1991. évi XLI. törvény — mi változott? 2015. november 27.

(7) Ha az eljárás lefolytatására illetékes közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, köteles ezt – az akadályoztatás okának megjelölésével – a székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökének írásban haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés alapos, a területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül kijelöli az eljárás lefolytatásában akadályoztatott közjegyző helyett az eljárást lefolytató közjegyzőt. Ha a területi közjegyzői kamara elnöke a bejelentést alaptalannak ítéli, erről a bejelentést tevő közjegyzőt értesíti. A területi közjegyzői kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Ha a (7) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) Ha a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett valamennyi közjegyző – a területi közjegyzői kamara elnökének a döntése szerint – az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, az eljáró közjegyzőt a magyarországi székhelyű közjegyzők közül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki. E kijelölést – a (7) és (8) bekezdés szerinti döntésének a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke részére történő megküldésével – a területi közjegyzői kamara elnöke kezdeményezi. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(10) Ha a (9) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, a (7)–(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.