1992. évi XXIII. törvény — mi változott? 2010. szeptember 1.

(4) Központi államigazgatási szervnél, annak területi szervénél és a közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezésre vagy vezetői megbízásra, valamint központi államigazgatási szerv helyi szervének vezetésére szóló vezetői kinevezésre vagy vezetői megbízásra kiírt pályázat esetén – a pályázat kiírójának kezdeményezésére – a pályázati eljárást és az ahhoz kapcsolódó kompetencia-vizsgálatot a szolgáltató központ bonyolítja le.

(4) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó – tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére – főtanácsos vagy vezető-tanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

- c) a közigazgatási hivatal támogató véleményével rendelkezik. A cím adományozására minden évben a Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.

(4) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a közigazgatási hivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek. A cím adományozását a közigazgatási hivatal is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét.

(7) A címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni attól, aki az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott feltétellel már nem rendelkezik, vagy akivel szemben jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén a képviselő-testület köteles haladéktalanul kezdeményezni a közigazgatási hivatal útján a cím visszavonását. A képviselő-testület kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget követett el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel hiánya esetén a közigazgatási hivatal kezdeményezi a cím visszavonását.

(4) A hivatali szerv vezetője – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján – ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét – a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester – december 31-éig – helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő év február végéig – terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-éig – helyi önkormányzatnál március 1-jéig – dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző illetményét – a teljesítményértékeléstől függően – a polgármester az e törvényben meghatározott mértéket meghaladóan is megállapíthatja. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

44/B. § A képviselő-testület hivatalánál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek – az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig – a jegyző, illetve a főjegyző – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő illetményt állapíthat meg. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(4) A közigazgatási hivatal ellenőrzik az illetékességi körükbe tartozó közigazgatási szervek adatszolgáltatását és adatgyűjtői feladatokat látnak el. A központi közszolgálati hatóság – a Kormány által meghatározott rendben – a közigazgatási hivatal rendelkezésére bocsátja az illetékességi körükbe tartozók adatainak feldolgozott, karbantartott adatállományát. A közigazgatási hivatal a közigazgatási szervek adatszolgáltatásának ellenőrzése céljából, valamint a közszolgálati ellenőrzéshez, a közigazgatási képzési, továbbképzési feladatokhoz, illetve – a Kormány által meghatározott körben – a közvélemény tájékoztatásához hasznosíthatják a rendelkezésükre bocsátott adatállományt, amelyből hivatali adatfeldolgozást kizárólag e célból végezhetnek.

- k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a központi közszolgálati hatóság és a közigazgatási hivatal köztisztviselője feladatkörében,

- d) illetékességi területének adatai körében a közigazgatási hivatal vezetője,

64/A. § A Kormány ellenőrzi – a közigazgatási hivatal közreműködésével – a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.