1991. évi XLI. törvény — mi változott? 2019. január 1.

(3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző – helyettesítés esetén a közjegyzőhelyettes, a nyugalmazott közjegyző vagy a nyugalmazott bíró – javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző jogosult.

- d) bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból,

- e) a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes, valamint a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti helyettesítési megállapodás jóváhagyása,

- f) a közjegyzői iroda helyettes irodavezetőjének kijelölése és megbízásának megszüntetése, valamint ezzel összefüggésben az irodavezető megbízásának megszüntetése, illetve kijelölése,

- g) tartós vagy állandó helyettes kirendelése és a kirendelés visszavonása

(a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).

(4) A közjegyzői önkormányzat szerveiben a választójog és a szavazati jog csak személyesen gyakorolható.

- g) eredményes közjegyzői vizsgát tett,

- h) az eljárás nyelvének az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét igazolta, és

- i) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a közjegyzői hivatás gyakorlására alkalmas.

(5) A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. A vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó – jogszabályban meghatározott – rendelkezések szerint kell elvégezni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.

(7) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt, amely rögzíti az alkalmasságra vonatkozó megállapítást, meg kell küldeni a pályázónak.

(8) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. A pályázatot elbíráló területi kamara a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.

21. § (1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés h) pont].

25/A. § (1) A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző egyidejűleg legfeljebb kettő, ugyanazon területi kamara illetékességi területén működő közjegyzővel vagy közjegyzői irodával létesíthet részmunkaidőben történő munkavégzésre irányuló munkaviszonyt (e fejezetben a továbbiakban: munkaviszony).

(2) Az egyes munkaviszonyok önálló munkaszerződések megkötésével jönnek létre.

(3) Az utóbb létesítendő munkaviszony létesítéséhez az előbb létesített munkaviszony munkáltatójának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a két munkaviszonyt egyidejűleg létesítik, mindkét munkáltató kölcsönös írásbeli hozzájárulása szükséges.

(4) A munkáltatók a munkavállaló munkaidő-beosztásáról egymást írásban tájékoztatni kötelesek, és azt – ha az a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztást érinti – csak egymással egyetértésben változtathatják meg. Rendkívüli munkaidő elrendelésére a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztás terhére csak a másik munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet sor.

(5) A munkáltatók a munkavállaló szabadságát egymással együttműködve úgy kötelesek kiadni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 122–124. §-ában rögzített munkavállalói jogok maradéktalanul érvényesüljenek.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatók a munkáltatói jogkör gyakorlása során egymás jogos érdekeire figyelemmel kötelesek eljárni.

(7) A munkáltatók a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt szakmai képzéséért egyetemlegesen felelnek.

(8) A munkaviszonyt érintően a munkáltatók között felmerülő vita esetén a munkáltatók egyeztetést kezdeményezhetnek a területi kamaránál.

(9) A munkaviszonyra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az Mt. szabályai irányadók.

25/B. § (1) A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki az adott feladat ellátása kapcsán munkáltatónak minősül. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző munkáltatója a 31/A. § (6) bekezdése szerint közjegyzői iroda.

(2) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele iránti eljárást, valamint a közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele iránti eljárást valamennyi munkaviszony tekintetében le kell folytatni.

(3) A munkaviszony létesítését, megszűnését, illetve megszüntetését a munkáltató köteles bejelenteni a területi kamarának.

27. § Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

(1a) A 2018. december 31. napját követően kinevezett közjegyző kizárólag közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.

(5a) A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít.

(5b) Ha az egyszemélyes közjegyzői iroda a közjegyző tag halála miatt szűnik meg, a közjegyző örökösei az elhalálozás időpontjától számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői irodát legalább egyikük tagságával működő korlátolt felelősségű társasággá alakíthatják át. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.

31/G. § A közjegyzői iroda végelszámolója csak közjegyző vagy közjegyzőhelyettes lehet.

32. § (1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöksége helyettest rendel.

(3) A helyettes személyére a közjegyző, ennek hiányában a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.

33. § (1) A területi kamara elnöksége a közjegyző által javasolt személyt a közjegyző valamennyi jövőbeni távolléte esetére állandó helyettesként rendelheti ki (a továbbiakban: állandó helyettes).

(2) Az állandó helyettes kirendelésének feltétele, hogy a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: állandó helyettesítési megállapodás) a területi kamara elnöksége előzetesen jóváhagyja.

(3) Az állandó helyettes a helyettesítést a helyettesített közjegyző távolléte esetén látja el. A helyettesítés időtartamát a távollét kezdő és befejező időpontjának megjelölésével a helyettesített közjegyző köteles a területi kamara elnökének a távollét kezdetét megelőzően legalább 8 nappal bejelenteni.

(4) Egy közjegyzőnek több állandó helyettese is lehet. Ilyen esetben a (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel együtt az érintett időszak megjelölésével meg kell nevezni azt az állandó helyettest is, aki az érintett időszakban a helyettesítést ellátja.

34. § (1) Tartós helyettest kell kirendelni, ha

- a) a közjegyzői állás megüresedett, illetve betöltetlen, vagy

- b) a közjegyzőnek nincs állandó helyettese – ideértve azt az esetet is, ha az állandó helyettesítése megszűnt – és

- ba) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

- bb) a közjegyző szolgálata szünetel, vagy

- bc) a közjegyző megszakítás nélkül 5 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van.

(2) Ha a közjegyzőnek van állandó helyettese és a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették, a közjegyző szolgálata szünetel, vagy megszakítás nélkül 60 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van, a területi kamara elnöksége az állandó helyettest tartós helyettesként rendeli ki. A tartós helyettes és a helyettesített közjegyző közötti – a területi kamara elnöksége által jóváhagyott – állandó helyettesítési megállapodás a tartós helyettesítés tartamára is irányadó, feltéve, ha a megállapodás a 37/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a tartós helyettes kirendelését megelőzően a területi kamara elnöksége a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: tartós helyettesítési megállapodás) nem hagyja jóvá, valamint akkor, ha a tartós helyettesítési megállapodás megszűnt, a tartós helyettes a helyettesítést megállapodás hiányában látja el. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tartós helyettes a (2) bekezdés szerint került kirendelésre, és az állandó helyettesítési megállapodás megszűnt.

(4) Ha a tartós helyettesnek van állandó helyettese, a 33. § megfelelő alkalmazásával a tartós helyettes távolléte esetén a tartós helyettes állandó helyettese a tartós helyettes által helyettesített közjegyzőt is helyettesíti.

(5) A tartós helyettes kirendeléséig a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a területi kamara elnöke gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről nem intézkedhet.

35. § (1) A területi kamara elnöksége a helyettes részére a kirendeléséről határozatot hoz, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is. Ezzel egyidejűleg a helyettest a helyettesített közjegyzőhöz a közjegyzők névjegyzékébe bejegyzi.

(2) Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a területi kamara elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni.

(3) Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnését mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének. A területi kamara elnöksége a megállapodás megszűnésének napjára visszamenőleges hatállyal az állandó helyettes kirendelését visszavonja, egyidejűleg az állandó helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből.

(4) A tartós helyettesítési megállapodás megszűnését – ideértve a 34. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás megszűnését is – mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének. Ha a tartós helyettesítés ezzel egyidejűleg nem szűnik meg, a területi kamara elnöksége a változást átvezeti a közjegyzői névjegyzéken.

(5) A tartós helyettes kirendelését a területi kamara elnöksége visszavonja, és ezzel egyidejűleg a tartós helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből, ha a kirendelés oka megszűnt vagy a kirendelés feltételei már nem állnak fenn.

36. § (1) A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.

(2) Az állandó helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes – az állandó helyettes utasítása és felelőssége mellett – eljárhat.

(3) A tartós helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes – a tartós helyettes utasítása és felelőssége mellett – kizárólag a 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti esetekben és kizárólag akkor járhat el, ha a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes a helyettesített közjegyző közjegyzőhelyettesének a tartós helyettes általi foglalkoztatásáról is megállapodott, vagy a tartós helyettest a helyettesített közjegyző közjegyzői irodájának helyettes irodavezetőjévé jelölték ki.

37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz. Ha a helyettes közjegyző, a helyettesítés során az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes is eljárhat.

(3) A helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített közjegyző bizalmi őrzéses számlái felett.

(4) Ha a helyettes olyan közjegyző, aki a helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen működik, a helyettes közjegyző a helyettesítés során a saját székhelyén is, illetve a saját irodája útján is eljárhat. Ha a helyettes közjegyző illetékességi területe a helyettesített közjegyző illetékességi területével határos, saját székhelyén, illetve saját irodája útján csak indokolt esetben járhat el.

37/A. § (1) Állandó helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. Az állandó helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.

(2) Az állandó helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell

- a) a felek nevét, a 32. § (2) bekezdése szerinti, valamint a helyettesítéssel összefüggő minőségét,

- b) annak rögzítését, hogy a helyettesítés valamennyi közjegyzői tevékenység ellátására kiterjed,

- c) a pénzforgalmi számla, a fizetési számla, a letéti számla, valamint a házipénztár felett való rendelkezés szabályait,

- d) a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét,

- e) a helyettesítés megszűnését követően a folyamatban lévő ügyek visszaadásának rendjét,

- f) a helyettesítési díj mértékét, elszámolásának rendjét, vagy azt, hogy a helyettesítés ingyenesen történik, valamint

- g) az arról való rendelkezést, hogy a helyettes a helyettesített közjegyző, illetve annak közjegyzői irodája eszközeit milyen mértékben és milyen ellentételezésért használhatja.

(3) Az állandó helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört az állandó helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a helyettesített közjegyző előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. Az állandó helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről a helyettesített közjegyző költségére az állandó helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4) Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnik

- a) a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,

- b) ha az állandó helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg,

- c) a felek közös megegyezésével, vagy

- d) bármelyik fél felmondásával.

(5) Az állandó helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.

37/B. § (1) A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és a helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. A tartós helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.

(2) A tartós helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell

- a) a 37/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint

- b) az arra az esetre szóló szabályokat, amikor a tartós helyettesítésre olyan körülmény miatt kerül sor, amely miatt a folyamatban lévő ügyek átadás-átvétele, illetve a helyettesített közjegyzővel való kapcsolattartás jelentősen akadályozott.

(3) A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről – a helyettesített közjegyző irodájának a helyettes általi átvétele hiányában a helyettesített közjegyző költségére – a tartós helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.

(4) Ha a helyettesített közjegyző közjegyzői iroda keretében működik és annak ő az irodavezetője, a tartós helyettesítési megállapodásban a felek megállapodhatnak arról is, hogy a tartós helyettes a helyettesített közjegyző irodáját átveszi. Ebben az esetben a területi kamara elnökségének az eljárására a 37/D. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tartós helyettesítési megállapodás megszűnik

- a) a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,

- b) ha a tartós helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg,

- c) a felek közös megegyezésével, vagy

- d) bármelyik fél felmondásával.

(6) A tartós helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.

37/C. § (1) A területi kamara elnöksége a felek kérelmére, hatósági eljárás keretében dönt az állandó helyettesítési megállapodás és a tartós helyettesítési megállapodás jóváhagyásáról.

(2) Ha a megállapodás a jogszabályoknak és az országos kamara iránymutatásainak megfelel, a területi kamara elnöksége a megállapodást jóváhagyja, ellenkező esetében a jóváhagyást megtagadja. A jóváhagyó határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.

37/D. § (1) Tartós helyettesítés esetén a területi kamara elnöksége által jóváhagyott megállapodás hiányában az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A közjegyzői díj a tartós helyettest illeti. A tartós helyettes nem köteles a helyettesített közjegyző munkavállalóit foglalkoztatni. Ha a tartós helyettes mint közjegyző közjegyzői iroda keretében folytatja tevékenységét, akkor a helyettesítési tevékenységet is a közjegyzői irodája keretében folytatja. Ha a tartós helyettes nem közjegyző, a helyettesítési tevékenységet egyénileg folytathatja.

(3) Ha a helyettesített közjegyző közjegyzői iroda keretében működik és annak a helyettesített közjegyző az irodavezetője, a tartós helyettes a kirendelésről szóló okirat közlésétől számított 8 napon belül a területi kamara elnökségének nyilatkozhat arról, hogy a helyettesített közjegyző irodáját átveszi.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettesített közjegyző irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a tartós helyettest a helyettesített közjegyző irodájának irodavezetőjévé jelöli ki (a továbbiakban: helyettes irodavezető), és erről a cégbíróságot tájékoztatja. A helyettes irodavezetőre az irodavezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni, ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. A helyettesítés megszűntével a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettes irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a helyettesített közjegyzőt a közjegyző irodája irodavezetőjévé jelöli ki, és erről a cégbíróságot tájékoztatja.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a helyettesítés időtartama alatt keletkezett adózott eredmény – a helyettesített közjegyző társasági részesedésére eső mértékben – a tartós helyettest illeti meg. A helyettest továbbá a 10 éve szolgálatban lévő törvényszéki bíró alapilletménye és címpótléka összegének megfelelő mértékű munkabér illeti meg.

37/E. § (1) A helyettes a helyettesített közjegyző tisztségének ellátásával összefüggő jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti azzal, hogy a helyettesített közjegyző nevében a kamarai választásokon szavazati jogot nem gyakorolhat és egy közjegyzői kamarai tagdíj fizetésére köteles.

(2) A helyettesi jogviszony megszűnését követően a felek egymással elszámolni kötelesek. Vita esetén az egyeztetést a területi kamara elnöksége folytatja le, amelynek során a helyettesített közjegyzőt és a helyettest meg kell hallgatni.

- a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét, elnökét, valamint számvizsgálóit,

(2) A területi kamara elnökét, a területi elnökség tagjait, valamint a számvizsgálókat a területi kamara titkosan választja.

46/A. § (1) A területi kamara a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.

(2) A számvizsgálók feladata a területi kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.

(3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a területi kamara elnökségét.

- p) a közjegyző aláírásmintája,

- q) a közjegyző állandó helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama,

- r) a közjegyző tartós helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama, helyettesítési megállapodás megkötése esetén ennek ténye.

- h) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának,

- i) cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.

- e) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának,

- f) cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.

#### 49/B. §

- p) vezeti az elektronikus letéti tárat,

- q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet, amelynek keretében – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.

(2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.

(4) A közjegyzői állások számának és székhelyének felülvizsgálata érdekében az országos kamara minden év március 31-ig megküldi a miniszter részére az egyes közjegyzői álláshelyekre vonatkozó részletes ügyforgalmi adatokat.

58. § (1) A választmány a közjegyző tagjai közül országos elnököt, két országos elnökhelyettest és négy országos elnökségi tagot választ.

59. § A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt, közjegyzőhelyettest és egyéb alkalmas személyt felkérhet.

67. § Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő költségeket.

69/B. § (1) A közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseinek betartását az országos kamara ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéssel összefüggésben az országos kamara a közjegyző iratait (ideértve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait, továbbá a vizsgálattal érintett közjegyző közjegyzői működésével összefüggő pénzügyi, számviteli és gazdálkodási adatait.

(3) Ha az ellenőrzés eredményeként az országos kamara azt állapítja meg, hogy a közjegyző, illetve az alkalmazottja a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit megsértette, az országos elnökség a közjegyzővel szemben feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. Ha a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit a közjegyző alkalmazottja sértette meg, a fegyelmi vétség elkövetőjének a közjegyzőt kell tekinteni.

73. § (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel szemben húszmillió forintig, közjegyzőhelyettessel szemben kétmillió forintig, közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.

74/B. § A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kötelezően kiszabandó fegyelmi büntetés a pénzbírság, amelynek mértéke a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabályban meghatározott díjtétel és a közjegyző által kiszabott díj különbözetének kétszerese, de legalább egymillió forint. E pénzbírság az országos kamara bevétele; az országos kamara a közjegyzővel szemben fennálló fizetési kötelezettségébe a pénzbírság összegét beszámíthatja.

85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a törvényszék elnöke, a területi elnökség, illetve az országos elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

(5) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a tanács elnöke – a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve – 30 napon belülre tárgyalást tűz ki.

(2a) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban hozott határozattal szembeni fellebbezés esetén a másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határnapot a fellebbezésnek a másodfokú fegyelmi tanácshoz való megérkezésétől számított 30 napon belülre tűzi ki.

(2a) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi intézkedésről szóló határozatban a 74/B. § szerinti fegyelmi büntetést kell kiszabni.

- b) az eljárás alá vont személy ellen a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,

110. § (1) A területi elnökség a 17. § (3) bekezdés f), illetve g) pontjában foglalt okok kivizsgálása érdekében a közjegyzőnél rendkívüli működési vizsgálatot tarthat, amelynek során az érintett közjegyző számára a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.

(2) A 17. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt ok kivizsgálása során a területi elnökség kötelezheti a közjegyzőt pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételre. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményéről a területi elnökséget tájékoztatni kell. Ha a közjegyző a pályaalkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.

(3) A területi elnökség javaslatára a miniszter a 17. § (3) bekezdés f), illetve g) pontjában említett körülmények fennállása esetén harminc napon belül felszólítja a közjegyzőt, hogy harminc napon belül mondjon le közjegyzői szolgálatáról.

(4) Ha a közjegyző a felszólításnak nem tesz eleget, a miniszter erről harminc napon belül értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával, soron kívül határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.

(5) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(6) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén a miniszternek a (3)–(4) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg.

(6) A (4) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az érintett személy kizárólag az országos kamara által a bizalmi szolgáltatótól beszerzett és a közjegyző rendelkezésére bocsátott technikai eszközt használhatja.

(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

- d) felolvassa a közjegyzői okiratot – a képlet, ábra, rajz, kép kivételével – a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,

(7) A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatokat megőrizheti. A közjegyző az adatokat vagy jogszabály szerint őrzi meg, vagy az azt tartalmazó iratot az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; az adatokat az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.

- a) az eljárás helyét – a közjegyző hivatali helyiségén kívüli eljárása esetén az eljárás helyének pontos megjelölését –, évét, hónapját és napját,

- c) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint az eljárt jogi képviselő és a tolmács családi és utónevét,

- d) a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra és az olyan más mellékletre, amely nincs a közjegyzői okirathoz hozzáfűzve,

- g) a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint az eljárt jogi képviselő és a tolmács aláírását vagy kézjegyét,

130. § A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint az eljárt jogi képviselő és a tolmács lakóhelyét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja nevét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.

(3) A 120. § (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában, a 122. §-ban, a 123. §-ban, a 128/A. §-ban, valamint a 129. § e) és f) pontjában foglaltak megsértésére a fél a közjegyzői okirat keltétől számított 5 éven belül hivatkozhat, e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon a másik fél részére továbbítja. A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.

(2) A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek hiteles kiadmányát a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvhöz fűzi.

172. § (1) A közjegyző az e törvényben szabályozott eljárásokban a fél – a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett – kérelmére jár el. A kérelem egyszerű magánokiratban is előterjeszthető.

172/A. § Az e törvényben szabályozott eljárásokban – ha e törvény kifejezetten másként nem rendelkezik – a képviseletre az anyagi jog rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott természetes személy képviselőként nem járhat el, jogi képviselőnek pedig a Pp. 75. § (1) bekezdésében meghatározott személyek minősülnek.

182. § (1) E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel megállapított 17. § (1) bekezdés i) pontját, valamint a 17. § (5)–(8) bekezdését a 2019. január 1-jét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel megállapított 46/A. §-át, valamint e törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel módosított 41. § a) pontját, 45. § (2) bekezdését, valamint 58. § (1) bekezdését a 2019. január 1-jét követő kamarai önkormányzati választásokra kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvénnyel megállapított 131. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett közjegyzői okirat tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjával kezdődik.

- e) a közjegyzői díjszabást,

183/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék, valamint a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásának vezetésével, továbbá a közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az elnöki igazolvány kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,

- b) a közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárás, valamint a közjegyzői irodai ügyintézőként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárás részletes szabályait,

- c) a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárás részletes szabályait,

- d) a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző további munkaviszonyának létesítésével kapcsolatos eljárás részletes szabályait.