1992. évi XXIII. törvény — mi változott? 2011. január 1.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.

(2)

(4) Központi államigazgatási szervnél, annak területi szervénél és a közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezésre vagy vezetői megbízásra, valamint központi államigazgatási szerv helyi szervének vezetésére szóló vezetői kinevezésre vagy vezetői megbízásra kiírt pályázat esetén – a pályázat kiírójának kezdeményezésére – a pályázati eljárást és az ahhoz kapcsolódó kompetencia-vizsgálatot a szolgáltató központ bonyolítja le.

10/B. § (1) A szolgáltató központ nyilvántartja és kezeli a versenyvizsgával, a 10. §-ban meghatározott pályázati eljárással (a továbbiakban: pályázati eljárás) és a kompetencia vizsgálattal, a tartalékállománnyal, a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati eljárás lefolytatását követően – függetlenül annak eredményességétől – a szolgáltató központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a szolgáltató központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A szolgáltató központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége lejártát követően törli a nyilvántartásából.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a köztisztviselő

- a) természetes személyazonosító adataira,

- b) önéletrajzára, motivációs levelére,

- c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,

- d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,

- e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,

- f) az 5. számú mellékletben meghatározott adatokra,

- g) kompetencia-vizsgálat eredményére,

- h) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra

terjed ki.

(6) Adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a pályázó, a versenyvizsgázó, a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. Az adatvédelmi szabályzatot a központi közszolgálati hatóság vezetője hagyja jóvá.

17. § (1) A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

- a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a közigazgatási szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

- b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;

- c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;

- d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül;

- e) az alkotmánybíró törzskarába beosztott köztisztviselő esetében az alkotmánybíró megbízatása bármely okból megszűnt.

- d)

- e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi;

- f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (12) bekezdés szerint kérelmezi.

(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(4) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő létszámcsökkentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.

(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.

(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés. E rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a köztisztviselő korábbi közszolgálati jogviszonya a (8) bekezdésben foglaltak szerint szűnt meg.

(8) Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a közszolgálati jogviszonyát – kérelmére – a 17. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(9) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.

(10) Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.

(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel akkor is megszüntethető a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha az átszervezés következtében a köztisztviselő munkaköre nem válik feleslegessé, de a köztisztviselő nem járul hozzá a kinevezésében szereplő munkavégzés helyének módosításához. Ez esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentés közlését követő 30 napon belül a köztisztviselő számára, ha a hivatali szervezetben a köztisztviselő képzettségének és a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör van, akkor azt – feltéve, hogy a köztisztviselő írásban a felmentés közlését követő 10 napon belül kéri – fel kell ajánlania. Ha a köztisztviselő az állásfelajánlás iránti kérelmét nem terjeszti elő határidőben, akkor azt úgy kell tekintetni, mintha az állásfelajánlást nem igényelné és a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesül az állásfelajánlási kötelezettség alól. Ha a köztisztviselő a felajánlott állást elfogadja, akkor a felmentését vissza kell vonni és a kinevezését megfelelően módosítani kell. Ha a hivatali szervezetben nincs ilyen munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez a köztisztviselő nem járul hozzá, akkor a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a közölt felmentéssel megszűnik.

(12) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

17/B. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének a)–c) pontja alapján – harminc napon belül – felmentésre tervezett köztisztviselők száma

(2) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét kikérni.

(3) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá az állami foglalkoztatási szervet a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv az állami foglalkoztatási szervvel köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában a köztisztviselő felmentési tilalom alatt áll, a felmentés csak a védelem megszűnését követően közölhető.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.

(6) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.

18. § (1) A felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 17. § (2) bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési idő egy hónap.

(2) A két hónapos felmentési idő a közszolgálati jogviszonyban töltött [72. § (1) bekezdés]

- a) öt év után egy hónappal;

- b) tíz év után két hónappal;

- c) tizenöt év után három hónappal;

- d) húsz év után négy hónappal;

- e) huszonöt év után öt hónappal;

- f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

(3) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(4) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.

(5) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.

(6) A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17. § (5) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

19/A. § (1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, a 19. § (8) bekezdés b) pontja, valamint a 71. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

- i) a 17. § (2) bekezdés f) pontja vagy (8) bekezdése alapján felmentését kéri.

(4) A 17. § (7) bekezdés alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az (1) bekezdés a)–c) pontokban szabályozott esetben jogosult.

20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)–c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

(3) A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata – a Kormány által meghatározott módon – a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A tartalékállományba helyezésről megküldött értesítést követően tájékoztatja a betöltetlen köztisztviselői munkakörrel rendelkező közigazgatási szervek vezetőit a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól.

(10) Közigazgatási szakvizsgát – ha jogszabály előírja – nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett. A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjban részesülő személy az ösztöndíj időtartama alatt közigazgatási szakvizsgát tehet.

- c) a közigazgatási hivatal támogató véleményével rendelkezik. A cím adományozására minden évben a Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.

(4) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a közigazgatási hivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek. A cím adományozását a közigazgatási hivatal is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét.

(7) A címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni attól, aki az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott feltétellel már nem rendelkezik, vagy akivel szemben jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén a képviselő-testület köteles haladéktalanul kezdeményezni a közigazgatási hivatal útján a cím visszavonását. A képviselő-testület kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget követett el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel hiánya esetén a közigazgatási hivatal kezdeményezi a cím visszavonását.

(12) A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályait a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes rendeletben állapítja meg.

(4) A hivatali szerv vezetője – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján – ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét – a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester – december 31-éig – helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő év február végéig – terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-éig – helyi önkormányzatnál március 1-jéig – dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző illetményét – a teljesítményértékeléstől függően – a polgármester az e törvényben meghatározott mértéket meghaladóan is megállapíthatja. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

44. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzések Tanácsánál és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(5) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalában, az Állami Számvevőszéknél és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.

44/B. § A képviselő-testület hivatalánál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek – az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig – a jegyző, illetve a főjegyző – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő illetményt állapíthat meg. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

- c) 10 000 feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízás adható.

49/F. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

- a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Mt. 4. §), illetve felmentési védelembe [Mt. 90. § (1) bekezdés] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [17. § (5) bekezdés], vagy

(4) A közigazgatási hivatal ellenőrzik az illetékességi körükbe tartozó közigazgatási szervek adatszolgáltatását és adatgyűjtői feladatokat látnak el. A központi közszolgálati hatóság – a Kormány által meghatározott rendben – a közigazgatási hivatal rendelkezésére bocsátja az illetékességi körükbe tartozók adatainak feldolgozott, karbantartott adatállományát. A közigazgatási hivatal a közigazgatási szervek adatszolgáltatásának ellenőrzése céljából, valamint a közszolgálati ellenőrzéshez, a közigazgatási képzési, továbbképzési feladatokhoz, illetve – a Kormány által meghatározott körben – a közvélemény tájékoztatásához hasznosíthatják a rendelkezésükre bocsátott adatállományt, amelyből hivatali adatfeldolgozást kizárólag e célból végezhetnek.

62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól, valamint az üres álláshelyekről és azok betöltéséről a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a központi közszolgálati nyilvántartás részére.

- k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a központi közszolgálati hatóság és a közigazgatási hivatal köztisztviselője feladatkörében,

- d) illetékességi területének adatai körében a közigazgatási hivatal vezetője,

64/A. § A Kormány ellenőrzi – a közigazgatási hivatal közreműködésével – a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

- a) 3. §-ának (1)–(4) bekezdését, 4. §-át, 5–12. §-át, 15–19/A. §-át, 21–28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B–86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)–(3) bekezdését, 103. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)–(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)–(5) bekezdését, 119. §-ának (1)–(2) bekezdését és a (4) bekezdését, 120–121. §-át, 123–124/A. §-át, 125. §-ának (1) bekezdését a b) pont kivételével, valamint (2)–(5) bekezdését, 126. §-át, 127. §-ának (1)–(2) és (6)–(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)–(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135–140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)–(4) bekezdését, 152–153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155–157. §-át, 159–164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168–169. §-át, 171–172. §-át, 174. §-át, 176–183. §-át, 184. §-ának (1)–(2) bekezdését, 185–187. §-át, 192/C–192/G. §-át, 193–193/A. §-át, 204–205. §-át, 207. §-át;

- b) 90. §-ának (1)–(4) és (6) bekezdését – kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét – azzal, hogy a védelem nem vonatkozik arra a köztisztviselőre, aki a vezetői megbízás visszavonása esetén a felajánlott munkakört nem fogadta el, s emiatt kerül sor a felmentésére, továbbá ha öregségi nyugdíjasnak minősül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését és 91. §-át azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;

72. § (1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni. A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát a köztisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni.

(7) E törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött időt, valamint a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem.

- e) a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjra, valamint az ösztöndíjat megalapozó képzésre,

- i)

III.

— korábbi munkaviszonyban [72. § (1) bek.] töltött időtartamok

megnevezése

a munkahely megnevezése

beosztás

besorolás

a megszűnés módja

a munkáltató megnevezése, tevékenységi területe

a korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok