1977. évi VI. törvény az állami vállalatokról szóló

1977. évi VI. TÖRVÉNY

az állami vállalatokról szóló

Az Országgyűlés az állami vállalatok feladatairól, szervezetéről, működéséről és irányításukról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — Bevezető rendelkezések¶

1. § Az állam a gazdálkodási feladatainak ellátása végett állami vállalatokat és más állami gazdálkodó szervezeteket működtet.

2. § (1) Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik.

(2) A vállalat jogi személy.

3. § (1) Az állam e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja és ellenőrzi a vállalat gazdálkodását.

(2)

(3)

(4)

4. §¶

5. §¶

6. § (1) A vállalat a feladatainak eredményes ellátása érdekében — a jogszabályok keretei között — olyan belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, továbbá a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét.

(2) A vállalat dolgozói a vállalat gazdálkodásának eredményéből külön jogszabályok rendelkezései és a kollektív szerződésben foglaltak szerint részesednek.

II. Fejezet — A vállalat létesítése¶

7. § (1) A vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője vagy az elkülönült szervezeti egység dolgozóinak kétharmada, továbbá a tröszti vállalat igazgatója vagy dolgozóinak kétharmada az alapítói jogokat gyakorló szervnél a szervezeti egység, illetőleg a tröszti vállalat önálló vállalatként való létesítését kezdeményezheti.

(2) Az önálló vállalat létesítésére (a továbbiakban: kiválásra) elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt.

(3) Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti; az elutasítást indokolni kell.

8. §¶

9. §¶

10. §¶

10/A. §¶

10/B. §¶

10/C. § (1) A létesítő határozatot az alapítói jogokat gyakorló szerv hozza.

(2) A vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni a vállalat

• a) nevét és székhelyét;
• b) tevékenységi körét;
• c) induló vagyonát (jegyzett tőkéjét);
• d) általános vezetését ellátó szervet, továbbá
• e) az alapítói jogokat gyakorló szervet, valamint
• f) a jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket.

(3) A határozatban fel kell tüntetni annak a vállalatnak, szervezetnek a nevét is, amelyből a kiválás történt.

(4) A létesítő határozatban kell rendelkezni

• a) a vállalati saját tőkének és a saját tőkéhez kapcsolódó eszközöknek és kötelezettségeknek a vállalat és az önállósodott (kivált) gazdasági egység közötti megosztásáról;
• b) az önállósodott gazdasági egységnél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről;
• c) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is.

(5) A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik.

(6) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják. A cégbírósághoz intézett bejelentés megtétele annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta.

11. §¶

III. Fejezet — A vállalat szervezete¶

A vállalat vezetése¶

12. § (1) A vállalat általános vezetését ellátja:

• a) a vállalati tanács, vagy
• b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban együtt: a dolgozók közgyűlése), vagy
• c) az igazgató.

(2) Ha a szervezeti és működési szabályzat ezt előírja, a vállalati tanács ellenőrző bizottságot, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) vezetőséget, illetőleg ellenőrző bizottságot választ.

(3) Ha a vállalat általános vezetését az igazgató látja el (a továbbiakban: államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat), a vállalatot létesítő határozat előírhatja az igazgató mellett működő igazgató tanács létrehozását.

(4) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak keretei között jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti.

(5)

13. § (1) A vállalat belső szervezetét — a jogszabályok keretei között — a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Ebben gondoskodni kell a vállalat feladatainak ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról, az irányítási és döntési hatáskörök, a belső elszámolási, érdekeltségi és ellenőrzési rendszer megállapításáról.

(2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknek elkülönült szervezeti egységei vannak, a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szervezeti egységek gazdálkodási önállóságát és felelősségét, a vállalati döntésekben való részvételük módját, érdekeltségüket gazdálkodási és fejlesztési tevékenységük eredményességében, valamint külön elszámolási és érdekeltségi rendszerüket.

(3) A vállalat belső szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat — a szervezeti és működési szabályzat keretei között — külön belső szabályzat is megállapíthatja.

14. §¶

15. § Ha a vállalat általános vezetését vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése látja el, az igazgató megválasztásáról és felmentéséről e testület dönt, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál pedig az igazgatót az alapító szerv nevezi ki és menti fel.

16. §¶

17. §¶

18. §¶

A vállalati dolgozók részvétele a¶

vállalat irányításában

19. § A vállalat dolgozói e törvény és a külön jogszabályok, valamint a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között részt vesznek a vállalat vezetésében, illetőleg a vezetés ellenőrzésében.

20. §¶

21. §¶

IV. Fejezet — A vállalat gazdálkodása¶

A gazdálkodással kapcsolatos¶

jogok és kötelességek

22. § (1) A vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik.

(2) A vállalat a gazdasági feltételekhez alkalmazkodó felelős és kezdeményező vállalkozásával és kockázatvállalásával szolgálja a vállalati és társadalmi érdekek érvényesülését, a társadalmi szükségletek kielégítését.

(3) A vállalatot a gazdálkodás, a rábízott vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el.

(4) A vállalat a jogait a társadalmi-gazdasági rendeltetésének megfelelően gyakorolja.

23. § A vállalat alapvető joga, illetőleg kötelessége

• a) a vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak hatékony felhasználása és gyarapítása,
• b) a vállalati tervek meghatározása,
• c) mérleg és eredménykimutatás készítése,
• d) a vállalati üzlet- és árpolitika, valamint a termékek és szolgáltatások szerkezetének meghatározása,
• e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása,
• f) a munkáltatói jogok gyakorlása, illetőleg kötelezettségek teljesítése, a személyzeti és munkaügyi feladatok ellátása,
• g) továbbá gazdasági társaságban való részvétel,
• h) a társadalmi tulajdon védelme, illetőleg az ehhez szükséges feltételek biztosítása, a belső elenőrzési, információs és számviteli rendszer megszervezése,
• i) a munkavégzés körülményeinek tervszerű és folyamatos javítása, az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a termelés-, üzem- és tűzbiztonság feltételeinek biztosítása,
• j)
• k)

24. § (1)

(2) A vállalat a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg tevékenységének teljes körű és rendszeres belső ellenőrzését.

(3) A belső ellenőrzés szervezetét és feladatait külön jogszabály állapítja meg.

A vállalat tevékenységi köre¶

25. § (1) A vállalat tevékenységi körét a nemzetgazdaság és a lakosság szükségleteire figyelemmel úgy kell megállapítani, hogy az lehetővé tegye erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználását.

(2)

26. § (1) A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével — a 26/A. §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően — módosíthatja.

(2) Az alapítói jogokat gyakorló szerv az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat tevékenységi körének módosítását korlátozhatja.

26/A. § Jogszabály egyes tevékenységek folytatását külön jog vagy hatósági engedély megadásához kötheti. A külön engedélyhez kötött tevékenységeket, valamint az engedélyezésre jogosult hatóságokat jogszabály határozza meg.

A vállalat vagyona és eszközei¶

27. § (1) A vállalatot létesítésekor el kell látni a tevékenységi körének ellátásához szükséges vagyonnal (induló vagyonnal),

(2) A vállalat gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról.

(3) A vállalat a kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

(4)

28. § A vállalatra rábízott vagyon — ha törvény kivételt nem tesz — nem vonható el; államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv ettől eltérően rendelkezhet.

29. §¶

Képviselet¶

30. § A vállalat képviselője az igazgató, aki a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat — szervezeti és működési szabályzatban megjelölt — dolgozóira átruházhatja.

V. Fejezet¶

30/A. § (1) Az állami felügyelet és irányítás formái:

• a) alapítói jogok gyakorlása,
• b) vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése általános vezetése alatt álló vállalatok esetében törvényességi felügyelet,
• c) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok esetében felügyeleti irányítás és ellenőrzés,
• d)
• f)

(2) Az alapítói jogokat, a felügyeleti irányítást és ellenőrzést az erre jogosult szerv az e jogok gyakorlására jogosult más szervre — megállapodásuk alapján — átruházhatja.

Az alapítói jogok gyakorlása¶

30/B. § Az alapító szerv jogosult

• a)
• b) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az igazgató tekintetében kinevezési, felmentési és a külön jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására,
• c) törvényben meghatározott esetekben a vállalat megszüntetésére, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakítására.

Törvényességi felügyelet¶

30/C. § (1) Az állam a törvényességi felügyelet útján ellenőrzi, hogy a vállalat

• a) szervezeti és működési szabályzata, továbbá a szervezetére és működésére vonatkozó más belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a vállalatot létesítő határozatnak,
• b) határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel.

(2) Nem terjed ki a törvényességi felügyelet a vállalat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az ágazati, funkcionális irányítás és ellenőrzés, a piacfelügyelet és a hatósági tevékenység körébe tartozó ügyekre, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben munkaügyi vitának, bírósági eljárásnak vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásnak van helye.

30/D. § (1) A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

(2) A cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat ellenőrzése¶

31. § (1) A vállalat felügyeletét az alapító szerv látja el.

(2) Az alapító szerv a felügyelet keretében

• a) gyakorolja a vállalat irányításával kapcsolatban e törvényben megállapított jogait, szervezi és ellenőrzi a kormányzati döntések végrehajtását;
• b) átfogóan értékeli és ellenőrzi a vállalat tevékenységét;
• c) elősegíti a gazdaságfejlesztési célok és eszközök összehangját, a vállalat gazdálkodásának a belső és külső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodását;
• d) ellátja a vállalat igazgatója tekintetében a személyzeti feladatokat és elbírálja munkájukat;
• e) ellátja az e törvényben és más jogszabályokban megállapított egyéb feladatokat.

(3) Az alapító szerv a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok külkereskedelmi tevékenységének értékelésénél a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben jár el.

32. §¶

33. §¶

34. § (1) Az alapító szerv vezetője az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat igazgatóját feladatai ellátásától felfüggesztheti, ha a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági célok megvalósulását. Ebben az esetben az alapító szerv a vállalathoz legfeljebb hat hónapi időtartamra vállalati biztost rendel ki.

(2) A vállalati biztos a vállalatot az alapító szerv közvetlen irányítása és utasításai szerint vezeti.

35. §¶

36. § (1) Az alapító szerv a vállalat működésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot hozhat létre. Az alapítói jogokat gyakorló szerv a felügyelő bizottságra más feladatokat is átruházhat.

(2) A felügyelő bizottság szervezetének és működésének, valamint a felügyeleti ellenőrzésnek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

37. §¶

38. §¶

39. §¶

A vállalat meghatározott gazdasági¶

tevékenységre utasítása

40. § A vállalat részére meghatározott gazdasági tevékenységre utasítás csak törvényben, törvényerejű rendeletben, illetve törvény erre irányuló felhatalmazása alapján minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben adható, ha az össztársadalmi cél más eszközökkel nem érhető el.

41. §¶

VI. Fejezet — A vállalat megszűnése¶

42. § (1) A vállalat megszűnik

• a)
• b) ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul,
• c) ha az alapító szerv a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott okból megszünteti,
• d) ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti,
• e) ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

(2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatot az alapító szerv akkor is megszüntetheti, ha

• a) a vállalat tevékenységére a nemzetgazdaságnak nincs szüksége, vagy
• b) a tevékenység más vállalat keretében gazdaságosabban látható el.

42/A. § (1) Ha a vállalati tanács vagy közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez képest húsz százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot megszüntetheti.

(2)

(3) Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa az érdekelt miniszterek,országos hatáskörű szervek vezetőinek,az alapító szerv vezetőjének,vagy a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának javaslatára -a vagyonpolitikai irányelvek keretei között-elkrendelheti a vállalati tanács illetőleg a dolgozók közgyülése (küldöttggyülése) általános vezetése alatt álló állami vállalatnak államigazgatási felügyelet alá vonását abból a célból,hogy azt egy éven belül gazdasági társasággá alakítsák,vagy megszüntessék,vagyonát értékesítsék.

43. § (1) A vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

(2)

(4)

44. § (1) Ha a vállalat jogutód nélkül szűnik meg — a felszámolási eljárás esetét kivéve — végelszámolásnak van helye.

(2) A megszűntető (megszűntnek nyilvánító) határozatban rendelkezni kell a végelszámoló kirendeléséről. A vállalat megszűntnek nyilvánítása esetén a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.

(3) végelszámolónak a vállalat igazgatója (vagy más vezető állású dolgozója) jelölhető ki. Az alapító szerv, illetve a cégbíróság más személyt is kirendelhet.

(4) A végelszámolás megindítását és a végelszámoló személyét, ha a végelszámolásra nem a cégbíróság kezdeményezésére kerül sor, bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak be kell jelenteni.

44/A. § (1) A végelszámoló kirendelésétől kezdve a vállalat vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a végelszámoló tehet.

(2) A végelszámoló felméri a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, összeállítja a végelszámolási mérleget és ezeket jóváhagyás végett az alapító szervnek megküldi.

(3) A jóváhagyást követően az eljárás befejezését a cégbíróságnak bejelenti és kéri a vállalat törlését a cégjegyzékből.

44/B. § A végelszámolásra egyebekben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. évi törvény IV. fejezete az irányadó.

VII. Fejezet — A közüzemi vállalat¶

45. § (1) A közüzem feladata, hogy a közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa.

(2) A közüzemi vállalatok körét a Kormány állapítja meg.

(3) Közüzemi vállalatokra a vállalatra vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

46. § (1) Az alapító szerv a közüzem részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Az eszközátcsoportosítás tilalmáról, az utasítási jog korlátozásáról szóló rendelkezéseket közüzemre nem lehet alkalmazni.

(2)

46/A. § A kulturális szolgáltatást ellátó vállalatok irányítására, szervezetére és működésére az alapítói jogokat a 46. §-ban foglaltakon túlmenően sajátos szabályokat is megállapíthat.

VIII. Fejezet — A tröszt¶

47. § (1) A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet.

(2) A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek.

(3)

(4)

48. § (1) A trösztöt a vezérigazgató, illetőleg az igazgatótanács vezeti. Az igazgatótanács a tröszt vezérigazgatójából és a tröszti vállalatok igazgatóiból áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést.

(2) A tröszt vezérigazgatójának és igazgató tanácsának jogkörét a létesítő határozatban kell megállapítani. A létesítő határozat úgy is rendelkezhet, hogy a tröszt jogkörét a tröszti vállalatok felett kizárólag az igazgató tanács gyakorolja.

49. § (1) A tröszt létesítő határozata felhatalmazhatja az igazgató tanácsot, illetve a vezérigazgatót arra, hogy a tröszti vállalatot meghatározott tevékenységre utasítsa, gazdálkodására kötelező irányelveket adjon, a tröszti vállalat vagyonát a tröszt hatékonyabb gazdálkodása érdekében átcsoportosítsa, illetőleg egyes tröszti vállalatokat az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősítsen. Ebben az esetben a trösztnél olyan belső elszámolási és irányítási rendszert kell kialakítani és alkalmazni, amely biztosítja

• a) a tröszti vállalat szükséges gazdálkodási önállóságát és felelősségét, ideértve a saját döntésen alapuló beruházások lehetőségét is;
• b) a tröszti vállalat érdekeltségét gazdálkodási és fejlesztési tevékenysége eredményességében és saját tevékenységével arányban álló részesedését a tröszt eredményéből.

(2) A tröszti vállalat vagyonának átcsoportosításához — ha bankkölcsöntartozása van — ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét.

50. § (1) A tröszt vezérigazgatóját — a tröszti igazgatótanács véleményét figyelembe véve — az alapító szerv nevezi ki és menti fel.

(2) A tröszti vállalati igazgatóját a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel. A tröszti vállalatok igazgatói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.

51. §¶

52. § A trösztre az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a tröszti vállalat a tröszt irányítása alatt áll.

52/A. §¶

Záró rendelkezések¶

53. § (1) E törvény nem érinti azokat a jogokat, amelyeket külön jogszabály a szakszervezetek részére biztosít.

(2) Ez a törvény 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(3)