1972. évi V. törvény — mi változott? 2011. január 2.

### Titkos információgyűjtés

9/A. § (1) Az ügyészségi nyomozás [az 5. § (2) bekezdésének e) pontja, a 7. § (2) bekezdésének f) pontja] és az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmény [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi. XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. §] nyomozása során bűncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából az ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó – az e törvényben foglalt eltérésekkel – bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést végezhet az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat, ott az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervet kell érteni.

(3) Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére a felettes ügyész – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – bármely titkos információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot megkeresheti.

9/B. § (1) Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmény (Be. 29. §) elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából a nyomozó ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó – az e törvényben foglalt eltérésekkel – titokban információt gyűjthet az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat, ott a nyomozó ügyészséget kell érteni.

(2) Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő, az engedélyezés jogkörét a nyomozó ügyészség vezetője gyakorolja.

(3) A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére a nyomozó ügyészség vezetője – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – bármely titkos információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot megkeresheti.

(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját érintően az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.

9/C. § (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés körében a különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó ügyészség vezetője terjeszti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

- a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetőleg az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatot,

- b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,

- c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,

- d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

(3) A különleges eszköz alkalmazását az engedélyt kérő nyomozó ügyészség székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.

(4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetőleg – a 9/C. § (2) bekezdése szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

(6) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a nyomozó ügyészség vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetőleg 72 óra időtartamra a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

(7) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

(8) A nyomozó ügyészség vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha

- a) az engedélyben meghatározott célját elérte,

- b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

- c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,

- d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(9) A (8) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(10) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

9/D. § (1) A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg.

(2) Az ügyészségi nyomozás során – ideértve az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozását is – a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.