1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről

1972. évi V. törvény

a Magyar Köztársaság ügyészségéről

I. Fejezet — Alapvető rendelkezések¶

Az ügyészség feladata¶

1. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

(2) Az ügyészség a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint nyomozást végeztet és nyomoz; ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, az ügyészség felügyel arra, hogy azt a törvény rendelkezéseit megtartva végezzék, törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyelet gyakorol a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálat, valamint a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség védelmében.

2. § Az ügyész kellő időben köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket, ha a Magyar Köztársaság törvényeit bármilyen módon megsértik és a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alkotmányban, törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, illetőleg, ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.

3. § (1) Az ügyészség közreműködik az alkotmányosság védelmében és a jogszabályok érvényre juttatásában. E hatáskörében

• a) védi az Alkotmányban és más jogszabályokban biztosított jogokat;
• b) fellép az Alkotmány, a törvények, az egyéb jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök megtartása érdekében;
• c) üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket;
• d) részt vesz az Alkotmány és más jogszabályok iránti tisztelet erősítésében, a jogsértések, a bűnözés megelőzésében.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség

• a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (az ügyészség hatáskörébe tartozó bűnügyek nyomozása);
• b) felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze (a továbbiakban: nyomozás feletti felügyelet);
• c) törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
• d) gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;
• e) törvényességi felügyeletet lát el a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, közreműködik a büntetésvégrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban (a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete);
• f) közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nem peres eljárásaiban);
• g) elősegíti, hogy a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák, e körben ellátja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó tevékenységének felügyeletét (ügyészi törvényességi felügyelet);
• h) kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények üldözésére, eljár a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében;
• i) ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat;
• j) teljesíti a Magyar Köztársaságnak a Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat.

4. § A jelen törvényben meghatározott törvényességi feladatokat a legfőbb ügyész közvetlenül vagy az illetékes ügyész útján látja el

A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének jogköre¶

5. § (1) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja [Alkotmány 53. § (3) bekezdés].

(2) A legfőbb ügyész

• a) tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülésein;
• b) a Kormánynál, a minisztereknél, országos hatáskörű szervek vezetőinél jogszabály kibocsátását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet tervezetére törvényességi szempontból előzetesen észrevételt tesz;
• c) törvény alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja a törvénykezdeményezésre jogosultnál;
• d) a jogszabályok egységes végrehajtása érdekében a minisztereknél és az országos hatáskörű szervek vezetőinél utasítás, irányelv és tájékoztató kiadását kezdeményezheti;
• e) a bűncselekmény nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja, az ügyek ügyészségi nyomozása során más nyomozó hatóságok tagjait – szolgálati, közszolgálati jogviszonyukat nem érintve – az országos vezető egyetértésével igénybe veheti;
• f) a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntető ügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz;
• g) a Legfelsőbb Bíróság előtti jogegységi eljárásban gyakorolja a külön törvényben meghatározott jogkörét;
• h) indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését, illetőleg, ha törvény az eljárás megindítását valamely szerv, személy hozzájárulásához köti, kezdeményezi a hozzájárulás megadását;
• i) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként ellátja a külön törvényben meghatározott ez irányú feladatait;
• j) az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja — a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát; — a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát; — az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását; — a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését; — az ügyészség és más szerv közötti hatásköri összeütközés megszüntetését; — az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését;
• k) összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.

Az ügyészek alárendeltsége¶

6. § (1) Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik.

(2) Az ügyészi tevékenységgel kapcsolatban az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állapíthatja meg.

(3)

(4) Minden szerv köteles biztosítani, hogy az ügyészek a részükre jogszabályban megállapított jogokat akadálytalanul gyakorolhassák.

II. Fejezet — A nyomozás feletti felügyelet és az ügyészségi nyomozás¶

7. § (1) Az ügyész köteles biztosítani

• a) minden tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését, továbbá
• b) hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától; senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen.

(2) Az ügyész a nyomozás felügyelete során

• a) a törvényesség szempontjából felülvizsgálhatja a nyomozó szerveknek a feljelentések tárgyában és a nyomozások során tett intézkedéseit;
• b) felülvizsgálhatja az őrizetbevétel elrendelésének törvényességét;
• c) elbírálja a nyomozás során hozott határozatok ellen, intézkedések és intézkedések elmulasztása miatt előterjesztett panaszokat és ellenvetéseket;
• d) nyomozást vagy feljelentés kiegészítést rendelhet el, annak lefolytatására a nyomozó hatóságot utasíthatja;
• e) törvényben meghatározott feltételek esetén gondoskodik a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről, illetőleg az ügyet közvetítői eljárásra utalja, a vádemelést elhalasztja, részben mellőzi vagy az ügyben vádat emel;
• f) egyes nyomozási cselekmények lefolytatására a nyomozó szerveket utasíthatja, egyes bűnügyeket a nyomozást folytató szervtől magához vonhat;
• g) a bűnözés elleni küzdelem érdekében összehangolt intézkedéseket kezdeményezhet a nyomozó vagy más érdekelt szerveknél.

(3) A nyomozó szerv a nyomozásra – ide értve a terheltek őrizetbevételére, szabadon bocsátására, a fogvatartás körülményeire és a terheltekkel szemben más, biztonsági intézkedés foganatosítására vagy hatályon kívül helyezésére – vonatkozóan egyedi ügyekben adott ügyészi utasításokat köteles teljesíteni.

(4)

8. §

9. §

Titkos információgyűjtés¶

9/A. § (1) Az ügyészségi nyomozás [az 5. § (2) bekezdésének e) pontja, a 7. § (2) bekezdésének f) pontja] és az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmény [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi. XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. §] nyomozása során bűncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából az ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó – az e törvényben foglalt eltérésekkel – bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést végezhet az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat, ott az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervet kell érteni.

(2) Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő, az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja.

(3) Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére a felettes ügyész – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – bármely titkos információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot megkeresheti.

(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.

9/B. § (1) Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmény (Be. 29. §) elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából a nyomozó ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó – az e törvényben foglalt eltérésekkel – titokban információt gyűjthet az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat, ott a nyomozó ügyészséget kell érteni.

(2) Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő, az engedélyezés jogkörét a nyomozó ügyészség vezetője gyakorolja.

(3) A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére a nyomozó ügyészség vezetője – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – bármely titkos információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot megkeresheti.

(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját érintően az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.

9/C. § (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés körében a különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó ügyészség vezetője terjeszti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

• a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetőleg az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatot,
• b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,
• c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,
• d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

(3) A különleges eszköz alkalmazását az engedélyt kérő nyomozó ügyészség székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.

(4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetőleg – a 9/C. § (2) bekezdése szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

(6) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a nyomozó ügyészség vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetőleg 72 óra időtartamra a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

(7) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

(8) A nyomozó ügyészség vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha

• a) az engedélyben meghatározott célját elérte,
• b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
• c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
• d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(9) A (8) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(10) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

9/D. § (1) A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg.

(2) Az ügyészségi nyomozás során – ideértve az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozását is – a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

III. Fejezet — Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban¶

10. § (1) Az ügyész közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a Magyar Köztársaság törvényeinek.

(2) E feladat megvalósítása érdekében az ügyész

• a) a büntető ügyekben a bíróság előtt képviseli a vádat; a vádat elejtheti vagy módosíthatja, részt vehet a bírósági tárgyaláson, és a bíróság döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet;
• b) ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére, polgári peres vagy nem peres eljárást indíthat, a jogszabály szerint kizárólag meghatározott személy által érvényesíthető jog iránt azonban eljárást nem indíthat; az eljárásban való részvétele során tiszteletben kell tartania a felek rendelkezési jogát;
• c) bármely büntető ügy iratait magához kérheti annak megvizsgálása végett, hogy az adott ügyben az eljárás és a határozat, illetve annak végrehajtása megfelel-e a törvényeknek;
• d) gyakorolja a törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;
• e) mindazon perekben és peren kívüli eljárásokban, amelyekben az ügyészt külön törvény alapján önállóan, vagy más mellett keresetindítási jog, illetőleg jogorvoslati jog illeti meg, az ügyészi perbelépés (jogorvoslat) megfontolása céljából a bírósági iratokba betekinthet;
• f) külön törvény felhatalmazása alapján az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljáráshoz az állami, a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati szervek, a köztestületek és a gazdálkodó szervezetek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, továbbá felvilágosítás adását kérheti; a megkeresett szerv vezetője az ügyészi felkérésnek köteles az ügyész által kitűzött határidőn belül eleget tenni.

(3) A helyi bíróságon – törvényben meghatározott esetben – ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár is képviselheti a vádat.

IV. Fejezet — A büntetések, intézkedések, a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések végrehajtása törvényességének felügyelete, és a büntetésvégrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban való ügyészi közreműködés¶

11. § Az ügyész az ezen fejezetben írt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban

• a) ellenőrizheti az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés, a szabadságvesztés, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrizet és e törvények alapján elrendelt kitoloncolások végrehajtása, a szabálysértési és a pénzbírságot helyettesítő elzárás, valamint a nyomozó hatóságok előállító helyiségeiben foganatosított személyes szabadságkorlátozás törvényességét; megtekintheti a fogva tartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;
• b) ellenőrizheti a javítóintézetekben az előzetes letartóztatás foganatosításának, valamint a javítóintézeti nevelés végrehajtásának törvényességét;
• c) ellenőrizheti az illetékes szerveknél a büntetések és az intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok megtartását, így különösen
• ca) a közérdekű munka,
• cb) a pénzbüntetés,
• cc) a mellékbüntetések,
• cd) a kényszergyógyítás végrehajtását, továbbá
• ce) a feltételes szabadságra bocsátás, a pártfogó felügyelet, az utógondozás,
• cf)
• cg) a bűnügyi és körözési nyilvántartás, valamint
• ch) a házi őrizet, és
• ci)

törvényességét, megtekintheti a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;

• d) meghallgathatja a fogvatartottakat, illetve felülvizsgálhatja a büntető ügyben hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos panaszokat;
• e) ellenőrizheti a fogva tartottakkal való bánásmód törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését, valamint a büntetés végrehajtását biztosító intézkedések teljesítésének törvényességét;
• f) ellenőrizheti az idegenrendészeti közösségi szálláshelyeken a kijelölt kötelező tartózkodás végrehajtásának, valamint az ott tartózkodó személyekkel való bánásmód törvényességét, a jogvédelmükre vonatkozó rendelkezések érvényesülését;
• g) megtekintheti a kijelölt tartózkodási hely körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, valamint a kötelező tartózkodás végrehajtásával összefüggő iratokat.

12. § (1) A 11. § a)–c) pontjaiban meghatározott személyes szabadságot korlátozó büntetések, intézkedések és kényszerintézkedések végrehajtására illetékes szervek vezetői kötelesek az ügyésznek a törvények megtartására és a fogvatartás körülményeire vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni. E szervek vezetői az ügyész utasításai ellen felettes szerveik útján előterjesztést tehetnek a felettes ügyészhez, melynek nincs halasztó hatálya.

(2) Az ügyész köteles nyomban szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül vagy a határozatban megjelölt időponton túl tartanak fogva.

(3) Az ügyész a törvényben meghatározott esetben indítványt tesz, a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban részt vesz, illetve részt vehet a tárgyaláson, illetve a meghallgatáson.

(4) Ha az ügyész a bíróság büntetés-végrehajtási igazgatási tevékenységével összefüggésben intézkedésre okot adó körülményt észlel, a jogszabályi rendelkezés érvényesülésének biztosítása érdekében a megyei (fővárosi) bíróság elnökének intézkedését kezdeményezi.

12/A. § (1) Felügyeleti jogkörében az ügyész

• a) a végrehajtás bármely kérdésében vizsgálatot tarthat, illetve az ellenőrzött szervet vizsgálat tartására kérheti fel,
• b) a végrehajtásra illetékes szervek vezetőitől az ügyész iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti,
• c) a végrehajtási szerveknél általános érvényű rendelkezés (intézkedés, utasítás stb.) kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.

(2) Az illetékes szerv vezetője az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles eleget tenni.

V. Fejezet — Ügyészi törvényességi felügyelet¶

Az ügyész jogai az ügyészi törvényességifelügyelet körében¶

13. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszközökre, valamint e szervek egyéb, általános érvényű rendelkezéseire és e szervek jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző vagy hatósági jogkört gyakorló szervek és személyek ez irányú eljárásaira és egyedi döntéseire, valamint a gazdálkodó és egyéb szerveknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. Törvény az ügyészi törvényességi felügyelet hatályát más – e bekezdésben nem említett – szervekre is kiterjesztheti.

(2) Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során

• a) óvást emelhet az Alkotmánnyal vagy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály, illetőleg közjogi szervezetszabályozó eszköz ellen;
• b) elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az államigazgatás és más, bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak;
• c) a hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés (szabályzat, alapszabály stb.) kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti;
• d) ellenőrizheti a körözési nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok megtartását;
• e) megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel; ezzel összefüggésben a szervek területére, helyiségeibe beléphet;
• f) a szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti.

(3) Az illetékes szerv vezetője a (2) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles eleget tenni.

(4) A minisztériumok és más országos hatáskörű államigazgatási szervek tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jogokat a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége gyakorolja.

Az óvás¶

13/A. § (1) Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy ügyészi törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz az Alkotmánnyal, illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében az azt kibocsátó szervhez óvást nyújthat be.

(2) A szerv az óvást harminc napon belül köteles megvizsgálni. Ha az óvást alaposnak tartja, a jogszabályt, illetőleg a közjogi szervezetszabályozó eszközt hatályon kívül helyezi, visszavonja vagy módosítja, és erről az ügyészt egyidejűleg értesíti.

(3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, a megvizsgálástól számított nyolc napon belül köteles az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és erről az ügyészt értesíteni.

14. § (1) Ha az ügyész a szervek jogerős, illetőleg végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölése végett a törvénysértést elkövető szervhez vagy annak felettes (felügyeleti, állami törvényességi felügyeletét ellátó, a továbbiakban: felettes) szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

(2)

(3) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő három éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet.

(4) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot nem korlátozhat vagy vonhat el, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt nem állapíthat meg, kivéve a nem jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, ha a jogerős rendelkezés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.

(5) Ha az ügyész az óvást nem közigazgatási ügyben hozott egyedi, jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot korlátozhat vagy vonhat el – annak jóhiszemű szerzésére és gyakorlására tekintet nélkül –, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt állapíthat meg, ha

• a) az ügy nem tartozik az eljáró szerv hatáskörébe vagy illetékességi körébe,
• b) a határozat tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
• c) a határozatot hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány.

(6) Az egyedi határozatok vagy általános érvényű rendelkezések meghatározott fajtái ellen irányuló ügyészi óvást csak törvény zárhatja ki.

15. § (1) Az óvást a szerv nyolc napon belül, a testületi szerv pedig az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni. Ha az ügyész közvetlenül a felettes szervhez nyújtotta be az óvást, azt harminc napon belül kell elbírálni; ilyen esetben a (3) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Amennyiben a szerv az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles a fenti határidőn belül hatályon kívül helyezni, vagy módosítani s erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni.

(2) Ha a szerv az óvást az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az ügyész a rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az illetékes szerv köteles a végrehajtást saját döntéséig, a (3) bekezdés esetén pedig a felettes szerv döntéséig azonnal felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni.

(3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg, a felterjesztés indokainak közlésével értesíteni. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni. Ha a szervnek az ügyészi óvással érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs, s a jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát nem teszi lehetővé, a szerv az óvás tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt.

(4) A minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek egyedi, illetőleg általános érvényű rendelkezései, ellen benyújtott óvásokat felettes szervként a Kormány bírálja el.

(5) Ha az ügyész a határozat bíróság előtti megtámadására megállapított határidő letelte után nyújt be óvást, a szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyában. Elutasítás esetén az ügyész az erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.

A felszólalás és figyelmeztetés¶

16. § (1) Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a szerv vezetőjénél felszólalással él; jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújt be.

(2) A szerv vezetője az ügyészi felszólalást, illetőleg figyelmeztetést harminc napon belül – testületi szerv az ügyészi intézkedés benyújtását követő legközelebbi ülésén – köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az ügyészt értesíteni. Ha a szerv a felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel nem ért egyet, köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított nyolc napon belül felülvizsgálat végett felettes szervéhez felterjeszteni és erről a felterjesztés indokainak megjelölésével az ügyészt értesíteni. A felettes szerv a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés kérdésében harminc napon belül érdemben határoz és határozatát az ügyésszel is közli.

(3) Ha az ügyész olyan szervhez nyújt be felszólalást, illetőleg figyelmeztetést, amelynek az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs, a szerv – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. E rendelkezés akkor is irányadó, ha az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körbe tartozó egyedi ügyek bírósági felülvizsgálatát a jogszabály lehetővé teszi.

A szabálysértési és rendészeti ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok¶

17. § (1) Az ügyész felügyel a rendőrség által alkalmazott, a huszonnégy órai időtartamot meg nem haladó közbiztonsági őrizetbe vétel, továbbá a szabálysértési hatóságok és bírságoló szervek eljárásainak, az eljárások során hozott határozatainak és intézkedéseinek, valamint azok végrehajtásának törvényességére.

(2) A felügyelet során az ügyészt a 13–16. §-ban megállapított jogok illetik meg, óvást azonban a szabálysértési hatóság felettes szervéhez nem nyújthat be. Az óvást – ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet – külön törvény szerint a helyi bíróság bírálja el. Az ügyész továbbá kérdésfeltevési, nyilatkozat- és indítványtételi joggal részt vehet a szabálysértési ügyben tartott meghallgatáson.

(3) Az ügyész külön törvényben meghatározott szabályok szerint elbírálja a szabálysértési hatóság intézkedése és határozata ellen benyújtott panaszt, és ellenőrzi a szabálysértési hatóság eljárást megszüntető határozatának törvényességét.

(4) Az ügyésznek az elzárásra, a pénzbírságot helyettesítő elzárásra, illetőleg a szabadon bocsátásra, valamint a fogvatartás körülményeire vonatkozó, egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyészség utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

(5) A szabálysértési (bírságolási) ügyben benyújtott óvásnak a kifogásolt határozat, illetőleg intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye.

17/A. § Az ügyész előzetesen jóváhagyja a rendőrségnek a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerint az érintett személyazonosságának megváltoztatására irányuló intézkedését.

A megbízhatósági vizsgálat feletti felügyelet¶

17/B. § (1) Az ügyész a (2) bekezdésben meghatározottak szerint felügyel az Rtv.-ben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat törvényességére.

(2) A felügyelet során az ügyész

• a) jogosult a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről szóló határozatról, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes tervről az elrendelést követő – a határozat és a részletes terv megküldésével történő – haladéktalan tájékoztatásra,
• b) az elrendelésről szóló, az a) pontban meghatározott iratok kézhezvételét követő 2 munkanapon belül dönt a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának jóváhagyásáról,
• c) jogosult a megbízhatósági vizsgálat teljes dokumentációjába korlátozás nélkül betekinteni,
• d) jogosult a megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló indokolt határozatról – a határozat megküldésével történő – haladéktalan tájékoztatásra, valamint
• e) a d) pont szerinti határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül óvást emelhet.

(3) Az ügyész a megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló indokolt határozatot a kézhezvételét követő 8 munkanapon belül visszaküldi az Rtv.-ben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek.

VI. Fejezet — Az ügyészi szervezet.¶

Az ügyészi szervezet tagozódása¶

18. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészi szervei:

• a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége;
• b) a fellebbviteli főügyészségek;
• c) a főügyészségek;
• d) a helyi ügyészségek;
• e) a Katonai Főügyészség;
• f) a Katonai Fellebbviteli Ügyészség;
• g) a területi katonai ügyészségek.

(2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló helyi ügyészség vagy önálló főügyészség létesíthető.

(3) Az ügyészség tudományos, kutató és képzési szerve az Országos Kriminológiai Intézet.

19. § (1) A fellebbviteli főügyészségek felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A főügyészségek felsorolását e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A területi katonai ügyészségek felsorolását e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A legfőbb ügyész javaslatot tehet az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény 1–3. számú mellékleteinek módosítására.

(5) Az ügyészség illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amely mellett működik.

(6) Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét, valamint a helyi ügyészségek felsorolását a legfőbb ügyész utasítással szabályozza. Az utasítást a Magyar Közlönyben közleményként közzé kell tenni.

(7) Az ügyészség hivatalos lapja az Ügyészségi Közlöny, amelynek kiadását, tartalmát és megjelenését a legfőbb ügyész utasítással szabályozza.

20. § (1)–(3)

(4) A Katonai Főügyészség élén a katonai főügyész áll, aki a legfőbb ügyész egyik helyettese.

(5) Az ügyészség független és csak a törvénynek van alárendelve.

21. § (1) A fellebbviteli főügyészség élén fellebbviteli főügyész, a főügyészség élén főügyész, az ügyészség élén vezető ügyész, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség élén fellebbviteli vezető ügyész, a területi katonai ügyészség élén vezető ügyész áll.

(2) Az ügyészi tevékenységet ügyészek és — nem teljes ügyészi jogokat gyakorló — ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók, ügyészségi nyomozók és ügyészségi ügyintézők látják el.

(3) Az ügyészségi nyomozás teljesítésében az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott hatóságok tagjai is részt vehetnek.

Az ügyészek alapvető jogai és kötelességei¶

22. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészei, az ügyészségi titkárok, az ügyészségi fogalmazók, az ügyészségi nyomozók és az ügyészségi ügyintézők munkájukban és magatartásukban az Alkotmányt és a jogszabályokat kötelesek megtartani.

(2) Az ügyészek az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető személyekkel és a Magyar Köztársaság törvényeinek megsértőivel szemben a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és humánusan járjanak el, ügyészi kötelezettségeiket mindenkor becsületesen, legjobb szaktudásuk szerint pontosan kötelesek teljesíteni.

(3)-(5)

23. § (1) A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A legfőbb ügyész mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3) Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg.

24. §

24/A-24/C. §

24/D. § (1) Ahol törvény az ügyésznek utasítási jogkört biztosít, az utasított szervek az utasításnak kötelesek eleget tenni.

(2) Az ügyész törvényben szabályozott eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik – igazolványa felmutatásával beléphet.

VII. Fejezet — Vegyes rendelkezések¶

25. § (1) Az ügyész köteles a hozzá beérkezett panaszokat (kérelmeket) késedelem nélkül megvizsgálni vagy megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, és a panasz (kérelem) elintézéséről a panaszost (kérelmezőt) értesíteni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a panasz (kérelem) elbírálása mellőzhető, ha azt nem jogosult terjesztette elő, illetőleg az ügyész a törvényben biztosított jogorvoslati kérelmet már elbírálta, vagy ha a panaszt a sérelmezett határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtották be, és a késedelmet alapos indokkal nem igazolták. Erről a panaszost (kérelmezőt) értesíteni kell.

26. § (1) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési eljárást kezdeményezhet.

(2) Az arra illetékes szerv az ügyész által kezdeményezett eljárást köteles megindítani és az érdemi határozat egy példányát az ügyésznek megküldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a bírák büntetőjogi és fegyelmi

felelősségre vonására.

27. § (1) Államigazgatási hatósági jogkörben elrendelt elővezetést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak ügyészi jóváhagyással lehet foganatosítani.

(2) Az ügyész szakértőt vehet igénybe, ha különleges szakértelemre is szükség van annak megállapításához, hogy történt-e törvénysértés.

(3) A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely más ügyészi intézkedés megtételét nem teszi indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, a jelzés elbírálásáról és az annak alapján tett esetleges intézkedésről az ügyészt harminc napon belül értesíteni kell.

28. § (1) Ez a törvény 1973. január 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a legfőbb ügyész gondoskodik.

(2)–(3)

29. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.

1. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez¶

A Magyar Köztársaság fellebbviteli főügyészségei:

1. Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség,

2. Debreceni Fellebbviteli Főügyészség,

3. Győri Fellebbviteli Főügyészség,

4. Pécsi Fellebbviteli Főügyészség,

5. Szegedi Fellebbviteli Főügyészség.

2. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez¶

A Magyar Köztársaság főügyészségei:

1. Baranya Megyei Főügyészség,

2. Bács-Kiskun Megyei Főügyészség,

3. Békés Megyei Főügyészség,

4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség,

5. Csongrád Megyei Főügyészség,

6. Fejér Megyei Főügyészség,

7. Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség,

8. Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség,

9. Heves Megyei Főügyészség,

10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség,

11. Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség,

12. Nógrád Megyei Főügyészség,

13. Pest Megyei Főügyészség,

14. Somogy Megyei Főügyészség,

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség,

16. Tolna Megyei Főügyészség,

17. Vas Megyei Főügyészség,

18. Veszprém Megyei Főügyészség,

19. Zala Megyei Főügyészség,

20. Fővárosi Főügyészség,

21. Központi Nyomozó Főügyészség.

3. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez¶

A Magyar Köztársaság területi katonai ügyészségei:

1. Budapesti Katonai Ügyészség,

2. Debreceni Katonai Ügyészség,

3. Győri Katonai Ügyészség,

4. Kaposvári Katonai Ügyészség,

5. Szegedi Katonai Ügyészség.