1991. évi XLI. törvény — mi változott? 2015. július 1.

(5) Az e törvényben szabályozott közjegyzői eljárások polgári nemperes eljárások, amelyekre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy az eljárás sajátosságaiból más nem következik – az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az a közjegyző jár el, akihez a fél a kérelmét előterjeszti.

(3) A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, a megszűnésére és tagjainak felelősségére, továbbá e törvény szerinti átalakulására, egyesülésére és szétválására – e törvényben foglalt eltérésekkel – a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(5) A közjegyzői iroda másik közjegyzői irodával egyesülhet vagy közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához, mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik.

(5a) A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.

(6) A közjegyző iroda egyesüléséhez és szétválásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye, korlátolt felelősségű társasággá történő átalakuláshoz vagy annak kiválással történő létrehozásához a közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontjában meghatározott okból történő megszűnéséről kiállított igazolása szükséges.

- g) a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.

- j) a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt aláírásmintája.

- d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,

130/A. § A közokirat kiállítása az abban foglalt – vagy a közokiratba foglalt nyilatkozat alapjául szolgáló, illetve az alapján létrejött – jogügyletből eredő jogviszony tartalmával kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítését nem akadályozza.

131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120–129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

138. § (1) Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett közokiratról és annak mellékleteiről hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakóhelyére, illetve székhelyére továbbítja. A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző erről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.

(3) A másik fél írásbeli válaszát a közjegyző a jegyzőkönyvhöz csatolja, szóbeli válaszát jegyzőkönyvbe foglalja, és minderről értesíti a kérelmet előterjesztő felet.

147/A. § Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136–147. §-ban foglaltak megsértésével készített.

153. § A közjegyzői tanúsítványról hiteles kiadmányt a közjegyző ismételten és bárkinek kiadhat, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

157. § A magyar külképviseleti hatóság tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el. A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy a másodfokú eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

162. § (1) Pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben felkérte a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.

(4) Az átadót értesíteni kell a kérelem teljesítéséről.

- b) a 2009. január 1-jét követően érkezett, jogerősen befejezett, nem e törvényben szabályozott közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett, további intézkedést nem igénylő iratokat az érkezésüket követő öt év elteltével;

168. § (1) A közjegyzői levéltár által kezelt okiratokról a levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést. A közjegyzői levéltár által kezelt nem e törvényben szabályozott nemperes ügyekben keletkezett iratokról a levéltáros a közjegyzőkre vonatkozó ügyviteli szabályok szerint adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

- c) az átvett iratokban tapasztalt, a 171. §-ban meghatározott hiányosságokról.

(3) A folyamatban lévő ügyek iratait, valamint a közjegyzőnél bizalmi őrzésben lévő okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt) és az ezekhez tartozó iratokat, nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek adja át. Az őrzési kérelmet ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő közjegyzőnek adták volna.

171. § (1) Ha az átadás-átvételi eljárásban történő számbavétel során a közjegyzői levéltár a közjegyző nyilvántartásai szerint létrejött, közjegyző által eredetiként megjelölt okirat hiányát állapítja meg, az átadásra kötelezett közjegyzőt vagy örökösét határidő kitűzésével felszólítja a hiány pótlására.

(2) Ha a felszólítás eredménytelen, és a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhető, a közjegyzői levéltár ezt bevonja, ennek alapján hiteles másolatot készít, amelyet a területi kamara elnöke és a közjegyzői levéltáros ír alá.

### XIII. Fejezet — EGYÉB RENDELKEZÉSEK

172. § (1) A közjegyző az e törvényben szabályozott eljárásokban a fél – az igazságügyért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett – kérelemére jár el.

(2) Záradéki tanúsítvány kiállítása iránt alakszerű kérelmet nem kell előterjeszteni, ha a közjegyző a tanúsítványt nyomban kiállítja.

172/A. § Ha a meghatalmazott útján történő eljárást jogszabály nem tiltja, az e törvényben szabályozott eljárásokban – ha e törvény vagy az adott jognyilatkozat megtételét szabályozó egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik – meghatalmazottként bármely cselekvőképes személy eljárhat.

173. § Az e törvényben szabályozott eljárások irataiba való betekintésre a Kjnp. és a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatóak.

174. § Ha az e törvényben szabályozott eljárásban a fél a kérelmét visszavonja vagy az eljárás lefolytatása a fél mulasztása miatt hiúsul meg, a közjegyző az eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja. E végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogerőre emelkedésről a felet külön értesíteni nem kell, de a fél kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.

- j) a közjegyzői pályázati eljárás részletes szabályait, és a közjegyzői kinevezéshez készített kamarai javaslatban szereplő pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat,

- k) a közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelem tartalmi és formai követelményeit.