# 1977. évi VI. TÖRVÉNY az állami vállalatokról szóló Az Országgyűlés az állami vállalatok feladatairól, szervezetéről, működéséről és irányításukról a következő törvényt alkotja: ### I. Fejezet — Bevezető rendelkezések 1. § Az állam a gazdálkodási feladatainak ellátása végett állami vállalatokat és más állami gazdálkodó szervezeteket működtet. 2. § (1) Az állami vállalat (a továbbiakban: vállalat) az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik. (2) A vállalat jogi személy. 3. § (1) Az állam e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja és ellenőrzi a vállalat gazdálkodását. (2) (3) (4) #### 4. § #### 5. § 6. § (1) A vállalat a feladatainak eredményes ellátása érdekében — a jogszabályok keretei között — olyan belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, továbbá a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét. (2) A vállalat dolgozói a vállalat gazdálkodásának eredményéből külön jogszabályok rendelkezései és a kollektív szerződésben foglaltak szerint részesednek. ### II. Fejezet — A vállalat létesítése 7. § (1) A vállalat elkülönült szervezeti egységének vezetője vagy az elkülönült szervezeti egység dolgozóinak kétharmada, továbbá a tröszti vállalat igazgatója vagy dolgozóinak kétharmada az alapítói jogokat gyakorló szervnél a szervezeti egység, illetőleg a tröszti vállalat önálló vállalatként való létesítését kezdeményezheti. (2) Az önálló vállalat létesítésére (a továbbiakban: kiválásra) elsősorban akkor kerülhet sor, ha az elősegíti az elkülönült szervezeti egységnek, vagy annak a vállalatnak a gazdasági társasággá alakítását, amelyből a kiválás történt. (3) Az alapítói jogokat gyakorló szerv a döntésről a kezdeményezőt írásban értesíti; az elutasítást indokolni kell. #### 8. § #### 9. § #### 10. § #### 10/A. § #### 10/B. § 10/C. § (1) A létesítő határozatot az alapítói jogokat gyakorló szerv hozza. (2) A vállalatot létesítő határozatban meg kell jelölni a vállalat - a) nevét és székhelyét; - b) tevékenységi körét; - c) induló vagyonát (jegyzett tőkéjét); - d) általános vezetését ellátó szervet, továbbá - e) az alapítói jogokat gyakorló szervet, valamint - f) a jogszabály által előírt egyéb tényeket és körülményeket. (3) A határozatban fel kell tüntetni annak a vállalatnak, szervezetnek a nevét is, amelyből a kiválás történt. (4) A létesítő határozatban kell rendelkezni - a) a vállalati saját tőkének és a saját tőkéhez kapcsolódó eszközöknek és kötelezettségeknek a vállalat és az önállósodott (kivált) gazdasági egység közötti megosztásáról; - b) az önállósodott gazdasági egységnél foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos kérdések rendezéséről; - c) a jogutódlással összefüggő kérdésekről, ideértve a hitelezői követelések kielégítését is. (5) A vállalat létesítését a határozat kiadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek (a továbbiakban: cégbíróság). A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a létesítő határozat jogszabályba ütközik. (6) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják. A cégbírósághoz intézett bejelentés megtétele annak a szervnek a feladata, amely a vállalat létesítésére, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta. #### 11. § ### III. Fejezet — A vállalat szervezete ### A vállalat vezetése 12. § (1) A vállalat általános vezetését ellátja: - a) a vállalati tanács, vagy - b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban együtt: a dolgozók közgyűlése), vagy - c) az igazgató. (2) Ha a szervezeti és működési szabályzat ezt előírja, a vállalati tanács ellenőrző bizottságot, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) vezetőséget, illetőleg ellenőrző bizottságot választ. (3) Ha a vállalat általános vezetését az igazgató látja el (a továbbiakban: államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat), a vállalatot létesítő határozat előírhatja az igazgató mellett működő igazgató tanács létrehozását. (4) A vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése), a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörébe tartozó kérdésekben az igazgató e testületek határozatainak keretei között jár el, egyébként a vállalatot önállóan és egyéni felelősséggel vezeti. (5) 13. § (1) A vállalat belső szervezetét — a jogszabályok keretei között — a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Ebben gondoskodni kell a vállalat feladatainak ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról, az irányítási és döntési hatáskörök, a belső elszámolási, érdekeltségi és ellenőrzési rendszer megállapításáról. (2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknek elkülönült szervezeti egységei vannak, a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szervezeti egységek gazdálkodási önállóságát és felelősségét, a vállalati döntésekben való részvételük módját, érdekeltségüket gazdálkodási és fejlesztési tevékenységük eredményességében, valamint külön elszámolási és érdekeltségi rendszerüket. (3) A vállalat belső szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat — a szervezeti és működési szabályzat keretei között — külön belső szabályzat is megállapíthatja. #### 14. § 15. § Ha a vállalat általános vezetését vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése látja el, az igazgató megválasztásáról és felmentéséről e testület dönt, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál pedig az igazgatót az alapító szerv nevezi ki és menti fel. #### 16. § #### 17. § #### 18. § ### A vállalati dolgozók részvétele a vállalat irányításában 19. § A vállalat dolgozói e törvény és a külön jogszabályok, valamint a vállalat szervezeti és működési szabályzata által meghatározott keretek között részt vesznek a vállalat vezetésében, illetőleg a vezetés ellenőrzésében. #### 20. § #### 21. § ### IV. Fejezet — A vállalat gazdálkodása ### A gazdálkodással kapcsolatos jogok és kötelességek 22. § (1) A vállalat a rábízott vagyonnal és az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. (2) A vállalat a gazdasági feltételekhez alkalmazkodó felelős és kezdeményező vállalkozásával és kockázatvállalásával szolgálja a vállalati és társadalmi érdekek érvényesülését, a társadalmi szükségletek kielégítését. (3) A vállalatot a gazdálkodás, a rábízott vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. (4) A vállalat a jogait a társadalmi-gazdasági rendeltetésének megfelelően gyakorolja. 23. § A vállalat alapvető joga, illetőleg kötelessége - a) a vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak hatékony felhasználása és gyarapítása, - b) a vállalati tervek meghatározása, - c) mérleg és eredménykimutatás készítése, - d) a vállalati üzlet- és árpolitika, valamint a termékek és szolgáltatások szerkezetének meghatározása, - e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, - f) a munkáltatói jogok gyakorlása, illetőleg kötelezettségek teljesítése, a személyzeti és munkaügyi feladatok ellátása, - g) továbbá gazdasági társaságban való részvétel, - h) a társadalmi tulajdon védelme, illetőleg az ehhez szükséges feltételek biztosítása, a belső elenőrzési, információs és számviteli rendszer megszervezése, - i) a munkavégzés körülményeinek tervszerű és folyamatos javítása, az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a termelés-, üzem- és tűzbiztonság feltételeinek biztosítása, - j) - k) 24. § (1) (2) A vállalat a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg tevékenységének teljes körű és rendszeres belső ellenőrzését. (3) A belső ellenőrzés szervezetét és feladatait külön jogszabály állapítja meg. ### A vállalat tevékenységi köre 25. § (1) A vállalat tevékenységi körét a nemzetgazdaság és a lakosság szükségleteire figyelemmel úgy kell megállapítani, hogy az lehetővé tegye erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználását. (2) 26. § (1) A vállalat a tevékenységi körét a koncesszió-köteles tevékenységek kivételével — a 26/A. §-ban említett esetben a külön jog vagy hatósági engedély megadását követően — módosíthatja. (2) Az alapítói jogokat gyakorló szerv az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat tevékenységi körének módosítását korlátozhatja. 26/A. § Jogszabály egyes tevékenységek folytatását külön jog vagy hatósági engedély megadásához kötheti. A külön engedélyhez kötött tevékenységeket, valamint az engedélyezésre jogosult hatóságokat jogszabály határozza meg. ### A vállalat vagyona és eszközei 27. § (1) A vállalatot létesítésekor el kell látni a tevékenységi körének ellátásához szükséges vagyonnal (induló vagyonnal), (2) A vállalat gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök tervszerű, gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról. (3) A vállalat a kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel. (4) 28. § A vállalatra rábízott vagyon — ha törvény kivételt nem tesz — nem vonható el; államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv ettől eltérően rendelkezhet. #### 29. § ### Képviselet 30. § A vállalat képviselője az igazgató, aki a jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat — szervezeti és működési szabályzatban megjelölt — dolgozóira átruházhatja. ### V. Fejezet 30/A. § (1) Az állami felügyelet és irányítás formái: - a) alapítói jogok gyakorlása, - b) vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése általános vezetése alatt álló vállalatok esetében törvényességi felügyelet, - c) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok esetében felügyeleti irányítás és ellenőrzés, - d) - f) (2) Az alapítói jogokat, a felügyeleti irányítást és ellenőrzést az erre jogosult szerv az e jogok gyakorlására jogosult más szervre — megállapodásuk alapján — átruházhatja. ### Az alapítói jogok gyakorlása 30/B. § Az alapító szerv jogosult - a) - b) államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetében az igazgató tekintetében kinevezési, felmentési és a külön jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására, - c) törvényben meghatározott esetekben a vállalat megszüntetésére, illetőleg gazdasági társasággá történő átalakítására. ### Törvényességi felügyelet 30/C. § (1) Az állam a törvényességi felügyelet útján ellenőrzi, hogy a vállalat - a) szervezeti és működési szabályzata, továbbá a szervezetére és működésére vonatkozó más belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a vállalatot létesítő határozatnak, - b) határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel. (2) Nem terjed ki a törvényességi felügyelet a vállalat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az ágazati, funkcionális irányítás és ellenőrzés, a piacfelügyelet és a hatósági tevékenység körébe tartozó ügyekre, továbbá az olyan egyedi ügyek érdemi elbírálására, amelyekben munkaügyi vitának, bírósági eljárásnak vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásnak van helye. 30/D. § (1) A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. (2) A cégbíróságnak a vállalatokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni. ### Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat ellenőrzése 31. § (1) A vállalat felügyeletét az alapító szerv látja el. (2) Az alapító szerv a felügyelet keretében - a) gyakorolja a vállalat irányításával kapcsolatban e törvényben megállapított jogait, szervezi és ellenőrzi a kormányzati döntések végrehajtását; - b) átfogóan értékeli és ellenőrzi a vállalat tevékenységét; - c) elősegíti a gazdaságfejlesztési célok és eszközök összehangját, a vállalat gazdálkodásának a belső és külső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodását; - d) ellátja a vállalat igazgatója tekintetében a személyzeti feladatokat és elbírálja munkájukat; - e) ellátja az e törvényben és más jogszabályokban megállapított egyéb feladatokat. (3) Az alapító szerv a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok külkereskedelmi tevékenységének értékelésénél a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben jár el. #### 32. § #### 33. § 34. § (1) Az alapító szerv vezetője az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat igazgatóját feladatai ellátásától felfüggesztheti, ha a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági célok megvalósulását. Ebben az esetben az alapító szerv a vállalathoz legfeljebb hat hónapi időtartamra vállalati biztost rendel ki. (2) A vállalati biztos a vállalatot az alapító szerv közvetlen irányítása és utasításai szerint vezeti. #### 35. § 36. § (1) Az alapító szerv a vállalat működésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot hozhat létre. Az alapítói jogokat gyakorló szerv a felügyelő bizottságra más feladatokat is átruházhat. (2) A felügyelő bizottság szervezetének és működésének, valamint a felügyeleti ellenőrzésnek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. #### 37. § #### 38. § #### 39. § ### A vállalat meghatározott gazdasági tevékenységre utasítása 40. § A vállalat részére meghatározott gazdasági tevékenységre utasítás csak törvényben, törvényerejű rendeletben, illetve törvény erre irányuló felhatalmazása alapján minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetben adható, ha az össztársadalmi cél más eszközökkel nem érhető el. #### 41. § ### VI. Fejezet — A vállalat megszűnése 42. § (1) A vállalat megszűnik - a) - b) ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté átalakul, - c) ha az alapító szerv a 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott okból megszünteti, - d) ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, - e) ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. (2) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatot az alapító szerv akkor is megszüntetheti, ha - a) a vállalat tevékenységére a nemzetgazdaságnak nincs szüksége, vagy - b) a tevékenység más vállalat keretében gazdaságosabban látható el. 42/A. § (1) Ha a vállalati tanács vagy közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalat könyvviteli mérleg szerinti vagyona az előző két naptári év bármelyikéhez képest húsz százalékkal csökkent, az alapító szerv a vállalatot megszüntetheti. (2) (3) Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa az érdekelt miniszterek,országos hatáskörű szervek vezetőinek,az alapító szerv vezetőjének,vagy a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának javaslatára -a vagyonpolitikai irányelvek keretei között-elkrendelheti a vállalati tanács illetőleg a dolgozók közgyülése (küldöttggyülése) általános vezetése alatt álló állami vállalatnak államigazgatási felügyelet alá vonását abból a célból,hogy azt egy éven belül gazdasági társasággá alakítsák,vagy megszüntessék,vagyonát értékesítsék. 43. § (1) A vállalat a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. (2) (4) 44. § (1) Ha a vállalat jogutód nélkül szűnik meg — a felszámolási eljárás esetét kivéve — végelszámolásnak van helye. (2) A megszűntető (megszűntnek nyilvánító) határozatban rendelkezni kell a végelszámoló kirendeléséről. A vállalat megszűntnek nyilvánítása esetén a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki. (3) végelszámolónak a vállalat igazgatója (vagy más vezető állású dolgozója) jelölhető ki. Az alapító szerv, illetve a cégbíróság más személyt is kirendelhet. (4) A végelszámolás megindítását és a végelszámoló személyét, ha a végelszámolásra nem a cégbíróság kezdeményezésére kerül sor, bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak be kell jelenteni. 44/A. § (1) A végelszámoló kirendelésétől kezdve a vállalat vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a végelszámoló tehet. (2) A végelszámoló felméri a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a vállalat hitelezőinek jegyzékét, összeállítja a végelszámolási mérleget és ezeket jóváhagyás végett az alapító szervnek megküldi. (3) A jóváhagyást követően az eljárás befejezését a cégbíróságnak bejelenti és kéri a vállalat törlését a cégjegyzékből. 44/B. § A végelszámolásra egyebekben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. évi törvény IV. fejezete az irányadó. ### VII. Fejezet — A közüzemi vállalat 45. § (1) A közüzem feladata, hogy a közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosítsa. (2) A közüzemi vállalatok körét a Kormány állapítja meg. (3) Közüzemi vállalatokra a vállalatra vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 46. § (1) Az alapító szerv a közüzem részére szolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Az eszközátcsoportosítás tilalmáról, az utasítási jog korlátozásáról szóló rendelkezéseket közüzemre nem lehet alkalmazni. (2) 46/A. § A kulturális szolgáltatást ellátó vállalatok irányítására, szervezetére és működésére az alapítói jogokat a 46. §-ban foglaltakon túlmenően sajátos szabályokat is megállapíthat. ### VIII. Fejezet — A tröszt 47. § (1) A tröszt a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet. (2) A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek. (3) (4) 48. § (1) A trösztöt a vezérigazgató, illetőleg az igazgatótanács vezeti. Az igazgatótanács a tröszt vezérigazgatójából és a tröszti vállalatok igazgatóiból áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést. (2) A tröszt vezérigazgatójának és igazgató tanácsának jogkörét a létesítő határozatban kell megállapítani. A létesítő határozat úgy is rendelkezhet, hogy a tröszt jogkörét a tröszti vállalatok felett kizárólag az igazgató tanács gyakorolja. 49. § (1) A tröszt létesítő határozata felhatalmazhatja az igazgató tanácsot, illetve a vezérigazgatót arra, hogy a tröszti vállalatot meghatározott tevékenységre utasítsa, gazdálkodására kötelező irányelveket adjon, a tröszti vállalat vagyonát a tröszt hatékonyabb gazdálkodása érdekében átcsoportosítsa, illetőleg egyes tröszti vállalatokat az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősítsen. Ebben az esetben a trösztnél olyan belső elszámolási és irányítási rendszert kell kialakítani és alkalmazni, amely biztosítja - a) a tröszti vállalat szükséges gazdálkodási önállóságát és felelősségét, ideértve a saját döntésen alapuló beruházások lehetőségét is; - b) a tröszti vállalat érdekeltségét gazdálkodási és fejlesztési tevékenysége eredményességében és saját tevékenységével arányban álló részesedését a tröszt eredményéből. (2) A tröszti vállalat vagyonának átcsoportosításához — ha bankkölcsöntartozása van — ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét. 50. § (1) A tröszt vezérigazgatóját — a tröszti igazgatótanács véleményét figyelembe véve — az alapító szerv nevezi ki és menti fel. (2) A tröszti vállalati igazgatóját a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel. A tröszti vállalatok igazgatói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja. #### 51. § 52. § A trösztre az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a tröszti vállalat a tröszt irányítása alatt áll. #### 52/A. § ### Záró rendelkezések 53. § (1) E törvény nem érinti azokat a jogokat, amelyeket külön jogszabály a szakszervezetek részére biztosít. (2) Ez a törvény 1978. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. (3)