1991. évi XLI. törvény — mi változott? 2018. július 1.
A 2018. január 1. és 2018. július 1. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 8 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. január 1.)Következő módosítás (2019. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 173 változatlan sor ⋯
- a) aki büntetett előéletű,
- b) aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
- c) akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,
- c) akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,
- ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
- cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
- cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
⋯ 113 változatlan sor ⋯
- a) a 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a közjegyzői szolgálat megszűnésére azért kerül sor, mert a közjegyző betölti a megszűnési okként megjelölt kort, a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,
- b) attól az időponttól kezdődően, amelytől a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek már nem felel meg,
- c) a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,
- c) a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,
- d) az azt követő naptól kezdődően, amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még – a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül – teljesíthette volna és
- e) a 21. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.
⋯ 355 változatlan sor ⋯
- a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,
- b) a 17. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek már nem felel meg,
- c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta,
- c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ügydöntő határozattal eltiltotta,
- d) vele szemben a 17. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott körülmény fennáll,
- e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították,
- f) a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetőleg ha a bejegyzést követően vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett,
⋯ 318 változatlan sor ⋯
81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el
- a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,
- a) a közjegyző, ha fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve – büntetőeljárás hatálya alatt áll,, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,
- b) az a közjegyző, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,
- c) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,
- d) az eljárás alá vont személy képviselője,
⋯ 152 változatlan sor ⋯
### A büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések
105. § (1) A fegyelmi bíróságot bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
105. § (1) A fegyelmi bíróságot bűncselekmény gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.
(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(2) A büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(3) A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a törvényszék elnökét értesíti. Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére.
(3) A büntetőügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a törvényszék elnökét értesíti. A bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát kézbesíteni kell a területi elnökség, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére.
### Új eljárás kezdeményezése
⋯ 160 változatlan sor ⋯
- a) a fél személyazonosság megállapításához adatot nem szolgáltatott,
- b) ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal vagy az igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása az (1) bekezdésben írt más módon sem lehetséges.
(7) A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti. A közjegyző a másolatot vagy külön jogszabály szerint őrzi meg, vagy az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; a másolatot az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.
(7) A közjegyző az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti. A közjegyző a másolatot vagy külön jogszabály szerint őrzi meg, vagy az iratokhoz csatolja és elkülönítve zártan kezeli; a másolatot az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolhatja, ezt követően megsemmisíti. Az adatokat a közjegyző csak a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a közjegyző tevékenységét ellenőrző területi kamara részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést.
(8) Ha az ellenőrzés során a közjegyző azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. A közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének.
⋯ 437 változatlan sor ⋯