1994. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2013. december 31.

(4) A rendőrség külön törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján – rendészeti feladatai ellátása során – magyar rendőr külföldön, rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén törvényben, illetve nemzetközi szerződésben meghatározott rendőrségi jogosítványokat gyakorolhat.

### A rendőrség szervezete és irányítása

(3) A Testület tagjának olyan, büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy választható meg, aki jogi végzettséggel és az alapvető jogok védelme területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik, és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.

(5) A Testület tagjának megbízatása a megválasztással keletkezik és hat évre szól. A Testület tagja újraválasztható.

(6) A Testület akkor határozatképes, ha három tagja jelen van. A Testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak.

(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

16. § (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(2) A rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait rendelet útján a Kormány állapítja meg.

22. § A rendőr szolgálati fegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével és tárolásával kapcsolatos szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

### A rendőrség segítségnyújtási kötelezettsége

(2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszámának és a vízumbirtokos ujjnyomatának együttes ellenőrzésével is végezhet keresést a Vízuminformációs Rendszerben.

### Biztonsági intézkedés

(2) A rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti.

39. § (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

- a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;

41. § A rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, műszeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Fiatalkorú gyanúsított esetében a műszeres (poligráfos) vizsgálatot alkalmazni nem lehet.

42. § (1) A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.

(2) A rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(3) E § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.

46. § (1) A rendőrség, valamint a rendőr a védett személy [1. § (2) bek. g) pont] biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően

- a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,

(9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

### Az együttműködők díjazása

66. § (1) A rendőrség a vele együttműködők tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

(3) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

67/A. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a nyomozást megszünteti, ha a 64. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a bűnszervezetbe beépült fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

(2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetőleg a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – a rendőrség és a tárgykör szerint illetékes szervezetek külön megállapodásban rögzíthetik.

68/A. § (1) A rendőrség költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethetnek. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a rendőrség titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A rendőrség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.

### Értelmező rendelkezések

74. § A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.

### VIII. Fejezet — A RENDŐRSÉG ADATKEZELÉSE

- 1. rendőrségi adat: a rendőrség által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat,

- 2. rendőrségi adatkezelő szerv: az a rendőrségi szervezeti egység, amely az e törvény hatálya alá tartozó adatok tekintetében – törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a miniszter, az országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók intézkedése figyelembevételével – az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza.

77. § (1) A rendőrség feladatai ellátása során

- a) bűnmegelőzési, felderítési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési) feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogok gyakorlásának megtagadását vagy korlátozását írásban indokolni kell. Az indokolás csak akkor mellőzhető, ha azt e törvény lehetővé teszi. Az érintett a korlátozás vagy az indokolás mellőzésének indokolatlanságára tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy a bírósághoz fordulhat. Erről az érintettet tájékoztatni kell.

81. § A rendőrség az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait – nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is –, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat kezeli. A Rendőrség törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.

81/A. § A rendőrség kezeli az általa fogadott segélyhívások esetén a hívó fél által megadott adatokat és a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait a segélyhívás fogadásától számított egy évig.

- a) bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi azonosítót az érintettől kérheti, annak használatával a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból igényelheti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat, továbbá – ha a személyi azonosító használatának jogszabályban előírt feltételei e hatóságnál fennállnak – továbbíthatja más nyomozó hatóságnak,

- b) az adóazonosító jelet – ha annak segítségével az adózással kapcsolatos adatok megismerése az adózással összefüggő büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából szükséges – kérheti az érintettől, az adóhatóságtól, illetőleg más nyomozó hatóságtól.

91. § A bűnüldözési adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatoktól. A bűnüldözési adatok különböző fajtáit helyes és megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni. A jelzés módjának részletes szabályait a miniszter állapítja meg.

94. § A határőrség általános jogutódja a rendőrség.

### Értelmező rendelkezések

(2)

### Felhatalmazó rendelkezések

(4) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a miniszter jóváhagyásával utasításban meghatározza a 7/E. § (3) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait.

### Hatálybalépés

- r) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról,

- s) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat.

111. § A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: