1994. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2023. január 1.

4/A. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervre (a továbbiakban: központi szerv), vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat.

- a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést, büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása szabálysértést, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértést, védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, engedély nélküli vezetés szabálysértést, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,

- bb) a Btk.-ban meghatározott bűncselekményt, a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178–180. §), a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,

(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során a (2) bekezdés szerinti bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést akkor követhet el, ha megalapozottan feltehető, hogy az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére alkalmas, valamint az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges.

(4) A 7/A. § (2) bekezdése alkalmazása során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.

(2) A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működő települési — Budapesten a fővárosi kerületi — önkormányzatok képviselő-testületének, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlésének a véleményét. Rendőrfőkapitány esetében a vármegyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésről az illetékes önkormányzatokat — az érintettel történő közléssel egyidejűleg — tájékoztatni kell.

(3) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a vármegyei (fővárosi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.

(4) A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A vármegyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese számol be.

(5) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetőleg a vármegyei (fővárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz, a vármegyei (fővárosi) önkormányzat közgyűlése az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. A vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetőleg az országos rendőrfőkapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendőri vezető felelősségét, illetőleg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az országos rendőrfőkapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni.

(8) A rendőrfőkapitány a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetőjét, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vezetőjét, a területi önkormányzat közgyűlésének elnökét (főpolgármestert), a területi katasztrófavédelmi szerv vezetőjét, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi szervének vezetőjét; a rendőrkapitány vagy a határrendészeti kirendeltség vezetője a települési önkormányzat polgármesterét tájékoztatja

10. § (1) A rendőrkapitány, a vármegyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenőrzésére — a közbiztonság fenntartásában érintett állami és egyesületek bevonásával — bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának időtartamára.

46/F. § A rendőr az államhatár rendjének és a határőrizeti tevékenység zavartalanságának biztosítása érdekében megakadályozza, hogy Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belülre olyan személy lépjen be, valamint az ott tartózkodó olyan személyt távozásra kötelezi, akivel szemben a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §) bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

(2) A kirendeltség adatait a kirendeltség vezetője, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság adatait a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitányság, határrendészeti kirendeltség adatait a rendőrkapitány, valamint a határrendészeti kirendeltség vezetője által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.

(6) A rendőrség a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése céljából a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §) bűncselekmény elkövetése miatt a megalapozottan gyanúsított személy személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat a büntetőeljárással kapcsolatban a megalapozott gyanú közlésének napjától a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelendő adatok nyilvántartásba vételéig kezeli.