogos védelem esetét kivéve — nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(3) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a rendőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az, az azzal elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

(4) A rendőrségnél rendszeresített robbanófegyverek a lőfegyverrel esnek egy tekintet alá.

62. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.

(2) A lőfegyverhasználatot — annak következményétől függetlenül — az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.

Európai Uniós együttműködés keretében határrendészeti feladatokat ellátó csapatok tagjára vonatkozó rendelkezések¶

62/A. § (1) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott csapatok tagja Magyarország területén

• a) kizárólag a 47. § szerint testi kényszert, a 48. § szerint bilincset, illetve a 49. § (1) bekezdése szerint rendőrbotot alkalmazhat,
• b) szolgálati fegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükségben használhatja,
• c) részt vehet az 1. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott határőrizeti feladatok végrehajtásában,
• d) részt vehet a 35. §-ban meghatározott kísérésekben, más tagállammal közösen végrehajtott hazatérésekben,
• e) végrehajthatja a 35/A. §-ban meghatározott határforgalom-ellenőrzést, de a határátléptetés megtagadásáról nem dönthet.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a csapatok tagjai olyan a személyi felszerelésükhöz tartozó kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhatnak, amelynek a Magyarország területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának nemzeti feltételeiről az Európai Unió tagállama határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagját tájékoztatni kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti csapatok tagja Magyarország területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, illetve szolgálati fegyverét.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott csapatok tagja Magyarország területén az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (10) bekezdésében meghatározott keretek között

• a) hozzáférhet a Schengeni Információs Rendszerhez, a Vízuminformációs Rendszerhez és az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásokhoz, ha erre a küldő tagállamában is jogosultsága van,
• b) a 91/K. §-ban meghatározott összevetést megteheti határforgalom-ellenőrzés keretében az ellenőrzésre létrehozott informatikai eszközzel, de a nemzeti adatbázisokhoz közvetlenül nem férhet hozzá.

(6) A Magyarország területén folytatott műveletet a magyar rendőrség irányítja. Az (1) bekezdésben meghatározott csapatok tagjai a magyar rendőr utasításait kötelesek betartani. A magyar rendőrség a csapatok tagjainak Magyarország területén végrehajtott művelet során eljáró tagja részére ugyanazt a védelmet és segítségnyújtást biztosítja, mint a magyar rendőrnek.

(7) A csapatok Magyarország területén eljáró tagja intézkedési jogosultságára a magyar jog az irányadó, valamint intézkedési jogosultságát kizárólag a magyar rendőrség felügyelete mellett és – szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetve az ország területén jogellenesen tartózkodó személy elfogását kivéve – a magyar rendőr jelenlétében gyakorolhatja. Az elfogott személyt az elfogást követően haladéktalanul köteles a magyar rendőrség részére átadni.

(8) Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott műveletekben Magyarországon harmadik ország képviselője lőfegyver nélkül, megfigyelőként vehet részt.

Az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának közös műveletben részt vevő tagjára vonatkozó rendelkezések¶

62/B. § (1) A 46/D. § alapján folytatott közös művelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának Magyarország területén eljáró tagja

• a) egyenruháját viselheti, a számára rendszeresített lőfegyvert és az ahhoz tartozó lőszert, valamint egyéb felszerelési tárgyait magánál tarthatja,
• b) kényszerítő eszközt – a (2) bekezdésben, valamint a 46/D. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt korlátozásokat figyelembe véve – alkalmazhat,
• c) lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben, valamint végszükségben használhat.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a feladatot ellátó a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak Magyarország területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.

(3) Az intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a közös művelet megkezdését megelőzően a közös művelet során az Európai Unió más tagállama rendészeti feladatokat ellátó hatóságának Magyarország területén eljáró tagját ki kell oktatni.

Az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagjára vonatkozó rendelkezések¶

62/C. § (1) Magyarország területén az Európai Unió más tagállama különleges intervenciós egységének tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy)

• a) a 47. § rendelkezése szerint testi kényszert, a 48. § rendelkezése szerint bilincset, valamint a 49. § (1) bekezdése szerint rendőrbotot alkalmazhat,
• b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükségben használhatja, és
• c) terrorcselekmény, vagy azzal összefüggő bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt foghat el.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a beavatkozó személy a szolgálati helye szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert alkalmazhat, ha annak Magyarország területén történő alkalmazását jogszabály nem tiltja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a beavatkozó személyt ki kell oktatni.

(4) A beavatkozó személy Magyarország területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, valamint szolgálati lőfegyverét.

Kártérítés és sérelemdíj¶

62/D. § (1) Ha a 46/E. §, a 62/B. § és a 62/C. § alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során Magyarország területén kárt, illetve személyiségi jogsértést okoz, a károsulttal, illetve a sérelmet szenvedett féllel szemben a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendőrség felel, illetve áll helyt. Ha a kárt, illetve személyiségi jogsértést a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredő kötelesség szándékos megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.

(2) A Magyarország területén eljáró feladatot végrehajtó személy szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan a tagállam jogát kell alkalmazni.

Tájékoztatási kötelezettség¶

62/E. § Az állampolgárok tájékoztatása érdekében a központi szerv honlapján közzé kell tenni azokat a jogszabályokat vagy nemzetközi együttműködési megállapodásokat, amelyek alapján az Európai Unió tagállama rendészeti feladatot ellátó hatóságának tagja a magyar rendőrséggel együttműködve Magyarország területén rendészeti feladatokat hajthat végre, továbbá az intézkedési jogosultságot.

Értelmező rendelkezések¶

62/F. § A 62/C. § alkalmazása szempontjából:

• a) különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése,
• b) válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a Btk.-ban meghatározott terrorcselekményt.

VII. Fejezet — TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS¶

Általános rendelkezések¶

63. § (1) Az e törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a rendőrség által végzett különleges tevékenység, amelyet a rendőrség erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.

(2) A rendőrség a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott

• a) bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és
• b) bírói engedélyhez kötött eszközöket

alkalmazhatja.

(3) A titkos információgyűjtés során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.

(4) A rendőrség bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat leplezett eszközöket.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a 64. §-ban meghatározott célokból titkos információgyűjtést kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat.

(6) A terrorizmust elhárító szerv a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott, bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai, illetve a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében titkos információgyűjtést kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat.

(7) A terrorizmust elhárító szerv a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, e) pontjában, valamint a 7/A. § (1a) bekezdésében meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. 53–60. §-ának megfelelő alkalmazásával folytathat titkos információgyűjtést, amelynek ellátása során az Nbtv. 38–52. §-a szerint jogosult adatok igénylésére és kezelésére. Az Nbtv. 56. § a)–e) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.

64. § A rendőrség

• a) bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából, illetve a 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott, bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos feladatai, illetve a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,
• b) megbízhatósági vizsgálat során,
• c) törvényben meghatározottak szerint a körözési eljárás során,
• d) a személyi védelem ellátása, illetve a Védelmi Program előkészítése és végrehajtása során,
• e) személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása során,
• f) az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés keretében,
• g) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében,
• h) fedett nyomozó, illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében,
• i) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében, valamint
• j) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében

az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.

65. § (1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

(2) A rendőrség terrorizmust elhárító szerve akkor folytathat titkos információgyűjtést a 7/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott feladata ellátása céljából, ha attól a hatáskörébe tartozó bűncselekmény megszakításához vagy az elkövető elfogásához szükséges információk megszerzése várható.

(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.

(4) A körözött személy személyazonosságának, illetve elérhetőségének megállapítása céljából

• a) a büntetőeljárásról szóló törvény, illetve a Bv. tv. alapján elrendelt körözés végrehajtása során,
• b) az európai elfogatóparancs végrehajtása során,
• c) törvényben meghatározott esetekben nemzetközi körözés végrehajtása során,
• d) az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása során,
• e) az eltűnt személy bejelentés alapján elrendelt körözésének végrehajtása során, valamint
• f) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 9/A. § alapján elrendelt körözés végrehajtása során

akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a körözött személy hollétére vagy személyazonosságára vonatkozó információ megszerzése várható.

(5) A személyi védelem ellátása, illetve a Védelmi Program előkészítése és végrehajtása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését szolgáló, a végrehajtás szempontjából lényeges információ várható.

(6) A személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatok ellátása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a védett személy, a kijelölt létesítmény veszélyeztetettségére vonatkozó, valamint az ezek ellen irányuló erőszakos bűncselekmény megelőzését szolgáló információ várható.

(7) Az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés érdekében az Európai Unió tagállama vagy harmadik ország megkeresése alapján akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött vagy bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását törvény lehetővé teszi.

(8) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.

(9) A fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelme érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól

• a) a fedett nyomozó lelepleződésének megelőzését, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzését, vagy
• b) a fedőintézmény lelepleződésének megelőzését

szolgáló információ várható.

(10) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy bevonása, védelme, ellenőrzése, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

• a) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene, illetve rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,
• b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez,
• c) a rendőrséggel titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében, vagy
• d) a rendőrséggel titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából

szükségesek.

(11) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, a titkosan együttműködő személy vagy rá tekintettel a hozzátartozója ellen irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében szükséges, illetve ha az információ valóságtartalma iránt kétség merül fel.

65/A. § (1) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során bírói engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat.

(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a tanú személyazonossága vagy elérhetőségének megállapítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.

(3) A rendőrséggel titkosan együttműködő személy, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, valamint az általa rendelkezésre bocsátott információk ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.

Bírói engedélyhez nem kötött eszközök¶

66. § (1) A rendőrség a 64. §-ban meghatározott célból

• a) információk megszerzése érdekében a rendőrséggel titkosan együttműködő személyt vehet igénybe;
• b) az eljárás valódi céljának titokban tartásával, kilétét leplező rendőr vagy fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, ellenőrizhet;
• c) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
• d) valamely személyt – ha életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges – rendőrrel helyettesítheti; illetve
• e) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.

(1a) A rendőrség az e törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján igénybe vett titkosan együttműködő személy által rendelkezésre bocsátott információkat – hozzájárulásával – műszeres ellenőrzéssel vizsgálhatja. A tizennyolcadik életévét be nem töltött titkosan együttműködő személy által szolgáltatott információ műszeres ellenőrzéssel nem vizsgálható.

(2) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat folytatása során a védett állomány tagját foglalkoztató szerv hivatali helyiségében, gépjárművében és a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket, illetve a mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy tevékenységét és előadását titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt a felsorolt helyeken elhelyezheti.

66/A. § (1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha annak elkövetése

• a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt, a 64. § szerinti célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,
• b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve
• c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt.

(3) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

(4) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(5) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.

67. § (1) A 66. §-ban és a 68. §-ban foglaltak teljesítése érdekében a rendőrség természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a rendőrség – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(3) A rendőrség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, az Országos Bírósági Hivatalnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.

(4) A foglalkoztatás rendőri jellegével kapcsolatos speciális szabályokat a titkos együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A rendőrség a vele titkosan együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

(6) Az állam téríti meg azt a rendőrséggel titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés során ellátott feladatával összefüggésben okozott kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a rendőrséggel titkosan együttműködő személy a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(7) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a rendőrséggel titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.

(8) Az (1)–(7) bekezdést alkalmazni kell a rendőrséggel a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személyek esetében is.

68. § (1) A rendőrség a 64. §-ban meghatározott célból, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a rendőri jelleg leplezése érdekében

• a) valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel, illetve
• b) fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn.

(2) A rendőrség a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a rendőri jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(3) Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. A rendvédelmi szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak a szervet irányító miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.

(4) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.

69. § (1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az ügyészség jóváhagyásával a 64. § a), c), e), h) és i) pontjában meghatározott célból adatok szolgáltatását igényelheti

• a) az adóhatóságtól,
• b) a vámhatóságtól,
• c) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,
• d) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,
• e) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől és
• f) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől.

(2) A rendőri szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség engedélye nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészségi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

(4) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az ügyészség jóváhagyása nélkül kérhet adatszolgáltatást

• a) az (1) bekezdés c) vagy e) pontjában meghatározott szolgáltatótól vagy szervezettől a velük szerződésben álló személy kilétére és a személyazonosító adataira vonatkozóan, valamint
• b) a központi bankszámla-nyilvántartást vezető nyilvántartó szervtől, a központi bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatokra vonatkozóan.

Bírói engedélyhez kötött eszközök¶

70. § (1) Bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha

• a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ a 64. §-ban meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,
• b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és
• c) annak alkalmazásával a 64. §-ban meghatározott cél eléréséhez szükséges információ megszerzése valószínűsíthető.

(2) A titkos információgyűjtés során a következő bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatók:

• a) titkos kutatás,
• b) hely titkos megfigyelése,
• c) küldemény titkos megismerése,
• d) lehallgatás,
• e) információs rendszer titkos megfigyelése.

71. § A rendőrség bírói engedéllyel a 64. §-ban meghatározott célból:

• a) titkos kutatás során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;
• b) hely titkos megfigyelése során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;
• c) küldemény titkos megismerése során postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;
• d) lehallgatás során az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;
• e) információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.

72. § (1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor lehet bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytatni, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, illetve szervezett bűnözői csoportok azonosítását lehetővé tevő információk megszerzése várható.

(1a) A védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzése céljából a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve akkor is folytathat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a védett szerv befolyásmentes működésének megzavarásával, illetve tagjai vagy valamely állománycsoportja szolgálatellátásának befolyásolásával kapcsolatban olyan információ megszerzése várható, amely a későbbiekben megalapozza a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszköz alkalmazását is.

(2) A 64. § f) pontjában meghatározott célból bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása a külföldi hatóság saját államának joga szerint törvényes.

(3) A 64. § f) pontjában meghatározott célból a 71. § d) és e) pontjában meghatározott bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt személy

• a) Magyarország területén tartózkodik, vagy
• b) harmadik állam területén tartózkodik, azonban
• ba) a titkos lehallgatás Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezet, illetve az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezet közreműködését igényli, vagy
• bb) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz Magyarország területén található.

A bírói engedélyhez kötött eszközök engedélyezése¶

73. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök a bíróság engedélye alapján, az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával kapcsolatban a bíróság feladatait a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája látja el.

74. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása iránti kérelmet a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője terjeszti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

• a) a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a megnevezését, az ügy számát,
• b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
• c) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
• d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így
• da) a 65. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját, és
• db) a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat,
• e) az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését, és
• f) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására vonatkozó adatokat, így
• fa) a megfigyelni kívánt információs rendszer,
• fb) a megfigyelni kívánt helyiség, jármű vagy tárgy,
• fc) az átvizsgálni kívánt küldemény feladásának vagy átvételének helye, illetve a feladó vagy a címzett, illetve
• fd) a megfigyelni kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve információs rendszer

egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat.

75. § (1) A bíróság a kérelem benyújtásától számított hetvenkét órán belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság a kérelem alapján az engedélyt megadja, vagy a kérelmet a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(2) Ha a bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyezi, az erről szóló végzésben meg kell jelölni

• a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,
• b) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,
• c) a 65. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,
• d) a bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését és
• e) a 74. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

75/A. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtéssel elérni kívánt célt nyilvánvalóan veszélyeztetné, a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb hetvenkét órára más bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazásának esetén a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti a kérelmet a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.

(4) A bíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha

• a) a kérelem elkésett, vagy
• b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.

(5) Ha a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

75/B. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása esetenként legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely újabb kérelem előterjesztése esetén, a (2), (3), (5) és (6) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(2) Egy adott bűnmegelőzési feladat ellátása során a 64. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető.

(3) Egy adott feladat ellátása során a 65. § (2) bekezdése alapján bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb száznyolcvan napig engedélyezhető.

(4) Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében a 64. § g) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.

(5) Ugyanazon személlyel szemben a 64. § c)–e) és h) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető. Ha ezalatt az idő alatt az alkalmazás nem érte el a célját, a további engedélyezésnek akkor van helye, ha új tény vagy körülmény ezt megalapozza.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása a 64. § f) pontja alapján a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt céltól függően, a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezhető.

(7) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának meghosszabbítására irányuló kérelmet az alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal kell a bíróhoz előterjeszteni. A meghosszabbításra irányuló kérelemmel egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is csatolni kell.

75/C. § (1) A bíróság az alkalmazás során vizsgálhatja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának törvényességét. A bíróság felhívására a titkos információgyűjtést folytató szerv köteles a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha

• a) a titkos információgyűjtést folytató szerv az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,
• b) az engedély kereteit túllépték, vagy
• c) a bírói engedélyhez kötött eszközt az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.

A titkos információgyűjtés megszüntetése¶

75/D. § (1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha

• a) a célját elérte, vagy
• b) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha

• a) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
• b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,
• c) a bírói engedélyhez kötött eszköz 75/A. § (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy
• d) a bíróság a 75/C. § (2) bekezdése alapján az engedélyt visszavonta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének vezetője haladéktalanul megszünteti a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vett bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha az ügyészség által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt.

(4) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatja a bíróságot.

(5) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell, feltéve, hogy a tájékoztatás az e törvény, az ügyészségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy az Nbtv. alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti.

75/E. § A bírói engedélyhez kötött eszköz, illetve a 66. § (2) bekezdésében meghatározott eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.

A titkos információgyűjtés végrehajtása¶

75/F. § (1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz az Nbtv. által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 71. § c)–e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.

A titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága és törlése¶

75/G. § (1) A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a titkos információgyűjtés folytatásával összefüggő adatok – ha annak feltételei fennállnak – a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetők.

(3) A rendőrség erre felhatalmazott szerve a titkos információgyűjtéssel összefüggő valamennyi adatot megismerheti.

(4) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a titkos információgyűjtéssel összefüggésben eljár.

(5) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is megismerhetik.

(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

• a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,
• b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,
• c) a minősítés megismétlése,
• d) a minősített adat birtokban tartása,
• e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,
• f) kivonat készítése,
• g) a minősített adat fordítása,
• h) a minősített adat szerven belüli átadása,
• i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(8) A rendőrséget alkotó szerv vezetője vagy az általa írásban meghatározott vezető beosztású személy a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.

75/H. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során beszerzett, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyre vonatkozó adatot haladéktalanul törölni kell, az a továbbiakban nem használható fel.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célja szempontjából érdektelen adatot vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(3) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni, az (1) és (2) bekezdés alapján a bizonyítékként történő felhasználásról szóló döntést követően kell az adatokat törölni.

(4) A 75/D. § (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során beszerzett adatot haladéktalanul törölni kell, az ilyen adat a továbbiakban nem használható fel.

A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata¶

75/I. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.

(2) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga a titkos információgyűjtést folytató szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.

A titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok¶

75/J. § (1) A rendőrség a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek

• a) a rendőrség titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek az alkalmazásához, valamint
• b) a leplezett eszközök alkalmazásához

közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A rendőrség a speciális működési kiadásai során külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.

(4) A rendőrség fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának – ha ez a lelepleződésének megelőzése érdekében szükséges – a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(5) A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyijövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó rendőri szerv teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

75/K. § (1) A fedőintézmény létrehozása és szükség esetén fenntartása a rendőrség költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(2) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a rendőrséget illeti.

(3) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit a fedőintézményre nem kell alkalmazni.

75/L. § (1) A rendőrség speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés – az 5. § c) pontját kivéve – nem végezhető.

(2) A rendőrség gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A rendőrség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési kiadások körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az érintett szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

VIII. Fejezet — A RENDŐRSÉG ADATKEZELÉSE¶

Értelmező rendelkezések¶

76. § E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában

• 1. rendőrségi adat: a rendőrség által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat,
• 2. rendőrségi adatkezelő szerv: az a rendőrségi szervezeti egység, amely az e törvény hatálya alá tartozó adatok tekintetében – törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a miniszter, az országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók intézkedése figyelembevételével – az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza.

A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás¶

általános szabályai

77. § (1) A rendőrség feladatai ellátása során

• a) bűnmegelőzési és bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési) feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,
• b) rendészeti és határrendészeti feladatainak ellátásához szükséges személyes adatokat,
• c) az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait,
• d) a segélyhívások fogadása keretében megismert személyes adatokat,
• e) a körözési eljárás lefolytatásához szükséges adatokat,
• f) a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához szükséges adatokat

kezeli.

(2) A rendőrségi adatok kezelésének célja a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság és az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme.

78. § (1) Az e törvényben meghatározott központi rendőrségi adatállományokat

• a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél az országos rendőrfőkapitány,
• b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél a főigazgató, valamint
• c) a terrorizmust elhárító szervnél a főigazgató,
• d) az idegenrendészeti szervnél a főigazgató

által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.

(2) A kirendeltség adatait a kirendeltség vezetője, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság adatait a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitányság, határrendészeti kirendeltség adatait a rendőrkapitány, valamint a határrendészeti kirendeltség vezetője által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.

(3) A rendőrség szervei a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási ügyekben adatkezelést végeznek.

79. § A bűnüldözési, a rendészeti, a határrendészeti és a közigazgatási, valamint a belső igazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni, illetőleg feldolgozni.

80. § (1) A rendőrségi adatkezelő szerv, illetőleg a megbízási szerződés keretei között az adatfeldolgozó szerv [91/A. § (2) bekezdés] vezetője felelős a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, adattovábbítás, nyilvánosságra hozatal, megváltoztatás vagy törlés megelőzését, illetőleg megakadályozását biztosító személyi és technikai védelem biztosításáért.

(2) A rendőrségi adatkezelő szerv, illetőleg a megbízási szerződés keretei között az adatfeldolgozó szerv [91/A. § (2) bekezdés] vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében

• a) az érintett
• aa) a rendőri szerv által kezelt, illetve továbbított személyes adatairól kérelmére tájékoztatást kapjon, valamint
• ab) gyakorolhassa a helyesbítéshez, illetve a kötelező adatkezelés kivételével a törléshez és a zároláshoz való jogát,
• b) a helytelen adatok kijavításra kerüljenek,
• c) a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelése jogellenes, az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, illetve a törlést a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte.

(3)

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogok gyakorlásának megtagadását vagy korlátozását írásban indokolni kell. Az indokolás csak akkor mellőzhető, ha azt e törvény lehetővé teszi. Az érintett a korlátozás vagy az indokolás mellőzésének indokolatlanságára tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy a bírósághoz fordulhat. Erről az érintettet tájékoztatni kell.

80/A. § (1) Az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok, valamint a létesítmény működéséhez kapcsolódó, a létesítmény- és személyvédelemre vonatkozó adatok megismerése iránti igényt nemzetbiztonsági érdekből, illetve a bűncselekmények megelőzése érdekében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) hatálybalépésétől vagy – ha az későbbi – az adat keletkezésétől számított legfeljebb 30 évig, de legfeljebb az érintett létesítmény használatának végéig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, illetve a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit mérlegelve – az adatkezelő

• a) honvédelmi célú létesítmény esetén a honvédelemért felelős miniszter,
• b) polgári hírszerzési célú létesítmény esetén a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
• c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó esetben a terrorizmus elleni küzdelemért és a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter

véleményének kikérésével dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

80/B. § (1) A rendőrség az e fejezetben rögzített adatkezelési és adatfeldolgozási feladat- és hatáskörök gyakorlásának támogatása céljából integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó, elektronikus iratkezelő és folyamattámogató rendszert (a továbbiakban: ügyviteli rendszer) működtet. A rendőrség biztosítja, hogy az ügyviteli rendszer funkcióihoz és a benne tárolt adatokhoz csak olyan személy és olyan terjedelemben fér hozzá, akinek és amennyiben a feladatai ellátásához ez szükséges.

(2) A rendőrség az ügyviteli rendszerben kezelt adatok felhasználásával az (1) bekezdésben foglalt műveleteken kívül – a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából – emberi döntést informatikai alkalmazással támogató adatkigyűjtést, adatelemzést végezhet. Az informatikai alkalmazással támogatott adatkigyűjtés, adatelemzés a rendszer azt alkalmazó felhasználójának személyes adatkezelési jogosultsága alapján kezelhető adatok körén nem terjeszkedhet túl.

(3) Az ügyviteli rendszer használata során kezelt személyes adatok vonatkozásában megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel kell biztosítani

• a) a személyes adatok kezelésének törvényben meghatározott adatkezelési célhoz kötöttségét,
• b) az ügyviteli rendszerben kezelt személyes adat forrásául szolgáló nyilvántartáshoz a rendőrség által történő hozzáférést lehetővé tévő feltétel ellenőrzését, ha törvény e hozzáférést valamely feltétel teljesítéséhez köti, valamint
• c) a személyes adathoz hozzáférő személynek, a hozzáférés jogcímének, valamint a hozzáféréssel érintett adatok forrásának beazonosíthatóságát.

80/C. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (39) bekezdése szerint átadott adatokat az ott megjelölt céltól eltérő célra nem használhatja fel és harmadik fél részére kizárólag a rendőrség ezen tevékenységéhez kapcsolódó alkalmazásfejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan adhatja át, a feladatok ellátásának támogatása érdekében.

A rendőrségi feladatok ellátásához szükséges¶

adatok köre

81. § A rendőrség az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait – nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is –, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat kezeli. A Rendőrség törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.

81/A. § A rendőrség kezeli az általa fogadott segélyhívások esetén a hívó fél által megadott adatokat és a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait a segélyhívás fogadásától számított egy évig.

82. § (1) A rendőrség a különleges adatok közül kezeli

• a) a büntetett előéletre vonatkozó adatot, valamint
• b) bűnüldözési tevékenysége során egyéb bűnügyi személyes adatot és az elkövetőnek vagy a sértettnek a bűncselekménnyel összefüggő egészségügyi adatát, továbbá
• c) a külön törvényben szabályozott közigazgatási feladatköréhez kapcsolódóan az ott meghatározott különleges adatokat,
• d) a segélyhívások fogadása keretében megismert egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adatokat.

(2) A rendőrség kezelheti azokat a különleges adatokat, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.

83. § A rendőrség az e törvény alapján kezelhető személyes adatokat az alábbi forrásból gyűjti:

• a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,
• b) igazoltatás, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel,
• c) DNS- és ujjnyomat minta elemzése,
• d) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,
• e) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,
• f) titkos információgyűjtés,
• g) a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben – így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék – szereplő adat,
• h) az általa lefolyatott büntető-, szabálysértési vagy közigazgatási eljárásban gyűjtött adat.

83/A. § A rendőrség az erre vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

84. § (1) A rendőrség szervei az e törvényben meghatározott adatkezelési célból más rendőri, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási és közigazgatási szervtől, valamint – törvény rendelkezése alapján – az adattal rendelkező más szervtől, a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehetnek át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

(2) A rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból:

• a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
• b) a személyi igazolvány nyilvántartásból,
• c) az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből,
• d) az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),
• e) a társadalombiztosítási nyilvántartásból,
• f) az adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,
• g) a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás, a díjköteles útszakaszok díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),
• h) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,
• i) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,
• j) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
• k) a menekültügyi nyilvántartásból,
• l) az autópályák, autóutak és főutak használatának megtett úttal arányos díjáról szóló törvény alapján az UD Rendszerben kezelt jogosulatlan úthasználók adatbázisából,
• m) a személyszállítást végző légi fuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,
• n) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,
• o) a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, civil szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),
• p) a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,
• r) az ingatlan-nyilvántartásból,
• s) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
• t) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,
• u) a szabálysértési nyilvántartásból,
• v) központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartásból

(3) Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés a), d), i), j), k) és m) pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

(4) A rendőrség által történő adatátvétel, valamint adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő rendőri szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

85. § (1) A rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi statisztika készítésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat – kivéve a leplezett eszközök alkalmazásával, illetve a titkos információgyűjtéssel érintett személyek, a fedett nyomozók, a rendőrséggel titkosan együttműködő személyek, a védett tanúk és egyéb közreműködők adatait – statisztikai célra felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül törölni kell.

(2) A rendőrség a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatja.

(3) A rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi kriminalisztikai tudományos kutatás végzésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat – kivéve leplezett eszközök alkalmazásával, illetve a titkos információgyűjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a rendőrséggel titkosan együttműködő személyek, a védett tanúk és egyéb közreműködők adatait – tudományos kutatási célra a személyes adatok tudományos kutatás céljára való kezelésére vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a kriminalisztikai kutatás befejezésekor törölni kell.

86. § (1) Rendőrségi adat az Európai Unió tagállamai, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek, valamint az Ügynökség részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.

(2) Amennyiben lehetséges, az adattovábbítás esetén csatolni kell azon információkat, amelyek lehetővé teszik az átvevő számára, hogy megítélje az adatok pontosságát, teljességét, naprakészségét és megbízhatóságát.

(3) Az adattovábbítás során utalni kell a rendőrségi adat

• a) vonatkozásában fennálló, a tájékoztatáshoz, a helyesbítéshez, a törléshez és a zároláshoz való jog korlátozására, valamint
• b) kezelésének a rendőrségi adatkezelő szerv által meghatározott lehetséges időtartamára.

87. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó rendőrségi adat harmadik ország, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.

(2) Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezet, illetve harmadik ország illetékes hatóságai, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli más nemzetközi szervezet által továbbított vagy hozzáférhetővé tett rendőrségi adat harmadik ország, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére az (1) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén akkor továbbítható, ha az adatot átadó hatóság, szervezet – nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően – hozzájárult az adat átadásához.

87/A. § (1) A 86. § (1) bekezdésében és a 87. § (1) bekezdésében meghatározott országtól, illetve szervezettől átvett vagy az általa hozzáférhetővé tett rendőrségi adat az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy magánszemélynek akkor továbbítható, ha

• a) az adatot átadó hatóság, szervezet – nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerződésnek megfelelően – hozzájárult az adat átadásához és
• b) az adattovábbítás nem ütközik az érintett jogos érdekével.

(2) Az adatok továbbításakor meg kell jelölni az adatok felhasználásának lehetséges célját.

88. § (1) A rendőrségi adatkezelő az adatátadásokról az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása részeként adattovábbítási nyilvántartást vezet.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

• a) az adattovábbítás célját, jogalapját, időpontját,
• b) az adatigénylő szerv és személy azonosító adatait,
• c) az adattovábbítással érintett személy azonosításához szükséges adatokat,
• d) a továbbított adatfajták megnevezését.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartásból adat továbbítható:

• a) az érintettnek saját adata tekintetében, kivéve, ha a törvény a tájékoztatást kizárta vagy korlátozta,
• b) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak,
• c) az adatvédelmi ellenőrzésre feljogosított szerv képviselőjének,
• d) az adatkezelő szerv vezetőjének,
• e) az adatátvevő szerv vezetőjének a szerv részéről adatátvételt végzők tevékenységének ellenőrzése céljából,
• f) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság részére.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést és az abból történő adattovábbítást dokumentálni kell.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartást húsz év után meg kell semmisíteni.

89. § A rendőrség ügyviteli célból az eljárásban részt vevők személyazonosító- és lakcímadatait, értesítési címét, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

A rendőrség bűnüldözési adatkezelése¶

90. § (1) A rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak bűnüldözési célra lehet felhasználni. Személyes adatok kezelését bűnüldözési célra azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek tényleges veszély elhárításához, illetőleg meghatározott bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez, bizonyításához szükségesek.

(2) A rendőrség más szervektől, illetőleg külföldről bűnüldözési célból átvett adatot attól eltérő célra nem használhatja fel és nem továbbíthatja. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

(3) A faji eredetre, vallási meggyőződésre, szexuális magatartásra és politikai véleményre utaló különleges adat csak akkor kezelhető, ha az bűnüldözési tevékenység során felmerülő bűncselekmény tényállási eleméhez tartozik, vagy ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(4) A rendőrség a bűnüldözési feladatai ellátása során a személyi azonosítót és az adóazonosító jelet az alábbiak szerint kezelheti:

• a) bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi azonosítót az érintettől kérheti, annak használatával a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból igényelheti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat, továbbá – ha a személyi azonosító használatának jogszabályban előírt feltételei e hatóságnál fennállnak – továbbíthatja más nyomozó hatóságnak,
• b) az adóazonosító jelet – ha annak segítségével az adózással kapcsolatos adatok megismerése az adózással összefüggő büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából szükséges – kérheti az érintettől, az adóhatóságtól, illetőleg más nyomozó hatóságtól.

90/A. §¶

91. § A bűnüldözési adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatoktól. A bűnüldözési adatok különböző fajtáit helyes és megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni. A jelzés módjának részletes szabályait a miniszter állapítja meg.

91/A. § (1) A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:

• a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
• b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket a c) pontban meghatározott ideig;
• c) a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, különös ismertetőjegyeit, hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
• d) a rendőrségen fogvatartott, a Be. szerinti személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyek adatait az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
• e) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, valamint banktitoknak minősülő adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény
• ea) élet, testi épség, emberi szabadság vagy vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az embercsempészés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
• eb) nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
• ec) gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett,
• ed) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
• ee) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, tudatmódosító anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,
• ef) pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, információs rendszer vagy adat megsértése, online hálózaton elkövetett csalás, információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
• f) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében intézkedéseket kell foganatosítani, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;
• g) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban részt vevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozó utolsó adatnak a bűnüldözési adatállományba történt bekerülése időpontjától számított negyven évig;
• h)
• i)
• j) az e törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a rendőrséggel titkosan együttműködő személyek, valamint a fedett nyomozók személyes adatait és az alkalmazás eredményét az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig;
• k) a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy szagmintáját, valamint az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény ügyében lefolytatott büntetőeljárás során rögzített helyszíni szagmaradványokat a rögzítésüktől számított három évig.

(1a) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a rendőrségi adatkezelő szerv a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat

• a) a 64. § a) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén az adott bűnmegelőzési feladat során folytatott titkos információgyűjtés megszüntetését követő két évig;
• b) a 65. § (2) bekezdésében meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bűncselekmény megszakítását vagy az elkövető elfogását követő tizenöt napig;
• c) a 64. § b) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén
• ca) a 7/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napig,
• cb) ha a megbízhatósági vizsgálat eredményeként büntetőeljárás indul, az (1b) bekezdésben meghatározottak szerint;
• d) a 64. § c) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a körözési eljárás befejezését követő tizenöt napig;
• e) a 64. § d) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a személyi védelem, illetve a Védelmi Program jogerős megszűnését követő tizenöt napig;
• f) a 64. § e) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén
• fa) ha a titkos információgyűjtés során veszélyeztetettségre vagy fenyegetettségre vonatkozó információ nem keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított egy évig,
• fb) ha a titkos információgyűjtés során veszélyeztetettségre vagy fenyegetettségre vonatkozó információ keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;
• g) a 64. § f) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a külföldi hatóság megkeresésének a teljesítését követő tizenöt napig;
• h) a 64. § g) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat eltávolítását követő tizenöt napig;
• i) a 64. § h) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén
• ia) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ nem keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított egy évig,
• ib) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ keletkezett, akkor az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;
• j) a 64. § i) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén
• ja) ha az érintettel nem jön létre titkos együttműködési megállapodás, akkor az erről szóló döntést követő egy évig,
• jb) ha az érintettel titkos együttműködési megállapodást köt a rendőrség, a titkos együttműködési megállapodás megszüntetését követő harminc évig

bűnüldözési adatállományban kezelheti.

(1b) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat

• a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;
• b) ha a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított húsz évig;
• c) ha a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított harminc évig;
• d) ha a Be. 820. § (6) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elrendelt vagyonkutatási eljárás során alkalmaznak leplezett eszközt, a vagyonkutatási eljárás befejezésétől számított tizenöt napig

bűnüldözési adatállományban kezelheti.

(1c) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként használják fel, ideértve a Be. 259. § (3) bekezdése szerinti adatokat is, az adatkezelésre az (1b) bekezdésben foglaltak irányadók.

(2) Az (1)–(1b) bekezdés szerinti adatállományok tekintetében adatfeldolgozóként csak államigazgatási szervvel vagy az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal köthető megbízási szerződés.

91/B. § Az érintett személyes adataihoz való hozzáférési jogának és a róla kezelt személyes adatok helyesbítésére, törlésére vagy ezen adatok kezelésének korlátozására irányuló jogának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.

91/C. § (1) A rendőrség bűnüldözési célból és körözési eljárás során jogosult átvenni és az egyedi ügyhöz kapcsolódóan kezelni a 84. § (2) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint a hatáskörébe tartozó üggyel összefüggésben a 84. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően egyéb, általa jogszerűen kezelhető adatot igényelhet bármely adatkezelő szervtől. A rendőrség az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. A megkeresett adatkezelő szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – köteles a rendőrség jogszerű adatszolgáltatás iránti igényét teljesíteni.

(2) A rendőrség a körözési eljárás során, illetve az olyan bűnügyi felügyelet elrendelése esetén, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, vagy biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás során, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján jelzés elhelyezését rendelheti el az alábbi nyilvántartásokban:

• a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
• b) az országos gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartás,
• c) a külföldre utazásban korlátozott személyekre és az útlevélre vonatkozó nyilvántartás,
• d) a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartása,
• f) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartása,
• g)
• h) az ingatlan-nyilvántartás, és
• i) a cégnyilvántartás.

(2a) A rendőrség a 68. § (2) bekezdése alapján bejegyezett fedőadat esetén jelzés elhelyezését rendelheti el a közhiteles nyilvántartásban és értesítést kérhet a fedőadatra vagy az eredeti adatra vonatkozó adattovábbítási vagy adathozzáférési kérelemről.

(2b) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv e törvény szerint általa folytatott titkos információgyűjtés keretében jelzés elhelyezését rendelheti el a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban.

(3) A jelzés elrendelésekor a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás célját meg kell jelölni. A jelzésben a rendőri szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását kérheti. A jelzéssel érintett nyilvántartást kezelő szerv a rendőrség megkeresésében foglaltakat köteles teljesíteni.

(3a) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2b) bekezdés szerinti jelzésben az adatváltozásról, illetve az érintett személyre vonatkozó adattovábbítási vagy adathozzáférési kérelemről értesítés adását kérheti, melyet a jelzéssel érintett nyilvántartást kezelő szerv köteles teljesíteni.

(4) A rendőrség a jelzés elhelyezését köteles megszüntetni, illetőleg a megszüntetést kezdeményezni, ha az elhelyezés elrendelésének jogalapja megszűnt, illetőleg a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás teljesült.

(5) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő rendőri szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a felelős.

(6) Ha a rendőrség más adatállományból bűnüldözési célból adatot vesz át, erről az érintett tájékoztatására – a (2) bekezdés szerinti jelzéselhelyezés kivételével – a 91/B. § rendelkezései az irányadóak. A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről – a rendőrség bűnüldözési vagy bűnmegelőzési feladata teljesítésének biztosítása érdekében – a rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet, illetve más személyt vagy szervet nem tájékoztathatja. A tájékoztatási korlátozásról a rendőri szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv köteles az adatigényléssel, illetve a jelzés elhelyezésével egyidejűleg tájékoztatni az adatszolgáltatót.

(7) A Rendőrség a Vízuminformációs Rendszerhez a Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

• a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (7) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható és
• b) a betekintés céljából történő hozzáférésre a (7) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.

(9) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

• a) a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,
• b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
• c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
• d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (8) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.

(10) A kezdeményezésben a (9) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:

• a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
• b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
• c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
• d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
• e) az utazás célja,
• f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
• g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
• h) lakóhely,
• i) ujjnyomatok,
• j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
• k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

(11) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (8)–(10) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a Rendőrség részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:

• a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
• b) a fénykép és
• c) bármely – korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított – vízummal kapcsolatos adat.

(12) A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az országos rendőr-főkapitány erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (9) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak – és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell –, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.

91/D. § A rendőrség bűnüldözési adatállományába csak a rendőrség hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, a rendőrség működését ellenőrző szerv erre felhatalmazott tagja, az irányító minisztériumnak a miniszter által kijelölt munkatársa, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, az ügyész, továbbá törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást vagy értesítést.

91/E. § (1) A bűnüldözési adatállományból más bűnüldöző szerv részére – kérelemre – az adatigénylő hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatai ellátásához szükséges és törvény alapján általa kezelhető adatok továbbíthatók.

(2) A rendőri szervek között bűnüldözési adat csak akkor továbbítható, ha az adat az igénylő rendőri szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladat ellátásához törvény alapján szükséges. Az adatátvételre vonatkozó korlátozásokat és egyéb rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon kívül – törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez – bűnüldözési, nemzetbiztonsági, illetőleg honvédelmi célra bűnüldözési adatok továbbíthatók:

• a) a bíróság,
• b) az ügyészség,
• c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
• d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága,
• e) a honvédelmi igazgatás szervei,
• f) a büntetés-végrehajtás szerve, továbbá
• g) az igazságügyért felelős minisztérium nemzetközi bűnügyi együttműködésért felelős szerve

részére.

(4) Bűnüldözési adat – a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül – továbbítható más közigazgatási szerveknek, továbbá magánszemélynek, más jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, feltéve, ha

• a) a kérelmező az igényelt adat kezelésére bűnüldözéssel, bűnmegelőzéssel vagy büntetés-végrehajtással közvetlenül összefüggő célból törvény alapján jogosult, továbbá,
• b) az a) pontban foglaltaktól eltérő célra is, ha a továbbítás a közbiztonságot súlyosan vagy közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges, továbbá,
• c) ha az adattovábbításra minden kétséget kizáróan az érintett érdekében kerül sor, és ahhoz hozzájárult.

(5) A bűnüldözési adatállományból az utasadat-információs egység az utasadatok kockázatelemzése, valamint a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés készítése, valamint hírigény teljesítése céljából – a cél megjelölésével és az utasadatok kockázatelemzésére, az elemzés-értékelés vagy a hírigény teljesítésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén – a rendőrségtől adatszolgáltatást kérhet.

91/F. § (1) A rendőrség bűnüldözési adatot az Európai Unió tagállamának bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervei részére bűnüldözési, bűnmegelőzési és büntetés-végrehajtási célból, valamint továbbfelhasználás céljából a 91/E. § (4) bekezdésében foglaltak szerint továbbíthat.

(2) A rendőrség bűnüldözési adatot harmadik ország részére bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy büntetés-végrehajtási célból – a 87. §-ban meghatározottak alapján – továbbíthat.

91/G. §¶

91/H. § A rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési adatállományait közigazgatási adatállományaival, illetőleg más bűnüldözési adatállománnyal összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos eljárás befejezése után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a büntetőeljárás során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.

91/I. § (1) A rendőrségi adatállományokban tárolt bűnüldözési adatok időszerűségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidők lejártát évente felül kell vizsgálni.

(2) A bűnüldözési adatokat a 80. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben javítani vagy törölni kell. A javítást vagy törlést legkésőbb az éves felülvizsgálatkor, illetőleg ezt megelőzően a következő továbbításkor vagy feldolgozáskor kell elvégezni.

(3) A bűnüldözési célból kezelt személyes adatok kijavítását és törlését – törvény eltérő rendelkezése hiányában – úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adatok az azok megőrzésére irányadó időtartam lejártáig felismerhetők maradjanak.

(4) A bűnüldözési adatok tárolási határidejébe nem számít be az az év, amelynek napján az adat felvétele, illetőleg nyilvántartásba vétele történt.

A rendészeti adatkezelés¶

91/J. § (1) A rendőrség kezeli

• a) a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben meghatározott bejelentési adatait, illetve a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó, rendőri biztosítást igénylő rendezvények rendezőire, szervezőire vonatkozó adatokat két évig,
• b) a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó, valamint a külföldi hatóságok és egyéb szervek azonos célú nyilvántartásában szereplő személyek családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés megnevezését és minősítését, a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás időtartamát, valamint a sportlétesítmények megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás hatálya kiterjed,
• c) az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a Kormány által létesítménybiztosítási és rendezvénybiztosítási intézkedés céljából kijelölt és a rendőrség által védett, a rendőrség kezelésében lévő létesítményekbe történő be- és kiléptetés során beszerzett személyes adatokat, az adatok beszerzésétől számított harminc napig,
• d) a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos gyanús tranzakciók jelentésével, valamint a gyanús tranzakciókra vonatkozó jelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével összefüggő rendőrségi feladatok ellátásához szükséges adatokat a jelentés megtételétől, illetve a jelentéstételi kötelezettség rendőrség általi ellenőrzésének időpontjától számított öt évig,
• e) a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légiközlekedési szakszemélyzet képzése, valamint ejtőernyős ugrás során bejelentett személyek adatait a bejelentést követő legfeljebb két évig,
• f) a közlekedési rendszabályok megtartásának, a járműhasználat szabályszerűségének, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartásának, a jármű birtoklása jogszerűségének, az üzemben tartó, valamint a használó személyazonosító adatainak, a jármű közlekedésbiztonsági állapotának és adatainak a forgalomban és a telephelyen – a jogszabályban meghatározottak alapján – történő ellenőrzése során vizsgált és rögzített adatokat az adatok rögzítésétől számított 30 napig.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti adatállományból a rendőrség a közrend és közbiztonság, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, továbbá mások jogainak védelme céljából a külföldi rendőri szerv részére, valamint a rendezvények biztonságának védelme, a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthat adatot.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerint nyilvántartott adatokat a rendőrség a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont, valamint külföldi nemzeti kapcsolattartó pontok részére továbbíthatja.

(4) A rendőrség az (1) bekezdés e) pont szerinti bejelentést terrorfenyegetettség vizsgálata céljából a terrorizmust elhárító szervnek, a nemzetbiztonsági érdek vizsgálata céljából az Alkotmányvédelmi Hivatalnak továbbíthatja.

(5) A rendőrség a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, a pártfogó felügyelet, a reintegrációs őrizet, valamint a megelőző távoltartás keretében előírt magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése során, a magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése, valamint az ezzel összefüggő jogviták tisztázása céljából – az intézkedés időtartama alatt és annak megszűnésétől számított további 1 évig – kezeli az intézkedés alá vont személy

• a) azonosításához szükséges fényképét,
• b) vezeték- és utónevét,
• c) születési nevét,
• d) születési helyét és idejét,
• e) anyja születési családi és utónevét,
• f) telefonszámát,
• g) lakóhelyét, illetve kijelölt tartózkodási helyét, valamint azok GPS-koordinátáit,
• h) által beszélt nyelvre vonatkozó adatokat,
• i) által elkövetett bűncselekmény adatait,
• j) vonatkozásában elrendelt intézkedés időtartamát,
• k) vonatkozásában elrendelt magatartási szabályokat, illetve a magatartási szabályok megszegésével összefüggő adatokat.

(5a) A rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti, a külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése céljából – az ügyészség által meghatározott felfüggesztés időtartamáig – kezeli a gyanúsított

• a) azonosításához szükséges fényképét,
• b) családi és utónevét,
• c) születési családi és utónevét,
• d) születési helyét és idejét,
• e) anyja születési családi és utónevét,
• f) állampolgárságát,
• g) vonatkozásában alkalmazott felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, a felfüggesztésről szóló határozat számát és keltét,
• h) vonatkozásában alkalmazott felfüggesztést alkalmazó ügyészség megnevezését és a felfüggesztésről szóló határozat közlésének időpontját, illetve azt az időpontot, ameddig a gyanúsítottnak Magyarország területét el kell hagynia.

(5b) A rendőrség rendészeti célból jogosult átvenni

• a) az idegenrendészeti nyilvántartási rendszerben szereplő, az (5a) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatokat, valamint
• b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben szereplő, az (5a) bekezdés a)–h) pontja szerinti adatokat.

(6) A bűnügyi felügyelet, a távoltartás, a pártfogó felügyelet, valamint a reintegrációs őrizet keretében előírt magatartási szabályok megtartásának, továbbá a külföldi embercsempész elleni büntetőeljárásban alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztés ellenőrzése során keletkezett adatállományból a rendőrség a 91/E. § (1)–(5) bekezdése alapján továbbíthat adatokat.

A határrendészeti adatkezelés¶

91/K. § (1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az Európai Unió kötelező jogi aktusaival összhangban az államhatáron átlépők által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait különösen az alábbi nyilvántartások adataival veti össze:

• a) a központi idegenrendészeti nyilvántartás,
• b) a körözési nyilvántartási rendszer,
• c) az útiokmány-nyilvántartás,
• d) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
• e) a közúti közlekedési nyilvántartás,
• f) a Schengeni Információs Rendszer,
• g) a szabálysértési nyilvántartási rendszer, valamint
• h) az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartások.
• i) az Európai Határregisztrációs Rendszer,
• k) a 91/J. § (5a) bekezdése szerinti adatbázis.

(2)

(3) A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár által bemutatott okmányok adatait és e személy ujjnyomatát összeveti a Vízuminformációs Rendszerrel.

91/L. § (1) A rendőrség a Magyarország területén történő jogszerű tartózkodás szabályainak ellenőrzése, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott adatmegőrzési ideig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépő, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok

• a) családi és utónevét,
• b) születési idejét (év, hó, nap),
• c) nemét,
• d) állampolgárságát,
• e) úti okmányának számát, típusát,
• f) beutazásának, illetve kiutazásának pontos időpontját, az igénybe vett határátkelőhelyet,
• g) vízumának számát, típusát és
• h) határátlépés során használt gépjárműve rendszámát.

(1a) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a terrorizmus megelőzése céljából a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezeli azon harmadik országbeli személyek ujjnyomatát, akik

• a) Magyarország államhatárát nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy
• b) személyazonosságukat hitelt érdemlően nem tudják igazolni.

(2) A rendőrség az (1) és (1a) bekezdés szerinti nyilvántartásból törvényben meghatározott feladat teljesítése érdekében adatot szolgáltat a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak.

(2a) A rendőrség (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság – a huzamos tartózkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából – a konkrét cél megjelölésével átveheti.

(3) A rendőrség a határrendészeti adatállományból a 86. § és a 87. § figyelembevételével külföldre határrendészeti, bűnüldözési, bűnmegelőzési, terrorelhárítási célból, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása céljából, valamint az érintett vagy mások jogának védelme céljából továbbíthat adatot.

(4) A rendőrség az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően, feladataival összhangban jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerrel kapcsolatos adatok kezelésére.

(5) A rendőrség az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke szerint tartalékeljárásokat vezet be.

(6) A központi szerv ellátja az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Határregisztrációs Rendszerrel kapcsolatos adatkezelésért központilag felelős szerv feladatait. A központi szerv működteti az Európai Határregisztrációs Rendszer nemzeti központi hozzáférési pontját (a továbbiakban: nemzeti központi hozzáférési pont).

(7) A nemzeti központi hozzáférési pont

• a) Magyarországot érintően az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben adatokat kiegészíteni, helyesbíteni és törölni,
• b) Magyarországot érintően jogosult az érintett (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke szerinti kérelmét teljesíteni vagy annak elutasításáról dönteni,
• c) az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (3) bekezdésével összhangban ellenőrzi a (8) bekezdésben kijelölt hatóságok Európai Határregisztrációs Rendszer adataihoz való hozzáférése feltételeinek fennállását, és e feltételek fennállása esetén biztosítja a hozzáférést,
• d) teljesíti az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.

(8) Az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a Btk. 314–318/A. §-ában és 331. § (2) bekezdésében, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából

• a) – ha e cselekmények megelőzésére, felderítésére feladat- és hatáskörrel rendelkezik – a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
• b) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást folytató szerv,
• c) a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság

az Európai Határregisztrációs Rendszerből adatot igényelhet a központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.

91/M. § (1) A rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során – az illegális bevándorlás elleni intézkedések elősegítése céljából – az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretében történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó Magyarország területére.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli:

• a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve a hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást,
• b) a légi járművön szállított utasok létszámát,
• c) a Magyarország területére történő beutazási határátkelőhelyet,
• d) a tervezett indulási és a célállomásra történő érkezési időt.

(3) A rendőrség a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásának céljából nyilvántartja. A nyilvántartott adatot az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől számított huszonnégy órán belül törli, kivéve, ha arra határrendészeti feladatainak végrehajtásához, illetve büntető- vagy szabálysértési eljárás lefolytatásához szüksége van. A határrendészeti feladat végrehajtását követően, illetve a szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor, valamint a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor a nyilvántartott adatot haladéktalanul törölni kell.

(3a) A rendőrség (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az utasadat-információs egység – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, ha az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülnek –, valamint a Nemzeti Információs Központ – elemzés-értékelés, továbbá hírigény teljesítése céljából – a konkrét cél megjelölésével átveheti.

(3b) A rendőrség a 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott határellenőrzési tevékenysége során az utasadat-információs egység részére történő továbbítás céljából a következő adatokat kezelheti:

• a) a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározott adatok,
• b) az utas által a személyazonosításra bemutatott okmányban szereplő arckép másolata,
• c) az utas által bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányok száma, érvényességi ideje,
• d) az utas által bemutatott úti okmány valamennyi oldalának és az ott található teljes adattartalomnak a másolata,
• e) az útvonalkövetés során feltárt beléptető bélyegzőlenyomatok, vízumok másolata,
• f) a határforgalom-ellenőrzés során a beutazás okaként, a beutazás fedezeteként bemutatott iratok, meghívólevél, szállásfoglalásra vonatkozó információk másolata,
• g) a továbbutazásra vonatkozó repülőjegy, beszállókártya, más iratok, valamint a továbbutazást követő szállásfoglalásra vonatkozó iratok másolata.

(3c) A (3b) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül továbbítja az utasadat-információs egységnek és az adatokat az utasadat-információs egység részére történő adattovábbítást követő 24 órán belül törli.

(4) A hajó felelős vezetője vagy annak hiányában az úszólétesítmény üzembentartója a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete 4.3. pontja szerinti előzetes tájékoztatást ad a rendőrségnek a vízi közlekedésben részt vevő azon utasok (6) bekezdésben meghatározott adatairól, akik csoportosan szándékoznak átlépni Magyarország schengeni külső határait.

(5) A fuvarozók vagy az utazásszervezők – az utasok hozzájárulása alapján – előzetes tájékoztatást adhatnak a rendőrségnek a közúti, vasúti közlekedésben részt vevő azon utasok (6) bekezdésben meghatározott adatairól, akik csoportosan szándékoznak átlépni Magyarország schengeni külső határait.

(6) A rendőrség a (4) és (5) bekezdés alapján – az (1) bekezdésben meghatározott célokból – a következő adatokat kezelheti:

• a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát,
• b) a járművön szállított utasok létszámát,
• c) a közúti járművek típusát és rendszámát, a vonatszámot, a vízi járművek típusát és – ha rendelkezésre áll – nyilvántartási számát,
• d) a Magyarország schengeni külső határának átlépéséhez tervezett határátkelőhelyre vonatkozó adatot, valamint
• e) a határátlépés tervezett időpontját, a járművön utazók kiinduló állomását és tervezett úticélját.

(7) A (4)–(6) bekezdés szerint a rendőrség részére átadott adatok nyilvántartására a (3) bekezdést kell alkalmazni.

(8) A (4) bekezdés szerint a rendőrség által kezelt adatok (7) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat az utasadat-információs egység – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, ha az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülnek –, valamint a Nemzeti Információs Központ – elemzés-értékelés, továbbá hírigény teljesítése céljából – a konkrét cél megjelölésével átveheti.

91/N. § (1) A rendőrség az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli.

(2) A rendőrség az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) bekezdés e) pontja és VII. melléklet 5. pontja alapján – a 35/A. § alkalmazásával – a határ menti ingázók gyorsított határátléptetésére vonatkozó jogosultságának biztosítása céljából – kérelemre – külön adatállományban kezeli a határt átlépő határ menti ingázó személyek következő adatait:

• a) családi és utónév,
• b) születési idő (év, hó, nap),
• c) nem,
• d) állampolgárság,
• e) úti okmány száma, típusa, érvényességi ideje,
• f) arcképmás,
• g) elektronikus elérhetőség,
• h) ingázáshoz igénybe vett határátkelőhely vagy határátkelőhelyek megnevezése,
• i) az ingázással összefüggésben történt határátlépés időpontja és iránya.

(3) A (2) bekezdés szerinti személy a kérelmében ingázáshoz igénybe vett határátkelőhelyként kizárólag a Kormány által rendeletben meghatározott határátkelőhelyet jelölhet meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti személy esetében a határátlépési feltételeket az adatállományba történő felvételt megelőzően, majd azt követően szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

(5) A rendőrség a (2) bekezdés i) pontja szerinti adatokat a határátlépéstől számított 180 napig kezeli. Ha a (2) bekezdés szerinti személy

• a) a határátlépési feltételeket már nem teljesíti,
• b) a határt jogszabályban meghatározottak szerint nem rendszeresen lépi át,
• c) jogszabály szerint meghatározott ellenőrzése során a 91/K. § szerinti adatbázisban találat keletkezik, vagy
• d) kérelmet nyújt be a (2) bekezdés szerinti adatállományból való kikerülése érdekében,

a rendőrség a gyorsított átléptetésre való jogosultság a)–d) pontban meghatározott okból történő megszűnését követően e személy (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti adatait 180 napig kezeli és e határidő lejártával törli.

(6) A (2) bekezdés szerinti személy határforgalom-ellenőrzése során a 91/K. §-ban foglaltaktól az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban lehet eltérni.

(7) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltat törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak.

(8) A határ menti ingázó foglalkoztatója az általa foglalkoztatott határ menti ingázó személy (2) bekezdés a)–h) pontja szerinti adatait előzetes tájékoztatásként átadhatja a rendőrség részére, amelyben tájékoztatást nyújthat arról is, hogy az érintett személy a (2) bekezdés szerinti adatállományba való felvétel iránti kérelmét a határátlépés során jelezni fogja. A rendőrség az előzetes tájékoztatás keretében kapott adatokat az átadástól számított 60 napig kezeli.

(9) A rendőrség az államhatárról szóló törvény szerinti előzetes időpontfoglaló rendszerrel kapcsolatban a következő adatokat kezeli:

• a) a kérelmező természetes személy vagy jogi személy neve,
• b) a gépjármű típusa, rendszáma,
• c) a szállítmány jellege,
• d) a határátlépés tervezett helye, ideje,
• e) a kérelmező elektronikus elérhetősége.

(10) A rendőrség a (9) bekezdés szerinti adatokat a kérelem rögzítésétől számított 180 napig kezeli.

(11) A rendőrség a (9) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltat törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak.

91/O. § (1) A rendőrség a határellenőrzési feladatok folyamatos ellátása érdekében elektronikus úton technikai másolatot vehet át az alábbi nyilvántartásokból:

• a) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
• b) a vízumnyilvántartás,
• c) a körözési nyilvántartási rendszer, valamint
• d) a Schengeni Információs Rendszer.

(2) A technikai másolatot elektronikus úton folyamatosan frissíteni kell, a technikai másolat alapján állandó adatállomány nem hozható létre.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások üzemzavar miatt elektronikus úton nem elérhetők, a rendőrség – jogszabályban meghatározottak szerint – a technikai másolatból végezhet lekérdezéseket. A másolatból csak az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások adatállományához hozzáférési joggal rendelkező személy végezhet adatlekérdezést.

(4) A technikai másolat alkalmazásának tényét az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások központi adatkezelő szervénél, illetve a technikai másolatot alkalmazó rendőrségi szervnél is dokumentálni kell.

(5) A másolatból lekérdezést végző szerv a technikai másolat naplóadatait, illetve a (4) bekezdés szerinti egyedi lekérdezést végző szerv az erre vonatkozó naplóadatokat naponta köteles a központi nyilvántartást vezető szervnek átadni.

(6) A rendőrség a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése céljából a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §) bűncselekmény elkövetése miatt a megalapozottan gyanúsított személy személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat a büntetőeljárással kapcsolatban a megalapozott gyanú közlésének napjától a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelendő adatok nyilvántartásba vételéig kezeli.

A közlekedési adatkezelés¶

91/P. § (1) A rendőri intézkedéssel járó közúti baleset során az érintett kérheti a balesetben érintett többi személy név és lakcímadatát, értesítési címét, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, a jármű hatósági jelzésének adatát, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosítóintézet megnevezését. Az intézkedő rendőr az adatokat az érintettel a helyszínen közli.

(2) A rendőrség a közúti balesettel érintett írásos kérelmére igazolást ad a baleset idejéről, helyéről, továbbá az (1) bekezdésben felsorolt adatokról.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokat az eljáró rendőri szerv a balesettel érintett, illetve a biztosítóintézet kérelmére a kárrendezési eljárás lefolytatásához a biztosítóintézetnek megküldi.

A közigazgatási adatkezelés¶

91/Q. § (1) A rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából – a külön törvény alapján kezelhető adatokon kívül – kezeli:

• a) a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, a kábítószer, a pszichotróp anyag, az új pszichoaktív anyag, a kábítószer-prekurzor, a polgári felhasználású robbanóanyag, a pirotechnikai termék, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz (a továbbiakban együtt: közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére, az ország területére történő behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére, felhasználására, tárolására, szállítására vonatkozó engedéllyel rendelkezők, ezzel kapcsolatban bejelentést tevők adatait, a haditechnikai termékek gyártására és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó engedéllyel rendelkezők adatait, a nukleáris létesítményekben foglalkoztatott személyek személyazonosító és lakcím adatait, a közbiztonságra veszélyes anyaggal és eszközzel tevékenységet végző személyek személyazonosító és lakcím adatait, valamint az engedély kiadásának, illetőleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a határozatban szereplő jogosultság megszűnésétől számított tíz évig,
• b) a pártfogó felügyelet alatt állók és a bíróság által kitiltottak adatait, továbbá a foglalkozástól, a járművezetéstől eltiltottak adatait azokban az esetekben, amikor a foglalkozás gyakorlásához szükséges engedély kiadása a rendőrség hatáskörébe tartozik öt évig, illetőleg ezek hatályának lejártáig,
• c) külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendőrség által kiadott engedély alapján, illetve a rendőrség hatósági ellenőrzési jogkörébe tartozó tevékenységet folytató személyek azonosításához szükséges, továbbá az engedély tárgyával, illetve az ellenőrizendő tevékenységgel összefüggő adatokat az engedély időtartamának lejártától, illetve visszavonásától számított tíz évig, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott ideig,
• d) a rendkívüli halálesetek jellemzőit a holttest azonosításáig, illetve a holttest megtalálásától vagy a haláleset bekövetkezésétől számított húsz évig,
• e) a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben a kiadott engedély és szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett személy személyazonosító és lakcímadatát, értesítési címét, továbbá az engedély tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggő adatokat az engedély időtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított két évig,
• f) a hozzátartozók közötti erőszak alapján hozott ideiglenes megelőző távoltartó határozattal érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, értesítési címét, a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósító cselekmény jellemzőit, a hozzátartozók közötti erőszak megállapítását igazoló adatokat, az erre utaló bizonyítékokat, eszközöket az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatályának megszűnésétől számított egy évig.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartásban szereplő személyek személyazonosító és lakcímadatainak, továbbá értesítési címének megállapításához, illetőleg egyeztetéséhez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat – a személyi azonosító használatával – igényelheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől, valamint a személyi azonosítót e nyilvántartásaiban belső azonosítóként használhatja.

(3) A rendőrség adatkezelő szerve a közigazgatási adatállományaiból adatot adhat át azoknak a közigazgatási, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági szerveknek, amelyek törvény alapján jogosultak az igényelt adat kezelésére. Adatot továbbíthat továbbá – feltéve, ha az adattovábbítást más törvény nem zárja ki, valamint, ha az érintett érdekét vagy a rendőrség bűnüldözési, illetőleg közrendvédelmi tevékenységét nem veszélyezteti – annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy magánszemélynek, aki az adat felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja.

(4) A rendőrség adatkezelő szerve az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási adatállományban keletkezett adatokat külföldre – a 86. § és 87. § alapján – az eredeti adatkezelési célból, továbbá bűnüldözés, bűnmegelőzés vagy büntetés-végrehajtás céljából, a közrend és a közbiztonság, valamint az érintett és mások jogának védelme céljából továbbíthat.

91/R. § A 91/Q. § (1) bekezdés szerinti adatállományokat az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szerv dolgozza fel.

Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú adatkezelés¶

91/S. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7. § és 7/C. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – bűnmegelőzési és bűnfelderítési célból – szükségesek.

(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során – a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából – betekinthet a védett állomány tagját foglalkoztató szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenőrzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.

(3) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet – a 91/D. §-ban meghatározottakon túl – a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végző szerv vezetője a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a 7. § (5) bekezdése szerinti előzetes véleményalkotási eljárás során a személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba tekinthet be. Az előzetes véleményalkotási eljárás lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.

(5) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja a megbízhatósági vizsgálat során – a feladatai ellátása, a vizsgálat előkészítése és lefolytatása céljából – betekinthet a védett állomány tagját foglalkoztató szervnek az általa üzemeltetett járművekre vonatkozó adataiba, valamint a járművek menetleveleibe. A vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.

A terrorizmust elhárító szerv adatkezelése¶

91/T. § (1) A terrorizmust elhárító szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/E. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – bűnmegelőzési, bűnfelderítési, illetve személyvédelmi célból – szükségesek.

(2) Ha a terrorizmust elhárító szerv kezelésében álló, a terrorizmust elhárító szerv

• a) objektumaival,
• b) személyi állományával, illetve
• c) beszerzéseivel és a 7/E. § szerint meghatározott feladataival közvetlenül összefüggő egyéb szerződéseivel

kapcsolatos közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése Magyarország bűnüldözési, illetve bűnmegelőzési érdekeit veszélyeztetné, az ezen adat megismerésére irányuló igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló érdek fennállásáig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 30 évig meg kell tagadni.

(3) A (2) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről – Magyarország bűnüldözési, illetve bűnmegelőzési érdekeit mérlegelve – a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt.

Az idegenrendészeti szerv adatkezelése¶

91/U. § (1) Az idegenrendészeti szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/H. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – törvényben meghatározott célból – szükségesek.

(2) A 91/Q. §-ban foglalt rendelkezések az idegenrendészeti szerv adatkezelésére nem alkalmazhatóak.

Az iskolaőrség adatkezelése¶

91/V. § (1) Az iskolaőr az e törvényben meghatározott feladata ellátása során – különösen a tanulóval, a képzésben résztvevő személlyel és az ezen személyek családjával kapcsolatos – személyes adatot kizárólag az e törvényben meghatározott feladata ellátása céljából, az e cél elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges mértékig ismerhet meg.

(2) Az iskolaőrt – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval, a képzésben résztvevő személlyel és ezen személyek családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval vagy képzésben részt vevő személlyel, kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjével, valamint – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:175. § (2) bekezdése szerinti, a kiskorú tanuló sorsát érintő lényeges kérdésre vonatkozó adat tekintetében – a törvényes képviseleti jogot nem gyakorló szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Az iskolaőr e kötelezettsége a munkaviszony megszűnését követően is határidő nélkül fennmarad.

(3) A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület vagy oktatói testület tagjaival, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

(4) Az iskolaőr a kiskorú tanuló

• a) törvényes képviselőjével a kiskorú valamennyi személyes adatát, valamint
• b) törvényes képviseleti jogot nem gyakorló szülőjével a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerinti, a kiskorú tanuló sorsát érintő lényeges kérdésre vonatkozó adatát – a Ptk. 4:175. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint –

közölheti, kivéve, ha a személyes adat közlése a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértené.

IX. Fejezet — JOGORVOSLAT¶

92. § (1) Akinek a IV–V. Fejezetben – a személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés, a rejtett ellenőrzés elrendelése, a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása, valamint a fokozott ellenőrzés elrendelése kivételével –, valamint a VI. Fejezetben meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette, választása szerint

• a) panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy
• b) kérheti, hogy – amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá – panaszát az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől függően
• ba) az országos rendőrfőkapitány,
• bb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy
• bc) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója,
• bd) az idegenrendészeti szerv főigazgatója

bírálja el.

(2) Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eljárások tárgyi költségmentesek.

93. §¶

93/A. §¶

93/B. § (1) Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.

(2) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.

(3) Az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének a panasz elbírálása tárgyában hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy az idegenrendészeti szerv főigazgatója bírálta el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs.

X. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

94. § A határőrség általános jogutódja a rendőrség.

95. §¶

96. §¶

Értelmező rendelkezések¶

97. § (1) E törvény alkalmazásában

• a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet;
• b) ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetőleg az intézkedés helyszínén nála lévő, vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy;
• c) magánlakás: a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület;
• d) csoportosulás: 3—10 főből álló, egységes akaratelhatározással fellépő csoport;
• e) tömeg: 10 főt meghaladó csoportosulás;
• f) automatizált keresés: másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen hozzáférés, amely során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik;
• g) fedett nyomozó: a rendőrséghez tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott rendőr;
• h) fogvatartott: akit törvény vagy törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában a rendőrség korlátoz;
• i) súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény 5 évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget;
• j) határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) külön-külön meghatározott területe;
• k) határellenőrzés: a rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 9. pontjában meghatározott tevékenysége;
• l) határforgalom-ellenőrzés: a rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 10. pontjában meghatározott tevékenysége;
• m) határőrizet: a rendőrségnek a Közösségi Kódex 2. cikk 11. pontjában meghatározott tevékenysége;
• n) tömeges méretű migráció: a szomszéd állam területéről személyek tömeges menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét, és rendkívüli intézkedés bevezetését teszi szükségessé;
• o) tranzitterület: egyes nemzetközi határátkelőhelyen az üzemeltető által – a rendőrség, valamint a vámhatóság egyetértésével – kijelölt terület, amely a személyek várakozására szolgál;
• p) légifuvarozó: az, aki a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú légi közlekedési tevékenység végzésére jogosult;
• q) információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.
• r) Európai Határregisztrációs Rendszer: az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti határregisztrációs rendszer,
• t) különleges bánásmódot igénylő nagykorú személy: a fogyatékos, a gondokság alatt álló vagy olyan nagykorú személy, aki korábban emberkereskedelem vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjévé vált.

(2)

98. §¶

99. §¶

Felhatalmazó rendelkezések¶

100. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

• a) kijelölje az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervét,
• b) rendőr-főkapitányságokat, rendőrkapitányságokat, kirendeltségeket, valamint szükség szerint más rendőri szerveket hozzon létre vagy szüntessen meg,
• c) meghatározza a rendőrség szerveinek feladatát és hatáskörét,
• d) meghatározza a közbiztonságra veszélyt jelentő egyes eszközök és anyagok gyártására, forgalmazására, szállítására, tárolására, birtoklására és használatára, valamint a polgári felhasználású robbanóanyagok szállítására és belföldi átadására vonatkozó szabályokat,
• e) meghatározza a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás szabályait,
• f) meghatározza a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységének körét,
• g) meghatározza a megelőző-védelemmel, személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat,
• h) kijelölje a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, a terrorizmust elhárító szervet, valamint meghatározza a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv hatáskörének, továbbá feladataik ellátásának a részletes szabályait, továbbá meghatározza a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített, a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása, felügyelete alá tartozó szervek körét,
• i) meghatározza a határterülethez tartozó településeket, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) határterületnek minősülő területeit,
• j) állapítsa meg a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás rendjét,
• k) állapítsa meg a kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat,
• l) állapítsa meg a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat,
• m) állapítsa meg a belső bűnmegelőzési célú ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályait,
• n) megállapítsa a segélyhívásokat fogadó szerv hatáskörét, feladatait, feladatai ellátásának részletes szabályait, továbbá kijelölje azon szerveket, szervezeteket, gazdasági társaságokat, amelyek együttműködésre kötelezettek a segélyhívásokat fogadó szervvel vagy a készenléti szervekkel és megállapítsa ezen együttműködés rendjét,
• o) meghatározza a személyi védelemben részesíthető személyek körét és a személyi védelem ellátásának szabályait,
• p) kijelölje az idegenrendészeti szervet, meghatározza annak tagozódását, továbbá az idegenrendészeti szerv hatáskörének és feladatai ellátásának részletes szabályait.
• q) meghatározza az Európai Határregisztrációs Rendszerbe bevitt adatok helyesbítésének, kiegészítésének és törlésének, valamint az érintett jogainak érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az Európai Határregisztrációs Rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés eljárási szabályait.

(2)

(3)

101. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg

• a) a rendőrség szerveinek illetékességi területét,
• b) a rendőr képesítési és egyéb alkalmassági követelményeit, valamint az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait,
• c)
• d)
• e) a rendőrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként a határrendészeti feladatok, a rendőri intézkedések, a kényszerítő eszközök és az ezeket helyettesítő intézkedéstaktikai elemek, a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a szolgálati lőfegyverek és lőszerek 1. § (2) bekezdés 7a. pontja szerinti külföldre vitelének szabályait és a rendőrséggel együttműködő külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az országba történő behozatalának engedélyezési szabályait, a rendőrségnek a terrorcselekmények elhárításával, személy- és objektumvédelemmel, a polgári repülés biztonságával összefüggő feladatait, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a rendőri magatartás szabályait, az egyenruha viselésének rendjét, valamint az iskolaőri intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait, valamint a formaruha viselésének rendjét,
• f) a rendőrség feladatait a polgárőrséggel és más önvédelmi szervezetekkel történő együttműködésben,
• g) a rendőrségi adatok kezelésére jogosult szervek feladatait, az adatok kezelésének és feldolgozásának technikai szabályait, valamint a bűnüldözési adatok helyessége, megbízhatósága és felhasználhatósága jelölésének módját,
• h) a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása indítványozásával, engedélyezésével, illetve igénybevételével kapcsolatos szabályokat,
• i) az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények körét,
• j)
• k) a rendőrség feladatai ellátásának rendjét a fontosabb közúti, vasút, vízi- és légiszállításokkal kapcsolatban, valamint a rendőrség légi közlekedésrendészeti és repülésbiztonsági, repülésvédelmi feladatait,
• l) a belföldi állami futárszolgálat tevékenységét,
• m) a kényszerítő eszközök típusát, fajtáját,
• n) a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerve által a 91/O. § (3) bekezdése alapján a 91/O. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott nyilvántartásokról készült technikai másolatból végzendő lekérdezés részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

• a) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg
• aa) a kísérés, az előállítás és az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek egyes tételeit, azok mértékét, valamint a költségek elrendelő szerv részére történő igazolásának részletes szabályait, továbbá
• ab) az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából történő rendőri közreműködés nyomán felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait,
• b) a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésének rendjét,
• c) a közlekedésért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben jelölje ki azokat a vasútvonalakat és vízi utakat, amelyeken a menet közbeni ellenőrzés végezhető,
• d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a határátlépés ellenőrzésének szabályait a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren,
• e) az államháztartásért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a végrehajtási eljárásban ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőri közreműködéssel, valamint a gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során szükséges előállítással kapcsolatban felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait,
• f) az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti gyűlés bejelentésével és biztosításával összefüggő rendőrségi feladatok részletes szabályait,
• g) az igazságügyért felelős miniszterrel, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével, rendeletben állapítsa meg a törvény alapján rendőrségi fogdán végrehajtható fogvatartások végrehajtásának részletes szabályait, valamint a rendőrségi fogdák rendjét,
• h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a polgári célú robbanóanyagok szállításának és belföldi átadásának rendőrségi engedélyezési eljárásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat, mértéküket és beszedésük, kezelésük, megosztásuk, nyilvántartásuk szabályait,
• i) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kábítószer-rendészeti eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat, mértéküket és beszedésük, kezelésük szabályait.

(3) A VII. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei, illetve a leplezett eszközök rendőrség általi alkalmazásának, valamint a speciális kiadások felhasználásának részletes szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.

(4) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a miniszter jóváhagyásával utasításban meghatározza a 63. § (7) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait.

102. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a határ menti ingázók határrendészeti külön adatállományba történő felvételének, az onnan való törlésnek, és az adatállományban történő ellenőrzésnek a részletes szabályait.

Hatálybalépés¶

103. § (1) Ez a törvény — a (2)—(3) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetése hónapját követő 6. hónap első napján lép hatályba.

• a)
• b)
• c)
• d)
• e)
• f)
• g)
• h)
• i)

(2) 1994. május 1-jén

• a) lépnek hatályba a törvény 94., 95., 96., 100., 101., 107. és 111. §-ában foglalt rendelkezések.
• b)

(3) E törvénynek a Mód. törvénnyel megállapított 80/A. §-át a Mód. törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott, közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben a Mód. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) E törvénynek a titkos információgyűjtésre vonatkozó 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseit a folyamatban lévő titkos információgyűjtésekre 2019. január 1-ig alkalmazni kell.

(5) A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az e törvény 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a rendőrség titkos információgyűjtést folytató szerve 2019. január 1-ig döntést hoz arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶

103/A. § E törvény

• a) 1–2/A. §-a,
• b) 4. §-a,
• c) 4/A. § (1)–(2a) bekezdése,
• d) 5–6/B. §-a,
• e) 7–75/L. §-a,
• f) 92–101. §-a, valamint
• g) 103. § (4)–(5) bekezdése

az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

104. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• b) az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke értelmében az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának felállításához nyújtott pénzügyi támogatásról szóló, 2020. október 26-i (EU) 2020/1567 bizottsági végrehajtási határozat,
• c) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6. cikk (1) bekezdése,
• d) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• e) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• f) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke,
• g) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• h) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. és 16. cikke [91/C. §],
• i) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 18. és 20. cikke [29/A. §, 62/A. §, 84. §, 91/K. §],
• j) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2–4. cikke,
• k) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. és 17–23. cikkei, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat 17. cikke,
• l) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról,
• m) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat,
• n) az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspont.
• o) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• p) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

105. § E törvény

• a) az (EU) 2016/399 rendeletnek a határregisztrációs rendszer (EES) alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2225 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• b) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

106. §¶

107. § A 46/L. §

• a) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet és
• b) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. július 6-i (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

108. §¶

109. §¶

110. §¶

111. § A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„,,(3) Az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtására a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet elzárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályait rendelettel határozza meg.''”