1994. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2014. március 15.
A 2014. március 1. és 2014. március 15. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. március 1.)Következő módosítás (2014. május 6.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 193 változatlan sor ⋯
- bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,
- bd) az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai, továbbá
- be) a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítő testület – politikai vezetőnek nem minősülő – tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek (a ba)–bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,
- c) felderíti a b) pontban megjelölt szerveknél a jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.
- c) felderíti a b) pontban megjelölt védett állománnyal összefüggő, külön jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.
(1a) Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
⋯ 263 változatlan sor ⋯
26. § (1) A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása, bűncselekmény felderítése, az elkövető elfogása, a közbiztonság védelme érdekében — ha a törvényben meghatározott kötelezettsége más módon nem teljesíthető, és törvény másként nem rendelkezik — kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet segítségét és a birtokában lévő eszközt. A segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha az a felkért személy életét, egészségét vagy testi épségét nyilvánvalóan veszélyezteti, továbbá, ha a kért segítség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre.
(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt és keletkezett költséget úgy kell tekinteni, mintha a kárt a rendőrség okozta volna, illetve mintha a költség a rendőrség tevékenységével összefüggésben keletkezett volna.
(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a rendőrség okozta volna.
(3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát – az elmaradt haszon kivételével –, továbbá a segítségnyújtással összefüggésben keletkezett költségeit a rendőrség megtéríti.
(3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát – az elmaradt vagyoni előny kivételével – a rendőrség a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint megtéríti, valamint a segítő az őt ért személyiségi jogsértés esetén sérelemdíjat is követelhet.
### Díjkitűzés
⋯ 519 változatlan sor ⋯
(4) A beavatkozó személy Magyarország területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő eszközét, valamint szolgálati lőfegyverét.
### Felelősségi és kártérítési szabályok
### Kártérítés és sérelemdíj
62/D. § (1) A 46/E. §, a 62/B. § és a 62/C. § alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során a Magyarország területén okozott kárért a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendőrség felel. Ha a kárt a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredő kötelesség vétkes megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.
62/D. § (1) Ha a 46/E. §, a 62/B. § és a 62/C. § alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során Magyarország területén kárt, illetve személyiségi jogsértést okoz, a károsulttal, illetve a sérelmet szenvedett féllel szemben a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendőrség felel, illetve áll helyt. Ha a kárt, illetve személyiségi jogsértést a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredő kötelesség szándékos megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.
(2) A Magyarország területén eljáró feladatot végrehajtó személy szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan a tagállam jogát kell alkalmazni.
⋯ 53 változatlan sor ⋯
(8) A rendőrség az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.
(9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében harmadik személynek okozott kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
### Fedővállalkozás létrehozása, fenntartása
⋯ 11 változatlan sor ⋯
67. § (1) A rendőrség az ügyész hozzájárulásával a feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a rendőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetőleg titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a rendőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, illetve a személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.
(3) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
67/A. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a 64. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a bűnszervezetbe beépült fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.
(2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetőleg a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.
(2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta
⋯ 224 változatlan sor ⋯
- p) a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,
- r) az ingatlan-nyilvántartásból,
- s) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartásából,
- t) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból,
- t) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,
- u) a szabálysértési nyilvántartásból,
- v) központi közlekedési közigazgatási és ellenőrzési bírságnyilvántartásból
⋯ 321 változatlan sor ⋯
(2) Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eljárások tárgyi költségmentesek.
⋯ 196 változatlan sor ⋯